Saját irodához jutott az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány Kolozsváron. A három éve működő alapítvány a Szent Kamill Otthonban lelt befogadóra, az új székhelyet október 24-én mutatták be a meghívottaknak. Somai József, az alapítvány kuratóriumi elnöke felhívta a figyelmet a Civil Fórum című kiadványukra, valamint a hasonló nevű konferenciára, amelyet minden évben megrendeznek. /S. B. Á.: Új székhely a Szent Kamillban. A civil együttműködés gyümölcse. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./
2002. október 25.
A nagyszalontaiak régi álma valósulhatott meg okt. 22-én: a nagy költő szülővárosában fölkerülhetett Arany János neve az I-VIII. osztályos általános iskola két épületének homlokzatára. A korábban is a költő nevét viselő iskola a rendszerváltáskor veszítette el e nevet, a tanintézet besorolásának változásával. Teodor Nes igazgató formaságokba kapaszkodva tagadta meg eddig a kész névtáblák kitételét. /(Balla Tünde): Arany nevét viseli a szalontai iskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 25./
2002. október 25.
Csedreg alig egy kilométerre található a most Kárpátaljához (Ukrajna) tartozó Fertősalmástól. Mindössze egy kilométer választja el őket rokonaiktól, viszont nem járhatnak át egymáshoz a szomszédos települések polgárai, annak ellenére, hogy egymás kertjére nyílik a kilátásuk. /Fodor István: Ötvenhat éve nem látták az egy kilométerre lakó rokonokat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 25./
2002. október 25.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Illyés Gyula születésének 100. évfordulója alkalmából okt. 28-án, Nagyváradon ünnepi estet tartanak. Tőkés László püspök igei megnyitója után Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke Illyés Gyula üzenete címmel tart előadást, majd bemutatják Illyés Gyula legjelentősebb költői műveit, a magyar sors témakörében írott tanulmányait tartalmazó A költő felel című ünnepi kiadványt, melyet az egyházkerület adott ki, anyagát Pomogáts Béla válogatta. /Illyés Gyulára emlékeznek. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 25./
2002. október 25.
Okt. 27-én lesz 65 éves Ráduly János, a Kibéden élő néprajzkutató, műfordító, költő és rovásírás-szakértő. Nevéhez tíznél több kötet fűződik, népköltészeti tanulmányok, népmesegyűjtések, versek, műfordítások, rovásírás-tanulmányok. Születésnapja alkalmából a székelyudvarhelyi Erdélyi Pegazus Könyvkiadó, mely az Erdélyi Gondolat Kiadó szellemtársa, megjelentette a szerző új verseit A hiányérzet ölében címmel. /(Zs. F.): Ráduly János 65 éves. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 25./
2002. október 25.
Berecken 1991. márc. 6-án alakult meg a falu legnagyobb szülöttének nevét viselő Gábor Áron Kulturális Alapítvány. Az Illyés Közalapítványtól pályázaton nyert pénzből ingatlant vásároltak, ahol 1994-ben megnyílt a Gábor Áron-emlékház. Az alapítvány elnöke Khell Ödön, az emlékház udvarán épülő új szárnyról tájékoztatott: tervük Teleház beindítása az új szárnyban. /Bővül a Gábor Áron-emlékház. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./
2002. október 26.
A bukaresti bíróság alaptalannak találta és elutasította azt a keresetet, amelyet Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyújtott be az RMDSZ ellen. Az elsőfokú határozatot okt. 25-én reggel tették közzé, a döntés részletes indoklását később hozzák nyilvánosságra. - Az RMDSZ a bíróságon pert nyert, de ez nem teszi semmissé azt az óriási erkölcsi kárt, amelyet Tőkés László feljelentésével okozott a magyar közösségnek - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Markó szerint a történtek is azt mutatják, hogy sürgősen szükség van az RMDSZ következő kongresszusának megtartására. A tiszteletbeli elnököt képviselő Kincses Előd ügyvéd szerint a bíróság elhibázott döntést hozott és közölte, azt tanácsolja majd Tőkés Lászlónak, hogy éljenek fellebbezéssel az első fokú bírósági döntéssel szemben. Az RMDSZ a bíróság előtt azzal érvelt, hogy a legutóbbi kongresszus nem hatálytalanította az SZKT személyi összetételét korábban szabályozó elveket, s a változások ezeknek az elveknek az alapján történtek. /Elutasították Tőkés keresetét MKT döntése. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2002. október 26.
