Egyik-másik nyolcadik osztályt végzett erdélyi magyar diák magyarországi középiskolában folytatja tanulmányait. Ennek oka részben a jobb magyarországi iskolai körülményekben, részben pedig a viszonylag könnyű felvételi vizsgákban kereshető. A kivándorlás ötlete elsősorban a jó tanulók fejében fordul meg, akik így - szándékuktól függetlenül - akár teljes magyar tannyelvű osztályokat is halálra ítélhetnek. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta, nincsenek adataik arról, hogy nyolcadik osztály után hány gyerek folytatja középiskolai tanulmányait Magyarországon. Idén a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból hat diák iratkozott át tizedik osztály után magyarországi kollégiumokba, mind jó képességű gyermek, értelmiségi családból származnak. A nagykárolyi középiskolában szinte minden évfolyamon van egy-két tanuló, aki Magyarországon folytatja középiskolai tanulmányait. Bihar megyére nem jellemző, hogy magyarországi gimnáziumokban tanuljanak a középiskolások - tájékoztatta a Krónikát Miklós Mihály főtanfelügyelő-helyettes. Kiss Ernő, a nagyszalontai gimnázium igazgatóhelyettese elmondta, hogy tavaly 17 diákjuk választott a határ túloldalán iskolát, idén mindössze öten voltak. A szomszédos magyarországi települések tanárai átjárnak a Partiumba, illetve Erdélybe, hogy diákokat toborozzanak. A magyarországi iskoláknak szükségük van minél több tanulóra, mert e szerint kapják a juttatásokat. Idén kevesebb diák vándorolt Magyarországra tanulni, mint tavaly - jelezte Matekovics Mihály Arad megyei tanfelügyelő. Matekovics hangsúlyozta, több alkalommal felhívták a szülők figyelmét, hogy ne írassák magyarországi iskolába gyermeküket, hiszen ez az aradi szórványban esetleg egész osztályok, sőt iskolák megszűnésével járhat. "Nagyon nehéz lesz majd a hazajövetel - érvelt a tanfelügyelő -, mivel a Magyarországon szerzett érettségi oklevelet csak akkor ismerik el Romániában, ha románból is levizsgázik a diák. Ez pedig még a román anyanyelvű diákoknak is komoly próbatétel." A Magyarországon továbbtanuló diákok ügyére Matekovics Mihály hívta fel első ízben a közvélemény figyelmét, amikor egy SZKT-ülésen arra kérte az RMDSZ-t: hassanak oda, hogy a földrajzot és a történelmet anyanyelven lehessen tanulni Romániában, ugyanis véleménye szerint ezzel indokolható a kisdiákok kivándorlása. /Nyolcadik osztálytól Magyarországon. = Krónika (Kolozsvár), szept. 27./
2002. szeptember 27.
A Jurnalul National közölte a "nép milliárdosai" névsorát, köztük van Verestóy Attila szenátor és Viorel Hrebenciuc. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2002. szeptember 27.
A Trianon előtti Magyarország helyreállítását követelő röplapokat osztogattak a többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megye több településén - közölte szept. 26-i számában az Adevarul című napilap. A román lap szerint az irredenta röplapokat az internetről töltötték le, és fénymásolóval sokszorosították a budapesti székhelyű Magyar Revizionista Mozgalom szélsőséges szervezet helyi szimpatizánsai. "Magyarország megszállt ország, mivel jelenlegi határain túl a szélrózsa minden irányában magyarok milliói élnek szülőföldjükön olyan országok elnyomása alatt, amelyek még nem is léteztek, amikor ezek a földek Magyarországhoz tartoztak" - idézett a röplapok tartalmából az Adevarul. /A Trianon előtti Magyarország helyreállítását követelik. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./ A román sajtóban nagy port felvert röpcédula-ügyet kérte számon Adrian Casunean Vlad kormánypárti parlamenti képviselő a Román Hírszerző Szolgálat (SRI), valamint a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) vezetőitől. Victor Raica, a Nagy-Románia Párt (PRM) megyei szervezetének elnöke ugyanis azt állította, hogy Sepsiszentgyörgyön, a megyei kórházban magyar nyelvű, területkövetelő röpcédulák tűntek fel. Végül kiderült, hogy a helyszínelés nem erősítette meg a röpcédulák létezését és terjesztését. /Domokos Péter: Légből kapott cédulák. Nem találtak bizonyítékokat Raica állításaira. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2002. szeptember 27.
