Eva Maria Barkival Tófalvi Zoltán készített interjút. A bécsi ügyvédnő nem tartja megfelelőnek az RMDSZ kormányba lépését. Emlékeztetett arra, hogy nemrég megjelent német nyelven Jimmy Carter amerikai elnök tanácsadójának, Samuel P. Huntingtonnak, a Harvard Egyetem stratégiai tudományok tanszékvezető tanárának a könyve német nyelven /Kamf der Kulturen/. Azért fontos ez, mert Carter és Huntington a PER-tárgyalások mögött áll. Huntington szerint új világpolitikai helyzet előtt állunk. A következő konfliktusok nem politikai, hanem kulturális és vallási konfliktusok lesznek. A délszláv háború is a kulturális törésvonalak mentén robbant ki. Huntington szerint az etnikai tisztogatások jelentik az egyetlen lehetőséget a konfliktusok megelőzésére. Szerinte hiba volt az Egyesült Államok boszniai beavatkozása, s még nagyobb a bosnyákok támogatása. Barki szerint az RMDSZ kormányba lépése elzárja az utat az autonómiatörekvések előtt. "Nyitva kellett volna hagyni a lehetőséget a sérelmek megfogalmazására, esetleges orvoslására." Az RMDSZ kiszolgáltatottá válik. /Tófalvi Zoltán: A kormánypárti részvétel buktatói. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 22./
1997. január 22.
Dr. Hódi Sándor elgondolkoztató tanulmányában megállapította, hogy a vajdasági magyar politikai elit számára a szerb pártok csaknem olyan vonzóak, mint a VMSZ és a VMDK, a vajdasági magyarság érdekvédelmét illetően rosszul állnak a dolgok. A novemberi választásokon 120 magyar vállalta, hogy szerb nacionalista pártok képviselői legyenek. A választáson a VMSZ győzött, ez azonban óvatosságra kell, hogy intse a VMSZ vezetőségét, mert ezzel fontosabbá vált a hatalom számára a VMSZ politikai befolyásolásának igénye. A függetlenként indult magyar képviselők is a hatalom malmára hajtják a vizet. - A magyar politikai elitnek több mint fele a szocialista hatalomtól reméli a nagyobb szelet kenyeret, a kisebbik rész vállalja a nyílt ellenzékiséget, s azon belül még kevesebben a hiteles magyar érdekképviseletet. Ez a szervilis magatartás nem kizárólag a vajdasági magyar politikai elit sajátja. Miközben az ellenzék tüntet Belgrádban, a vajdasági magyarság csendesen kivár. A különböző túlélési technikákról van szó. Vajon mitől lenne vonzó a magyarság számára a szerb ellenzék, amely a kisebbségi jogokat illetően a hatalomnál is szűkkeblűbbnek mutatkozott? A magyar pártok sem könnyítenek igazán az emberek gondjain. Az érdekvédelem helyett a pártoskodás árnyoldalai jelentkeznek: a hatalomvágy, a gerinctelenség. Ebben a helyzetben a vajdasági magyarság "hitét vesztve, elbátortalanodva keresi" a túlélés lehetőségeit. Mindezzel számolni kell. /Dr. Hódi Sándor: Vajdasági magyar pártpreferenciák. = Napló (Szabadka), jan. 22./
1997. január 21.
