|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 7649 találat | lapozás: 1-30 ... 2761-2790 | 2791-2820 | 2821-2850 ... 7621-7649 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2017. május 15.Ha a jótevők összegyűlnekCivilek seregszemléje Marosvásárhely főterén Bár a szombat délutáni zuhogó eső ellehetetlenítette a szabadtéri programokat, a kora délelőtti órákban elég sokan kilátogattak Marosvásárhely főterére, a civil szervezetek seregszemléjére, ahol több mint harminc nemkormányzati szervezet mutatkozott be. A civil szféra talán legjelentősebb eseményének számító hagyományos vásárt immár tizenötödik alkalommal szervezték meg, azzal a céllal, hogy a nagyközönség is betekintést nyerhessen azokba a szolgáltatásokba, amiket az egyes szervezetek nyújtanak, az esetek nagy részében a leginkább rászoruló rétegeknek. A szemle résztvevői közül sokan szociális téren munkálkodnak, időseket, betegeket, fogyatékkal élőket, cukorbeteg gyerekeket és fiatalokat vagy éppen nehéz körülmények között élő, de tehetséges gyerekeket karolnak fel, illetve havonta élelmiszercsomagokkal segítik azokat, akiknek másként nem adatik meg a mindennapi betevő. Tevékenységük nem látványos, mégis nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak. A seregszemle ugyanakkor alkalom arra, hogy a szervezetek önkénteseket toborozzanak, illetve némi bevételre tegyenek szert a jövedelmi adók 2 százalékából befolyó összegekből, aminek jelen helyzetben, amikor a nemkormányzati szervezetek már-már a létüket veszélyeztető finanszírozási gondokkal küszködnek, kiemelt jelentősége van. Az idei vásár szervezői felvállalták, hogy támogatják a Maros Megyei Cukorbeteg Gyerekek és Fiatalok Egyesületét az Igen, én is képes vagyok rá elnevezésű projekt népszerűsítésében. Rodica Molnar, az egyesület vezetője elmondta, a bukaresti Airinei család felvállalta, hogy kerékpárral tekernek végig az országon. A hölgy az első cukorbeteg személy, aki ilyen jellegű feladatra vállalkozik annak érdekében, hogy bebizonyítsa, a betegségük ellenére bármire képesek az érintettek. A terv szerint harminc nap alatt háromezer kilométert fognak megtenni. Az egyesület vezetője egy másik projektjükről is beszámolt, nemrég cukorbeteg fiatalok a Csukás hegységben túráztak, és nyár végén a Fogarasi-havasokba készülnek. Ezzel is azt kívánják bebizonyítani, hogy ha biztosítva van a szükséges kezelés számukra, akár teljesítménysportot is űzhetnek a cukorbeteg fiatalok. A fogyatékkal élő személyeket felkaroló HIFA Egyesület sátránál lehetőséget biztosítottak bárkinek, hogy kis időre a kerekes székbe kényszerült emberek bőrébe bújjon, azaz kipróbálja a széket, továbbá íz- és szagpróbával lehetett megtapasztalni, milyen az, amikor az ember nem lát, csupán az érzékszerveire hagyatkozhat. Akik a Braille-írást szerették volna megtapasztalni, azokat Bíró Adrienn nemlátó várta, aki tiszteletre méltó bizonyítéka annak, hogy így lehet teljes életet élni. A HIFA sátránál ugyanakkor Szőcs Blanka önkéntes tájékoztatta az érdeklődőket a HIFA-park projektről, amellyel védett lakásokat és reszpiróközpontot létesítenének azon fogyatékkal élő személyek számára, akikről családjuk nem tud már gondoskodni. A pókakeresztúri telek megvan, az építkezéshez szükséges összeget azonban pályázatok útján lehet csak előteremteni. Az önkéntes elmondta, rövidesen elkészül a https://www.hifapark.ro/ honlap, amelynek a célja, hogy népszerűsítse a projekt fontosságát, és adományokat gyűjtsenek a kivitelezéshez. A délelőtti órákban, amikor még nem esett az eső, több helyszínen is érdekes, interaktív és szórakoztató gyerekprogramokkal várták a legkisebbeket, a többek között a Caritas, a Talentum, az Alpha Transilvana, Lurkó Kuckó, valamint a Creactivity Kids Klub sátránál is lehetett játszani, kézműveskedni. A civil szervezetek vásárának jó hangulatához az is hozzájárult, hogy immár második alkalommal utcazenéléssel színesítették a szemlét. Zömében fiatal tehetségek léptek fel a virágóra mellett, és akinek elnyerte a tetszését a produkció, az adományozhatott a szervezetek javára. A helyhatóságok partnerekként kellene kezeljék a civileket Szintén az Együtt a közösségért civil vásár keretében került sor csütörtökön a Marosvásárhelyi Rádió stúdiótermében a civil kávézóra, ahol a Maros megyei civil szervezetek képviselői a 15 éves közösségi jelenlétükről beszélgettek: hogy honnan indultak, mit értek el és milyen kihívásokkal szembesülnek folyamatosan. Mint elhangzott, a civil szervezeteknek amellett, hogy a közösségért dolgoznak, van egy álmuk, az, hogy a helyi önkormányzatok a partnereikké váljanak. Ami azért is nagyon fontos, mert miközben számos feladatot vállalnak, folyamatosan az anyagi források hiányával kell szembesülniük. Koreck Mária, a vásár főszervezője szerint a megbeszélés egyik következtetése az volt, hogy fontos hálózatokat és nem intézményes kereteket kialakítani a civil szervezetek működése terén, ez ugyanis rugalmasságot jelent, és a szervezetek függetlenségét erősítené. Minden hozzászóló kiemelte a partneri kapcsolatok, az együttműködések és a rendszeres tapasztalatcserék fontosságát, hogy a szervezetek meg tudjanak birkózni a mindennapi kihívásokkal. A résztvevők elhatározták, hogy rendszeres találkozókra kerül majd sor, amelyeken pontról pontra foglalkozhatnak a felmerülő problémákkal, illetve amelyeken továbbra is keresik majd annak módját, hogy a helyhatóságokkal szorosabban együttműködjenek. MENYHÁRT BORBÁLA / Népújság (Marosvásárhely) 2017. május 15.Az íróvá lett ügyvédA kézdivásárhelyi születésű, jelenleg Sepsiszentgyörgyön élő Kiss István Éld az álmaid, ne álmodd az életed! című könyvét péntek délután népes érdeklődő jelenlétében mutatták be szülővárosában a Kosztándi Képtárban. A könyvet Szakáts Gyöngyike ismertette, és beszélgetett a szerzővel. A jogász végzettségű szerző már közölt két szakkönyvet, a napokban megjelent kötete első irodalmi műve, amelyet a közelmúltban elhunyt édesanyja emlékére állított össze, és széles skálán mutatja be azokat a hétköznapi történéseket, amelyeket a szerző sajátos vagy nem sajátos látásmódja által papírra vetett vagy virtuális felületen tett közzé. Az ügyvéd külön köszönetet mondott mindazoknak, akik más székelyföldi városokból érkeztek a könyvbemutatóra, és azt is elmondta, megtiszteltetés számára, hogy a 79 éves dr. Bíró Géza ny. főorvos, az új városi kórház megálmodója és kivitelezője, könyvének egyik szereplője is jelen van a rendezvényen. Kiss István azt is elárulta, Csurulya László barátja biztatására döntötte el, hogy könyvbe szerkeszti addigi írásait. (iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 15.Négy határozatot fogadott el az RMDSZ kongresszusaStratégiai dokumentum, új alapszabályzat és program A stratégiai dokumentum az RMDSZ prioritásait, teendőit tartalmazza, konkrét intézkedéseket javasol: a nyelvi jogok bővítését, a kisebbségi törvény parlamentbe való benyújtását, az intézményes párbeszéd megerősítését a pedagógusokkal, orvosokkal, gazdákkal, vállalkozókkal, a Mikó Imre-szolgálat megerősítését. Az RMDSZ ugyanakkor vállalja, hogy 250 ezer aláírást gyűjt Erdélyben a Minority SafePack kezdeményezés támogatására, állandósítja a külföldi lobbit, pályázatot indít román tankönyvek megírására és a fiatal gazdák, vállalkozók támogatására, átfogó képzési programot indít önkormányzati képviselőinek. A kongresszus négy határozatot fogadott el: a Minority SafePack, a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom kampány, az agrárpolitika és a marosvásárhelyi iskola kapcsán. „Az RMDSZ számára a legfontosabb a katolikus iskolában tanuló diákok érdekeinek védelme, azaz, hogy a jelenlegi tanévet zavartalanul be tudják fejezni, illetve a következő iskolai évben se maradjanak ki az oktatási rendszerből. Az iskola további működését biztosító döntések meghozatala több hónapos halogatásának a célja az, hogy mind az érdekvédelem, mind a szülői közösség elfáradjon és feladja. Mindenkinek tudnia kell: a magyar közösség jogos igényét, a marosvásárhelyiek akaratát nem vehetik semmibe, nem adjuk fel. Nem hátrálunk meg!” – idézett a dokumentumból Novák Csaba Zoltán Maros megyei szenátor. Az erdélyi gazdákat és a vidéket célzó dokumentumot Tánczos Barna szenátor mutatta be, aki szerint egyes tagállamok mezőgazdasága és vidéki térségei különböző fejlettségi szinten vannak, és ennek megfelelően különböző beavatkozásokat, eszközöket kell alkalmazni annak érdekében, hogy a vidéki közösségek ne legyenek hátrányos helyzetben a városi közösségekhez viszonyítva. Elengedhetetlen a pályáztatási rendszer egyszerűsítése mind uniós, mind országos szinten. Az arányosság és a szolidaritás elvét úgy kell összehangolni, hogy a 2021 utáni periódusban a nagygazdák elsősorban pénzügyi eszközöket érjenek el, míg a kisgazdaságok esetében a jövdelempótlás és -kiegészítés legyen meghatározó, mert fontos a vidéki közösségek és települések identitásának megerősítése – áll a dokumentumban, amelyet Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora mutatott be. A Szövetség Nőszervezete NEEEM! (Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom) címmel kampányt indított, amelynek célja a megelőzés, az erőszakot elkövetők szigorúbb büntetése és a bántalmazott nő azonnali védelme. „Az állam által kínált megoldások nem elegendőek, nem nyújtanak sem azonnali, sem hosszú távú biztonságot, ezért az RMDSZ törvénymódosítást nyújt be a parlamentben, amely előírja a bántalmazó azonnali távoltartását, illetve szigorítja az erőszak büntetését” – szólalt fel a Nőszervezet kampányának részeként összeállított intézkedéscsomagot bemutató Csép Éva Andrea parlamenti képviselő, a törvénymódosítás egyik kidolgozója. Az Európai Unióban 60 millió ember él kisebbségben, ebből az erdélyi magyarok alkotják a legnagyobb őshonos közösséget. Az EU területén ugyanazoknak az emberi jogoknak és ugyanazoknak a kisebbségi jogoknak kell érvényesülniük, ezt pedig csak egy közös EU-s szabályozás szavatolhatja. Különböző nyelvi, nemzeti, etnikai közösségek békés együttélése, az identitásukhoz szükséges jogi normák kialakítása közös európai felelősség. Az RMDSZ és alapító partnerei 2011 eleje óta hosszú utat tettek meg a kezdeményezés előkészítésében. A Minority SafePackben megfogalmazott javaslatok védik a nyelv- és szimbólumhasználati jogokat, támogatják a nemzeti kultúrát és hagyományokat, a többségi társadalommal egyenlő bánásmódot biztosítanak. A Minority SafePack elfogadása érdekében egy év alatt egymillió aláírásnak kell összegyűlnie legalább hét EU-s tagállamból – áll a dokumentumban, amelyet Winkler Gyula európai parlamenti képviselő mutatott be. A 13. zilahi kongresszus elfogadta az RMDSZ új alapszabályzatát, amely megerősíti a nők képviseletét az RMDSZ testületeiben, rögzíti, hogy a szórványmagyarság parlamenti képviselője biztos befutó helyen legyen, és azt, hogy a szövetség minden megyei/területi szervezeténél kötelezően válasszanak ügyvezető elnököt. A szövetség programját célzó módosítások leginkább az esélyegyenlőségi, szociálpolitikai, ifjúsági, külügyi és a gazdasági problémák megoldására terjednek ki. Az ifjúságot a szülőföldön való letelepedésre ösztönzik, emellett a nők esélyeinek munkapiaci növelését, a férfiak és nők közötti bérszakadék csökkenését és a nők elleni erőszak megelőzését is sürgetik. Külpolitikájukban szorgalmazzák, hogy a nemzeti jogszabályok mellett az európai intézmények is védjék az őshonos nemzeti kisebbségek által teremtett értékeket és ezt a sokszínűséget. (közlemény) Népújság (Marosvásárhely) 2017. május 15.Őszinte román–magyar párbeszédet (Zilahi RMDSZ-kongresszus)Alapszabályt és programot módosított szombaton az RMDSZ Zilahon ülésező kongresszusa, emellett stratégiai dokumentumot, illetve négy határozatot is elfogadtak a küldöttek. A köszöntőkben és beszédekben visszatérő motívum volt a magyar–román viszony, Semjén Zsolt magyar miniszterelnök az államközi kapcsolatok „újragombolását” javasolta, Liviu Dragnea pedig burkoltan ugyan, de kormányra hívta az RMDSZ-t, amit a szövetségi elnök a kongresszus utáni sajtótájékoztatóján elhárított. Zilahon tartotta tizenharmadik kongresszusát az RMDSZ, amely tisztújítás nélkül is izgalmasnak bizonyult, alkalmat adott a szövetség politikusai számára a kibeszélésére és odamondásra. Nemcsak saját eredményeiket méltatták, de az erdélyi magyarság gondjairól is szót ejtettek sokan, szó volt a romániai visszásságokról, no meg feladatokról és tervekről is. Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójának középpontjában a román–magyar viszony állt, a Román Tudományos Akadémia magyarellenes megnyilvánulásaira utalva hangsúlyozta, meg kell óvni a romániai társadalmat attól, hogy Románia és Erdély egyesülése jövő évi centenáriumának fő üzenete a magyarok ellen irányuljon. Hozzátette: „Ne magyarellenes retorikával fedjék el azt, hogy nincs egy olyan nagy össztársadalmi projekt, amely a közös jövőnkről szólna. A jövőt képeseknek kell lennünk alakítani, úgy formálni, hogy abban mindenkinek helye legyen, és ne az asszimiláció réme lebegjen előttünk, hanem a másság kölcsönös tisztelete és elismerése.” Az RMDSZ elnöke „politikai indíttatású merényletnek” minősítette a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium elleni ügyészségi eljárást, amelynek szerinte semmi köze a korrupció elleni harchoz. „Ugyanilyen határozottan állítom, hogy a székely zászló és a magyar feliratok abszurd drámába illő üldözése és bírósági döntések tucatja messze túl van a jogállamiság határain” – fogalmazott. Kelemen Hunor a jogállamiság megcsúfolásának tekintette a magyar önkormányzati vezetők ellen indított ügyészségi eljárásokat is. Úgy vélte, ezek az ügyek „újratermelik azt az évszázados félelmünket, hogy a magyar közösség asszimilációját a kommunista diktatúra után sem adta fel a magát nemzetállamként meghatározó Románia”. Kelemen Hunor hangsúlyozta: az erdélyi magyaroknak az az érdekük, hogy Románia jól működő jogállam legyen, megtörténjen a hatalmi ágak szétválasztása, hogy a kisebbségi jogok ne csak papíron létezzenek, hanem a valóságban is érvényesüljenek. Azt is célnak tekintette, hogy az 1918-as gyulafehérvári ígéretek a centenárium közeledtével valósággá váljanak, és Románia elismerje a magyar közösséget államalkotó tényezőként. Az RMDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a szövetség kidolgozta az önkormányzati törvény módosításának javaslatát. Javasolta, hogy csökkentsék azt a küszöbértéket, amely fölött nyelvhasználati jogok illetik meg a kisebbségeket, és egy alternatív küszöb bevezetését is kezdeményezte. „Ennek a tervezetnek a sorsa egyben a próbatétele is lesz annak, hogy a kormánykoalíciós többség mennyire gondolja komolyan a parlamenti együttműködést a szövetséggel” – jelentette ki. Tájékoztatása szerint a közösségi szimbólumok használatának a kérdése is a kormány asztalán van. „Nem kérünk mást, csak annyit, hogy (...) se a székely zászlóért, se Erdély zászlójáért ne járjon semmilyen büntetés” – jelentette ki. Kelemen megjegyezte: nem hisz a csodákban, és nem gondolja, hogy egyik napról a másikra minden megváltoztatható Romániában, de meggyőződése, hogy szorgalommal és hozzáértéssel, valamint tisztességesen és alázattal elvégzett munkával eredményeket lehet elérni. Román méltatások A kongresszust román és magyar politikusok egész sora köszöntötte, az SZDP elnöke, Liviu Dragnea burkoltan kormányra hívta az RMDSZ-t. Dragnea többek között említést tett arról a bizalmi viszonyról, amely közte és Kelemen Hunor között kialakult az elmúlt időszakban. Úgy vélte, az RMDSZ és az SZDP parlamenti együttműködése eredményes. Megjegyezte: a politikában sokszor egy kézfogás fontosabb, mint egy sokoldalú együttműködési megállapodás. „Gondolkozhatunk azon, Hunor, hogy talán érdemes megtennünk a következő lépést is” – utalt a kormányzati együttműködésre a politikus. Hozzátette: tudatában van annak, nem érett még meg az idő arra, hogy az RMDSZ már a zilahi kongresszusán döntsön erről. Liviu Dragnea arra kérte az erdélyi magyarság politikai képviseletét, hogy Erdély és Románia egyesülésének centenáriuma közeledtével legyenek partnerek a következő száz év projektjének kidolgozásában. „Ha a megosztó stratégiákat folytatjuk, olyan dolgokat is elveszíthetünk, amelyeket közösen építettünk fel, és a román–magyar bizalom is sérülhet” – jelentette ki a politikus. Az RMDSZ támogatását kérte a „hegemóniára törekvő intézményekkel szembeni” harcban is, „amelyek nem értették meg a hatalmi ágak szétválasztásának szükségességét” – utalt a politikus a korrupcióellenes harc vélt túlkapásaira. Az SZDP elnöke fontosnak tartotta az anyanyelvű oktatást, de arra kérte az erdélyi magyarokat, hogy tanítsák meg románul is gyermekeiket, mert szerinte ezzel az ő lehetőségeik bővülnek. Azt is kívánatosnak tartotta, hogy Székelyföldet ne kerüljék el az autópályák. A politikus úgy vélte: nincs szüksége az RMDSZ-nek ügyvédekre – utalt a szövetség nemzetközi aktivitására –, és az RMDSZ-nek az országon belül kell keresnie a megoldásokat a közösség gondjaira. Semjén nem köntörfalazott Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes felszólalásában Liviu Dragneá¬hoz is szólva kifejtette: Magyarország kész „újragombolni a mellényt” a magyar–román államközi kapcsolatokban. Elmondta, hogy a magyar–szlovák és a magyar–szerb kapcsolatok sem voltak kevésbé terheltek, Szerbiával és Szlovákiával mégis gyümölcsöző viszonyt sikerült kialakítaniuk. Kijelentette: Románia és Magyarország együttműködésre van ítélve. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor arra kérte a kongresszus román meghívottjait: kérdezzék meg a nyugat-európai országokba kivándorolt románokat, ártott-e ezeknek az országoknak az, hogy autonómiát biztosítottak a területükön élő őshonos kisebbségeknek. Hozzátette: ahol megvalósult a kisebbségi közösségek autonómiája, annak mindenki haszonélvezője lett. Kijelentette: ha az erdélyi magyarok elfogadnák, hogy őket nem illeti meg az autonómia, azt fogadnák el, hogy Európa másodrangú állampolgárai. Semjén Zsolt azt kérte ugyanakkor a „román barátoktól”, hogy olvassák újra az Erdély és Románia egyesülését kimondó 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot, és valósítsák meg mindazt, amit az erdélyi románok abban megfogalmaztak. Sérelmezte, hogy az utóbbi években Romániában „a szerzett jogok visszavágása történt”. Megemlítette a kommunista rezsim által államosított egyházi és közösségi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatának leállását, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen állandósult jogsértést és a marosvásárhelyi Római Katolikus Gimnázium elleni hatósági eljárást, valamint a korrupcióellenes harc jegyében meghurcolt önkormányzati vezetők esetét. „Nyilvánvaló, hogy a jog álarca mögött megfélemlítés zajlik” – jelentette ki a miniszterelnök-helyettes. Hozzátette: fontos a korrupció elleni harc, de Romániában visszaélnek ezzel a harccal. A kongresszust köszöntötte szinte mindegyik magyarországi és romániai politikai párt képviselője, romániai kisebbségi szervezetek vezetői, a Kárpát-medence határon túli magyar szervezeteinek küldöttei, az Európai Néppárt főtitkára, valamint levélben üzenetet küldött Klaus Iohannis államelnök és Sorin Grindeanu miniszterelnök is. Porcsalmi: haladás vagy maradás? Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök beszámolója kezdetén a szervezetépítésről, „az iramról és az irányról” beszélt. Szólt mandátuma eddigi száz napjáról és terveikről is, közölte, ősztől beindítják önkormányzati képzési programjukat, az RMDSZ külpolitikájában hatékonyabbá teszik a lobbit, és részt vállalnak a Minority SafePackkel kapcsolatos aláírásgyűjtésben. Külön kitért a fiatal vállalkozók támogatásának fontosságára, bejelentve a fiatal vállalkozók tanácsának megalakítását. Az ügyvezető elnök Wesselényi Miklósnak egy gondolatát idézve megállapította: a mai napig erős az ösztön a megszokotthoz, „a balítélethez való ragaszkodáshoz”, azaz az erdélyi magyar társadalom – beleértve az RMDSZ-t – konzervatív. Ám szerinte a kisebbségi helyzetből az következik, hogy nyitottnak kell lenni a másra, más kisebbségekre. „Nehezen értelmezhető az, hogy egy kisebbségi politikus intoleráns a mássággal szemben” – jelentette ki. Porcsalmi szerint az RMDSZ egy dilemma előtt áll, a haladás vagy a maradás között kell választania. Elismerte, elveszíti támogatását az a szervezet, amely az összes sarkalatos kérdésben szembemegy a közösséggel, de – Wesselényit parafra-zálva – a hajósnak az árral szemben is eveznie kell, ha haladni akar. Porcsalmi emlékeztetett, az RMDSZ egész politikai léte arról szólt, hogy az árral szemben hajózott, amikor nyelvi jogokat, több magyar iskolát vagy autonómiát követelt a többségtől. „Ha tudunk így hajózni, akkor miért nem tudunk legalább néhanapján nem a saját közösségünk balítéleteitől rettegni? Egy politikus feladata az, hogy szolgálja a közösséget, nem pedig az, hogy mindenben kiszolgálja a közösség balítéleteit” – fogalmazott az ügyvezető elnök. Porcsalmi szerint az a közösség, amely bezárkózik, és elvet mindent, ami új, idegen, az nem marad meg, a politikusnak pedig irányt kell mutatnia. „Csak úgy tudunk megmaradni, ha haladunk” – zárta beszédét. Döntések, határozatok A politikai vita során az RMDSZ számos politikusa fogalmazott meg határozott véleményt a decentralizáció fontosságáról, a jogsérelmekről, a román–magyar viszonyról, a másság elfogadásáról, majd megkezdődött a „gyakorlati munka”, a küldöttek egyhangú szavazással fogadták el a program és az alapszabály módosítását, azt a stratégiai dokumentumot, amely a következő két év cselekvési prioritásait foglalja össze. Az alapszabály-módosítások közül a női képviseletre vonatkozó a legjelentősebb. Eszerint a szövetség helyi döntéshozó testületeiben egyharmados arányt kell biztosítani a nők számára. Ahol ez nem lehetséges, ott a felettes testület adhat felmentést az arányossági kritérium teljesítése alól, a területi és országos testületekben pedig 15 százalékos kvótát kell biztosítani az RMDSZ nőszervezete jelöltjeinek. A kongresszus a szövetség alapszabályában írta elő, hogy a Székelyföld–szórvány szolidaritás elmélyítése érdekében a székelyföldi megyék egyikének a képviselőházi jelöltlistán befutó helyet kell biztosítania a szórvány egy jelöltjének. A szövetség egyhangúlag fogadta el azt a stratégiai dokumentumot, amely a következő két év cselekvési prioritásait foglalja össze. A dokumentum az RMDSZ és az erdélyi magyarság partnerségének megerősítését, a romániai nyelvi jogok bővítését, a gyermekközpontú anyanyelvi oktatást és a vállalkozó fiatalok támogatását irányozza elő. Nem foglalkoznak a kormányra lépéssel Kelemen Hunor a kongresszus végén tartott rögtönzött sajtótájékoztatón újságírói kérdésre reagált Liviu Dragnea kormányra hívására. Elmondta, a szövetség egyelőre azt tekinti céljának, hogy tartalommal töltse meg a kormánypártokkal kötött parlamenti együttműködési megállapodását. Kelemen Hunor nem kívánt részleteket elárulni arról a beszédében említett tényről, hogy a román külügyminisztérium akadályozni próbálja az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) jövő heti kolozsvári kongresszusát. A témával kapcsolatban csak annyit említett meg, hogy több forrás is jelezte: a román diplomácia megpróbálja lebeszélni a FUEN-kongresszusra meghívott politikusokat, hogy részt vegyenek a rendezvényen. Az MTI kérdésére, hogy a szövetség be kívánja-e terjeszteni a parlamentben a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó tervezetét, amelynek elkészítéséről a négy évvel ezelőtti kongresszuson született határozat, Kelemen Hunor kijelentette: a tervezetet akkor terjeszti be a szövetség, amikor alkalmasnak látja erre a pillanatot. „Mind a kulturális autonómia tervezete, mind a regionális autonómia tervezete készen áll, és várjuk az alkalmas pillanatot arra, hogy lépni lehessen” – fogalmazott. Hozzátette: eredményt akarnak, nem csak bűvészmutatványt. Úgy vélte: ha a szövetség most nyújtaná be a tervezetet, akkor az az alkotmánybírósághoz kerülne előzetes normakontrollra, és még a parlamenti