Erdélyben sokkal észrevétlenebbül telt el a Medgyessy-kormány száz napja, mint odaát, Magyarországon. Alig iktatták be az új kormányt, annak külügyi államtitkára, Bársony András Bukarestben kijelentette, hogy Romániában Magyarországhoz képest elég jól megoldották az egyházi ingatlanok kérdését. Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét kioktató politikus még a látszatra sem adott. Nemsokára Kolozsvárra jött a magyar miniszterelnök. Amikor Orbán Viktor látogatott ide, az egykori kormányfő új gazdasági kapcsolatokat, közösen megépítendő autópályát ajánlott a román félnek. Hazatérve az akkori ellenzék igen keményen nekiesett, hogy nem egyeztettek a románoknak tett ígéretek ügyében. A történelem megismétli önmagát. Medgyessy Péter Kolozsváron ugyanezt tette: mindent megígért a románoknak, miközben diplomatikusan elkerülte a kétoldalú kapcsolatok kényes kérdéseit. - A határon túli magyarok kimaradtak a száznapos programból. A nagy pénzosztogatás lázában kiderült, hogy már szinte semmi pénz nem maradt a kedvezménytörvény szavatolta tanügyi és másféle támogatások folyósításához. - A Magyarok Világszövetségének szakemberei kiszámították, hogy a Magyarországon dolgozó határon túli magyar munkavállalók évente több mint 15 milliárd forintot fizetnek be adóként a magyar államkasszába. - A romániai magyarság sorskérdéseinek ügyében kemény magyarországi számonkérés nélkül nincs esély javulásra. A románoknak nem autópálya-építést kellene ígérni, hanem rákényszeríteni őket vállalásaik betartására, hangsúlyozta Makkay József. /Makkay József: Száz nap után. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2002. szeptember 27.
Az elmúlt napokban a tetőpontjára ért a Kossuth-emlékév alkalmából tartott megemlékezések sora. A Magyarok Világszövetsége által meghirdetett, Gyergyócsomafalvától a Capitoliumig elnevezésű Kossuth-emlékév tavaly okt. 14-án Gyergyócsomafalván kezdődött egész alakos Kossuth-szobor leleplezésével, amelynek eredetije Trianonig Marosvásárhely főterét díszítette. A megemlékezések sora a 200 éves születési évforduló körül érte el csúcspontját. Az MVSZ által a jubileumi születési évfordulón a Kossuth-emlékzászlók átadása szinte egy időben volt Monokon, a szülőfaluban, a Capitoliumban és Gyergyócsomafalván, ahol 14 székely közösség kapott zászlót. A települések küldöttei sorra átvették az MVSZ Kossuth-emlékzászlót Patrubány Miklós elnöktől. - MVSZ Kossuth-emléktáblát avattak többek között Párkány, Nagyszalonta, Paks városokban. /Okos Márton: Kossuth-emlékzászlók Gyergyó felett. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2002. szeptember 27.
Szept. 28-án Kossuth Lajost születésének 200. évfordulóján a Kolozsvári Magyar Opera a nevét viselő szimfónián kívül még sok mással köszönti. Nevezetesen a Bánk bán magyar táncával, a Mária főhadnagy ide találó részletével, az István király fináléjában elhangzó intelmekkel, a Tarisznyás Együttes Kossuth-dalaival, végül versekkel. Az RMDSZ, EMKE és a Kolozsvári Magyar Opera szervezi az ünnepi estét. /Kostyák Alpár: Kossuth-ünnepség a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./
2002. szeptember 27.
Eredményesnek nevezte pártja kormányzati szerepvállalását Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke és Markó Béla, a Románia Magyar Demokrata Szövetség elnöke Budapesten a Médiahajó határon túli magyarokkal foglalkozó kerekasztal-beszélgetésén. Józsa László szólt arról is: idén februárban a jugoszláv parlament elfogadta az ország első kisebbségi törvényét, amelyben a Kárpát-medencei magyar közösségek között elsőként jogszabályban biztosított jogot kaptak a perszonális autonómia legfőbb szervének létrehozására. Markó Béla arról beszélt, hogy jelentős különbség van az utóbbi két év, azaz a kormányzat külső támogatása, valamint az 1996 és 2000 közötti időszak között, amikor részt vett a koalícióban az RMDSZ. Az elmúlt két év volt az eredményesebb. Gajdos István, a kijevi törvényhozás egyetlen magyar tagja arra hívta fel hallgatósága figyelmét, hogy nem tudná kilobbizni magának a területi autonómiát a 48 milliós Ukrajnában élő 160 ezer magyar, ezért a kulturális önrendelkezésre koncentrálnak. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbségi ügyekben illetékes politikai államtitkára a tanácskozáson közölte: a Medgyessy-kabinet álláspontja szerint bevált a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Magyar Állandó Értekezlet mechanizmusa. Kijelentette, nem fog csökkenni a határon túli magyarok támogatásának összege. /Határon túli magyarok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./
2002. szeptember 27.
