Első nagyszabású nyári táborát szervezte meg a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) júl. 29. és aug. 1. között Marosfőn. A találkozón a szövetség 18 tagszervezetének 150 képviselője mellett 15 hollandiai fríz fiatal is jelen volt, továbbá a Vajdasági Ifjúsági Fórum képviselői. A táborban a magyar és román ifjúsági és sportminisztérium küldöttségei hivatalosan találkoztak, amelyeken a két ország készülő ifjúsági törvénytervezeteiről, a kisebbségi fiatalok szervezeteinek helyzetéről, intézményi és szervezeti együttműködésről, illetve az európai pénzalapok felhasználási lehetőségeiről tárgyaltak. Szabó László helyettes államtitkár és Mario Ruse ifjúsági ügyekben illetékes államtitkár több együttműködési javaslatot tett. Nagy Pál, a MISZSZ elnöke szerint a szövetség bebizonyította, hogy civil szervezetként is képes híd szerepet betölteni a két ország ifjúsági életében. /Nagy István: MISZSZ Civil szervezetként is hatékonyan. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 7./
2001. augusztus 8.
Gheorghe Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke leszögezte: Románia parlamentje nem vitatja meg a státustörvényt, "csupán a kormánynak azokat az esetleges intézkedéseit, amelyek azt a célt szolgálnák, hogy a szóban forgó jogszabály alkalmazhatatlanná váljék Románia területén". Prisacaru úgy vélekedett, hogy a törvény romániai alkalmazását megakadályozó intézkedésekről szóló esetleges vita nem kelt majd feszültséget a kormányzó Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között. /Nem kellene vita tárgyává tenni a státustörvényt.Csak alkalmazását akadályoznák meg. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2001. augusztus 8.
Románia főügyésze, Tanase Joita elhatározta a semmítő ítélet előterjesztését Victor Athanasie Stanculescu és Mihai Chitac perében, akiket 1999. július 15-én ítélt el a Legfelsőbb Bíróság. Megtartják az ítéletnek azt a részét, amely körülbelül 37 milliárd lej kártérítés kifizetését írja elő, amelyet az elítélteknek a nemzetvédelmi minisztériummal együtt kell kifizetniük az áldozatoknak vagy örököseiknek. A főügyész szerint alaptalan és törvénytelen a Legfelsőbb Bíróságnak a határozata, amelyben a tábornokokat egyrészt 15 év, illetve 8 év börtönre ítélte őket különösen súlyos emberölésért és különösen súlyos emberölési kísérletért. /Stanculescu és Chitac szabadlábon? Semmisségi felfolyamodást támogat a főügyész. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./ A két vádlottat az 1989-es eseményekben való szerepükért ítélték el.
2001. augusztus 8.
Gheorghe Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke leszögezte: Románia parlamentje nem vitatja meg a státustörvényt, "csupán a kormánynak azokat az esetleges intézkedéseit, amelyek azt a célt szolgálnák, hogy a szóban forgó jogszabály alkalmazhatatlanná váljék Románia területén". Prisacaru úgy vélekedett, hogy a törvény romániai alkalmazását megakadályozó intézkedésekről szóló esetleges vita nem kelt majd feszültséget a kormányzó Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ között. /Nem kellene vita tárgyává tenni a státustörvényt. Csak alkalmazását akadályoznák meg. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2001. augusztus 8.