Kende Péter lelkesen üdvözölte a romániai politikai fordulatot, szerinte ez az "erdélyi magyar népelem beemelése a romániai államiságba." Ez "az új helyzet lesöpri a napirendről a magyar kisebbség autonómiájáról szóló ábrándozást is." Szerinte ennél reálisabb a közös keretek kiépítésén való munkálkodás. Ez nem tetszik a román nacionalistáknak és "a hagyományos magyar jobboldalnak sem, amely az irredentából - jobb híján - az etnikai autonómia vallására tért át." "Ebben a perspektívában a politikai közösködésnél kívánatosabb a kirekesztés, hiszen a román, szlovák, délszláv stb. államügyektől távol tartott magyar biztosabban ott lesz a feltámadás napján..." A jövőben már nem kell a határon túli magyarságot védeni: a maygar kormány kisebbségvédelmi szerepére nincs szükség, az "erdélyi magyarok nevében a bukaresti kormány- és államelnök lesz hivatva beszélni, nem pedig a budapesti. A két ország kapcsolatrendszerében ezzel az államközi problémákra kerül a hangsúly, nem pedig a kisebbségvédelemre", Kende Péter szerint. /Kende Péter: Kétmillió magyar államelnöke. = Magyar Hírlap, jan. 22., átvette: Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./ Kincses Előd vitába szállt Kende Péter érvelésével. Vitatható az, amit Kende Péter az autonómiáról ír. Nem fogadható el az, hogy az új helyzetben nincs szükség a magyar kormány kisebbségvédelmi szerepére, mert azt az alkotmány rögzíti, továbbá evidencia, hogy az erdélyi magyarok nevében legitim képviseleti szervük, az RMDSZ hivatott beszélni. A magyar kormány felelőssége nem csökken az új helyzetben, ez "az összetartozás 1100 éves köteléke." "A magyar nyelvhasználat, a magyar iskolák, az emberi- kisebbségi jogok ügyében az illetékes nemzetközi fórumokon és a diplomáciai csatornákon keresztül továbbra is fel kell hogy lépjen a mindenkori magyar kormány." Kincses Előd azt is furcsállja, hogy Kende Péter egy kalap alá veszi a kétmilliós romániai magyarságot a tízezernyi ausztriai és szlovéniai magyarral. Tovább erősödött Kincses Előd meggyőződése, hogy igenis lehetett volna jobban megkötni a magyar-román alapszerződést. /Kincses Előd: Kire (mire) szavazott a kétmillió magyar? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./
1997. január 22.
Adrian Severin külügyminiszter jan. 23-án Görögországban, Athénben tárgyalt görög kollégájával. Severin kijelentette, hogy a NATO-ba törekvő országokat egyidejűleg kell felvenni. /Népszabadság, jan. 24./
1997. január 22.
Az adott államok egyike sem tartotta meg a gyakorlatban az alapszerződést, jegyezte meg Egyed Albert, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának vezetője. "Szükséges, de nem elégséges mértékben tudjuk támogatni a határon túli magyar közösségeket" - mondta. Az egyes magyar közösségek helyzete egymástól eltérő. Elemző háttér hiánya miatt improvizációra kényszerülnek. Minden szakmai szervezettel személyes, jó kapcsolatot építettek ki, ugyanígy jó az együttműködés az egyházakkal is. A határon túli magyar színházak támogatására tavaly 15 milliót, idén 60 milliót tudnak fordítani. /A kulturális rendszer rekonstrukciója. = Új Magyarország, jan. 23./
1997. január 22.
A képviselőházi állandó bizottság jan. 23-i ülésen kinevezték az Állami Tulajdon Alap Igazgatótanácsába az RMDSZ jelöltjét, Örsi Imre közgazdászt, pénz- és bankügyi szakembert.Örsi Imre /sz.1952. augusztus 4./ 1993-tól a Credit Bank Kovászna megyei fiókjának igazgatója. Számos közgazdasági, pénz- és bankügyi témájú szakcikke jelent meg magyar nyelven a Piac & Pénz c. folyóiratban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24., 952. sz./
1997. január 22.
Jan. 23-án magyar-román külügyi konzultáció kezdődött Budapesten,a román küldöttséget Petru Cordos külügyminisztériumi vezérigazgató, a magyart Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár vezeti. Román-magyar vegyes bizottságok létrehozása, az alapszerződés előírásainak gyakorlati megvalósítása, együttműködési jegyzőkönyv aláírása, a főkonzulátusok megnyitása és más kérdések szerepelnek a tárgyalások napirendjén, erősítette meg jan. 22-én a román külügyminisztérium. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
1997. január 22.
Az 1996. novemberi választáson győzött a román ellenzék. A romániai magyar közösség nagy várakozással tekint a jövőbe, igényei közé tartozik az önálló Bolyai Egyetem visszaállítása -olvasható a Bolyai Társaság jan. 23-án kiadott nyilatkozatában. A romániai magyar értelmiség azt várja, hogy az új politikai hatalom ismerje el "a két kolozsvári egyetem 1959-ben történt egyesítésének jogtalan és önkényes voltát, valamint azt a tényt, hogy ez szerves része volt" a "magyar nyelvű oktatás fokozatos felszámolásának". Ezért "közösségünk továbbra is kitart az önálló állami magyar egyetem gondolata mellett." /A Bolyai Társaság Elnökségének nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
1997. január 22.