Hegyeli Attila, az egyik magyar nyelvoktató kifejtette: heti négy órát hagytak jóvá Klézsén és Pusztinán magyar anyanyelvi órára a román tannyelvű iskolában. Nagyon kevés gyermekkel indult el az oktatás. /(Daczó Dénes): Hogyan történik Moldvában a magyar oktatás? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2002. szeptember 27.
Dézsi Zoltán megbeszélést hívott össze Gyergyószentmiklóson a romániai magyar kereszténydemokrata mozgalom helyi platformja megalakítása érdekében. Dézsi leszögezte, hogy ez a mozgalom az RMDSZ része, amely fölvállalja az RMDSZ programját. /Gál Éva Emese: Kereszténydemokrata mozgalom Gyergyóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2002. szeptember 27.
A Bihar megyei MIDESZ szeptember 22-én harmadszorra szervezte meg a Harangvirág Néptáncfesztivált, ezúttal egy érmelléki kisfaluban, Érkeserűben. A gálán fellépett az 1995-ben megalakult borsi Galagonya együttes, a Nyakó József által 1986-ban alapított érmihályfalvi Nyíló Akác együttes, a tíz esztendős múltra visszatekintő bihardiószegi Tömörce és a nagyváradi Filharmónia együttese, vagyis Bihar megye első hivatásos magyar néptánccsoportja, amely az idei tavaszon alakult. /Harangvirágfesztivál Érkeserűben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./
2002. szeptember 27.
Teleki Sámuel tékájának 1802-ben történt megalapításával két évszázada közkönyvtár működik Marosvásárhelyen. A kerek évforduló alkalmával szept. 26-án a Művelődési Minisztérium, a megyei könyvtár, a prefektúra és a polgármesteri hivatal közös szervezésében háromnapos országos szimpózium kezdődött, az ország szinte valamennyi megyeközpontjából érkeztek könyvtárosok. A Teleki Téka tudományos ülésszakára két hét múlva kerül sor. Florin Rotaru művelődési minisztériumi államtitkár úgy ítélte meg, hogy a júliusban kijött könyvtári törvény az első modern jogszabály a romániai közkönyvtárak történetében. Fodor Imre román és magyar nyelven köszöntötte az ülésszak mintegy 120 főnyi résztvevőjét, emlékeztetve az Aranka György Nyelvmívelő Társaságra, melyet akár a Tudományos Akadémia elődjének is tekinthető. A rendezvénysorozat keretében megnyílt kiállításon a rendszerváltás után létrejött kiadók mutatták be könyvtermésüket. /(lokodi): 200 éves a megyei közkönyvtár. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
2002. szeptember 27.
A múlt hét végi Szövetségi Képviselők Tanácsán /SZKT/ kiderült: magyar polgármesterek, alpolgármesterek, alprefektusok, a kérdésben érintett tanácsosok nehezítik, késleltetik, kadályozzák a birtoklevelek kiosztását, a tulajdonba helyezést. Országos szinten, a tulajdonbizonylatok kiosztásában éppen Maros, Hargita és Kovászna megye kullog a sor végén. Legtöbb helyen a helyi földosztó bizottságok, a magyar polgármesterek, titkárok hibájából nem sikerül orvosolni a kommunizmus idején történt jogfosztásokat. Az RMDSZ erélyesen fel kíván lépni a törvények végrehajtását szabotálók ellen. Az SZKT-n elhangzott, hogy a szóban forgók a jövőben semminemű megbízatást nem kaphatnak. Takács Csaba ügyvezető elnök mondta, "magyar emberek, magyar embereknek nem adják vissza jogos tulajdonukat, magyar emberek, magyar embereket legalább olyan bánásmódban részesítenek, amelyeket szeretünk a románok esetében hangoztatni, és saját tehetetlenségünket, hibáinkat mások irányába próbáljuk terelni." /Mózes Edith: Magyarok magyarok ellen? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
2002. szeptember 28.
