Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 352 találat lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-352
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. szeptember 25.

Makkay József azt vizsgálta, hogy megyénként mit jelent a magyarság számára a kormányzati részvétel. Székelyföldön például tucatnyi közösségi érdekeltségű beruházás indult, megpezsdült az élet, s az emberek mintha némi reménysugarat látnának sorsuk jobbra fordulását illetően. De változott a világ a Szilágyságban és Szatmárban is, ahol a magyar nyelv lassan teret hódít a közintézményekben. A legtöbb megyében sikerült kiharcolni a koalíciós egyeztetések során az RMDSZ-nek ítélt vezetői állásokat. Egyedül Kolozs megyében bukott meg szinte minden próbálkozás. A közintézmények igazgatói állásai körül, amelyet az RMDSZ-nek kellene betöltenie, egyet foglaltunk el! Számos RMDSZ-politikus szerint azért, mert a Kolozs megyei RMDSZ vezetői igazából nem törődtek vele, hogy mi történik házuk táján. A mai kolozsvári helyzetkép több, mint elszomorító. Aki ma magyarként Kolozsvárhoz ragaszkodik, legfennebb csak azért teszi, mert itt született, vagy valamikor itt telepedett le, különben nyugodtabban megélhetne bárhol Erdélyben. Ott, ahol nem alázzák meg napi rendszerességgel, ahol a közhivatalban nem néznek át a fején, ha netán magyarul szólalna meg. - Kolozsvár az a város, ahol a magyarság már szinte mindenből kiábrándult. Nem jár színházba, operába, rendezvényekre, a régi szép időkhöz képest egyre ritkábban és rendszertelenül olvassa magyar napilapját. Kolozsvár magyarsága megalázott, kisebbrendűségben szenved, számkivetettnek érzi magát, és ha teheti, menekül. - A Kolozsvár-szindróma talán egyedüli Erdélyben. /Makkay József: Kolozsvár-szindróma. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1999. szeptember 25.

Kolozsváron szept. 23-án, az Apáczai Csere János Líceum dísztermében megtartott hagyományos tanévnyitó pedagógusgyűlés fő témája a magyar nyelvű szakoktatás volt. A pedagógusszövetség Kolozs megyei elnöke, Székely Géza tanár hangsúlyozta: az idén még hamarabb fognak elindulni a nyolcadikosok továbbtanulási terveit felmérő űrlapok, mint tavaly. Török Ferenc főtanfelügyelő-helyettes figyelmeztetett: a magyar nyolcadikosok 80 százaléka foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz, hogy elméleti líceumban folytassa tanulmányait, ez sok tanügyi szakember számára nem megnyugtató. - Azok a nyolcadikosok, akik épphogy átcsúsztak a képességvizsgán, nem valószínű, hogy időközben meg fognak táltosodni az elméleti líceumokban. Bálint Kelemen Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének oktatási alelnöke hangsúlyozta: a hazai pedagógustársadalom sok gondjára-bajára hozna gyógyírt a lelkiismeretes tanári-nevelői munka. Sajnos - mondta -, igen sokan panaszkodnak az RMDSZ-nél arra, hogy a magyar anyanyelvű tanárok, igazgatók nem végzik dolgukat úgy, ahogyan azt kellene. - A Könnyűipari Líceum PHARE-segéllyel kialakított géphálózatát - mondta - bármelyik iskola megirigyelhetné. Az olyanszerű jelszóval, hogy "elvtársak, szakoktatást kell csinálni", már nem lehet semmit elérni. Révész Erzsébet mérnök-tanár - akinek fontos szerepe volt a magyar tannyelvű szakoktatás beindulásában - határozottan kiállt a magyar szakoktatás továbbfejlesztésének terve mellett. /Szabó Csaba: Élénk vita a pedagógusok évnyitó gyűlésén. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1999. szeptember 25.

