Fey László ismét támadta Tőkés László püspököt. Legutóbb a Református Világszövetség Európai Területi Tanácsának nagyváradi nagygyűlésén Tőkés László püspök olyan állásfoglalást követelt, amely szerint „etikai szempontból egyenlőséget kell tenni a kommunizmus és a fasizmus közé”, de javaslatát nem fogadták el. Fey ezt az egyenlőséget cáfolta, hozzátéve, Fey tévesen nevezték kommunizmusnak, mert hivatalosan soha sehol sem illették magukat ezzel az elnevezéssel. Fey szerint a sztálinizmus elnevezés volna a helyesebb. Általában arra hivatkoznak, hogy mindkét szélsőséges rendszer kegyetlen, embertelen elnyomó diktatúra volt, amely sok millió áldozatot követelt. A nácik létrehozták a koncentrációs táborokat, a bolsevikok a Gulágot, illetve a kommunista csatlós államok a maguk börtöneit és kényszermunkatáborait. Mindkettőben a terror, s félelem tartotta rettegésben az embereket. Fey idézte Hitlert az alacsonyabb rendű népekről, a zsidókkal szembeni bánásmódról. Fey megvédte a diktatúrát: a szocialista-kommunista tanításban ilyesmit nem lehet találni. Szörnyű visszaélések történtek; a háború idején Sztálin egész népeket deportált keletebbre. A kommunisták célja az osztályok megszüntetése volt, nem a „kizsákmányolók” fizikai megsemmisítése. Őket megfosztották a vagyonuktól, de elvileg élni hagyták őket. A fasizmus viszont nem tett lehetővé ilyen egérutat: a zsidót akkor is elpusztították, ha kikeresztelkedtek. A kommunisták, ha valakit börtönbe vetettek, vagy kivégeztek, többnyire legalább egy látszatpert rendeztek, családját szabadon hagyták, állította Fey. Szerinte: „Ha a kereszténységet nem ítélhetjük el sommásan az inkvizíció túlkapásai alapján, az úgynevezett kommunizmus fogalmát sem szűkíthetjük le a CSEKA, GPU, KGB tevékenységére. Ez nem a lényege volt, hanem a vadhajtása.” /Fey László: Kommunizmus = fasizmus? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./
2002. szeptember 25.
Okt. 15-én lesz három éve, hogy megszólalt a Gaga Rádió Marosvásárhelyen és azóta is szüntelenül működik. Szept. 30-tól új műsorráccsal is meglepi hallgatóit a Gaga Rádió. Ezután az adó magyarul fog szólni reggel hattól este hatig. /Korondi Kinga: Hároméves a Gaga rádió. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
2002. szeptember 25.
Szász Jenő polgármester beperelte a Székelyudvarhelyért Biztosan Érdemes Egyesület elnökét, szept. 19-én megvolt a tárgyalás. Ferenczi Károly, a polgármester leváltását kezdeményező egyesület elnöke, aki összegyűjtötte a kellő számú aláírásokat, becsületsértés és rágalmazás vádjával áll a törvény előtt. Az április elején közzétett felhívásukban ugyanis ez állt: "Az egyesületünkhöz beérkező, városunk polgármestere ellen szóló, egyre több lakossági panasz arra késztet bennünket, hogy aláírásgyűjtést kezdeményezzünk helyi referendum megszervezésére, amely során Székelyudvarhely lakosai lehetőséget kapnak arra, hogy az elmúlt egy és fél év keserű tapasztalatát összevetve az 1996-2000-es mandátum alatt elkövetett polgármesteri visszaélésekkel, az alkotmány által biztosított szavazati jogukat gyakorolva újra dönthessenek arról, hogy városunkat továbbra is a jelenlegi polgármester vezesse-e vagy sem." Szász polgármester ügyvédje szerint nemcsak becsületsértés történt, hanem köztisztviselő ellen elkövetett bűncselekmény is. /(oláh) : Szász kontra Ferenczi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Ferenczi Károly médiavállalkozó Verestóy Attila szenátor sógora.
2002. szeptember 25.
Eredetileg szept. 27-én szerették volna Marosvásárhelyen az új unitárius templomot felavatni, de a munkálatok megkéstek, s így már csak jövőre épül fel a hajlék. A késést a pénzhiány okozta. A templom és a hozzá tartozó épületegyüttes felépítése összesen 13 milliárd lejbe kerül. Ebből mintegy 4-4,5 milliárd lej értékben már elkészült a munka, a kétharmada még hátravan. A költségek nagy részét magyarországi támogatásból sikerült előteremteni. /Késik az avatás. Erődtemplom készül a Kövesdombon. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./
2002. szeptember 25.