vitáig sem jutna el. „Azt a helyzetet kell megteremtenünk, amikor érdemben lehet lépnünk. (...) A helyzetteremtéssel évek óta foglalkozunk, de ez nem csak rajtunk múlik. A román politika ma nemcsak a székelyektől, hanem általában a regionális identitások felerősödésétől fél” – fogalmazott a politikus. Kelemen Hunor arra a kérdésre is reagált, hogy a cselekvési terv miért nem tér ki a magyar nyelv székelyföldi regionális hivatalos státusának elérésére. Ez ugyanis hangsúlyos pontja volt a szövetség tavalyi választási programjának. Elmondta: a cselekvési tervben az 1918-as román ígéretek betartatása szerepel, és ez a nyelvi jog az ígéreteknek is része. MTI, Maszol, RMDSZ-tájékoztató / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 15.Nem hátrálunk, megrekedtünkA mai valósághoz igazította alapszabályát, programját és cselekvési tervét az RMDSZ legfőbb döntéshozó szerve, a kongresszus, legalábbis ez tűnik ki a Zilahon elhangzottakból és elfogadottakból. A szórvány és a nők képviselete, az oktatás és a gazdák helyzetének rendezése, a román centenárium túlburjánzásainak kivédése és a kisebbségi jogok bővítéséért, illetve alkalmazásáért való küzdelem – amely több fronton folyik, itthon és a nemzetközi színtéren is – csupa olyan kérdés, amelyre ugyan van válasz, de csak másutt vagy elméletben; átvételük, gyakorlatba ültetésük Romániában igen-igen akadályozott. Márpedig minden program, stratégia és törvény annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. És a legnagyobb baj az, hogy a román többség, a román pártok jóváhagyása nélkül a magyarság számára kedvező döntések akkor sem születnek meg, ha a román polgárok, főként a fiatalabb generációk semmi kifogásolnivalót nem találnak igényeinkben. Egy kongresszus mindig mérleg is, számbavétele az elvégzett és elvégzendő feladatoknak, és bizony az eredmény nem lelkesítő: kevés előrelépés mellett (ilyen a kórházi anyanyelvhasználat joga) számtalan hátralépés történt (a marosvásárhelyi katolikus iskola Zilahon is téma volt, a nyelvhasználatot szűkítő prefektusi beavatkozásokkal és a szimbólumperekkel pedig Dunát lehetne rekeszteni), s még a helyben topogás (például a visszaszolgáltatások leállása, a magyar orvosi egyetem önállósodásának megrekedése) sem nekünk kedvez. Mindez nem csupán az RMDSZ-en múlott és múlik, hanem a szövetségesein is, épp ezért kell újragondolni az érdekérvényesítési lehetőségeket. A román pártokkal ugyanis igen féloldalasnak látszik az együttműködés. Bármennyire jó viszonyt ápolnak a szociáldemokratákkal az RMDSZ vezetői Bukarestben, a tizenkét éve (!) benyújtott kisebbségi törvénytervezet ott akadt el, a megyék és települések szintjén pedig a kormánypártok helyi emberei, a kormány megbízottjai inkább az ellentáborhoz tartoznak, olykor kihívó és tüntető módon, a szélsőségesek bátorításával. Az ellenzéki pártok már nemigen keresik az RMDSZ barátságát, erről az oldalról ritkán hallani minket érintő megnyilvánulásokat, azok sem jóindulatúak. Ebben a szűk mozgástérben kellene valamit elérni. És nem csupán a kényelmetlenségével van baj. A zilahi kongresszus egyik kulcsmondata nem az elfogadott dokumentumokban rejlik, hanem Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök kijelentésében: a román politikában az adott szó már másnapra nem ér semmit; ez alól csak az RMDSZ kivétel. Kínos, ha az állam második embere, egy jobb- és baloldalt is megjárt politikus így vélekedik, és még kínosabb, hogy tényállást ismer el. Ebből a gödörből az RMDSZ sem nagyon lát kiutat, ezt sugallja az iránymutatónak nevezett kongresszus jelszava is. Nem hátrálunk meg? Nem is haladunk. Védekezünk. De ez nem elég.. Demeter J. Ildikó / Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2017. május 15.Romániának el kell ismernie Székelyföldet!Üdvözöljük Semjén Zsoltnak, az RMDSZ kongresszusán tett kijelentését: „Ha az erdélyi magyarok elfogadnák, hogy őket nem illeti meg az autonómia, azt fogadnák el, hogy Európa másodrangú állampolgárai.” Meggyőződésünk, hogy a következő időszak erdélyi magyar politikájának ez kell legyen az alaphangja, és az áhított román-magyar megbékélésnek is ez a kulcsa. Hasonlóan üdvözöljük a Magyarország és Románia közötti viszony javulására tett ígéretet. A Székely Nemzeti Tanács mindig is szükségesnek tartotta Székelyföld autonómiájának megteremtéséhez, a romániai magyar nemzeti közösség jogainak garantálásához a kölcsönös bizalomra épülő, jószomszédi viszonyt. Ugyanakkor nem lehet elhallgatni a Kongresszuson jelenlevő Liviu Dragnea kormányzópártjának egészen más előjelű viszonyulását Székelyföld ügyéhez. A Székely Nemzeti Tanács több tízezer ember által megerősített beadványára adott válaszában (2017.04.24) Románia kormánya határozottan elutasítja Székelyföld autonómiáját, és megkérdőjelezi a puszta létezését is. Mi több, úgy véli, a régiósítási tervek „tudományos” alapokon állnak, és az etnikai szempont nem lehet önmagában az új közigazgatási felosztás alapja. Ez ellentmond a székelyföldi valóságnak, de ellent mond a magyar közösség törekvésének is, hiszen soha nem önmagában az etnikai elv mentén követeltük Székelyföld autonómiáját. Ezeket az áltudományos érvekkel alátámasztott terveket, csúsztatásokkal, féligazságokkal teletűzdelt magyarázatokat ismerjük, és nyilvánvalónak tartjuk, hogy azzal a célzattal készültek, hogy Székelyföldet egy román többségű régióba beolvasszák. Székelyföld számára a legnagyobb kihívás, hogy az asszimilációs politika újfajta nyomását képes-e megállítani, vagy valóra válik a székelység területi-adminisztratív létezési keretének végleges felszámolása. Liviu Dragnea a közigazgatási átszervezés egyik leghangosabb szorgalmazója, és többedmagával kijelentette, hogy nem lesz magyar többségű régió Romániában. Erre egyetlen lehetséges válasz van, az áhított román-magyar megbékélésnek az ára: le kell mondani Székelyföld beolvasztásáról, amely Románia számos nemzetközi kötelezettségvállalását sérti, és ellentétes a román-magyar államközi szerződéssel is. Az a Székelyföldet fenyegető, asszimilációs távlat, hogy közigazgatási hatáskörrel ruházzák fel a Közép-romániai fejlesztési régiót régóta fenyeget. A Székely Nemzeti Tanács volt az egyetlen, amely figyelmeztetett erre a veszélyre. Alakuló ülésén, 2003. október 26-án kimondta a székelység igényét: Székelyföldnek önálló fejlesztési régióvá kell válnia. A felhívást a magyar politikai elit sem hallotta meg, de visszhang nélkül maradt az erdélyi magyar közéletben is, és 2004. június 28-án, a 315. számú törvény Székelyföldet a román többségű, Közép-romániai fejlesztési régióba sorolta. Székelyföld elismertetése a magyar-magyar összefogás révén valósulhat meg, az erdélyi magyar nemzeti közösség és a magyar kormány összefogásával. Romániának el kell ismernie Székelyföldet, természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt – amely nyelvi és kulturális határ is egyben –, területén a nyolc székely székkel és 149 önkormányzattal. Ez lényegében a történelmi Székelyföldből és vele szomszédos magyar többségű településekből áll, és nem azonos – a részben tévesen székely megyékként emlegetett – Maros, Hargita és Kovászna megyék jelenlegi közigazgatási határaival. Amikor összefogásról beszélünk, az a meggyőződés vezet, hogy a magyarság egysége értékek mentén valósulhat meg. Egy nyelvet beszélünk, egyazon kultúra alakítja gondolkolkodásunkat, sokunkat összeköt – határon innen és túl – a magyar állampolgárság. De ide tartozónak érezzük a nemzeti célokat és intézményeket, vagy a Magyarország védelmében meghozott intézkedéseket is: a Magyar Alaptörvényt, a határon túli nemzetrészek autonómiáját – benne Székelyföld területi önigazgatását, – a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, Magyarország déli kettős határzárát, a rezsicsökkentést stb. Ezek, és csak ezek teremthetnek és tarthatnak meg hosszú távú nemzeti egységet. Marosvásárhely, 2017. május 15. Izsák Balázs, A Székely Nemzeti Tanács elnöke / Erdély.ma 2017. május 16.Benkő Erika: tegyen a román állam gesztusokat a kisebbségek felé a centenárium kapcsánA közelgő centenárium kapcsán a gyulafehérvári ígéretekre emlékeztetett kedden napirend előtti felszólalásban a Román Képviselőházban Benkő Erika sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es képviselő. Benkő elmondta, nem lehet úgy a centenáriumról beszélni, hogy abból kimaradjanak a romániai kisebbségek. „Fontos, hogy a kisebbségek szempontjait is figyelembe vegyék, és az is, hogy a román állam gesztusokat tegyen a centenárium kapcsán a kisebbségek felé” – közölte felszólalásában Benkő. A képviselő hangsúlyozta, hogy a kisebbségek helyzete nem javult az elmúlt 99 évben, egyes nemzeti közösségek, mint a szászok, szinte teljesen eltűntek, másoknak kettős mércével kell szembenézniük. A képviselő felidézte, a gyulafehérvári nagygyűlésen konkrét ígéretek születtek, de ezek nem valósultak meg, ellenkezőleg, nem biztosított sem a zavartalan anyanyelv-, sem a szimbólumhasználat. „Holott a gyulafehérvári nyilatkozat világosan rögzítette azt, hogy a romániai nemzetiségeknek joga van ahhoz, hogy az anyanyelvüket használják, jelenleg is akadályokba ütköznek azok, akik az anyanyelvüket szeretnék használni a román egészségügyben, vagy a bíróságokon, hogy csak két egészen konkrét példát említsek. Míg Moldva zászlóját gond nélkül lehet használni, Székelyföldét eltávolítják minden közterületről, pedig mindkét régió ugyanúgy az ország része.” A képviselő ugyanakkor arra figyelmeztetett, nagyon fontos lenne az, hogy a magyar közösség úgy érezze, 99 év után Románia elismeri a nemzeti kisebbségeknek az identitásukhoz való jogát és ezeknek a jogoknak a reális gyakorlását. „Nagyra értékeljük azt, hogy Románia jelentős vállalásokat tett nemzetközi szerződésekben, ami a kisebbségek jogainak gyakorlását illeti, de azt gondoljuk, hogy hiba az állam részéről az, hogy a gyakorlatban ezek a vállalások nagyon csekély mértékben valósultak meg.” Benkő kiemelte, a nemzeti közösségek számára és a magyar közösség számára a centenárium egyfajta összegzés, egyfajta visszatekintés arra, hogy az elmúlt 99 évben a román állam hogyan viszonyult a nemzeti közösségek felé. „De ugyanakkor jó lehetőségnek tartjuk arra is, hogy ennek a százéves évfordulónak a kapcsán Románia nagylelkűen és befogadóan viszonyuljon hozzánk, hogy tényleg azt érezzük, mi is teljes jogú polgárai vagyunk ennek az országnak. Ehhez viszont arra van szükség, hogy a gyulafehérvári ígéretek ne csak ígéretek maradjanak, hanem konkrét valósággá váljanak”− zárta beszédét a sepsiszentgyörgyi képviselő. maszol.ro 2017. május 16.Sógor: a Minority SafePack sikere az európai polgárok sikere is leszAz Európai Parlament elnökéhez hasonlóan támogassák az EP-képviselők is az elkövetkező időszakban a Minority SafePack kezdeményezést – ezt kérte képviselőtársaitól Sógor Csaba. Strasbourgban ülésezik május 15-18. között az Európai Parlament. Sógor Csaba hétfő este egyperces felszólalásában erdélyi magyar ügyekről beszélt. „Néhány hónappal ezelőtt, 2016 őszén beszéltem itt már róla, hogy a romániai korrupcióellenes harc a nyilvánvaló pozitívumai mellett súlyos túlkapásokkal jár. Akkor azt mondtam, hogy egy romániai magyar tannyelvű iskola teljes ellehetetlenítésére használják a korrupció vádját Marosvásárhelyen. Ma megismételhetem ezt, mert a helyzet azóta sem oldódott meg, sőt, a szülőket sorra hallgatják ki a korrupcióellenes ügyészek és megpróbálják őket megfélemlíteni és elbizonytalanítani” – hangsúlyozta. Az RMDSZ-es képviselő elmondta, a hatóságok célja egyértelmű: az iskola működésének és jövőjének megkérdőjelezése. Sógor Csaba úgy fogalmazott: „hogy ez pontosan hogyan vezethető le a korrupcióellenes küzdelem nemes céljaiból, esetleg más okok állnak a háttérben, azt az Önök megítélésére bízom”. Az erdélyi EP-képviselő ugyanakkor hangsúlyozta: teljesen bizonyos és ez az eset is megerősíti, hogy európai szinten foglalkozni kell a nemzeti kisebbségek problémáival, ahogyan azt a Bizottság által bejegyzett Minority SafePack európai polgári kezdeményezés is részletezi. Ennek