Markó Béla RMDSZ-elnök Tőkés László tiszteletbeli elnök által az RMDSZ ellenében kezdeményezett per bírósági döntése kapcsán kifejtette: nem voltak kétségeink afelől, hogy Tőkés László keresete alaptalan. Markó hozzátette: Tőkés László magatartásával szemben vagy a hétvégi SZKT-én, vagy pedig a februári Kongresszuson kell állást foglalni. /Markó Béla szerint a bírósági döntéssel csak az ügy jogi vetülete tisztázódott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
2002. október 26.
A román és a szlovák kormány azt várja, hogy a magyar kedvezménytörvényt az elkövetkező időszakban módosítani fogják - jelentette ki Claudiu Lucaci román kormányszóvivő, aki szerint Adrian Nastase kormányfő okt. 24-én telefonon megbeszéléseket folytatott Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnökkel. "A két kormány azt várja, hogy a magyar kormány politikai kötelezettségvállalásának megfelelően az európai normák szellemében módosítja a kedvezménytörvényt. Miután október 20-án Magyarországon befejeződtek a választások, elvárják, hogy konkrét és jelentős lépések történnek majd a törvény módosítását illetően" - fogalmazott a szóvivő. A SITA szlovák kereskedelmi hírügynökség szerint Mikulás Dzurinda szeretné, hogy az év végéig ismertté váljon, hogyan módosul a magyar kedvezménytörvény. A szlovák miniszterelnök a kérdésről már beszélt magyar partnerével, Medgyessy Péterrel, és kormánykoalíciós partnerpártjának, a Magyar Koalíció Pártjának elnökét is tájékoztatta elvárásairól. Mint mondta: igyekszik rábírni Bugár Bélát a legjobb látásmódra. Ha Szlovákiában a magyar jogszabályt jelenlegi formájában érvényesítenék - fejtette ki a SITTA szerint Dzurinda -""ami szerencsére nincs így", akkor annak területen kívüli hatálya lenne, és egyes fejezetei a hétköznapi életben "a polgárok etnikai elvre épülő diszkriminációját" testesítenék meg. Úgy látja, elképzelhetetlen, hogy "egyazon utcán olyan gyerekek sétáljanak együtt, akiknek egy csoportját a szomszédos állam kizárólag azért támogatja, mert a szüleik magyar oktatási nyelvű iskolába íratták őket". (Az MTI nyomán) /Konzultált a kedvezménytörvényről a román és a szlovák kormány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
2002. október 26.