A magyarországi támogatásoknak a romániai magyar közösség önállóságát kell szolgálniuk - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek. Markó szerint fontos, hogy a támogatásokat rendeljék a távlati stratégiai célok szolgálatába. Szavai szerint "ne arra költsünk pénzt, amiben nincs jövő, hanem arra, ami a jövő biztosítéka". A romániai magyar közösség egyrészt a román költségvetésből részesül állami támogatásban. Ez jelenleg évi mintegy 200 millió forintnak felel meg. Becslések szerint a magyarországi közalapítványoktól, állami intézményektől Romániába érkező összegek nagysága meghaladja az évi 3 milliárd forintot. A magyar állami költségvetésből évi 2 milliárd forintot fordítanak a Sapientia erdélyi magyar tudományegyetemre. Ugyancsak becslések szerint legkevesebb évi 2 milliárd forintra lenne majd szükség ahhoz, hogy a kedvezménytörvény jelenlegi feltételei alapján a pályázati úton kérhető nevelési-oktatási támogatást kifizessék. Nemcsak az okozta konfliktusokat, hogy az elmúlt négy évben a támogatás egy részét klientúra építésére használták fel, az akkori magyar kormánypárthoz közelebb álló csoportosulásokat támogatták az RMDSZ-en belül - mondta Markó. A fő gondot a támogatások szerepéről vallott koncepciók eltérése jelentette. Markó emlékeztetett arra, hogy az elmúlt négy évben többszörösére nőtt a Magyarországról kapott támogatás, ugyanakkor változatlan maradt az a 221 millió forint, amelynek elosztásáról az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumán keresztül ténylegesen Erdélyben döntenek. Az RMDSZ-nek a Romániába érkező összes támogatás mindössze 7 százalékára van rálátása. Markó szerint az előző magyar kormány nem a határon túli magyar közösségek önállóságát próbálta támogatni, hanem igyekezett a határon túli magyar értelmiség különböző rétegeit minél szorosabb szálakkal a magyarországi intézményekhez kötni. Az új magyar kormány képviselői - köztük Medgyessy Péter miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter - arról biztosították az erdélyi magyarság vezetőit, hogy a támogatások összege nem fog csökkenni, egyetlen hatékony támogatási formát sem szüntetnek meg, de az elosztás átláthatóbb, demokratikusabb lesz, a döntéseket nem Budapesten akarják a határon túli magyarok helyett meghozni. /Markó Béla: Nem kívánatos a gyámság. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./
2002. szeptember 28.
Mádl Ferenc köztársasági elnök okt. 2. és 5. között hivatalos látogatást tesz Romániában Ion Iliescu román államfő meghívására. Fontos politikai eseménynek tekinti Mádl Ferenc hivatalos romániai látogatását, nyilatkozta Ion Iliescu elnök az MTI-nek. Ez a látogatás a román-magyar kapcsolatok nyitottságának, a kölcsönös bizalomnak és a jószomszédi viszonynak a kifejeződése lesz majd, -jelentette ki a román államfő. Szerinte a két ország tervezett stratégiai partnersége az elmúlt években elért eredmények megszilárdítása mellett új dimenziót nyit majd a politikai és gazdasági kapcsolatok, a nemzetközi téren megvalósuló együttműködés számára. - A stratégiai jelentőségű vállalatok privatizációjával járó fokozottabb körültekintés nem azt jelenti, hogy bárkivel szemben is fenntartásunk lenne - tette hozzá. A nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban Iliescu hangsúlyozta, hogy Románia elsősorban az általános európai normákhoz kíván igazodni. A román államfő szerint a két ország közös érdeke az, hogy megossza a kisebbségi kérdésben szerzett tapasztalatait. - Vitáink voltak a magyar kedvezménytörvény miatt, mivel úgy láttuk, hogy nem megfelelően közelítették meg ezt a kérdést, és a törvény egyes hátrányos megkülönböztetést tartalmazó elemei nem feleltek meg az európai szellemnek. Ezeket az ügyeket nyíltan, az új történelmi realitásokat figyelembe véve és európai integrációnk távlatában kell vizsgálni, akkor megtaláljuk a legbölcsebb, legmegfelelőbb és legrealistább megoldást - hangsúlyozta. Külön kitért arra, hogy Mádl Ferenc lesz az első magyar államfő, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. (Göncz Árpád 1997-ben tett romániai látogatása nem hivatalos állami jellegű volt.) /Mádl Ferenc romániai látogatása. Ion Iliescu nyilatkozata az MTI-nek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./
2002. szeptember 28.
