Borbély László RMDSZ-képviselő okt. 23-án közölte, hogy Tőkés László magatartása vita tárgya lesz majd a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) következő ülésén. Borbély nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy Tőkéstől megvonják az RMDSZ tiszteletbeli elnöki tisztségét. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke elfogadhatatlannak nevezte azt, hogy Tőkés László beperelte az RMDSZ-t. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatában kifejtette, hogy a belső választások megrendezését, valamint a belső törvényesség és demokrácia helyreállítását eleve elutasító hivatalos vezetőség a harsány, félrevezető propagandával, nagyfokú zűrzavar keltésével igyekszik elterelni a figyelmet a lényegről. "A lényeg az, hogy az RMDSZ alapszabályzata és vonatkozó testületi határozatai értelmében a szövetségünknek még a soron következő VII. kongresszus előtt kötelessége kitűzni a romániai magyar nemzeti közösség legitim képviseletét kijelölni hivatott demokratikus választásokat" - mutatott rá Tőkés. /Tőkés László elveszítheti tiszteletbeli elnöki tisztségét. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2002. október 24.
Okt. 22-én a kormányzó párt és az RMDSZ képviselői, Adrian Nastase és Markó Béla elnökök jelenlétében, áttekintették az esztendő elején megkötött egyezményben foglaltak életbe ültetésének stádiumát. Borbély László RMDSZ ügyvezető elnök leszögezte, senki sem kérdőjelezte meg a megyei protokollumok hasznát, még Kolozsvár sem, pedig ott máig sem sikerült megkötni azt. Ioan Rus belügyminiszter, az SZDP Kolozs megyei szervezete elnöke elismerte, hogy főleg Kolozsváron vannak problémák, és fontosnak tartotta, hogy a két helyi szervezetnek közösen kell fellépnie Gheorghe Funar ellen olyan értelemben is, hogy 2004-ben már új polgármestere lessen Kolozsvárnak. Az RMDSZ mérleget készített a protokollum teljesítéséről, kiderül, hogy akad még bőven tennivaló. Gondok vannak a tanügy területén, a kétnyelvű feliratozás nagyjából mindenütt megtörtént, bár vannak megyék, ahol még lefestik ezeket. Sok szó esett a költségvetésről. Nastase miniszterelnök megígérte, utasítja a pénzügyminisztert, hogy egy találkozó keretében alakítson ki közös álláspontot az RMDSZ képviselőivel. Meg fogják sürgetni a tulajdon visszaadását, ugyanis éppen Kovászna és Maros megye kullog a birtoklevelek kiadását illetően a lista végén. Az anyanyelvű főiskolai oktatás rendezése a protokollum egyik fontos pontja. Ebben most sem jutottak előbbre.- Borbély szerint Kónya-Hamar Sándor időnként elfelejti azt, hogy az RMDSZ megyei elnöke, és egy kisebb csoportosulás nevében próbál megjelenni, elképzeléseinek érvényt szerezni. A Kolozsvári Nyilatkozat az egész RMDSZ nyilatkozata volt, nem csupán egy megyei szervezeté. Borbély szerint az SZKT-tagoknak Kónya-Hamar Sándorral az élén ott kell lenniök Marosvásárhelyen. Ez alapszabályi kötelezettségük! /Gyarmath János: Hasznos, tárgyszerű beszélgetés volt. A kolozsvári nyilatkozatot nem lehet kisajátítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2002. október 24.
Okt. 23-án az RMDSZ Maros megyei szervezete székházában Kelemen Atilla megyei elnök, Virág György, a megyei tanács elnöke, Borbély László, a Területi Képviselők Tanácsának elnöke, dr. Benedek Imre megyei tanácsos és Brassai Zsombor megyei ügyvezető elnök találkozott a helyi sajtó képviselőivel. Kelemen Atilla megyei elnök elmondta, hogy okt. 21-én Bukarestben tárgyalt az SZDP és az RMDSZ vezetése a protokollum megvalósításairól. Maros megye esetében a Petru Maior Egyetemen beindítandó magyar karok, illetve az orvosi, az OGYE ügyében nem teljesültek az egyezményben foglaltak, ezért ezt belefoglalják a jövő évi szerződésbe is. A restitúciós törvények alkalmazása sem haladt a megfelelő ütemben. /Mózes Edith: Az RMDSZ nem vár másoktól tanácsot. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./
2002. október 24.
A Reform Tömörülés (RT) elnöke, Toró T. Tibor azzal a kéréssel fordult Markó Béla szövetségi elnökhöz, hogy tekintettel az RMDSZ Kolozs megyei szervezete és a Polgári Együttműködés Mozgalom által szervezett, a Kolozsvári Nyilatkozat tízéves évfordulójáról megemlékező ünnepségekre, okt. 26-ról, szombatról, okt. 27-re, vasárnapra halassza a Marosvásárhelyen megrendezésre kerülő SZKT és SZET együttes ülését. /Az SZKT elhalasztását kéri az RT. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2002. október 24.
