Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 
 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
 szűkítés        -        
      találatszám: 7649 találat lapozás: 1-30 ... 5701-5730 | 5731-5760 | 5761-5790 ... 7621-7649
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


  
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2017. szeptember 28.

Múlt és jövő együttléte
Könyvvásár – körvonalak
November derekán újra a könyves világ középpontjává válik Marosvásárhely. A nemzetközi könyvvásárt idén huszonharmadik alkalommal szervezi meg a Romániai Magyar Könyves Céh és a Marosvásárhelyi Kulturális Központ. A részletekről a szerdai sajtótájékoztatón az írott szó ünnepének évről évre otthont adó Nemzeti Színház előcsarnokában számoltak be az illetékesek.
Káli Király István főszervező, a Romániai Magyar Könyves Céh igazgatója elsősorban arra emlékeztetett, hogy Erdély legnagyobb könyves szemléje nem jöhetne létre a marosvásárhelyiek nélkül, akik szeretik a könyvet, áldoznak rá, és ezáltal eltartják a rendezvényt. Az idei könyvünnep mottója – Ahol a múlt és a jövő... – egyrészt az eddigi irodalmi történésekre, alkotásokra, évfordulós szerzőkre, másrészt az új nemzedékre való odafigyelést érzékelteti. A három pont pedig arra ad lehetőséget, hogy ki-ki maga fejezze be a gondolatot, azt, hogy a két idődimenzió találkozásáról, érlelődéséről, élete részévé válásáról szól-e a nemzetközi könyvvásár.
A főszervező a legfőbb újdonságként azt emelte ki, hogy a Romániai Magyar Könyves Céh ezúttal két körben – először a kiadóknak, majd a könyvkereskedőnek – küldte ki a meghívókat, így a standot bérlők 84 százalékát a kiadók teszik majd ki. Új kiadói arculatok bevonzására is törekedtek, ezt képviseli a Jelenkor Kiadó, amelynek szerzői a könyvünnep első irodalmi estjén, november 16-án, csütörtökön mutatkoznak be a nagyérdeműnek. Első alkalommal vesz részt a könyvvásáron, standot nem állít fel, de gazdag kínálattal jön a Kossuth Kiadó, a Zrínyi Kiadó pedig külön standdal lesz jelen. A Magvető Kiadó idén nem bérel standot. A könyvkereskedők közül főként a helyieknek biztosítanak teret a színház előcsarnokában – tette hozzá Káli Király István.
A múlt és jövő azért is kap nagyobb hangsúlyt a 23. könyvvásáron, mivel idén több marosvásárhelyi szerzőnek van kerek évfordulója – 75 éve született Szőcs Kálmán, 90 éve Sütő András, 25 éve hunyt el Székely János. A beszélgetőtermek egyike Sütő nevét fogja viselni, a másikat – erdélyi jelentőségű könyvünnepről lévén szó – a 120 éve született Tamási Áronról nevezik el. Emellett Kassák Lajosnak, Ady Endrének is emléket állítanak a rendezvénysorozat egy-egy programjával, hogy a felnövő nemzedék, a jövő megismerhesse szűkebb, tágabb otthona alkotóinak értékeit.
Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója Marosvásárhely gazdag, változatos kulturális életéről szólt – amely véleménye szerint sok esetben nincs megfelelő súllyal jelen a köztudatban –, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az olyan eseményeket, mint a nemzetközi könyvvásár, nagyon meg kellene becsülni, hiszen egyetlen emberen, a kezdeményezőn múlik, hogy évről évre megrendezésre kerül-e.
Szerdától vasárnapig
A Marosvásárhelyi Kulturális Központ 2012-től társszervezője a könyvünnepnek, az arculati elemekért, illetve a vásárhoz kapcsolódó kulturális kínálatért felel. Szepessy Előd ez utóbbiról tájékoztatott.
A színes programsorozat összeállításakor a szervezők minden korosztályt igyekeznek megszólítani. A könyvvásár határait már tavalyelőtt elkezdték feszegetni – akkor nőtt négynaposra, és zárult vasárnap az írott szó ünnepe –, idén pedig újabb növekedés észlelhető, a program ugyanis már november 15-én, szerdán megkezdődik. A csütörtöki megnyitó előtti estén a Lelkemben gyermekkórusok című Szőcs Kálmán-emlékelőadásra várják a nagyérdeműt. A kiemelt csütörtöki programok között szerepel Elise Wilk Papírrepülők című, fiataloknak szóló kortárs színházi előadása Sebestyén Aba rendezésében, illetve a WH zenekar és Nádasdy Ádám közös produkciója, Shakespeare megzenésített szonettjei.
Péntek délután A mai magyar női próza című irodalmi estre kerül sor, ezt követően a Kolozsvári Állami Magyar Színház Julius Caesar című előadását mutatja be.
A szombat délelőtt rendszerint a legkisebb vásárlátogatóké, így lesz ez idén is. A szervezők bábelőadásra, majd a Kaláka együttes és Lackfi János Kutyából szalonna című közös előadására várják a gyermekeket. Délután Arany János ma címmel zajlik irodalmi beszélgetés, majd a Kaláka és Lackfi János Arany János-estjét hallgathatja meg a felnőtt közönség.
Vasárnap délelőtt Kovács András Ferenc Ady. Olvasó. Próba című felolvasóestjére kerül sor, majd A kulcs című, Kosztolányi-novella alapján készült monodrámát mutatják be. (A részletes, órákra lebontott programra időben vissz- atérünk.)
Kis olvasók játéka
Makkai Kinga öt éve szervezi a könyvvásár gyermekprogramjait. Mint mondta, a korábbi vásárokhoz hasonlóan ezúttal is délelőttönként iskolás csoportokat várnak író-olvasó találkozókra és felolvasásokra, délutánonként és hétvégén családok jelenlétére számítanak.
Az író-olvasó találkozókkal az a cél, hogy a gyermekek az élő irodalommal találkozzanak, megtapasztalják mű és szerző egységét – fejtette ki a szervező, majd azt is elmondta, hogy ezúttal az erdélyi alkotók, illetve az erdélyiséghez kapcsolódó művek kerülnek előtérbe.
A vásár olvasójátéka már másfél-két hónappal az esemény előtt segít ráhangolódni a kis- és nagyobb iskolásoknak a könyves ünnepre. Makkai Kingától megtudtuk, hogy ezúttal több mint 120 csapat jelentkezett a három korcsoportban – III–IV.-esek, V–VIII.-osok és középiskolások számára – meghirdetett játékra, így – akárcsak tavaly – októberben megtartják az előválogatót. A versenyzőknek Az év gyermekkönyve díjat elnyert művek közül kell a megjelöltet elolvasni, és ha bejutnak a döntőbe, értékes könyvajándékokban részesülnek.
NAGY SZÉKELY ILDIKÓ / Népújság (Marosvásárhely)

2017. szeptember 28.

Puskás Bálint könyvbemutatója a Deus Providebit Házban
A szeretet szolgálatában
A múlt szerdán a Deus Providebit Tanulmányi Házban mutatták be Puskás Bálint volt szenátor, az Alkotmánybíróság volt alelnöke, máltai lovag, a Máltai Szeretetszolgálat tiszteletbeli elnöke A szeretet szolgálatában című kötetét. Az eseményre a marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat szervezésében került sor.
A szerző életútját és munkásságát Iesan Péter méltatta, a kötetet, illetve a szeretetszolgálat rövid történetét Szász Anikó tanárnő ismertette. A házigazda Tulit János, a marosvásárhelyi Máltai Segélyszolgálat egyik vezetője saját tevékenységükről, a szeretet erejéről beszélt. A könyv bemutatását követően a szerző a jelenlevők kérdéseire válaszolt.
A kérdezők egyike arra kért választ, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a politikai pályát a máltai lelkiséggel.
Puskás Bálint szerint a politikában is létezik szeretet. „Anélkül olyan a politika, mint a mai”. Felidézte gyermekkorát és azt az időt, amikor felvállalta a szeretetszolgálati tevékenységet, amely aztán politikai pályafutását és mindennapi tevékenységét is befolyásolta, és ennek megfelelően próbált élni és tevékenykedni. Kijelentette: „A szeretetnek hatalmas ereje van. Egy pici szeretet mindig legyen a szívünkben, mert ezáltal tudjuk megváltoztatni a világot”.
Egy másik kérdező éppen a marosvásárhelyi katolikus iskola kapcsán kérdezte, hogy hogyan lehet ilyen ellenséges közegben, ilyen lelkületű domináns néppel szeretetben élni, illetve hogyan lehet mindezt gyűlölet nélkül feldolgozni.
Olyan javaslat is elhangzott, hogy a tiltakozó mozgalmakat fenn kellene tartani, talán ily módon eredményesebb lenne az iskoláért való küzdelem.
Puskás Bálint szerint a román politikumnak nem érdeke, hogy csend és rend legyen az országban. Mert ha csend, rend és jólét van, akkor az emberek elkezdenek gondolkodni, és nehezebben manipulálhatók. A katolikus iskola ügye adminisztratív probléma, „icipici adminisztratív ügy lenne, ha jó szándék volna a megoldására. De a politikum nem akarja. Olyan a mai politikai vezetés, amely csak úgy tudja magát fenntartani, ha gyűlöletet szít”.
„Rohanó világunkban egyre több a szeretetre vágyó, szeretetre szoruló ember. Az anyagiakért való küzdelemben már a család sem biztosít minden esetben biztonságot, megértést, szeretetet. (…) Szükség van tehát olyan emberekre, akik »önkéntesen« vállalják a szeretetet. (…) A tömeg ma is elgyötört, levert. Elvesztette a hitét, elvesztette a reményt, meghalt benne a szeretet. Szükség van a pásztorra, szükség van a munkásokra. Ebben a könyvben azt szeretném leírni, miként igyekeztek a máltaiak »a szeretet lovagjai« lenni, miként próbáltak, próbálnak az aratás munkásaivá válni és szeretettel szolgálni embertársaikat” – vallja a könyv bevezetőjében a szerző.
A könyvbemutatót Unger Lilla hegedűjátéka színesítette.
MÓZES EDITH / Népújság (Marosvásárhely)

2017. szeptember 28.