Ion Iliescu elnök a két ország viszonyát elemezvén a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére tért ki. Nem először történik: azért beszélnek erről, hogy ne kelljen más kérdésekről beszélni. Ne kelljen például az állami magyar egyetem vagy az államosított egyházi és közösségi vagyon visszaszolgáltatását magyarázni. A szovátai üdülőtelep privatizációja volt az első jele annak, hogy gazdaság sem konfliktusmentes terület. Nem akarták a románok a pénzt, ha az Magyarországról érkezik. Később tucatnyi lap kongatta meg a vészharangot a Kolozs megyébe befektetett nagy tételű magyar tőke okán is. Valójában nem történt más, csak a MOL Románia költöztette központját Bukarestből Kolozsvárra. Napjainkban a legnagyobb román kereskedelmi bank magánosítása okoz fejtörést a román politikai és gazdasági vezetőknek. Többen kimondták, ne váljon a legnagyobb román bank magyar érdekeltségűvé. A román privatizációs hatóság hetek óta halogatja kihirdetni, hogy kikkel kezdi meg a privatizációs tárgyalásokat, és közben újabb, meg újabb feltételeket szivárogtat ki a sajtóba, melyek előnytelen színben tüntetik fel a magyar pályázót. /Gazda Árpád: A magyar pénz szaga. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2002. szeptember 28.
Négyes ünnepet ültek nemrég Zilahon: arra emlékeztek a református Egyházmegyei Napon, hogy a város főterén száz éve leplezték le Fadrusz János Wesselényi-szobrát, ugyancsak kereken száz esztendeje tették le a Református Wesselényi Kollégium alapkövét, 125 éve született a kollégium egykori jeles diákja, Ady Endre, és emlékeztek arra is, hogy 200 éve született Kossuth Lajos. A rangos ünnepséget a zilahi Református Egyházmegye Esperesi Hivatala és a Presbiteri Szövetség szervezte. A zilahi négyes évforduló kapcsán létrejött ünnepségnek mégsem lehetett örülni felhőtlenül. Kettészakadt a közel hetvenötezer lakost számláló Zilahon a húszszázaléknyit kitevő, azaz majdnem tizenötezer fős magyarság. Olyannyira, hogy a minapi ünnepségen éppen az ünnepeltek nem vettek részt: a kollégium tanárai és az IKE-sek kivételével a diákok sem, sőt bejelentették, hogy ők majd külön ülik meg a négyes évfordulót. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület külföldi támogatással saját kollégiumot hozott létre a kilencvenes évek elején. Új igazgató került az iskola élére, egy RMDSZ-es szenátor felesége. Közben a román állam továbbra sem adta vissza az egyháznak a Református Wesselényi Kollégiumot, következésképpen az egyháznak ma sincs saját felekezeti iskolája. A vita annyira elmérgesedett, hogy a helyi RMDSZ és az egyház között immár semmilyen együttműködés nincs. Kinek jó ez? Kinek jó az, ha magyar marja a magyart? /Benkő Levente: Vigyázó szemetek Zilahra vessétek! = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./
2002. szeptember 28.
Templomépítésre készülnek Resicabányán a katolikus hívek, a kápolna kicsi a gyülekezet számára. Számítógépes tervezéssel elkészült a templom terve, mesélte Ciobotaru Simon atya. Az építkezés 1992-93 táján kezdődött. Közben egyre szegényebb lett a város, a lélekszám is csökkent, át kell dolgozni a terveket. 1997. szept. 13-án átadták és felszentelték a tervezett épület balszárnyát, az abban lévő Szent Ferenc és Klára kápolnával, amely hétköznapokon használható, de vasárnapokon ez nem elég. /Makkay Botond: Plébánia már van, templom még nincs. Templomépítésre készülnek Resicabányán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./
2002. szeptember 28.