Szept. 27-én nyílik a tanév a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ahol az idén 410 elsőéves hallgató kezdi meg tandíjmentesen tanulmányait az általános orvosi, a fogorvosi és a gyógyszerészeti karon, valamint a fogászati és újdonságként az orvosi asszisztensképző kollégiumban. Ez a szám kiegészül a fizetéses helyekkel (100, 15, 15) a három fakultáson. A jövő héten dől el, hogy a frissen bejutott hallgatók milyen nyelven hallgatják az előadásokat. A bejutott magyar diákok száma alig valamivel kisebb, mint az elmúlt két esztendőben, amikor az általános karon például (1998-ban) elérte a 47 százalékot. Az 1999-2000-es egyetemi évben az általános orvosi karon a 250 hallgatóból körülbelül 111 (44,4 %) hallgatja az előadásokat magyar nyelven, a fogorvosin az 50-ből 17 (34%), a gyógyszerészeten az 50-ből 26 (50%). Ehhez kell még hozzászámítani a fizető hallgatókat, s így alakul ki majd a végleges arány. A nyugdíjazások miatt újólag csökkent a magyar egyetemi tanárok száma Dr. Brassai Zoltán belgyógyászprofesszor, az általános orvosi kar helyettes dékánja elmondta, Gáspár István, Péter Mihály és Bocskay István professzorok nyugdíjazása nagy gondot jelent, s ez a helyzet a fogorvosi karon érezteti leginkább a hatását. Az általános karon a nagyobb diszciplínák esetében megoldott a magasan képzett oktatók száma, a hiányt a kisebb szakok esetében kell pótolni. Ezt egyrészt a konzultáns professzorok segítségével oldják meg, másrészt klinikus orvosok vállalták az órák megtartását. A jövőben a nyugdíjazások tovább folytatódnak, Brassai professzor kifejtette, hogy azokban a tehetséges, külföldi ösztöndíjakban is részesült fiatalokban bízik, akik vállalkoznak erre a munkára. /Évkezdés a MOGYE-en. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

1999. szeptember 25.

Szeptember 21-ről 22-re virradólag ismeretlen tettesek betörtek a nagybányai RMDSZ-székház épületébe. Csak az egyik terembe mentek be. Jóllehet az irodában és a mellette levő helyiségben ott volt két személyi számítógép, fénymásoló,TV, videó, értékes festmények, a tettesek csak egy lakattal zárt fémszekrény ajtaját feszítették fel. Ott is a felső polcon volt 1 700 000 lej egy nylonzacskóban, amihez hozzá sem nyúltak. Csak egy kulcsra zárt pénztartó fémkazettát loptak el. A nevezett dobozban 1 egy millió lej volt, néhány akta és lejárt bankcsekk-lapok. Az első teremben minden aktát, könyvet, újságot és a két telefont össze-vissza dobálták a földre. /Betörtek az RMDSZ székházba. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

1999. szeptember 25.

A Homo Ludens Alapítvány - támogatói segítségével - segített abban, hogy megtarthassák az I. Romániai Magyar Bábostalálkozót. A találkozó fontosabb megállapításai: a bábvilágban nincs felsőfokú oktatás (sem színészeknek, sem rendezőknek, tervezőknek, bábkészítőknek), a pedagógusok nem figyelnek a bábosokra, a kritika szinte teljesen hiányzik. /Hegyi Réka, Fegyveresi Anikó: I. Romániai Magyar Bábostalálkozó. A szakmai találkozások felette szükséges voltáról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1999. szeptember 25.

Szeptember 25-én a gyergyószentmiklósi Gazdasági Iskolaközpont ünnepélyes keretek között fölvette gróf Batthyány Ignác volt erdélyi püspök nevét. Gróf Batthyány (1741, Németújvár - 1798, Kolozsvár) Grázban és Rómában végezte teológiai tanulmányait, egri kanonok, majd 1780-tól Erdély püspöke. Hittudományi és történelmi műveket írt, feldolgozta a Vatikán könyvtárának és levéltárának magyar vonatkozásait, e munkája később történelmi forrásértékkel bírt. Gyulafehérváron ő alapította a róla elnevezett könyvtárat és csillagvizsgálót. Püspöksége idején ő adományozott egyházi területet iskolaépítésre ott, ahol ma a Gazdasági Iskolaközpont épülete áll. Az ünnepséget Farkas Zoltán iskolaigazgató nyitotta meg, majd dr. Jakubinyi György római katolikus érsek méltatta elődje munkásságát. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, történész az iskola történetét ismertette. Leleplezték gróf Batthyány Ignác erdélyi püspök domborművét, amelyet egyelőre gipszváltozatban készített el Burján G. Emil szobrász, s amelynek bronzba öntését tervezi az iskola. /Névadó ünnepség a Gazdasági Iskolaközpontban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 22., Névadó ünnepség Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

1999. szeptember 25.

Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök egy hónapig Rómában fog tartózkodni, ahol két konferencián is részt vesz. Szeptember 27-29. között tartják a püspöki kar családfelelőseinek megbeszélését. Az egyházi vezetők beszámolnak arról, hogy milyen térségükben a családalapítás, az abortusz, az eutanázia helyzete, illetve arról, hogyan alakul az árvák és az öregek sorsa. A megbeszélések után a katolikus egyház megpróbál egységes választ találni az egyre égetőbb társadalmi kérdésekre. Hasonló világi problémákról tárgyal október 1-23. között az európai püspökök értekezlete, amelyen a mintegy 200 püspök és érsek mellett II. János Pál pápa is részt vesz. A naponkénti 8 órás megbeszélés-sorozaton országonként elemzik a katolikus egyház helyzetét. Tempfli József szept. 25-én indul Rómába, ahol a Pápai Magyar Intézet vendége lesz, amelynek épületét Fraknói Vilmos püspök, szentjobbi apát, történész adományozta a Vatikánnak. /Tempfli püspök Rómában. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 25./

1999. szeptember 25.

Gavrucza Tibor /sz. 1946. április 25-én, Nagyvárad-Velence/ született, a székelyhídi református egyházközség lelkésze, egyben a községi RMDSZ elnöke is. Lelkipásztori pályafutását Szatmárnémetiben kezdte segédlelkészként, majd onnan Diószegre, aztán a várad-újvárosi templomba került. 1978 óta Székelyhídon lelkész. 1990-ben a Harangszó református folyóirat elindítója. Érdekli a képzőművészet, Tiszadobon évente egyszer ökumenikus festészeti táborban vesz részt. /Dérer Ferenc: Elöljárók papucsban. Képzőművésznek készült, de lelkipásztor lett. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 25./

1999. szeptember 25.

Az UNESCO-n belül működő Camera egyesület évente adományoz díjat a világ legjobbnak ítélt kulturális televíziós csatornájának. Ezt az elismerést az idén a Duna Televízió érdemelte ki. A díjat szeptember 23-én adták át Párizsban, az UNESCO Palotában. A párizsi díjátadáson a televíziót Sára Sándor rendező-operatőr, a Duna Televízió elnöke képviselte. /Rangos nemzetközi elismerés a Duna Televíziónak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

1999. szeptember 25.

Szept. 21-én Nagyváradon, a Fehér Dezső Sajtóklubban bemutatták Nagy Béla szerkesztésében megjelent A tegnapok színháza című könyvet. A kötet a nagyváradi magyar színház épületének emel emléket, mivel 2000-ben lesz 100 éves. Az ünnepélyes megnyitás 1900. október 15-én volt. /A tegnapok színháza. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

1999. szeptember 25.

Técsőn a református egyház új parókiáját Makovecz Imre tervezte. Técső 4000 lelket számláló magyar közössége ünnepre készül, a Hollósy Simon magyar gimnázium kollégiumának átadási ünnepségére. A kollégium a Felső-Tisza vidéke magyar diákjainak biztosítja a bentlakást és a korszerű tanulási lehetőségeket. A vendégek között volt Antall Józsefné, a néhai miniszterelnök özvegye is. A Svájcban élő Vitéz Técsői Móricz Éva adományozta a kollégium. Tóth István, a Határon Túli Magyarok Hivatala nevében beszélt, kifejtve, hogy a magyar kormány egyik legfontosabb feladata, a határon túli magyarok identitásának megőrzése, kultúrájuk támogatása. - Técsőn a Báthory-emlékművet, a fejedelem portréját ábrázoló domborműves emléktáblát Tóth Emőke zsennyei szobrászművész készítette. A templomkert másik emlékműve Hollósy Simon festőművész mellszobra, szintén Tóth Emőke remekműve. - Nemrég jelent meg dr. Szöllősy Tibor könyve A kígyó önmagába mar címmel, amely Magyarországon nagy feltűnést keltett. Az ünnepségsorozat befejezéseként a kollégium udvarán dr. Antall Józsefné és Vitéz Técsői Móricz Éva leleplezte a bronz képmást, amely Antall Józsefet ábrázolja. Alkotója Domokos Béla érdi művész. /Técsői jegyzet. Múlt és jelen Kárpátalján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25-26./