Constantin Degeratu dandártábornokot nevezték ki a hadsereg új vezérkari főnökévé, jelentette be jan. 23-án a védelmi minisztérium, előzőleg Victor Ciorbea miniszterelnök felmentette jan. 23-án Dumitru Cioflina hadtesttábornokot államtitkári és vezérkari főnöki tisztségéből. A miniszterelnök ugyancsak felmentette Florentin Popa hadosztálytábornokot államtitkári tisztségéből, utódává Dan Zaharia hadosztálytábornokot nevezte ki. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
1997. január 23.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke elhangzott beszédeiből összeállított kötetének /Temesvár szellemében - Ökuménia és megbékélés/ bemutatóját rendezték meg jan. 24-én Budapesten, a Ráday Kollégiumban. Hegedűs Lóránt püspök méltatásában kifejtette, hogy a temesvári szellem megtörte a hallgatás falát. Tőkés László hangsúlyozta, hogy a megbékélés ügyében, így az összmagyarságot érintő kérdésekben nem ismerhetünk meghátrálást. Az alapszerződés megszületése nem jelenti a teljes megbékélést, a román-magyar ügy végleges megoldását. Hozzátette: "a romániai kisebbségi, egyházi és közösségi jogok rendezése nélkül nem lehet szó hiteles alapszerződésről, világos román-magyar megbékélésről." A könyv a Királyhágómelléki Református Egyházkerület kiadásában jelent meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
1997. január 22.
Egyre nagyobb méreteket ölt a Zsil-völgyi szénmedencében dolgozók tiltakozása Miron Cosma letartóztatása miatt. Mintegy 30 ezer bányász írta alá azt a beadványt, amelyben Cosma szabadlábra helyezését kérik. /Magyar Nemzet, jan. 23./
1997. január 22.
Niculae Cerveni ügyvéd, az egyik román liberális tömörülés elnöke kijelentette, hogy Miron Cosma letartóztatása nem oldja meg a "bányászjárások" pusztításaival szembeni igazságtételt. Dokumentumok bizonyítják Iliescu volt elnök vétkességét. Iliescunak felelni kell az igazságügyi szervek előtt, hangsúlyozta. /Új Magyarország, jan. 24./
1997. január 23.
A jan. 23-24-i budapesti magyar-román szakértői tárgyalást mindkét fél eredményesnek nevezte. Petru Cordos, a román csoport vezetője szerint minden területen haladást értek el, várható, hogy a következő, februári találkozón már véglegesíteni lehet a megvitatott dokumentumokat. A magyar fél továbbra is Kolozsváron szándékozik megnyitni a főkonzulátust. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
1997. január 23.
Jan. 25-én Szovátán tartotta a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség tisztújító közgyűlését.A közgyűlésen Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke és Béres András oktatásügyi államtitkár is részt vett. Köszöntötték a több éves eredményes munkára visszatekintő szervezet küldötteit, és tájékoztatták őket az RMDSZ kormánykoalíciós tárgyalásairól, az anyanyelvű oktatással kapcsolatos elképzelésekről, majd válaszoltak a részvevők kérdéseire. A közgyűlésen jelen volt Asztalos Ferenc és Ráduly Róbert képviselő is. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. Asztalos Ferenc a napokban elfogadott, a tanügyi dolgozók helyzetét rendező statútumról tájékoztatta a közgyűlést. A tisztújítás során újraválasztották Lászlófy Pált elnöknek, továbbra is Bíró István a főtitkár, az alelnökök pedig: Pál Ferenc /Székelyföld/, Szőcs Judit /Közép-Erdély/, Matekovics Mihály /Partium/ és Nagy F. István /oktatáspolitikai alelnök/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
1997. január 23.
A kormány jan. 25-i ülésén jóváhagyta a Kisebbségvédelmi Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló határozatot. A döntéssel gyakorlatilag megkezdheti munkáját a Tokay György miniszter vezetésére bízott, közvetlenül a miniszterelnöknek alárendelt kisebbségügyi intézmény, amelynek meghatározták felépítését és hatáskörét is. A 46 fős Kisebbségvédelmi Hivatal struktúrájához egy államtitkár, egy miniszteri tanácsos és négy igazgatóság, továbbá egy, a romák társadalmi beilleszkedését szolgáló-felügyelő országos hivatal tartozik. A Kisebbségvédelmi Hivatal egyik első és legfontosabb célkitűzése a romániai nemzeti kisebbségekről szóló törvény kidolgozása és parlament elé terjesztése, ennek elfogadása ugyanis annak idején Románia Európa Tanácsba történő felvételének egyik feltétele volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 28., 954. sz./
1997. január 23.