A 35 éves Anthony Gall az ausztráliai Mackay kisvárosban született, most Gyergyószentmiklóson a Bucsin negyed római katolikus templomát tervezi. Előzőleg ő tervezte Gyerőmonostoron, Kalotaszegen a református parókiát, majd a gyilkostói Szent Kristóf-kápolnát, és részt vállal Gyergyószentmiklós főterének új rendezési tervében is. Anthony Gall építészi diplomát szerzett, majd magyarországi ösztöndíjasként művészettörténetet tanult Budapesten, és végül itt telepedett meg, családot alapított. Anthony Gall tíz évi kutatómunkája eredményeként megjelent Budapesten Kós Károly műhelye - The workshop of Károly Kós című magyar-angol nyelvű, 528 oldalas impozáns kötete. A szerző saját költségén juttat könyvéből Erdélyben iskoláknak és dokumentációs könyvtáraknak. /Barabás István: Fogadott magyar. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./
2002. szeptember 28.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete, az Erdélyi Múzeum Egyesület és a történelmi egyházak tagjaiból nemrég alakult héttagú emlékbizottság kutatást és megemlékezést indítványoz az 1943. január 12-én kezdődött doni offenzívában elhunyt honvédek emlékére. Fiatal történészek, Berekméri Róbert és László Márton a Don-kanyarban maradt sokezer katona névsorából megjelölték azokat, akiket Maros megyéből vitt el végzetük. Felkutatták és meséltették azokat, akik a 27. Székely Hadosztály vagy más egység katonájaként túlélték az orosz áttörést. Az összegyűjtött anyagból a fiatal szakemberek könyvet szándékoznak kiadni. A 2. magyar hadsereg teljes levéltári anyaga elveszett, a történészek kérik azokat a Don-kanyart megjárt férfiakat, illetve özvegyeiket, ha akad mondandójuk, netán naplót, emlékiratot őriznek, szíveskedjenek a marosvásárhelyi unitárius egyházközség irodájában jelezni. Az emlékbizottság szervezi a megemlékezést, a rendezvény védnöke lesz dr. Szabó Péter, a budapesti Hadtörténeti Múzeum munkatársa és dr. Bús János alezredes, a történeti irattár vezetője, akik előadást tartanak Marosvásárhelyen. /(lokodi): A Don-kanyarban elesettek emlékére. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 28./
2002. szeptember 28.
A nagykárolyi Provinciart gyakran szervez kiállításokat, könyvbemutatókat a város kultúrházában. A csoportosulás egyik alapító tagja a mezőpetri illetőségű Lázin Csaba falujából ingázik nap mint nap Nagykárolyba, ahol rajzot tanít az egyik általános iskolában. Lázin Csaba a kolozsvári Ion Andreescu Főiskola elvégzése után Nagyváradra került. A képzőművészekből álló "35-ös Műhely" tagja volt. Festményeit kiállította Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Debrecenben és Berettyóújfaluban. Ezután Lázin Csaba Nagykárolyba költözött. A városban barátaival megalakította a Provinciartot. Ez kulturális egyesület, amelynek keretében minden műfajt felkarolnak: képzőművészek, fotóművészek, zenészek, irodalmárok számára szerveznek kiállításokat, koncerteket, szerzői esteket. Vannak külföldi tagjaik is, Németországban, Ausztriában, Magyarországon, akik általában a tavaszi és őszi tárlatok alkalmával hozzák el műveiket. Háromtagú vezetőtanács irányítja a Provinciart tevékenységét: Kádár Ferenc, Lendvai Zoltán és ő. Havonta rendeznek kiállítást, könyvbemutatót vagy koncertet. Egyetlen gondjuk a pénz. Bekő Tamás polgármester támogatja őket. /Fodor István: Lázin Csaba, a nagykárolyi Provinciart alapító tagja szerint: Vidéken is vannak értékek, amiket érdemes felmutatni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 28./
2002. szeptember 29.
Gyulafehérváron kisszemináriumban, a Majláth Gusztáv Károly püspökről elnevezett líceumban idén 105 fiú kezdte az idei tanévet: 29-en a IX., 26-on a X., 26-on a XI., 24-en a XII. osztályban. A székesegyházban érseki szentmisével kezdődött szeptember 15-én a tanév. Nagyrészt a tavalyi tanári gárda folytatja a munkát, egy új nevelő érkezett az intézetbe, a spirituális, azaz lelki irányító, Ferencz István, aki korábban Marosvásárhelyen volt plébános. /Bodó Márta: Tanévnyitó a kisszemináriumban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 29./
2002. szeptember 29.
A katolikus egyház liturgikus zenéjének tanulásában a Schola Társaság és a Romániai Magyar Dalosszövetség tanfolyamot tartott szeptember 9-13-a között Kolozsváron. A tanfolyam vezetője, Jakabffy Tamás elmondta, hogy a gregorián éneket szeretné terjeszteni. /Szolgálat - siker helyett. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 29./
2002. szeptember 30.
