Olajos Pál László, a nagybányai RMDSZ elnöke, SZKT-tag, megyei tanácsos 1997. január 27-én rövid szenvedés után elhunyt. Temetése január 29-én, szerdán délben egy órakor lesz a nagybányai katolikus temető kápolnájából. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 28., 954. sz./
1997. január 25.
Dénes László helyesbíti B. Kovács András adatát: a brassói sajtószemináriumon nem hangzott el semmiféle konkrét, hivatalos adat a Romániában megjelenő magyar lapok példányszámáról. Hitelt érdemlő adatok még a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ sincs az egyes lapok példányszámairól, az egyes lapok adatai erősen túlzóak, amellett a példányszám hullámzik. Például lapja, írja Dénes László, a nagyváradi Bihari Napló péntekenként 27 ezer, szerdánként 18 ezer példányban jelenik meg, de az adatok naponta változnak. Dénes alacsonynak mondja a 120 ezres példányszámot /az összes vidéki magyar lapra vonatkozóan/, ez a szám feltehetően a Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár, Kolozs és Arad megyei napilapokra vonatkozhat, a heti, kétheti lapokat, a folyóiratokat, illetve az egyéb periodikákat, közlönyöket nem számolták ide. Az Európai Idő például legutóbbi számában jelezte: 32 250 példányban jelenik meg, igaz, kéthetente. /Dénes László: Százhúszezer? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Előzmény: jan. 14.
1997. január 25.
Malcolm Rifkind brit külügyminiszter Romániába látogatott, jan. 28-án találkozott a román vezetőkkel, köztük Emil Constantinescu elnökkel. A tárgyalás után Adrian Severin külügyminiszter elmondta, hogy Nagy-Britannia támogatja Románia NATO-felvételét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
1997. január 25.
Az ellenzéki pártok vezetővel folyó tanácskozás-sorozat keretében Emil Constantinescu elnök jan. 28-án fogadta a Román Nemzeti Egységpárt Gheorghe Funar vezette küldöttségét és a Nagy-Románia Párt delegációját, Corneliu Vadim Tudorral az élen. A két pártvezető támogatja a korrupció elleni harcot, viszont aggasztónak tartják azt a tervet, hogy külföldi beruházók megvásárolhatják azt a földterületet, amelyen vállalkozásaik működnek. Funar közölte, hogy felvetette Emil Constantinescu elnöknek "a Hargita, Kovászna és Maros megyei helyzetet". Az államfő biztosította őt, hogy "megvédi az ottani románokat és hamarosan ellátogat ezekbe a megyékbe, hogy a helyszínen győződjék meg arról, mi a helyzet." Petru Berteanu elnöki tanácsos az MTI tudósítójának elmondta: Funar arról beszélt, hogy a székelyföldi megyékben eltávolítják a románokat, Constantinescu válaszában csak annyit mondott: őrködik azon, hogy az országban sehol se kövessenek el törvénysértéseket. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./
1997. január 25.
A kormánykoalícióhoz tartozó Kovászna megyei pártok között kedden, január 28-án véget értek a decentralizált központi intézmények helyi vezető funkcióiról folytatott tárgyalások. Az RMDSZ, a Szociáldemokrata Unió és a Román Demokrata Konvenció helyi szervezetei által aláírt közlemény szerint 30 hivatal vezetéséről döntöttek, ezek közül 20 illeti meg az RMDSZ-t, 6 az RDK-t és 4 az SZDU-t. A kinevezésekre a három koalíciós partner megegyezése értelmében akkor kerül sor, amikor időszerűvé válik a posztokat eddig betöltő személyek felváltása. Valamennyi változtatás a teljesítmény javítását célozza, tehát csak szakmailag felkészült személyek kerülhetnek vezetői tisztségekbe./RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 30., 956. sz./
1997. január 25.
Jan. 28-án Markó Béla szövetségi elnök részt vett az RMDSZ képviseletében a Cotroceni Palotában Emil Constantinescu államfő és Victor Ciorbea miniszterelnök találkozóján a koalíciós pártok vezetőivel. A tanácskozáson a kormánynak a nemzetközi szervezetekkel (Nemzetközi Valutaalap, Világbank) a napokban folytatott tárgyalásairól, a reform megkívánta, elkerülhetetlen gazdasági és pénzügyi intézkedésekről, illetve a velük összhangban szükséges szociális védelmi intézkedésekről folyt konzultáció. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 30., 956. sz./
1997. január 25.
