A Vocea Romaniei kormánylap nov. 18-i számában vezércikkben foglalkozik a szlovákiai nyelvtörvénnyel. A lap szerint a szlovák nemzet és nyelv jogos védelmében tett hazafias lépést Magyarország a beavatkozás eszközeivel próbálja megkérdőjelezni. /Új Magyarország, nov. 20./
1995. november 18.
A Román Szellemiség III. kongresszusán nem jelent meg Iliescu elnök, csak üzenetet küldött, kifejtve, hogy a kongresszus történelmi esélyt jelenthet a románság világméretű érvényesüléséhez. Hangsúlyozta, hogy Románia fokozott érdeklődése a határain túl élő románok iránt abban a példás kisebbségpolitikában gyökerezik, ami európai szintű jogokat biztosít a területén élő etnikumoknak. Teodor Melescanu külügyminiszter kifejtette, hogy Románia a jövőben fokozottabban törődik a szomszédos országokban élő románok helyzetével. A kongresszusra 33 országból érkeztek, 50 ligát, egyesületet, alapítványt és szövetséget képviselő küldöttek körében megjelent Gheorghe Funar, akit újraválasztottak a Román Nemzeti Egységpártja élére. /Magyar Nemzet, nov. 20./
1995. november 18.
Bukarestben tanácskoztak az ukrán és a román külügyminisztérium képviselői, azonban nem történt előrelépés: a Kígyó-szigetet mindkét ország magának követeli. Anton Butejko ukrán küldöttségvezető szerint Ukrajna azt jogszerűen örökölte a volt Szovjetuniótól, Marcel Dinu, a román delegáció viszont jelezte: ezt a területet a Szovjetunió kikényszerített megállapodással szerezte meg Romániától. Megállapodtak abban, hogy 1996 januárjában kormányfői szintű találkozót rendeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
1995. november 18.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke Iliescu államelnöknek írt /nov. 15-én kelt/ levelében visszautasította Traian Chebeleunak, az elnöki szóvivőnek Iliescu nevében Tőkés Lászlóhoz írt levelének hangnemét, azt, hogy rágalomözönt zúdított a romániai magyarság köztiszteletben álló személyiségére, az RMDSZ tiszteletbeli elnökére, közvetve hasonló rágalmakkal illeti az egész szervezetet. Markó Béla összegyűjtötte a levélből a jelzőket: szélsőséges, szegregacionalista, totalitárius, hitlerista, sztalinista, alantas, intolerancia, fundamentalista. Ezek a jelzők hozzájárulnak a megbékéléshez? - Markó Béla ismételten javasolta a román-magyar kerekasztal létrehozását, hogy közösen elemezzék a romániai magyarság helyzetét, utazzanak a részvevők Dél-Tirolba is. "Mi az oktatási törvény ellen tiltakozó éhségsztrájkolókra figyelünk", a még mindig börtönben levő vagy igazságtalanul elítélt és emiatt külföldön tartózkodókra gondolnak, az erőszakosan eltávolított kétnyelvű helységnévtáblákra, míg Traian Chebeleu szerint a kisebbségi jogok az európai normák felett állnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./
1995. november 16.
Nov. 16-án a Maros megyei RMDSZ által meghirdetett Ima- és böjthónap kezdeményezésen kilencvenen vettek részt, csoportosan jelentkezett az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) szerkesztősége is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./
1995. november 16.
Nov. 17-én kezdődik Herkulesfürdőn a Román Szellemiség III. Kongresszusa Iliescu elnök és a parlament védnöksége alatt. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./ Erre a kongresszusra a határon túli románok hivatalosak.
1995. november 17.
A nov. 15-i képviselőházi ülésen Nagy Benedek képviselő nehezményezte, hogy csaknem 50 nap után sem kapott választ arra, hogy megegyezett-e a román kormány a zsidó szervezetekkel a romániai javak visszaszolgáltatására vonatkozóan. A képviselő továbbá értetlenségét fejezte ki a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ jelentésének késedelmes közzétételével kapcsolatban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 17., 664. sz./
1995. november 17.
A lej árfolyama néhány hét alatt 1600-1700-ról 2300-2400-ra zuhant. A Nemzeti Bank szakemberei szerint ennek egyik oka a kereskedelmi mérleg alakulása, a másik a román gazdaság versenyképtelensége. A jegybanknak nincs elegendő valutája, hogy közbelépjen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1995. november 17.
