A Korunk folyóirat februári számát a vállalkozóknak szentelte. Farkasné Imreh Mária az erdélyi vállalkozásfejlesztési központokról írt, Lábody László pedig az Új Kézfogás Alapítványt mutatta be a számok tükrében. /Lapról lapra. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Február 20–án mutatják be Szatmárnémetiben az Otthonom Szatmár megye sorozat 20. kötetét: Képzőművészeti élet Szatmáron, szerzője: Muhi Sándor. /E. Gy.: Könyvbemutató. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 5./
2004. február 6.
Miközben a román kormánypárti és ellenzéki politikusok megrohamozták az EU brüsszeli irodáit, naponta újabb figyelmeztetések érkeznek a román kormányhoz az unió bővítésében illetékes diplomaták részéről. A korrupció jelenségére ismét felhívta a figyelmet Michael Guest amerikai nagykövet, legutóbb pedig Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti delegációjának vezetője hangoztatta: Romániának komoly gondjai lesznek a csatlakozási tárgyalások alatt, ha az idén nem egy demokrácia iránt elkötelezett kormány kerül hatalomra, amelyik tiszteletben tartja az emberi jogokat. Günther Verhaugen EU-biztos kemény hangú levelében sürgős tájékoztatást kért Romániától a gyermekek külföldi örökbefogadásakor alkalmazott gyakorlatról. /Magyarázatot kér Brüsszel Romániától. Újabb fenyegetések a csatlakozási tárgyalások felfüggesztésére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Frunda György Brüsszelből visszatért egynapos jószolgálati küldetéséből. Sokan még azt a kérdést is feltették az ad hoc parlamenti bizottságnak, hogy vajon nem esett-e a kormánypárt csapdájába, s jó szándékkal ugyan, nem éppen annak kétkulacsos politikáját szolgálta-e diplomáciai lépésével? Liberális szenátor társa azzal próbálta kivédeni a vádat, hogy ő a román nemzet érdekeit szolgálja, Frunda pedig azt nyilatkozta, hogy az erdélyi magyarságért vállalta e missziót. “Adrian Nastase miniszterelnök felbujtására eljött az Európai Parlamentbe néhány román politikus. Körüljárták az épületet, tárgyaltak, vagy megpróbáltak találkozni különböző EU-képviselőkkel. Számomra ez nagyon szokatlannak tűnt” – mondta Emma Nicholson bárónő. /Kilin Sándor: Feketelistán. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 6./
2004. február 6.
Az Európai Unió kifogásolja a kormány és a Bechtel közötti szerződést A Financial Times szerint személyesen Günter Verheugen EU-bővítési biztos vizsgálja szerződést. Az amerikai Eximbank 800 millió dollárt ad a Bechtel-féle beruházáshoz, de a román közlekedési minisztérium közölte, hogy a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU tulajdonában lévő Európai Beruházási Bankkal (EIB) is tárgyal a további finanszírozásról. Bírálta a Bechtellel kötött szerződést a Demokrata Párt (PD) elnöke is. Traian Basescu volt szállításügyi miniszteri minőségében nyilatkozott. Mint mondta, hiba lenne felépíteni a Brassó–Nagyvárad sztrádát, mert ez az útvonal nem esik egybe egyetlen jelentősebb európai korridorral sem.. A kormány szóvivője kijelentette: a Bechtellel kötött szerződés a Nastase-kabinet és az amerikai adminisztráció egyezménye alapján született meg, „teljes mértékben” törvényes körülmények között. Az Észak-Erdélyt átszelő sztráda hossza 415 kilométer, a munkálatok pedig hozzávetőlegesen 2,5 milliárd dollárba kerülnek. /Cseke Péter Tamás: Bántja az EU-t a sztráda? = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Csalódást jelent számomra az, ahogyan az Európai Unió egyik-másik bürokratája viszonyul az észak-erdélyi autópálya kérdéséhez – jelentette ki a Krónikának Markó Béla. Az RMDSZ-elnök szerint az erdélyi magyarságnak alapvető érdeke, hogy a sztráda a magyar közösség által lakott területeken haladjon át. /Salamon Márton László: Markó Béla csalódott az „európai uniós bürokratákban”. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Kellemetlen meglepetésben volt részük azoknak az erdélyieknek, akik a három hónap letelte után útlevelet pecsételtetni utaztak a határra. Kisült, nem mehetnek vissza magyarországi tartózkodási helyükre, az új jogszabály ugyanis félévenként csak három hónapos vízummentes ott-tartózkodást tesz lehetővé a turistának. Aki mégis visszamegy, ha rajtakapják, két évre megvonhatják tőle a beutazás jogát, illetve 100 000 forintig terjedő pénzbírsággal is sújthatják. 2003 októberében nagy vívmányként üdvözölte mindenki az egy hónapos turnus három hónapossal való felváltását, holott ,,árukapcsolás” esete forgott fenn, nyilván, a feketemunka ellehetetlenítése volt a cél. /B. Kovács András: Becsapták a székelyt! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2004. február 6.
