A televízió kolozsvári magyar szerkesztősége újraindítja ökumenikus egyházi műsorát, mely havi rendszerességgel jelentkezik. A műsor szerkesztője Márkus Etelka. /Ökumenikus tévéműsor. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./
2002. október 27.
Csíkszentmártonban avatták fel a Csibész Alapítvány legújabb létesítményét, a leányanya- és csecsemő-befogadót. Az avatóünnepségen többek között Tamás József segédpüspök és Gergely István csíksomlyói plébános, a Csibész Alapítvány vezetője méltatta a létesítmény jelentőségét. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat segített a létesítmény felépítésében. /Új Csibész-létesítmény, a Gyermekmentők segítségével. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./
2002. október 27.
A Magyar Cserkészszövetség és az Országos Ómagyar Kultúra Baráti Társaság Rovásírás Szakosztálya az idén is megrendezte a Kárpát-medencei országokban élő magyar fiatalok részére a Magyar Nemzeti Rovásírásversenyt, sorrendben immár a hatodikat.A versenynek idén is a budapesti Magyarok Háza nyújtott otthont, ahol Erdélyt és a Romániai Magyar Cserkészszövetséget a szatmárnémeti 44 sz. Dsida Jenő, a szamosújvári 51 sz. Czetz János és a zilahi 84 sz. Fábián Béla cserkészcsapat cserkészei képviseltek. Az erdélyi cserkészek kiválóan szerepeltek egyéniben is, a csapatok versenyében pedig a szamosújvári csapat immár másodjára nyerte el a vándorserleget. /Kasza Tamás sv.: Erdélyi cserkészek sikere. VI. Magyar Nemzeti Rovásírásverseny. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./
2002. október 27.
Október elején ünnepelték a temesvári ferences nővérek rendjük erdélyi letelepedésének 100. évfordulóját. Temesvári házukban négy nemzetiség leányai élnek szeretetben, békében együtt, segítve a temesvári betegeket. A nővérek a temesvári Caritas háziápoló programja keretében dolgoznak, néhány vidéki, Temesváron tanuló lánynak otthont adnak, imacsoportot vezetnek. A kolostoraikból elűzött nővérek a kommunista uralom alatt civilben dolgoztak tovább temesvári, aradi, belényesi, lugosi, lippai, nagyszentmiklósi, szászvárosi kórházakban. A közösségi élet újrakezdésére 1992-ben nyílt lehetőség. A még életben lévő kilenc nővér Temesvárra költözött, ahol 1994-ben létrejött a provincia székhelye. Jelenleg 11 örök- és egy ideiglenes fogadalmas van a zárdában. Három nővér 24 órai állandó gondozást vállalt az idős papok otthonában, ahol a 92 éves Boros Béla c. érsek és a nyugalmazott Kräuter Sebestyén püspök tartózkodik. /Assisi Szent Ferenc leányai. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 27./
2002. október 28.
Okt. 26-án tartotta együttes ülését Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET). A két testület együttes ülésének napirendjén szerepelt a szövetségi elnök politikai beszámolója, tájékoztató a pénzügyi támogatási rendszerről, a Szövetségi Szabályzat-Felügyelő Bizottság beszámolója, valamint a kongresszusi mandátumok elosztási elvei és a képviselet kiválasztásának módozata. Ezt követően külön tanácskozott a SZET és az SZKT. Szatmárnémetiben tartják meg az RMDSZ VII. Kongresszusát, 2003. jan. 31-én, döntött az SZKT. Az SZKT üléséről a belső ellenzék képviselőinek többsége távolmaradt, ugyanis egy részük a Kolozsvári Nyilatkozat tizedik évfordulója alkalmával szervezett kolozsvári ünnepségen vett részt. Markó Béla szövetségi elnök az egység kérdésével foglalkozva rámutatott: újabban már az is kiderült, hogy az 1992-ben elfogadott kolozsvári nyilatkozat sem "közös értékünk", hanem az ott kimondott elveket a szövetség egyik-másik csoportosulása megpróbálja kisajátítani. Szerinte sikerült közeledni az autonómiához. Az autonómiához oktatási, kulturális, közigazgatási jog és gazdasági erő szükséges. Markó támadta Tőkés Lászlót és hangsúlyozta az egység fontosságát. A szövetségi elnök felhívta a figyelmet: a huszadik századi magyar politika nem volt sikertörténet. Az RMDSZ elnöke súlyos erkölcsi kérdésként vetette fel, hogy Tőkés László a román bíróságon indított pert az RMDSZ ellen. Kelemen Kálmán, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke szerint azoknak az erőknek, amelyek szét akarják verni az RMDSZ-t, nincs mit keresniük a szövetség fórumain. Bucur Ildikó, a Szociáldemokrata Tömörülés elnöke védelmébe vette az RMDSZ csúcsvezetését. Szőke Domokos rámutatott: ne csodálkozzunk azon, ha egyesek máshol keresik az igazukat, mert nem találják meg idebent. Sógor Csaba szenátor szerint jó lenne elgondolkodni azon, hogy az RMDSZ párt vagy érdekképviseleti szervezet. Ha az RMDSZ pártként működik, akkor szerinte nincs szükség belső választásokra. Kiemelte azonban, hogy a Székelyföldön helye van a belső választásoknak, és ennek lebonyolítása elkerülhetővé tenné a szakadást a szövetségen belül. Kelemen Hunor képviselő, SZET-elnök úgy vélte, Tőkés László lépése meggondolatlan és felelőtlen volt. Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba elmondta: két perirat van az asztalán: az egyikben a felperes a Nagy-Románia Párt, a másikban Tőkés László, hozzáfűzve, hogy sok a hasonlóság a két dokumentum között. Tokay György képviselő szerint az erkölcsi piedesztálnak vége. Eckstein-Kovács Péter szenátor üdvözölte a Romániai Magyar Nők Fóruma platform megalakulását. Frunda György szenátor, SZKT-elnök szintén elítélte Tőkés László püspököt. Takács Csaba ügyvezető elnök és Kelemen Hunor SZET-elnök a romániai és a magyarországi támogatások elosztásának elveiről, felhasználásának módjáról számoltak be a sajtó jelenlétében. A parlamenti képviselettel rendelkező romániai nemzeti kisebbségeknek biztosított költségvetési támogatásból az RMDSZ 2001-ben 9 milliárd 435 millió lejben részesedett. 2002-ben ez az összeg jelentős mértékben, összesen 18,6 milliárd lejre növekedett. Tavaly óta az RMDSZ által 1998-ban létrehozott Communitas Alapítvány kezeli ezt a támogatást. A romániai magyarságnak nyújtott magyarországi támogatások összegének döntő részét Magyarországon osztották el úgy, hogy abba az RMDSZ-nek nem volt beleszólása. Az RMDSZ éppen ezért új támogatási stratégia kidolgozását és életbe léptetését tartja szükségesnek. Összesen 456 küldöttje lesz a következő RMDSZ-kongresszusnak. A küldöttek közé automatikusan bekerülnek a szövetség első számú vezetői mellett az SZKT és a SZET tagjai. Az RMDSZ-en belül működő 10 platform 5-5 küldöttet állíthat. Az RMDSZ területi szervezetei összesen 208 küldöttet választhatnak, vagy állíthatnak, az ifjúság számára 31 küldötti mandátumot tartanak fenn. Frunda György elnök bejelentette három új platform - a Romániai Magyar Vállalkozók Platformja, a Romániai Magyar Nők Fóruma és az Új Baloldal Fórum - megalakulását. /Papp Annamária: Szatmárnémetiben az RMDSZ VII. Kongresszusa. Markó: Az egység a közösség legfontosabb értéke. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2002. október 28.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete kétnapos rendezvénysorozattal ünnepelte a Kolozsvári Nyilatkozat (KNY) tízéves évfordulóját. Az okt. 25-én sorra kerülő politikai értékelés után Toró T. Tibor, a Reform Tömörülés elnöke bemutatta a Reform Alapítvány által kiadott Amire felesküdtünk Isten és ember előtt című kötetét, amelynek alcíme: A Kolozsvári Nyilatkozat tíz esztendeje. A megemlékezés másnap, okt. 26-án folytatódott az Állami Magyar Színház termében, ahol Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ-elnök köszöntője után rövid ünnepi műsorra került sor, majd következtek a felszólalások. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta: a Kolozsvári Nyilatkozat 10. évfordulója alkalmából újabb kísérletet kell tenni az összefogásra, az RMDSZ elhibázott politikájának kijavítására. Az RMDSZ jelenlegi hivatalos politikai irányvonala az önfeladás politikája. Nem akarnak kiszakadni az RMDSZ-ből, hangsúlyozta. Somai József elemezte a politikum és a civil társadalom kapcsolatát, majd Jakab István, a MIT elnöke szólalt fel. Toró T. Tibor, az RT elnökének véleménye szerint a védőnek szánt szövetség fojtogatja a közösséget, a saját civil társadalmát, elhallgattatja a kritikusokatt. Toró T. Tibor félelmet tapasztal az RMDSZ-ben, hiszen vannak olyanok, akik szerettek volna itt lenni Kolozsvárott, de nem mertek eljönni. A fórumon köszöntőt mondott Kövér László, a Fidesz országos magyar választmányának elnöke, majd következtek a hozzászólások. A résztvevők a főtéri Szent Mihály-templomban ökumenikus istentiszteleten vettek részt, itt viszont elmaradt az unitárius egyház képviselőjének igehirdetése, elmaradt Tőkés László püspök beszéde, és nem került sor a programban említett "Fogadalomtétel"-re sem. /Köllő Katalin: Amire felesküdtünk Isten és ember előtt. Fogadalomtétel nélkül maradtunk. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2002. október 28.