kapcsán Sógor Csaba azt kérte képviselőtársaitól, hogy az Európai Parlament elnökéhez hasonlóan támogassák ők is ezt a kezdeményezést, hiszen annak sikere az európai polgárok sikere is lesz egyben. közlemény; Transindex.ro 2017. május 16.Fancsali Ernő: nem szabad abbahagyni a nyelvjogi harcot!Mint ismeretes, ma reggel kihelyezték az első többnyelvű városnévtáblát Kolozsvár egyik bejáratánál. Nyelvjogi küzdelmünk látható eredménye mindenképp örömre ad okot, ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy mindez nem jöhetett volna létre a széles körű civil- és politikai összefogás nélkül – írja közleményében Fancsali Ernő a Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke. Az elmúlt években már számtalanszor bebizonyosodott, hogy valódi sikereket csak együttműködéssel érhetünk el. A nyelvi jogainkért küzdő civil- és politikai szereplők kitartása meghozta eredményét: a figyelemfelkeltő demonstrációk, a nemzetközi szervezetekhez eljuttatott petíciók, a jogi kezdeményezések mind olyan nyomás alá helyezték Kolozsvár városvezetését, mely hatására nem maradt más lehetősége, mint biztosítania a magyar közösség jogos követelését. A kolozsvári siker arra hívja fel figyelmünket, hogy még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a hasonló kezdeményezésekre. Ugyanakkor időszerű lenne – a kolozsváriak példáját követve – kiterjeszteni a nyelvjogi küzdelmeket Erdély más településeire is, hiszen e terülten is – európai országhoz méltatlan módon – komoly lemaradásaink vannak. Közlemény; itthon.ma/erdelyorszag 2017. május 16.Házi őrizetbe helyeznék az ügyészek Konstanca ortodox érsekétKonstanca ortodox érsekének, Teodosie Petrescunak a házi őrizetbe helyezését kéri a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a konstancai ítélőtáblától. A vádhatóság szerint a bűnvádi per alatt lévő egyházi méltóság megszegte a hatósági felügyelet feltételeit. A DNA közleménye szerint Teodosie Petrescu május 12-én felhatalmazta az érsekség törvényes képviselőjét, Ştefan Aureliant, aki szintén vádlott az ügyben, hogy igényeljen igazolást az ovidiui polgármesteri hivataltól arról, hogy az érsekség 342,52 hektárnyi területtel (amelyből 188,75 hektár szőlős) szerepel a mezőgazdasági regiszterben. Az igazolásra a DNA szerint a területalapú támogatást igénylő dokumentációhoz volt szükség, amelyet a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséghez terveztek benyújtani. Ezáltal a hatósági felügyelettel járó két korlátozást is megszegett az érsek: egyrészt azt, amellyel eltiltották az európai uniós alapok lehívását célzó mindennemű tevékenységtől, másrészt pedig azt, amellyel megtiltották, hogy kapcsolatra lépjen, közvetlenül vagy közvetítéssel kommunikáljon az ügy többi vádlottjával. Teodosie Petrescu érsek ellen február elején emelt vádat a DNA. Az egyházi méltóságot azzal vádolják, hogy rosszhiszeműen hamis vagy nem a teljes valóságot tükröző dokumentumokat használt fel annak érdekében, hogy illetéktelenül európai pénzalapokhoz jusson. Az érsek öt megbízottját ugyanezzel a váddal állították bíróság elé. Agerpres; itthon.ma/színes 2017. május 16.Magyar Ifjúsági Konferencia: a magyar ifjúsági szervezeteket nyugtalanítják a románokMuravidéken, Lendván gyűltek össze a Kárpát-medence és a nyugati emigráció fiataljainak képviselői a Magyar Ifjúsági Konferencia keretén belül. A Néppárt ifjúsági szervezete, a Minta képviseletében jelen volt Tőke Ervin, országos elnök és Lőrincz Árpád, szentegyházi szervezeti elnök. Az alábbi zárónyilatkozatot fogadták el egyhangúan a tanácskozás végén: ZÁRÓNYILATKOZAT A Magyar Ifjúsági Konferencia 2017. május 12-14. között Lendván tartotta 32. rendes ülését. A Magyar Ifjúsági Konferenciát dr. Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériuma ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára, dr. Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Vida Törnar Judit, Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség elnöke és Aleksandra Kozak, Lendva Község Községi Igazgatóságának titkára köszöntötte. A Magyar Ifjúsági Konferencia üdvözli a felvidéki magyar iskolákba beiratkozott elsősök számának növekedését. A Magyar Ifjúsági Konferencia sajnálattal veszi tudomásul, hogy az Újvidéki Felsőbíróság elsőfokú döntése értelmében a Vamadisz elveszítette a Jogtudományi Kar elleni bírósági pert a magyar felvételi vizsgáért. Szervezetünk támogatja az eljárás másodfokon való folytatását. Üdvözöljük, hogy Magyarország Kormánya a vajdaságihoz hasonló gazdaságfejlesztési programot indított el Kárpátalján. Kérjük, hogy a jelenleg futó gazdasági pályázatok, start programok keretén belül még inkább elérhetőbbek legyenek a kezdő fiatal vállalkozók számára is. Örömmel értesültünk róla, hogy a közeljövőben újabb külhoni közösségi terek megnyitása várható. A Magyar Ifjúsági Konferencia nyugtalanítónak tartja azokat a jelenségeket, amelyek a gyulafehérvári nyilatkozat elfogadásának 100. évfordulója kapcsán tartandó ünnepségsorozat előkészítése során tapasztalhatóak. Kérjük a Magyar Kormányt, kövesse figyelemmel az eseményeket, annak érdekében, hogy a megemlékezésnek ne lehessenek a magyar közösséget megbélyegző felhangjai. A fiatal magyar kutatók innovációs erejének felismerését, annak felhasználásának támogatását a Magyar Ifjúsági Konferencia kulcskérdésnek tartja a magyar kulturális, tudományos és gazdasági közösségek jövőbeni fenntartása érdekében. Megkerülhetetlennek tartjuk az anyaországi és a külhoni fiatal kutatói közösségek együttműködését, a közös tudományos tér fenntartását és fejlesztését. A Magyar Ifjúsági Konferencia szekcióülésén javaslatcsomag született a fiatalok közéleti aktivitásának növelése, valamint a nemzeti identitás erősítése érdekében. A javaslatcsomag jelen nyilatkozat mellékletét képezi. A Magyar Ifjúsági Konferencia következő soros ülését Magyarországon tartja. Lendva, 2017. május 13. https://itthon.ma/civilifi 2017. május 16.Katolikus gimnázium ügye: taktikát változtatott az RMDSZÚj marosvásárhelyi tanintézmény létrehozásának eljárását indítja el a RMDSZ, miután Maros megye prefektusa kifogásolta a római katolikus gimnázium újbóli létrehozásáról szóló május eleji önkormányzati határozatokat. Az eddigi taktika nem vált be, ezért más megoldást kellett keresni – mondta a Maszolnak Novák Csaba Zoltán szenátor. A taktikaváltás előzménye, hogy a Maros megyei prefektúra visszaküldte a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceumra vonatkozó, május 4-én megszavazott tanácsi határozatokat a polgármesteri hivatalnak. A kormányhivatal felkérte az önkormányzatot, vonja vissza a határozatokat, mert jogilag támadhatók. A május 4-i tanácsülésen már Szövérfi László, a városháza jegyzője is felhívta a tanácsosok, illetve a szülők figyelmét arra, hogy az RMDSZ és a Szabad Emberek Pártja (POL) által elfogadott határozatokat a prefektus meg fogja vétózni. Az RMDSZ ügyvezető elnökségének oktatási főosztálya ezért olyan önkormányzati határozat tervezetét készíti elő, amelyik immár nem a jelenlegi tanintézet megmentésére tesz kísérletet, hanem új tanintézet létrehozását indítja el. A tervezetet kedden iktatják a városházán, hogy a következő, csütörtöki önkormányzati ülésen már a napirendi pontok között szerepelhessen. A határozattervezet arról is rendelkezik, hogy a 2018-2019-es tanévben induló új intézmény átveszi a jelenlegi katolikus gimnáziumban tanuló diákokat és az ott tanító pedagógusokat. diákjait és tanárait. Foghíjasan, de őszig működik A Civilek a Katolikus Iskoláért szülői csoport szóvivője, Csíky Csengele a Maszolnak elmondta, ez az egyetlen esély arra, hogy a mostani osztályokat ne osszák szét más tanintézmények között. Ugyanakkor azt is pozitívumként értékeli, hogy a katolikus gimnázium a mostani állapotában, ha foghíjasan is, de működik, amíg létrejön az újabb tanintézmény. „Azért mondom azt, hogy foghíjasan, mert a 9-ik osztály indítására az ősztől nagyon kevés esélyt látok, talán az előkészítő és az 5-ik osztályok elindítására van még remény. De a lényeg az, hogy a diáklétszám így sem csökken 300 alá”– jelentette ki Csíky Csengele, aki szerint a probléma megoldása helyi szinten már nagyon reménytelen lett, ezért is örül, hogy az RMDSZ országos vezetése is az ügy mögé állt. Ha az önkormányzat megszavazza az új iskola létrejöttét, akkor az intézménynek más nevet kell adni, a mostanival nem működhet. A román megnevezése a tervek szerint Liceul Vocațional Romano Catolic lenne, amely magyar nyelvre lefordítva, ugyanúgy fog hangzani, mint a jelenlegi – tette hozzá Csíky Csengele. Az eddigi taktika nem vált be Novák Zoltán, az RMDSZ Maros megyei szenátora a Maszolnak elmondta, az eddigi taktika nem vált be, nem működött, ezért van szükség most egy új határozatra, egy új iskola megalapítására. „A lényeg az, hogy a gyerekek oktatása folyamatos maradjon, illetve, hogy az előző két tanévet ne veszítsék el” – nyilatkozta Novák. Magyari Tivadar, az RMDSZ oktatási témákban illetékes ügyvezető alelnöke az MTI-nek elmondta, a szülők kérésére nyújtottak szakmai segítséget az RMDSZ - hasonló ügyekben illetékes - Maros megyei szervezetének. Hozzátette: a katolikus gimnázium jelenleg egy két évvel ezelőtti tanfelügyelőségi határozat alapján működik, amelynek törvényességét vizsgálják. Ennek a határozatnak azonban jogi következményei voltak, amelyeket nem lehet meg nem történteknek tekinteni. Antal Erika / maszol.ro 2017. május 16.PNL-s képviselő: „Az RMDSZ tartsa tiszteletben a románok történelmét”Az RMDSZ tartsa tiszteletben a románok történelmét – mondta Florin Roman liberális képviselő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alsóházi frakciójának alelnöke. Florin Roman ezzel Markó Béla volt szövetségi elnöknek arra a szombati RMDSZ-kongresszuson elhangzott retorikai kérdésére reagált, hogy a magyaroknak mit kellene ünnepelniük a Gyulafehérvári Népgyűlés közelgő centenáriumán. Az Agerpres hírügynökséghez eljuttatott keddi közleményben Florin Roman liberális képviselő azt írja: „Kérjük, hogy az RMDSZ tartsa tiszteletben a románok történelmét. A románok történelme nem lehet semmiféle politikai árucsere tárgya, és ezen ország minden állampolgárának tiszteletben kell tartania, etnikumtól függetlenül. Nemrég hallottam az RMDSZ egyik jeles vezetőjét, Markó Béla urat feltenni azt a retorikai kérdést egy pártösszejövetelen, hogy mit kellene ünnepelniük a romániai magyaroknak 2018-ban, száz évvel a nagy egyesülés után. A romániai magyarok román állampolgárok, ugyanazon jogokkal rendelkeznek, mint mi, és úgy véljük, hogy a nagy egyesülés centenáriuma ezen ország minden állampolgára számára ünnepi alkalom” – írja a PNL képviselője. Florin Roman hozzáteszi: az 1918-as történelmi eseményért sokan az életüket adták, és 1918. december elsején Gyulafehérváron „románok és magyarok is összeölelkeztek”. „Nem kötelezhetjük az RMDSZ-t arra, hogy velünk együtt örüljenek a nagy egyesülés centenáriumán, de azt viszont kérhetjük, hogy tartsák tiszteletben történelmünket” – mondta a képviselő. Az RMDSZ Zilahon tartott, szombati kongresszusán Markó Béla volt szövetségi elnök azt mondta: elvárják, hogy a magyarok örüljenek az elmúlt száz esztendőnek. „Baj van a magyarok ünneplési lelkesedésével” – tette hozzá ironikusan. Markó felsorolta, hogy a romániai magyarok máig sem kapták meg a Gyulafehérváron megígért jogokat, hogy 1959-ben megszűnt a Bolyai Egyetem, Ceauşescu rezsimje alatt súlyosan korlátozták a magyarok anyanyelvi jogait, és - habár 1989 után sokat változott a helyzet - mai napig sem tartják tiszteletben az anyanyelvi oktatást biztosító törvényt, példa erre a marosvásárhelyi orvosi egyetem helyzete. „Egyvalamit azért mégis ünnepelhetünk, hogy száz esztendő múltán is itt vagyunk, nem lehetett minket sem kiüldözni, sem beolvasztani, túléltük a fasizmust, túléltük a kommunizmust és volt erőnk 1989 után mindent újrakezdeni” – mondta a kongresszuson Markó Béla. maszol.ro 2017. május 16.Akit szerettek az emberekÖrökös harcnak tekintette negyvenhárom éves papi szolgálatát Hegyi István. Harcát azonban nem olyan harcnak