Mind volt szekusok, a háromszáz leggazdagabb román ember közül jó esetben csak harmincnak nincs szekus múltja – írta az Academia Catavencu. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2004. február 6.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) megkezdte az előkészületeket az aláírásgyűjtés megszervezésére – közölte február 5-én, sepsiszentgyörgyi sajtóértekezletén Tulit Attila, az MPSZ alelnöke. Mircea Dusa, az SZDP Hargita megyei elnöke úgy véli: az MPSZ-nek nincs esélye, hogy rövid időn belül politikai párttá alakuljon és részt vegyen a helyhatósági választásokon. Mint fogalmazott, "olyan körülmények között, hogy területi autonómiát követelnek, ami alkotmányellenes, nem hiszem, hogy Romániában létezik olyan törvényszék, amelyik bejegyezné az MPSZ-t mint politikai pártot." /Megkezdte az aláírásgyűjtést az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke kiállt az RMDSZ mellett és elítélte, hogy a Magyar Polgári Szövetség megbontja magyarság egységét. Az MPSZ egységbontó törekvése addig fajult, hogy bevallják: nem óhajtják a magyarság parlamenti képviseletének a megvalósítását. Kelemen Kálmán szerint „2004-ben ez több mint cinizmus, ez halálos bűn. Ez ugyanis nem más, mint a magyarság érdekei ellen történő szervezkedés, autonómiák és más hangzatos jelmondatok öltözékébe bújtatva.” /Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke az MPSZ-ről. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2004. február 6.
A határok feletti nemzetegyesítés az a nemzetpolitikai ügy, amely különösképpen fontossá teszi a magyar reformátusság összefogását – foglalt állást Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének (MRVSZ) elnöke február 5-én Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. – A világszövetség nem engedheti meg magának a kegyes tétlenség fényűzését, hiszen a határon túli nemzetrészek és egyháztestek végveszélybe kerültek – mondta Tőkés László, az MRVSZ elnökségének ülése előtt. Tájékoztatása szerint egyházkerületében, a Királyhágó-melléken a református népesség mintegy 50 ezerrel fogyatkozott tíz év alatt. Tőkés László leszögezte: a nemzet határokon átívelő újraegyesítése határmódosítás nélküli integrációt, nem területi revíziót jelent. A püspök hangsúlyozta, hogy a Magyar Reformátusok Világszövetsége 1989-es létrejötte óta élenjár az összmagyar összefogás előmozdításában. Az MRVSZ elnöksége által kiadott nyilatkozat szerint az általános identitásvesztés és elvallástalanodás Európájában, illetve a számbeli kisebbségben élő egyházakat és nemzeti közösségeket sújtó hátrányos megkülönböztetés és asszimilációs szándékú elnyomás körülményei között az MRVSZ a nemzeti és vallási értékeket, a kisebbségeket védelmezi. A szervezet visszautasítja a volt kommunista államokban érvényesülő vallásellenességet és nacionalizmust; elítéli a magyar társadalomban tapasztalható keresztyénellenességet és a "környező országok legtöbbikére" jellemző magyarellenességet. /Határok feletti összefogást szorgalmaz az MRVSZ. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2004. február 6.