Néha tagadhatatlan hasonlóságot fedezhetünk fel a legfrissebb indulatkavaró megnyilatkozás - és a húsz-harminc év előtti között, bár azonosság nem teljes. Legutóbb például, a magyar státustörvény kapcsán mesterségesen támasztott hangulatkeltés juttatta Fodor Sándor eszébe a közel húsz év előttit, amikor országos műfelháborodás támadt a Budapesten kiadott Erdély története körül. Történt pedig ez annak ellenére, hogy a munka szerzői-szerkesztői eleve kijelentették: nem kívántak "utolsó szó"-t kimondani az Erdély történetéhez kapcsolódó kérdésekben. Román, esetleg szász, vagy bármilyen más nemzetiségű történészkollégák segítségével együtt szeretnék kiküszöbölni az esetleges egyoldalúságokat, megegyezésre jutni a vitatott pontokon. Ilyesmiről szó sem lehetett. Ilie Ceausescu történész-tábornok történelemszemlélete szerint Erdély története a dákok hősi helytállásával kezdődik, majd a vitéz Mihály Vajda hősi harcaival folytatódik ezerötszáz év múltán - és Horea, Closca, valamint Crisan felkelésével megy tovább Avram Iancuig, mígnem aztán Erdély "visszatér" Románia kebelére, 1918. december 1-jén. Méltán keltett fel tehát országos közfelháborodást a Budapesten megjelent történeti munka, amely - eléggé el nem ítélhető módon - nem annyira bizonyos népek hazafias képzelőerejére, mint inkább történelmi dokumentumokra alapozott. Elítélésére-megbélyegzésére külön gyűlést hívtak össze Bukarestben nagyszámú (hazai) magyar résztvevővel. Itt azonban hiba csúszott a számításba: a meghívott magyarok között ugyanis tisztességes, gerinces emberek is voltak, akik arra hivatkozva, hogy az inkriminált könyv nem is járt a kezükben - megtagadták a gyűlésen való részvételt, így az országosnak szánt botrány mindössze nagyobb méretű ricsajjá sikerült. A státustörvény? Ehhez is sokkal több közéleti személyiség, politikus szólt hozzá, mint amennyien ismerik a törvényt. A törvény kevesebbet tartalmaz, mint amennyit a szlovák nemzetiségűeknek biztosít a szlovák konzulátuson kiállított "szlovák" igazolvány, de ez egyetlen politikus, újságíró nagynemzeti önérzetét sem bántotta. Kétségtelen: a hajdani (Erdély történetét elítélő) és a mostani (státustörvény ellen indított), nacionalista érzelmeket felkorbácsoló kampány között különbség is van. Az előbbit - szinte kizárólag "belső" használatra szánták. Az utóbbival pedig lehetőleg Magyarország Euro-csatlakozásának kívántak keresztbe tenni. Még egy örvendetes különbség van a kurta negyedszázadon belül indított két hecckampány között: most, utóbb a romániai magyarokat nem vonták be a státustörvény elleni hangulatkeltésbe. /Fodor Sándor: Ismétlődések (Az időben) . = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2001. augusztus 8.
A Református Mentő Misszió és a Bonus Pastor Alapítvány aug. 20-31. között Magyarón újabb segítőtábort szervez szenvedélybetegek számára. A tábor ideje alatt biztosított az állandó orvosi ügyelet és tanácsadás. A részvétel feltétele a pontos jelentlét az első naptól az utolsóig. /Újabb segítőtábor szenvedélybetegeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2001. augusztus 8.
Kovács Attila Brassó megyei RMDSZ-elnök beszámolt arról, hogy kibővített ügyvezető elnökségi ülésre került sor az elmúlt héten. A régi félreértéseket, nézeteltéréseket, érdekcsoportokat sikerült megszüntetnie az új megyei vezetőségnek, de új konfliktusok is kialakultak. Az önkormányzati tisztségviselőkkel kapcsolatos problémákat szerették volna megtárgyalni. Megengedhetetlen, hogy egy olyan személy, akit RMDSZ-színekben választottak meg, ne konzultáljon, ne az RMDSZ-programot képviselje. Egyesek nem akarják megérteni, hogy idén március 24-én új megyei elnököt választottak, új ügyvezető elnökség alakult. Ezzel az elnökkel kellene konzultálniuk. A mostani ülésen határozat született arról, hogy a Szociáldemokrata Párttal szükséges együttműködniük. Előzőleg a kormánypárt helyi szinten eldöntötte, hogy megszüntetnek az RMDSZ-szel mindennemű kapcsolatot, és megvonják a politikai támogatást. /Tóásó Áron Zoltán: A brassói RMDSZ háza tája. Beszélgetés Kovács Attila megyei elnökkel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
2001. augusztus 8.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyen induló szociálpedagógia szakára az oktatók eredetileg aug. 6-ig jelentkezhettek. A határidőt három nappal hosszabbították meg. Az egyetem csíkszeredai helyszínének román-angol szakára, ezen belül az angol tantárgy oktatói állásaira jelentkeztek a legtöbben - mondta a Krónikának Lányi Szabolcs dékán. "Legtöbben a tanársegédi-adjunktusi állásokra jelentkeztek. Kevesen pályázták meg a meghirdetett előadótanári és professzori állásokat; ennek oka, hogy a romániai magyar tudományos oktatás az idők során elsorvadt, hiányzik az egyetemi karrierrel rendelkező oktatói réteg" - vélte Lányi. /Salamon Márton László: Hosszabbított határidő. Továbbra is keres oktatókat a Sapientia Egyetem. = Krónika (Kolozsvár), aug. 8./
2001. augusztus 8.
A Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány első nagyobb megpróbáltatása, az állandó zaklatások mellett, a vajdahunyadi Ferences Teológia felszámolása volt, mely 1949. nov. 30-án éjszaka történt. A teológia felszámolásával elvágtak, megszüntettek minden szerzetesi utánpótlás-lehetőséget. A szerzetesi életre készülő fiatalokat hazaküldték, újakat nem lehetett felvenni. Ez tartott 40 éven keresztül. A második és legsúlyosabb megpróbáltatás 1951. aug. 20-án történt: egyszerre minden rendházban megjelentek a karhatalom fegyveres emberei és a barátokat fedett autókba ültetve elhurcolták. Az elhurcoltatásuk célpontja a Máriaradna volt, ezt jelölték ki kényszertábornak. Ide zsúfoltak össze 122 testvért. A nagyszámban összezárt testvérek élelmezéséről nem gondoskodtak az állam emberei, abban a reményben, hogy a testvérek nem bírva az éhséget, a zsúfoltságot, önként elmennek, feloszlatják majd a rendtartományt. De a gondviselő Isten nem hagyta magukra a barátokat. A hívek Erdély minden megindultak, élelmet vittek a batároknak. A ferencesek aug. 11-én a Csíksomlyói hálaadó szentmise keretében ünneplik meg az erdélyi ferences család történelmi eseményét. /Damján testvér: Emlékezve és hálát adva. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./
2001. augusztus 8.
Tíz évvel ezelőtt kezdődött meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Pro Agricultura Hargitae és a Pro Agricultura Hungariae Alapítványok szervezésével a székelyföldi magyar fiatalok egyetemi képzése. Az évforduló alkalmából találkozóra kerül sor a végzettekkel aug. 10-én Csíkszeredában. Előadást tart dr. Molnár József egyetemi tanár, a Szent István Tudományegyetem dékánja és dr. György Antal elnök, egyetemi docens, a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány elnöke. /Találkoznak a végzettek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./
2001. augusztus 8.
Újabb ingatlanra tett szert az ortodox egyház Csíkszeredában: a volt vasúti menetjegyiroda is az övék lett. Négymilliárd lejért vették meg azt az épületet, a gavalléros román állam állta a számlát, az adófizetők zsebéből. Bizonyos források szerint a frissen vásárolt ház székhelye lesz a Keleti-Kárpátok múzeumának, mely így a sétálóutcán hirdetheti a dákoromán kontinuitást. Miután a Hargita-Kovászna püspökség jól megvetette lábát az Olt szállóban, átvette a bennszülöttek ellen harcoló gyarmatosítók taktikáját és támaszpontokkal szórta tele a várost. Szert tettek az Agroind vállalatra, egy üzlethelyiségre a Fehér Ház mellett, a kereskedelmi bank volt székhelyének felére /az utóbbiról Salajean püspök azt állította, ökumenikus rendelő lesz . Nos, orvosi rendelő nincs, ott van viszont a Ford-autószalon és egy számítástechnikai cég. A püspökség tehát bérbeadta az ajándékba kapott/. Székelyföldön az ortodox egyház újra átvette a románosítás úttörő szerepét. /Szondy Zoltán: Gyarapodik az ortodox vagyon Csíkban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./
2001. augusztus 8.
Szentegyházán találhatnak otthonra azok a súlyos testi, illetve szellemi fogyatékos Hargita megyei gyermekek, akik nemrég még a Bákó megyei Gyimesbükkön voltak, de ezentúl Hargita megyében kell elhelyezni őket. A kiszemelt épület az országúthoz közel, a kultúrotthon és az általános iskola szomszédságában található, ahol jelenleg orvosi rendelő és napközi is működik. - Elsősorban azt szeretnénk, hogy csak Hargita megyei gyermekek kerüljenek ide, ugyanakkor a személyzetet Szentegyházáról alkalmazzák, hisz ez új munkahelyeket jelent - mondta a polgármester. /Kovács Attila: Szentegyházára kerülhetnek a fogyatékos gyermekek. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./
2001. augusztus 8.