Századok élő öröksége (Református Hírnök)
A reformáció 500. jubileumi évének tiszteletére Századok élő öröksége címmel szervezett konferenciát és tanulmányi napot a Sepsiszentgyörgyi Belvárosi és a Bikfalvi Református Egyházközség. A Reformáció Emlékbizottság által támogatott kétnapos rendezvény célja volt betekintést nyújtani egyházunk öt évszázados történetébe, valamint bemutatni a hitvalló elődök által ránk bízott épített örökséget és zeneművészeti értékeket.
A konferenciát a belvárosi templomban Pap Attila házigazda lelkész nyitotta meg, aki igehirdetésében hangsúlyozta, hogy 1517-ben a reformáció olyan folyamatot indított el, amely magával hozta az egyház életének megújulását, ezért az akkori történésekre való emlékezést ünnepként kell megélnie Isten népének. A múlt ma is kötelez, ezért annak megismerése kötelesség, és felelősségteljes feladat az örökség megőrzése. Az előadások sorát dr. Kolumbán Vilmos József egyháztörténész, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet tanára nyitotta meg, aki a reformáció tanainak erdélyi térhódításáról beszélt, kiemelve olyan nagyvárosok szerepét, mint Nagyszeben, Brassó, Kolozsvár, amelyek lakossága kedvezően viszonyult az új eszmék befogadásához. Különösen fontos tényezőként említette Heltai Gáspár kolozsvári tevékenységét, aki felismerte a könyvnyomtatásban rejlő lehetőségeket, és az általa vezetett munkacsoport bibliafordításainak magyar nyelven történő kiadására is nagy gondot fordított abból a célból, hogy Isten igéje magyar nyelven is hozzáférhetővé váljon a lelkészek és a hívek számára egyaránt. A vallásszabadságot szavatoló 1568-as tordai országgyűlési határozatról szólva kifejtette, hogy az nemcsak a bevett vallásokra (katolikus, református, evangélikus, unitárius) vonatkozó szabad vallásgyakorlás felől volt hivatott rendelkezni, hanem ugyanakkor le is zárta az erdélyi reformációt abból a szempontból, hogy gátat vetett újabb irányzatok elburjánzásának. Csáki Árpád történész Háromszék és Sepsiszentgyörgy reformációjának vonatkozásában több hullámról is beszélt, amely elérte a vidéket, de a legfontosabb szerepet Brassó közelségének tulajdonította, valamint a Johannes Honterus által alapított brassói iskola diákjainak, akik tanulmányaikat követően a reformáció szolgálatába álltak. A konferencia második napján Szabolcs Attila országgyűlési képviselő, a rendezvény védnöke szólt a résztvevőkhöz, kihangsúlyozva a reformáció nemzetmegtartó szerepét, hiszen Mohács után egy szétszakadt ország talált általa új reménységet. „Európa keresztyén reformációja teremtette meg a fundamentumot, hogy a magyar nyelv kivirágozzék” – fogalmazott a képviselő. Történelmi tények helyes értelmezésére hívta fel a figyelmet előadásában dr. Buzogány Dezső teológiai professzor, aki Sütő András Csillag a máglyán című drámájának elemzésében a helyes megvilágításba helyezte Kálvin Jánosnak, Genf reformátorának az antitrinitárius tanokat hirdető Szervét Mihály kivégzésében játszott szerepét. A teológiai oktató szerint Sütő nem történelmi drámát írt, így nem lehet abból tévesen arra következtetni, hogy Kálvin zsarnokként irányította volna a városállam életét. A dráma üzenete ugyanis akkor érthető igazán, ha hozzákapcsoljuk azt a kort, nevezetesen a kommunista diktatúra idejét, amelyben íródott, hiszen a párbeszédek áthallásai egyértelműek ebben a tekintetben. A rendezvénysorozat záró eseményeire Bikfalván került sor, ahol az autóbuszokkal érkező vendégek Kerezsi János tanár vezetésével tehettek egy tartalmas sétát, számba véve a településre jellemző építkezést, elsősorban azokat a kúriákat, amelyek sajátos arculatot adnak a falunak. Jól megérdemelt pihenő várta a résztvevőket a református templom padjaiban, ahol e sorok írója mutatta be a hajlék építésének történetét, valamint azokat az értékeket, amelyeket a templom önmagában, illetve berendezési tárgyai által is képvisel. A szó legszorosabb értelmében is záróakkordként szolgált a Codex régizene-együttes hangversenye, amely a reformáció zenei örökségéből nyújtott ízelítőt a szép számban jelen levő érdeklődőknek. A bikfalvi templom méltó helyéül szolgált annak, hogy felcsendüljenek a Szenci Molnár Albert által magyar nyelvre fordított genfi zsoltárok. A koncert végén pedig a résztvevők búcsúzóul együtt énekelték el a reformáció örökségét továbbvinni hivatottak hitvallásaként is értelmezhető, Tebenned bíztunk eleitől fogva… kezdetű zsoltárt.
Sánta Imre / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. szeptember 28.

Közelebb Schengenhez
Az Európai Bizottság kezdeményezte Románia és Bulgária teljes körű felvételét a schengeni térségbe, azt kérve a tagállamok kormányaitól, hagyják jóvá a két ország csatlakozását.
A testület szorgalmazta az eljárás mielőbbi véglegesítését annak érdekében, hogy megerősödjék az unió biztonsága a terrorizmus, valamint a migráció jelentette kihívásokkal szemben – nyilatkozta tegnap Siegfried Mureşan. Az európai képviselő kifejtette, az unió biztonsági problémáit nem Románia és nem Bulgária okozták, ám a két tagállam hozzájárulhat ezen kihívások leküzdéséhez. Mint mondta, Románia már rég teljesítette a schengeni térséghez történő csatlakozás technikai feltételeit, s ennek érdekében a gazdasági válság idején is jelentős pénzügyi erőfeszítéseket tett. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. szeptember 28.

Veszélyben a magyar főiskola is (Hatályba lépett az ukrán oktatási törvény)
Megjelent tegnap a Holosz Ukrajini hivatalos közlönynek számító lapban az új ukrán oktatási törvény, amivel hatályba lépett a jogszabály, amely az MTI által megkérdezett jogi szakértő szerint nemcsak az anyanyelvű iskolai oktatást korlátozza, de veszélybe sodorhatja a magántulajdonban lévő beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működését.
Erre Tóth Mihály, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Koreckij Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa hívta fel a figyelmet. A szakértő elmondta, hogy a felsőoktatásról szóló, korábban elfogadott és jelenleg hatályban lévő törvény szerint Ukrajnában a magániskolákban a tulajdonosok szabad kezet kapnak, egyebek mellett maguk szabhatják meg az oktatás nyelvét. Az új törvény azonban felülírhatja ezt a jogszabályt, mivel kimondja, hogy az oktatás nyelve minden iskolában az ukrán nyelv. Tóth Mihály kifejtette, hogy kétfajta jogalkalmazási elv létezik: az egyik szerint a később elfogadott törvény felülírja a korábbit, a másik szerint viszont a speciális, vagyis az egyes területeket külön szabályozó jogszabály erősebb az általános törvénynél. Ez alapján jelenleg nem tudni, hogy Ukrajnában jelenleg melyik törvény az erősebb: a most elfogadott, általános oktatási törvény vagy a felsőoktatásról szóló – magyarázta a szakértő. Tóth Mihály szerint diszkriminatív az új törvényben az, hogy külön kezeli az Ukrajnában élő nemzetiségi kisebbségeket és az őshonosnak nevezett népeket, mint például a krími tatárokat. Utóbbiaknak ugyanis a jogszabály engedélyezi az óvodától a 12 osztályos általános és középiskola befejezéséig az anyanyelven folyó oktatást az ukrán nyelv tanítása mellett. A nemzeti kisebbségeknek, mint a magyar, viszont az anyanyelven folyó oktatást csak az ötödik osztályig engedélyezi. A törvény egyébként az ötödik osztálytól egy-két vagy több tantárgy oktatását engedélyezi angolul vagy bármely más, az Európai Unióban hivatalos nyelven, így magyarul is, viszont eszerint oroszul nem. Tóth Mihály arra a kérdésre, hogy megoldaná-e a magyar iskolák helyzetét, ha a magyart is őshonos néppé nyilvánítaná Ukrajna, nemlegesen válaszolt. Szerinte ugyanis még az őshonosoknak nyújtott kedvezmény is visszalépés a jelenlegi magyar nyelvű oktatáshoz képest. Orosz állásfoglalás Az ukrajnai oroszok elleni „etnocídiummal” – etnikai csoport tervszerű és szándékos elpusztításával – vádolta meg Kijevet az ukrán oktatási törvény miatt tegnap elfogadott nyilatkozatában az orosz Állami Duma. Az orosz parlament alsóházának plenáris ülésén megszavazott dokumentum elfogadhatatlannak nevezte, hogy Ukrajna megsértse a területén élő „tősgyökeres népek és nemzeti kisebbségek” anyanyelvi oktatáshoz fűződő alapvető jogát. A dokumentum rámutatott, hogy az oktatási törvénnyel Kijev „durván megsérti” az 1997-es kétoldalú barátsági szerződésben és a nemzetközi megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. Az orosz parlament alsóháza egyúttal a nemzetközi szervezeteket és az európai országok törvényhozásait is arra szólította fel, hogy ítéljék el a „türelmetlenség nacionalista politikáját”, és tegyenek közös lépéseket a megsértett jogok helyreállítása és a „tősgyökeres népekhez” tartozó állampolgárok diszkriminációtól való megvédése érdekében Ukrajnában. Lehet, pontosítanak a jogszabályon Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy pontosításokat hajtsanak végre a frissen hatályba lépett ukrán oktatási törvény nemzetiségi kisebbségeket érintő részén tegnap Lilija Hrinevics oktatási miniszter, aki erről azután nyilatkozott, hogy megbeszélést folytatott Kijevben román kollégájával, Liviu Marian Pop oktatási miniszterrel. Az ukrán miniszter szavai szerint azután lehet majd beszélni a törvény pontosításáról, miután az Európa Tanács Velencei Bizottsága elvégezte a jogszabály szakértői vizsgálatát. Hrinevics kijelentette: nem tartja kizártnak, hogy növeljék azon tantárgyak számát, amelyeket az ötödik osztály után is anyanyelvükön tanulhatnak a gyermekek. Mint fogalmazott, ha a gyerekeknek, akiket az ötödik osztályig anyanyelvükön oktattak, nehézséget okoz áttérni az ukrán nyelven történő tanulásra, akkor szóba jöhet, hogy fokozatosan vezetik be az ukrán nyelvre való áttérést az egyes tantárgyak esetében. Leszögezte viszont, hogy módosítani a törvény erről szóló cikkelyét nem szándékoznak, de elképzelhetőnek nevezte, hogy pontosítják, mely tantárgyakat fognak a diákok anyanyelvükön, illetve melyeket ukrán nyelven tanulni, és hányadik osztálytól lesz ez érvényben. A miniszter ugyanakkor megismételte, hogy szerinte a törvény nem sérti a nemzetiségi kisebbségek jogait, épp ellenkezőleg, kiszélesíti az Ukrajnában élő különböző nemzetiségűek lehetőségeit. Újfent rámutatott arra, hogy a statisztikák alapján az anyanyelvükön tanuló ukrajnai diákoknak gyengék a teszteredményei ukrán nyelvből. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. szeptember 28.

Őszi programkavalkád Székelyudvarhelyen kettős jubileummal
Közel százötven vásáros és kiállító részvételével nyitják meg csütörtökön a székelyudvarhelyi sportcsarnokban és környékén a huszonötödik Őszi Vásárt. A Príma Press Kft. és az Arkum Alapítvány rendezvényén a Príma Rádió huszadik születésnapját is megünneplik.
Számos programmal várják csütörtöktől vasárnapig az érdeklődőket a székelyudvarhelyi sportcsarnokban és környékén megrendezett huszonötödik Őszi Vásáron. Orosz-Pál Levente főszervező a szerdai sajtótájékoztatón elmondta, idén tényleg közösségi összefogásként jött létre a rendezvénysorozat, hiszen a társszervező Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala, a főtámogató pedig Hargita Megye Tanácsa, ugyanakkor az UKKSZ, a Hargita Business Center, a Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség, valamint a Magyar Nemzeti Kereskedőház is besegített a szervezésbe.
Magyarországról idén húsz kiállító is jelen lesz, akik zömében újak, de vannak köztük visszatérő vállalkozók is.
Orbán Árpád alpolgármester a sajtótájékoztatón elmondta, városfejlesztési szempontól is fontos a partnerség a vállalkozói szférával. Bíró Barna Botond, a megyei tanács alelnöke szerint a rendezvénnyel a hagyományra építenek, ennek része a város nagy múlttal rendelkező kis- és könnyűipara is. A hét végén a Príma Rádió is ünnepel, hiszen októberben lesz fennállásának huszadik évfordulója.
Orosz-Pál Levente elmondta, számos eseménnyel, köztük vetélkedőkkel, kulturális műsorokkal, szórakoztató programokkal, tombolával, valamint óriástortával készülnek a születésnapra.
A 25. Őszi Vásár megnyitója csütörtök délelőtt tizenegy órakor lesz, délután kettőkor pedig a városháza Szent István-termében gazdasági konferencia és üzletember-találkozó kezdődik. A nyolcadik Székely Termékek Fesztiválját pénteken délben nyitják meg a minifocipályán, itt ötvenféle székely termék közül válogathatnak majd az érdeklődők. Pénteken délután négy órakor ugyancsak a minifocipályán nyílik meg a 14. Borfesztivál is. Pénteken este héttől a Neoton Família énekese, Csepregi Éva lép fel, majd a Transylvania Rock Band koncertezik. A Príma Rádió szervezésében szombaton délután egy órakor kezdődik a nyolcadik mesemondó verseny, majd ötkor a Humóra viccmondó vetélkedő. Hat órától az Open Stage folytatja a humoros műsort, majd Danics Dóra, a 2013-as X-Factor győztese lép fel, végül pedig a Dreamland Residents koncertezik. Vasárnap napközben a rendezvénysorozat két helyszínén kulturális programok lesznek, délután a Cickom együttes lép fel, majd a Valeo Art Egyesület musicalje zárja a rendezvénysorozatot.
Veres Réka / Székelyhon.ro

2017. szeptember 28.