Jan. 28-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta a stockholmi székhelyű International Institute for Democracy and Electoral Assistance (IDEA) nevű rangos nemzetközi politikai intézet küldöttségét. a demokratikus választások előmozdítása terén végez kutatásokat és ad konzultációs segítséget, vezetőségének tagja többek között Thornvald Stoltenberg volt norvég külügyminiszter és Sir David Steel brit képviselő, a Liberális Internacionálé volt elnöke. A találkozón az RMDSZ koalíciós kormányzati szerepéről, kisebbségvédelmi elképzeléseiről, önkormányzati és aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről folyt eszmecsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29., 955. sz./
1997. január 26.
Nem kell elsorvasztani a hazai magyar kultúrát, sorvad az magától is - állapította meg Kisgyörgy Réka. A következő években jóval több magyar fiatal végez a bölcsész-, színi-, valamint újságírói karon, mint pár évvel ezelőtt. Éppen erre az időszakra időzítették "valakik" jó pár intézmény végleges elsorvasztását is. A kolozsvári Dacia Kiadónak már csak egyetlen magyar szerkesztője van, Jancsik Pál, aki egy év múlva nyugdíjba megy, a másik szerkesztő, Kerekes György már egy éve nyugdíjba vonult. Ebben az évben három magyar könyvet ad ki a Dacia. A terjesztés megoldatlan, a korábbi állami hálózat már nem működik, az újabb még nem alakult ki. /Kisgyörgy Réka: A süllyedés tektonikája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./
1997. január 26.
Jan. 17-én Zilahon találkoztak a megye magyar hetilapjának, a Szilágyságnak a külső munkatársai. A lapot amatőrök, tanárok, mérnökök, orvosok írják már a hetedik éve. Józsa László főszerkesztő elmondta, hogy alapnak jelenleg nincsenek anyagi gondjai, de a hetilap árát az általános áremelkedés miatt emelni kell. /Híroszlop rovat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
1997. január 27.
A tapasztalat azt mutatja, hogy azokban az erdélyi városokban, ahol gyülekezeti ház épül, rövid időn belül fellendül a művelődési élet is. Ez történt Szilágycsehen is, ahol dec.18-án Molnár Károly református lelkipásztor meghívta a Tőkés László püspököt, hogy találkozzon a helyi magyar és román értelmiségiekkel. A jól sikerült találkozóra sok román eljött, több kérdést tettek fel. A találkozó után leleplezték az új gyülekezeti ház falán elhelyezett márványtáblát, amely a Magyar Reformtusok III. Világtalálkozóját és a honfoglalás 1100. évfordulóját örökítette meg. /Szabó Csaba: A jó év vége alapja lehet a jó kezdetnek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28., Szilágyság (Zilah), jan. 10., VII. évf. , 1. sz./
1997. január 27.
Jan. 28-án Kolozsváron ünnepélyesen megnyitották az amerikai tanulmányok könyvtárát. Az 1200 kötetes könyvtárat az Egyesült Államok Tájékoztatási Hivatala /USIA/ adományozta. A könyvek befogadója a Babes-Bolyai Tudományegyetemen frissen megalakított amerikai tanulmányok tanszéke. Andrei Marga rektor a prefektustól nagyobb helyiséget kért a könyvtár eés a létrehozandó számítógépes rendszer részére. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./
1997. január 27.
Jún. 28-án Lászlóffy Aladár, Kolozsváron élő költő tartott székfoglaló előadást a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ rendezvényén. Előadása a magyar sorskérdésekkel foglalkozott. Előadása tele volt bonyolult és szellemes metafórákkal, hasznosabb lenne olvasni, mint egyszeri hallásra megérteni, írta a lap munkatársa beszámolójában. Csíky Boldizsár zeneszerző, a társaság elnöke kiváló egyéniségeket meghív, hogy tartsanak székfoglaló előadást, ezzel a társaság tiszteletbeli tagjaivá válnak. Az esten Puskás Sándor szobrászművész bemutatta Honfoglalás című alkotását. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./
1997. január 28.