Romániai értelmiségi körökben visszatetszést váltott ki az a döntés, hogy a Ceausescu egykor legbuzgóbb magyar magasztalójaként számon tartott Hajdu Győző feleségét, Ádám Erzsébetet nevezték ki a budapesti Román Kulturális Központ aligazgatójának. /Népszabadság, nov. 17./
1995. november 16.
Király Károly /sz. Dicsőszentmárton, 1930./ önéletrajza megjelent Nyílt kártyákkal (Nap Kiadó, Budapest, 1995) címmel. Könyvében mintegy ötszáz ma is élő ember szerepel, mondta. Király Károly vállalja múltját, kommunista párttagságát, egykori tetteit. 1972-ben elsőként szállt szembe Ceausescu magyarellenes politikájával. - Ahhoz, hogy az erdélyi magyarság megállja a helyét, saját bankra lenne szüksége. Erre vonatkozó magyarországi tárgyalásai nem vezettek eredményre. Nem sikerült támogatást kapnia a Magyarok Világszövetségétől sem. /Magyar Hírlap, nov. 16./
1995. november 16.
Éhségsztrájkot akkor érdemes kezdeni, ha van esély az ügy győzelmére. A romániai magyarságért legjobbjai álltak csatasorba. Éppen ezeknek a bátor embereknek kellene megőrizniük fizikai-szellemi erejüket a tartós, idegeket, egészséget igénybe vevő küzdelemre, figyelmeztetett Puskás Attila. Jelenleg többen éhségsztrájkolnak, a hatalom azonban ügyet sem vet rájuk. A tanügyi törvény elleni tiltakozás módja a nemzetközi szervezeteknél történő ismételt tiltakozás, továbbá a szülők részéről az, ha gyermekeiket magyar iskolába adják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
1995. november 16.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az RMDSZ nevében határozottan visszautasította azokat a rágalmakat, amelyeket Traian Chebeleu, Iliescu megbízottja szórt Tőkés Lászlóra. Az ilyen gyalázkodással nehéz lesz előre jutni a megbékélés útján. A romániai magyarság helyzetének feltárása a megbékélés szempontjából elkerülhetetlen. "Elemezzük a romániai magyarság helyzetét közösen, elemezzük az európai normákat és az európai modelleket, utazzanak el közösen a kerekasztal résztvevői akár Dél-Tirolba is..." /Magyar Nemzet, nov. 17./
1995. november 15.
Szlovákiában a parlament nov. 15-én elfogadta az államnyelv törvényét, miután a Magyar Koalíció összes módosító javaslatát elvetette. /új Szó (Pozsony), nov. 16./
1995. november 16.
Iliescu elnök az UNESCO fél évszázados jubileuma alkalmából utazott Párizsba, ahol interjút adott a Liberationnak: A romániai magyar kisebbség a teljes szegregációt akarja megvalósítani, a román kormány azonban nem kíván magyar bantusztánokat létrehozni. Iliescu demagógnak nevezte a román tanügyi törvénnyel szemben megfogalmazott magyar kisebbségi kifogásokat. Romániában mindig voltak jogaik a kisebbségeknek, Magyarország azonban mindig asszimilációs politikát folytatott. /Népszabadság, nov. 17./
1995. november 15.
Borbély Zsolt Attila írásában kifejtette, hogy a magyarországi pártok közül "az egyetlen párt, mely esetében a nemzetellenes indíttatás kitapintható, az a Szabad Demokraták Szövetsége." Borbély a kisebbségi politikát emeli ki. Az SZDSZ eddig hivatalosan támogatta a határon túli magyar szervezetek autonómiatörekvéseit, bár Magyar Bálint Szegeden arról beszélt, hogy "a kisebbségi magyarság autonómiatörekvései elszakadásképes állapotba kívánják hozni az egyes magyarlakta területeket, amivel csak ez egyes magyarországi politikai erők malmára hajtják a vizet", vagy Tamás Gáspár Miklós a Heti Világgazdaságban az autonomizmust "alkotmányos államaink elleni támadással" azonosította, az összmagyarság problémáját pedig Össz-Turkesztánhoz, Nagy-Szerbiához és "miegyébhez" hasonlította. Most az SZDSZ politikát választott: a Liberális Internacionálé nov. 3-5-i ülésére beterjesztett határozati javaslatában az SZDSZ föllép többek között az autonómia és a kollektív jogok ellen. Az SZDSZ tehát felvállal a határon túli magyarság érdekeivel ellentétes politikai vonalvezetést. /Borbély Zsolt Attila: Az SZDSZ átlépte a Rubicont. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./
1995. november 15.