Továbbra sincs előrelépés az önálló magyar karok ügyében. Az oktatási minisztérium államtitkára február 5-én Kolozsváron közölte, hogy a szaktárca csak akkor alakítja ki saját álláspontját az önálló magyar karokkal kapcsolatban, miután a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa eldönti, hogy ez jót tesz-e az intézmény működésének, vagy sem. Kása Zoltán, a BBTE magyar tagozatáért felelős rektor-helyettes úgy vélte: a minisztérium ingadozása annak tulajdonítható, hogy egyrészt a román kormánypártban is sokan ellenzik a karok létrehozását, másrészt idén Romániában parlamenti választásokat tartanak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke november közepén úgy fogalmazott: lényegbe vágóan befolyásolja a szövetség és a kormánypárt együttműködését egyebek között a BBTE-n létesítendő két önálló magyar kar. /Borbély Tamás: Továbbra sincs elmozdulás a magyar karok ügyében. A választások egyre csökkentik a sikeres megoldást. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Boros János, Kolozsvár alpolgármestere a vele készült interjúban kifejtette, a legfontosabb a jelenlegi polgármester leváltása. Jelenleg úgy tűnik, hogy nem lesz egységes jelölt. Ilyen esetben az RMDSZ-nek is indítania kellene jelöltet, Boros szerint szükséges lenne közvélemény-kutatást végezni annak érdekében, hogy kiderüljön: ki a legnépszerűbb politikus, kinek sikerülne kiütni a ringből a város jelenlegi vezetőjét. Amennyiben az RMDSZ úgy döntene, Boros vállalná a polgármester-jelöltséget. /Kiss Olivér: Szó sem lehet két magyar jelöltről. Interjú Boros János alpolgármesterrel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
A napokban a gyergyószentmiklósi városi RMDSZ-szervezet két alelnöke, György Sándor politikai alelnök és Bereczky Szilárd ifjúsági alelnök benyújtották lemondásukat az RMDSZ-ben betöltött tisztségeikről. Lemondásukat azzal indokolták, hogy nem értenek egyet a jelenlegi elnök vezetési módszereivel, aki mindenről egyedül dönt, megválasztása óta még egyszer sem hívott össze elnökségi ülést, s a március 28-i RMDSZ előválasztás dátumáról sem tájékoztatta az elnökséget és a választmányt. „Lemondásunkkal tiltakozunk a dr. Garda Dezső parlamenti képviselő úr ellen indított lejáratási kampánysorozat ellen (Új Kelet, Fény Televízió) – nyilatkozták –, amelyből világosan látszik, hogy a helyi, de főleg a területi RMDSZ vezetőségének hallgatólagos beleegyezésével, sőt, támogatásával történik. Megkérdőjelezni a képviselő úr magyarság iránti érzelmeit? Ez felháborító! Mit tett a képviselő úr a székelyföldiekért? Szeretnénk, ha minden jelenlegi RMDSZ-tisztségviselő annyit tenne mint ő!" György Sándor a 90-es években városi elnökségi tisztséget is ellátott, s egykori állomásfőnökként a nevéhez fűződik az első magyar helységnévtábla kitétele az országban. /(Gál Éva Emese): Lemondott két RMDSZ-es alelnök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2004. február 6.
Tibori Szabó Zoltán elutasítóan válaszolt az előző napon napvilágot látott hozzászólásra: „Orbán Zoltán Budapestről bértollnoknak nevez (Heti Válasz, Szabadság, 2004. február 5.) amiatt, hogy az RMDSZ egységének a megőrzése mellett foglaltam álláspontot.” Tibori elképedve írta, hogy ha jól értette, le is kommunistázta őt a hozzászóló. Ezután Tibori felidézte gróf Teleki Bélát, aki 1941–1944 között magyar országgyűlési képviselő volt, és ő is úgy vélekedett, hogy az erdélyi magyarságot eredményesen csakis egyetlen párt képviselheti. Az erdélyi magyarság politikai egységét egyébként 1990 után is minden magyar kormány érdekének tekintette, érvelt tovább a Népszabadság kolozsvári tudósítója. /Tibori Szabó Zoltán: Politikai egységünk tegnap és ma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
Ha a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) saját listákkal indul a helyhatósági választásokon, a román demokrata-liberális ellenzéki szövetség (PNL-PD) kész támogatni a magyar többségű Kovászna megyében több helyen is a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöltjeit – erősítette meg Petre Strachinaru, a szövetség szóvivője. /Választások. A román ellenzéki pártok Kovásznában készek az RMDSZ-t támogatni. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 6./
2004. február 6.