Atyha faluba látogatott az újságíró, ahol már nem él Kerestély Gyula bácsi a népi költő, aki nem érhette meg verseinek magyarországi kiadását. Elköltözött másvilágra Vinceffy Ilonka néni is, akinek varrottasait budapesti kiállításon is megcsodálhatták. Évek óta nincs autóbuszjárat a faluba. A gyermekek gyalog járnak be az öt kilométerre eső korondi iskolába. A falufelelős, Hadnagy Albert reménykedik: ősztől a korondi Csavargó magánbuszos ígérete szerint járatot indít Atyhára. Az anyaországi testvértelepülés, Veresegyháza önkormányzata pedig segítséget nyújt az útépítéshez. /Kristó Tibor: Atyha, a fellegekig nyúló falu. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 8./
2001. augusztus 8.
Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli az idén a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület. A szeptemberi ünnepségre máris megkezdődött a felkészülés, a jeles napokat több sajtókiadvány előzi meg. A Nagyszalonta jeles szülöttei című kiadvány korlátozott példányszámban még kapható, és nemrég ismét megjelent az Arany János nyomdokain c. füzet, melyben a nagy költő Szalontán töltött éveinek állomásait követheti nyomon az olvasó. A harmadik kiadvány, az igazi meglepetés épp most készül, ebben az Arany János Emlékegyesület és jogutóda, a Művelődési Egyesület története olvasható majd. /Tizedik évforduló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
2001. augusztus 8.
Dáné Tibor több könyvvel jelentkezett /A Vadvirágszelídítő (1958), az Athá-Rá, a fáráó írnoka (1958), a Háromemeletes túlvilág (1964), a Kortársaim a gyermekek (1965), a Hüvelyk Matyi családfája (1967), A Tau Ceti hívójele (1968), az Akinek nincs árnyéka (1970), a Kultúrkuriózumok kalendáriuma (1973), a Négy tenger hajósa (Bp. 1973 és 1975, Bukarest 1981), A varázsvessző lovagja (Buk. 1978, Bp. 1981), A Kajántető kincse (1989) /majd több mint egy évtizedes hallgatás után tér vissza új kötetével: Elhull a virág (Az igazság Szendrey Júliáról). Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2001. Dáné Tibor könyvében megrajzolta a valódi Szendrey Júliát ábrázoló szomorú portrét. /Szabó Csaba: Elhull a virág Az eliramlott élet sínei. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./
2001. augusztus 8.
Idén harmadszor rendezték meg, sikeres volt a Hadad Napja. A templom udvarán tartott ünnepi istentisztelettel kezdődött, eljöttek a helységből elszármazottak is. A helybeli általános iskolának (és jelenleg a kézműves- és néptánc-tábornak is) helyet adó Degenfeld-kastély udvarán tartott rendezvényekkel folytatódott az ünnepi műsor. Bakk Ferenc magyartanár Hadad község történetéről beszélt, majd környékbeli táncok következtek. A délután fénypontja a bogdándi Rozsmalint Együttes gyerekeinek népi tánca és éneke volt. /Báthory Éva: Az előző évieknél is jobban sikerült az idén harmadszor megrendezett Hadad Napja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 8./
2001. augusztus 8.
A szatmárnémeti Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum vidéki diákjainak négy éve biztosított az elhelyezése a Szent Alajos Konviktusban. A római katolikus egyház tulajdonában lévő épületet a püspökség 1997 óta bérbe adta a tanügynek, mely bérleti szerződést évente felújítják. A tanfelügyelőség által bérelt épület tatarozása, időszakos felújítása az egyházra hárul, a polgármesteri hivatal feladata a számlák rendezése. A bentlakás maximum 120 férőhelyes, elsősorban a római katolikus líceumba járó diákok nyernek itt elhelyezést. Az elhelyezés négy-ötágyas szobákban van, külön szinten vannak a fiúk és külön a lányok, minden szinten közös fürdőszoba és zuhanyzó van, állandó hideg-meleg vízzel, az ellátás pedig nagyon jó. Reszler Mihály, a líceum igazgatója azt nyilatkozta, hogy itt személyesen is törődnek a diákokkal. /Minden évben túljelentkezés van a Szent Alajos Konviktusban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 8./
2001. augusztus 8.