Okt. 25-én Kolozsvár a Brassai Sámuel Líceum dísztermében tartották a Kolozsvári Nyilatkozat óta eltelt tíz év politikai értékelését. Bodó Barna politológus kijelentette: a találkozó célja szembenézés önmagunkkal. Sebesi Karen Attila színművész felolvasta a Kolozsvári Nyilatkozatot, majd Németh Zsolt üdvözlő üzenetét tolmácsolták, amelyben az országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke megfogalmazta, hogy a belső önrendelkezésre alapuló önkormányzatiság jelenti a helyes utat az erdélyi magyar közösség számára. Kónya-Hamar Sándor Kolozs megyei RMDSZ-elnök szerint a kis lépések politikája a kisebbségi politikusok meghasonlott gondolkodásáról tanúskodik. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke felidézte a kolozsvári nyilatkozat elfogadása körüli légkört és eseményeket. Végül úgy fogalmazott: senki sem akar szakadást, csupán azt kell keresnünk, amiben újból egymásra találunk. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) volt elnöke előadásában kifejtette, hogy az önrendelkezés illeszkedik az európai jogrend lehetőségeibe. Szabó szerint Románia nem vette komolyan az alapszerződésben megfogalmazott tételeket, ugyanakkor az RMDSZ kormányzati szerepe és az SZDP-vel kötött eddigi két megállapodás sem jelentett biztosítékot az erdélyi magyarság önrendelkezési álmának a megvalósulásáért. /Borbély Tamás: A Kolozsvári Nyilatkozat jegyében az önrendelkezésért. Szembenézés önmagunkkal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./ Kónya-Hamar Sándor "Cseppben a tenger"- a sokszínűség egységének tényleges megvalósítása Kolozsváron c. esszéjét mondta el. Rendszerváltás - változás és folytonosság. Út a Kolozsvári Nyilatkozathoz című fejtegetésében Tőkés László felidézte azt a hangulatot, ami 10 évvel ezelőtt volt Kolozsváron, mikor is Tokay György aradi képviselő vérfürdőtől rettegett, és másokat is ezzel riogatott. Szabó Tibor, a HTMH volt elnöke Az erdélyi magyar autonómia-program és a határon átívelő összmagyar nemzeti integráció című előadását mondta el. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke, az Országos Elnökség egykori tagja Összmagyar összefüggések és kapcsolatok előadásában többek között figyelmeztetett: ne hagyják betörni a magyarországi politikai pártok légkörét, gondolkodását a hazai politikai életbe. Az RMDSZ szerkezeti, és tartalmi megújulását próbálták sürgetni a Romániai magyarság önrendelkezésének elvét hirdető Kolozsvári Nyilatkozat tízedik évfordulójára emlékezők a kétnapos fórumon. A felszólalok többsége azt nehezményezte, hogy az RMDSZ a román politikai életbe való betagolódása után párttá alakult. Ennek következtében eltávolodott a belső önrendelkezést felvállaló brassói kongresszus alapelveitől, határozataitól. A találkozóról tudósító Csomafáy Ferenc minősített: "sirámaikat egy kötetbe foglalták, melynek címe: AMIRE FELESKÜDTÜNK ISTEN ÉS EMBER ELŐTT. (Így, végig nagybetűvel.)". Okt. 26-án, a második napon "folytatódott az önmarcangoláshoz hasonlítható múltba tekintés." - olvasható a tudósításban. Jakab István, a Magyar Ifjúsági Tanács elnök a MIT kiszorulását taglalta az RMDSZ kereteiből. Szilágyi Zsolt Bihar megyei parlamenti képviselő az RMDSZ politikusok személyi vagyonának nyilvánossá tételét és átvilágítását javasolta. /(Csomafáy Ferenc): Nemzetpolitikai tanácskozás. A kolozsvári nyilatkozat tíz éve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2002. október 26.
Törvénytelennek tartom a Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) azon határozatát, amely szerint mindössze két tagot delegálnak a mai SZKT-ülésre, ahol fontos szervezési problémákat vitatnak meg - jelentette be okt. 25-i sajtóértekezletén Eckstein-Kovács Péter szenátor. Kifejtette: elvből nem ért egyet a megyei szervezetek politizálásával. Eckstein elmondta: az MKT-döntés miatt panaszt tesz a megyei szabályzatfelügyelő bizottságnál. /Köllő Katalin: Törvénytelen az MKT döntése. Eckstein-Kovács bírálja a megyei képviselőket. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2002. október 26.
Tőkés László püspök, az 1989-es forradalom szikrájából az RMDSZ élő lelkiismeretévé váló, mindig is politikai magánutasnak számító ember egyik legfontosabb elvét adta fel azzal, hogy külső, világi fórumhoz fordult egy belső ügynek számító kérdésben. Ezután valószínűsíthető a tiszteletbeli elnök elleni belső ellehetetlenítő hadjárat. Ha a megtisztulást ily módon értelmezik az RMDSZ vezetőtestületei, nem csak fontos belső ellenzéki figurától szabadulnak meg, de beláthatatlan következményekkel fenyegető öncsonkítást is végrehajtanak. Annyira gazdagok pedig végképp nem vagyunk, hogy ezt "hulljon a férgese" felkiáltással intézzük el, figyelmeztetett Csinta Samu, a Krónika munkatársa. /Csinta Samu: Az öncsonkítás ára. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./
2002. október 26.
