Iliescu elnök nov. 23-án egynapos munkalátogatást tett Isztambulban, ahol Demirel török elnökkel találkozott, a két ország között tavaly rendszeresített félévenkénti konzultáció keretében. A két ország támogatja a boszniai béke-megállapodást, és részt kíván venni az újjáépítésben. A két fél egymilliárd dollárra akarja növelni az idei 700 millió dolláros forgalmat. Egyetértettek abban, hogy jövőre szabadkereskedelmi megállapodást kötnek, aminek jelentőségét növeli, hogy Törökország decembertől vámunióra lép az Európai Unióval. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25-26./
1995. november 23.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökség nov. 23-án tartott ülésén elemezték azt a bel- és külpolitikai közeget, amelyben az RMDSZ-nek tevékenykednie kell. Össze kell állítani a Románia felvételekor tett ET-ajánlások teljesítését elemző dokumentációt, hogy ezt átnyújthassák a decemberben érkező ET-jelentéstevőknek. Megállapodtak abban, hogy megbeszélésre hívják a térség magyar kisebbségi szervezeteinek vezetőit. Megtárgyalták az RMDSZ és a Moldvai Csángómagyar Szövetség együttműködésének kérdését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 24. 669. sz./
1995. november 23.
Az Európai Demokrata Unió /EDU/ nov. 17-én Bécsben tartott ülésén nyilatkozatban tiltakozott a romániai oktatási törvény megszorító intézkedései ellen. Az állásfoglalást az EDU elnöke, Alois Mock írta alá és eljuttatta Daniel Tarschyshoz, az Európa Tanács főtitkárához. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 23., 668. sz./
1995. november 23.
A Ziua bukaresti lap nov. 22-i száma közölte az amerikai kongresszus európai biztonsági és együttműködési bizottsága levelét Iliescu elnökhöz. A bizottság elnöke, Christopher H. Smith, alelnöke Alphonse D' Amato, valamint H. Hoyer képviselő által aláírt levélben aggodalmukat fejezik ki a romániai kisebbségek helyzete miatt. Az oktatási törvényt nemcsak a magyar és a német közösség, hanem az Európa Tanács is bírálta, mert előírásai korlátozzák a kisebbségek nyelvén mind a szakoktatást, mind a felsőoktatást, kötelezővé teszik a román nyelvű felvételit és érettségi vizsgát. A levélben azt tanácsolják Iliescu elnöknek, hogy módosítsák a törvényt. A kongresszusi levél foglalkozik a cigányok helyzetével, a fasiszta és antiszemita nézetek feléledésével, a háborús bűnös Antonescu marsall rehabilitálási kísérletével, Gheorghe Funar és Corneliu Vadim Tudor szenátor megnyilvánulásaival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Új Magyarország, nov. 23./
1995. november 22.
Az 1555-ben tartott széki zsinat emlékezetére nov. 22-én Széken összeült a református egyház zsinata, melynek napirendjén az egyház statútumának kidolgozása szerepel. A három napra tervezett zsinat nov. 25-én a Szatmár megyei Óvárban ünnepi istentisztelettel fejeződik be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./
1995. november 22.
A Kolozsváron még meglevő néhány magyar utcanév megváltoztatását javasolta nov. 22-én Funar polgármester a városi tanács előtt: magyar, zsidó és volt kommunista személyiségekről elnevezett utcák román hősök és történelmi személyiségek nevét vegyék fel. A megszüntetendő magyar nevek között van Ady Endre, Arany János, Mikszáth Kálmán, Madách Imre is, nem beszélve az erdélyi magyarokról. Funar terve szerint a háború bűnös Antonescu is utcát kap. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25-26./ A magyar tanácsosok javaslatára a döntést későbbre halasztották. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./
1995. november 22.
Király Károly Nyílt kártyákkal /Nap Kiadó, Budapest, 1995/ című önéletrajzi könyvének okt. 31-én volt a budapesti bemutatója, nov. 9-én pedig Marosvásárhelyen, az RMDSZ-székház zsúfolásig megtöltött nagytermében, ahol a könyvet Jakabffy Attila politológus ismertette, aki maga is fontos szerepet játszott Király Károly mellett 1990 első hónapjaiban, Marosvásárhelyen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
1995. november 22.