Titokban üléseztek Snagovon a NATO és a tagjelölt országok titkosszolgálatainak vezetői. Romániának azokat a titkosszolgálati tiszteket, akik részt vettek a "megtorló műveletekben", el kell távolítani - jelentette ki William Maetzer, a NATO titkosszolgálati osztályának igazgatója. Az Észak-atlanti Védelmi Szövetség államainak, illetve a NATO-tagjelölt országoknak titkosszolgálatai a múlt héten Snagovon megbeszéléseket tartottak, ahol a román hírszerző szolgálatok NATO-kompatibilissé válásának folyamatát is elemezték. Maetzer szerint a román illetékeseknek be kell vezetniük a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ feletti parlamenti ellenőrzést, az illetékes minisztériumoknak pedig el kell fogadniuk a NATO-országokban alkalmazott, erre vonatkozó törvénycsomagot. Az SRI jelenleg 60 országgal áll csereinformáció-szolgáltatási viszonyban, a másik román szerezet, a Külföldi Hírszerző Szolgálat pedig 75 más országbeli szakintézménnyel. Radu Timofte, a SRI igazgatója szerint a volt Szekuritáté aktivistáinak kiszűrése a "demokrácia értékeivel szemben kinyilvánított lojalitás" kritériuma alapján megy végbe. /Incze Ferenc: Leplezett találkozás. Snagovon tanácskoztak a titkosszolgálatok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./
2002. szeptember 30.
Románia mégis az Európa Tanácsi határozatnak tesz eleget - döntötte el Adrian Nastase miniszterelnök és ezt közölte szept. 29-én és Brüsszelben az EB elnökével. Ennek értelmében a parlament nem hagyja jóvá az Egyesült Államokkal aláírt kétoldalú egyezményt az amerikaiak mentelmi jogáról. /Románia meggondolja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 30./
2002. szeptember 30.
Szept. 28-án Kolozsváron, az Állami Magyar Operaházban tartott nagyszabású Kossuth-ünnepséget az RMDSZ. - Az 1848-49-es forradalom olyan kivételes időszaka volt a magyar nemzetnek, amikor leomlottak a belső választófalak és közös házzá lett a haza. A magyarság ezért győztesként került ki a szabadságharcból: legyőzte a széthúzást, a megosztottságot, a nemzeti pesszimizmust, a bizalmatlanságot, a kishitűséget. Felismerte, hogy sokkal több, ami összeköt, mint ami szétválasztja a nemzetet - hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke szombaton A rendezvényen jelen volt az RMDSZ számos vezető tisztségviselője, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Alföldi László, Magyarország kolozsvári főkonzulja. - Erdélyben ugyanis most is nagy szükségünk van arra, hogy gondolatban, akaratban és cselekedetben együtt legyünk, egységesek legyünk, mert csak így lesz erőnk itt, ezen a földön nekünk való hazát építeni. Aki minket megoszt, az lerombolja a kossuthi örökséget, aki pedig egységben tart minket, az tovább építi ezt a hagyatékot - szögezte le Markó Béla. "Kossuth Lajos egyaránt szimbolizálja a nemzet egységét és a különböző nemzetiségek szabadságért folytatott közös küzdelmét" - mutatott rá Bálint-Pataki József. Vállalni kell a küzdelmet, és ebben az erdélyi magyarok továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására - jelentette ki a HTMH elnöke. /Cs. A.: Kossuth Lajosra emlékeztek Kolozsváron. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2002. szeptember 30.
Szept. 29-én, vasárnap tartották Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem /EMTE/ második tanévnyitóját. Az új tanév három oktatási helyszínen 15 szakon indul mintegy 150 oktatóval és közel ezer hallgatóval. Tonk Sándor professzor, az EMTE rektora elmondta, hogy az első két évben Csíkszereda kapott kiemelt támogatást, mivel ott a semmiből kellett létrehozni az egész egyetemi intézményt. A fejlesztésben most Marosvásárhely következik, ahol a tervek szerint új egyetemi campus épül az EMTE számára. Az eddig kapott támogatást az elkövetkező években is biztosítani kívánja a magyar kormány. Tonk Sándor szerint az évi 2 milliárd forint támogatás még két évig elegendő arra, hogy csökkenő mértékben ugyan, de új beruházásokat megvalósítsanak. A 2 milliárd forintos keretből történik a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem finanszírozása is. Tonk Sándor jelezte, az első évfolyam vizsgaeredményeit nem lehet csillogónak minősíteni, de ez alapvetően a magas követelményeknek tudható be. Gondok vannak még az oktatói kar feltöltésével. Tavaly 7 ezer magyar nemzetiségű fiatal iratkozott be a számtalan román magánegyetem valamelyikére. /Tanévnyitás a Sapientián. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 30./
2002. szeptember 30.