Okt. 24-én az erdélyi magyar történelmi egyházak küldöttei Verespatakon tanácskoztak a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) Társaság szakembereivel, akik a verespataki aranybányászat ütemtervét és a projekt környezetvédelmi vonatkozásait ismertették. Az egyházak képviselői leszögezték: továbbra is teljes felelősséget éreznek a település, a helyi lakosság egésze és a környezet sorsának alakulásáért; semmilyen mértékben nem voltak megnyugtatók az ismertetett tervek, indokolnak tartják egy lakossági referendum megszervezését. /Egyházi felelősségvállalás Verespatakért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2002. október 28.
Közel kétszázan gyűltek össze okt. 27-én az Ótordai Központi Magyar Temetőben. A Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság az 1944. szeptember 13. és október 8. között a tordai csatában hősi halált halt honvédek elestének 58. évfordulója alkalmával megemlékező tiszteletadást tartott a 2000-ben felállított kopjafánál. Az emlékünnepség keretében a szindi kőbányában talált honvéd földi maradványainak eltemetésére is sor került. Közreműködött a Tordai Magyar Dalkör. A sírkertbe eltemetett hős katonák mindannyian életüket áldozták embertársaikért. Torda mellett harcoltak és három hétig tartották ezt a frontvonalat a túlerővel szemben. Évtizedekig nem volt szabad emlékezni rájuk. Amikor feloldódott a tilalom, a Honvéd Hagyományőrző Bizottság kellő tiszteletadással újra eltemette őket. Jelenleg 193 hősi halott nyugszik a kopjafa körüli sírparcellában. Ezek között 174 magyar honvéd, egy magyar munkaszolgálatos, négy német és tizenöt szovjet katona található - nyilatkozta Pataky József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság elnöke. A lapnak Alföldi László magyar főkonzul elmondta: a magyar kormány értékeli, hogy a határon túl, a Kárpát-medencében vannak olyan civil szervezetek, amelyek a magyar hazáért, szabadságért elesett hősi halottak emlékét ápolják. A magyar-román kapcsolat nagy hiányossága, hogy a magyar-román hadisír egyezményt még nem írták alá. Ennek oka: román részről az első világháborúnál szeretnének határvonalat húzni, és ami azelőtt történt, arra ne vonatkozzon ez az egyezmény. A magyar fél ezt nem fogadja el. /Valkai Krisztina: Eltemették a magyar honvédet. Megemlékezés a tordai csatában elesett katonákra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2002. október 28.
Ilyés Gyulát, az RMDSZ Szatmár megyei elnökét megdöbbentette, hogy csak a sajtóból tudta meg: a döntéshozók hiányzásai miatt okt. 14-én feloszlatták a Piskolti Helyi Tanácsot. Szerinte a feloszlatásra vonatkozó rendelet kibocsátása előtt a prefektus is konzultálhatott volna vele. Ki kell vizsgálni, hogy a helyzet kialakulásában milyen szerepe van a választási kampányban RMDSZ-támogatottságot élvező polgármesternek. Dobos József polgármester az RMDSZ nyilvános támogatásával nyerte meg a választásokat, majd polgármesterként sietett beiratkozni az SZDP-be, a román kormánypártba. Ilyés Gyula találkozik a piskolti tisztségviselőkkel, hogy tisztázza a történteket. /Fodor István: Piskolti tanácsfeloszlatás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 28./
2002. október 28.