Béres Andrással RMDSZ-es tanügyi államtitkár a vele készült interjúban elmondta, hogy feladatai közé tartozik a kisebbségi oktatás felügyelete. Az egyik legsürgősebb feladat az anyanyelvű egyetemi felvételi vizsgák lehetőségének biztosítása, amit a kormányprogram is tartalmaz. Ugyanennek arra a kitételére alapozva, hogy a tanügyi kormányzat törekedni fog arra, hogy megszüntesse azokat a korlátozásokat, amelyek a kisebbségi oktatás terén léteznek, kezdeményezi ezeknek, a minisztérium felelős tényezőivel közös felülvizsgálását. "...én arra törekszem, az a szándékom, hogy a romániai oktatás egészének a reformján belül, különösen hangsúlyozom: a decentralizáció folyamatán belül tudjuk rendezni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a kisebbségi oktatás terén meg tudunk fogalmazni, gondot okoznak, problémát jelentenek" ? jelenti ki Béres András. /Zsehránszky István: Beszélgetés Béres András tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1997. január 28.
Fennállásának 440. évfordulóját ünnepli febr. 10-én a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum, ekkor nyitják meg a jubileumi kiállítást. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./
1997. január 28.
Többen jelezték, hogy a vámhivatalban a Ceausescu-rendszerben sem volt ilyen rosszindulatú csomagellenőrzés, mint most. Legutóbb elkobozták a nagyváradi Erdélyi Napló néhány számát. Úgy látszik, olyan utasítást kapott, hogy semmit ne engedjen ki az országból, amelyben az Erdély szó szerepel. /Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./
1997. január 28.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke jan. 29-én a bukaresti amerikai nagykövet rezidenciáján találkozott Tom Lantossal. Az Amerikai Kongresszus képviselője több európai országban tett utazása során jan. 29-én érkezett kétnapos látogatásra Bukarestbe, ahol megbeszéléseket folytat Emil Constantinescu államfővel, Victor Ciorbea miniszterelnökkel és más vezető román politikusokkal. A találkozón az RMDSZ kormányzati szerepéről, a koalíciós kormány programjáról, Románia euro-atlanti integrációs törekvéseiről tájékozódott az amerikai politikus. Természetesen szó esett az RMDSZ és a romániai magyarság sajátos törekvéseiről, kiemelten az anyanyelvű oktatás helyzetéről, a kolozsvári magyar egyetem kérdéséről, a nyelvhasználatról a helyi adminisztrációban és igazságszolgáltatásban, a kétnyelvű feliratokról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 29., 955. sz./
1997. január 28.
Szilágyi N. Sándor hozzászólt a Vetési Lászlónak a szórványkérdéssel kapcsolatos vitaindító írásához. Valójában nem a kérdéshez, a szórvány problémájához szólt hozzá, hanem mindez ürügyül szolgált ahhoz, hogy nevetségessé tegye a nemzethalál problémáját felvetőket, egyúttal elítélte és kártékonynak minősítette a szórványsorsról készült borongós hangú filmeket. Egyetlen gondolata sem volt arról, hogyan lehetne segíteni, ehelyett sietett kijelenteni: "a szórványban élő ember sokkal könnyebben megmaradhatna magyarnak, ha nem akarnák annyian megmenteni." Szilágyi N. Sándor szerint a szórványról való beszédet ki kell emelni - "a sokszor nyilvánvalóan demagóg - nemzetféltés és nemzetmentés ártalmas, mert valójában nemzetpusztító retorikájából." A "szórványt nem azért kell segíteni, hogy a magyar nemzet megmaradjon, hanem azért, mert ezek az emberek bajban vannak" - hangsúlyozta. Először azt kell megkérdezni. miben segíthetek. A szerző sok statisztikai táblázattal segíti a tájékozódást, bemutatva, hogy megyénként a falvakban, illetve a városokban milyen a szórvány nagysága. /Szilágyi N. Sándor: A szórványmagyarság: probléma vagy ürügy? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29, febr. 12./
1997. január 28.