Még sosem mondtam ki, de most megteszem: az egyetlen megoldás, hogy Gheorghe Funar ne legyen többé ennek a városnak a polgármestere" - jelentette ki okt. 23-án Vasile Soporan prefektus a Kolozs Megyei Társadalmi Párbeszéd Bizottság rendkívüli ülésén. A prefektúra és a megye gazdasági-társadalmi életét irányító legfontosabb intézmények, illetve a szakszervezetek között periodikusan megtartandó találkozó egyik meghívottja Kolozsvár polgármestere volt, aki maga helyett azonban csak egyik beosztottját küldte el. A Társadalmi Párbeszéd Bizottság közleményben ad hangot véleményének a városban levő lehetetlen állapottal kapcsolatban. /Ördög I. Béla: Le kell váltani a kolozsvári polgármestert! Ülésezett a Társadalmi Párbeszéd Bizottság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2002. október 24.
Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet okt. 23-án megkoszorúzta Nagy Imrének, az 56-os forradalom mártírhalált halt miniszterelnökének snagovi emlékművét. Románia számos magyarlakta településén tartottak megemlékezéseket a magyarországi forradalomról a Volt Politikai Foglyok Szövetsége, az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyarok Világszövetsége erdélyi tagozata szervezésében. Az emlékezés okt. 20-án Gyergyószentmiklóson kezdődött és okt. 29-én Kolozsvárott fejeződik be. Ünnepi rendezvényeket tartanak Székelyudvarhelyen, Nagyváradon, Csíkszerdában, Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen. A kolozsvári magyar főkonzulátus okt. 22-én adott ünnepi fogadást, a bukaresti magyar nagykövetség pedig okt. 23-án rendezett fogadást a magyar nemzeti ünnep alkalmából. A bukaresti fogadáson jelen volt Adrian Nastase miniszterelnök is. /1956. október 23-ra emlékeztek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2002. október 24.
A Pro Democratia Egyesület, az angliai Westminster Foundation for Democracy támogatásával áprilisban beindított Fiatal politikusok, jövendő helyi tanácsosok elnevezésű programja keretében kézikönyvet jelentetett meg, amely hasznos segédeszköz lehet a demokratikus életszemlélet és akciókészség kialakításában. A programban Kolozsváron, Nagyszebenben, Brassóban és Csíkszeredában összesen száz, különböző pártokban tevékenykedő fiatal politikus vesz részt. A kolozsvári tagok (politikai- pártállási megoszlásban 5 szociáldemokrata, 5 demokrata, 5 liberális, 5 parasztpárti, 3 RMDSZ-es, 3 nagy-romániás) létrehozták a Fiatal Politikusok Városi Tanácsát, amely szimulálja a "nagyok" előtt is megoldásra váró feladatok kezelését. Ennek keretében, többek között, javaslatot dolgoztak ki a Főtér helyrehozatalára (kezdeményezője Herédi Zsolt, de valamennyien támogatták). /Ö. I. B.: Kézikönyv fiatal politikusoknak. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2002. október 24.
Az 1956-os magyar forradalom hőseire emlékeztek okt. 23-án Csíkszeredában, délután pedig a csobotfalvi templom falánál elhelyezett kopjafánál. Hasonló ünnepségeket szerveztek a megye több településén. A Volt Politikai Foglyok Szövetsége, az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság, a csíkszeredai Németh Géza Egyesület, valamint a helyi önkormányzat és RMDSZ által szervezett ünnepi megemlékezésen, a Kalász negyedi temető bejáratánál, az ötvenhatos események kapcsán elítéltek emlékére emelt kopjafánál tíz, volt ötvenhatos jelent meg. - Az 1956-os forradalom újból helyre tette a nemzet becsületét a történelemben - hangsúlyozta köszöntőbeszédében dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere. A magyar történelmi egyházak papjai ünnepi beszédükben az ötvenhatos események és eszmék tanulságait vonták le. A hajdani erdélyi ötvenhatos Szilágyi Árpád, az Amerikában új hazát kereső, majd nemrégiben hazatelepedett volt politikai fogoly Wass Albert Üzenet haza című versét mondta el. A csobotfalvi ötvenhatos emlékműnél egyházi szertartás keretében emlékeztek a három kivégzett csíki ötvenhatosra: Orbán István, Tamás Imre és Tamás Dezső mártírokra. A Székely Károly Szakközépiskola és Szakmunkásképző folyosóján kis fénykép- és könyvkiállítást rendeztek be az esemény tiszteletére. Székelyudvarhelyen okt. 23-án a főtéri Üldözöttek és Áldozatok emlékművénél emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra. Szász Jenő polgármester köszöntőbeszéde nyitotta az ünnepet, majd Hegyi Sándor református lelkész, a Rákóczi Szövetség elnöke; Páll László, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége udvarhelyi fiókjának elnöke mondott megemlékező beszédet. /Megemlékezések megyeszerte. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
2002. október 24.