Csaknem 1,4 millióan látogatták meg a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket a Parlamentben az elmúlt másfél év alatt. 1999-ben, amikor a Szent Korona még nem volt az épületben, az Országházat 230 ezren látogatták meg, ám a következő évben ez a szám a négyszeresére nőtt. 2001 első hét hónapjában már több mint ötszázezren voltak kíváncsiak a Szent Koronára. A látogatók 77 százaléka magyar volt, a többiek külföldről érkeztek. Számítások szerint augusztusban legalább hetvenezren nézik meg a Szent Koronát, és így a millenniumi év lezárásakor a látogatók száma megközelíti majd a másfélmilliót. A Szent Koronát aug. 15-én, Szent István király halálának évfordulóján Esztergomba viszik, a Nagyboldogasszony-napi szentmisére, amit Paskai László bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek celebrál. /Szent Korona a Parlamentben. Eddig egymillió négyszázezren látták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 8./
2001. augusztus 9.
Ion Iliescu államfő és I. Mihály egykori román király is részt vett és felszólalt a román akadémián aug. 8-án megtartott emlékülésen, amelyet Mihály vajda (Mihai Viteazul) halála 400. évfordulójának szenteltek. Iliescu elnök beszédében a románok lakta fejedelemségek első egyesítését megkísérlő vajda példájára hivatkozva "az ország egységének és területi integritásának" megőrzésére, Románia európai felzárkózásának támogatására szólította fel a románokat. A volt uralkodó kiemelte: nem véletlenül viseli az egykori vajda keresztnevét, hiszen a XX. század első felében az ő nagyapja és később ő maga is a 400 évvel ezelőtti Mihai Viteazul példáját követve a román egyesítésen fáradozott, ha nem is mindig teljes sikerrel. Miközben kijelentette, hogy "senkivel szemben sincsenek területi követeléseink", hangoztatta: abba nem lehet belenyugodni, hogy a határon kívül élő románokról bárki is azt állítsa, hogy nem románok és nem román a nyelvük. A román akadémián megtartott emléküléssel vette kezdetét az a tíznaposra tervezett "országos zarándoklat", amellyel - mint a román sajtó megírta - a jelenlegi kormányerők megpróbálják "eloszlatni a románok nemzeti identitástudatában a magyar státustörvény miatt keletkezett zavarokat". /Történelmi megemlékezés Egységre szólítja fel a románokat Iliescu és I. Mihály király. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./ Aug. 8-án jelent meg először együtt nyilvánosan Iliescu elnök I. Mihály exkirállyal, akit őfelségének szólított. Az exkirály többek között kijelentette: a nemzeti egység egyik legnagyobb veszélye olykor az ország belsejéből jön és abból, hogy a románok képtelenek egységet alkotni és együtt haladni Románia jólétéért. Mihály király szerint jelenleg nincs reális veszélyben Románia területi egysége. Ugyanakkor felháborodott azon, hogy Moldova Köztársaságban hivatalos nyelvvé nyilvánították az oroszt. /A király és Iliescu. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./
2001. augusztus 9.
A román kormánylap a minap beszámolót közölt arról, hogy "a görögországi sajtó új konfliktust lát a Balkánon". A célpont a kirobbanható konfliktusra Románia. Előidézője Magyarország. Amely "a görög politikai elemzők" szerint főként az Orbán-korszak óta revizionista politikát folytat, rá akarja tenni a kezét Erdély és a Vajdaság egy részére. A román közvéleményt riogató térképet is közöltek, melyen, például a régió - Kolozsvárt is beleértve - Magyarországhoz tartozik. Valójában nem a görög sajtó, hanem egy görög sajtótermék fantazmagóriája e hipotézis - az Expresé -, amely annyira jelentéktelen, hogy a romániai görögök parlamenti képviselője nem is hallott róla, pedig jól ismeri anyaországa sajtóját. Másodsorban: az inkriminált újságcikk abban a Görögországban jelent meg, amely NATO-tagsága ellenére nem mindig ért egyet a NATO politikájával (lásd a jugoszláviai bombázásokat), Ciprus miatt kofliktusban van Törökországgal, a Balkán térképén megjelent új Macedónia pedig fájdalmat okoz számára. Abban a Görögországban, mely Budapestet nem szereti, az ugyancsak ortodox Bukarestet viszont igen. A görög nemzetiségű képviselő aug. 8-án megjelent nyilatkozata szerint a romániai kisebbségvédelem modellje sehol sem található meg Európában, a kisebbségeknek nem szabadna pártot alakítani. Ez a képviselő egy kisebbségi törvényen dolgozik. /Kilin Sándor: Csepegtetett méreg. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 9./
2001. augusztus 9.