1999. szeptember 27.

Szept. 25-én Valeriu Stoica igazságügy-miniszter Kolozsváron találkozott a bíróság, a törvényszék, az ügyészség képviselőivel. Szerinte jelenleg a legnagyobb gondot a polgári és büntetőjogi perek sorozatos halogatása jelenti, ez ugyanis fokozza az elégedetlenséget, és csökkenti az igazságszolgáltatás iránti bizalmat. A miniszter beszámolt arról a kormány által kezdeményezett törvénytervezetről, amely a büntető törvénykönyv újabb módosításáról szól. A tervezet bevezeti a kiküldött (megbízott) bíró intézményét, amely az emberi szabadságjogokat korlátozó intézkedéseket hivatott végrehajtani: előzetes letartóztatás, házkutatás stb. /Valeriu Stoica Kolozsváron. Komoly gondot jelent a perek halogatása. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

1999. szeptember 27.

Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ elnök, parlamenti képviselő felhívással fordult valamennyi, az európai normákat tisztelő román honfitársához, hogy emeljék föl szavukat Funar kolozsvári polgármester rágalmai ellen, amely méltóságérzetében és emberségében sérti a kolozsvári és összmagyar nemzeti közösséget. Uszító megnyilvánulásaival, alaptalan minősítéseivel megtéveszti a helyi és országos román közvéleményt. A közös örökség, Kolozsvár szellemi európaiságának megőrzése "közös felelősségünk és feladatunk." Az állami intézményeknek kötelességük a Btk 1681. cikkelyének szellemében eljárni és cselekedni. A Btk 1681. cikkelye tisztán megfogalmazza: "Hamis hírek, információk vagy adatok, illetve hamisított okiratok bármilyen módon való terjesztése, amennyiben a cselekedet az állam biztonságát vagy Románia nemzetközi kapcsolatait sértheti, 1 évtől 5 évig terjedő börtönnel büntetendő." E törvényes előírás betartása, minden állampolgárnak, még Kolozsvár polgármesterének is kötelessége. /Felhívás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

1999. szeptember 27.

Kapy István, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke tárgyalt Teodor Maghiarral, a Nagyváradi Egyetem rektorával az intézetben esetleg indítandó magyar szakokról. Maghiar rektor továbbra is fenntartotta ígéretét a magyar szakok beindítására. A hallgatóknak kellene kérvényezni a magyar szak beindítását. /Szeghalmi Örs: Magyar egyetemi szakok. Az kérvényezhet, aki bejutott. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 27./

1999. szeptember 27.

Szept. 26-án tartotta választmányi ülését Bákóban a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. A tanácskozáson meghívottként részt vett Sebesi Karen Attila, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének művelődési alelnöke és Bartunek István, a szövetségi elnök személyi titkára. A választmány tagjai, többek között, jóváhagyták az augusztus 29-én tartott közgyűlés jegyzőkönyvét, Csicsó Antal elnök ismertette a csángómagyar szövetség időszerű szervezési kérdéseit. A megbeszélés során különös hangsúlyt kapott a klézsei és a pusztinai csángóház létrehozása. Ugyanakkor a választmány megbízottat nevezett ki, Zöld Péter tanár személyében, aki a különböző erdélyi településeken tanuló csángó gyerekek iskoláit fogja rendszeresen felkeresni, állandó kapcsolatot tart azokkal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 27. - 1566. szám/

1999. szeptember 27.