Okt. 23-án Sepsiszentgyörgyön emlékeztek az 1956-os magyar forradalomra és szabadságharcra. A főtéri parkban álló, és a kommunista diktatúra áldozatainak emléket állító kopjafa előtt Török József, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének megyei elnöke a forradalom Erdélyre, illetve Romániára is kiterjedő vonatkozásait és történéseit vázolta fel. Koszorúkat és virágokat helyeztek el az emlékezők. A városháza előtt Pap Sándor belvárosi református lelkész mondott imát az 1956 utáni megtorlásban összesen 265 évi börtönre ítélt 23 sepsiszentgyörgyi polgárnak emléket állító bronztáblánál. A Csíki utca 43. szám alatti ház falán leleplezték a fehér márványtáblát, mely hirdeti, hogy "E házban lakott / SZALAI ATTILA / 1930-1959 / A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATA / Sírja jeltelen a szamosújvári rabtemetőben. / Volt Politikai Foglyok 2002". A szamosújvári börtönben máig tisztázatlan körülmények között 29 éves korában elhunyt néhai bajtársra Jancsó Csaba emlékezett. Az egykori Székely Ifjak Társasága néven tömörülő, és az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc szentgyörgyi emlékművének megkoszorúzása miatt 1958-ban letartóztatott, majd súlyos börtönévekre ítélt mikós diákok képviselője beszédében elmondta, a hatóság a büntetés súlyosbítása céljával talált ki felnőtt vezért a tizenévesekből álló csoport élére, azért szemelték ki az akkor huszonnyolc éves Szalai Attila textilgyári munkást a SZIT vezetőjének. "Az ellene indított koncepciós perben 18 évi börtönbüntetésre ítélték, és valószínű, hogy a kihallgatásokon alkalmazott könyörtelen bánásmódba halt bele később. Az emlékezést viszont nem lehet agyonverni" - mondotta a szónok. Este a parkban gyertyákkal virrasztottak az emlékezők. /(benkő): Az 56-os forradalomra emlékeztünk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2002. október 24.
Az RMDSZ kézdivásárhelyi választmányának szervezésében okt. 23-án a református temetőben az 1995-ben felállított kopjafánál a magyar forradalomra emlékeztek. Az ünnepséget Bokor Tibor RMDSZ-elnök nyitotta meg, majd egy diák Márai Sándor Mennyből az angyal című versét szavalta el. Lőrincz Károly Vargyason élő volt 1956-os politikai fogoly, az '56-os Vitézi Lovagrend kitüntetettje, akit huszonkilenc éves korában huszonöt év kényszermunkára ítéltek, a magyar forradalom jelentőségét méltatta, a Szoboszlay-féle csoport kirakatperéről és annak áldozatairól is megemlékezve. /Kézdivásárhely. Harcolunk jogainkért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2002. október 24.
Baróton már okt. 22-én megkezdődtek az 1956-os megemlékezések. Lőrincz Károly Sándor, a Szoboszlay-perben 25 év börtönbüntetésre ítélt tisztviselő az átélt eseményekről, a szervezkedésekről, a hitről, a börtönben elszenvedettekről, az évtizedekig tartó megbélyegzésről beszélt. A baróti volt EMISZ-tag, Aczél Ferenc az akkori fiatalok vágyairól, elképzeléseiről szólt, az olaszteleki Kósa Bálint rövid beszámolóval csatlakozott az elhangzottakhoz. Okt. 23-án az 1956-os emlékműnél gyűltek össze. Krizbai Imre református lelkipásztor kitért a magyar forradalom jelentőségére, majd megkoszorúzták az emlékművet. /(hecser): Barót. Gyertya az utcakövön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2002. október 24.
Lőrincz Károly /sz. Torja, 1928. dec. 12./ részt vett az 1956-os háromszéki eseményekben, az ún. Szoboszlay-per egyik elítéltje. Huszonöt év kényszermunkára ítélték, közel hét évet töltött börtönben, tbc-s betegként, 1964-ben szabadult. Jelenleg Vargyason él. Szoboszlay Aladár aradi plébános elhatározta a romániai magyarságot is képviselő politikai formáció, a Keresztény Munkapárt létrehozását. Szoboszlay Torján meglátogatta Ábrahám Árpád plébánost, itt találkozott Lőrincz Károllyal is. 1957-ben, az ún. Szoboszlay-perben 56 személyt tartóztattak le, köztük Lőrincz Károlyt. A vád: fegyveres felkelés, területi kérdések megoldására irányuló összeesküvés. A Szoboszlay-per 56 vádlottja közül tizenegyet halálra ítélnek, 1958-ban tízet közülük kivégeznek. Temesváron Gajdó Tibor temesi hadbíró, Lőrincz egykori iskolatársa kimondta a súlyos ítéletet a perben. Lőrincz Károly megjárta a börtönöket: Temesvár, Arad, Zsilava, Galac, Botosani, Szamosújvár. Galacon két évet töltött, szörnyű körülmények között. Sétálni tíznaponként vagy kéthetenként vittek ki őket. A kosz miatt állandósult a fertőzéses gyomormenés, sokan meghaltak. A galaci börtönt nyugati nyomásra számolták fel. Botosani-ban harminchatukat zsúfoltak be egy 6 X 6-os cellába. Nyáron iszonyú meleg volt, az egyetlen ablaknyíláson is zsalu volt, az emberi pára lecsapódott a cementen, rossz rongyainkkal merték a vizet a padlóról, tele voltak kiütésekkel, a bőrük felsebzett. Forró ételt kaptak, amit gyorsan el kellett fogyasztani, hogy az edényekből mások is ehessenek. Lőrincz Károly visszaemlékezéseket ír, feljegyzéseket gyűjt, kutat, emléket állít, megemlékezéseken vesz részt, gyűjti az 1956-tal kapcsolatos anyagot. Elégedettséggel tölti el az, hogy sikerült kopjafát állítani a kézdivásárhelyi református temetőben, emlékművet a kivégzetteknek Budapesten, a 301-es parcellában. /Kocsis Cecília: Emberközelben Lőrincz Sándor Károly, volt politikai fogoly. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 24./
2002. október 24.
Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester Sepsiszentgyörgyön, a Székelyföld-konferencián elmondta, nincs kizárva, hogy az Iliescu által megszervezett decemberi hatalomátvétel megtervezésénél az is benne volt a forgatókönyvben, hogy csupán egy magyar szervezetet engedélyeznek. Két nap alatt egységesen megalakult az RMDSZ egész Erdélyben, Szász szerint elképzelhetetlen, hogy kétmillió magyar ilyen rövid idő alatt egy sorba álljon. Felkérte a teremben lévő Domokos Gézát, hogy nyilatkozzon feltételezéséről. Domokos cáfolta az állítást, elképzelhetetlennek tartotta azt. Viszont Domokos Géza elmesélte, hogy 1989. december 23-án reggel négy úriember kopogtatott a bukaresti lakása ajtaján, Verestóy Attila, Tüdős István, Lányi Szabolcs és Demény Lajos. Ő csak az utóbbit ismerte. Egy kiáltványt hoztak, mely bejelenti az RMDSZ ideiglenes bizottságának megalakulását, s kérték, hogy írja alá, mivel közismert személyiség. Ő ezt megtette, s így került be két évre a romániai magyarság újkori politizálásba. Január 10-én megtörtént a kolozsvári első küldött-tanácskozás is a színház próbatermében. Ezt követően Iliescu mondta, hogy hallotta, pártot alakított. Ezt Domokos kiigazította azzal, hogy nem pártot, hanem szövetséget. Elképzelhető, hogy Iliescu a Magyar Népi Szövetség története után feltételezte: a kisebbség a hatalom oldalán fog állni ezúttal is. Talán ezért döntött úgy, hogy minden kisebbségnek legyen három képviselője az előparlamentben, a Nemzeti Egység Tanácsában. Tehát ennek a feltételezésnek lehet valamilyen reális alapja - hangsúlyozta Domokos -, de az akkori vezetőséggel nem folytak ilyen előtárgyalások. Talán a majdani történetírás erről a titokról is lerántja a leplet. /Gazda Zoltán: Iliescu utasítására alakult meg az RMDSZ? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 24./
2002. október 24.
Október 23. kapcsán, a forradalom és szabadságharc eszmei üzenetén túl több aktuálpolitikai, nemzetpolitikai probléma is felmerül, írta Borbély Zsolt Attila. Az első a megbékélés kérdése. Kövér Lászlóval, a FIDESZ Magyar Polgár Párt Országos Választmányának elnöke a Corvin-közben elmondott beszédében rámutatott: a megbékélést csakis az áldozat kezdeményezheti, a hóhér aligha. Sajátos jelenség, hogy Mécs Imrét ismét kifütyülték. Mécs Imrét, akit 1956-os szerepvállalása miatt halálra ítéltek a kádári megtorlás idején. Mécs Imre azzal, hogy beállt Horn Gyula kormánya mögé, mint koalíciót támogató képviselő, lényegében elárulta azt az ügyet, amit képviselt. Horn Gyula karhatalmistaként tevékenyen részt vett a forradalom leverésében. Horn Gyula még 1989 nyarán is arról szónokolt az MSZMP vezető testületében, hogy nem szabad 1956 kapcsán olyan közhangulatnak kialakulnia, amelyben szégyenkezniük kell azoknak, akik úgymond a barikád másik oldalán álltak. Holott a barikádnak 1956-ban nem volt két magyar oldala. Mint a szabadságharcok idején általában, volt egy forradalmi (magyar) oldala, s egy ellenforradalmi, idegen, terrorista (szovjet) oldala. S akik magyar létükre szovjet oldalon álltak, azokat nevezzük okkal, joggal hazaárulóknak, szögezte le Borbély Zsolt Attila. /Borbély Zsolt Attila: A barikád két oldala. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 24./
2002. október 24.