A Szabadság sorozatában bemutatta Kolozsvár 13 kerületének RMDSZ-szervezetét, az elnökökkel készített beszélgetések alapján. Bitay Levente ügyvezető elnök megfogalmazta a tanulságokat. Arra volt kíváncsi, hogy az elnökök mennyire reklámozzák szervezetüket. Felmerült a székház-probléma. Nincs szükség tizenhárom székházra, szögezte le, jelenleg négy székház van. További probléma a tagsági díj. A városban 50 ezer tagja van az RMDSZ-nek. A tagoknak csak elenyésző hányada fizet tagdíjat. Jelentkezik az elöregedés problémája. A nyilatkozatok mind borúlátók, a jelenlegi gazdasági helyzet tükrében. Bitay szerint nem lehet örökké keseregni, hanem okosan kell dolgozni. /Sándor Boglárka Ágnes: Kerületi megmaradásunk tanulságai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2002. szeptember 25.
Szept. 22-én évnyitó ünnepélyt tartott a Római Katolikus Szent Mihály Nőszövetség Kolozsváron, a Szentegyház utcai székházában. Jelen volt dr. Czirják Árpád, pápai prelátus, gróf Mikes Borbála, a nőszövetség tiszteletbeli elnöke, Szilágyi Júlia igazgató és Balla Árpád egyetemi lelkész is. Az ünnepséget a Jakabffy Tamás vezette Schola Gregoriana Monostoriensis gregorián kórus nyitotta meg. Schuller Hajnal, a Szent Gábor Ifjúsági Fórum igazgatója üdvözölte a Katolikus Ifjúsági Fórum tagjait. Az Ifjúsági Fórum könyvgyűjtési akciót szervez a kárpátaljai magyar fiatalok megsegítésére, valamint keresztény ifjúsági vitafórumokat határon túli keresztény értelmiségi fiatalokkal együtt. /Vasvári Szabó Márta: Évnyitó a Római Katolikus Szent Mihály Nőszövetségnél. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./
2002. szeptember 25.
A Bolyai Nyári Akadémia a Kárpát-medencei magyar pedagógus-továbbképzés legreprezentatívabb fóruma - állapították meg a Kárpát-medencei magyar oktatási tanács legutóbbi ülésén. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnöke az ülésről beszámolva elmondta, hogy a magyar oktatási tárca további támogatásáról biztosította a módszertani központokat, a nyári akadémiát és az évközi továbbképzéseket. - A lehetőségek szerint fokozni is kívánjuk a támogatások mértékét - jelentette ki dr. Zilahi László, a minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának nemrégiben kinevezett új vezetője. Erdélyből mintegy 150 pedagógus vett részt magyarországi továbbképzőn - ismertette Lászlófy Pál. /Sarány István: Folyamatos lesz a támogatás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./
2002. szeptember 25.
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumhoz tartozik a tudományos könyvtár, valamint az állandó képtár, továbbá Szejkén az Orbán Balázs sírhelyéhez vezető kapumúzeum és a farkaslakai Tamási Áron-emlékház. Idén, csupán a nyári hónapokban több mint 20 ezren fordultak meg a múzeumban, a képtárban, Szejkén és az emlékházban, tájékoztatott Zepeczáner Jenő múzeumigazgató. 2000-ben magyarországi testvérmúzeumok közreműködésével készült el a korszerű alapkiállítás Székelyföld virágai témával. Időszakos kiállításokban nem szűkölködött idén sem a múzeum. Orbán Julianna agyagból készült kisszobraiból nyílt tárlat, volt fotókiállítás, lesz Illyés Gyula-emlékkiállítás. Jelenleg Szejkefürdőn tervezik megnyitni Székelyföld fürdő- és borvízmúzeumát. Gyűl az anyag, eddig 100 borvizes korsót és négy korabeli szállítószekeret sikerült megszerezni. A Magyar Nemzeti Múzeum fennállásának közelgő 200. évfordulója tiszteletére megjelenik az erdélyi magyar fotóművészek gyűjteményes katalógusa, Székelyföld múzeumainak adattára, valamint a Fadrusz János és erdélyi köztéri szobraink az első világháború előtt című kiadvány Miklósi Sikes Csaba, a sümegi múzeum igazgatójának szerkesztésében. Október 7-13. között tartják - ugyancsak a múzeumban - az erdélyi magyar restaurátorok találkozóját. /Kristó Tibor: Kedveltek a székelyudvarhelyi múzeum tárlatai. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./
2002. szeptember 25.