1992-ben indultak, 1994 augusztusától Corvina Könyvesházként működnek Csíkszeredában, ismertette tevékenységüket Bencze Tibor, a könyvesház vezetője. 1990 után a könyvvásárlás terén a szépirodalom elvesztette az első helyet a tudományos, ismeretterjesztő, műszaki irodalommal szemben. 1994 novembere óta író-olvasó találkozókat szerveznek, először havonta, 1996 áprilisa óta sokszor hetente. Ezeknek a találkozóknak törzsgárdájuk van. Ezek a rendezvények a többiekkel - Tilos és Depresszió kávéházak, Pallas Könyvesbolt, Kriterion Alapítvány, képzőművészeti tárlatmegnyitók - hozzájárulnak a város szellemi pezsgéséhez. /Forró Miklós: A szellemiség szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1997. január 28.
Oda kell figyelni arra, hogy miután hirtelen győzött Constantinescu elnök, egy lisszaboni nemzetközi csúcsfórumon a magyar-román alapszerződésre és az RMDSZ kormányra kerülésére célozva máris kijelentette: a legmagasabb szinten megoldódott a magyar-román kérdés. - figyelmeztetett Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Új Magyarországnak nyilatkozva. . Azonban kétnyelvű táblák továbbra sincsenek, a tanügyi törvény változatlan, Kovászna megye nem kapott magyar prefektust, holott korábban az RMDSZ tiltakozó akciókat szervezett a magyar prefektusok leváltása ellen. A kormányprogram jobb az előzőnél, de elmarad a várakozástól. A magyar nyelvű szakoktatásra lehetőség nyílik, de ez még ellentétes a hatályos tanügyi törvénnyel. Tőkés László hangsúlyozta, hogy nem ellenezte a kormányban való részvételt, hanem a feltételek írásba foglalását sürgette, ahogy a másik két kormánykoalíciós párt is tette. - Távolról sem rendelkezik már olyan politikai súllyal, mint korábban. Régebben csupán a nacionalista román pártok támadták, majd ez beszüremkedett az RMDSZ-be is, "sőt a magyar kormány részéről is érzek hasonlót." A magyar kormány a "neptuni" vonalat tünteti ki figyelmével és díjaival. "A külügyi kormányzat és a határon túli magyarok ügyében illetékes miniszterelnökségi államtitkár között csak annyi a különbség, hogy az utóbbi tapintatosabban jár el." /Joó István: A püspök kétségei és reményei. = Új Magyarország, jan. 29./ Az államtitkár Tajadi Csaba.
1997. január 28.
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 1969 és 1986 között jelentette meg az ALUTA évkönyvet. Az újabb évkönyv, az ACTA 1995 nem csupán a Székely Nemzeti Múzeum, hanem a csíkszeredai Székely Múzeum évkönyve is. Ezt az évkönyvet Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárosa mutatta be. A 400 oldalas évkönyv 200 példányban jelent meg, ez egyelőre csak az intézményközi cserét biztosítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1997. január 28.
Inczefi Tibor Így politizálunk mi sorozatában Az RMDSZ olyan lesz, amilyenné a magyarság alakítja címmel közölt véleményeket a szövetségről. Veres János mérnök, a csíkszeredai ITAS szállítási vállalat igazgatója szerint a politikából nem szabad üzletet csinálni, visszatetsző a "belépek, kilépek, elhatárolom, jelöltetem magam, megbukom, mégsem lépek vissza. Sőt még nagyobb akarok lenni. Csakazértis. Mit gondol, a jogainkért csinálják?". Csávossy György, a Szövetségi Egyeztető Tanács, az RMDSZ egyik vezető testületének elnöke állítja, hogy az RMDSZ olyan lesz, amilyenné a magyarság alakítja. "Itt önjelölteknek és az árral ellen úszóknak nem lehet jövője, mert a népi bölcsesség olyan tényező, amelyet a politikai elit figyelmen kívül nem hagyhat". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1997. január 28.