Az első fecskék már kezdtek (Duális képzés)
Későbbi munkatársakat kívánnak nevelni, kóstolót adni a fegyelmezett munkából, és aki a hároméves képzés után elhagyja a gyárat, az sem megy el üres kézzel, hisz megtanul egy szakmát, amivel érvényesülhet – összegezhető Keresztes Zoltán, a sepsiszentgyörgyi LRO nadrággyár tulajdonosának tájékoztatója, amit tegnap délután a gyárban tartott a cégében gyakorlatozó diákok, szüleik és a duális képzésben együttműködő partneriskola képviselőinek jelenlétében.
Háromszéken egyedül a Kós Károly Szakközépiskola hirdetett meg duális szakoktatási osztályokat a kilencedikes felvételin, jelentkezők hiányában az első szakaszban úgy tűnt, egyetlen osztály sem jön létre. Időközben az iskolát a helyi önkormányzat besorolta a Puskás Tivadar Szakközépiskolába, az őszi felvételin a meghirdetett négy szakból háromra volt elegendő jelentkező, egyesek tudatosan választották ezt az oktatási formát, mások csak ide jutottak be. Az LRO a huszonhármas létszámú textil- és bőripari osztályt fogadta be, a Bertis cég a tizenhárom diákkal indult húsipari szakos csoportot és az Alex cég a tizenöt asztalosjelöltet. Az ács szakmában nem volt elegendő jelentkező. A gyakorlat egyelőre csak az LRO nadrággyárnál indult be, a diákok egyenesen a termelésben tanulják a szakmát. Keresztes Zoltán elmondta, aki nem mer, nem nyer alapon vágtak bele a képzésbe, s bár tudatában vannak annak, hogy tanoncaik nem mind fejezik be az iskolát, egyesek lemorzsolódnak, mások a három év után más munkahelyet választanak, de bíznak abban, hogy aki megszereti a szakmát és képességei is megfelelőek, náluk marad. Senkit nem kötelezhetnek, hogy az oktatás befejeztével a gyárban dolgozzék, és nem is garantálják a munkahelyet, de tekintve, hogy jelenleg a textiliparban is, mint mindenütt, óriási a munkaerőhiány, tárt karokkal várják a szakképzett munkásokat. Törvény szabályozza, hogy a kétszáz lejes havi állami ösztöndíjjal legalább egyenlő értékű ösztöndíjat biztosítsanak, ezt meg is teszik, de szigorúak a szabályaik, igazolatlan hiányzás esetén megvonhatják az adott hónapra. A diákoknak be kell tartaniuk a gyár belső rendszabályát, ebben nem különböznek az alkalmazottaktól, a tizenhat éven felüliek pedig a vakációban vállalhatnak munkát a gyárban, amit a teljesítmény függvényében javadalmaznak – mondta a gyártulajdonos. A duális képzésben a tanulmányi vonal megegyezik a hagyományos szakiskolával, a gyakorlati óraszám is ugyanaz, csupán a fegyelmi elvárások szigorúbbak, és a lehetőség is nagyobb arra, hogy az oktatás végeztével a fiatal álláshoz jusson – hangsúlyozta Demeter Dávid és Komán László, a Puskás Tivadar Szakközépiskola igazgatója és aligazgatója. Elmondták, a kiskorú diákokat a szülők képviselik a cég–iskola–önkormányzat hármasa által kötött szerződésben, amelyben a vállalkozó szabja meg saját feltételeit a törvényes keretek között. Felmerült a diákok munkabaleset-biztosításának kérdése is, az LRO keresi erre a megoldást, azt ellenben Keresztes Zoltán kihangsúlyozta, a tanulóknak maguknak kell vigyázniuk arra, hogy amihez nem értenek, ahhoz ne nyúljanak. Demeter Dávid iskolaigazgató bizakodó, lapunknak azt mondta: ha az első duális képzésű diákok bebizonyítják, hogy az itt tanultakkal tudnak majd boldogulni a munkaerőpiacon, sikerként lehet elkönyvelni a történetet, és más cégek és iskolák is kedvet kaphatnak az oktatás eme formájához.
A jelen lévő szülők közül egyesek szeretnék, ha a nadrággyár már most vállalná, hogy három év múlva alkalmazza gyermeküket, mások éppen az ellenkezőjéről akartak megbizonyosodni, hogy nem kell visszafizetni az ösztöndíjat, ha a végzős nem akar elhelyezkedni a gyárban. Van, aki tudatosan választotta ezt az osztályt, de legtöbben véletlenül pottyantak ide, mert máshol már beteltek a helyek.
Keresztes Zoltán azt mondta, mindegy, hogy ki milyen okból került ebbe az osztályba, ők azon lesznek, hogy mindenkit megtanítsanak a szakmára, és bíznak abban, hogy a befektetett pénz és energia megtérül jól képzett alkalmazottak formájában.
Fekete Réka / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. szeptember 28.

Aláírásgyűjtés Háromszéken (Minority SafePack)
Háromszék 30 ezer aláírás összegyűjtésére vállalkozott, és ebből 7843 már megvan, noha a kampány hivatalosan csak tegnap kezdődött – derült ki Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök és Vincze Loránt FUEN-elnök tegnapi, rendhagyó sajtótájékoztatóján, amelyet az őshonos európai nemzeti kisebbségek védelmét szolgáló Minority SafePack polgári kezdeményezésről tartottak Sepsiszentgyörgy főterén. Az eseményre nem csupán újságírókat hívtak meg, hanem jeles közéleti személyiségeket is: történelmi egyházak képviselőit, művészeket, egyetemi tanárt, vállalkozót, sportolót, parlamenti képviselőt, illetve a megyeháza védnöksége alatt létrejött ifjúsági alapítvány vezetőjét is, akik valamennyien aláírták a háttérben kifeszített vásznat, és azt is elmondták, miért.
Bevezetőül Tamás Sándor közölte: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök mellett Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke a Minority SafePack egyik kezdeményezője, társszerzője és mozgatója. Ahhoz, hogy az őshonos nemzeti kisebbségekkel az Európai Unió érdemben foglalkozzon, egymillió uniós polgár aláírását kell összegyűjteni, ebből 250 ezret vállaltak az erdélyi magyarok szervezetei: az RMDSZ-en kívül az MPP, az EMNT és az SZNT is felkarolta az ügyet, és a magyar kormány is támogatja. Romániában példaértékű kisebbségi modellről beszélnek, de nem a magyarok, akiket bizonyos körökben nemzetbiztonsági problémának is tekintenek, s bár vannak jó megoldások az EU-ban (elég a dél-tiroli osztrákok vagy a svédországi finnek helyzetét nézni), nálunk kettős mérce érvényesül, és fogynak a védekezési lehetőségeink. Először mindig Bukaresthez fordultunk a gondjainkkal és javaslatainkkal, de ha ott nem akarnak minket meghallani, másutt, nemzetközi szinten kell megoldást keresni – hangsúlyozta, és megköszönte Magyarországnak az utóbbi hetekben tanúsított „férfias kiállását”. Leszögezte: nem kérünk semmi rendkívülit, semmi olyant, ami másnak, a román állampolgároknak nem jár – de ha Bukovinában kitűzhető a történelmi régió zászlaja, akkor Székelyföldön se legyen tilos. Száz év alatt sokszor és sokat kértünk, és joggal várjuk el kéréseink rendezését, mert hozzá is adtunk – munkát, adót, tehetséget – az ország fejlődéséhez, és ezután is partnerek lehetünk ebben. Arról mindig a hatalom, a többség tehet, hogy milyen a kisebbség hangulata – hangsúlyozta Tamás Sándor. Nem vagyunk jöttmentek sem a Székelyföldön, sem Európában, hanem őshonos nemzet, és ezt szeretnénk megtapasztalni – vette át a szót Vincze Loránt, aki szerint nem probléma vagyunk, hanem megoldás, hiszen Európa értékeit védjük. Azt az EU is elismeri, hogy a sokszínűség érték, csak még nem találta meg a módját annak, hogy védje is kisebbségben levő polgárait; a tagállamokra hárít, ami rendben lenne, ha ezek tennék a dolgukat – és mivel ez nem így van, meg kell keresni a módját a közösségi jogok kiteljesítésének. A Minority SafePack célja, hogy az EU átvegyen bizonyos kompetenciákat a tagállamoktól, és ne nézze tétlenül, ha jogokat vesznek el valahol, illetve szorgalmazza a jó példák átvételét. Jelenleg az állatok jogaival többet foglalkoznak Brüsszelben, mint a kisebbségekkel, pedig azok is védelemre és programjaik támogatására szorulnak – ezért is van szükség egységes szabályozásra, hogy legalább az EU-ban legyenek az elfogadott szabályok mindenki számára kötelezőek – magyarázta. A FUEN elnöke úgy véli: a kezdeményezés benyújtására jó időszak következik, hiszen Európa átalakulóban van, a válság és migráció miatt világos, hogy változtatásokra van szükség – ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy „hosszú menetelés” áll még előttünk, hiszen öt évbe telt, amíg oda jutottunk, hogy a polgárok kérik az EU-t kisebbségügyi szabályozásra. Az aláírásgyűjtés online módon júniusban kezdődött, most a papír alapú gyűjtést is megkezdik; az íveket jövőben adják át, mégpedig a jogszabálycsomag-javaslatokkal együtt. Vincze Loránt szerint hiú ábránd többségi támogatást remélni, mégis bízik abban, hogy a szükséges egymilliónál több szavazatot tudnak összegyűjteni legkevesebb hét országból, bebizonyítva, hogy Európa minden történelmi kisebbsége az Erdélyből indult kezdeményezés mellé állt. Addig azonban minden más eszközzel is küzdeni kell a jogainkért, Bukarestben és nemzetközi szinten is – vélekedett, és külön megköszönte a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálatot vezető Benkő Erika képviselőnek, hogy jogsérelmeinkről már angolul is hírt kap a világ. Románia megtámadta a kezdeményezést, tart tőle, mert hamis az a kép, amelyet a kisebbségeiről fest a világnak, és Brüsszel is jobban szeret az uborka görbületével meg a vízöblítéses illemhelyekkel pepecselni, de ha sokan állnak mögé, akkor talán megértik, hogy 60 millió uniós és 100 millió európai polgár kéri jogait – összegezett Tamás Sándor, aki szerint világosan és egyértelműen meg kell fogalmazni, hogy mit akarunk – teljes értékű életet a szülőföldünkön –, mert amíg kerülgettük a kérdést, nem jutottunk előre. Céljaink megvalósításához meg kell keresni a bukaresti román partnereket, el kell érni, hogy az RMDSZ hét százaléka mellett még 43 százalék felemelje a kezét; nemzetközi támogatás is kell, és nagy segítség, hogy Magyarország végre határozottan kiáll értünk; létkérdés számunkra, hogy Orbán Viktor folytassa a kormányzást. Mindezek mellett úgy kell cselekednünk, hogy Brüsszelben és Washingtonban is felfigyeljenek: a székelyek nagy menetelése után másképp néznek ránk, és ez az aláírásgyűjtés is visszhangos lesz... A két politikus az ukrajnai oktatási törvényről és kisebbségi jogfosztásról is beszélt, mielőtt átadták a tollat a meghívottaknak. Nevük alákanyarítása után többen is elmondták, hogy miért támogatják a Minority Safepack kezdeményezést: Kovács István unitárius lelkész azért, mert az EU akkor válik azzá, amivé lennie kell, ha nem csupán a gazdasági érdekek tartják össze, hanem az értékek is, Péter Artúr kézdikővári római katolikus plébános a jövő nemzedékekért, Jakab-Benke Hajnalka a sportolók egyenlőségéért, Kristóf Kinga a fiatalok itthon maradásáért, Ütő Gusztáv képzőművész és egyetemi tanár a székelyföldi és a szórványbeli tehetségek felmutatásának lehetőségéért, Hegedűs Ferenc vállalkozó mindenért: az óvodától egyetemig tartó magyar oktatásért, a kulturális örökség megismeréséért, a vallásszabadságért, az erős egyházakért, az erős gazdaságért és a román nyelv hatékonyabb oktatásáért, Sánta Imre bikfalvi református lelkész az önrendelkezésért, Jánó Mihály művészettörténész azért, hogy a minőségből ne engedjünk. Az aláírásgyűjtés megyénk városaiban köztereken felállított standoknál zajlik, falvakon házról házra járnak az önkéntesek az ívekkel, és az RMDSZ-irodákban is fogadják a kézjegyeket a következő hetekben, de az európai polgári kezdeményezés online is aláírható a Jogaink.eu oldalon. Románia ellenzi
Románia szigorúan eljárási okokból támadta meg az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését – közölte az MTI kérdéseire válaszolva a román külügyminisztérium.
A tárca szerint Románia csupán azt próbálja megelőzni a bírósági keresettel, hogy az Európai Unió olyan területekre is kiterjessze a jogalkotási kompetenciáit, amilyen például a nemzeti kisebbségekhez tartozók jogainak védelme. Utóbbi ugyanis a tagállamok szuverenitásának a része. „Ezen a területen az Európai Uniónak az alapszerződések értelmében nincsenek jogkörei, és nem is szerezhet ilyen jogköröket másként, mint az alapszerződések kibővítése révén” – fogalmazott válaszában a külügyminisztérium.
A külügyminisztérium közölte: Románia az alapszerződések értelmében fogalmazott meg elvi álláspontot az EU és a tagállamok közötti helyes hatáskörmegosztásról, és bírósági keresete az EU egyik intézményének (Európai Bizottság) egyetlen határozata ellen szól. A tárca megemlítette, hogy Románia oldalán Szlovákia is belépett a luxemburgi perbe. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a Minority Safepack európai polgárok kezdeményezése, nem pedig valamely politikai szervezet politikai akciója. A külügyi tárca elismételte ugyanakkor a korábban sokszor megfogalmazott álláspontját, mely szerint Románia védi valamennyi olyan állampolgára jogait, aki szabad elhatározásából valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát. Az ilyen személyeknek „jogukban áll használni anyanyelvüket a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatukban és az igazságszolgáltatásban, jogukban áll megtanulni anyanyelvüket, anyanyelvi oktatásban részesülni minden szinten, joguk van az anyanyelvi egyházi szolgálathoz, az anyanyelvű sajtóhoz, valamint ahhoz, hogy részt vegyenek a közéletben és az egész társadalomra vonatkozó döntések meghozatalában”. Hozzátette: Románia a reprezentatív kisebbségi szervezeteken keresztül jelentős pénzügyi támogatást juttat azokra a kulturális tevékenységekre, amelyek a nemzeti kisebbségek önazonosságát domborítják ki. „Azok az intézkedések, melyeknek a kisebbségekhez tartozó személyek a haszonélvezői Romániában, az országot modellként, a kisebbségi terület igazodópontjaként határozzák meg” – áll a román külügyminisztérium válaszában. (MTI)
Demeter J. Ildikó / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2017. szeptember 28.