tekintette, amelyben személyeket győznek le: „azért harcoltam, hogy a reám bízott ügy ne essen el” – mondta el egy beszélgetés során, nyugdíjazása alkalmával. Az aktív papi élet és a nyugdíjaslét küszöbén folytatott beszélgetés élményei lapunk 2008. december 24-i számában jelent meg Akit szeretnek az emberek címmel. Megható volt az, ahogyan beszélt a családjáról, a papi pályán való elindulásáról, csíkszentmártoni és csíkszeredai szolgálati helyéről. Híveiről és munkájáról. A közösségről és a közösségi óhaj teljesítéséről. Szolgálatának kulcsszava a szeretet volt. S nemcsak hirdette a szeretetet, hanem naponta megélte, s magatartása, példamutatása mások számára is megélhetővé tette a szeretetet. Beszélgetésünket kilenc évvel ezelőtt azzal indította, hogy „az ember érezze, hogy szeretik, ez a legfontosabb”. Ő pedig érezte, szavai tanúsága szerint: „Ha visszanézek szolgálatomra, elmondhatom, hogy sok szeretetet kaptam, és öröm tölti el a szívem”. Hegyi István református papcsaládban született 1942-ben. A sors úgy hozta, hogy Dél-Erdélyben rekedt szülőfaluja, Petek, így édesanyja nem a közeli Székelyudvarhelyen, hanem Nagyenyeden hozta világra. Ő maga azonban petkinek vallja magát. Tanulmányait is Nagyenyeden végezte, ugyanis Székelyudvarhelyen nem fogadták az általa választott iskolában, mert apja és nagyapja pap volt. Ez volt az oka annak is, hogy nem választhatta az enyedi tanár-példaképei ihlette pedagógusi pályát, helyette kezdetben kőműves napszámosként dolgozott, közben kézilabdázott az udvarhelyi csapatban. Mint mondta, a sport rendszerességre, kitartásra, következetességre nevelte. Aztán felvették a teológiára, annak elvégzése után Csíkszentmártonba került szórványlelkésznek, tizenöt falu református híveinek lelki gondozását látta el. 1986-ban hívták meg Csíkszeredába lelkésznek. Munkája legnagyobb eredményének azt tartotta, hogy a négyszázhetvenkilenc erdélyi településről származó csíkszeredai reformátusokat közösséggé kovácsolta. Mikor Csíkszeredába érkezett, a gyülekezetnek nyolcszázhetven tagja volt, nyugdíjba vonulásakor a csíkszeredai református közösség tagjainak száma kétezerkétszázra emelkedett. Csíkszeredai szolgálati ideje alatt hatszázhetven gyermeket keresztelt, négyszázötven hívét temette el, háromszázhetvenöt esküvőt celebrált és ezerharmincnyolc fiatalt konfirmált. Az ő szolgálati ideje alatt, tíz év kitartó, gáncsoskodásoktól sem mentes munkája eredményeként felépült a református templom. Akkoriban gyakran mondogatta, hogy Pénzes József katolikus paptársával együtt káeftések, templomépítő igyekezetük egy vállalkozás eredményes működtetéséhez is elegendő lett volna. Kitartása, hite azonban győzedelmeskedett, a templom ma is áll. Nyolc év jutott még neki, hogy hirdesse az igét híveinek az új hajlékban. Mint mondta, „jólesik gyönyörködni benne, mert szép az épület, jóleső érzés látni azt, hogy vasárnapról vasárnapra a hívek megtöltik a templomot”. Hegyi István megfogadta édesapja intelmét: „ezt a népet szeretni kell a maga örömével, bánatával, jóságával és gyarlóságával egyaránt”. Szolgálata során pedig mindvégig azon volt, hogy ne csak jelen legyen a rá bízott közösségben, hanem adjon is tagjai számára valamit. Papi szolgálata végén hála töltötte el a szívét magyarságáért, hivatásáért, no meg azért, hogy itt szolgálhatott. Nem egészen egy évtized adatott neki nyugdíjasként szeretett, népes családja körében. Hegyi István tiszteletes megharcolta a maga nemes harcát, futását elvégezte, hitét megtartotta… Nyugodjék békében, emlékét őrzi a szeretet. Sarány István / Hargita Népe (Csíkszereda) 2017. május 16.Lendületet ad az Év tanára címMa is abban a két marosvásárhelyi iskolában tanítja a földrajzot, ahol huszonhárom évvel ezelőtt elkezdte pályafutását, a Mihai Eminescu Pedagógiai Szakgimnáziumban, illetve a Művészeti Gimnáziumban. Idén azonban a diákjain és kollégáin kívül szélesebb körben is megismerhették Unger Enikőt, aki az év Év tanára lett egy magyarországi pályázaton a határon túli jelöltek közül. Beszélgettünk vele arról, hogy milyen tanárnak tartja magát, hogyan szeretteti meg ma egy pedagógus a diákokkal az iskolát, de a kedvenc kirándulóhelyeit is elárulta. – Szigorú tanárnak tartja magát? Az engedékenység belefér? – A visszajelzések alapján azt mondanám, hogy a gyerekek általában szigorúnak említenek. Én nem tartom annyira szigorúnak magam, mert tudom, hogy amit elvárok tőlük, az emberileg megvalósítható. Számomra ez a szigorúság inkább következetességet jelent. Az engedékenység is belefér, de nem túlzottan, távol áll ez tőlem. Azt is írtam a pályázati interjúmban, hogy úgy gondolom, valamiért itt vagyunk, valamilyen célunk van, nem lehet mindig ilyen-olyan kompromisszumokkal áthúzni ezeket a célokat. – Földrajzi atlasz is fűződik a nevéhez. Tervez még megjelentetni más oktatási anyagot is? – A Kreatív Kiadó felkérésére szoktam ismeretterjesztő irodalmat, oktatási eszközöket készíteni. Két atlaszunk jelent meg 2015-ben, azaz csak egy, de az két nyelven, románul és magyarul. Ez utóbbi hiánypótló kiadványnak számít, hiszen Románia földrajzát hoztuk ki atlasz formájában magyar nyelven, azelőtt évtizedekig nem létezett. Korábban még egy Oxford atlasz szerkesztésében vettem részt lektorként és fordítóként. Folyamatosan dolgozom, most épp egy oktatási eszköz kiadására készülünk, a nyár folyamán szeretnénk megjelentetni. – Vannak alternatív oktatási eszközök itthon a magyar nyelvű földrajz tanítás területén? – Van alternatíva, mert a Magyarországon piacra dobott eszközöket is lehet használni, nálunk például a munkafüzet ötödiktől hiánycikknek számít, de lehet magyarországi tankönyveket és munkafüzeteket is alkalmazni, egészben vagy részben, persze nem hivatalosan. Ezenkívül internetes anyagokat is korlátlan mennyiségben igénybe vehetünk, úgy gondolom, nem állunk rosszul ilyen téren. – Hogyan látja, mi a dolga ma a pedagógusnak, miként tudja megszerettetni a tananyagot, az iskolai éveket a diákokkal, hogy ne egy szorongó időszakként éljék meg? Ez is az életük fontos része, nem csak a nagybetűs életre való készülődésből áll az iskola. – Így van. Meg lehet szerettetni a tananyagot, ha élményszerűségre törekszünk az órákon, és a földrajz ilyen. Ha a fotóimat hozom és mutatom, az élménydúsabbá teszi az órát, a tantárgyam kézre is játszik ilyen szempontból. Megpróbáljuk úgy megszólítani a gyereket, hogy jól érezze magát az iskolában, ez nem azt jelenti, hogy soha nem dorgáljuk, szidjuk meg. Azaz a szidás ma tiltott, inkább dorgálásról beszélnék. Egy másik módja, hogy ne válasszuk szét az oktatást a neveléstől, használjunk ki minden helyzetet, ami akár a tananyagból adódik, akár egy adott helyzetből, amit nem is láttunk előre. Ha például az, amit tanítunk, valamilyen hatást kivált a diákból, és ezt ki is nyilvánítja, én pedig úgy ítélem meg, hogy itt a helye valamilyenfajta nevelésnek, akár szavakban vagy valamilyen metakommunikációs eszközökkel, akkor azt ki kell használni. A másik, amit lényegesnek tartok ezen a pályán, hogy a diák lássa rajtunk, hogy mi a munkánkat lelkesen végezzük, fontosnak találjuk. – Látják ezt a mai diákok? – Úgy gondolom, hogy igen, empátia útján ez a legtöbb diákra pozitívan hat. – Hogyan látja, mi változott az elmúlt húsz évben rossz irányba az oktatás területén? Melyek a legszembeötlőbb problémák? – Az én szemszögemből a probléma az, hogy lecsökkent az óraszámom. Volt olyan, hogy heti két órában tanítottam, de azt el is felejthetem. Ötödik-hetedik osztályban a Művészetiben már rég heti egy órával dolgozunk, ezt kevésnek tartom, úgy érzem, hogy a földrajzot háttérbe szorították. Tudom, hogy más tantárgyat is, de úgy gondolom, hogy a heti egy óra túl szűkös időkeret az érettségiző végzősök számára is. Mindkét iskolám szakközépiskola, ahol sok szaktantárgyat oktatnak, ez valahol érthető is. – Kirándul is sokat. Másként tanít az a földrajztanár, akinek személyes tapasztalatai is vannak egy-egy város, hegyvonulat vagy völgy kapcsán? – Igen, ez befolyásolja az oktatást, mert az, hogy én sokat utazom az országban és külföldre is, illetve túrázom, megváltoztatja az oktatási stílusomat. Úgy érzem, ezáltal többet nyújthatok a gyerekeknek, mert személyes tapasztalatok alapján is közelíthetek a tananyaghoz, ez pedig meggyőzőbb számukra, hitelesebbé teszi a tanítást. – Buzdítja őket is a kirándulásra? – Nyilván, és viszem is, amikor tehetem. Sokszor kérdik ezt tőlem, főleg mostanában, hogy mennyire vonom be őket a kirándulásokba. Hát ahhoz képest, hogy én mennyire sokszor utazom, kevésszer, de a gyerekek szemszögéből ez nem úgy tűnik, mert azért mégsem szervezünk az iskolában minden hónapban kirándulást. Mindig igyekszem túrát is beiktatni a gyerekek iskolán kívüli tevékenységeibe, nemcsak városnézést, hanem természetjárást, honismereti kirándulásokat. – Melyik az ön kedvenc kirándulóhelye? – Romániában a hegyeket járom nagyon szívesen, de van hely a Kárpátokban, ahol még nem jártam, mert nehéz összejárni mind. Remélem, eljutok majd oda is, ahova eddig még nem. Örömmel túrázok a Déli- vagy a Keleti-Kárpátokban, de a városokat is szívesen járom, csak ez az utóbbi időben háttérbe szorult, mert nagyjából bejártam, amit érdemes volt. Európában pedig a svájci vagy az ausztriai Alpokba járok szívesen. – Mit jelent önnek az Év tanára cím? – Pozitív visszajelzés. Úgy érzem, ezt nem egy évre kaptam, hanem a 23 év alatt befektetett munkám jutalma, elismerése. Egy adott kor után hajlamosak vagyunk kicsit beskatulyázódni, visszafogni magunkat lelkesedés, befektetett energia szintjén, és bár én ezt annyira nem érzem magamon, de mindenképp megerősítést jelent a következő időszakra. Sokan vannak ezen a pályán, akik elkeseredetten nyilatkoznak a mai nemzedékről, a tanulók hozzáállásáról, a fegyelmi viszonyokról, a sok papírmunkáról. Én is tudnék ezekről mesélni, de úgy gondolom, hogy ez az elismerés erőt ad következő évekre, évtizedekre, ha fentről is úgy akarják. Az Év tanára elismerés A magyarországi Középsuli.hu portál szervezte a pályázatot, és idén először a Bethlen Gábor Alapkezelővel együttműködve határon túli magyar pedagógusokat is jelöltek az Év tanára díjra a pedagógusszervezetek. Unger Enikő marosvásárhelyi földrajz szakos pedagógus lett az Év tanára a határon túli kategóriában. A magyarországi pályázók közül Csörszné Tar Enikő Kisvárdáról nyerte el a címet. Unger Enikővel a marosvásárhelyiek május 17-én 18 órától találkozhatnak a Bolyai téri unitárius templom Dersi János termében szervezett közönségtalálkozón. Hajnal Csilla / Székelyhon.ro 2017. május 16.Figyelembe vették a régi világ megmaradt elemeit, így lett Segesvár az egyik legszebb középkori településA Maros megyei Segesvárt Európa legszebb és legjobban megőrzött huszonöt középkori települése közé sorolta egy nemzetközi turisztikai portál. A középkor a változás és a felfordulás időszaka volt Európában, de ekkortájt alakult ki a modern folklór. Ennek a kulturális befolyása legalább annyira jelentős volt, mint bármely más középkori eseményé. A falakkal körülvett városoktól a kastélyokkal rendelkező kis falvakig és gót menedékekig rengeteg jól megőrzött hely várja, hogy a látogatók felfedezzék. Ilyen gondolatok vezérelték a bigboytravel.com turisztikai szakportál munkatársait, hogy a régi világ hagyományait és megmaradt elemeit figyelembe véve, hosszas megfontolás után összeállítsák Európa legszebb középkori városainak huszonötös listáját. Az első helyen Csehország fővárosa, Prága szerepel, második a németországi Rothenburg, harmadik a franciaországi Mont-Saint-Michel, negyedik a franciaországi Carcassonne, ötödik Skócia fővárosa, Edinburgh, hatodik az olaszországi Siena, hetedik az angliai York, nyolcadik a franciaországi Colmar, kilencedik a németországi Cochem, tizedik pedig a franciaországi Saint Paul de Vence. Következik az ausztriai Hallstatt, a tizenkettedik Segesvár, amely megelőzte az olaszországi Cinque Terrét és San Gimignanót, az angliai Chestert, San Marinót, a franciaországi Vitrét, az angliai Nottinghamet, a franciaországi Eze-t, a németországi Bamberget, az ausztriai Heiligenbrunnt, a spanyolországi Ávilát, a görögországi Rodoszt, a németországi Nürnberget és a portugáliai Monsantót. Továbbá a szerkesztők elismerésben, dícséretben részesítették Londont, Obidost (Portugália), Tallinnt (Észtország), Salzburgot (Ausztria), Troyest (Franciaország), Dubrovnikot (Horvátország), Párizst, Brugget és Gentet (Belgium), Giethoornt (Hollandia), Costwoldsot (Anglia), Goremet (Törökország) és Landsberg am Lechet (Németország). A bigboytravel.com Segesvár térsége kapcsán kiemelte még a Peleș-kastélyt (Sinaián található. I. Károly román király építtette 1873 és 1914 között) és a törcsvári kastélyt (Drakula-kastély vagy Bran néven is ismert, a várat I. Lajos magyar király engedélyével építették 1377-ben), valamint a Drakulaként ismert Vlad Țepeșt is, aki a legenda szerint a segesvári erődben született 1431. november 8-án és élete első öt évében itt élt, mielőtt családjával együtt 1436-ban Târgoviștére költöztek volna, a havasalföldi várost szintén Drakula-látnivalóként emlegetik. A kiadvány kitér arra is, hogy Kelet-Európában kevés a középkori jellegét megőrző település, mivel a térségben a legtöbb lakóháznak nádteteje volt a középkorban, amelyeken kifogott az idő vagy a háborúk. Gáspár Botond / Székelyhon.ro 2017. május 16.