Schöpflin György politológus, a londoni egyetem professzora az erdélyi magyarságot is érintő aktuális kérdésről nyilatkozott. Úgy látja, hogy a romániai magyarság politikai képviselete nagyon nehéz helyzetben van. A mostani kormány állandó jelleggel zsarolhatja az RMDSZ-t azzal, hogy ha felbontja a megkötött megállapodást, akkor a kormánynak nincs más lehetősége, mint Vadim Tudorral szövetkezni. Az RMDSZ bekerült a hatalom csapdájába. Ugyanakkor Schöpflin megérti az RMDSZ-en belüli ellenzék hozzáállását is, amely szerint tűrhetetlen állapot, hogy az RMDSZ a nevét adja olyan törvényhozásnak, ami sok tekintetben ütközik az általánosan elfogadott emberi jogokkal stb. Szerinte erre nincs e pillanatban politikai megoldás, mert mind a két félnek valamennyire igaza van. Az egyetlen kiút ebből - de ezt szerinte egyik fél sem engedi meg magának - fölrobbantani az RMDSZ-t. Vagyis, hogy kiváljon belőle a belső ellenzék és külső ellenzékké váljon. Ez azonban katasztrófa lenne, mert azt jelentené, hogy nem lenne magyar politikai képviselet a román parlamentben. Schöpflin szerint Románia 2007-re sem tudja teljesíteni a csatlakozási feltételeket. Lehetséges, hogy akkor lazábban fogják alkalmazni a feltételeket. Romániának soha nem sikerült hatékony államgépezetet létrehoznia. A népességcsökkenéssel kapcsolatban Schöpflinnek van egy munkahipotézise. A romániai magyar társadalom felső szintjén van egy elit, ami részben irodalmi, egyetemi, művészi elit, és van a politikai, a kettő között persze van egyfajta átfedés. De gazdasági elit alig létezik. A társadalmi rétegződés hiányos. A felemelkedés a modernség vállalását igényli, ami azt jelenti: kell létezzenek modernségi modellek, gondolkodási-tudási formák. A romániai magyar értelmiség nem igazán hozza létre ezeket a modelleket, és nagyrészt magára hagyja a városi magyarságnak azt a részét, amely nem értelmiségi. A kettő között pedig alig van találkozás. Ha tényleg komolyan gondolják az elvándorlás orvoslását, akkor többek között ezt is figyelembe kell venni. Az értelmiség mellett az egyházaknak is van szerepük ebben. Schöpflin úgy látja, nagy szakadék létezik a politikai elit és a szavazóbázisa között. /Köllő Katalin: Interjú Schöpflin György politológussal. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2002. október 26.
Százával sorakoznak Erdélyben azok a magyarlakta települések, amelyeknek egyetlen esélyük van arra, hogy lekerüljenek a kihalásnak indult helységek névsoráról: a turizmus. Szabó Csaba újságíró szerint azok a magyarlakta települések, amelyek 12 évvel a forradalom után sem voltak képesek semmiféle önszerveződésre, leírhatók Erdély túlélési térképéről. Ilyen települések egész sorával találkozott nemrégiben az elrománosodott Szászföld magyar szigetein, ahol leírhatatlanul visszamaradott állapotok uralkodnak. /Szabó Csaba: Erdélyi magyar-magyar rabszolgaság. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2002. október 26.
Kerekasztal-beszélgetést szervezett okt. 25-én Kolozsváron a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Kolozs megyei szervezete. Szabó Gábor tanfelügyelő kiemelte: Kolozsváron a belvárosi iskolákon kívül szinte minden külvárosiban gondokat okozott a gyermekhiány. Tőkés Elek igazgató rámutatott: el kell dönteni, hogy kínlódunk-e tovább azokkal a külvárosi iskolákkal, ahol a gyerekfluktuáció miatt az egész oktatási folyamat az esetlegesség jegyében folyik már évek óta, vagy felszámoljuk ezeket - vállalva az ebből következő magyar pedagógusi munkanélküliséget is -, és életképes központokat hozunk létre, ahol a magyar gyerekek emelt fővel vállalhatják nemzetiségi hovatartozásukat. Eddig a külvárosi iskolák feltétel nélküli megtartása mellett tört lándzsát az RMPSZ Kolozs megyei szervezete, így a végek feladása gondolatának hallgatólagos elfogadása újdonságot jelent a szervezet oktatáspolitikai stratégiájában. /Sz.Cs.: Frontvonalat igazít az RMPSZ? = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2002. október 26.