Csak nyolc év múlva lehet könnyebb a román érettségi a magyaroknak? Ez túl késő, valamit tenni kell
A román nyelv és irodalom érettségi vizsgán bukott el a legtöbb háromszéki magyar diák, ezért fel kellene gyorsítani a sajátos románnyelv-tanulás bevezetését a magyarok számára, hogy annak a jótékony hatása ne csak nyolc év múlva érződjön – szögezte le csütörtöki sajtótájékoztatóján Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő.
A tanfelügyelőségen átfogó elemzést készítettek az idei érettségiről, és ennek a következtetéseit ismertette most a főtanfelügyelő. Rámutatott, az idei nyári érettségi szesszióban a magyar tagozaton 64,87 százalékos volt a sikeresen vizsgázók aránya, míg a román tagozaton 80,40 százalék. Ha a román tagozat eredményeit hasonlítjuk a román megyékhez, akkor Háromszék az élbolyban van, a nyolcadik, sőt a vegyes tannyelvű megyék között is jól szerepel, tehát nem igaz, hogy sereghajtó lenne.
A magyar tagozaton román nyelv és irodalomból 138 diák bukott meg, vagyis a vizsgázók 16,16 százaléka, míg a román tagozaton ez az arány 1,15 százalék. Ez bizonyítja, hogy a románnyelv-tanulás továbbra is gondot jelent a háromszéki magyar diákoknak, és ezen csak úgy lehet változtatni, ha módosul a tanterv.
Ötödik osztályba már bevezették a sajátos román tantervet a kisebbségek számára, ám szorgalmazzák, hogy ezt párhuzamosan több évfolyamon tegyék meg, különben az eredmények csak a nyolc év múlva tartandó érettségin lesznek érzékelhetők.
Egyébként románból is meg lehet tanulni az anyagot, a pótérettségin bebizonyították a diákok, de az a fiatal, aki átmenő jegyet kap a vizsgán, még nem biztos, hogy tud kommunikálni románul.
Nincs utánpótlás a tanügyben
Az oktatásban is egyre inkább érződik a gazdaságban tapasztalható szakképzett munkaerő hiánya – hangsúlyozta Kiss Imre, kifejtve, hogy Kovászna megyében 66 állást töltenek be szakképzetlenek, mely a katedrák 2,4 százaléka, ezek közül pedig 23 esetben tanítanak középfokú végzettséggel. A tanév kezdetén még 200 katedra volt betöltetlen, ezeket utolsó percen foglalták el óraadó, nyugdíjas pedagógusok vagy betanítók. Az elmúlt tanévhez képest 600-zal csökkent a diáklétszám Háromszéken, ám ezzel arányosan nem lett kevesebb osztály, hanem egy-egy osztály kisebb létszámmal működik, így a katedrák száma nem lett kisebb. A következő három évben több matematika-, kémia-, fizika- és biológiatanár vonul nyugdíjba, és nincs utánpótlás, ezért akkor lesznek nagyobb gondok – vetítette előre a főtanfelügyelő.
Bíró Blanka / Székelyhon.ro

2017. szeptember 28.

LIVIU POP TANÜGYMINISZTER: ROMÁNIA TISZTELETBEN TARTJA AZ UKRÁN KISEBBSÉG ANYANYELVI OKTATÁSHOZ VALÓ JOGÁT
Románia tiszteletben tartja az ukrán kisebbség anyanyelvi oktatáshoz való jogát, jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján Liviu Pop tanügyminiszter.
Az oktatási tárca vezetője felidézte, hogy a román törvények értelmében a kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van saját anyanyelvükön tanulni, és ennek szellemében Romániában 15 nemzetiség anyanyelvén folyik oktatás, többek közt ukránul is.
A 2016 – 2017-es tanévben Romániában 2.000 iskolában 180.000 tanuló tanult kizárólag az anyanyelvén (magyarul, németül, ukránul, roma nyelven, szlovákul, szerbül, csehül, horvátul, olaszul és törökül), további 42.000 tanuló pedig román tannyelvű iskolák keretében részesülhetett képzésben saját anyanyelvéből (örmény, bolgár, görög, olasz, lengyel, roma, orosz, cseh, horvát, német, magyar, szerb, szlovák, török és ukrán nyelvórákon) – sorolta a miniszter.
Pop arról is tájékoztatott, hogy az ukrán anyanyelvű tanulók Románia-szerte több mint 90 oktatási intézményben mélyíthetik el anyanyelvükkel kapcsolatos ismereteiket Máramaros megyétől Tulceáig.
Agerpres; Erdély.ma

2017. szeptember 28.

TURNÉ A MEZŐSÉGI SZÓRVÁNYVIDÉKEN – HARGITA EGYÜTTES
Szeptember 28-án hagyományos szórványvidéki útjára indul a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és egybeköti körútját az egyik legfontosabb rendezvényével, a Hagyaték Mezőségi Népzene – és Néptánctalálkozóval.
A turné során, szeptember 28-án Besztercén, szeptember 29-én Vicén, szeptember 30-án Magyardécsén láthatja a közönség a Hargita Együttes Ludas Matyi című előadását.
Október 1-én, vasárnap a XXII. Hagyaték Mezőségi Népzene- és Néptánctalálkozón Magyardécsén az együttes folklórműsorát tekinthetik meg, valamint egész napos hagyományőrző programon vehetnek részt az érdeklődők.
A turné programja:
Szeptember 28-án, csütörtökön este 7 órától Ludas Matyi című előadás Besztercén a Szakszervezetek Művelődési Házában.
Szeptember 29-én, pénteken este 7 órától Ludas Matyi című előadás a Vicei Művelődési Házban.
Szeptember 30-án, szombaton este 7 órától Ludas Matyi című előadás a Magyardécsei Művelődési Házban.
Október 1-én, vasárnap folklórműsor és egész napos program Magyardécsén, a XXII. Hagyaték Mezőségi Népzene-és Néptánctalálkozón.
A mezőségi turné, valamint a XXII. Hagyaték Mezőségi Népzene – és Néptánctalálkozó a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Hargita Megye Tanácsa támogatásával valósul meg. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szórványvidéki turnéja ugyanakkor része Hargita Megye Tanácsa Összetartozunk közösségépítő programjának
Rangyák József / Erdély.ma

2017. szeptember 28.

ARADI MAGYAR NAPOK
Szeptember 28-án útjára indul a 2017-es Aradi Magyar Napok. Az okt.7-ig tartandó eseményen számos kulturális program (többek közt kiállítás, konceret, könyvbemutató, színházi előadás) várja az érdeklődőket. A könnyűzenei produkciók közül kiemelkedik Rúzsa Magdi és Deák Bill Gyula koncertje.
Október 6-át, a nemzeti gyásznapot a szervezők az aradi vértanúk emlékének szentelik, éppen ezért a történelmi eseménnyel kapcsolatos programok kerültek előtérbe. A tíznapos Aradi Magyar Napok programja az alábbiak szerint kerül megrendezésre.
Szeptember 28., csütörtök
11.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: BEMUTATKOZIK AZ ISKOLÁNK– Arad megye magyar általános iskoláinak interaktív bemutatkozása, fotókiállítás az iskolák által beküldött fényképekből (Szervező: az Alma Mater Alapítvány).
17.00 órakor, a Jelen Ház nagytermében: A Nyugati Jelen napilap 2018-as Évkönyvének és Fritz Mihály Aradi Rajzfüzet c. albumának bemutatója.
Szeptember 29., péntek 8.00-12.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében ISKOLÁNK (FIATAL) ARCAI – A Csiky Gergely Főgimnázium egykori diákjai találkoznak az iskola jelenlegi tanulóival; élménybeszámolók, beszélgetések, érdekes kísérletek az egykori csikys diákok vezetésével. Szervező: az Alma Mater Alapítvány.
17.00 órakor, a Jelen Ház kistermében: Móré Sághi Annamária festőművész kiállításának megnyitója. 20.00 ÓRAKOR, A VÁROSLIGETI GO-KART PÁLYÁN: RÚZSA MAGDI-KONCERT.
Szeptember 30., szombat 9.00 órakor, az Arad-belvárosi római-katolikus templomban: Ökumenikus istentisztelet.
9.00 órakor, a városligeti műfüves fedett pályán (AMEFA): Arad megyei általános iskolák focibajnoksága. Szervező: a Szabadságszobor Egyesület.
10.30 órakor, a Csiky Gergely Főgimnáziumban, illetve a Zárdában (ma Mihai Eminescu Általános iskola): A véndiákok üdvözlése, rövid hagyományőrző zenés-táncos műsor.
11.00 órakor, a városligeti go-kart pályán: Ifjúsági és sportnap (szervező: az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet).
11.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: AZ ISKOLA EMLÉKEZIK NEVES TANÁRAIRA – beszélgetés Karczagi Sándor nyugalmazott református lelkésszel, az elmúlt száz év történelmének élő-eleven szereplőjével, az iskola legidősebb véndiákjával.
11.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnáziumban: Nemzedékek találkozója, osztálytalálkozók.
12.00 órakor, a Jelen Ház nagytermében: A NŐILEG című magazin közönség-találkozója és a MUTASS JÓ PÉLDÁT! című program bemutatója.
16.00 órakor, a városligeti go-kart pályán: A budapesti BÓBITA zenekar előadása gyermekeknek.
18.00 órakor, a városligeti go-kart pályán: Gyermekkoncert – fellép a LogaRitmus együttes.
20.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: Véndiák-bál. 20.00 ÓRAKOR, A VÁROSLIGETI GO-KART PÁLYÁN: DEÁK BILL GYULA-KONCERT. 22.00 órakor, az aradi Club 4U klubban: Az ifjúsági és sportnap záróbulija.
Október 1., vasárnap
10.00 órakor, az Arad-belvárosi református templomban, igét hirdet Nt. Módi József esperes: az Aradi Magyar Napok nyitó istentisztelete.
11.00 órakor, az Arad- belvárosi református templomban: BALTA JÁNOS AZ ELFELEJTETT HADSEREG című kötetének bemutatója. Szervező: a Pro Identitas Egyesület.
17.00 órakor, a Jelen Ház nagytermében: Közönségtalálkozó Endrei Judit életmód-tanácsadóval, egykori televíziós műsorvezetővel.
Október 2., hétfő 16.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: Pedagógus-talákozó.
Október 3., kedd 18.00 órakor, a Városháza dísztermében: ARAD ZENEI ÉLETE – szimpózium és kamarakoncert (szervező: a Kölcsey Egyesület).
Október 4., szerda 17.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: Könyvbemutató – KOVÁCH GÉZA MŰVELŐDÉS- ÉS HELYTÖRTÉNETI ÍRÁSAI (szervező: a Szabadságszobor Egyesület).
Október 5., csütörtök 18.00 órakor, a Ioan Slavici-színházban: TISZTELET A HŐSÖKNEK
– az Aradi Filharmónia zenekarának emlékhangversenye ERKEL FERENC műveiből.
Október 6., péntek 11.00 órakor, az Arad-belvárosi római-katolikus templomban szentmise az aradi vértanúk emlékére – főcelebráns és szónok Msgr. FODOR JÓZSEF nagyváradi általános helynök, nagyprépost. 13.00 ÓRAKOR, A MEGBÉKÉLÉSI PARKBAN: EMLÉKEZÉS ÉS KOSZORÚZÁS A SZABADSÁG-SZOBORNÁL. 16.30 ÓRAKOR A VESZTŐHELYEN: TISZTELGÉS ÉS KOSZORÚZÁS. 19.00 órakor, az Arad-belvárosi római-katolikus templomban: Hangverseny a nemzeti gyásznap alkalmából Kodály György műveiből, közreműködik a Nemzeti Énekkar, az Angelika Leánykar és az Aradi Filharmonikus Zenekar.
Október 7., szombat
17.00 órakor, a Csiky Gergely Főgimnázium Tóth Árpád-termében: NINCS SZEBB LÁNY A MAGYAR LÁNYNÁL – táncház a Viola Néptáncegyüttes rendezésében.
Szórvány.info; Erdély.ma