Bethlen Anikó hétéves kora óta tolókocsiba kényszerült. Ma, hatvanhárom évesen is tevékeny, segélyhívásokra válaszol, intézkedik, orvosokkal, papokkal beszél, mindig mások érdekében. Bethlen Anikó grófnak született. 1949 március elsején hirdették ki az államosításra és a "nép ellenségeire" vonatkozó törvényt; másnap éjjel a bőrkabátosok jöttek értük a madarasi kúriára. Következett az úgynevezett D. O., a domiciliu obligatoriu, azaz a kényszerlakhely. Marosvásárhelyen húzódtak meg. Amikor Bethlen Anikó a Bolyai Líceumba akart iratkozni, az akkori igazgató kijelentette, hogy Bethlen-sarj be nem teszi a lábát az intézetbe. Így került Nagyszebenbe, ahol megtanult németül. Német, angol és francia tudásának hasznát veszi: sok külföldi szervezethez vagy vöröskereszthez címzett levelet írt meg mások nevében. Beteg testével és származásával Bethlen Anikó soha nem kaphatott állást. Lakásában ezért reggeltől estig tartotta az idegennyelv-órákat. Keresetéből a család régi, értékesebb tárgyait próbálja visszavásárolni. Otthona valóságos múzeum. - Bethlen Anikó néhány évvel ezelőtt alapítványt hozott létre, hogy segítsen a testi fogyatékosokon. Az eltelt négy év alatt a Bethlen Alapítvány országszerte csaknem négyszáz tolókocsit osztott szét. Jönnek hozzá a segélykérő levelek. A románok is hozzá fordulnak, volt, aki így címezte levelét: Contesa maghiara din Targu Mures. A gyógyszereket is ő osztja ki, a Richter Gedeon meg más gyógyszer-lerakat időnként feltölti a készleteit. Magyarországról száznyolcvan számítógépre való alkatrészt is kaptak. Összeszereltette, és kiosztotta alapítványoknak, vidéki iskoláknak, cserkészeknek. Tizenegynéhányat megtartott, és ezekkel a városban első ízben szerveztek tanfolyamot a rokkantaknak. Bethlen Anikó beindította be a könyvkötészeti tanfolyamot, szintén a rokkantaknak. /Szucher Ervin: Tolókocsiból a rászorultakért. = Krónika (Kolozsvár), szept. 25./
2002. szeptember 25.
Ditschi Anna lágernaplója, amelyet sikerült hazalopni, bemutatja, hogy mit kellett átélniük, megszenvedniük azoknak a fiatal lányoknak, akiket elhurcoltak a Szovjetunióba, a második világháborút követő években. Ditschi Anna "bűne", sok más társával együtt, csupán annyi volt, hogy svábnak született. 1945. januárjában vitték el őket. 14-én indultak, jan. 25-én érkeztek Besszarábiába, dermesztő hidegben. Megtetvesedtek, a fejük alatti párna odafagyott a vagonhoz. Innen is tovább vitték őket. Vizet alig kaptak. Csak az ő vagonjukban már három halott volt jan. 27-én. Febr. 2-án érkeztek Oroszországba. Megérkeztek az orosz bányatelepre, fürdeni vitték őket, a nőket férfiakkal együtt. Fekvőhelyük üres deszkapriccs volt. Kétezren voltak a barakkban elszállásolva. A priccsen egyetlen méternyi széles helyen négyen aludtak. Éjfélre jár az idő, mire rájuk került a sor a fürdőben. Éjszaka fél háromkor érkeztek vissza a barakkba, átfázva. Hat órakor ébresztették őket robotra. Vagont kellett kirakni, mely tele volt havas deszkákkal, majd rönkhordáshoz hajtották őket. Harmincfokos hidegben is dolgoztak. Az áldott állapotban levő asszonyoknak is dolgozni kellett. Megverték őket. A bányában is dolgozniuk kellett. Nehéz munka volt, mert térdre és könyökre ereszkedve lehetett csak elvégezni. A bányában a munka veszélyes volt: minden nap volt sebesült vagy halott. /Gúzs Imre: Elrabolt esztendők. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./
2002. szeptember 26.
Az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében a Szövetségi Képviselők Tanácsához (SZKT) és a Szövetségi Egyeztető Tanácshoz (SZET) fordult az egyre inkább "rendpártivá formált érdekvédelmi és közképviseleti szövetségünk tevékenységének normalizálása végett". Elfogadhatatlannak tartják az RMDSZ csúcsvezetése és az RMDSZ szavazótábora közötti szakadék kialakulását és folyamatos mélyülését. Ugyanakkor kifogásolják, hogy az RMDSZ az egymást váltó román politikai vezetés szövetségesévé vált. Emlékeztetnek arra, hogy Orbán Viktor, a FIDESZ elnöke, 1999 júliusában, az első, Romániában tett hivatalos miniszterelnöki látogatása során kijelentette, hogy "amennyiben ilyen irányú kérés érkezik az RMDSZ-től, Magyarország meg fogja adni a kettős állampolgárságot a romániai magyar nemzeti közösség minden tagjának". Markó Béla elnök úr sajátságos válasza: "az RMDSZ sem ellenzi ezt a lépést, sem nem javasolja, hanem elemzi". Erről a négy esztendeig tartó "elemzésről semmit nem tudunk!" - állapították meg a közleményben. Továbbá felhívták a figyelmet arra, hogy az erdélyi magyarság az RMDSZ létrehozása óta olyan mértékben vándorol el szülőföldjéről, mint két tragikus válságidőszak, a Trianon és a párizsi békediktátum után. /Rendpártiság helyett normalizálódást! Felhívás az SZKT-hoz és SZET-hez. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2002. szeptember 26.