Sajtótájékoztatón ismertetett néhány konkrét, az emberi jogokat sértő jelenséget Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője. Tavaly október elején néhány személyt, akik a Székely Nemzeti Tanács plakátjait ragasztották, őrizetbe vettek anélkül, hogy közölték volna velük az okát. Ez az eljárás ellentmond az alkotmány és a büntetőjogi eljárás előírásainak. Csak akkor engedték őket szabadon, amikor ügyvédet követeltek. Haller István megjegyezte, hogy a monarchista szervezeteket, amelyek egy másfajta államformát szorgalmaznak, mint amit az alkotmány előír, senki sem vádolja alkotmányellenességgel. Ugyanez a helyzet olyan szélsőséges szervezetek esetében, mint az Új Jobboldal vagy a Legionárius Mozgalom, amelyek valóban veszélyeztethetik a jogállamot, azonban tevékenységüket a hatóságok nem korlátozzák. Feljelentés esetén is visszautasítják a bűnvádi eljárás indítását a sovén nacionalista vagy totalitarista megnyilvánulások esetében. /Mózes Edith: Súlyos jogsértések Maros megyében. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2004. február 6.
A római katolikus egyház segélyszervezete, a Caritas, Szatmár megye legjelentősebb emberbaráti szervezete. Közel félszáz szociális intézetet működtet, jórészt gyermeknevelési és idősek gondozását ellátó intézeteket. Elég, ha csak a cigányóvodákat, a magányos öregembereket segítő nyolc központot, klubot, vagy a fogyatékos gyerekek üdülőházát említjük. Löchli Tünde a szervezet igazgatója, Schupler Tibor atya az intézmény létrehozója és Nagy Károly gazdasági igazgató szokásos év eleji sajtótájékoztatójából kiderült, hogy a különböző segélycsomagokkal, ingyenes gyógyszer és az utcai melegétel- akciókkal együtt csak a múlt esztendőben közel százezer embert segített a Caritas, melynek költségvetése tavaly meghaladta a 43 milliárd lejt. Ennek összegnek 49 százaléka származik adományból, 32 százaléka (főleg EU-s) pályázatokon nyert céltámogatás, 11 százaléka az állami és 6 százaléka a helyi költségvetésből kapott pénz. /(Sike Lajos): Egy év alatt közel százezer embert segített a Caritas. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2004. február 6.
Az erdélyi magyarság egyetlen jogképviseleti és érdekvédelmi szervezete az RMDSZ. Jól-rosszul, de tizennégy esztendőn keresztül szolgálta ügyünket, olykor nem kis áldozatok árán. Bitay Ödön felháborodottan visszautasította, hogy az RMDSZ-en kívül szervezetek autonómiastatútumuk parlamentben történő előterjesztésére az RMDSZ-es honatyákat kértek fel. Terjesszék be ők maguk, ajánlotta Bitay. Ezeket az új szervezetek személyes érdekek vezérlik. Szász Jenő például Verestóy Attila ellen acsarkodik. Tőkés László szélmalomharcot folytat Markóék ellen, mert – Bitay szerint – az elnöki titulusra áhítozik. „Toró T. Tibor, Szilágyi Zsolt talán elégtelen parlamenti előmenetelük miatt orroltak meg orrolnak folyamatosan a frakció vezetőire, holott maguk majdnem semmit nem tettek annak kiérdemeléséért!?! „ – írta Bitay. A széthúzás vert ki bennünket a politikai hatalomból a két világháború között is. ,,Magyarok, tartsunk szét!” – ezt kívánják elérni. /Bitay Ödön, Demokratikus Újbaloldali Fórum: Magyarok, tartsunk szét! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./
2004. február 6.
Székelyudvarhelyen 2003-ban a kis híján negyvenezres városban 1442 gyermek született, 235 házasságot kötöttek, a jegyzett halálesetek száma 458 volt. /Születés, esküvő, halál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2004. február 6.
A Krónika munkatársai több településre ellátogatnak. Nyárádszeredán, Csíkkarcfalván jártak, A jelenlevők megfogalmazták, hogy többet kellene foglalkozni Erdély autonómiájával. Gyimesfelsőlokon Bodó Piroska polgármester asszony is megjelent a találkozón. Jártak Mezőpaniton és Csittszentivánon is. /Többet olvasnának Erdély autonómiájáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 6.