Okt. 24. és 26. között nagyszabású rendezvénnyel ünnepli fennállásának 75. évfordulóját és megszakítás nélküli működését Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképző. Bálint Mihály iskolaigazgató közölte, a rendezvényre több erdélyi, valamint határon túli aktív és nyugdíjas pedagógust is meghívtak. Tudományos előadások sora fog elhangzani neves Kárpát-medencei előadóktól. A tudományos konferencia címe: Népoktatás és tanítóképzés a Kárpát-medencei magyarság körében az évszázadok sodrában. Kiadnak egy emlékkönyvet Székelyudvarhelyi pedagógusképzés 75 éve címmel. /Bágyi Bencze Jakab: 75 éves a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./
2002. október 24.
Rendhagyó történelemóra keretében emlékeztek ötvenhatra a fiatalok okt. 23-án Kolozsváron, a Heltai Alapítvány pinceklubjában, az Erdélyi 56-os Bajtársi Társaság és a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának szervezésében. /(sbá): Fiatalok ötvenhatos emlékei. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2002. október 24.
Okt. 22-én Teremiújfaluban ötéves munka után felavatták a Timóteus Református Egyházi Központot. A kétszintes épület földszintjén a gyülekezeti otthon kapott helyet, az első emeleten a lelkészi lakás, míg legfelül a vendégszobák vannak. Az 520 lelkes református gyülekezet 1995-től hozzájárult a létesítmény megvalósításához. A helyiek áldozatos munkájához társult az egyházkerület az egyházmegye, a svájci és holland gyülekezetek, az Illyés Közalapítvány, valamint magánszemélyek támogatása. /Simon Virág: Timóteus református központ Teremiújfaluban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 24./
2002. október 24.
A Bukaresti Magyar Diákszövetség (BMDSZ) más nagy egyetemi városokban már jól működő diákszervezetek mintájára alakult 1998 októberében. A BMDSZ fő célja a bukaresti magyar diákok összefogása, informálása. Rendszeresek szakmai, oktatási programok, a Bukaresti Ifjú Közgazdászok Klubjának találkozásai és a Hungarológus Tudományos Diákköri Konferencia. A múlt tanévben szervezték meg először a Bukaresti Magyar Diáknapokat. /Mi is az a BMDSZ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2002. október 24.
Magyarnemegye a negyvenes évek elején igazán magyar volt. Jelenleg fele-fele mértékben oszlik meg a lakosság, nemzetiségi szinten. Faluközponttá emelték Magyarnemegyét, hozzácsatoltak hat színtiszta román falut, községházat, postát, és ezzel az intézkedéssel fél évszázad alatt megváltoztatták Nemegye arculatát. Folyik a magyarnyelvű helységnevek lefestése. /Debreczeni István, Kisilva: Ne-me-gye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2002. október 24.
Megjelent Szabadság Évkönyv 2003, a Szabadság napilap kiadványa. Található benne a helytörténet, szemelvények Zilah város történelméből, Kolozs, Szilágy, Fehér és Beszterce-Naszód megyei magyar szólások gyűjteménye, kalotaszegi népi mondák stb. /Megjelent a IV. Szabadság-évkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./
2002. október 24.
A vajdasági Temerin mellett található Csurogon ismeretlenek ledöntötték a titói partizánosztagok által 1944-45-ben kivégzett ártatlan magyar áldozatok emlékére állított sírkövet. Délvidéken ez volt az első síremlék, amelyet a magyar áldozatoknak emeltek. A sírkövet másfél héttel ezelőtt állították fel a csurogi szeméttelep egyik dombján, a vesztőhely színhelyén. A márványtömbre egyetlen mondat került: Akikért nem szólt a harang. Az újvidéki Magyar Szó szerint a sírkövet okt. 19-re virradóra ismeretlen tettesek ledöntötték. A helyi magyarság a vérengzés 50. évfordulója, 1994 óta minden évben fakereszteket állított az áldozatok emlékére, de ismeretlenek minden évben eltüntették a kereszteket. A nemrég felállított sírkövet nem vitték el, csak ledöntötték. A márványlapot halottak napján szentelték volna fel. A történtek ellenére megtartják a megemlékezést a ledöntött síremléknél. /Kidöntötték a magyar áldozatok sírkövét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./
2002. október 25.