Esztelneken aug. 7-én őrizetbe vették Reiner Antalt, akit az úgynevezett Agache-ügyben három évi börtönbüntetésre ítéltek. Reiner korábban Magyarországon tartózkodott és sok jel utal arra, hogy valaki gyorsan értesítette a rendőrséget hazaérkezéséről. Reinert Csíkszeredába szállították, büntetése letöltése végett. Úgyszólván a letartóztatással együtt terjedt el az az értesülés is, hogy a rendszerváltás zűrzavarában meglincselt milicista őrnagy fia, aki az édesapja ügyében hozott ítélettel elégedetlenkedve egyenesen Strasbourgban kíván fellebbezni. Most viszont álláspontját hirtelen megváltoztatva, egyszerre úgy vélekedik, hogy amennyiben az elítéltek elismerik bűnösségüket, kérni fogja, hogy megkegyelmezzenek nekik. /(Flóra Gábor): Valakik "súgtak"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2001. augusztus 9.
Romániában 2001 nyarán nemcsak volt politikai foglyokról lehet beszélni. Az Agache-ügy két áldozata, Héjja Dezső és Reiner Antal a csíkszeredai börtönben tölti büntetését. Sógor Csaba szenátor meglátogatta Héjja Dezsőt a csíkszeredai börtönben, a Hargita Népe munkatársát azonban nem engedték be, arra hivatkozva, hogy az elítélt előzetes írásos engedélye is szükséges ehhez. Sógor Csaba szenátor elmondta: Héjja Dezső kijelentette, nem bántották, nem nyúltak hozzá. Lelkileg nagyon megviselte a helyzete, újból elmondta, hogy Agachenek a közelében sem járt, ártatlannak tartja magát. Héjja Dezső négyéves börtönbüntetést kapott, az 54 éves férfi mankóval jár, pár évvel ezelőtt eltört lába nem gyógyult be rendesen. Reiner Antal öt év börtönbüntetést kapott, őt pár napja tartóztatták le, amikor hazajött Magyarországról. A kegyetlensége miatt különösen gyűlölt Agachet 1989 decemberében Kézdivásárhelyen meglincselte a felháborodott tömeg. Az igazságszolgáltatás gépezete utólag a tömegből kiemelt pár embert, ezek súlyos börtönbüntetéseket kaptak. "Ezek az elítéltek eleve amnesztia alá estek volna, ha az államelnök odahat, hogy az általa 1990 január elején kibocsátott rendeletet érvényesítsék is" - hangsúlyozta Sógor Csaba szenátor. /Szondy Zoltán: Politikai elítéltek a csíkszeredai börtönben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 9./
2001. augusztus 9.
Nagy gondban vannak a szinérváraljai magyarok: vajon milyen magyar nevet hagy jóvá városkájuknak a Román Akadémia illetékes bizottsága? Marad a jelenlegi, avagy a régies Szinyérváralját kell visszavegyék, ami azért nem lenne rossz. Ám attól félnek, a Pruteanu professzor által javasolt változatra kötelezik őket. Pruteanu, a magyarság nagy barátja - ahogy a híres nyelvész egy tévéműsorban nevezte magát - ugyanis azt vallja: Erdélyben minden településnek először román neve volt, amiből következik, hogy a "később" idetelepült magyarok csak azt vehették át hangzásban vagy tükörfordításban, miként ezt szeretett városa, Marosvásárhely neve is bizonyítja. Románul s magyarul ugyanazt jelenti, nem lehet félreértés, netán félrehallás. A lefordítás esetén Szatmárnémetiből, azaz Satu Mare-ból Nagyfalut, Nagybányából, vagyis Baia Maréból Nagyfürdőt, az azonos hangzás alapján pedig Nagyváradból, illetve Oradeából Óragyát faraghatnak. /Sike Lajos: Ha még inni se lehet... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2001. augusztus 9.