A Csángó Népfőiskola megkezdte a magyar nyelvet tanulni akaró csángók újabb csoportja szervezését. A 12 fiatal csángó jelentkezőből egy kikérdezéses teszt alapján 7 maradt, így még maradt hely a csoportban. Tanárok is jelentkeztek. A helyszín: Budai Cisztercita Szent Imre Gimnázium, 1114 Budapest, Villányi út 27. /(Bogdán Tibor, Csángó Koordinációs Iroda): Csángók oktatása Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
2004. február 6.
Vita folyik a Bányavidéki Új Szóban a Nagybányára tervezett új napilapról. Pál Teréz visszautasította, hogy közreműködött volna a magyarság megosztásában, ehelyett a Teleki Magyar Házban a különböző klubtevékenységeket szervezte. /(Pál Teréz): Érdekvédelmi „iromány"/ A Szatmári Friss Újság kiadója tisztázta, hogy egy új napilap beindításnak semmiképpen nem lehet célja a Bányavidéki Új Szó hetilap megszüntetése. / A Bányavidéki Új Szó „beszüntetése" nem feltétel!!/ Farkas E. Zoltán kiállt a több hozzászólásban vitatott megállapítása mellett: „az RMDSZ nem SAJÁT MAGÁNAK akar lapot, hanem a nagybányai tisztességes magyaroknak, s főleg azoknak is, akiknek a BÚSZ nem volt hajlandó közérdekű felhívásokat” közölni. A Teleki Magyar Ház politikamentes tevékenységre kötelezte el magát a Ház. Farkas E. Zoltán szerint viszont földalatti tevékenység és aknamunka a Reform Tömörülés, a nagybányai Polgári Kör tevékenysége. /Farkas E. Zoltán: Egy szintén tisztességtelen magyar tisztázó viszontválasza/ Varga Károly visszautasította Farkas E. Zoltán minősítését. Az RMDSZ egyik korifeusa, amely úton-útfélen „megosztással" vádolja a másként gondolkodókat, most tisztességes, és értelemszerűen tisztességtelen magyarokra osztja nemzettársait. „Aki felemeli a kezét a Markó Béla újraválasztására tett javaslatkor, az kap pénzt az egyháznak megítélt keretösszegből, aki nem, dörzsölje a szemét, hogy ilyen is megeshet.” „Aki bátorkodik lapjában az "érdekvédelmi szervezetünket" bíráló cikkeket lehozni, az hiába pályázik a Communitas Alapítványnál. (lásd: Erdélyi Napló). Aki hajlandó a balliberális irányzatot felvállalni, az lapot indíthat. (lásd: Erdélyi Riport) /Varga Károly: Hatalmi arrogancia. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), febr. 6./
2004. február 6.
Nagykárolyban a Kalazanci Szent József Római Katolikus Iskolaközpontban pozitív változások történtek: két közfal eltávolítása révén négy megengedhetetlenül kis méretű osztályteremből két lényegesen tágasabbat nyertek; saját hőközpontot, fűtőtesteket szereltek be, a mosdót is beleértve beindult a gázfűtés. Nagykárolyban a római katolikus egyháztól annak idején öt épületet vettek el. Ezek közül a volt konviktust már visszakapta ugyan az egyház, de rossz állapotban, hogy le kellene bontani, az újjáépítése pedig sokba kerülne. Az Országos Restitúciós Bizottság január végén mind a négy szóban forgó nagykárolyi ingatlant visszaítélte a Szatmári Római Katolikus Püspökségnek. /Boros Ernő: Nagykároly: Rendeződni látszik a katolikus líceum ügye. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 6./
2004. február 6.
Marosvásárhelyen február 5-én megkezdődtek a hagyományosnak tekinthető Bolyai-napok. A tudós nevét viselő középiskolában a diákok az angol, a honismereti, öko, kémia, info ki mit tudon, anyanyelvi, bibliaismereti, fizikavetélkedőn mérhetik fel tudásukat, tehetségüket, mutathatnak be tudományos dolgozatokat. Bálint István, az iskola igazgatója leszögezte, az eseménysorozat fő célja, hogy a diákok és tanárok tananyagtól eltérő szakmai eredményeit is felszínre hozzák. /Mészely Réka: Bolyai napok kezdődtek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 6./
2004. február 6.