Három évvel ezelőtt Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban a középiskolaival párhuzamosan beindult a főiskolai szintű tanítóképzés is. Jótékony változások álltak be, Nagyenyeden megjelentek az egyetemisták, és ez valóságos vérátömlesztést jelentett a magyarlakta kisváros számára. Azonban a BBTE nagyenyedi Tanítóképző Főiskolájában a 2002-2003-as tanév már elsőéves főiskolások nélkül indult. Szabó Csaba újságíró szerint ebben a kollégium hibás, nem alkalmazott kellő számban olyan tanárokat, akiknek joguk van arra, hogy főiskolásokat is oktassanak. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója szerint a jelenlegi "főiskolai szünet" a kollégiumban elsősorban a francia mellékszaknak tulajdonítható, ugyanis az erdélyi diákok zöme angolt tanul, legfeljebb második nyelvként a franciát. /Szabó Csaba: (F)elsőévesek nélkül Nagyenyed A halva született egyetemgyerek diagnózisa. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2002. október 26.
Nov. 14-től Erdélyi Riport néven új hetilap jelenik meg, a színes, 44 oldalas romániai közéleti és kulturális hírmagazint a nagyváradi Scripta Kiadó adja ki, 50 ezer dolláros befektetéssel. Stanik István, a lap leendő főszerkesztője és kiadóigazgatója elmondta: a Scripta Kiadó által indított hírmagazinnak Erdélyben nem volt előzménye. Az új lap bevallottan a nyugati (Newsweek, Spiegel, Time Magazin), illetve a magyarországi lapok (168 óra, HVG, Figyelő) példáját szeretné követni. Stanik kifejtette, a lap értékrendjét haladó nemzeti értékek határozzák meg, de baloldali szociális érzékenységgel és liberális szabadságszemlélettel. Az Erdélyi Riport terjesztését a dévai Corvin Magazin hálózatára építik. Az 50 ezer dolláros befektetéssel induló lapot kizárólag a Scripta Rt. tulajdonosai (közöttük Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor) finanszírozzák. A főszerkesztő cáfolta azokat a híreket, miszerint a kiadványba a magyar MSZP-kormány is beszállt volna. /Rostás Szabolcs: Erdélyi Riport: tükör másként. Új hetilap a hazai sajtópalettán. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./
2002. október 26.
Takarékossági okokból ismét összevont lapszámmal jelentkezett a Művelődés (Kolozsvár) folyóirat. Szerkesztői kárpótoltak a 2002 júniusától szeptemberig terjedő négy lapszám okozta veszteség miatt. A Művelődés 1957-2002-es évfolyamainak képzőművészeti anyagából készült válogatás érdekes és hasznos olvasmány, amelyet gazdag képanyag egészít ki. Ebben 41 művészt és alkotótábort mutatnak be. /N. J.: Művelődés Galéria egy kötetben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2002. október 26.