Az Oktatási és Kutatási Minisztérium az utóbbi időszakban egyre több olyan rendeletet bocsátott ki, amelyek veszélyeztetik az egyetemek önrendelkezési jogát, leszűkítik autonómiájukat. A Babes-Bolyai Tudományegyetem Szenátusa nyilatkozatban szólította fel a Tanügyminisztériumot a kialakult helyzet orvoslására, Andrei Marga rektor pedig állásfoglalásában a jelenlegi egyetemi szervezési jogszabályok változásait elemezte. Andrei Marga állásfoglalásában felidézte a 90-es évek elejét, amikor megengedték az egyetemeknek, hogy költségvetésen kívüli pénzösszeget gyűjtsenek, és ennek felhasználásáról maguk dönthessenek. A 2002-es közpénzügyi törvény, valamint a Tanügyminisztérium legutóbbi utasításai és rendelkezései azonban egyre jobban leszűkítik az egyetemek mozgásterét, amelyet eddig a pénzalapok szabad felhasználása biztosított. /Veszélyben az egyetemi autonómia. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2002. szeptember 26.
A múlt hét végén tartotta soros ülését az RMDSZ Szövetségi Küldötteinek Tanácsa és a Szövetségi Egyeztető Tanács Marosvásárhelyen. Markó Béla szövetségi elnök nyilatkozatának olvastán egyszerűen megdöbbenés lesz úrrá az emberen: nem ismerik a romániai magyarság állapotát azok az urak, vagy úgy tesznek, mintha nem ismernék?! - kérdezte Bitay Ödön. Ilyen kijelentések hangzottak el: "...jó úton haladunk, pozitívumok születtek a munkában...", "...a romániai magyar közösség előrehaladást ért el a múlt visszanyerésében és a jövő megteremtésében..." Mik ezek a pozitívumok? És milyen múltat nyert vissza a magyar közösség? - kérdezte a cikkíró. A választók elégedetlenek: az ország általános állapota romlott. "Nincs válság az RMDSZ-ben...", hangzott el - holott, hangsúlyozta Bitay az RMDSZ-t szétrágta a megalakult platformok (értsd: érdekklikkek) marakodása, s hogy a csúcsszervek működése illegálisnak minősíthető, mivel azokon nem a tagság választotta küldöttek, hanem a klikkek delegátusai vettek részt. Van egységes nemzetállam, és nincs állami magyar egyetem, és van sovén nacionalizmus, és folyik a magyarok birtokvesztése-kisemmizettsége, megcsúfolása. Ezért pedig választott politikusainknak felelniük kell az erdélyi magyar kisebbség közössége előtt! - figyelmeztetett Bitay. Mennyire más volt az 1937. október 2-4. között tartott Vásárhelyi Találkozó, mert az az egység jegyében folyt. /Bitay Ödön: A történetismeret hiánya újraélteti a múltat... 65 évvel ezelőtt ülésezett a Vásárhelyi Találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./
2002. szeptember 26.
Szept. 25-én Brassai Zsombor, a Maros megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és Stefan Somesan megyei főtanfelügyelő "A magyar tanerők számaránya a megyében működő tanintézmények vezetőségében" témában tartott megbeszélést. A megbeszélés után Brassai arról tájékoztatott, hogy előzőleg a megyei RMDSZ ügyvezető elnöksége a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség vezetőségével, Donáth Árpád helyettes főtanfelügyelővel közösen mérte fel a megyei helyzetet. A megyei tanintézmények vezetőségében a magyarok méltányosan vannak képviselve. A marosvásárhelyi általános iskolák, középiskolák esetében azonban szükség van az arányok javítására, mert az elvártnál kisebb a magyar igazgatók, aligazgatók száma. Brassai Somasannal megállapodott abban, hogy aligazgatói állásokat kell meghirdetni ott, ahol ez szükséges és indokolt. A létrehozandó aligazgatói állásokra szakképzett magyar pedagógusok is pályázhatnak. Az aligazgatók munkaköri leírásában szerepelnie kell annak, hogy teljes mértékben ő a felelős a magyar tagozatokért. - Ismeretes a görgényszentimrei eset is: nem sikerült beindítani a magyar óvodás csoportot. Brassai a görgényszentimrei református lelkésszel elhatározta, hogy közösen fognak fellépni a magyar nyelvű oktatás beindítása érdekében. A megyében három olyan város van - Segesvár, Dicsőszentmárton, Marosludas -, ahol a magyar lakosság aránya eléri, megközelíti a 20 százalékot, a város vezetői mégsem állították fel a két-három nyelvű helységnévtáblákat. /Simon Virág: Tárgyal és egyeztet a megyei RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./
2002. szeptember 26.