2017. szeptember 28.

AZ RMDSZ 4 SZÁZALÉKON – NÖVEKEDETT A SZOCIÁLDEMOKRATÁK TÁMOGATOTTSÁGA
Tovább növekedett a kormány vezető erejének számító Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatottsága, amely immár nem szorulna koalíciós partnerre, ha most rendeznének választásokat – derült ki egy friss közvélemény-kutatásból, amelyet szerdán ismertetett az ellenzéki Hotnews.ro hírportál.
A PSD a tavaly decemberi parlamenti választásokon a voksok csaknem 46 százalékát szerezte meg, és a 6 százalékig jutó, szabadelvű ALDE-vel alakított kormányt. A Sociopol közvélemény-kutató intézet augusztus 28. és szeptember 14. között végzett telefonos felmérése szerint a szociáldemokraták most a szavazatok 51 százalékát kapnák, miközben koalíciós partnerük is megőrizte 6 százalékos támogatottságát.
Az ellenzéki oldalon az európai néppárti tagsággal rendelkező Nemzeti Liberális Párt (PNL) is visszakapaszkodott a tavalyi 20 százalékos mélypontról 27 százalékra, a frissen alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) decemberi 9 százalékos támogatottsága viszont 7 százalékra apadt.
A Sociopol jelenleg az ötszázalékos parlamenti küszöb alatt, 3 százalékon méri a Traian Băsescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Pártot (PMP), amelynek decemberben sikerült törvényhozási képviselethez jutnia. A 6,5 százalékos parlamenti súllyal rendelkező Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) országos támogatottságát a Sociopol most 4 százalékra taksálja.
A közéleti szereplők népszerűségi listáját 60 százalékkal Raed Arafat belügyi államtitkár, a SMURD rohammentő-szolgálat alapítója vezeti, őt Klaus Johannis jobboldali államfő követi 30 százalékkal. A baloldal legnépszerűbb politikusa továbbra is Gabriela Firea, Bukarest szociáldemokrata főpolgármestere 29 százalékkal, míg Liviu Dragnea PSD-elnök 23, Mihai Tudose szociáldemokrata kormányfő pedig 22 százalékos bizalmi indexszel rendelkezik.
A jobboldali pártok vezetői válságára utal, hogy Ludovic Orban PNL-elnök 9 százalékos népszerűségi indexe pártja támogatottságának alig egyharmada, Traian Băsescu volt államfőben pedig a megkérdezettek alig 8 százaléka bízik. Az USR egyetlen személyisége sem szerepel a listán. Komoly bizalmi tőkének számít viszont, hogy a tavalyi szakértői kormányt vezető, ugyancsak jobboldalinak tartott, de párton kívüli Dacian Cioloșban a megkérdezettek 14 százaléka bízik.
A több mint ezer válaszadó bevonásával készült felmérés hibahatára 3,2 százalékos. A Hotnews.ro megjegyzi, hogy tulajdonosi háttere révén a Sociopol a PSD „házi” közvélemény-kutató intézetének számít.
Romániában nincsenek küszöbön rendes választások, de a politikai életben már most érzékelhető a helyezkedés a 2019-es elnökválasztásra, amelyen kiélezett küzdelem várható az újrázni készülő Klaus Johannis államfő és a PSD majdani, egyelőre nem ismert jelöltje között.
Székely Hírmondó; Erdély.ma

2017. szeptember 28.

MEGFÉLEMLÍTÉS VAGY HADGYAKORLAT?
A török államfő nemrég kijelentette, hogy országa hadereje nem céltalanul kezdett hadgyakorlatot a kurdok által lakott Észak-Irakkal határos délkelet-törökországi tartományban. A közérthetőség kedvéért pedig azt is hozzátette, hogy amennyiben az iraki kurdok szeptember 24-én megtartják a népszavazást, és netán az általuk lakott terület függetlensége mellett döntenek (ami meg is történt), akkor „egyik éjszaka egyszer csak beállíthatunk,” vagyis lerohanhatják őket.
Tiszta beszéd ez Erdogan részéről, még ha a szándékával nem is értünk egyet. Ezzel szemben Székelyföldön és a vele szomszédos megyék egy részében úgy tartanak más vidékekről idevezényelt csapatok bevetésével látványos hadgyakorlatot, hogy sajtónyilatkozatokkal próbálják elaltatni az éberségünket. Kénytelenek vagyunk ugyanis ébernek lenni és maradni, mert olyan országban élünk, melynek a mindenkori hatalmi köre minket ellenségnek tekint. Ezt pedig nem is rejtik véka alá.
Így hát érthető, hogy gyanakodva és fenntartásokkal fogadtuk a három székely megyében eddig jól észlelhető és érzékelhető csapatmozgásokat. Még akkor is, ha a kiadott közlemény szerint ezekre az Isztria nevezetű országos program részeként került sor, és beleilleszkednek a nemzetvédelmi stratégia célkitűzéseibe.
Annál is inkább, hogy – mindeddig példátlan módon – a had- és belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat, az őrzővédő szolgálat, a Speciális Távközlési Szolgálat és a csendőrség alakulatai egyaránt részt vesznek a gyakorlaton. A hadügyet kivéve ugyanis ezek egytől egyig belső bevetésre vannak kiképezve.
Ennek tudatában óhatatlanul feltevődik a kérdés, hogy miért éppen a Székelyföld terepviszonyaival ismerkednek, és miért éppen itt hajtanak végre összehangolt gyakorlatokat? Hiszen katasztrófavédelmi szempontból az ország legkevésbé veszélyeztetett vidéke vagyunk. Vagy talán más, előttünk titokban tartott szándékkal vezényelték ide őket? Például a megfélemlítésünk és egy esetleges székelyellenes fellépésre való felkészülés céljából?
Bárhogy is legyen, le kell szögeznünk, hogy minket még ily módon sem lehet jogos követeléseink és autonómiaküzdelmünk folytatásától eltántorítani. Mint ahogy az iraki kurdok is a fenyegetőzések dacára megtartották a népszavazást.
Bedő Zoltán / Székely Hírmondó; Erdély.ma

2017. szeptember 29.

Pert nyert és Bihar Megye Tanácsának elnöke marad Pásztor Sándor
Bihar Megye Tanácsának vezetősége megnyerte pénteken azt a pert, amelyben a Nemzeti Liberális Párt a tanácselnök és a két alelnök megválasztásának semmissé nyilvánítását kérte.
A hírt az RMDSZ színeiben megválasztott Pásztor Sándor erősítette meg. Közlése szerint a Temes megyei táblabíróság jogerős ítélete még nem jelent ugyan meg az igazságügyi minisztérium honlapján, de ügyvédeik tájékoztatása szerint megnyerték a pert, amelyben a nagyváradi bíróság alapfokon még ellenük döntött.
Pásztor Sándortól megtudtuk: a per csütörtöki temesvári tárgyalásán a megyei tanács két alelnökét, Ioan Mangot és Traian Bodeát ügyvédeik képviselték, az RMDSZ politikusa pedig maga képviselte a saját ügyét, emellett a megyei önkormányzatnak is jelen volt két ügyvédje.
A jogerős ítélet lényege, hogy a megyei tanács vezetőit jogi úton nem lehet leváltani. Pásztor Sándor szerint egyébként a per a több mint egy éve tartó politikai cirkusz része, akárcsak az, ami jelenleg történik: a PNL-sek minden eszközzel próbálják megakadályozni a szociáldemokraták új tanácsosának beiktatását. A Bihar megyei tanácselnök szerint új, konstruktív szakaszt kell kezdeni az önkormányzatnál a per lezárultával.
A PNL három pontban támadta meg a megyei önkormányzat elnökének és két alelnökének megválasztását. Kifogásolták, hogy a megyei tanács elnökválasztó ülését nem az ideiglenes elnök vezette – ilyenre Romániában nem volt precedens. Sérelmezték továbbá, hogy a szavazatszámláló bizottságnak csak két tagja volt – annak utána, hogy kivonultak a teremből, s visszahívták képviselőjüket a bizottságból. A harmadik kifogást a hangoskodás és a szavazási procedúra megsértése miatt emelték, noha – mint arról annak idején beszámoltunk – éppen ők voltak, akik kis híján verekedésig fajuló rendbontást okoztak.
Maszol; itthon.ma/erdelyorszag

2017. szeptember 29.

Elveszítette az ANI elleni pert Horváth Anna
Visszautasította a kolozsvári bíróság azt a keresetet, amit Horváth Anna volt kolozsvári alpolgármester nyújtott be az Országos Feddhetetlenségi ügynökség (ANI) ellen. Az ANI vádjai szerint Horváth Anna alpolgármesteri mandátuma idején részt vett azon a helyi tanácsülésen, amelyen a Claudiopolis Egyesületnek 90 ezer lejt ítéltek meg, miközben az egyesületnek Horváth Anna volt az elnöke. Ugyanakkor a Sapientia EMTE-nek 30 ezer lejt ítéltek oda, az ANI szerint Horváth pedig oktatóként szerződéses viszonyban állt az egyetemmel. A bíróság mostani, alapfokú döntése szerint az ANI összeférhetetlenségi vádjai fenntarthatók, Horváth Annának 15 nap áll a rendelkezésre, hogy fellebbezzen az ítélet ellen. Horváth Anna korábban dokumentumokkal bizonyította, hogy a Claudiopolis Egyesület elnöki tisztségéről már hónapokkal a tanácsi határozat előtt lemondott egy közjegyző előtt adott nyilatkozatban, a Sapientia EMTE-nek pedig soha nem volt az alkalmazottja. Ráadásul az ANI állításával ellentétben a Claudiopolis Egyesület esetében egy 9 ezer lejes támogatásról volt szó. (hírszerk) Transindex.ro

2017. szeptember 29.