A sepsiszentgyörgyi Trisedes Press Rt., a Nyomda és Kiadóvállalat elindította a Gazdák Könyve sorozatot, eddig két kötet jelent meg: dr. Sikó Barabási Sándor Egészséges állattenyésztés és Csorba István Fólia és üveg alatti zöldségtermesztés című munkája. Ugyancsak a Trisedes adja ki a Gazdanaptárt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./
1997. január 28.
Az erdélyi kiadású Magyar Kisebbség olyan tudományos folyóirat, amely szeretné segíteni azt a törekvést, hogy az érzelmi politizálás helyébe a szakmai megalapozottságú kisebbségi politika lépjen - mondta Tamás Sándor főszerkesztő a Magyar Kisebbség - nemzetpolitikai szemle - bemutatkozásán jan. 29-én, a Magyarok Világszövetsége székházában. A Magyar Kisebbséget 1922-ben alapította Jakabffy Elemér, és egészen 1942-ig, betiltásáig jelent meg. 1995-ben újraindították. A folyóirat számottevő anyagi segítség nélkül működik, ahogy egyikük megjegyezte, a szerkesztőség a csomagtartóban is elfér. Remélik, hogy a jövőben kapnak egy számítógépet, a szerkesztőség jelenleg honorárium nélkül dolgozik. /Új Magyarország, jan. 30./
1997. január 28.
A Budapesten élő Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet tudományos főmunkatársa, a Honismereti Szövetség elnöke három évtizede foglalkozik a moldvai csángók néprajzával. Felvázolta a csángók történelmi múltját, akik hagyományos kultúrájukat tekintve - a harmadik évezred küszöbén - a szóbeliség szintjén élnek, anyanyelvükön nem tudnak sem írni, sem olvasni. A csángók nyelvünk igen archaikusrétegét őrzik - Szabófalva környékén például a XV. századi magyar nyelvet beszélik! - , a XVIII. század végén kezdődött nyelvújítás után keletkezett szavaink túlnyomó részét nem ismerik. Háromféle sors várhat a moldvai magyarokra. Moldvában maradnak és a gyorsuló asszimiláció sodrában anyanyelvüket elveszítik, elrománosodnak. A második út: Moldvában maradva ideig-óráig megőrzik tájnyelvüket. Az utóbbi években ugyanis az erdélyi és magyarországi gazdasági /vendégmunkások/ kapcsolatok felértékelték valamelyest a magyar nyelvet. Ez azonban a nyelvi beolvadást nem állítja meg, csak lassítja. A harmadik változat a hetvenes években kezdődött, amikor a népességkeverő politika jegyében megkezdődött Székelyföld iparosítása. Ekkor ezrével érkeztek erre a vidékre csángók, egy részük nem olvadt be a románságra. A fordulat után, 1990 januárjában - székely segítséggel - ők hozták létre a Csángó Újságot, amely Moldvai Magyarság néven most is megjelenik. 1990 óta több mint száz csángó fiatalt hoztak Magyarországra tanulni. E diákok ráhangolt anyaországi tanárok hiányában mérhetetlen nehézségekkel találták magukat szembe.Csupán néhányuk fejezte be tanulmányait, többségük lemorzsolódott, az akció kudarcba fulladt. Szerencsésebb kezdeményezés és ma már gyakorlat, hogy Erdélyben Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és másutt csángó gyerekek százai tanulnak magyar iskolákban. A majdani csángó értelmiség csíráit jelentik, akik majd hatékonyabban képviselhetik szegény, árva népük érdekeit. /Moldvai csángók vándorúton. "Mü mindig lejjebb vagyunk". = Magyar Nemzet, jan. 28./
1997. január 29.
Jan. 30-án Dinu Gavrilescu élelmiszeripari miniszter és államtitkára, Kovács Adorján fogadta a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének /RMGE/ küldöttségét. A megbeszélésen az RMGE-t dr. Csávossy György országos elnök, Csomós Attila gazdasági alelnök és Sebestyén Csaba ügyvezető alelnök képviselte. Elemezték a mezőgazdaság helyzetét. A miniszter kifejtette, hogy a civil társadalmi szerveződések és az érdekvédelmi képviseletek rövid időn belül fontos tényezői lesznek az átalakuló gazdasági rendszernek. /A szaktárca vezetői fogadták az RMGE-küldöttséget. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
1997. január 28.