Budapesten a Reménység Szigetét a nemrég elhunyt Németh Géza lelkész alapította, ismertette múltjukat Zalatnay István lelkész, a Reménység Szigete vezetője. Az Erdélyi Gyülekezet 1992-ben hozta mindezt létre, a honvédségtől átadott területen. Elsősorban bajbajutott emberek megsegítése a cél. A gyülekezet főgondnoka Németh Zsolt képviselő. Azok a betegek, akik a Segítő Jobb Alapítványtól megkapják a beutaló jegyet, jogot nyernek ahhoz, hogy itt tartózkodjanak, amíg a kezelés tart. Gellén Sándor segédlelkész állandóan a szigeten lakik, mindig kész a segítségre. A Reménység Szigetét sokan támogatják. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./
1995. november 15.
Az Erdélyi Napló folytatja a Securitate Fehér könyvéből vett részletek közlését, most magyar írókról, értelmiségiekről közöl feljegyzéseket. Visszatérő jellemzés, hogy nacionalista az író /Sütő András, Bálint Tibor, Kányádi Sándor stb./. Ion Lancranjan Vélemény Erdélyről című könyve miatt nagy volt a felháborodás 1982-ben, erről is születtek securitate-feljegyzések. - A könyvben viszont egy szó sem esik az Ellenpontokról, szerkesztőinek /Tóth Károly, Szőcs Géza. Ara-Kovács Attila/ letartóztatásáról, Huszár Sándor elüldözéséről. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./
1995. november 15.
Kádár Attila jelenleg Székelyudvarhelyen él, egyike az éhségsztrájkot vállaló fiataloknak. Először 1992-ben tiltakozott éhségsztrájkkal Kolozsváron, akkor a Brassai Líceum elrománosítása miatt. Az RMDSZ-t csak kritizálni tudja, jelentette ki, nem jelezte, hogy tud az akciójáról, éhségsztrájkjáról. Eszményképe Tőkés László, vallotta Kádár Attila, aki a folyamatos akadályoztatás ellenére a legtöbbet próbál tenni az erdélyi magyarságért. Kádár Attila 1992-es éhségsztrájkja után vonult be katonának, ahol elviselhetetlen bánásmódban részesítették, majd besúgónak akarták beszervezni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./
1995. november 15.
Még nem került a parlament elé a helyi költségvetésről szóló törvénytervezet, így öt százalék kerül vissza, amit a város saját céljaira fordíthat, mondta el Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere. A feszültség csökkent a lakosság körében, a sajtó viszont gondoskodik az uszításról. A következő helyhatósági választásokon nem indul, jelentette ki Nagy Győző, mert az RMDSZ nem biztosította neki azt a hátteret, ami kell a munkájához. /Új Magyarország, nov. 15./
1995. november 15.
Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet nyitott kapcsolatrendszert alakít ki a sajtóval, jelentette be nov. 15-i sajtóértekezletén. Felújítják az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokat, megkezdődnek a megbékélési javaslatcsomag dokumentumainak tárgyalásai, méghozzá két szakértői csoportban. Az egyik a politikai nyilatkozat, valamint a kormányközi megállapodás szövegét rögzíti, a másik a kisebbségekkel szembeni magatartással foglalkozik. A magyar fél azt szeretné, ha ez a kisebbségek jogait, az államok kötelezettségeit tartalmazná. Budapest szükségesnek tartja a magyar konzulátus újramegnyitását Kolozsváron vagy más erdélyi városban. - Romániában 1500 román-magyar vegyesvállalat működik, Magyarországon viszont csak 50. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17., Magyar Hírlap, nov. 16./
1995. november 15.
Iliescu elnök nov. 15-én Párizsban tárgyalt Jacques Chirac köztársasági elnökkel. Iliescu elmondta, hogy a gazdasági partnerséghez vezető közös stratégiáról és közös programról volt szó, megállapodtak egy munkacsoport létrehozásában. Iliescu nagyra értékelte, hogy az Európai Unió bővítése kapcsán Franciaország egyenlőkként és diszkriminációtól mentesen kezeli a közép-európai országokat. A tárgyaláson részt vett a két külügyminiszter, Melescanu és Hervé de Charette is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1995. november 15.
Tőkés László alternatív megbékélési javaslatát az elnöki hivatal válaszában "hitlerista és sztálinista kútfőből fakadónak" nevezte. Kérdés, írta Kinde Annamária, milyen alapon nevezhető sztálinistának és hitleristának egy fejlett gazdasági, politikai, közigazgatási rendszerben működő autonómiaforma. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 15./
1995. november 14.