Sűrű programmal várja Erdélyt a Filmtettfeszt
Nem csak szórakozni lesz lehetőség a nagyjátékfilmeken a 12 városban szervezett eseményen, hanem doksiból és kiegészítő programból is jut bőven.
Tizenkét erdélyi városban zajlik jövő héttől a 17. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle, amelyen 10 új és 2 retrospektív magyar nagyjátékfilmet vetítenek, de nem csak emiatt lesz érdemes részt venni. A szervező Filmtett Egyesület pénteki sajtótájékoztatóján elsősorban a központi, kolozsvári eseményeket ismertették. Először lesznek vetítések Temesváron és Gyergyószentmiklóson, de kimarad a jóból Beszterce és Zilah. Temesváron kezdődik majd a leghamarabb az esemény, ott már október 2-án és 3-én, hétfőn és kedden lezajlanak a vetítések, míg a legtöbb helyszínen szerdától vasárnapig, október 4-től 8-ig zajlik a fesztivál, ekkor lesznek Kolozsváron is a vetítések. Ettől csak Arad és Nagyvárad tér el jelentősen, mert Aradon 12-én és 13-án lesznek a programok, míg Nagyváradon október 13-15. között. A kolozsvári programok egy része a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen zajlik. A részletes programért mindenképp érdemes felkeresni a fesztivál honlapját.
A csíkszeredai vetítéssel a szervezők csak annyit jegyeztek meg, hogy előre megegyeztek a Filmszereda szervezőivel, hogy mindkét eseményen vetíthessenek új magyar filmet. Így premierként mutatják be a csíkszeredai Filmtettfeszten a Kojot, A martfűi rém, Az állampolgár című nagyjátékfilmet, de a Filmgalopp mindhárom blokkját, illetve több Erdéllyel kapcsolatos dokumentumfilmet is meglehet majd nézni a Mikó-várban szervezett vetítéseken. Kolozs megyében Mérára és Tordaszentlászlóra pedig cinemobillal jut el a Brazilok. De ennyit a helyszínekről, jöhet a lényeg.
A korábbi évekhez képest több meghívott lesz jelen a vetítéseken, illetve utána a közönségtalálkozón, Kolozsváron negyven vendégre számítanak. Zágoni Bálint beszámolója szerint a nyitófilm, a Kojot vetítése után a közönség Kostyák Márk rendezővel, Bocsárszky Attila és Salat Lehel színészekkel találkozhat. Ők a kolozsvári mellett a csíkszeredai és székelyudvarhelyi vetítéseken is jelen lesznek.
Az állampolgárt Cake-Baly Marcelo főszereplő és Fehér Károly producer képviseli, míg a zárófilmet, a Brazilokat az erdélyi bemutatóra Rohonyi Gábor kíséri el. A Kút című filmmel Grigor Attila rendező és Trokán Nóra színésznő jön el, míg a WellHello slágerei által ihletett #sohavégetnemérőssel Lévai Balázs producer és Horváth András Dezső forgatókönyvíró lesz jelen Kolozsváron. A Hurok rendezője Madarász Isti pedig Kolozsvár mellett Sepsiszentgyörgyre is el fog menni. A többi meghívottról pedig egy kicsit később olvashattok. A fókusz az erdélyi dokumentumfilmeken lesz, és nem csak azért, mert a versenyt, a Filmgaloppot idén erdélyi magyar dokumentumfilmeknek hirdették meg, hanem például azért is, mert versenyen kívül vetített öt dokumentumfilmből négy témájában kapcsolódik Erdélyhez. A Hajdu Szabolcs, Kővári Szabolcs, Tóth Ridovics Máté és Gálovits Zoltán által készített Kanzoli például még annyira friss, hogy a címe is csak a napokban dőlt el. A vetítésen egyébként itt lesz Hajdu, és arról szól a film, hogy a Délibáb című filmjének a forgatására vinnének egy szereplőt Romániából, ha hagyná.
"Az előző években sokan megkerestek azzal, hogy neveznének dokumentumfilmmel, viszont eddig csak fikciós Filmgaloppunk volt. Idén viszont 7 erdélyi dokumentumfilmünk van versenyben" - mondta el Buzogány Klára főszervező.
G. L. / Transindex.ro

2017. szeptember 29.

Vasárnaptól jelentősen megdrágul az élet Romániában
Október elsejétől, vasárnaptól nő a villany- és a gázszámla, és ismét drágulnak az üzemanyagok. Ez maga után vonja az élelmiszerek és különböző szolgáltatások árának emelkedését is. Ráadásul a bankkölcsön drágult, és a hitelrészletek is nőnek.
Az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) elnöke, Niculae Havrileț korábban bejelentette, hogy október elsejétől a lakossági villamos energia kWh-ja 3 banival drágul. Ez azt jelenti, hogy 100 kWh fogyasztás esetén 3,45 lejjel lesz nagyobb a villanyszámla.
Az ANRE alelnöke, Emil Calotă a lakossági földgáz drágulását jelentette be. E szerint a háztartások október elsejétől átlagban 6 százalékkal nagyobb gázszámlára számíthatnak. Ezt a drágulást az ANRE még nem hagyta ugyan jóvá, de jövő héten megteszi – közölte Calotă.
Ismert azt is, hogy az üzemanyagok jövedéki adója október elsejétől literenként 0,16 lejjel emelkedik. Ez az illeték szeptember 15-én is nőtt már 0,16 lejjel. A jövedéki adó első megemelése után átlagban 9 banival drágult az üzemanyag a töltőállomásokon. Vasárnaptól várhatóan 5 lej fölé szökik a benzin és a gázolaj ára.
A gond az, hogy az energiaár-emelkedés különböző termékek és szolgáltatások drágulását is maga után vonja. A hazai élelmiszeripari szakszervezetek szövetségének elnöke, Dragoș Frumosu becslése szerint 5-6 százalékkal nőnek az élelmiszerárak október elseje után.
Mindemellett az utóbbi két év legmagasabb értékére nőtt a három hónapos Robor index (bankközi kamatláb), amely alapján a bankok kiszámolják a lejalapú hitelek kamatait. Ez azt jelenti, hogy jelentősen megdrágultak a kölcsönök, és nőnek és törlesztőrészletek is. maszol.ro

2017. szeptember 29.

Az oktatás kihívásaira fókuszál a Püspökfürdőn elkezdődött MIÉRT Akadémia
A fiatalok maguknak kell dönteniük a jövőjükről, erre jó alkalmat ad a rendezvény – hangzott el csütörtök délután a XVI. MIÉRT Akadémia megnyitóján. A püspökfürdői találkozón szakemberek, politikai szereplők, fiatal érdeklődők gyűltek össze, hogy az oktatás aktuális kihívásairól beszélgessenek.
Nyitóbeszédében Szabó Ödön parlamenti képviselő a készülő oktatási reformról elmondta, bár közvita nem zajlik, az elnöki hivatalban pedig eszköz nélküli vitát tapasztalni, jól jön egy olyan szakmai tanácskozás, amelyet a MIÉRT szervez. Cseke Attila szenátor arról beszélt, a megoldásra váró problémák annyira felgyűltek, hogy bőven van mit megbeszélni.
2011-től volt egy tanügyi törvény, amelyet nem alkalmaztak, szinte hetente kapott módosítást. Az oktatási rendszer sok kihívásnak kell megfeleljen, elsősorban pedig a diákok fejlődését kellene szolgálja, de ez nem így történik – emlékeztetett Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes.
Oltean Csongor, a MIÉRT elnöke kiemelte, júliusban új kabineteket hoztak létre a szervezetben, így oktatással foglalkozót is, amely adta az idei Akadémia témáját. „Népszerűbbé kell tegyük a szakoktatást és beszélgetnünk kell arról, hogy a fiatalok maguk döntsenek a jövőjükről” – mutatott rá beszédében Oltean. Tőtős Áron a XVI. MIÉRT Akadémia főszervezője úgy fogalmazott, a különböző szakterületek képviselői, a fiatalok ezen a rendezvényen találkozhatnak és beszélhetik meg az elképzeléseiket.
Kelemen: 27 éve prioritás az oktatás
Kelemen Hunor szövetségi elnök elmondta, 27 éve prioritásként kezelik az oktatást, ez pedig a következő években is így marad. Oda kell figyelni a kisebbségből adódó perspektívára, azaz az identitást megőrző anyanyelvű oktatásra, hosszú idő után jutottak el oda, hogy a románt is második nyelvként lehessen oktatni, a történelem és földrajz tárgyakat pedig magyarul. Tavaly és idén is volt néhány kezdeményezésük, amely a magyar oktatás bővítését és megerősítését vette célba, mert az anyanyelvű oktatásnak nem szabad alternatívát biztosítani.
Kiemelte, a gyors változások a versenyképesség rovására mentek, a szakoktatás elsorvasztása és az egyetemi oktatás elburjánzása probléma: „ma csak az megy egyetemre, aki nem ér rá, ezzel azt a látszatot keltik, hogy aki nem kerül be a felsőoktatásba, az nem is ember” – fogalmazott Kelemen. Az ország reformokról reformokra bukdácsolt, a változások nem futottak ki, ez pedig szétverte az oktatást. Ugyanakkor alulfinanszírozott az oktatás, a hat százalékos támogatást évről évre elhalasztják „mert kiderül, hogy Patriot rakétákat kell venni és tanokokat – addig védjük a hazát, amíg nem lesz, akiért védeni a hazát” – hangzott el.
A 2012-től érvényben levő törvény néhány kérdésben jó választ adott, eléggé rugalmas, de míg az önkormányaztoknak ad hatásköröket, óriási felelősséget is kapnak mellé és kevesebb pénzt. Ezt azonban el lehet rontani, elég a tankönyvek helyzetére, a kinevezésekre, versenyvizsgákra gondolni.
A katolikus gimnázium ügyéről elmondta: olyan javaslatot fogalmaznak meg, amely látszólag ellentmond a decentralizációnak, de segít a helyzeten: az iskolaalapítás kormányzati eszközökkel lehetővé kell váljon, amennyiben egy önkormányzat szabotálja ezt. A tankönyv-kiadást, amely az állam kötelessége, nem lehet kitenni a piac kénye-kedvének – mutatott rá Kelemen, ezért orvosolni próbálják ezt a helyzetet is.
K.M.A. / maszol.ro

2017. szeptember 29.

Szombaton zárul a rendezvénysorozat
Egy hét a mesék világában
Holnap ér véget a második Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál. A sepsiszentgyörgyi Tipe Tupa Egyesület által szervezett rendezvény ismét a népmesék világába kalauzolta a gyerekeket, felnőtteket a különböző alkotó-fejlesztő mesés foglalkozások, illetve élőszavas mesemondás révén. Idén a Mesefesztivál átlépte Háromszék határait, Hargita és Maros megyében is felléptek a mesemondók.
Több száz óvodáshoz és iskoláshoz vitték el a mesék bölcsességét a történetmesélők. Ma délelőtt folytatódik az iskolákban, óvodákban zajló mesélés, valamint az előzetes bejelentkezéssel alakult mesecsoportos foglalkozások. 18 órakor a megyeszékhelyi színház büféjében Aranymadár, aranyfészek címmel pajzán népmeséket mond felnőtteknek Szabó Enikő, Metamorphoses meseterapeuta. Furulyázik és énekel: Melkuhn Róbert. Marosvásárhelyen Zalka Csenge nemzetközi mesemondó a Vidám Királyfi és a Lánghajú Lány című előadása látható, hallgatható. 20 órakor a sepsiszentgyörgyi Szimpla ad otthont a Meselángnak, a hajnalig tartó közösségi mesemondásnak, ahol a jelenlévők is elmondhatják saját történeteiket a tábortűz mellett.
Az egyhetes rendezvénysorozat szeptember 30-án mesedélutánnal, a 2017-re meghirdetett rajzpályázat győzteseinek közös kiállításával és a meseíró pályázat díjkiosztó ünnepségével ér véget a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A 16 órakor kezdődő esemény élőszavas mesemondással kezdődik.
Némethi Katalin / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. szeptember 29.