A bukaresti második kerületi törvényszék okt. 24-én tárgyalta Tőkés László tiszteletbeli elnöknek az RMDSZ ellenében kezdeményezett perét, amellyel kapcsolatos döntését okt. 25-én hirdeti ki. Kincses Előd szerint a tárgyaláson az RMDSZ a következőképpen védekezett: Tőkés László nem jogosult arra, hogy megtámadja az SZKT határozatát, hiszen nem tagja a testületnek. A bíróság ezt a kifogást elutasította mint meg nem alapozott kérést, és elfogadta a felperes álláspontját, miszerint minden RMDSZ-tagnak joga van megtámadni a törvénytelen határozatokat. Vita volt arról is, hogy a román és a magyar nyelvű szabályzat között lényeges eltérések vannak. A bírói ítéletbe a román változat van belefoglalva, azt pedig csak akkor lehet megváltoztatni, ha a felperes feljelenti az RMDSZ-t hamisításért. Frunda György szerint az SZKT-mandátum meghosszabbítása jogerőre emelkedett, mivel senki nem támadta meg, Kincses emlékeztetett: a Reform Tömörülés megtámadta a Szabályzatfelügyelő Bizottságnál, ez viszont másfél év alatt nem oldotta meg a problémát. Frunda György kifejtette: kérte a felperes beadványának elutasítását, azon a címen, hogy bíróság nem szólhat bele politikai döntésekbe, a belső választások és annak határidejének kitűzése pedig politikai kérdés. Frunda György reméli, hogy a bíróság az RMDSZ-nek fog igazat adni. /Köllő Katalin: Együtt sikerülni fog! Szertefoszlott a választási szlogen? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2002. október 25.
Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke szerint a szövetségnek meg kell vizsgálnia azokat az okokat, amelyek az RMDSZ beperelésére késztették Tőkés Lászlót, és nem kellene vita tárgyává tennie tiszteletbeli elnöki tisztségét. Kijelentette: az RMDSZ-ben nem tartják be az RMDSZ- kongresszus határozatait, mivel a belső választások nem történtek meg, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) "összetétele nyolc éve átmeneti jellegű". Az RT elnöke szerint az RMDSZ vezetésének meg kell vizsgálnia ezt a "kétségbeejtő helyzetet". Elmondta: nincs tudomása a Marosvásárhelyen osztogatott szórólapokról, amelyek az RMDSZ vezetését bírálják, Tőkés támogatására buzdítanak és sürgetik a Magyar Polgári Szövetség létrehozását. Toró leszögezte, nem áll szándékában elhagyni az RMDSZ-t. /Elemezni kell Tőkés bírálatait. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2002. október 25.
Ma is alapja lehet az erdélyi magyar politika feléledésének a tíz évvel ezelőtt elfogadott kolozsvári autonómianyilatkozat - véli Borbély Imre, a történelmi dokumentum kezdeményezője. Tíz évvel ezelőtt nyilvánította ki első alkalommal az RMDSZ, hogy a romániai magyar közösség belső önrendelkezésének útját választja. Bodó Barna politológus egyike volt a nyilatkozatot megfogalmazó négytagú bizottságnak. Visszaemlékezése szerint az autonómia kérdését első alkalommal az 1991. okt. 5-i aradi KOT-ülésen /Küldöttek Országos Tanácsa/ vetette fel az RMDSZ székelyföldi politikai csoportja. A román hatalom az első Hargita-Kovászna jelentéssel válaszolt a javaslatra. A tíz évvel ezelőtti kolozsvári KOT-ülésen Tokay György képviselő a román alkotmánnyal a kezében ment ki a mikrofonhoz, idézi fel a történteket Bodó Barna. A pulpitust verve kérte a küldötteket, ne fogadják el a nyilatkozatot, mert vér fog folyni. Tőkés László viszont óriási hatású beszédet mondott, és ezzel sokakat meggyőzött. Végül a KOT elsöprő többséggel szavazta meg a dokumentumot. A nyilatkozatot döbbent tisztelettel fogadta a román közvélemény. A nyilatkozat megszövegezői úgy vélik, az eltelt tíz év alatt az RMDSZ politikai cselekvése messze eltávolodott az akkori elvektől. /Gazda Árpád: Kijelölt belső önrendelkezés. Tízéves a Kolozsvári Nyilatkozat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
2002. október 25.
Új magyar párt megalakítását szorgalmazzák a névtelen röpcédulák Marosvásárhelyen. A magát Romániai Magyar Polgári Szövetségnek (RMPSZ) nevező csoportosulás új erdélyi magyar politikai párt megalakítására szólítja fel az embereket. Erről elsőnek a helyi román nyelvű napilap tudósított róla okt. 24-i számában. Az RMDSZ hivatalos vezetősége, és a belső ellenzék is a Krónikától szerzett tudomást a röpcédulákról. Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Mozgalom országos elnöke: "Csakis egy olyan diverzió lehet, melynek célja az RMDSZ szétverése. Szerintem vagy a Reform Tömörülés, vagy a szabad demokraták részéről jöhet. Nem zárom ki, hogy összefüggésben volna Tőkés László püspökkel, akit mi is felszólítottunk, hogy amennyiben a belső ellenzék vezére akar maradni, mondjon le a tiszteletbeli elnöki tisztségéről." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke meglepődését fejezte ki az akció kapcsán, hangsúlyozta, hogy ő azok közé sorolja magát, akik a belső válságra az RMDSZ-en belül keresik a megoldást. /Szucher Ervin: Politikai diverzió Vásárhelyen? = Krónika (Kolozsvár), okt. 25./
2002. október 25.