Okt. 26-án Marosvásárhelyen, a Bernády-napok rendezvénysorozat részeként leleplezték a Bernády György arcképét ábrázoló domborművet, Kolozsvári Puskás Sándor képzőművész munkáját. Az eseményen Borbély László, a Bernády György Közművelődési Alapítvány elnöke és Virág György, a megyei tanács elnöke méltatta a néhai polgármester munkásságát. Jelen volt Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, továbbá, RMDSZ- képviselők és szenátorok. A leleplezés megtörtént, annak ellenére, hogy egy nappal korábban Pop Dumitru, nagy-romániás szenátor, egyszerűen letépte a portrét a falról, azzal, hogy "amíg ő Románia szenátora, addig nincs ott mit keresnie" Bernády Györgynek. Beszédében Borbély László reményét fejezte ki, hogy jövőre egy Bernády-emlékház avatására is sor kerülhet. /(mózes): Domborműavatás az egykori Városházán. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./
2002. október 28.
Okt. 27-én Székelyudvarhelyen a Református Gimnázium felvette fel a 265 éve született és 215 éve elhunyt Baczkamadarasi Kis Gergely nevét, akinek rektor-professzorként, valamint az iskola igazgatójaként úttörő szerepe volt a nevelésben és oktatásban. A kollégium épületével szembeni, főtéri református templomot is ő építtette. A főtéri református templomban Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. Az istentisztelet után az ünneplők emléktáblát avattak. Tőkés Zsolt, a kollégium igazgatója elmondta, hogy a névadási ünnepséget már a múlt évben meg akarták ejteni, de egy "félreértés" miatt nem kaptak erre minisztériumi engedélyt, aztán Asztalos Ferenc képviselő közbenjárásának köszönhetően végre engedélyezték a névadásra. A jelenlegi hat felső osztállyal rendelkező gimnáziumot nyolc elemi osztállyal és bentlakással szándékoznak bővíteni. Ez akkor valósulhat meg, ha az egyház végre teljesen visszakapja egykori kollégiumi épületét. /Bágyi Bencze Jakab: Névadó ünnepség Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./
2002. október 28.
Okt. 26-án Csíkszeredán, a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében társadalomkutatók, meghívott történészek szakmai tanácskozást tartottak Források a közelmúlt kutatásában címen. Gagyi József programvezető ismertette a találkozó célkitűzését, majd Oláh Sándor, a volt Magyar Autonóm Tartomány (MAT) történelmének kutatási forrásairól s a feltárások eddigi eredményeiről értekezett. Elmondása szerint a volt hatalmi intézmény iratanyaga (melynek zöme a marosvásárhelyi és csíkszeredai levéltárakban, a volt rajoni intézmények még fellelhető irattárában található) több mint 500 folyómétert tesz ki. Olyan kutatási lehetőségeket kínál, mint az akkori társadalom szerkezetének vizsgálata, az új elit szelektálásának módszerei, az állampolitika beépülése a gazdasági életbe, munkaerő-gazdálkodás, a paraszti ellenállás megnyilvánulási formái, az osztályharc mesterséges gerjesztése. Bárdi Nándor, a budapesti Teleki László Intézet tudományos kutatója számba vette a kisebbségkutatás eddigi helyzetét az utódállamokban, s kiderült, hogy a tudományos megbízhatóság tekintetében még sok a tennivaló. A kutatásokat úgy kell végezni, hogy bekapcsolható legyen a magyarországi kutatási programok főáramába is. /Kristó Tibor: Közelmúltunk kutatása. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./
2002. október 28.
Okt. 25-én a Romániai Magyar Szórványtanács, az RMDSZ Maros megyei szervezetének, valamint a nagysármási református egyházközség és helyi RMDSZ közös szervezésében került sor a Nagysármás-völgyi értelmiségi tanácskozására. A szórványtanácsot Vetési László lelkész-tanár, az RMDSZ országos szervezetét Szép Gyula, a megyei RMDSZ-t Brassai Zsombor ügyvezető elnök képviselte. A rendezvény meghívottai voltak a Mezőségi-régió pedagógusai, lelkészei és RMDSZ tisztségviselői. Az értekezleten találkozhatott Mezőség értelmisége, számba vették a helyi gondokat. A szórvány-magyarság számára létfontosságú az egység megtartása. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az elszórványosodott kis magyar közösségek tényleges kapcsolatot alakítsanak ki egymás között. /Értelmiségi találkozó Nagysármáson. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 28., 2315. sz./
2002. október 28.