Év Családorvosa a Kárpát-medencében: erdélyieket is díjaztakKét erdélyi orvos is elismerésben részesült az Év Családorvosa a Kárpát-medencében elnevezésű díj átadásán kedden Budapesten: a nagyszalontai Tolnai Angéla kitüntetést, míg a kászonaltízi Sztojka Tamás különdíjat kapott – számolt be az MTI. Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a hetedik alkalommal kiírt pályázat díjátadóján úgy fogalmazott: a családorvos a legjobb emberi erőforrás a közösség életében. A családorvosok szolgálják a gyógyítandókat, kultúrát közvetítenek, szerepet vállalnak a szociális jelzőrendszerben, segítik a népességmegtartást, és akár jó oktatók is lehetnek” – mutatott rá. Balog szerint a díjazottak egységes Kárpát-medencei térben gondolkodnak, ami a magyarság jövőjének szempontjából kiemelten fontos. Hozzátette: ezért is döntött úgy a magyar kormány, hogy 2018-tól minden gyerek után, akit magyarnak anyakönyveztetnek, jár az anyasági támogatás. A Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete által alapított Év Családorvosa a Kárpát-medencében díjjal elismerik a példaértékű, a páciensek érdekében kifejtett megelőző és gyógyító tevékenységet, a kötelességtudattal és alázattal végzett mindennapi munkát. Székelyhon.ro 2017. május 16.A mi kis virtuózainkImmár harmadik éve, a hangversenyévad végén, Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház nagytermében bemutatkoznak a Plugor Sándor Művészeti Líceum zeneművészei, állóképpel lepnek meg a bejáratnál a drámaosztály hallgatói, az előcsarnokban pedig közszemlére állítják a képzőművészeti tanulók munkáit. Azt hiszem, nem tévedünk, ha megelőlegezzük nekik a művész megnevezést, nem csupán azért, mert páratlanul gazdag „anyaggal” leptek meg, de leginkább azért, mert amivel elénk léptek, az már művészet a javából. A drámaosztály, ifjú kora ellenére, már sokszor bizonyított, hisz az Osonó világra szóló sikereiben benne van az ő lelkük is. A festmények, grafikák sok lehetséges befutót előlegeznek, az eszközökben, megvalósítási változatokban gazdag kiállítás, úgy érzem, sok hozzáértőt és hozzá nem értőt is meglep. A magyar televízióban éppen most futó Kis virtuózok elnevezésű vetélkedő adta az ötletet, hogy a líceum zenészeinek, szólóénekeseinek teljesítményét ugyancsak a virtuóz jelzővel illessem. Úgy gondolom, nem sok zeneművészeti iskola van, amely egyszerre ennyi nagyzenekart és nagykórust színpadra tudna szólítani. És nem akármilyen szinten! Micsoda iszonyatos munka van e kétórás szereplés mögött! A tanárok, a felnőtt művészek közül csak kevesen jelennek meg a színen ez alkalommal, csupán a karvezetők „lépnek” munkába egy-egy ilyen előadás alkalmával, de mellettük, mögöttük, velük együtt még ott vannak azok, nem is kevesen, akik ezeket a kis virtuózokat előkészítették, felkészítették a színpadra lépéshez. És közöttük többen vannak, akik tényleg elismert művészekként jelennek meg időnként rangos rendezvényeken, és milyen megelégedést jelent, hogy a tegnapi diákok közül jó páran ma már volt iskolájukban tanítanak.(Bocsássák meg nekem, hogy külön nem sorolom a neveket, mert akkor ott kellene sorakoznia a teljes tantestületnek!) Tényleg igazi csemege volt ez a múlt hét végére meghirdetett hangverseny! Engem különösen megindított az Eufónia kórus feldolgozott népdalcsokra. Eszembe jutott, hogy ilyen könnyfakasztó hatással volt rám hosszú évekkel ezelőtt az a népdalfeldolgozás, az a Kodály-mű, melyet a pécsi Leöwey Gimnázium lánykórusa adott elő első szentgyörgyi vendégjátékukon a nagy tekintélyű Jandó Jenő tanár úr vezényletével. Ugyanezt éreztem akkor is, amikor 1972-ben, pécsi vendégszereplésünkkor Dancs Árpád vegyes kamarakórusa megbabonázott az Ültettem violát, várom kikeletjét kezdetű népdal kristálytiszta zengésével.(Azóta is megtanítom diákjaimnak ezt a népdal-csodát!) A mostani élményt külön megköszönöm Sipos Zoltánnak. Végezetül hadd jegyezzem meg: éppen negyvenöt esztendeje, hogy az akkor egyetemista, ma világhírű zongoraművész, ifjú Jandó Jenő megtartotta élete első koncertjét a mára lerombolt Szakszervezeti Művelődési Palotában, nem éppen a legkorszerűbb zongorán! Péter Sándor / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. május 16.Szeretetszolgálati munkatársak ismerkedtekTanulni egymástól A Diakónia Keresztyén Alapítvány hiánypótló jellegű értekezletet szervezett pénteken az Irisz Házban a református egyházi hátterű szeretetszolgálati intézmények, egyesületek és csoportok számára. Mivel az 1989-es rendszerváltás után nagyon sokan kezdeményeztek szeretetszolgálati tevékenységet, a Diakónia szükségesnek tartotta ezen szervezetek összesítését. A szervezők, Tóth Anna és Makkai Péter lelkészek, az alapítvány szentgyörgyi ágazatvezetőinek felhívására végül 13 szervezet küldte be adatait, tevékenységének leírását. A pénteki Református szeretetszolgálat a reformáció 500. évében című konferencián az érkezők köszöntése és az áhítat után Lukács Olga, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Reformátustanár-képző Karának dékánja tartott érdekfeszítő előadást a diakóniai szolgálat bibliai időkig visszanyúló történetéről, majd a bejelentkezett 13 szervezet mindegyike vetített képes előadással mutatkozott be. Mivel felmerült az igény a rendszeres időközökben tartott hasonló találkozókra, a tanácskozás végére az a döntés született, hogy jövő évben a marosvásárhelyi Gecse utcai egyházközség látja vendégül a munkatársakat. Bodor Tünde / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. május 16.Stabil marad a BBTE-n meghirdetett magyar helyek számaValamivel több helyet hirdetnek meg idén tavalyhoz képest a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar tagozatán, az informatika és a gazdasági informatika szakon ugyanis több helyet hagyott jóvá az oktatási minisztérium, összességében ugyanakkor a stabilitás jellemzi a felvételi számokat – jelentette be Soós Anna rektorhelyettes a felvételit beharangozó hétfői sajtótájékoztatóján. Az alapképzésen a magyar karokon összesen 1100 ingyenes és mintegy 2000 tandíjköteles helyet hirdetnek meg, a magiszteri szakokon pedig 505 ingyenes és mintegy kétszer ennyi fizetéses helyre jelentkezhetnek a diákok. A felsőoktatási intézmény alapképzésen hét, magiszteri szinten 13 új szak elindítását tervezi, azonban még a szaktárca hivatalos jóváhagyására várnak, a felvételit csak ennek kézhez kapása után hirdetik meg – ezek közül egy-egy képzés lesz magyar tannyelvű. A BBTE valamennyi kara július 12. és 31. között szervez felvételit, az egyes képzéseken pedig más-más arányban veszik figyelembe az érettségin elért átlagjegyet – például ahol hagyományos felvételit szerveznek, a záróvizsgán elért osztályzat csak 25 százalékban számít bele a végső jegybe. Részletes információkat az egyetem honlapján találnak az érdeklődők. Soós Anna azt is elmondta: ebben az évben is megadott számú helyet tartanak fenn a roma fiatalok számára, akik ugyanakkor idén a doktori képzéseken is külön helyre jelentkezhetnek. A rektorhelyettes újságírói kérdésre közölte: a 2016/2017-es tanévben összesen 850, az Európai Unió valamely tagországából érkezett hallgató tanul a BBTE-n, évente ugyanakkor mintegy 250 EU-s fiatal jelentkezik az egyetemre, közülük körülbelül százan magyarországiak. Soós Anna arról is beszámolt: a Babeş–Bolyai Tudományegyetem informatika szaka tanárhiánnyal küzd, ugyanis a szakembereknek nem tudnak akkora bért biztosítani, amivel fel tudnák venni a versenyt a cégek csábító ajánlataival. Emiatt évente mindössze 660 diákot tudnak felvenni a szakra, miközben az informatikai vállalkozások akár 11 ezer szakembert is tudnának alkalmazni. A BBTE ugyanakkor az IT-cégek kérésére átképzéseket tartanak, ennek keretében informatikai felkészítőn vehetnek részt azok, akik már rendelkeznek más szakirányú felsőfokú oklevéllel. Mivel az egész térségre jellemző az informatikushiány, a cégek inkább vállalják az átképzést, csakhogy megfelelő munkaerő álljon a rendelkezésükre. Kiss Előd-Gergely / Krónika (Kolozsvár) 2017. május 16.Rendületlenül próbálkoznak a migránsok a román–magyar határonHuszonhét határsértőt tartóztattak fel a hatóságok a szerb-román államhatár közelében – tájékoztatta a Temes megyei határrendészet az Agerpres hírügynökséget. Az idézett forrás szerint az Oravicabánya közelében járőröző rendőrök a szerb határ közelében hétfőn 27 iraki és szíriai menekültet tartóztattak fel, akik Románia területére akartak illegálisan bejutni. A határrendőrök Varadia, valamint Alsóvarány közelében fedezték fel a két csoportot. A 13, illetve 14 fős csoportokat bekísérték az intézet székhelyére, ahol kiderült, hogy az öt férfi, öt nő és 17 kiskorú szíriai és iraki állampolgár. A felnőttek 28 és 53 év közöttiek, míg a kiskorúak egy és tizenhat év közöttiek voltak. A bevándorlók azt nyilatkozták, hogy illegálisan léptek át a határon, mert valamely nyugat-európai országba akartak eljutni. A határsértők ellen eljárás indult, és felvették a kapcsolatot a szerb hatóságokkal, hogy közösen vizsgálják ki a történteket és életbe léptessék a visszafogadási egyezményt. Közben a magyar hatóságok kedden arról adtak ki tájékoztatást, hogy a gyanú szerint embercsempészek is voltak a Békés megyében egy nappal korábban elfogott külföldiek között. A magyar rendőrök hétfőn Békés megyében, Battonya külterületén 42, Romániából a zöldhatáron át érkezett külföldit fogtak el. A magukat iráni, iraki, pakisztáni, szír és líbiai állampolgároknak valló külföldiek meghallgatásukon menekültkérelmet nem terjesztettek elő. A vizsgálat eddigi adatai alapján közülük három pakisztáni férfi segített a többieknek átjutni a magyar-román államhatáron. Őket a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Felderítő Osztálya embercsempészés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt bűnügyi őrizetbe vette. A velük együtt elfogott illegális migránsokat a Battonya Határrendészeti Kirendeltség rendőrei kedden átadták a román hatóság képviselőinek. Krónika (Kolozsvár) 2017. május 16.Továbbvinni a város poézisétEcsetvonások címmel nyílt meg Tolnay Tibor (1932-2009) nagyváradi festőművész kiállítása tegnap délután Közép-Kelet-Európa egyetlen szecessziós múzeumában, a nagyváradi Darvas-La Roche-ház Vörös termében. A tárlatot Szilágyi Aladár helytörténész, publicista, szerkesztő mutatta be. A XXVI. Festum Varadinum egyik kimagasló eseményének nevezte Tolnay Tibor Ecsetvonások című kiállításának megnyitóját Kecse Gabriella, a programfelelős Tanoda Egyesület elnöke, aki az ismert és szeretett festőművész családjának jelenlétében fejezte ki örömét és háláját azért, hogy az a 36 kép, amelyeket „egy váradi vitt vászonra Váradért,” a fesztivál végéig megtekinthető. Tolnay Tibor kiállítását Thurzó Sándor József brácsaművész játéka nyitotta meg, és színesítette, aki az alkalomhoz illően, barátja emlékének adózva, annak kedvenc zenéiből adott elő: Macalik Alfréd nagyváradi festőművész, zeneszerző egy áriáját, egy menuettóját, valamint Charlotte von Hampe két barokk táncát. A megnyitó első momentumaiban Meleg Vilmos színművész szavalta el Magyari Lajos Nem a fenyők című versét. Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnökének köszöntő szavai után értékelésében Szilágyi Aladár mindenekelőtt Tolnay Tiborral való több évtizedes ismeretségük történeteiből osztott meg néhányat a jelenlévőkkel, majd a festőművész kedvenc évszakának, a télnek a megjelenítéseire hívta fel a figyelmet, amelyek a fehér árnyalatainak finom kifejezésmódját adják vissza. Különösen nagy gyakorisággal a Körös-partot megjelenítő képekre vonatkozóan, Nagyváradot korban és térben egyaránt sok-sok élményt adó forrásként említette meg, amelynek poézisét a jövő generációk tovább kell vigyék. Szilágyi Aladár végezetül arra kért minden jelenlévőt, hogy jöjjenek vissza a hét folyamán, és vegyék újra, egyenként szemügyre a csodás alkotásokat, és amennyiben szeretnék, vásárolhatnak is a képekből, melyek közül hét örökíti meg Nagyváradot. Szamos Mariann / Reggeli Újság (Nagyvárad) 2017. május 16.Alkotófejlesztő meseterápia gyerekotthonokbanHonnan jössz, hová tartasz? Április 19-én startolt a kézdivásárhelyi Antanténusz Egyesület Honnan jössz, hová tartasz? – meseprogram gyerekeknek című, Civil Licit-győztes projektje. A három helyszínen zajló foglalkozások részleteibe Bodó-Czerék Erika alkotófejlesztő meseterapeuta avatott be. A Honnan jössz, hová tartasz? projekt keretében Bodó-Czerék Erika a kézdivásárhelyi Borosnyai Kamilla -, a felsőcsernátoni és a kászonimpéri gyermekotthonokba viszi be az élőszavas mesélést. „Magyar, illetve erdélyi népmesékkel dolgozom, és a világkép elemei – mese, dal, tánc – segítségével próbálom megmeríteni ezeket a gyerekeket saját kultúrájukban”. Hogy miért gyermekotthonokra írták a projektet? „A metamorphoses meseterápiás módszer azt tartja, hogy a mese mindenhol kifejti gyógyító hatását, de leginkább ott, ahol valami hiányállapot van. Ezen gyerekek többségének pedig nincs családja, vagy valamelyik szülő hiányzik, nincs részük nagyszülői szeretetben, elhagyottak, szegény sorsúak.” Június végéig mindhárom intézményben hét, egyenként kilencven perces foglalkozást rendeznek hetente 5–12 éves gyerekeknek. „Az idő fele a mesei térben telik el, a meseszőnyegen, ahol gyertyát gyújtunk, és ahová a gyereknek be kell lépnie. Ez azért jó, mert leválasztódik a kinti világtól. Egy mesebeli kérdéssel fogadom: »Hol jársz itt, ahol a madár sem jár?«. Első alkalommal többnyire megrökönyödnek a gyerekek, de később egyre inkább mesebeli válaszokat kapok.” A beléptetés után mindenki egy pillanatnyi hangulatának megfelelő képzeletkártyát választ, és arról beszél, majd testtudatosító mondókák következnek. „Ennek egyrészt hiánypótló szerepe van, ugyanis ezeknek a gyerekeknek vélhetően kimaradt az életéből a cirógatás, az, hogy valaki mondókákkal kísérve elmutogassa a testrészeiket, ahogy azt mi tesszük a kisgyerekeinkkel, ugyanakkor a mesére való nyitást is gyakoroljuk ezáltal: itt vagyunk, megvan mindenünk, hallunk, érzünk, beszélünk.” Az ugyancsak mondókákkal történő összerendeződést a mesemondás követi, majd egy képet, egy hangot vagy egy illatot kell felidézniük a meséből, ami őket megragadta. „Nagyon aranyosak ilyenkor, amint behunyják a szemüket, és sokan elmondják, hogy érzik a sült hal vagy épp a körte illatát”. A gyertyaláng közös elfújása után az alkotás következik. „Arra kérem őket, rajzoljanak le vagy gyurmából készítsenek el egy, a meséből kiválasztott képet. Ezáltal azt próbálom bennük tudatosítani, hogy amit elképzelnek, meg tudják csinálni.” Az agapé után elbúcsúznak a történettől, majd a meseterapeuta elbocsátja a gyerekeket. „A beléptetés és az elbocsátás rendkívül fontosak, hiszen ilyenkor mindenkihez hozzászólok és mindenkit megérintek, olyan, mint egy áldás”. A meseterapeuta elmondta, az elsődleges cél az, hogy örömet szerezzenek a gyerekeknek, hogy érzékennyé tegyék őket a mesék iránt, hogy nyitottabbá váljanak, és ismerjék meg jobban önmagukat. „Fontos hogy minél több kapcsolódási pontjuk legyen, hogy önmagukról minél többet megtudjanak, és ebben a mese segít”, summázott. Daczó Hodor Barna / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2017. május 16.Utcát neveznek el Szenczi Molnár AlbertrőlA városi tanács ülésén egyhangú döntés született arról, hogy utca viselje Szenczi Molnár Albert (1574-1634) református lelkész, nyelvtudós, filozófus és zsoltáríró nevét – jelentette be Facebook oldalán Gergely Balázs helyi tancásos. Az erre vonatkozó határozat értelmében a monostori temető alatt húzódó Govora utcának az Urcusului utca kereszteződésétől számított folytatása viseli majd Szenczi nevét. – Külön öröm, hogy mindez a reformáció 500 éves jubileumi évfordulója alkalmából valósulhatott meg Kolozsváron – fogalmazott bejegyzésében Gergely. Szabadság (Kolozsvár) 2017. május 16.Kihelyezték az első háromnyelvű helységnévtáblát KolozsváronTöbbéves huzavona után kedden reggel kihelyezték az első háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtáblát Kolozsvár bejáratához. Többéves huzavona után kedden reggel kikerült az első háromnyelvű – román, magyar és német – helységnévtábla Kolozsvár bejáratához – adta hírül Facebook oldalán az RMDSZ Kolozs megyei szervezete. Emil Boc, Kolozsvár polgármestere április elején sajtótájékoztatón jelentette be, hogy nem fellebbez a helységnévtábla-ügyben hozott elsőfokú ítélet ellen, és többnyelvű feliratok kerülnek Kolozsvár bejárataihoz. Kijelentette: a szabványos helységnévtáblára a város román neve alá kerül a magyar Kolozsvár és a német Klausenburg is. Ugyanakkor a város római kori eredetére is utalni kíván azzal, hogy a háromnyelvű helységnévtábla fölé egy kőtábla kerül a település római kori megnevezésével. Hozzátette, a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történész szakértőinek a tanácsa alapján ezen a Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117–138) felirat szerepel majd. A polgármester elmondta, történelmi tény, hogy a mai Románia területén Kolozsvár volt az első város, amelyet a rómaiak municípiumi rangra emeltek. A mai román közigazgatásban is a municípium szót használják a megye jogú városok megnevezésére. „A megoldás tudományosan alátámasztható, és nem megosztó jellegű, hanem összeköt bennünket. Az a kötelességem, hogy tartsam tiszteletben a múltat, ugyanakkor a jövő felé irányítsam a közösséget. Ez európai megoldás, amely megerősíti a város többnyelvű, toleráns, békés és civilizált jellegét. Kolozsvár az együttélés művészetének a modellje” – fogalmazott a polgármester. Az RMDSZ üdvözölte a polgármester bejelentését, és gratulált a táblaügyben fellépő civil szervezeteknek és mindazoknak, akik hittek a győzelemben. Mint arról beszámoltunk, a Kolozs megyei törvényszék február 21-én mondta ki első fokon, hogy magyar nyelven is ki kell írni a településnevet Kolozsvár határaiban. Az esetleges fellebbezést a polgármesteri hivatalnak az elkövetkező napokban kellett volna benyújtania. A város polgármesteri hivatalát a Minority Rights egyesület perelte be, és 370 kolozsvári polgár is csatlakozott a perhez. A felperes azzal érvelt, hogy noha a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény 20 százalékban jelölte meg azt a küszöbértéket, amely fölött egy település kisebbségi lakosságát nyelvi jogok illetik meg, a jelenleg 16 százalékot kitevő, mintegy ötvenezer fős kolozsvári magyarságot is megilletik a magyar helységnévtábla kihelyezésének a joga. A törvény elfogadásakor ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, ekkor pedig még a küszöbérték fölött volt a magyarság aránya Kolozsváron. Később a törvénybe egy olyan módosítás is bekerült, hogy a többnyelvű feliratozás olyan szerzett jog, amelyet egy kisebbség akkor sem veszít el, ha időközben a küszöb alá süllyed a számaránya egy településen. Krónika (Kolozsvár) 2017. május 16.Európa Nostra-díj: a közönségdíjat is elnyerte Kallós ZoltánAz internetes szavazás eredményét a hétfő esti díjkiosztón jelentették be a finnországi városban – írta a maszolra hivatkozva az MTI. Az Európai Bizottság és az Europa Nostra április 5-én tette közzé az idei díjazottakat. A kulturális örökségvédelem terén végzett kutatásaik, figyelemfelkeltő és értékmentő munkájuk, tudatosító és oktatói tevékenységük elismeréseként 18 országból 29-en vehették át hétfőn este az Európai Unió kulturális örökségvédelem terén legnevesebbnek számító elismerését Turkuban. A bejelentés napján elindult egy online szavazás is, ahol a közönség támogathatta a nyertes projekteket és Kallós Zoltán gyűjtötte be a legtöbb szavazatot. „Kallós Zoltán arra áldozta az életét, hogy megmentse és tovább örökítse a Kárpát-medencében élő különböző népcsoportok, közösségek kultúráját - elszántsága és lankadatlan munkája révén ezt az egész világ számára láthatóvá tette. Kallós Zoltánt a nehéz idők, embert próbáló politikai körülmények sem tántorították el. Bátor munkája több mint méltóvá teszi őt erre a díjra” - mutatott rá áprilisi indoklásában a zsűri. A kétszeres Kossuth-díjas néprajztudóst Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője jelölte az uniós kitüntetésre. Az online szavazás lehetőségére az RMDSZ is felhívta a figyelmet hírlevelében. Kallós Zoltán egyike a 20. század legkiemelkedőbb és legsikeresebb magyar népzenegyűjtőinek. Példaértékű életútja során őseink hagyatékának, népi kultúránk legszebb kincseinek továbbörökítése mellett a szórványvidéken élő magyar gyermekek anyanyelvének és kultúrájának megőrzését is odaadóan szolgáló értékmentő munkája, valamint az erdélyi és az anyaországi táncházmozgalom elindításában és fenntartásában vállalt szerepe elismeréseként részesült idén március 15-én Kossuth Nagydíjban. Hosszú évtizedeket átívelő munkája során négy nagy gyűjtőterülete volt: Kalotaszeg Nádas menti falvai, Észak-Mezőség falvai, a Gyimes és a moldvai csángók. „Ezek voltak a legkevésbé feltárt területek, a Mezőséget elkerülték a gyűjtők, mert vegyes nemzetiségű terület volt, sokan azt gondolták, itt nem maradtak meg magyar javak, pedig még sokkal jobban, mint más területeken. A kincs leginkább a zenei anyagot jelentette. Még mindig vannak olyan helyek, ahol soha senki nem járt gyűjtési szándékkal. Szerencsére a táncházmozgalommal a hetvenes években Magyarországon is elindult a fiatalok érdeklődése” - fogalmazott Kallós Zoltán korábban az MTI-nek. A néprajztudós, népzenegyűjtő, a nemzet művésze saját vagyonából 1992-ben létrehozta a Kallós Zoltán Alapítványt, amely a szórványvidéken élő magyar gyermekek oktatására Válaszúton bentlakásos kollégiumot is működtet. MTI; Krónika (Kolozsvár) 2017. május 16.Expo maraton – tárlat a Mátyás-házbanFolyamatosan bővülő tárlat látható a Mátyás király szülőházában található galériában, az Expo maraton című kiállítás anyaga a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem diákjainak munkáiból áll össze. A tárlat, amely az egyetem, a galéria, illetve az egyetemi diákegyesület együttműködésében jött létre, május negyedikén, két diák alkotásaiból álló anyaggal nyílt, azóta hetente két alkalommal egészült ki más diákok munkáival, így május végéig összesen 14 alapképzést végző, illetve mesteris diáknak biztosítanak kiállítási lehetőséget. A hetedik alkalommal megszervezett maratoni tárlat célja, hogy a végzősök megmutatkozhassanak, a kiállítás anyagában helyet kaptak festészeti, grafikai-, textil-, szobrászati-, fotó-videó-, illetve kerámiamunkák is. A tárlat május 31-én egy díjkiosztóval zárja kapuit, amely során a látogatók szavazatai alapján kiválasztott alkotónak átadják a fődíjat: egy dokumentációs jellegű utazási lehetőséget a Velencei Biennáléra. A közönségdíj mellett kiosztják a zsűri díjait is, több kategóriában, illetve több partnerszervezet által felajánlott jutalmakat. A kiállítás május 31-ig látogatható a Mátyás szülőházában kialakított galériában. Szabadság (Kolozsvár) 2017. május 16.Dragnea árnyalja az RMDSZ kormányra csábításaként értelmezett kijelentésétPontosította Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke az RMDSZ zilahi kongresszusán tett kijelentését, amit a szövetséggel való együttműködésről mondott, és amit többen az RMDSZ „kormányra csábításaként” értelmeztek. A politikus a két párt közti együttműködést dicsérte, és utalt arra, nem lenne ellenére, ha ezt a viszonyt szorosabbra fűznék, hátha ilyenformán a magyar szavazókat is sikerül rávenni arra, hogy 2019-ben a PSD elnökjelöltjére szavazzanak. A Romania TV vasárnap esti adásában Drganea elmondta: ha a koalícióban felmerül, hogy az RMDSZ-nek ajánlják fel a részvételt a kormányba, ő pozitívan fog ehhez hozzáállni. Ami viszont a kongresszusi beszédét illeti, helyi szintű együttműködésre gondolt, amikor a „következő lépés megtételére” utalt. „Ha valóban az lett volna a szándékom, hogy konkrét ajánlatot tegyek a szövetségnek, akkor meg is teszem, közérthetően, annak rendje és módja szerint”, nyilatkozta Dragnea. A politikus elégedett, ami az RMDSZ korábbi kormányzati szerepvállalásait illeti, a szövetség ugyanis rendszerint jól felkészült embereket küld a kormányba, mondta. Dragnea álláspontja radikálisan megváltozott az RMDSZ-szel való együttműködést illetően, tavaly novemberben még idegesen úgy nyilatkozott: egyszerűen nem hajlandó a szövetséggel kormányra lépni, és kész! Szabadság (Kolozsvár) 2017. május 16.Háromnyelvű helységnévtábla fogadja a FUEN-kongresszus résztvevőit KolozsváronEgy nappal az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) szerdán kezdődő kolozsvári kongresszusa előtt a helyi önkormányzat kihelyezte a város nyugati, Szászfenes felőli bejáratához az első román-magyar-német nyelvű helységnévtáblát. A Cluj-Napoca - Kolozsvár - Klausenburg tábla fölé egy másik, latin nyelvű tábla is kikerült, mellyel a polgármesteri hivatal a város római kori eredetére kíván utalni. A hivatal sajtóközleményében leszögezi: amint sikerül beszerezni a szükséges engedélyeket, Kolozsvár többi bejáratához is elhelyezik a településjelzőket, amelyek a város „történelmi, multikulturális és európai jellegét” hivatottak alátámasztani. Az európai őshonos kisebbségek és nyelvi közösségek legnagyobb ernyőszervezetének, a FUEN-nek vasárnapig tartó kongresszusára több mint kétszáz küldött érkezik Európa számos országából. A kolozsvári polgármesteri hivatal ma reggel kihelyeztette a város nyugati bejáratához az első román-magyar-német nyelvű helységnévtáblát. A Kolozs megyei törvényszék február 21-én mondta ki, hogy magyar nyelven is ki kell írni a településnevet Kolozsvár határaiban. Emil Boc polgármester április 7-én jelentette be, hogy nem fellebbez az ítélet ellen. Ekkor azt is közölte, hogy a szabványos Cluj-Napoca - Kolozsvár - Klausenburg tábla fölé egy másik táblát is kihelyez, mellyel a város római kori eredetére kíván utalni. Hozzátette, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történész szakértőinek a tanácsa alapján ezen a táblán a Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117-138) felirat szerepel majd. Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere elmondta: szerették volna az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szerdán kezdődő kolozsvári kongresszusa előtt a város valamennyi bejáratához és kijáratához elhhelyezni a többnyelvű táblákat, de egyelőre csak a Nagyvárad felőli bejárathoz sikerült a szükséges jóváhagyásokat megszerezni, illetve kiállítani. A többi bejáratnál a közúti társaság területére kell építési engedélyt kiállítaniuk, és az illetékesek még nem válaszoltak a megkeresésükre. „A város többi bejáratához is megvan már az urbanisztikai engedély, csak várjuk a közutaktól a beleegyezést, hogy kiállíthassuk az építési engedélyt, és tudjuk kihelyezni a táblákat” - jelentette ki az alpolgármester, aki szerint napok kérdése, hogy mindenhová kikerülnek a többnyelvű táblák. Oláh Emese elmondta: a polgármesteri hivatalon belül semmilyen ellenkezést nem tapasztal a többnyelvű táblák kihelyezésével szemben, de azt látja, hogy a közösségi portálokon a román nacionalisták részéről óriási nyomás nehezedik Emil Boc polgármesterre, amiért vállalta a többnyelvűséget. Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: végre megjelent Kolozsváron az első háromnyelvű helységnévtábla, amelyre már hosszú ideje nagyon sokan vártak. „Minden patetizmus nélkül mondom, hogy elkezdtem könnyezni, amikor megláttam a tábla elhelyezéséről a képet. Nagyon örülök, hogy a FUEN szerdán kezdődő kolozsvári kongresszusa előtt erre sor került” – mondta, hozzáfűzve: mindez azt jelzi, hogy diskurzusok és a tettek kezdenek egymáshoz közeledni a multikulturalizmus és a többnyelvűség kérdését illetően. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is üdvözölte a table elhelyezését: “Nyelvjogi küzdelmünk látható eredménye mindenképp örömre ad okot, ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy mindez nem jöhetett volna létre a széles körű civil- és politikai összefogás nélkül” – szögezik le. Úgy vélik, a kolozsvári siker arra hívja fel a figyelmet, hogy még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hasonló kezdeményezésekre. “Ugyanakkor időszerű lenne – a kolozsváriak példáját követve – kiterjeszteni a nyelvjogi küzdelmeket Erdély más településeire is, hiszen e terülten is – európai országhoz méltatlan módon – komoly lemaradásaink vannak” – hangsúlyozzák. Asztalos Lajos helytörténész lapunknak elmondta: Kolozsváron a második világháború után, a kommunizmus első időszakában léteztek még magyar feliratok, beleértve a településjelzőket is, de aztán az ötvenes évektől ezek fokozatosan eltűntek és úgymond „egynyelvűekre” cserélődtek. A többnyelvű kolozsvári helységnévtábla kihelyezése az elmúlt 16 évben számtalan per tárgya volt, a végső döntések azonban rendre a többnyelvűséget elutasító polgármesteri hivatalnak kedveztek. A nyertes pert a Minority Rights kolozsvári egyesület indította, amihez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott. A felperes azzal érvelt, hogy noha a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény húsz százalékban jelölte meg azt a küszöbértéket, amely fölött egy település kisebbségi lakosságát nyelvi jogok illetik meg, a jelenleg 16 százalékot kitevő, mintegy ötvenezer fős kolozsvári magyarságot is megilleti a magyar helységnévtábla kihelyezésének a joga. A törvény elfogadásakor ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, ekkor pedig még a küszöbérték fölött volt a magyarság aránya Kolozsváron. Később a törvénybe egy olyan módosítás is bekerült, hogy a többnyelvű feliratozás olyan szerzett jog, amelyet egy kisebbség akkor sem veszít el, ha időközben a küszöb alá süllyed a számaránya egy településen. Villáminterjú: a legtöbben hasznosnak tartják a táblák elhelyezését A helyszínen megkérdezettek véleménye a frissen kihelyezett helységnévtáblával kapcsolatban nemzetiségtől és anyanyelvtől függetlenül főként pozitív volt. A nyilatkozók közül többen hangsúlyozták a háromnyelvű tábla hasznosságát, ami ezentúl már nem csak a román lakossághoz szól. Akadtak olyanok is, akiknek fel sem tűnt a változás, egy illető pedig azt nyilatkozta, hogy szerinte a tábla már évek óta ide van helyezve. A háromnyelvű településjelző hírének hallatán egy idős magyar nemzetiségű hölgy így reagált: „ Nem viccelnek? Az Isten tartsa meg azt a táblát ott, ahol van! Remélem nem festik le, vagy törik össze!” Egy Kolozsvárra látogató angol turista nagyon korrekt eljárásnak tartotta a tábla elhelyezését, hozzátéve: Európában élve mindez magától értedőnek kell lennie. A pozitív vélemények mellett olyan személy is akadt, aki nemtetszését nyilvánította ki kérdésünkre. Mint fogalmazott, különösebben nem érdekli a helységnévtábla körül kialakult helyzet. Csiki Zsuzsanna, Tamás Réka / szabadsag.ro 2017. május 16.BBTE-felvételi: 1600 tandíjmentes hely a magyar tagozatonNem terveznek diáklétszám-növelést a jövő tanévben Közel ötezer tandíjmentes és 9200 tandíjas, továbbá 2650 távoktatási és csökkentett látogatású helyet hirdet meg a következő tanévre a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE). Hatvan helyet roma jelentkezőknek különítettek el, ötöt pályázhatnak meg mozgássérült, 125 helyet pedig határon túl élő román nemzetiségű fiatalok – tájékoztatott tegnapi sajtótájékoztatóján az egyetem vezetősége. A magiszteri képzésen közel 3600 tandíjmentes, 6600 tandíjas és közel 900 csökkentett látogatású helyre várják a jelentkezőket, itt romáknak 25 helyet, határon túli románoknak pedig 95 helyet tartanak fenn. – A BBTE-re felvételizők 237 alapképzési program valamint 233 magiszteri program között választhatnak – foglalta össze Soós Anna tanulmányi és a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes, akitől megtudtuk, a magyar tagozaton 1100 alapképzéses és 505 mesterképzéses államilag támogatott helyet hirdetnek meg, a tandíjas helyek száma pedig ennek duplája. A BBTE-n működő doktori iskola számára összesen 330 helyet hagyott jóvá a tanügyminisztérium, ebből 165 ösztöndíjas hely. Ioan Bucur, a BBTE doktori iskolájának igazgatója megjegyezte: mivel a felsőoktatási intézményben 334 képzésirányításra jogosult oktató tevékenykedik, kevésnek találja a jövő tanévre meghirdetett 330 helyet. Aurel Pop rektor rámutatott arra, hogy a beiskolázási szám tekintetében állandóság jellemzi az egyetemet, és nem is céljuk tovább növelni a diáklétszámot. – A legfrissebb hazai és nemzetközi rangsorokban elért előkelő helyezések köteleznek az egyetemre jellemző színvonal megtartására, és a tapasztalatok szerint a jelenlegi diáklétszám optimális az eredményes munkához – fogalmazott a rektor, aki szerint a munkaadók körében elvégzett közvéleménykutatásból kiderült, hogy a BBTE-en szerzett diplomával rendelkezőket részesítik előnyben más egyetemekkel szemben. A román képzésvonalon négy új alapképzési – környezeti menedzsment és könyvvizsgálat; környezetminőségi, környezet-egészségügyi és környezetbiztonsági mérnöki; nemzetközi kapcsolatok és ázsiai tanulmányok; nemzetközi kapcsolatok és üzleti diplomácia – szakot, az angol képzésvonalon nemzetközi kapcsolatok és amerikai tanulmányok, német képzésvonalon óvodapedagógus- és tanítóképző, magyar vonalon pedig közigazgatás szakot javasolt az egyetem vezetősége. A magiszteri képzésen 13 új program indítását javasolták, amelyekből kettő már megjelent a Hivatalos Közlönyben is: a humánerőforrás-menedzsment és szervezetszociológia szak (magyar nyelven), illetve a humán erőforrás-menedzsment a közszférában (román nyelven) szak. Soós Anna elmondta: a javasolt képzésprogramok nem szerepelnek a beiskolázási tervre vonatkozó kormányhatározatban. Amennyiben ezt kiegészítik, akkor az őszi egyetemi felvételin már ezekre a szakokra is lehet jelentkezni. – Az új mesterképzési szakokat az alkalmazók igényei függvényében javasoljuk, hogy betömjük a munkaerőpiaci réseket – fogalmaztak az egyetem vezetői. A nyári felvételit július 12. és 31. között szervezik. A beiratkozási időszakra, a felvételi vizsgákra, az eredmények kifüggesztésére, a fellebbezések benyújtására, a helyek visszaigazolására, valamint a megmaradó helyek újraosztására vonatkozó tudnivalókat a BBTE egyes karai határozzák meg; bővebb tájékoztatás az https://admitere.ubbcluj.ro honlapon olvasható. A 2017–2018-as egyetemi felvételin a különböző karok írásbeli vagy szóbeli vizsgákat szerveznek a felvételire jelentkező diákok ismereteinek és kognitív képességeinek felmérésére. A BBTE valamennyi karán – eltérő arányban – figyelembe veszik az érettségi vizsga átlagát is. Az írásbeli felvételi vizsgák tematikáját, bibliográfiáját közzéteszik a karok hivatalos honlapján. A felvételi díjakat, akárcsak a tandíjat a karok szabják meg, ezekről is tájékozódni lehet az egyetem honlapján. Soós Anna rektorhelyettes szerint, bár néhány kar esetében tapasztalható díjnövelés, annak mértéke nem haladja meg a 15 százalékot. Dézsi Ildikó / Szabadság (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