Az MTI értesülése szerint Ion Caramitru művelődési miniszter Kötő József helyett Horváth Andor egyetemi tanárt szerette volna megnyerni az államtitkári tisztségre, aki azonban nem vállalta a jelölést. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./
1997. január 23.
Csíkszeredán az RMDSZ-nek nincs székháza. Veress Dávid, a város 6-os számú körzetének elnöke nem érti, hogy egy olyan városban és olyan megyében, ahol mindent az RMDSZ vezet, nem találtak egyetlen irodát sem a városi szervezet számára. Veress minden nap 16 és 17 óra között nyakában táblával áll a polgármesteri hivatal előtt, és várja, hogy mások is csatlakozzanak tiltakozásához.. /Tiltakozás székházért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./
1997. január 23.
A magyar kormány az Iliescu-rendszernek kedvezett az alapszerződés választások előtti megkötésével. Az USA is inkább őt akarta és várat befutónak, bizonyság rá Alfred Moses és Donald Blinken bukaresti, illetve bukaresti nagykövetek közös cikke, melyben a hatalmon levő román felet a magyar kormánnyal együtt az égig magasztalták, állapította meg Tőkés László püspök az interjúban, amelyet a Népszava vele készített. - Tőkés László az RMDSZ feltétel nélkül kormányzati szerepvállalása ellen szólalt fel, a feltételeket írásbeli garanciával kellett volna rögzíteni. Frunda György és társai régóta úgy politizáltak, hogy elkerülhetetlen legyen a kormányban való részvétel. A részvétel esetén az RMDSZ súlya nem túl nagy. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a hagyományos többségi nacionalizmus által behatárolt politikai erőteret. Az alkotmány első cikkelyét még senki sem kérdőjelezte meg, ez kimondja az egységes román nemzetállamot. Amíg ezen nem változtatnak, gyökeres javulásra nem lehet számítani. Ennek ellenére örült a választásnak, híveit arra szólította fel, hogy Constantinescura szavazzanak. - Legalább utólagosan meg kellene fogalmazni a kormánnyal szembeni elvárásokat./Tompa Miklós. Tőkés szerint változás nem lesz, csak enyhülés. = Népszava, jan. 25./
1997. január 23.
Jan. 25-én tartotta tisztújító küldöttközgyűlését a Kolozs megyei RMDSZ, melyen az elnökválasztás és a Megyei Küldöttek Tanácsa (MKT) 20 tagjának megválasztása mellett az új alapszabályzatot is megszavazták a jelenlevők. Molnos Lajos elnök beszámolója szerint az elmúlt három évben a Kolozs megyei RMDSZ kiemelkedő teljesítményt nyújtott a tanügyi törvény elleni tiltakozó aláírások gyűjtésekor (második az RMDSZ területi szervezetek közül), a Frunda György elnökjelöltségét támogató aláírások gyűjtésekor (első a területi szervezetek közül), több szavazatot szerzett az önkormányzati és parlamenti választásokon, mint 1992-ben. A megyei elnök áttekintette a kerületi és körzeti szervezetek kiemelkedő munkáját is a társadalomszervezés és az identitásmegőrzés területén.
1997. január 24.
A jan. 24-én kiadott külügyminisztériumi közlemény leszögezte, hogy folytatja a jószomszédságra, regionális együttműködésre irányuló politikát, oly módon, hogy Románia nemzetbiztonsága ne kerüljön veszélybe. Az utóbbi időben megszaporodó adatok bizonyítják, hogy Romániának szembe kell szállni az euroatlanti közeledést ellenző erőkkel. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
1997. január 24.
Jan. 24-26-án tartotta a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson közgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/. Ördögh Gyárfás Lajos főtitkár beszámolt arról, hogy javultak az AESZ kapcsolatai más szervekkel. Beszámolót terjesztett elő Zsigmond Győző elnök, dr.Péntek János társelnök, majd a szakterületek felelősei következtek, többek között Antal Sándor, a helyesírási versenyek irányítója, Kása Magdolna, a beszédművelő körök vezetője. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár az AESZ figyelemre méltó eredményeiről beszélt. Péntek professzor 1996-ot a magyarság és a magyar nyelv ünnepének nevezet a honfoglalás 1100. évfordulója kapcsán. Nem elég tudatos az anyanyelvvédő munka, figyelmeztetett, gyengül, szegényedik az anyanyelvi tudás. /Komoróczy György: Közgyűlés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./
1997. január 23.