Nov. 22-én a két ház együttes ülésén tárgyalta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét ellenőrző bizottság jelentését. Dr. Csapó József szenátor nemzetközi dokumentumokra hivatkozva utasította vissza az SRI azon beállítását, amely az autonómiatörekvéseket szeparatistának minősítette. Szabó Károly szenátor arra hívta fel a figyelmet, hogy az SRI megsérti az emberi szabadságjogokat, mert olyasmivel is foglalkozik, amely nem a titkosszolgálat feladata. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 23., 668. sz./
1995. november 22.
Aggódva látják, hogy "a Magyarországon megjelenő irodalmi és kulturális lapok között az utóbbi időben megindult az egészségtelen kiszorítósdi, amely nem az érték, hanem az irányzat alapján kíván egyeseknek előjogokat biztosítani, mások rovására." - olvasható az erdélyi folyóiratszerkesztők állásfoglalásában. Nem tudják elfogadni a régi, pártos szempontokat újabbakkal való helyettesítését. Az aláírók: Szilágyi István /Helikon (Kolozsvár), Gálfalvi Zsolt /A Hét(Bukarest)/, Kántor Lajos /Korunk (Kolozsvár)/ és Gálfalvi György /Látó (Marosvásárhely). /Új Magyarország, nov. 22./
1995. november 22.
Frunda György RMDSZ-szenátor nov. 22-én fölkereste Traian Chebeleu elnöki szóvivőt, kérve, hogy az államfő részesítse kegyelembe az 1990 márciusi események miatt tíz évi börtönre ítélt Cseresznyés Pált, továbbá az 1989. dec. 22-i eseménynek miatt elítélt és emigrációba kényszerült hét zetelaki fiatalembert /Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor/. Frunda György ígéretet kapott, hogy a jövő héten fogadja őt Iliescu elnök. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 22., 667. sz./
1995. november 21.
Kovászna megye volt első titkára, Rab János A rágalom és a középszerűség nem helyettesítheti az igazságot címmel a Vocea Romaniei kormánylap nov. 20-i számában nyílt levéllel fordult Farkas Árpádhoz, a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilap főszerkesztőjéhez, amelyben védelmében vette a Harmónia Alapítványt. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./ Harmónia Alapítványt a kormány által támogatja: 823. sz. jegyzet ? ápr. 12.
1995. november 21.
Ötéves fennállásának legkomolyabb válságát éli át Románia legnagyobb magánbankja, a Dacia Felix Bank. A rendőrségre bejelentések érkeztek több millió dolláros csalásokról. Ioan Sima, a bank vezérigazgatója szerint a pénzintézet nem fizetésképtelen, 2000 milliárd lejes vagyonnal rendelkezik, ez az összeg az országban forgalomban levő pénz egyötödét teszi ki. A Ziua szerint Iliescu elnökhöz közelálló két üzletember akarja megszerezni a bank többségi részvényeit. A Román Nemzeti Bank nov. 15-től felügyelete alá helyezte a bankot. A vizsgálatok eredményétől függ, hogy milyen intézkedéseket tesznek. Az RNEP és a kormányzópárt is meg akarja szerezni a bank feletti ellenőrző szerepet. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 21./
1995. november 21.
Bukarest magyar iskolája fennállásának 180. évfordulóját háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelték meg az Ady Endre Elméleti Líceum hajdani és jelenlegi diákjai. Nov. 24-én véndiák-találkozót tartottak. Nov. 25-én tudományos ülésszak keretében dr. Demény Lajos Bukaresti magyarság és bukaresti magyar iskola című előadása hangzott el, majd felavatták Balogh Péter bukaresti szobrászművész utolsó alkotását, egy Ady mellszobrot, melyet özvegye leplezett le. Nov. 26-án ökumenikus istentisztelet, este táncház zárta a programot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21., 27./
1995. november 21.
Nagyváradon ebben a hónapban ünnepli az Ady Emlékmúzeum negyvenéves fennállását, számolt be Tóth János muzeológus, a múzeum vezetője. A múzeum 1955. november 26-án nyílt meg, Tabéry Géza volt az első vezetője. A kiállítás jelenlegi formájában 1972 óta látható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
1995. november 21.