Pénz kell a többnyelvűséghez Nagyváradon
Az anyagi forrásokat keresi a nagyváradi önkormányzat annak érdekében, hogy eleget tegyen az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) jogerős ítéletének, miszerint kétnyelvű táblákat kell kihelyezni az utcákban és a köztereken.
Anca Grama, a városháza szóvivője a Digi 24 hírtelevíziónak elmondta: a többnyelvűségre vonatkozóan elfogadtak már egy tanácsi határozatot, amelyet azonban egyelőre forráshiány miatt nem tudnak gyakorlatba ültetni. Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Bihar megyei elnöke és Menyhárt Gabriella ügyvéd nemrég számolt be a jogerős döntésről. A CNCD annak nyomán tárgyalt a nagyváradi kétnyelvűségről, hogy 2013-ban Molnár Csongor magánszemélyként feljelentést tett a helyi önkormányzat ellen.
A döntés nyomán a város mind a 829 utcájában, sugárútján és terén magyarul is ki kell írni az utcaneveket. A kétnyelvű táblák kihelyezésére három hónapos határidőt kapott a városháza.
A jogerős ítélet azt is előírja, hogy a helyi önkormányzat honlapjára feltöltött összes tanácshatározatot le kell fordítani magyarra, erre ugyancsak keresik a szükséges forrásokat és emberállományt. A néppárti politikusok egyébként nemrég hasonló elvárásokat fogalmaztak meg az RMDSZ-es Pásztor Sándor által vezetett megyei önkormányzat felé is, felhívva a figyelmet arra, hogy a megyei tanácsnál még rosszabb a helyzet, hiszen míg Nagyvárad hivatalos honlapja „tud magyarul”, a megyei tanács kizárólag románul tájékoztat.
Kőrössy Andrea / Krónika (Kolozsvár)

2017. szeptember 29.

Kereskényi cáfol: engedélyezték az EMNP által lefújt szatmári tüntetést
Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti polgármestere pénteken cáfolta az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Szatmár megyei elnökének a kijelentéseit, s lapunknak elmondta, a néppárt kérésére már szeptember 27-én, szerdán kiállították az engedélyt a tüntetés megszervezésére.
Az elöljáró a Krónikának elmondta, méltatlannak tartja az EMNP vádaskodásait, annál is inkább, mert a szatmárnémeti önkormányzat épp csütörtökön fogadott egy nyilatkozatot, melyben teljes egyetértésben elítélik a napokban elfogadott ukrajnai oktatási törvényt,
amely szinte teljesen lehetetlenné teszi az anyanyelvű oktatást, ezen belül pedig az ukrajnai kissebbségek hosszútávú megmaradását. A nyilatkozatot a megyeszékhelyi önkormányzat valamennyi frakciójának vezetője ellátta kézjegyével.
A nyilatkozatban leszögezik, a törvény nem csak az európai normákkal megy szembe, hanem teljesen ellentmond több nemzetközi szerződésben is megfogalmazott alapértéknek, olyanoknak, amelyeket megalakulása után Ukrajna is aláírt. Elfogadásával Ukrajna elutasította az európai értékrendet és veszélybe sodorta azon szándékát, hogy az európai közösség teljes értékű tagja lehessen – szögezik le a közleményben, melyek a kijevi kormánynak is eljuttatnak.
„Ez az ügy sokkal, de sokkal fontosabb annál, hogy most értelmetlen helyi szintű pártközi vitákat nyissunk ennek kapcsán” – jegyezte meg Kereskényi Gábor.
Amint arról beszámoltunk, Kiszner Csaba, az EMNP Szatmár megyei szervezetének elnöke csütörtöki közleményében arról tájékoztatott, hogy mégsem tartja meg október elsején az új ukrán oktatási törvény elleni tiltakozását az Erdélyi Magyar Néppárt Szatmárnémetiben, mivel a szervezők nem kaptak engedélyt a rendezvény lebonyolítására a megyeszékhely polgármesteri hivatalától. A politikus szégyenletesnek nevezte, hogy az állampolgárok szabad gyülekezésének jogát éppen egy ilyen fontos ügy kapcsán veszi semmibe Szatmárnémeti városának önkormányzata.
Gyergyai Csaba / Krónika (Kolozsvár)

2017. szeptember 29.

Tárlat nyílik Berde Mária írónő és Berde Amál festőművész pályaképéről Kolozsváron
Különleges, Berde Mária írónő és Berde Amál festőművész munkásságát bemutató tárlattal nyílik meg Kolozsváron a Református Múzeum időszakos kiállítóterme szombaton a Bocskai (Avram Iancu) tér 13. alatt, 14 órát követően – közölték a szervezők.
A rendezvény a reformáció 500. jubileumát ünneplő kincses városbeli rendezvénysorozat része. A tárlat a művész-testvérpár, R. Berde Mária és Dóczyné Berde Amál pályaképét ábrázolja okmányok és műalkotások, valamint riportok segítségével, és az „isteni ingyen kegyelem” ajándékát hivatott bemutatni.
A szervezők azt írták, a Berde család tagjai az évszázadok során a haza, az egyház, a tudomány és a művészetek terén alkottak maradandót. Nem véletlen, hogy a kálvini tanok közül a legfontosabb a Berde Mária és Amál gondolatvilágában az, hogy a hithű, elvhű élet a kiválasztottság jele. Tehetségük az „isteni ingyen kegyelem" ajándéka, amelynek gyümölcsöztetése kötelesség, nem egyéni érdem, ugyanakkor a kijelölt úton való megtorpanás istenkísértés.
„A reformáció egyik legszebb gyümölcse a protestáns lelkészcsalád. Kató Béla főtiszteletű püspök úr kiemelte annak az 1629-ben minden felekezetre kiterjesztő Bethlen Gábor-féle nemeslevélnek a jelentőségét, amely lehetővé tette, nemesi rangra emelte az erdélyi protestáns (lutheránus, református, unitárius) lelkipásztorok fiú- és lányutódait: »A lelkipásztor az ordináció révén korábban is a nemesség közé számláltatott és privilégiumai kiterjedtek családjára is.« Bethlen intézkedése példátlan volt a korabeli Európában, hiszen – ahogy Tonk Sándor fogalmaz – egy latens értelmiségi réteget tett a rendi jogosultságok birtokosává.
Közülük került ki a kollégiumok diákságának közel harmada, nagyban emelve ezzel az oktatás színvonalát. A nagy fejedelem nemeslevele az erdélyi művelődéstörténet egyik meghatározó elemévé tette a református értelmiségi dinasztiát. Ezek a dinasztiák túlnőtték az egyház határait, a lelkipásztor édesapa fia gyakran orvos, történész vagy matematikus lett" – idézi a közlemény az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosát, Ősz Elődöt.
A kiállításon bemutatott két alkotó jelentőségéről talán elég, ha azt említjük meg, hogy Szabó Magda ezt írja Berde Máriáról, a Baumgarten-díjas, Corvin-koszorús írónőről: „Aki úgy tud írni, mint egy magyar Burns, ne szidja Seherezádét, mert ráhagyta mesemondó képességét.” Berde Amál „gyönyörű színérző tehetségét" Thorma János, legkedvesebb mestere, így figyelmeztette: „Vigyázzon is jól ezen különösen nagy adományára a természetnek, mert mindent megtanulhat a festő, de ezt az egyet nem igen lehet tanulással elsajátítani senkinek, aki nem született ezzel.”
A tárlat Gergelyné Tőkés Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója kitartó gondoskodása nyomán született meg, és nem jöhetett volna létre az alábbi intézmények támogatása, együttműködése nélkül: Erdélyi Református Egyházkerület, Erdélyi Református Gyűjtőlevéltár, Sapientia EMT Filmművészeti Szak, Székely Nemzeti Múzeum, nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium.
A szervezők köszönetet mondanak a Tőkés és Berde családnak, valamint a leszármazottaknak, akik mind a debreceni, mind a zalaegreszegi, mind az udvarhelyi ágon segítették a kiállítás létrejöttét. A bemutatott mozgóképeket Ambrus Emese operatőr készítette. A kiállítás kurátora Szebeni Zsuzsa színháztörténész, grafikai szerkesztője Szebeni-Szabó Róbert fotográfus. Krónika (Kolozsvár)

2017. szeptember 29.

Változzon az SZNT vezetősége!
Izsák Balázs ellen vannak
Tegnap este tizenöt tag részvételével tartott küldöttgyűlést a Kézdiszéki Székely Tanács. Az első napirendi pontban Fekete Miklós júniusban megválasztott elnök számolt be az elmúlt három hónapban kifejtett tevékenységéről, kiemelve, hogy felvette a kapcsolatot a többi hét szék székely tanácsai vezetőségével. Szó esett még a november 4-én a Vigadóban esedékes kézdiszéki nagy fórumról, amelyet dr. Czirják Árpád pápai prelátus, nyugalmazott plébános, az esemény fő előadója kérésére szerveznek.
A továbbiakban egy három pontból álló határozatot fogadtak el a jelenlévők, melynek megfelelően változást javasolnak a Székely Nemzeti Tanács vezetésében, ennek megfelelően az október 21-én esedékes tisztújító gyűlésen Izsák Balázs valamelyik ellenjelöltjét támogatják, továbbá kérik az említett tisztújító gyűlés november 25-ére való halasztását, illetve annak az eredeti helyszínére, Sepsiszentgyörgyre való visszahelyezését, ahogy azt a július 14-ei, Sepsiszentgyörgyön tartott álladó bizottsági ülésen elfogadták, ám időközben a helyszínt Marosvásárhelyre változtatták.
Daczó Hodor Barna / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. szeptember 29.

Évadnyitó gyerektáncház
Tánc, dal és mese
Huszonötödik évadát nyitotta meg kedden a Benkő Éva vezette gyerektáncház. Csatlakozva a második Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál programsorozatához, a tipegőket, az óvodásokat, kisiskolásokat az őszhöz kapcsolódó gyerekjátékokkal, mesével várták a Míves Házban. Az élő zenét ezúttal is a Folker együttes biztosította.
Benkő Éva az ajtóban fogadta az apróságokat, és csodálkozva állapította meg, hogy a nyár alatt mindenki milyen nagyot nőtt, s ezzel együtt ügyesebb, okosabb és bátrabb lett. A teremben az őszhöz, a szürethez, a természet változásához kapcsolódó dalokkal, táncokkal és mesével kezdődött az évadnyitó táncház. Az aprónép énekelt, körbe-körbe járt, mondókázott, és közösen drukkoltak a mesebeli szegény ember legkisebb fiának, hogy ébren maradjon a szőlős őrzése közben.
Bár a gyerektáncházat elsősorban óvodásoknak hirdetik, a szülők karon ülő babákat, tipegőket is elvisznek, együtt kapcsolódnak be a táncba, ezáltal erősödik, még jobban elmélyül a gyerek-szülő kapcsolat. Az itt tanult mondókákat, játékokat otthon is lehet alkalmazni.
A népi gyerekjátékok, az éneklés, táncolás fejleszti a gyerekek mozgását, ritmusérzékét, de igazából a táncházak fő célja a mulatság, a közös élményszerzés és szórakozás. Ezért arra törekednek, hogy minden résztvevő kellemes élményekkel térjen haza. A Míves Házban a kézműves foglalkozások is megkezdődtek, a gyerekeket keddenként, a 16.30-kor kezdődő táncház után agyagozásra, csütörtökön nemezelésre és szövésre várják.
Némethi Katalin / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2017. szeptember 29.