Kevesebb szó esik Kelemen Lajosról, az erdélyi történetírás 20. századi mentoráról. Neki kellett volna megírnia Erdély történetét. Kolozsvár históriája, az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltára családi levelezéseinek ismertetése, az erdélyi kastélyok és udvarházak, az unitárius egyházközségek története, az erdélyi karzat- és mennyezetfestmények, a Székely Oklevéltár folytatandó kötetei mind-mind olyan témák, amelyekhez az ő tudása és tolla szükséges. Nevezetes városnéző sétái élményszámba mentek. A nagytudású történész-levéltáros élete javarészét a Monostori út 16. szám alatti kicsi lakásban élte le. Érdemes lenne itt egy emléktáblát elhelyezni. Az 1986-ban elhunyt Debreczeni László műtörténész, grafikusművész örökölte Kelemen Lajos íróasztalát. Debreczeni László gyakran meglátogatta Kelemen Lajost és leírta, milyen festmények és metszetek díszítették szobájának falát. Szellemi öröksége egyébként idestova négy évtizede ismert kell(ene) hogy legyen. Erdély érdek nélküli szolgálata - mert ez Kelemen Lajos igazi hagyatéka, szögezte le Sas Péter. /Sas Péter: Kelemen Lajosról tárgyai tükrében. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2002. október 26.
Okt. 24-én Marosvásárhelyen a Bernády Napok keretében megnyílt a dr. Bernády Györgyre emlékező emlékkiállítás. Bernády György kiváló polgármester kilencven éve megalapította a városi képtárat. A most megnyílt kiállítás a képtár legféltettebb kincseit mutatja be, a magyar művészet remekművei, láthatók, melyeket Bernády válogatott és vásárolt a képtár alapításához. A kiállítás lehetővé teszi a magyar művészet több mint nyolc évtizedének (1839-1913) áttekintését. /Bögözi Attila: Kilencven év után újból. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./
2002. október 26.
Okt. 25-én Marosvásárhelyen megújult Dr. Bernády György Közművelődési Házat avatta fel a Bernády György Alapítvány kuratóriuma. A magyarellenes kirohanásairól híres Pop Dumitru NRP-s szenátor saját kezűleg távolította el a volt városháza épületében leleplezésre kerülő Bernády-domborművet, mondván, Bernády György emlékének a vármegyeházán semmi keresnivalója. A domborműnek, szerencsére nem lett baja. A rendőrség jegyzőkönyvet készített az esetről és intézkedett az épület őrzéséről. Borbély László parlamenti képviselő, a Bernády Alapítvány elnöke elmondta, aránylag rövid működése alatt a Bernády Ház több száz rendezvénynek adott helyet, ezután is így lesz. Az évente ismétlődő Bernády Napoknak a célja kifejezetten az, hogy fennmaradjon a nagy polgármester kultusza. Borbély László megköszönte mindazoknak, akik adakozásukkal segítették a ház építését, elsősorban az Illyés Alapítványnak. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: "Bernády György építőember volt, nincs mit csodálkozni azon, hogy azok az emberek, akiknek hitvallása a rontás és a rombolás, neheztelnek Bernády Györgyre." Veress László, az Illyés Alapítvány képviseletében köszöntötte a vásárhelyieket, Bálint-Pataki Józsefnek, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének üdvözletét Sagyebó László tolmácsolta. A megnyitót követően Nagy Miklós Kund, a kuratórium alelnöke bemutatta a Megtartó másság című, a tizenkét romániai nemzeti kisebbség életét ábrázoló fotóalbumot, egyben megnyitotta Bálint Zsigmond fotóművész kiállítását is. Tófalvi Zoltán Siklódy Tibor festészeti tárlatát ajánlotta a közönségnek. /Lokodi Imre: Újra megnyílt a Bernády Művelődési Központ. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./
2002. október 26.