Dobogókőn nov. 21-én megkezdődött a III. Külhoni Magyar Sajtótalálkozó. Lábody László, a HTMH elnöke kiemelte, hogy a nemzeti identitástudat erősítéséhez nélkülözhetetlen az anyanyelvű médiumok munkája. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke a korunkat jellemző információs robbanás veszélyeire hívta fel a figyelmet. Soha ennyi tanult ember nem élt még a világon, mégis a szellem hiánya jellemzi korunkat. /Magyar Nemzet, nov. 22./
1995. november 21.
Nov. 21-én ünnepelték Tordán a Jósika Miklós Közművelődési Egyesület megalakulásának 25. évfordulóját. Imre Lajos elnök /egyben az egyik alapító tag/ emlékezett az elmúlt időszakra. Csetri Elek történész áttekintette az aranyosszéki művelődési hagyományokat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), 22., 667. sz./
1995. november 21.
Nov. 21-én Borbély László RMDSZ-képviselő parlamenti felszólalásában felhívta a figyelmet, hogy súlyos veszélyt jelentenek a demokratikus társadalomban a képviselőházban osztogatott kiadványok, így a Szabad Köztársaság Párt "Stefan cel Mare" lapjában közzétett fasiszta törekvések, amelyek a romániai magyaroknak a második világháborúban gázzal elpusztított zsidók sorsát szánják. Hasonló a Nemzeti Jobboldal Pártja kiadványa, Cornel Brahas képviselő gondozásában megjelent brosúra /Neagu Cosma: Egyes nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához/, amely Románia sírásóinak nevezi a magyarokat és a zsidókat. A szerző utalva arra, hogy a Magyar Népi Szövetség vezetőit 1947-ben letartóztatták és 1964-ig börtönbe zárták, felteszi a kérdést: "Mikor kerül sor az RMDSZ mai vezetőire is?" Ezt a könyvet a parlament könyvesboltjában árusítják. Borbély László a főügyészség intézkedését kéri, mert ezek a kiadványok kimerítik a rasszista gyűlöletszítást. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 22., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 23., 668. sz./
1995. november 21.
A szenátusban nov. 21-én elfogadták a párttörvényt. A törvény lehetővé teszi, hogy az RMDSZ továbbra is kettős minőségben, politikai pártként és kisebbségi szervezetként működjön. Az RMDSZ ugyanakkor kifogásolta azt a paragrafust, amely nem engedélyezi az állam területi épségét, a politikai pluralizmust és a román nyelv hivatalos jellegét kétségbe vonó pártok működését. /Magyar Hírlap, nov. 22./
1995. november 21.
A szenátus nov. 21-i ülésén tárgyalt a lej 10 %-os leértékelése következtében előállott helyzetről. Az RMDSZ-frakció nevében Verestóy Attila és Szabó Károly szenátorok szólaltak fel. Szabó Károly a törvényhozás felelősségét hangsúlyozta a piacgazdálkodás térhódítását elősegítő törvények /pl. csődtörvény/ meghozatalának halogatásáért. Kormányrendeletekkel lehetővé teszik vállalatoknak, hogy fokozzák raktáron maradó termékeik gyártását, az irreálisan alacsony átváltási ráta miatt számos termék exportja veszteségessé vált. Verestóy Attila rámutatott arra, hogy a centralizmus ma járhatatlan út. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 22., 667. sz./ A szenátusi vitát a rádió közvetítette. A szenátus megidézte a miniszterelnököt is, hogy adjon számot a gazdasági bajokról. /Magyar Nemzet, nov. 22./
1995. november 20.
Nov. 20-án a szenátus ülésén Hajdú Gábor szenátor az RMDSZ-frakció nevében Iliescu elnöktől kegyelmet kért a zetelaki hét fiatalember részére, akik részt vettek 1989 decemberében a rendőrőrs megtámadásában, senkihez nem nyúltak egy ujjal sem. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ A képviselőházban hasonló értelemben szólalt fel Márton Árpád RMDSZ-képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./ Az éhségsztrájkot folytató Katona Ádám egyik követelése éppen ezeknek a fiataloknak elnöki kegyelemben részesítése.
1995. november 20.