Okt. 26-án Székelyudvarhelyen tartotta (a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány támogatásával) tudományos ülésszakkal egybekötött évi közgyűlését a Keresztény Orvosok Szövetsége. A közgyűlés, illetve az ülésszak közel 80 résztvevője (köztük anyaországi előadók) figyelmének középpontjában ez alkalommal a család állt. Dr. Makó Imre budapesti professzor Konfliktusok megelőzése és kezelése áldozatos szeretettel címmel tartott előadást, dr. Feszt György marosvásárhelyi professzor pedig a szenvedélybetegségeknek a családra gyakorolt hatásáról értekezett. Dr. Balla Árpád székelyudvarhelyi főorvos Hargita megye 1970-2000-es demográfiai adatait ismertette. Nagy érdeklődés övezte Csató Béla marosvásárhelyi főesperes és Gede Ildikó székelyudvarhelyi református lelkész családi vonatkozású előadásait is. /A családra figyelve. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./
2002. október 28.
Okt. 18-21. között Bartos Károly plébános vezetésével Vágás falu népes csoportja látogatott el a délvidéki Székelykevére és Sándoregyházára, ahol a bukovinai székelyek leszármazottai élnek. A katolikus közösségeket összekötő szervezetnek, a Hálónak köszönhetően olyannyira elmélyültek a baráti kapcsolatok, hogy rendszeresítik a kölcsönös látogatásokat. A Vágásról érkezettek meglátogatták a nagybecskereki püspökséget, ott Húzsvár László püspök misézett, találkoztak pancsovai, hertelendefalvi magyarokkal, környékbeli papokkal. Előadást tartott Csúzdi István, a bánáti Háló szervezet vezetője és Szabó Judit, a Hitélet (Újvidék) folyóirat szerkesztője. Székelykeve lakossága kezd elöregedni, örvendetes viszont, hogy Dobóban és Vágásban mostanában egyre több gyerek születik. A székelykeveiek és sándoregyházi legények közül többen el szeretnének jönni Székelyföldre ismerkedni, esetleg ennek eredményeként innen nősülni is. /Fülöp D. Dénes: Vágásiak jártak Székelykevén és Sándoregyházán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./
2002. október 28.
Gagyban tánctábor volt a nyáron. A Csekefalvi Ifjúsági Egyesület tavasz óta folytatja a Hagyományőrzés a Gagy mentén témájú programját. Ennek keretében okt. 9-én Gagyi-Biró Katalin tanítónő, a népi szőttesek mintáinak szakértője tartott bemutatóval egybekötött előadást. Fafaragó kör is indult. Az egyesület fő támogatója a Hargita Megyei Tanács, emellett vállalkozók is segítik őket. /P. B. Á.: Népi szőttesek és tánctábor. Csekefalvi hagyományőrzők. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./
2002. október 28.
Megjelent az Erdélyi Művészet (Székelyudvarhely) idei harmadik száma. A mostani lapszám Csáki Dénessel székelyudvarhelyi képzőművésszel készült interjúval kezdődik. A Festőnők az erdélyi képzőművészetben sorozatban a kolozsvári Murádin Jenő a dicsőszentmártoni születésű Gidófalvyné Pataky Etelkát (1898-1984) mutatta be az olvasóknak. Az interneten is olvasható folyóirat (www.erdelyimuveszet.ro) tizedik (2000 ősze óta jelenik meg negyedévente) száma magánszemélyek valamint az Illyés Közalapítvány támogatásával készült. /K. Z.: Portréinterjú egy udvarhelyi művésszel. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 28./
2002. október 28.
Háromnapos rendezvénysorozat volt Bereckben az először tartott falunapokon. Látható volt a Szekerességi Társaság történetét bemutató kiállítás, fellépett a Háromszék Néptánc Együttes, voltak sportrendezvények is. /Flóra Gábor: Bereckben is sokadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2002. október 28.
Sepsiszentgyörgy okt. 27-én ünnepelte a város első írásos említésének 670. évfordulóját, a vártemplomi református templomépület mai formájában való fennállásának 400. esztendejére, felszentelték a gyülekezet új millenniumi emlékharangját és a nőszövetség 50 esztendő után előkerült, 1942-ben készített díszes zászlóját. A megyei tanács elnöke, Demeter János és Albert Álmos polgármester jelenlétében mondott megnyitóbeszédet Dezső András vártemplomi lelkész. Albert Álmos polgármester röviden végigpásztázta a város históriáját. /Kisgyörgy Zoltán: Ünnepelt Sepsiszentgyörgy. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./
2002. október 28.