A magyar 56 Martin Roberts Európa története 1900-1973 kötetében fél oldalt kapott. A külföldi irodalomból hiányzik különlegessége, a (közép- és kelet-) európai történelem alakításában játszott úttörő szerepe. Mikor kezdődött a 20. század testében 56 erjedése? Lehet a az 1947-es párizsi békére, az ország orosz megszállására gondolni. Az igazi erjedést Sztálin 1953-as halála váltotta ki. Berlinben csak a szovjet tankok megjelenése tudja elhallgattatni a tömeget (1953), Poznanban lázadás tör ki. A nagyhatalmakat a szuezi válság köti le. 1956 meglepte a világot, s a Szabad Európa Rádió egymagában tehetetlennek bizonyult. Az állampárt, a budapesti kormány, Rákosi Mátyás és hívei 1945-49 óta Moszkván csüggtek, a Kremltől vártak mindent, s ezért teljesen kiszolgáltatták az országot az idegen diktatúrának. Módszeresen szétverték a történelmi osztályokat, felforgatták az ország százados emberi, közigazgatási életrendjét, megváltoztatták erőszakosan a tulajdonviszonyokat, és nem teremtettek igazságosabbat, politikai és köztörvényes perek sorozatában számoltak le ellenfeleikkel. Az osztályharc címén lefejezték a magyar értelmiség jelentős erőit is. Az Irodalmi Újság, a magyar írók legjobbjai is belefolytak az események alakításába. Az egyetemi ifjúság fogalmazta meg a követeléseket. A legvértelenebb magyar forradalom alapjaiban rendítette meg a kommunizmus legyőzhetetlenségébe vetett összeurópai hitet. /Sebestyén Mihály (a Teleki Téka igazgatója): A magyar ötvenhat. = Krónika (Kolozsvár), okt. 26./
2002. október 26.
Okt. 21-23. között tartották meg a római katolikus püspökkari konferenciát Romániában. A magyar katolikus főpapok közül a tanácskozáson jelen volt Jakubinyi György érsek mellett Tempfli József, Nagyvárad megyés püspöke is. Tempfli József elmondta, hogy szóba került: mind a római, mind a görög katolikus egyháznak voltak olyan vértanúi Romániában, akiket bebörtönöztek, és fogságban haltak meg. Ilyen sorsban volt része dr. Bogdánffy Szilárd nagyváradi és Scheffer János szatmári püspöknek is. Hozzáláttak a boldoggá avatásukhoz szükséges dokumentáció összeállításához. Arról is tárgyaltak, hogy tartsák együtt a római és a görög katolikusok a húsvétot is, ne csak a karácsonyt, de nem sikerült egyezségre jutniuk. /A római katolikus püspökök konferenciája. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 26./
2002. október 26.
A csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban okt. 25-26-án tartják az evangelizációs konferenciát. A Tamás József püspök és Szász János Gyulafehérvári Caritas-igazgató védnöksége alatt zajló rendezvényen különböző felekezetű egyházi és közéleti személyiségek vettek részt. /Forró-Erős Gyöngyi: Evangelizációs konferenciának. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./
2002. október 26.
Bátoson a református egyházközség két évvel ezelőtt kezdte meg a templomépítést, amit idénre fejeztek be. Az avatóünnepségre okt. 31-én kerül sor, igét hirdet Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. /Templomavatás Bátoson. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./
2002. október 26.
Második félévtől a Márton Áron Gimnázium és a Nagy István Művészeti Középiskola egy-egy kilenc-tizedikes, illetve egy-egy tizenegy-tizenkettedikes diákjának érdemösztöndíjat ad Kelemen Hunor képviselő, aki sajtóértekezleten jelentette be ösztöndíjalapítási szándékát. Az arra érdemes diákokat havi 500-750 ezer lej közti összeggel kívánja támogatni képviselői mandátuma lejártáig, a képviselői iroda fenntartására fordítható átalányból. /Ösztöndíjat ad a képviselő. Kelemen Hunor sajtótájékoztatója. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./
2002. október 26.
Okt. 25-én a Korunk (Kolozsvár) szerkesztőségében Balázs Imre József ismertette a legújabb, a gyermekirodalomnak szentelt Korunk-számot. Évek óta nem vizsgálták szakmai szempontok alapján a gyermekirodalmat. /Ö. I. B.: Korunk, gyermekek, NATO. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./
2002. október 27.