Nagybányán az RMDSZ közgyűlése és a Polgári Együttműködési Mozgalom lakossági fóruma egyaránt 25-30 kívülállót vonzott a helyszínre. Az RMDSZ közgyűlésén Ludescher István elnök, Vida Noémi ügyvezető alelnök, Böndi Gyöngyike parlamenti képviselő tartott beszámolót. A népszámlálási adatok szerint Nagybányán magyarok lélekszáma tíz esztendő alatt közel ötezerrel lett kevesebb. Az anyanyelvi oktatás fejlesztése szempontból előrelépésnek tekinthető Cziple Aurél helyettes főtanfelügyelő kinevezése, aki elődeinél jóval eredményesebben képviseli a magyar oktatás ügyét. A magyarországi Apáczai Közalapítvány támogatásával megvásárolt, és a Németh László Iskolaalapítvány kezelésében lévő egyelőre üresen áll. Szó esett a magyar egyházakat ért méltánytalanságról: míg az ortodoxok 500 fizetett egyházi alkalmazotti állással rendelkeznek megyei szinten, a római katolikus egyháznak mindössze 9 állással. Kulturális téren a Teleki Magyar Ház volt az elmúlt időszak egyik legnagyobb közösségi megvalósítása. Dávid Lajos, az EMKE helyi elnöke elmondta, sikerült valamit elindítani a nagybányai művelődési életben. Cziple Aurél elmondta: megyei szinten jelenleg 184 magyar első osztályos tanul, s kb. 250 gyermek részesül fakultatív magyar oktatásban. Ez kevés. A Polgári Együttműködési Mozgalom okt. 19-én tartotta alakuló összejövetelét. Felsőbányai, koltói, máramarosszigeti, szinérváraljai sőt szatmári érdeklődők is eljöttek, megjelent Toró T. Tibor és Szilágyi Zsolt képviselő, Borbély Zsolt Attila politológus, valamint Sárközy Zoltán, a nagyváradi polgári mozgalom egyik vezéralakja. Az esten lehangzott, hogy a polgári mozgalom Erdélyben abból a meggondolásból indult, hogy vannak peremre szorított/ szorult energiák, amelyeket az RMDSZ nem akart, nem tudott megszólítani. Az RMDSZ és a civil szféra kapcsolata sajátosan alakult, hiszen a pénzügyi "csapoknál" az RMDSZ ül, s azt támogat, akit akar. Az erdélyi magyar kisebbség elvileg öt forrásból részesülhet anyagi támogatásban: az RMDSZ-nek, mint politikai pártnak járó évi 5 milliárd lejes költségvetési támogatás mellett, a Kisebbségi Tanács évi 18 milliárdos, a Communitas Alapítvány által kezelt magyar alapjából, magyarországi állami (alapítványi) támogatásokból, önkormányzati költségvetésből, valamint Európai Uniós pénzügyi forrásokból. Ezek közül az első három legfontosabb forrást az RMDSZ tartja kezében. Normális körülmények között az RMDSZ-nek csak a pártpénzek fölött lenne szabad rendelkeznie, a többiről a civil társadalom kellene döntsön. /Vásárhelyi D. Miklós: Polgárok, pártok, politikák. RMDSZ-közgyűlés és a polgári mozgalom összejövetele. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 25./
2002. október 25.
Románia részéről megfelelő készség van arra, hogy megnyissák a magyar kutatók előtt a Nagy Imre és társai snagovi fogságával kapcsolatos dokumentumokat őrző romániai archívumokat - jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Nagy Imrét és társait 1956. nov. 22-én szállították Romániába. A román főváros közelében lévő Snagov üdülőtelepen tartották házi őrizetben őket, majd 1957. áprilisában a román kommunista vezetés Nagy Imrét, Losonczy Gézát, Donáth Ferencet, Jánosi Ferencet, Szilágyi Józsefet, Tánczos Gábort és Fazekas Györgyöt kiadta a Kádár-rezsim bíróságának. Az akkori román titkosszolgálat Nagy Imréék minden lépését figyelte, beszélgetéseiket lehallgatta, feljegyzéseikről másolatot készített. Méray Tibor az 1956-os forradalomról tavaly román nyelven megjelent könyvéhez írt utószavában említette, hogy csak a román Nemzeti Levéltárban és az egykori román titkosszolgálat, a Securitate irattárában legalább 11 - egyenként 200-250 oldalas - dosszié található Nagy Imréről. /Nastase a Nagy Imre-dossziék kutathatóságáról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./
2002. október 25.