Okt. 26-án került sor az 1848/49-es szabadságharcban, valamint az első és második világháborúban elesett lemhényi hősi halottak felújított emlékművének avatóünnepségére, melyre bronzból készült turulmadár és Erdély címere került. Vatány Ferenc polgármester köszöntötte a magyarországi vendégeket, többek között Tóth Zsigmond ezredest, a Honvédség és Társadalom Baráti Kör Országos Szövetségének képviselőjét. Vatány köszönetet mondott az anyaországi támogatóknak, s mindazoknak, akik hozzájárultak az emlékmű felújításához. Berenczi Attila leleplezte le az emlékművet. /Lemhény. Turulmadaras emlékművet avattak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./
2002. október 28.
A Szacsvay János Alapítvány, az Esztelnekért Alapítvány, a Molnár Józsiás Közművelődési Egyesület és a Felső-háromszéki Népművészek Egyesülete ötödik alkalommal szervezte meg Esztelnek falu ünnepét okt. 26-án. A Szacsvay János-emlékműnél tisztelegtek az 1848/49-es szabadságharc hősi halottai emléke előtt. Bogdán László megnyitotta Vinczeffy László festőművész egyéni tárlatát. A nap fénypontját a debreceni Valcer Táncstúdió társaságitánc-bemutatója, illetve mazsorettcsoportjának fellépése jelentette. /(Iochom): Falunap Esztelneken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./
2002. október 28.
Kemény János Erdély egyik legnagyobb mecénása volt, aki vagyona nagy részét az erdélyi magyar irodalom szolgálatába állította. Iskolát alapított, színházat szervezett. A Marosvécsi Általános Iskola felveszi báró Kemény János nevét - hangzott el okt. 26-án Marosvécsen, a Kemény János által 1929-ben építtetett iskola névadó ünnepségén. A névadó ünnepségen jelen volt Kemény János fia, Kemény Miklós és családja, valamint az író elhunyt gyermekeinek leszármazottjai is. Nagy Anna igazgatónő üdvözlő emlékeztetett a Kemény János által létrehozott helikoni irodalmi találkozókra. Az ünnepség az iskola falán elhelyezett kétnyelvű tábla leleplezésével, valamint a marosvécsi kastély kertjében levő Kemény János-síremlék megkoszorúzásával zárult. /Simon Virág: Kemény János - a jóság embere. Névadó ünnepség Marosvécsen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 28./
2002. október 28.
A Maros Művészegyüttes okt. 25-én Petrozsényban, másnap Déván lépett fel. Kalotaszegi néptáncok szerepeltek műsorukon. /Chirmiciu András: Erdélyi néptáncelőadás Déván. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 28./
2002. október 28.
Okt. 26-án Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában megnyílt Lőrincz Lehel szobrászművész kiállítása. A köztéri szobrai - Apafi Mihály (Nagyenyed), Báthory István (Szilágysomlyó), Ady Endre (Szilágylompért), az I-II. világháború hőseinek emlékműve (Szilágybagos) - révén is ismert művész legújabb, egyéni tárlata sok érdeklődőt vonzott. /(h): Szobrok és pasztellek a Gy. Szabó Béla Galériában. Megnyílt Lőrincz Lehel tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
2002. október 28.
Napvilágot látott Domokos Géza új könyve Éveim, útjaim, arcaim /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ - önéletrajzi vallomás, zárókötete az Esély című memoár három kötetével kezdődő, majd az Igevár című Kriterion-történettel folytatódó sorozatnak. A szerző ebben a kötetében felidézte ifjúkorát, tanulóéveit. /A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve /Domokos Géza: Éveim, útjaim, arcaim. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./
2002. október 28.
A kolozsvári születésű Szathmári Pap Károly festőművész, az első magyar fotóriporter születésének 190. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Román Országos Katonai Múzeum anyagából Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban, mintegy tisztelgésként a román hadsereg napja előtt is. A kiállítás anyaga mintegy száz fotó, akvarell és grafikamásolat. Továbbá fegyvereket és katonai egyenruhákat is bemutatnak. Szathmári Pap haditudósítóként megörökítette a krími háború és az orosz-török hadszíntér mindkét oldalának harci eseményeit. Carol König, a román kulturális és vallásügyi minisztérium kisebbségi igazgatóság igazgatójának szavai szerint mindkét nép sajátjának tekintheti Szathmári Pap Károly életművét. /Szathmári Pap Károly emlékkiállítás a Hadtörténeti Múzeumban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2002. október 29.