Szept. 26-án, vasárnap ünnepelték Szovátán a református templom fennállásának hatvanadik évfordulóját. Az ünnepségre a magyarországi Mezőtúr-testvérgyülekezet, a nagyvárad-olaszi gyülekezet, valamint volt szovátai lelkészek is hivatalosak voltak. A templomépíttetőkre emlékezve kopjafát állítottak és emléktáblát lepleznek le. Baczoni Szilárda, lelkésznő a templomnak dr. Dávid László, segesvári lelkipásztor leírása alapján összeállított művészettörténeti jellegét és értékeit ismertette. Ezt követően, a templomkertben a Király Csaba által faragott kopjafa illetve az emléktábla előtt tisztelgett a gyülekezet. /Járay Fekete Katalin: 60 éves a szovátai református templom. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

1999. szeptember 27.

Parászka Miklós színházi szakember és a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ igazgatója, főiskolai tanár, a nagyváradi Szigligeti Ede Társulat főrendezője, vendégrendezője a debreceni Csokonai Színháznak, újabban pedig a Csíkszeredai Játékszín igazgatója is. Kényszerhelyzetek sorozatában él, nyilatkozta, ez fárasztó. Mindegyik erdélyi magyar társulat megpróbálkozott a helytállással, a maga módján. A temesvári társulat művészileg jelentős produkciókkal dicsekedhet, felfigyeltek rá külföldön is, ám közönsége megcsappant, jól felszerelt stúdiószínpadot építettek. Az ellenpélda Nagyvárad. Az elbizonytalanodás itt a legmakacsabb. Egy markáns rendezőegyéniségre volna szüksége a társulatnak. A kolozsvári Állami Magyar Színház társulata bejárta Nyugat-Európát. "Tompa Gábor igazgató neve egyfajta világmárka. A probléma itt a nézettség hihetetlenül alacsony volta", állapította meg Parászka Miklós. Marosvásárhelyen elhúzódó vezetési válságról van szó. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház gyorsan modernizálódott. Bocsárdi László és Barabás Olga - a két tehetséges fiatal rendező - új koncepciót dolgoztak ki. De ők is nézőket veszítettek. A gyergyószentmiklósi Figura Színháznak nem sikerült ezt az avangard társulatot repertoárszínházzá alakítani, a társulatépítés is akadozik. - A színházi szakemberek képzését szolgálja a marosvásárhelyi főiskola és a kolozsvári. Van rivalizálás a két központ között. - A Harag György Társulat és a Csíki Játékszín sorsának összekötése komoly kísérlet, és komoly színházművészeti hozadékai is vannak: egy-egy darabból 15-20 előadás helyett 30-40-et játszhatnak. Mód van szélesebb körű repertoár kialakítására is. A Csíkszeredai Játékszín megalakulása lehetővé tette új, ifjú színészek alkalmazást. Segítséget jelent, hogy Csíkszeredában máris létesítettek egy 12 szobás, plusz egy 2 szobás szolgálati lakással ellátott Színészházat. A Csíki Játékszín színészei között van Bíró József, aki a kolozsváriak egyik vezető színésze volt, továbbá a külföldön ugyancsak elismert Hunyadi László, és a fiatalok: Nagy Csongor, Antal Ildikó, valamint három végzős, Kosztándi Zsolt, Mardírosz Ágnes, Nagy Dorottya. /Parászka Miklós színjátszásunkról. ?Van múltunk, és lesz jövőnk?" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./

1999. szeptember 27.