Urs Altermatt professzor nemrég előadást tartott a bukaresti Új Európa Kollégiumban a svájci modellről, amelyben kifejtette, hogy a kantonokból felépülő Svájc mindenekelőtt nemzetek föderációja, és ennyiben nem hasonlítható a hagyományos európai nemzetállamokhoz. A svájci professzor szerint, ha a nemzeti kultúrák politikai értelemben túlságosan homogenizálódnak egy államon belül, rendszerint szétzúzzák a többnyelvű közösség multikulturális identitását. Svájc többek között azért kerülte el ezt a történelmi zsákutcát, mert politikai és közigazgatási határai nem esnek "mindig" egybe a kulturális, azaz nyelvi és felekezeti határokkal. Andrei Plesu, a bukaresti Kollégium igazgatója ebből azt következtetést vonta le, hogy vajon jó dolog-e az, hogy "nálunk vannak olyan közigazgatási egységek, mint a két hírhedt székely megye, ahol a közigazgatási határ pontosan egybeesik a nyelvi és felekezeti határral." Molnár Gusztáv vitatta ezt az okfejtést. Románia - mondja Plesu - az erdélyiek és a regátiak közötti különbségek és a mind Erdélyen, mind a Regáton belül megmutatkozó erős regionális identitások miatt naturaliter föderalista állam. Ebből azonban szerinte nem az következik, hogy akkor be is kellene vezetni a föderalizmust. Ott van viszont Besszarábia, ezzel kapcsolatban a románokat nem zavarná a föderalizmus emlegetése. "Miért ne lépnénk vele föderális viszonyba?" - kérdezte Plesu, Románia volt külügyminisztere. Molnár Gusztáv szerint az orosz-amerikai geopolitikai összjáték megpecsételi az "újraegyesülés" régóta nyilvánvaló zsákutcáját, és Moldáviához, legfőképpen Oroszországhoz közelíti Romániát. Molnár Gusztáv Kisinyovban járva megkérdeztem Oazu Nantoit, az egyik legjobb moldáviai politikai elemzőt, hogy milyen valóságos erőt képviselnek a kommunistákkal szemben álló politikai pártok. Nantoit elmondta, hogy Moldáviában tulajdonképpen nem léteznek a szó európai értelmében vett politikai pártok (ő csak tudja, mert az egyik ilyen "nem létező" párt elnöke), és a kommunistákkal szemben csak a még "kommunistábbak"-nak van tényleges társadalmi és politikai bázisuk. Molnár Gusztáv szerint már látszanak a jelei annak, hogy az SZDP mögött álló posztkommunista hatalmi komplexum elkezdte átrendezni sorait, és egy új, belső frontot készül nyitni. A bukaresti politikai körök részéről nem lehet számítani valódi alkotmányreformra. Ezért Molnár Gusztáv szerint ki kell dolgozni egy olyan erdélyi alkotmányos modellt, és megvalósítsunk egy olyan erdélyi stratégiát, amely világosan és egyértelműen e történelmi tartomány közép-európai strukturális adottságaira alapoz. A Provincia folyóiratban erről a modellről nyitnak vitát. /Molnár Gusztáv: A svájci modelltől az erdélyi modellig - via Bukarest. [A kétnyelvű Provincia nyári 6-7. összevont számában megjelenő tanulmányának újraközlése] = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./
2002. szeptember 26.
A nagyváradi egyetemen az idei tanévtől a Bihar megyei RMDSZ szorgalmazására indították el a tanító- és óvódapedagógusi főiskolai szakot. A rajzzal társított külön tanítói és óvodapedagógusi szakra összesen negyvenen nyertek felvételt, nemcsak Nagyváradról és Biharból, hanem a Székelyföldről is érkeztek jelentkezők - tájékoztatott Pető Csilla tanfelügyelő, a Bihar megyei RMDSZ oktatási bizottságának vezetője. A magyar iskolákban jelentős a létszámcsökkenés. A vidéki kis- és közepes iskolákban egyre gyakoribb az összevont oktatási forma, Nagyváradon a legtöbb iskolában képtelenek a párhuzamos magyar osztályok beindítására, három iskolában pedig nincs magyar első osztály, mert csak két-három jelentkező van. Nyolc tanítónak kellett ezért az állását felfüggeszteni. /(Balla Tünde): Beindult a váradi felsőfokú tanítóképzés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./
2002. szeptember 26.