Jan. 25-én Tokay György kisebbségügyi miniszter az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Michel Rocard volt francia miniszterelnököt, az Európa Parlament képviselőjét. A vendég kérésére létrejött találkozón a romániai politikai helyzetről, Románia integrációs törekvéseiről, továbbá az RMDSZ aktuálpolitikai célkitűzéseiről, kormányzati részvételéről, a romániai magyarságot és más nemzeti kisebbségeket foglalkoztató kérdésekről folyt beszélgetés. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27., 953. sz./
1997. január 24.
Megszűnt a kisantant réme, írta helyzetelemzésében Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettese, itt állunk ellenségkép nélkül "pedig be szerettek ezzel ijesztgetni még a közelmúltban is a legkülönbözőbb oldalakról." Belátható időn belül nincs nagyhatalmi hátterük az ilyen törekvéseknek. - A demokratikus legitimitásba való átmenet új helyzetet teremt, "amely mind Magyarország, mind a Magyarországon kívül élő magyar közösségek helyzetét jelentősen befolyásolja." Ahol a demokratizálódást tekintik kiindulópontnak, ott a kisebbségek aktív résztvevői az eseményeknek. Az ilyen helyzetbe került kisebbségi politikai elit a hatalom résztvevőjeként felelős társadalmi szereplőként jelenhet meg. - 1990 és 1992 között a csehszlovákiai magyarság is részese volt a hatalomnak a Független Magyar Kezdeményezés révén. Ekkor a magyar kormány nem velük, hanem az Együttéléssel tartott kapcsolatot. Törzsök Erika szerint ez azért volt, mert az akkori magyar kormány "anyaország-kisebbség" modellben tudott gondolkozni. Szerepzavar volt, állapította meg Törzsök Erika. - Változnia kell a stílusnak. A kultúrmenedzsereknek, a gazdasági fejlesztő társaságoknak nagyobb szerephez kell jutniuk, "mint a szereptévesztésben levő önjelölt redisztribútoroknak, klientúrafőnököknek." A közelmúltban autonómiát, önálló egyetemet követelt "boldog-boldogtalan". A nagy követelők ugyanakkor hirdették, "hogy nincs remény, ezzel mintegy kivándorlásra biztatva honfitársaikat." "Az 1990-96 között eltelt évek tapasztalatai arra mutatnak, hogy az anyaország-kisebbség XX. századi modelljét a XXI. század elejére ki kell egészítenie az intézmények, régiók együttműködési modelljének." /Törzsök Erika: Ellenségkép nélkül. = Magyar Hírlap, jan. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), febr. 3., Magyar Szó (Újvidék, febr. 1./
1997. január 24.
Jan. 25-én Markó Béla RMDSZ-elnök a Markó Béla marosvásárhelyi Elnöki Hivatalban találkozott Cseresznyés Pállal. A több mint egy órás megbeszélés nyomán Cseresznyés Pál anyagi támogatást kapott az RMDSZ országos vezetősége részéről. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 28., 954. sz../
1997. január 25.
A Jurnalul National jan. 25-i száma " A kovásznai RMDSZ beszivárog a megyei intézmények alapjaiba" című cikke szerint a Kovászna megyei RMDSZ Operatív Tanácsa azt a célt tűzte ki maga elé, hogy minél nagyobb számban juttasson magyar nemzetiségű személyeket a megyei intézmények élére, a magyar közösség érdekeinek hatékonyabb képviselete érdekében. A lap megemlíti, hogy a helyi RMDSZ elégedetlennek azzal, hogy a 40 megyei intézmény közül csak 9 élén áll magyar nemzetiségű személy. Az RMDSZ a választásokon elért eredményekkel arányosan szeretne részesülni a vezetői tisztségekben /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), jan. 29., 18. sz./
1997. január 25.
A határon túli magyarság művelődését tavaly csaknem másfél milliárd forinttal támogatta a magyarországi költségvetés. Ennek elosztását a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, valamint az e célra létrehozott alapítványok hatáskörébe tartozik. A támogatás főbb területei: határon túli diákok támogatása, pedagógusképzés, tankönyv- és könyvkiadás, a kultúra, a közművelődés, a színházak és a menekültek oktatása. A határon túli módszertani központok támogatására 4 millió 377 ezer forintot fordítottak, a tankönyvtámogatás összege 25 millió forint, a közművelődésé 19,4 millió, Illyés Alapítvány 450 millió forintot kapott a költségvetéstől, a Segítő Jobb Közalapítvány pedig 180 milliót. /Nagy Marianna: Másfél milliárd kisebbségi művelődésre. = Népszabadság, jan. 25./
1997. január 25.