A tervek szerint 2000. augusztusában, Marosvásárhelyen tartja IX. Anyanyelvi Konferenciáját a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, a tudományos tanácskozáson az anyanyelvűség és a nemzeti identitás az integrálódó Európában témakört elemzik - jelentette be Komlós Attila, a társaság ügyvezető elnöke. A marosvásárhelyi rendezvénynek az Anyanyelvi Konferencia alapításának 30. évfordulója, és a határon túli helyszín is kiemelt jelentőséget biztosít. Az eszmecserén várhatóan 200 résztvevővel képviselteti magát a társaság magyarországi, nyugati, valamint a szomszédos országokban élő tagsága. Az elnökségi ülés a konferencia előkészítésén túl foglalkozott a társaság idei munkájával is. Pomogáts Béla elnöki beszámolójában úgy fogalmazott: fontosnak tartaná, ha a kormányzat által elismerésre méltó módon létrehozott Magyar Állandó Értekezlet a jövőben bevonná munkájába az egyetemes magyar művelődésben szerepet játszó nagy múltú szervezeteket, köztük a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságát is - közölte az ügyvezető elnök. A társaság felvállalja a szórvány magyarság nyelvi és kulturális gondozásának ügyét, a jövőben találkozót szervez a magyar szervezetek számára - erről is döntöttek az elnökségi ülésen. /Anyanyelvi Konferencia 2000-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

1999. szeptember 28.

Szilágyi Pál, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ideiglenes rektora kifejtette: nagy előrelépésnek tartja, hogy a tanítóképző líceumok átalakulhatnak felsőfokú intézményekké. Az egyetem eddig öt magyar és hét román tannyelvű pedagógiai líceumot vett át, ezek a jövőben az egyetem kollégiumaiként működhetnek. Idén a magyar hallgatók számára több mint nyolcszáz ingyenes, és majdnem ugyanannyi tandíjas helyet tudnak biztosítani. Így az első éven körülbelül 1500-ra tehető a magyar nemzetiségű hallgatók száma. Azonban a jogon és a közgazdasági szakon a magyar nyelvű oktatást nem sikerült beindítani. Szilágyi hangsúlyozta, fő célkitűzésük az önálló magyar tagozat létrehozása. A kormánynak határozatban kellene rögzítenie a kolozsvári tudományegyetem szerkezetét, ennek keretén belül pedig a magyar karok és tanszékek létét. Szilágyi elképzelhetőnek tartja, hogy a jogon bizonyos előadások magyar, míg mások román nyelven folynának. A jelenlegi tanügyi törvény nem teszi lehetővé az önálló magyar egyetem létrehozását, a romániai magyarságnak meg kell találnia azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével a hiányszakokat pótolhatja. Ezért csak üdvözölni tudják az egyházaknak az erdélyi magyar magánegyetem létesítésére vonatkozó kezdeményezését. A magyar egyetemnek csakis Kolozsváron lehet a központja, hiszen egyetlen erdélyi városban sincsenek meg azok a feltételek, amelyek biztosítani tudnánk a megfelelő szintű felsőfokú képzést. /Papp Annamária: Legfőbb célunk az önállósulás Interjú Szilágyi Pállal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem ideiglenes rektorával. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

1999. szeptember 28.

A második világháború eseményeihez kapcsolódó ünnepséget szervezett Nagyszalontán a helyi Háborús Veteránok Egyesülete. Nicolae Marian, a Román Nemzeti Párt helyi szervezetének elnöke szólt az egybegyűltekhez. Utalva a szervezőknek arra az indítványára, hogy koszorúzzák meg a magyar hősi halottak emlékművét is, kijelentette. "Nem várhatja el tőlünk senki, hogy nemzetünk gyilkosainak sírjára virágot tegyünk." Ez a kijelentés, akárcsak a többi nacionalista szófordulat, válasz nélkül maradt. /Ünnep az ősi földön. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./

1999. szeptember 28.

A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület tisztújító közgyűlésén Dánielisz Endre tiszteletbeli elnök üdvözlő szavai után Nagy György József elnök köszöntötte a tagságot. Beszámoló hangzott el az egyesület tavalyi tevékenységéről. A közgyűlésen újraválasztották elnöknek Nagy György Józsefet, aki elmondta: idén decemberben szobrot szeretnének állítani a város másik nagy szülöttének, Zilahy Lajosnak. Terveik között szerepel, hogy az Arany-emlékegyesület jogutódaként visszaszerezzék a Csonka-toronnyal szomszédos palotát. /Szobrot Zilahy Lajosnak. = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 28./

1999. szeptember 28.