Vincze Loránt: Bukarest politikai okokból támadta meg a Minority SafePacket
Vincze Loránt FUEN-elnök szerint a román állam politikai okokból támadta meg a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését.
Képmutatásnak tartja Vincze Loránt a román külügyminisztérium „magyarázkodását”, miszerint Románia szigorúan eljárási okokból támadta meg az Európai Unió luxemburgi bíróságán a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését. Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke csütörtökön, marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján kommentálta a román külügyminisztérium szerdán közzétett álláspontját.
„Ne bújjunk az ujjunk mögé, nem procedurális, hanem politikai okokból tette. Románia mindenképpen meg akarja akadályozni, hogy a kisebbségi jogok uniós kompetenciákká váljanak” – jelentette ki a FUEN elnöke.
Az MTI korábban írásban kérdezte a tárcát arról, hogy miért támadta meg a polgári kezdeményezés bejegyzését, a román állam mely intézménye hozta az Európai Bizottság perbe hívására vonatkozó döntést, és hogy ezek után fenntarthatónak tartja-e azt a korábbi álláspontját, hogy Románia mintaállam a kisebbségekhez való viszonyulása terén.
A külügyminisztérium válaszában közölte: Románia az alapszerződések értelmében fogalmazott meg elvi álláspontot az EU és a tagállamok közötti helyes hatáskörmegosztásról, és bírósági keresete az EU egyik intézményének (Európai Bizottság) egyetlen határozata ellen szól.
A tárca elismételte ugyanakkor a korábban sokszor megfogalmazott álláspontját, mely szerint Románia védi valamennyi olyan állampolgára jogait, aki szabad elhatározásából valamely kisebbséghez tartozónak vallja magát. „Azok az intézkedések, melyeknek a kisebbségekhez tartozó személyek a haszonélvezői Romániában, az országot modellként, a kisebbségi terület igazodópontjaként határozzák meg” – áll a külügyminisztériumnak az MTI kérdéseire adott írásos válaszában.
Szucher Ervin / Krónika (Kolozsvár)

2017. szeptember 29.

Évadkezdés a Váróterem Projektnél
Sinkó Ferenc rendezésében létrejött előadással nyitja az évadot a Váróterem Projekt, az Unpredicted című produkció bemutatója szeptember 29-én, péntek este 8 órától lesz a ZUG székhelyén (Traian utca 40-42 szám), derül ki a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményből.
Sinkó Ferenc először dolgozik társulattal, az alkotói csapat tagjai: Sipos Krisztina rendezőasszisztens, Gábor Zsófia díszlet- és jelmeztervező, Iszlai József zeneszerző, Sipos Júlia technikai munkatárs és Almási Attila technikai szaktanácsadó. Akik játszanak: Csepei Zsolt, Imecs-Magdó Levente, Sebők Maya és Udvari Tímea.
Az évad hátralevő részében további három bemutatóval készülnek a Várótermesek. Október 30-án a Puck bábszínházzal közösen a Sárkány művek című produkciót mutatják be, Imecs-Magdó Levente rendezésében. Az előadás III-VII. osztályos diákok meséiből született, elsősorban ők a célközönség is. Decemberben Botos Bálint rendezésében látható egy új produkció, áprilisban pedig az iskolai erőszakosság – a bullying – lesz a következő bemutató témája, rendező Cosmin Matei.
Mindezek mellett műsoron tartanak régebbi előadásokat is (Zéró, az Occupy Yourself, Kedd – choirtárs előadás, Reacting Chernobyl, ez utóbi több fesztiválon is részt vesz), illetve 2018 májusának első felében egy három állomásos magyarországi turné is szerepel a terveik között.
Az Unpredicted című előadást szeptember 30-án, szombaton is meg lehet tekinteni, szintén este 8 órától a ZUG-ban.
Szabadság (Kolozsvár)

2017. szeptember 29.

A titkos szovjet történet
Rendkívül nagy érdeklődés övezte a neves Oroszország-kutató, Kun Miklós tegnap délutáni kolozsvári előadását, ugyanis szinte zsúfolásig megtelt a Minerva Művelődési Egyesület terme. A Minerva-egyesület és a szegedi Gál Ferenc Főiskola szervezésében létrejött esemény réstvevőit házigazdaként Tibori Szabó Zoltán köszöntötte, kiemelve: a mostani előadás szervesen kapcsolódik ahhoz a tavaly indított nagyobb projekthez, amelynek nyomán a Szabadság napilap Gulág-jelenség címen külön mellékletet adott ki, és ami több ezer oldalt kitevő, honlapunkon közzé tett anyaggal bővült. Az Oroszországban született, de erdélyi, kolozsvári gyökerekkel rendelkező Széchenyi-díjas történészprofesszor saját kutatásai alapján sok érdekességet, újdonságot tárt fel a hallgatóságnak a Szovjetunió titkos történetéről, a sztálini rendszer működéséről, a Gulág szörnyűséges világáról, az események romániai, erdélyi vonatkozásairól. (P. A. M.)
Rohonyi D. Iván / Szabadság (Kolozsvár)

2017. szeptember 29.

Új szakma tájainkon: a létesítménygazdálkodás
A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) szervezésében magyar–román üzletember-találkozót tartottak Kolozsváron a létesítménygazdálkodás témakörében. A tapasztalatcsere a magyarországi Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO) és a Román Facility Management Egyesület (ROFMA) közreműködésével valósult meg, ami szintén azt bizonyítja, hogy bár az ágazat nálunk még csak most bontogatja szárnyait és csak nehezen tudta elfogadtatni magát a meglehetősen konzervatív hatóságokkal, már kezd fejlődni, kezdi keresni az együttműködési lehetőségeket a magyarországi testvércégekkel, partnerekkel. A létesítménygazdálkodás (angolul facility management) megnevezés a munkahely és a munkavégzés szükségleteihez kapcsolódó belső szolgáltatások piacát fedi.
A létesítménygazdálkodás feladata, hogy optimális szinten biztosítsa egy-egy cég vagy szervezet főtevékenységének zavartalan működését. Olyan szolgáltatási körről beszélünk, mint az épület karbantartása, takarítás, étkezési szolgáltatások, bútorozás, költözések, vagyonvédelem, munkavédelem stb., de ide tartozhat akár a cégek informatikai hálózatának vagy gépkocsi-parkjának a karbantartása is. Mivel mindezeket egy szakosodott cég végzi, ez magasabb színvonalú szolgáltatást jelent, mintha a szolgáltatást igénybe vevő vállalat azt saját erőből végezné el (például nem alkalmaz a vállalat takarítónőt, hanem a takarítást rábízza egy cégre), másrészt költséghatékonyabb is.
A rendezvényen, amely a Trendek az épületgazdálkodásban címet viselte, Vass Attila, az MNKH Kolozsvári Regionális Irodájának vezetője lapunknak elmondta, hogy az első ilyen kétoldali találkozóról van szó, és jelentőségét mutatja, hogy a mind a négy anyaországi szakmai szervezet képviseltette magát.
Köszöntő beszédet mondott Telegdi Andrea, a magyar főkonzulátus gazdasági attaséja, aki az új ágazat előnyeit, a helyben olcsóbban és kényelmesen megoldható szolgáltatások jelentőségét hangsúlyozta. Kolozsváron potenciális lehetőség uralkodik a digitalizáció és a fenntarthatóság kihívásainak jegyében a két ország közötti együttműködésre. Hasonlóképpen vélekedett köszöntőjében Cristian Vasiliu, a ROFMA ügyvezető igazgatója, Paár Zoltán, a Magyar Tisztítás-technológiai Szövetség elnöke, Czerny József, a Magyar Létesítménygazdálkodási Szövetség elnöke, és Skapinyecz Péter, a MNKH közép-európai ügyvezetője.
Ezután előadások hangzottak el a közel százfős, Magyarországról, Libanonból, Spanyolországból és Bulgáriából érkezett, valamint hazai üzletemberekből álló hallgatóság előtt. Schmidt József LEO-elnök az anyaországi eredményeket ismertette. Szövetségük tizenhét cégből áll, háromezer projektet futtat, tízezer alkalmazottat foglalkoztat, és 15 millió négyzetmétert üzemeltet gyárak, üzemek, iskolák, óvodák, sőt két börtön formájában is. Szakmájuk területei: biztonságtechnikai megoldások, klimatizálás, szaniter megoldások, tűzbiztonság, IT, dokumentumarchiválás, dokumentum-menedzsment, tisztítási és kertészeti megoldások, költöztetés stb. „Amíg működik az épület, nincs baj, de ha valami hiányzik, azonnal előtérbe kerül a felelősség” – mutatott rá az elnök röviden az iparág fontos szerepére.
Cristian Vasiliu a romániai létesítménygazdálkodási piac adatait mutatta be, hangsúlyozva, hogy a szakma hazai elismertetése a hatóságokkal, az üzleti élettel, de a lakossággal is nehézkesen, de beindult. Jelenleg összesen mintegy 138 ezer alkalmazottat foglalkoztat az iparág, ami 6,8%-kal haladja meg a tavalyi szintet. A szervezethez csatlakozott vállalatok 20 százaléka román tulajdonú, a többi vegyes tőkéjű – tette hozzá.
A folytatásban szabványokkal, tűzvédelemmel, integrált IT-rendszerekkel, vendéglátással kapcsolatos témában hangzottak el előadások, majd a fórum végeztével kétoldali tárgyalásokra került sor a partnerkeresés, együttműködés jegyében.
Ördög Béla / Szabadság (Kolozsvár)

2017. szeptember 29.

Évadnyitó az aradi Tóth Árpád Irodalmi Körben
Saját írásokat is felolvastak
Az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör szeptember 26-án, kedden délután tartotta évadnyitó munkaülését a megyei könyvtár Concordia Termében. A kör elnöke Horváth Imre örökfényű lírai gyöngyszemével nyitotta meg a rendezvényt, majd négy alkotóművész mutatkozott be saját munkájával.
Ódry Mária költő, képzőművész Ábel egyéves születésnapjára című versével ajándékozta meg az irodalom barátait. Költeménye csodálatos köszöntő volt, melyből rengeteg szeretet, jóság és melegség sugárzott.
Szarvashegyi Rozália ny. tanítónő most is humoros írásával kedveskedett a körtagoknak. Egy háborúzás krónikája című prózai írása egy kirándulás emlékét örökítette meg élvezetes, leleményes, szellemes módon.
Kleitz Zoltán A szabirok című költeményét olvasta fel. Munkája hiteles történelmi korkép, melyből ezúttal sem hiányzott a politikai mondanivaló.
Nagy Gizella ny. tanár Kérés című versét hozta hallgatóközelbe. Írása a nyár távozásáról, az ősz közeledtéről muzsikált líraian, finoman, kiváló művészi megközelítésben.
Az est második részében dr. Brauch Magda ny. tanár, prózaíró ismertette Vajda János közéleti lírája című tanulmányát a költő halálának 120. évfordulója alkalmából. Magvas kisesszéje képet nyújtott Vajda gyermekkoráról, a vaáli erdőben töltött éveiről, szerepéről a magyar szabadságharcban, bujdosásáról, az osztrák hadseregben töltött korszakáról, majd újságírói és irodalmi munkásságáról.
A művész életének bemutatása után közéleti lírája került terítékre. Az előadó részletesen elemezte az önkényuralom dermesztő csendjében keletkezett A virrasztók című lírai darabját, a megsemmisülés képeit felsorakoztató Hajótöröttek című alkotását.
Taglalta Vajda Luzitán-dal I–II, Jubilate!,Credo, Sodoma című műveit, melyek a kiegyezésbe belenyugodni nem tudó író érzelmeit ecsetelik a legapróbb részletekre kiterjedő pontossággal. Megismerhettük iróniáját, kivétele érzelmi sodrású látomásait, bibliai képeit, remek költői megoldásait, színvonalas nyelvezetét.
A kiváló előadást Kiss Anna és Nagy Gizella pedagógusok, Hevesi József egyházi közíró, Kolumbán Zsolt festőművész, Czernák Ferenc ny. katonatiszt, Brittich Erzsébet képzőművész-író, Bátkai Sándor vállalkozó illusztrálta lelkes felolvasással.
Az évad első előadása Bátkai Sándor meglepetésével ért véget.
A Kicsoda mehet be? című evangéliumi töltetű költeményt mutatta be a körtagoknak, mely az üdvösség útját taglalta, majd Hevesi József Móra Ferenc A cinege cipője című versét szavalta el őszinte szeretettel.
Kiss Anna pedagógus, az RMPSZ (Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége) nevében Dánielisz Endre, Faggyas Sándor és Patocs Júlia Arany Szalontája, Szalonta Aranyacímű kötetével ajándékozta meg a kör elnökét, majd szeretetvendégség és jó hangulatú baráti beszélgetés tett pontot a rendezvényre.
Regéczy Szabina Perle / Nyugati Jelen (Arad)

lapozás: 1-30 ... 5701-5730 | 5731-5760 | 5761-5790 ... 7621-7649




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

  
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998