Teoctist pátriárka egyhetes római látogatása során részt vett az október 13-án tartott igeliturgián a Szent Péter bazilikában. A 82 éves pápa és a 87 éves pátriárka egymás kezét fogták, az oltártól megáldva az egybegyűlteket. Az evangéliumot latin és román nyelven énekelték, ezután a pápa "szeretett testvérünk"-ként mutatta be a pátriárkát, és a látogatással kapcsolatban elmondta: "ő azért van itt, hogy együtt emeljük szívünket a mi egyetlen Urunkhoz, Jézus Krisztushoz, és buzgón imádkozzunk a keresztények egységéért". A pátriárka hangsúlyozta: "sok szellemi és anyagi akadály lassítja ma a keresztény egység helyreállítását". Kiemelte, hogy az egységre törekvés útján az első lépésnek "a hibáink beismerésének és az ezekért való bocsánatkérésnek kell lennie". A pápa homíliájában emlékeztetett: az Úr meghívott bennünket, hogy az egy, szent, egyetemes és apostoli anyaszentegyház tagjai legyünk és "egy napon számon fogják kérni, mit tettünk a keresztény egységért". A szentmisén az eukarisztikus ima előtt a pápa és a pátriárka együtt mondta el a Hiszekegyet román nyelven. Találkozásukon a két egyházi vezető egyetértett abban, hogy kulcsszerepet kell vállalniuk a katolikus-ortodox párbeszédben a világ minden részében, de különösen Oroszországban. A pátriárka felszólalásaiban a prozelitizmus fogalmat csak a mormonok és a Jehova Tanúi csoportok tevékenységét illetően használta, ám kritizálta a katolikusok olyan ténykedését, amely nem veszi figyelembe sok kelet-európai ortodox identitását. A misszió, hangsúlyozta a pátriárka, a helyi egyház feladatkörébe tartozik, azaz a nemzeti ortodox egyházéba, amelyhez a lakosság többsége tartozik. Az ortodox egyház gyakorlata szerint nem létesítenek új egyházmegyét olyan területen, ahol már egy másik ortodox egyházi struktúra jelen van. Az ortodox egyház azzal vádolta a Vatikánt, hogy ezeket az elveket figyelmen kívül hagyta februárban, amikor a pápa négy katolikus egyházmegyét hozott létre Oroszország területén. A pápa válaszában kifejtette: "a katolikus egyház elismeri, hogy a missziók azokban az országokban, ahol az ortodoxiának gyökerei és hagyománya van, az ortodox egyház feladatköre, a katolikus egyház nem beavatkozni kíván, csak segíteni ennek megvalósításában." Ugyanakkor a katolikus egyháznak teljesítenie kell pasztorációs kötelességeit hívei és mindazok felé, akik szabadon döntenek a katolikus egyház mellett. A katolikusok anyagiakkal és lelkiekkel segítették az ortodoxokat Kelet-Európában - tette hozzá a pápa -, és a többségében katolikus nyugat-európai országokban is. "Mindazonáltal, ha problémák és félreértések adódnak, testvéries és őszinte párbeszédben kell tisztáznunk azokat"- ajánlotta a pápa. /A román ortodox pátriárka a pápánál. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./
2002. október 27.
Szőkefalva filiájában, Vámosgálfalván az ott élő 30 hívő részére dr. Jakubinyi György érsek október 13-án délután kápolnát áldott meg, melynek új harangját is megszentelte. A keresztutat Vida Zoltán festő, szobrász, egyházművész készítette, érdekessége, hogy az V. stációnál Cirenei Szent Simon helyett Mindszenty bíborost ábrázolja rabruhában, a VI. stációnál Kalkuttai Teréz anya nyújtja át a kendőt Jézusnak, Nikodémus és Arimateai Szent József helyett Márton Áron püspök és dr. Molnár Gyula állandó diakónus helyezi a sírba Jézust. A 92 éves szerpap a szőkefalvi Mária-jelenések során került kapcsolatba a vámosgálfalvi közösséggel. /Kápolna Vámosgálfalván. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./
2002. október 27.
A római Collegium Germanicum et Hungaricum alapításának 450. évfordulóját készülnek megünnepelni mindazok, akik e kollégiumban lakva folytathatták római tanulmányaikat. Az ünnepi alkalomra Rómába utaznak az itt tanult erdélyiek volt, köztük Jakubinyi György érsek, Székely Dénes, Tófalvi Géza, Oláh Zoltán, valamint Váncsa Csongor. Az október 25-27. között sorra kerülő ünnepség után október 28-án II. János Pál pápa audiencián fogadja őket. /Római ünnepség. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./