Okt. 29-én avatták fel Tordán a temetőben az 1944-ben elhurcolt magyar áldozatok emlékművét, ahol Csetri Elek emlékezett a tragédiára. 1944. okt. 6-án jelentek meg Tordán a Maniu-gárdisták és a román rendőrök. Házról házra járva szedték össze a 16 és 60 év közötti férfiakat, köztük a papokat is. Nagyenyedig kísérték gyalog az elfogottakat, majd internálótáborba zárták őket. Voltak falvak, ahol gyilkoltak is, így Szentmihályon agyonlőttek hat magyar férfit. /Csetri Elek: A tordai halálmenet. = Helikon (Kolozsvár), nov. 20., 22. sz./
1995. november 20.
Traian Chebeleu elnöki szóvivő nov. 20-i sajtóértekezletén azzal vádolta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, hogy sértésekkel reagált arra a levélre, amelyet az államfő nevében Chebeleu intézett Tőkés Lászlóhoz. Az elnöki szóvivő kijelentette - ez értelemszerűen Iliescu véleménye -, hogy a román-magyar megbékélés ügyében nem számít egy párt vagy egy politikai vezető /értsd: az RMDSZ és Markó Béla/ véleménye, hanem azoknak a személyeknek, illetve intézményeknek a hozzáállása fontos, akiket, illetve amelyeket az alkotmány erre feljogosít. Iliescu tehát a megbékélési folyamatból ki akarja hagyni a kétmilliós magyar közösséget. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 22./ Elég fórum létezik a romániai magyarok számára, nincs szükség új kerekasztalra. Chebeleu ismételten bírálta Tőkés László javaslatát. /Magyar Nemzet, nov. 21./
1995. november 20.
Nov. 20-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a FUEV küldöttségét, amelyet dr. Christoph Pan professzor, a FUEV elnöke vezetett. A delegáció tagjai voltak: Armin Nickelsen főtitkár, Ludwig Elle és Frank Ninckelsen alelnökök. A FUEV-delegációt a külügyminisztériumban Ioan Maxim vezérigazgató, a Művelődési Minisztériumban Csortán Ferenc, a Nemzeti Kisebbségek Főosztályának igazgatója fogadta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 21., 666. sz./
1995. november 19.
Pár hét alatt a harmadik új római katolikus templomot szentelte fel Reizer Pál szatmári püspök: először Batizon, nov. 12-én a Sárközújlak melletti faluban, Adorjánban, nov. 19-én pedig Egri faluban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
1995. november 19.
A Partium és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság nov. 18-19-én Nagyváradon tartotta honismereti konferenciáját. Húsz helytörténeti, néprajzi és műemlékvédelmi előadás hangzott el, olvasható Dukrét Géza beszámolójában. Többek között Balogh Ferenc építészmérnök (Kolozsvár), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a műemlékvédelemről, dr. Szabó Bálint egyetemi tanár (Kolozsvár), az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesületének elnöke a műemlékvédelmi problémákról beszélt. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 25-26./
1995. november 19.
Nov. 18-án tartotta közgyűlését Budapesten a 401 tagot számláló Magyar Írók Szövetsége. A külföldön élő magyar írók is teljes jogú tagjai a szövetségnek, ahogy a kolozsvári Bálint Tibor mondta: otthont leltek abban az anyaországi közegben, amelynek nyelvén írnak. A közgyűlésen elfogadtak egy felhívást a világ íróihoz, amelyben tiltakoznak a szlovákiai államnyelv törvénye ellen. Tornai József leköszönt elnöki tisztségéből, az új elnököt a választmány fogja megválasztani, az esélyes jelölt Pomogáts Béla. A közgyűlésen megválasztották az új választmányt, melynek tagjai között hatan erdélyiek /Bálint Tibor, Gálfalvi György, Kányádi Sándor, Lászlóffy Aladár, Szilágyi István/, továbbá egy író felvidéki /Grendel Lajos/ és egy kárpátaljai /Balla D. Károly/. A választmány több tagja Erdélyből Magyarországra áttelepült író: Balla Zsófia, Beke György, Csíki László és Kocsis István. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24., Magyar Hírlap, nov. 20., /Magyar Nemzet, nov. 20./
1995. november 19.