Több mint negyven évi szünet után ismét megkezdődött a magyar nyelv tanítása a román állami oktatás keretében a csángók lakta romániai Moldva két településén, a Bákó megyei Pusztinán és Klézsén: hetente három órában oktatják a magyar nyelvet. Szép Gyula, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke Bákó városban tartott sajtóértekezleten hangsúlyozta: a magyar nyelv tanításának megkezdése annak jele, hogy az RMDSZ és a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt között létrejött az együttműködési megállapodás. Pusztinán Bilibók Jenő oktatja a magyar nyelvet. A pusztinai fiatalember szülőfaluja iskolájába tért vissza tanárként /Debrecenben szerzett diplomát/. Összesen huszonnégy alsó- és felső tagozatos gyermek látogatja a magyar nyelvórát. Klézsén tizenhat gyermek jár magyar órára. Eddig hét moldvai településen sikerült beindítani a magyar nyelvoktatást. Ez a szám a mostani tanévtől kezdve tízre emelkedik, a tíz település közül kettőben pedig a hivatalos oktatás keretein belül is elindulhatott a magyarnyelv-oktatás. Moldvában 1948 és 1959 között működtek magyar tannyelvű iskolák, Bákóban magyar tanítóképző is volt. /Magyar anyanyelv tanítása Moldvában. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 26./
2002. szeptember 26.
Demeter Jánó Anna neve valamennyi híres moldvai csángó népköltészeti, népzenei gyűjteményben szerepel. Hajdanán Kodállyal is találkozott a lészpedi asszony, de több százra rúg a Kallós Zoltán által lejegyzett balladák, világi énekek, népi imádságok, ráolvasások száma. Demeter Jánó Anna idős és beteg. Helyette lánya vette át a Magyar népművészet mestere kitüntetést a Bákó városban rendezett ünnepségen. Az adatközlő érdemeit Kallós Zoltán méltatta. Dr. Pozsony Ferenc, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora elmondta hallgatóságának, hogy a moldvai csángómagyar népi kultúrában még élnek azok az elemek, amelyek Nyugat-Európában már csak kódexek feljegyzéseiben léteznek. Mint mondta, ezért fontos e kulturális kincs feltárása, rögzítése, feldolgozása. Hasonló kincsnek nevezte az erdélyi szászok, valamint a Timok-völgyi románok kultúráját. Az eseményre a szervezők - a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) és az RMDSZ ügyvezető elnöksége - meghívták a Bákóban működő nem magyar csángó szervezetek vezetőit, valamint a helyi román média képviselőit is. /Sarány István: Csángóföldön a helyzet változóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./
2002. szeptember 26.
Uzonban a legnépesebb a református gyülekezet, lélekszáma eléri az 1800-at. Zsold Béla uzoni tiszteletest meghívta a bukaresti református gyülekezet. Változás állt be a lélekszámban Uzon második gyülekezetében is, a római katolikus egyházban: Mikóújfaluba helyezték Simó plébánost, utóda László András. Negyedszázat sem éri el az unitárius lelkek száma. Vallásos gondozásukat Pap Mária szentivánlaborfalvi unitárius lelkész látja el. /(sikó): Élő egyház Uzonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 26./
2002. szeptember 26.
Népszavazással döntöttek a lakosok Csíkmadaras és Csíkdánfalva szétválásáról, március 15-én a kormányhatározat is megszületett. Miklós Gézával, Madaras polgármestere arról tájékoztatott, hogy az ő kinevezése után májustól megindult a hivatali munka, a hivatal hazajött Dánfalváról Madarasra. Új embereket kellett alkalmazniuk. Következett a birtoklevelek kiosztásának munkája. Most foglalkoznak a legelők visszaadásával. Szeretnének bekapcsolódni a SAPARD- programba. A falu vízellátásának megoldása most történik, ezt a Világbank támogatja. Egy regionális csatornarendszert terveztettek meg 1997-ben, ami azt jelenti, hogy Madarastól Csíkszentdomokosig minden helységben megoldódna ez a kérdés. /Daczó Dénes: Nem lehet mindent egy nap alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./
2002. szeptember 26.
A Határon Túli Magyarok Hivatalának támogatásával idén ismét több szakon újraindul a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium. A jelentkezők nappali és levelezői szakon is tanulhatnak, tájékoztatott Szűcs László, a kollégium vezetője. A HTMH hozzájárulásának köszönhetően csökkentett, azaz 300 dolláros díjat kínálnak az újságírás iránt érdeklődőknek. Az alapképzést után szakosodhatnak általános újságírásra, olvasószerkesztői, tördelőszerkesztői, fotóriporteri munkára, rádiós és televíziós valamint egyházi újságírásra, mindezek közül kettőt párhuzamosan is végezhetnek. Új szak a sajtószóvivő-kommunikációs munkatárs. Állandó tanárok mellett neves magyarországi és erdélyi médiaszemélyiségek is oktatnak az Ady Endre sajtókollégiumban. / Újra indul a sajtókollégium. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./
2002. szeptember 26.
A magyarországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma anyagi támogatásával végzik a csíksomlyói Salvator és a Passió kápolnák felújítását a csíkszeredai Consunit cég munkásai. A falképkutatás Tövissi Zsolt műépítész, míg a padlócsere előtti régészeti feltárás Darvas Loránd, a Csíki Székely Múzeum régésze felügyelete alatt történt. /Kápolna-felújítás Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./
2002. szeptember 26.