A hét végén kétnapos tanácskozást tartottak a Maros megyei civil szervezetek. A fő cél az volt, hogy Marosvásárhelyen létrehozzák a nemkormányzati szervezetek támogató központját. A tanácskozás keretében a Nyílt Társadalomért Alapítvány küldötte olyan pályázati lehetőségekről, programokról számolt be, melyek keretében némi anyagi támogatást is kaphatnának a civil szervezetek. Figyelemre méltó az Alpha Trasilvania Alapítvány programja, melynek célja otthonukban ellátni a mozgássérült, krónikus beteg, rokkant embereket. Mint kiderült: Maros megyében 13 ezer ilyen egyént tartanak nyilván. A Pro Európa Liga az alternatív polgári nevelést szorgalmazta. /Civil szervezetek tanácskozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1999. szeptember 28.

A magyar tévések egy csoportja Erdélyt járja. A Szovátán jelen volt Belénessy Csaba, az MTV Regionális, Kisebbségi és Határon túli Főszerkesztőségének vezetője, Bornemissza Eszter, a Határon túli Műsorok Szerkesztőségének vezetője, Dömölky János, a Magyar Televízió elnökének tanácsadója, és még jó néhányan az MTV stábjából. Jelen voltak az erdélyi, vajdasági, felvidéki, ukrajnai magyar tévések is. A vita arról folyt, hogy szegények a határon kívüli tévések, stúdiók, hogy szükség van a határon túli tudósításokra, csak éppen nincsenek hozzá eszközök, meg az a mód sincs kidolgozva, ahogyan a tudósítások, riportok gyorsan és biztonságosan eljuthatnának az MTV-hez. Egy ideje az a hír járja, hogy az MTV is nyitni készül a határon túli magyarsággal kapcsolatos témák felé. Talán a legnyilvánvalóbban ez majd az MTV híradójában mutatkozik meg, mely eddig nemigen jeleskedett a határon túli helyzet tálalásában. Szovátán megjelent Horváth Szilárd, az MTV híradójának főszerkesztőjét is, aki elmondta: támogatja azt, hogy a hírműsor ne csak magyarországi, hanem "magyar híradó" legyen. - Az MTV-nek szeptember elsejétől bukaresti tudósítója van, B. Nagy Veronika. Horváth Szilárd nemrég lett főszerkesztő, furcsának tartja, hogy a híradónak eddig egyetlen határon túli városban sem volt tudósítója. Bornemissza Eszter arról tájékoztatott, hogy a Határon túli Műsorok Szerkesztőségének vezetősége évente összeül a határon túli munkatársakkal. Tavaly elmaradt ez az összejövetel, az idén meg nagyon aktuálissá vált. - Szept. 24-én az MTV munkatársai Markó Béla szövetségi elnökkel, Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével, Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkárral, találkoztak. Jelen volt Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke munkatársaival /Bálint- Pataki József, Bátai Tibor/. A tévés csapat Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen folytatta körútját. /Stílusváltás az MTV-nél? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1999. szeptember 28.

A budapesti Terra Stúdió Kft. vezetésével alakult konzorcium megkezdte a magyar-román határrégió fejlesztési koncepciójának és programjának elkészítését, melynek megvalósítását az Európai Unió is támogatja - hangzott el a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés múlt hét végi, Nyíregyházán tartott ülésén. Brüsszel PHARE-alapjából 70 millió forintnak megfelelő eurót ad a két ország egymással szomszédos területeinek gazdasági együttműködését erősítő program elkészítésére. Az érintett négy magyar megye, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg együttesen 11,5 millió forinttal járul hozzá a tervezési költségekhez. A szabolcsi önkormányzati képviselőtestület úgy döntött, hogy az idei költségvetéséből 1 millió, míg a jövő éviből 1 millió 125 ezer forinttal járul a tervezés kiadásaihoz. A program elkészítését a központi költségvetés is támogatja, ugyanannyi forrást - 11,5 millió forintot - biztosít, mint a négy érintett megyei önkormányzat. /Magyar-román határrégiós fejlesztési terv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1999. szeptember 28.