Stere Gulea, a Román Televízió vezérigazgatója a sajtó és a közvélemény jelzéseire válaszolva meghívta a Román Televízió átmeneti jellegű tanácsadó testületébe Ágoston Hugót, a Hét c. hetilap főszerkesztőjét. Az ország jeles kulturális és közéleti személyiségeiből álló konzultatív testületnek eddig nem volt magyar nemzetiségű tagja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 31., 957. sz./
1997. január 28.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésszakán Strasbourgban a magyar küldöttség kezdeményezésére találkozót tartottak a román küldöttséggel. A román küldöttség tagjai között volt Frunda György RMDSZ-szenátor, Melescanu volt külügyminiszter és Nastase volt képviselőházi elnök is. A találkozón részt vett Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára is. A megbeszélésen a magas szintű magyar-román parlamenti kapcsolatok kialakításáról volt szó. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./ A román küldöttség hazatérése után sajtóértekezletet tartott. Frunda György elmondta, hogy az ET egyezmény-javaslatában európai nemzetiségről volt szó. Frunda viszont javasolta, hogy ne európai nemzetiség szerepeljen az egyezményben, hanem európai állampolgárság. Javaslatárt elfogadták. Azzal érvelt, hogy 1990 után az ET és más nemzetközi szervezetek állampolgárságról beszélnek és külön orvosolják a nemzeti kisebbségek jogait. /Zsehránszky István: Ahogy mi kinézünk... Strasbourgban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
1997. január 29.
Vofkori László Erdély földrajzának szakembereként szerzett tekintélyt magának. Erdély társadalom- és gazdaságföldrajza /Stúdium Kiadó, Nyíregyháza, 1994/ című munkája után újabb könyvet jelentetett meg: Erdély közigazgatási és etnikai földrajza /Balaton Akadémia, Vörösberény, 1996/.Művében Erdély fontosabb történeti tájegységeinek /Részek, Máramaros, Szatmár és Szilágy vidéke, Körösvidék, Székelyföld, Szászok földje, Fogaras, Bánát és Csángóföld/ közigazgatási jellemzése után a megyék összevonása, átalakítása is szerepel. /P. Buzogány Árpád: Vofkori László újabb könyve. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./
1997. január 29.
Béres Andrással RMDSZ-es tanügyi államtitkár a vele készült interjúban elmondta, hogy feladatai közé tartozik a kisebbségi oktatás felügyelete. Az egyik legsürgősebb feladat az anyanyelvű egyetemi felvételi vizsgák lehetőségének biztosítása, amit a kormányprogram is tartalmaz. Ugyanennek arra a kitételére alapozva, hogy a tanügyi kormányzat törekedni fog arra, hogy megszüntesse azokat a korlátozásokat, amelyek a kisebbségi oktatás terén léteznek, kezdeményezi ezeknek, a minisztérium felelős tényezőivel közös felülvizsgálását. "...én arra törekszem, az a szándékom, hogy a romániai oktatás egészének a reformján belül, különösen hangsúlyozom: a decentralizáció folyamatán belül tudjuk rendezni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a kisebbségi oktatás terén meg tudunk fogalmazni, gondot okoznak, problémát jelentenek" ? jelentette ki Béres András. Elmondta, hogy találkozót kezdemlnyez a különböző kisebbségek nevében tevékenykedő parlamenti képviselőkkel, hogy egyeztesse az elképzeléseket. /Zsehránszky István: Beszélgetés Béres András tanügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29.. folyt.: jan. 30./
1997. január 28.
Victor Ciorbea miniszterelnök jan. 30-án a tévében a súlyos gazdasági helyzetről beszélt. Az ország költségvetési hiánya háromszorosa a tervezettnek, és eléri a hazai össztermék 13 %-át. Románia 4-6-szor annyi energiát használ fel egy termék előállítására, mint a nyugat-európai országok, a szomszédos országokhoz képest ez az elmaradás két-háromszoros. Ciorbea kemény intézkedéseket helyezett kilátásba. A legnehezebb helyzetben levők támogatására külön szociális intézkedéseket dolgoznak ki. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 1./