Nemzetközi szemináriumot rendeznek szept. 28-án Tatán arról, hogy milyen szerepet töltenek be a testvérvárosi kapcsolatok a közép-kelet-európai önkormányzatok uniós csatlakozási felkészülésében. A csatlakozásra való felkészülésről a Belügyminisztérium, a külügyi tárca, a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Európai Parlament egy német képviselője, egy holland köztisztviselő és a francia nemzetgyűlés s egyben az Európai Tanács Parlamenti Közgyűlésének egy francia képviselője tájékoztatja a tanácskozás résztvevőit. A résztvevők pedig a tatai, a szlovákiai Szőgyén és az erdélyi Szováta település önkormányzatainak vezetői, munkatársai lesznek. /Szovátaiak Tatán. Nemzetközi szeminárium a testvérvárosi kapcsolatokról. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./
2002. szeptember 26.
Nehezen lehet fegyvertelen polgári lakosság véráldozata fölött napirendre térni. Itt van például az Erdővidéken 1944-ben bekövetkezett tragédia vissza-visszatérő komor motívuma. Benkő Levente könyvének /Szárazajta, H-Press Kft., Sepsiszentgyörgy, 1995. - Kalála Könyvek/ előszava szerint: "A század negyvenes éveinek Erdélyében kísérteties kongása támadt néhány falunévnek: Ipp, Ördögkút, Szárazajta, Csíkszentdomokos... Itt ártatlan embereket gyilkolt a vad düh." 1994 szeptemberében állítottak emlékművet Szárazajtán, melyre felvésték az 1944. szeptember 26-i vérengzés áldozatainak névsorát /akiket a románok megöltek/: Elekes Lajos, Gecse Béla, Nagy András, Nagy D. József, Nagy Sándor, Málnási József, Németh Gyula, Németh Izsák, Szabó Béniám, Szép Albert, Szép Albertné szül. Málnási Regina, Szép Béla és Tamás László. /(ajtay): Rettenet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./
2002. szeptember 27.
Szept. 26-án Ion Iliescu államfő azt nyilatkozta, hogy egy iraki katonai beavatkozás esetén Románia a nemzetközi közösség oldalán áll. Arra az újságírói kérdésre, hogy Romániát egyértelműen felkérték-e már az iraki akció támogatására, azt válaszolta: "a kérdés egyelőre nem aktuális". /Borítékolt lépés. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2002. szeptember 27.
A román repülőterek esetleges igénybevételéről tárgyalt Bukarestben Douglas J. Feith amerikai védelmi államtitkár - hozták nyilvánosságra szept. 26-án. Az amerikai államtitkár köszönetet mondott a román kormánynak az Afganisztánba vezényelt 400 román katonáért és az új afgán hadseregnek nyújtott fegyveradományért. Az amerikai államtitkárt fogadta Ion Iliescu elnök és Adrian Nastase kormányfő is. Douglas J. Feith megbeszéléseket folytatott Mircea Geoana külügyminiszterrel és Ioan Mircea Pascu védelmi miniszterrel. Pascu elmondta: az Irak ellen készülő háborúról volt szó: de csak általánosságban. Pascu leszögezte, hogy Bukarest politikai szempontból megérti és támogatja az amerikai álláspontot. A román lapok arról írtak, hogy az Egyesült Államok két- három romániai katonai repülőteret venne igénybe az Irak elleni támadáshoz. /Amerikai-román tárgyalások. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
2002. szeptember 27.
Adrian Nastase miniszterelnök szept. 26-án Brüsszelben tárgyalt arról, hogy meggyőzze az Európai Bizottság képviselőit, Románia megérdemel egy kedvező országjelentést. Románia eleget tesz a román-amerikai mentelmi jogi megállapodással kapcsolatos Európa tanácsi határozatnak - hangzott el Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke és a román miniszterelnök brüsszeli találkozóján. Prodi az újságírók előtt általánosságban elégedetten nyilatkozott a Románia által az elmúlt egy évben elért eredményekről, de nem foglalt állást Románia csatlakozási időpontjával kapcsolatban. Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése szept. 25-én határozatot fogadott el, amelyben felszólította a bukaresti parlamentet, ne ratifikálja az Egyesült Államokkal kötött megállapodást, amelynek értelmében a Románia területén emberiségellenes cselekményeket elkövető amerikai katonák mentesülnek a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság előtti felelősségtől. /Szőcs Levente: Bukarest Brüsszel értékei mellett. Nem ratifikálják a mentelmi jogi megállapodást. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./
2002. szeptember 27.