Első ízben rendezték meg Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Könyves Céh kezdeményezésére a Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvkiállítást, amely most zárta kapuit. A város színházának előcsarnokában több mint negyven kiadó állította ki könyveit. Összesen tizenkét erdélyi magyar kiadó, kilenc román, nyolc magyarországi cég, köztük a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, amely egymaga további kilenc kiadó munkáit vonultatta fel, végül négy szlovákiai magyar kiadó is megjelent. /Magyar Hírlap, nov. 15./
1995. november 14.
Százezres tömeg gyűlt össze Bukarest központjában az ellenzék vezérének, Corneliu Coposunak a búcsúztatására. Nem lehetett jelen Mihály volt király, aki nem kapott beutazási engedélyt. Amikor Oliviu Gherman, a szenátus elnöke kezdett beszélni, a tömeg egy része kifütyülte. /Magyar Nemzet, nov. 15./
1995. november 14.
Szabó Károly szenátor, a nemzetbiztonsági szakbizottság tagja elmondta, hogy áttanulmányozták a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységével kapcsolatos negyvenoldalas jelentést. Az SRI saját munkájáról készült, fejezetekre tagolt jelentése első része a nemzetbiztonságot gazdaságilag fenyegető jelenségekről szól. Ebből megállapítható, hogy az SRI nagyjából ugyanazt a megfigyelő munkát végzi, mint elődje, a Securitate, a múltban. Gyanakvással kezelnek minden vegyesvállalatot, ellene vannak a privatizációnak. Az úgynevezett magyar veszély több oldalt kapott. Az SRI sehol sem mutat be konkrét államellenes cselekedetet, hanem vitatkozik az RMDSZ autonómia-koncepciójával. Az is kiderül, hogy az egész lakosságot figyelik. Előítélet érződik a magyarokkal és a cigányokkal szemben. Szabó Károly a kísérő jelentést aláírta, hozzátette saját írásos megjegyzését és javasolta az egész jelentés nyilvánosságra hozását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./
1995. november 15.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke nov. 15-i bukaresti sajtóértekezletén élesen elutasította Traian Chebeleu elnöki szóvivő Tőkés Lászlóhoz írt levelének állításait, amelyek nemcsak az RMDSZ tiszteletbeli elnökét, hanem magát az RMDSZ-t is rágalmazzák. Markó Béla beszámolt Dél-Tirolban tett látogatásának tapasztalatairól: az ottani olaszországi német kisebbség széleskörű autonómiát élvez. Borbély László képviselő beszámolt arról, hogy a legionárius mozgalomhoz, a román fasisztákhoz közel álló Nemzeti Jobboldal Pártja nyíltan magyarellenes és antiszemita könyvet jelentetett meg, Neagu Comsa Egyes nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizmusához című kötetét. Reméli, hogy az ügyészség vizsgálatot indít a könyv ügyében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./
1995. november 14.
Iliescu elnök kétnapos hivatalos látogatással /nov. 13-14./ viszonozta Hoszni Mubarak egyiptomi elnök múlt évi bukaresti látogatását. A két elnök négyszemközti tárgyalásokat folytatott, elégedetten állapították meg a kétoldalú kapcsolatok fejlődését. A két ország zászlóvivője lehetne a fekete tengeri és a mediterrán térség közötti összekötő híd kialakításának. Iliescu elnök részt vett a Román-Egyiptomi Bank új székházának felavatásán. Az Arab Liga Tanácsa meghívta ülésére a román államfőt. Nov. 14-én este Iliescu elnök Párizsba repült, ahol nov. 15-én részt vett az UNESCO fennállása ötvenedik évfordulóján rendezett ünnepségen és találkozott Jacqes Chirac francia köztársasági elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
1995. november 14.
A kisebbség kizárásával nincs esélye a román-magyar megbékélésnek, szögezte le a Cronica Romana nov. 14-i számában megjelent interjújában Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Bármilyen megbékélési kezdeményezésnek a kisebbségi kérdés rendezéséből kellene kiindulnia. /Népszabadság, nov. 15./
1995. november 13.
A szenátus nov. 13-i ülésén emlékeztek meg Corneliu Coposu parasztpárti elnök haláláról. Vasile Vacaru, Coposu hajdani leggátlástalanabb ellenfele most nagy tirádákat zengett az elhunytról./Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./
1995. november 13.
Indulás előtt áll a Maros TV, mely Marosvásárhelyen az első, nem kábeltelevíziós adásokat fogja sugározni magyar és román nyelven. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