Dávid Lajos a Méray Tibor által alapított ösztöndíj jóvoltából 1996 nyarán három hónapot tölthetett a Magyar Hírlap szerkesztőségében, újságírói gyakorlatot folytatva. Dávid Lajos dicsérte az SZDSZ-esnek titulált Magyar Hírlapot, kijelentve, hogy a tárgyilagos tájékoztatás terén Magyarországon messze a Népszabadság és a Magyar Hírlap áll az élen. Siralmasan keveset tudnak a romániai magyarságról, sietett a Magyar Hírlap védelmére. Úgy látja, hogy az erdélyi magyar lapok csak kulturális és kisebbségi vonatkozású politikai eseményekkel vannak tele, alig található elemzés a nem kimondottan magyar vonatkozású folyamatokról. Szerinte ezért porosodnak olvasatlanul a határon túli cserepéldányok a budapesti szerkesztőségek polcain. Érthető ez a kisebbségcentrikusság, de - szerinte - ezzel "magunkat szigeteljük el". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./
1997. január 25.
1996. dec. 20-án Szlovákiában, Nagycétényben felavatták a Szent Isván királyt, feleségét, Gizellát és fiukat, Szent Imrét, az első magyar szent családot ábrázoló szoborcsoportot, így tisztelegtek a millecentenárium emléke előtt. A szobor a falu szülötte, Mészáros Miklós alkotása, a templomot is két festménye díszíti, de a keresztút restaurálása szintén neki köszönhető. /Remény (Kihidas, jan. 26. - felvidéki magyar katolikus hetilap/ Szent István király szobrának felállítása nem gyakori a szomszédos országokban.
1997. január 25.
Constantin Degeratu dandártábornok, újonnan kinevezett vezérkari főnök jan. 27-i sajtótájékoztatóján felvázolta a feladatokat. A NATO-hoz való csatlakozás érdekében a NATO-országokéhoz hasonló szerkezetű hadsereget kell felépíteni, mondta. Dan Zaharia, a hadsereg beszerzési csoportfőnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón közölte, hogy Románia a következő öt évben négymilliárd dollárt költ a NATO-szabványokhoz igazodó haditechnikára, a harci gépek korszerűsítésére és elektronikus katonai berendezésekre. Románia idén egy izraeli vállalat segítségével korszerűsít több mint száz MIG-21-es repülőgépet és 24 Puma 330-as helikoptert. Zaharia elmondta, hogy folynak a tárgyalások az amerikai Cobra támadó helikopterek közös gyártásáról. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
1997. január 25.
Jan. 27-én Markó Béla az RMDSZ más vezetőivel együtt a szövetség bukaresti székházában találkozott az RMDSZ minisztereivel és államtitkáraival. Az RMDSZ országos vezetése és kormányzati tisztségviselői közötti kölcsönös tájékozódást és a kormányzati feladatok ellátásában felmerülő kérdések politikai megközelítését szolgáló heti megbeszélésen Markó Béla tájékoztatott a kormánykoalíciós tárgyalások menetéről, és rövid helyzetfelmérő beszámolót tartott, majd az RMDSZ kormányzati tisztségviselői számoltak be munkájukról és a munkájuk során felmerülő problémákról. A fölvetett kérdésekre Markó Béla szövetségi elnök válaszolt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 28., 954. sz./A beszámolót követő tisztújításon három jelölt (Bálint Kelemen Attila, Boros János és Molnos Lajos) közül a közgyűlés Boros János eddigi önkormányzati alelnököt, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének főelőadóját választotta meg elnöknek. Az új elnök első felszólalásában kifejtette, javítani fogja a megyei RMDSZ kapcsolatát a sajtóval, valamint a kormánykoalíció pártjaival, és az eddigi tevékenységek folytatása mellett nagy figyelmet fog szentelni az ifjúság problémáinak. Az ülésen részt vevő Takács Csaba ügyvezető elnök megköszönte Molnos Lajosnak a megyei szervezet élén kifejtett munkáját, és leszögezte: a tisztújító választásokat nem a régi elnök vesztette el, hanem Boros János nyerte meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 27., 953. sz./