Túrterebesen immár két éve működik a Caritas óvoda, ebben az évben pedig szintén a Caritas segítségével tanulóház indul, ahol a település cigány-, illetve szegényebb családjainak gyermekei tanulhatnak. Eddig 102 gyerek iratkozott be, akik a délutánjaikat is itt töltik. A pedagógusok délután foglalkoznak a tanulókkal, akik ebédet is kapnak. Egy speciális osztály indul írástudatlanoknak, amelynek huszonöt tagja lesz. Ezek olyan gyerekek, akik már betöltötték a tizedik életévüket, de még nem tudnak írni és olvasni. /Caritas ?tanulóház" indul Túrterebesen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./

1999. szeptember 28.

Szept. 28-án nyitotta meg idei "évadját" az aradi Tóth Árpád Irodalmi Kör. Dr. Brauch Magda Gyuláról tartott előadást. /A Tóth Árpád Irodalmi Körben. = Nyugati Jelen (Arad ? Temesvár), szept. 30./

1999. szeptember 29.

Szept. 28-án tartották a Babes-Bolyai Egyetem Gyergyószentmiklósra kihelyezett tagozatán az ünnepélyes főiskolai tanévnyitót. Dr. Pándi Gábor egyetemi docens, főigazgató, valamint Dombai István igazgatóhelyettes hangsúlyozták, hogy a Gyergyószentmiklóson tanulók az egyetem teljes jogú diákjai, akiket a Babes-Bolyai Egyetem neve éppúgy kötelez, mint a Kolozsváron tanuló kollégáikat. A most tanévet kezdő 222 diákból 154-en magyar, 68-an román tagozaton folytatják tanulmányaikat. Turizmus szakon első éven 54, másodéven 83, harmadéven pedig 41 hallgatója van a főiskolának, kartográfia szakon első éven 17 magyar, 2 román, másodéven 20 magyar és 5 román tagozatos hallgató képezi magát. A gyergyói főiskolán 44-en tanulnak tandíj ellenében, a többiek tanítási költségeit az állami költségvetésből finanszírozzák. /Főiskolai tanévnyitó Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

1999. szeptember 29.

Szept. 18-án megkezdte a tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetibe kihelyezett, tanítóképző-angoltanári főiskolai tagozata. A megnyitón dr. Bura László, az évfolyam felelőse mondott beszédet. A vezetőség célkitűzése az, hogy élő kapcsolatot tartson fenn a másik négy itteni és határon túli, hasonló profilú felsőoktatási intézménnyel. Azt is elmondta: az egyetemnek szándéka, hogy jövőre újabb karokkal bővítse a szatmárnémeti főiskolai oktatást. Idén a 25 ingyenesen tanuló hallgatón kívül tizenkilencen fizetéses rendszerben tanulhatnak. Osztálytermük a Kölcsey Kollégium pincehelyiségében van. /Tanévnyitó a tanítóképző főiskolai tagozaton. Mérföldkő a szatmári oktatás terén. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 29./

1999. szeptember 29.

Szept. 22-én volt a Kölcsey Színpad /Arad/ tizedik évadnyitója, fél házzal. Szept. 24-én pedig elindultak Gyergyószentmiklósra, a VII. Műkedvelő Színjátszó Találkozóra. Nagy sikerrel szerepeltek. A találkozón felléptek többek között az érmihályfalvi diákok, a sepsiszentgyörgyi OSONO diákszínpad, Dicsőszentmárton műkedvelői. /Újból Gyergyószentmiklóson. A Kölcsey Színpad a VII. Műkedvelő Színjátszó Találkozón. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), szept. 29./

1999. szeptember 29.

Nagyváradon a Szigligeti társulat bemutatta Tamási Áron életművének kiemelkedő darabját, az Énekes madarat. Az évadnyitó előadás létrejöttében több neves magyarországi vendég is részvett. A rendező a budapesti Jászai-díjas Gali László, a főszerepben az ugyancsak budapesti színművész, Oze Áron lépett fel. A Magdót alakító Gajai Ágnes idén végezte el a kolozsvári színművészeti főiskolát. /Évadnyitó Tamásival. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./


lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-352




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998