Markó Béla elnök javaslatára kezdett 2000 őszén aláírásgyűjtést az RMDSZ a külhoni magyar állampolgárság támogatására. Az RMDSZ vezetői az Ügyvezető Elnökséget bízták meg azzal, hogy az akciót megszervezze és az összegyűlt íveket Magyarország miniszterelnökének eljuttassa. Azóta összesítetlenül porosodnak azok az aláírások, Takács Csaba elismerte, mulasztás volt, hogy nem számolt el az aláírók előtt. Az összegyűjtött ívek nem kerültek a magyar kormány asztalára. Ezek egy részét a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) gyűjtötte össze, másik része az RMDSZ Ügyvezető Elnökségéhez került, egy harmadik része pedig a szövetség területi szervezeteinél maradt. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke úgy emlékezett, hogy mintegy ötvenezer aláírást vettek nyilvántartásba. A külhoni állampolgárság gondolatát Borbély Imre, az MVSZ régióelnöke kezdeményezte, és azt az MVSZ szakértők bevonásával dolgozta ki. Az RMDSZ azonban többszöri ígérete ellenére sem adta át az ívek másolatát. Patrubány Miklós MVSZ-elnök a Krónikának elmondta, a VET irodájában valamivel több mint százezer aláírást őriznek, de az RMDSZ szervezetektől összegyűjtött információkból úgy tudják, hogy összesen 214 ezer aláírás gyűlt össze. Feltételezése szerint az Ügyvezető Elnökség és a VET adatai közti eltérés abból fakad, hogy az összegyűjtött aláírási ívek jelenős része a területi szervezeteknél maradt. Patrubány Miklós elmondta, az általuk összegyűjtött aláírásokat a legilletékesebbnek, Magyarország miniszterelnökének akarták átadni. "Sajnos, Orbán Viktor 2000-ben és 2001-ben négy írásbeli megkeresésünkre sem válaszolt, így általunk sem juthattak el az aláírások" - magyarázta az MVSZ-elnöke. /Gazda Árpád: Az elfelejtett aláírások. Több százezren kérvényezték a külhoni állampolgárságot. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./
2002. szeptember 27.
A Ticu Dumitrescu által javasolt átvilágító tanács (a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács, CNSAS) már a kezdetektől nehezen működött. A tanács egyes tagjai a jelenkori hatalommal játszanak össze, vagy elmarasztalható tevékenységük révén válnak kijátszhatóvá, több tagot pedig - Mircea Dinescut, Andrei Plesut és Horia Patapievici-et - egyenesen "rebellisnek" neveznek, és el szeretnének hallgattatni. A tanács körül az elmúlt napokban robbant ki ismét a vita, a parlament elé terjesztett beszámolójuk alkalmával. Több honatya elégedetlen volt az átvilágító tanács által elkészített, a 2001-2002-es időszak tevékenységére vonatkozó jelentéssel. Szabó Károly szenátor szerint egyáltalán nem törvényes, hogy a bizottság az ellenőrzését az átvilágító tanácsra is kiterjessze. A hírszerző szolgálatot ellenőrző bizottság ugyanis ahelyett, hogy a SRI-t ellenőrizné, az átvilágító tanácsra összpontosít. /(i): Rossz megvilágításban az átvilágító tanács. Szabó Károly szenátor: Valójában a SRI ellenőrzi a tanácsot, és nem fordítva. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2002. szeptember 27.
Nem a pénz hiánya, hanem a magyar igazolványok kibocsátásának lassúsága késlelteti a nevelési és oktatási támogatások kifizetését - jelentette ki Veress László, az Illyés Közalapítvány igazgatója, aki elmondta, hogy az Orbán-kormány 2002. január 25-én három havi feladat ellátására utalt át az Illyés Közalapítványhoz 1,2 milliárd forintot. Márciusban azonban már látszott, hogy a nevelési és oktatási támogatások kifizetése - a magyar igazolványok kibocsátásának nehézkes és lassú procedúrája miatt - csúszik. Ezért április 26-i határozatában a kormány felhatalmazta az Illyés Közalapítványt, hogy az 1,2 milliárd forintos keretből fizesse ki a kedvezménytörvényben foglalt egyéb, a határon túli magyarokat közvetlenül érintő támogatásokat is. Közel 600 milliót költöttek a határon túli magyar szervezetek, valamint a sajtó támogatására. Ebből az összegből valósult meg az az optikai kábeles összeköttetés, amely lehetővé teszi, hogy Székelyudvarhelyről, Marosvásárhelyről és Kolozsvárról televíziós tudósításokat küldjenek Budapestre. Mára mindössze 360 millió forint maradt abból az 1,2 milliárd forintból, amelyet eredetileg a pályázati úton kapható nevelési-oktatási támogatások kifizetésére biztosítottak az Illyés Közalapítványnak. Romániában eddig 19 ezer pályázatot adtak le, ezek kifizetésére legalább 800 millió forintra lenne szükség. Mostanáig 55 pályázatra fizették ki a magyar nyelven tanuló kiskorú gyermekek után kapható évi 20 ezer forintot. Veress László szerint az év végéig még a most meglévő 360 millió is elegendő lesz a kifizetésekhez. Nagyon lassan halad a magyar igazolványok kibocsátása, a támogatás pedig csak azoknak a szülőknek adható ki, akik már megkapták az igazolványt. /Miért csúszik a kedvezménytörvény szerinti oktatási támogatás? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