A napokban elhunyt 85. életévében dr. Száva János professzor, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem egyik legendás alakja, aki Európában másodikként készített csípőprotézist. Máthé Éva felidézte a professzorral 1995-ben készített interjút. A professzor elmondotta: Csíkszépvizen született, elektromérnöknek készült, azután mégis Kolozsvárra ment, a Ferencz József Tudományegyetemre, orvosnak készült. Harmadéves medikusként a frontra került, ahol számtalan műtétet végzett. Volt úgy, hogy csak két órát tudott aludni. Egyedüli sebész volt. Öt hónapig feküdt a hírhedt táborban, Focsani-ban, deszkapriccsen, súlyos betegen. 1948-ban Zilahon osztályvezető sebészfőorvos volt, amikor értesült marosvásárhelyi ortopédiai kinevezéséről. Új szakmát kellett tanulnia. A következő években dr. Száva János Marosvásárhelyen ortopéd klinikát létesített, melynek keretében később gyermekrészleg is létesült. A csípőprotézis terén a másodikak voltak Európában, melyet 1950-ben végeztek el. A csigolyatumor kezelését tartja dr. Száva János pályája csúcsának. Száva professzor iskolát teremtett, kiváló szakorvosokat nevelt, 42 éven át vezette az egyetemi klinikát. /Máthé Éva: Hőskori küzdelem volt..." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2001. augusztus 9.
Július-augusztusi összevont számával jelent meg a Filmtett /Kolozsvár/ mozgóképes folyóirat. A lap első témája Gulyás Gyula Fény hull arcodra édesem című filmje, amely Király László novellájából ihletődik, s amelynek az az érdekessége, hogy Erdélyben készült, magyarországi és hazai stábbal. /(balázs): Filmtett 13. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 9./
2001. augusztus 9.
Hegyközcsatáron sikeresek voltak Hegyközi Napok. Volt lovasverseny, varrotasokból összeállított helytörténeti kiállítás, mesemusical, a fiataloknak pedig koncert. /Balla Tünde: Ezrek ünnepeltek a Hegyközön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2001. augusztus 9.
Aug. 4-5-én úgynevezett Alsó utcai napokat rendeztek Kaplonyban, melyet néhány fiatal szervezette meg és bonyolított le immár második alkalommal, teljes egészében önerőből. A két nap folyamán rendeztek kártyabajnokságot, karaoke(tátika)-, bográcsosfőző-, hulahoppkarika-, kerékpár-, női és férfi szkander-, motoros lassúsági, valamint olyan csapatversenyeket. A fiatalok ácsolta szabadtéri színpadon nagyfalui (Szilágy megye), magyarcsaholyi, börvelyi, illetve helybeli együttesek népi és modern táncokat, vidám jeleneteket mutattak be. /Kinál György: Alsó utcai napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2001. augusztus 9.
Na, mi újság címmel jelentette meg időszakos kiadványát - a Humán Reform Alapítvány támogatásával - a Székelyudvarhelyi Újságíró Iskola első évfolyama. Júliusi szakmai gyakorlatuk kézzelfogható bizonyítéka ez kiadvány. Vajda Emese interjút készített a rókavárosi cigányokkal. Golosoiu Sorin azt vizsgálta, hogyan vélekednek a városlakók Udvarhely két politikai tömörüléséről, az UPE-ről és az RMDSZ-ről. "Egyik kutya, másik eb" - derül ki. /ZSIDÓ FERENC: Na, mi újság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2001. augusztus 9.
Hétvégén zárult a sepsiszentgyörgyi Nemere Természetjáró Kör hagyományos táborozása, a Kakas Zoltán vezette Baó-Baó tábor, amely immár 34. "kiadását" érte meg. A környezetvédő és néprajzi kis táborozók a közismert természetvédelmi övezetben, a Lassúág "otthonában" vertek tanyát, bejárva a környéket, az élővilág ritkaságaival ismerkedhettek meg. Természetközelben élve megtanulták a környezetet óvni, ápolni is. A táborozáson a háromszékiek mellett ezúttal részt vettek a szórványból érkező iskolások is. /Harmincnegyedszer is siker. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
2001. augusztus 9.
Fennállásának talán legsikeresebb előadását tartotta a Kulissza Színpad /Szatmárnémeti/ júl. 29-én Szilágypéren. A kabaré közönsége együtt énekelte a dalokat az előadókkal, kommentálta a jeleneteket. A csapat tiszteletére az újdonsült kultúrigazgató, Bódizs Levente ígérte, a következő előadásra alaposan rendbeteszi az a művelődési otthont. A fellépés bevételét az augusztusi szamoskrassói Ifjúsági Tábor szervezésére ajánlották fel. A Kulissza ebben a hónapban fellép még Adorjánon, Kaplonyban, Kőszegremetén és Szatmárhegyen. /(Dancs Artur): Kulissza-est Szilágypérben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 9./