Szept. 28-án díjkiosztással zárult a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ hagyományos őszi tábora. Az Árkoson tartott szakmai tanácskozásra látogatott szept. 28-án az RMDSZ szövetségi elnöke, Markó Béla, aki megerősítette, hogy a MÚRE és az RMDSZ között nem alá-fölérendeltségi viszony, hanem partnerkapcsolat létezik. Markó megígérte, hogy ezentúl az RMDSZ szakemberei révén idejében eljuttatja a sajtónak az őt közvetlenül érintő jogi szabályozásoknak a tervezetét, lehetőséget teremtve arra, hogy a szakma előterjeszthesse javaslatait a készülő jogszabályozások kapcsán. A MÚRE és az RMDSZ korábban megállapodott abban, hogy az Illyés Közalapítvány pályázatokat elbíráló romániai alkuratóriumának sajtószaktestületébe fele-fele arányban küld szakembereket, Markó ezt most megerősítette. Kelemen Attila, a Transindex c. internetes újság főszerkesztője a világhálós lapkészítés világát vázolta. Gáspárik Attila az Országos Audiovizuális Tanács tagja a testület munkáját ismertette. Kövér Tamás a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevében, Iván Károly a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében tolmácsolta jókívánságait. Csép Sándor elnök és Karácsonyi Zsigmond ügyvezető elnök nyújtották át a következő elismeréseket: közéleti újságírás-díj: Ágoston Hugó (Krónika), életmű-díj: Vári Marianna (Marosvásárhelyi rádió), művelődési-díj: Ferenczes István (Székelyföld), fotós-díj, egész életpályája elismeréseként: Nagy P. Zoltán (Hargita Népe), rádiós-díj, egyéni teljesítményért: Oláh Gál Elvira (Bukaresti rádió), csapatmunkáért, a Rejtett világok c. műsorukért: Gergely Zsuzsa és Szuszámi Zsuzsa (Kolozsvári rádió), televíziós díj, egyéni teljesítményért: Balázs János (Román televízió magyar adása), csapatmunkáért, a Forgóajtó c. műsorukért: Gelmacean Vígh Emese, Sebesi Karen Attila, Kovács Zoltán, Kovács Ilonka, Pintican Tibor (Román Televízió kolozsvári stúdiója), Tomcsányi-díj: Sármási Bocskai János (Marosvásárhelyi rádió), riport-díj, sokévi faluriportjaiért: Kisgyörgy Zoltán (Háromszék), különdíj: Huber András (Dés), Pro Amicitia-díj: Mircea Toma (Academia Catavencu). /(benkő): Árkoson találkoztak az újságírók. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept.30./
2002. szeptember 30.
A baloldali szemléletű Romániai Magyar Szóban bátran támadta Orbán Viktor volt miniszterelnököt Cseke Gábor, a lap munkatársa, hozzátéve: az "anyaország mindenkori üzenetéből nem kívánom kihallani a politikai szimpátiákat és ellenérzéseket, sem a táborok kardcsörtetéseit" és "nem kérünk a további magyarcímkézésből", Orbán Viktoréból sem. /Cseke Gábor: Tettmagyar és szájmagyar? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2002. szeptember 30.
Szept. 29-én Szilágysomlyón véget ért a X. Báthory Napok rendezvénysorozat, amelyet az idén először szerveztek meg az önkormányzati városnapok keretében. Szept. 28-án volt a Szilágysági Magyarok díjak átadása: az idei díjazottak között található Vida Gyula képviselő, Szabó Vilmos képzőművész, valamint a Kovács Kurucz János tanár. Szept. 29-én ökumenikus istentiszteletre került sor a római katolikus templomban, ahol Báthory István fejedelem és lengyel király fejét hajtották keresztvíz alá. Megkoszorúzták a Báthory István mellszobrot. /Szabó Csaba: Közösségi ünnep Szilágysomlyón. Véget értek a X. Báthory Napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./
2002. szeptember 30.
Szept. 28-án ötödik tanévnyitó ünnepélyét tartotta a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája székelyudvarhelyi képzési központja. Az ünnepélyt Orbán Attila, a székelyudvarhelyi képzési központ igazgatója nyitotta meg. Dr. Kandikó József, a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának főigazgatója mutatta be az intézményt az elsőéves hallgatóknak. Az intézmény célja, hogy a végzett hallgató jól tudjon tárgyalni, idegen nyelven is szabatosan fejezze ki magát, magabiztosan használja a számítástechnikát, és a lehető legjobban sajátítsa el a közgazdász szakmát. /Dávid: Tanévnyitó a MÜTF-ön. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 30./