A Románok Nemzeti Egységpártja /RNEP/ országos értekezletén újraválasztotta Funart elnöki tisztségében, most ellenjelölt is volt, Valer Sulivan szenátor. Funar 301 szavazatot kapott, vetélytársa, Sulian 141-et. Funar megismételte javaslatait: a román-magyar megbékélés feltételei közé tartozzon, hogy Magyarország ismerje el a bécsi döntés után román területeken elkövetett atrocitásokat és ne avatkozzon többet Románia belügyeibe. Az RNEP kongresszusán megjelent és felszólalt Vacaroiu kormányfő és a szenátus elnöke, mindketten a jó együttműködésről beszéltek. Az RNEP vezérkarába bekerült Funar felesége, Sabina is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21., Népszabadság, nov. 20./
1995. november 19.
Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Marosvásárhelyen tartotta ülését nov. 18-19-én. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke leszögezte, hogy az RMDSZ már nem bízik abban, hogy a román többség elismeri a jogos magyar követeléseket, a román politikai erők pedig belátták, hogy nem tudják fölmorzsolni az RMDSZ-t. A magyar kormánytól elvárható, hogy a kétoldalú kapcsolatokban és a nemzetközi fórumokon határozottabban vesse fel a nemzetiségi kérdést, s ne fogadja e azt az egyszerűsítő álláspontot, hogy az európai integráció mindent megold. Markó Béla hangsúlyozta, hogy a romániai magyarság helyzete nem oldható meg csak jogkövető magatartással, ehhez jogalkotó-teremtő szándék is szükséges. A közelgő választásokon az RMDSZ elszigetelésére törekednek és a szövetséget pofozógépnek akarják felhasználni. Az SZKT megbízta Bodó Barnát, SZKT elnökét, hogy látogassa meg Székelyudvarhelyen az éhségsztrájkoló Katona Ádámot. Az ülésen elhatározták egy bizottság megalakítását, amely az európai integrációs folyamatokkal foglalkozik. Az SZKT három állásfoglalást adott ki. Az első nyilatkozat újból kiáll a román-magyar kerekasztal összehívása mellett, amely alapja lenne a román-magyar államközi megegyezésnek. Az SZKT visszautasítja azt a durva hangnemet és méltatlan támadást, amelyet Chebeleu használt Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével szemben. A SZKT a második állásfoglalásában leszögezte, hogy a szlovák nyelvtörvény rendkívüli módon korlátozza a magyar kisebbséget anyanyelvének használatában, és kísérletet jelent a nyelvi fasizmus közép-európai újjáélesztésére. A harmadik állásfoglalás kiáll az oktatási törvény ellen tiltakozók mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20., 21., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 20., 665. sz./
1995. november 18.
Megjelent egy mindenes, háromnyelvű kézikönyv Csíkszeredáról /Nagy István: Csíkszereda, Miercurea Ciuc, Szeklerburg, Pro Print Kiadó, Csíkszereda, 1995/. Székedi Ferenc recenziójában átgondolatlannak, nyelvileg kidolgozatlannak, sajtóhibákkal terhes kiadványnak minősítette a könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./
1995. november 18.
A Horn-kormány működése alatt Romániában az ott élő magyarokra hátrányos törvényeket hoztak, Szlovákiában a parlament előtt van a magyarokat sújtó nyelvtörvény. Nem a magyar kormánynak az elődjénél békülékenyebb politikája bátorítja a szomszédokat? - tette fel a kérdést a Heti Világgazdaság munkatársa. Tabajdi Csaba politikai államtitkár válaszában inkább tárgyalásosnak nevezte a magyar kormány politikáját. A nyugatiak arra intenek bennünket és szomszédainkat, hogy rendezzük kapcsolatainkat. Ez "álságos magatartás: mintha nekünk és néhány szomszédunknak ugyanazt az utat kellene bejárnunk." Viszont "az integrálódás érdekében nem áldozhatjuk fel a határon túli magyarságot." - "Meg kell találnunk azt az érvrendszert, amellyel szemléletváltást érhetünk el Nyugaton." Az államtörvénnyel a szlovákok megsértik az alapszerződést. Amennyiben nem lehet megállítani ezt a romló tendenciát, akkor egy év alatt elértéktelenedik az alapszerződés. /Heti Világgazdaság, nov. 18./