Kincses Előd ügyvéd / Tőkés László képviselője a perben/ Frunda György alperesi képviselő és Markó Béla RMDSZ- elnök nyilatkozataival tájékoztatott a történtekről. Hangsúlyozta, hogy az általa képviselt per egyetlen célja az, hogy végre a romániai magyar közösség általános, közvetlen és titkos választások útján beleszólhasson saját vezetői kiválasztásába. Megdöbbentő, hogy Markó szerint a magyar közösségi választás megtartására vonatkozó kongresszusi döntés végrehajtását követelő beadvány büntető jogi "feljelentés" és a "magyarság jövőjét veszélyezteti". Kincses emlékeztetett: Adrian Nastase miniszterelnök megfogalmazta elvárását: az RMDSZ-nek meg kell szabadulnia Tőkés László tiszteletbeli elnöktől. /Kincses Előd: Per és valóság. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./
2002. október 29.
A Sapientia Erdélyi Magyar Magánegyetem létrejöttével fokozatosan beszüntetik tevékenységüket a magyarországi egyetemek erdélyi távoktatási tagozatai. Erről tárgyalt a Sapientia vezetése a gödöllői Szent István Egyetem és a soproni székhelyű Nyugat-Magyarországi Egyetem vezetőivel. A Szent István Egyetem, illetve elődje, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tizenkét éve, a Nyugat-Magyarországi Egyetem erdőmérnöki kara pedig 1993 óta működtet távoktatási tagozatot Csíkszeredában a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal kötött megállapodás alapján. A távoktatási rendszerben agrárközgazdászokat, gépészmérnököket, erdőmérnököket és pedagógusokat képeznek. György Antal docens, a csíkszeredai alapítvány elnöke szerint a távoktatási formákban diplomát szerzett székelyföldi fiatalok száma meghaladta a hétszázat, s a jövőben létszámuk meghaladja majd az ezret. A soproni egyetem a környezetmérnöki kar letelepítése mellett az élelmiszer-tudományi kar beindításához is segítséget kíván nyújtani a Sapientia Egyetemnek, szerepet vállalnának a doktori képzésben is. /Fokozatosan megszűnnek a távoktatási karok. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./
2002. október 29.
Gyulán a magyar és a román nemzeti gazdasági kamarák, illetve tíz romániai területi kamara és nyolc magyarországi megyei kamara képviselői közös konferenciát tartottak a két ország kamarai rendszereinek megismerése és a gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében. Ennek keretében okt. 26-án Gyulán találkozott Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és George Cojocaru, a Román Kereskedelmi Kamara elnöke. Az együttműködés lehetséges módjairól folytatottak megbeszélést. Parragh szóvá tette, hogy Romániában a privatizáció során a magyar vállalkozások hátrányos megkülönböztetésben részesülnek. /Magyar-román kamarai találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./
2002. október 29.
Okt. 28-án az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, Kovács Péter és titkára, Borboly Csaba találkozott Jakab Istvánnal, a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) elnökével. Napirenden a romániai magyar ifjúságot érintő kérdések megbeszélése szerepelt. Előreláthatóan december hónap folyamán megalakul egy munkacsoport, amely elemzi a kivándorlás főbb okait, megoldásokat keres Magyarország elszívó hatásának csökkentésére. A kisebbségi oktatás kérdéskörére vonatkozóan a felek feltérképezik azon területeket, ahol hiányosságokat észlelnek. A megbeszélésen a MIÉRT képviselői bemutatták az elmúlt három évben a magyarországi Ifjúsági és Sportminisztérium, az Illyés Közalapítvány és a Communitas Alapítvány támogatásainak összesítését, amelyben a Magyar Ifjúsági Tanácsnak és tagszervezeteinek juttatott összegek indokolatlanul nagyok. A felek megegyeztek, hogy az elkövetkezendő időszakban az arányos elosztás érdekében a különböző elbíráló testületekben közös jelenlétre van szükség. /MIÉRT - MIT találkozó. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 29., 2316. sz./