Az RMDSZ marosv�s�rhelyi szervezete okt. 23-�n az 1956-os forradalomra eml�kezett a Kult�rpalota kisterm�ben. Sz�l vir�got kaptak az egykori meghurcoltak. Előad�sok hangzottak el a R�kosi-időkről, K�d�r bossz�j�r�l. Ott �ltek az 56-os meghurcoltak az esem�nyek �lő tan�ik�nt: Kacs� Tibor, Tat�r Mih�lyn� P�terffy Ir�n, Varga L�szl�, Gr�ma J�nos, L�ta �ron, Veress S�ndor, Veress Zolt�n, Szokoly Elek, Kelemen K�lm�n, Schuller Jenő, Fodor Imre. Szinte hihetetlen: a rom�niai megtorl�s nagyobb m�reteket �lt�tt, mint Magyarorsz�gon a k�d�ri terror! Varga L�szl� tiszteletes megjegyezte: 12 �v ut�n az �tvenhatosok is v�gre valakinek esz�be jutottak. T�falvi Zolt�n k�z�r� az erd�lyi 56 kutat�ja. Sz�mos �r�sa jelent meg k�l�nb�ző hazai �s k�lf�ldi lapokban, nagyszab�s� munk�ra v�llalkozott, r�szletesen k�zreadja az �tvenhatos erd�lyi megmozdul�sok �s a megtorl�sok kr�nik�j�t. Elmondta, mintegy 3000 embert �t�ltek el a Maros Magyar Auton�m Tartom�nyban. T�falvinak is vannak szem�lyes eml�kei: Korondon 4000 ember mind�ssze k�t r�di�t hallgatott, az atyafiak arr�l tanakodtak, hogyan seg�thetn�nek a sz�kelyek Nagy Imre n�p�n. Felemlegette Moises M�rton tragikus t�rt�net�t. Moises 1970-ben, tiltakoz�sul a kommunista hatalom t�lkap�sai ellen, Brass�-Poj�n�n felgy�jtja mag�t. A megtorl�s idej�n 14 erd�lyit, k�zt�k k�t b�ns�gi rom�nt v�geztet ki a hatalom. Beb�rt�n�zt�k P�sk�ndi G�za k�ltőt, aki szabadul�sa ut�n mondta: ink�bb a hal�lt v�lasztan�, mint a rom�n t�ml�c�ket. A magyar korm�ny, �l�n K�d�rral, �ppen Marosv�s�rhelyen �rulta el a rom�niai magyars�got. A l�togat�s m�snapj�n vitt�k el bilincsben Fodor P�lt, a mostani alpolg�rmester �desapj�t. A s�lyos b�rt�nb�ntet�st let�lt�tt Varga L�szl� reform�tus lelk�sz a kul�k�ld�z�sről, a Magyar N�pi Sz�vets�g gy�va beh�dol�s�r�l besz�lt. /Lokodi Imre: 1956 eml�kezete. Tigris mark�ban �nekesmad�r... = N�p�js�g (Marosv�s�rhely), okt. 25./
2002. október 25.
Okt. 23-�n eml�keztek Sepsiszentgy�rgy�n az 1956-os forradalomra. K�nya �d�m nyugalmazott m�zeumigazgat� felid�zte Tam�si Lajos Piros a v�r a pesti utc�n c�mű k�ltem�ny�t, a magyar sz�nműv�szek szerepv�llal�s�t, M�sz�ros �git h�sz �vre hallgattatta el a K�d�r-rezsim, Sz�r�nyi �v�t, aki haz�ja elhagy�s�ra k�nyszer�lt, Latab�r K�lm�nt, aki saj�t szem�lyg�pkocsij�t adta oda sebes�lteket sz�ll�tani, �leteket menteni, a szint�n meghurcolt Sinkovits Imr�t, Darvas Iv�nt �s Bessenyei Ferencet �s azt a Kod�ly Zolt�nt, aki R�kosi M�ty�s kommunista dikt�tornak arra a kezdem�nyez�s�re, miszerint a magyar Himnusz elavult, �rjanak �jat, egyszerűen azt v�laszolta: j� a r�gi, s aki 1956. november 3-�n t�viratban k�rte szovjet zeneszerző t�rsait: j�rjanak k�zben korm�nyukn�l, hogy Magyarorsz�gr�l vonj�k ki a szovjet csapatokat. Besz�de ut�n a megtorl�s sor�n meghurcolt korondi k�ltő �s festőműv�sz, P�ll Lajos saj�t verseiből adott elő egy csokorraval�t. T�r�k J�zsef, a Volt Politikai Foglyok Sz�vets�g�nek Kov�szna megyei eln�ke k�sz�nt�tte a megjelenteket, korabeli filmr�szletek eleven�tett�k fel forradalom esem�nyeit. /(benkő): Eml�kez�s 56-ra. = H�romsz�k (Sepsiszentgy�rgy), okt. 25./
2002. október 25.
Nagyváradon okt. 23-án az 1956-os forradalomra emlékezett a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és a Polgári Együttműködési Mozgalom. Hermán János előadó-tanácsos bibliás szavakkal beszélt 56-ról és a máról egyaránt, Tőkés László püspök rövid hozzászólásában arról beszélt, hogy nemzeti ünnepeink közül augusztus 20-a és október 23-a még nem honosodott meg eléggé nálunk, szemben például március 15-ével. "Azért határoztuk el, hogy idén példás módon ünnepeljük meg október 23-át, és méltó módon emlékezünk a magyar forradalom mártírjaira, hogy hagyományt teremtsünk" - jelentette ki a püspök. /Példás megemlékezés 1956-ról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 25./