A kolozsvári Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontja szervezte meg február 5-én a Minoritati Etnoculturale. Marturii documentare. Maghiarii din Romania (1956-1968) [Etnokulturális kisebbségek. Dokumentumok. Magyarok Romániában (1956-1968)] és a Maghiarii din Romania si etica minoritara (1920-1940) [A romániai magyarok kisebbségi etikája (1920-1940)] című kötetek bemutatóját. A könyvekről Camil Muresan akadémikus, egyetemi tanár és Horváth Andor egyetemi docens beszélt, ugyanakkor a kötetek kiadóival is találkozhattak az érdeklődők. A Forrásközpont részéről Ádám Gábor elmondta, hogy a 2001-ben elkezdett dokumentumsorozat legfrissebb köteteiről van szó, amelyeket megelőztek a cigányságról és a zsidóságról szóló kiadványok. Camil Muresan elmondta: az adott időszakban a politikai rendszer az etnikumok közötti békés együttélés látszatát kívánta kelteni, idillikus képet mutatni a helyzetről, azonban a felszín alatt korántsem volt ilyen egyszerű a helyzet. Elsősorban hivatalos dokumentumokra alapoztak, ezen belül is a politikai vezetőség, a hatalom irataira, ennek viszont megvolt a maga árnyoldala, negatív vonatkozása is. Bizonyos ülések, tárgyalások, pártülések fennmaradt jegyzőkönyvei közhelyesnek, "sterilnek" bizonyultak, a beszélgetések során a tárgyaló felek nem álltak ki egyértelműen véleményük mellett. Gondot okozott, hogy ezek a jegyzőkönyvek hiányosak. Leghasználhatóbbnak a diplomáciai okiratok bizonyultak. A kötet középpontjában a két kolozsvári egyetem, a Babes és a Bolyai 1959-ben történt egyesítése áll. Horváth Andor a két világháború közötti időszakot felölelő kötetről elmondta: a szövegek nagy részét eddig nem fordították le román nyelvre. /F. I.: Együtt az együttélésről: magyarok Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
2004. február 7.
Michael Guest bukaresti amerikai nagykövet február 6-án tartott sajtóértekezletén leszögezte, jó választás volt a román kormány részéről a Bechtel cég. – Az észak-erdélyi autópálya-beruházás kapcsán a határ menti megyék országgyűlési képviselőinek találkozóját kezdeményezi Csontos János MSZP-s országgyűlési képviselő. Csontos János bemutatta azt a nyomvonal-tervet, amelyet a román kormány már elfogadott. /Román–magyar törvényhozók találkozását szorgalmazza. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
2004. február 7.
Ion Iliescu államfő közölte február 6-án az Otopeni repülőtéren, hogy az elkövetkező napokban megbeszélést fog folytatni Adrian Nastase miniszterelnökkel a kormány új összetételéről. A kormányfőnek javaslatokat kell bemutatnia – mondta Iliescu. Az államfő február 6-án érkezett meg Indiában és Indonéziában tett körútjáról. /Egyeztetnek a kormányátalakításról. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./
2004. február 7.
Markó Attila leszögezte, nem fog véleményt mondani Markó Béla újévi esszéjéről, hanem a közzétett vélemények közül kiemeli Csapody Miklósnak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőjének reagálását. A határon túli magyarság ügye ne legyen párton kívüli csatatér – mondta Csapody, és hozzátette: létezik magyar nemzetstratégia, csakhogy a pártok nem ennek szellemében cselekszenek. A Csapody Miklós által igényelt nemzeti minimum nagyon könnyen megjelölhető: a határon túli magyarság szülőföldön való megmaradása és boldogulása. Ennek eszköze pedig az egység és az egységes fellépés. Az autonómia nem eszköz, hanem eredmény. /Markó Attila: Hétvégi „feleselés" A nemzeti minimum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./
2004. február 7.
Fey László felsorolta kifogásait a Székelyföld Autonómia Statútumával kapcsolatban, ironikusan megjegyezve, hogy ezt nem küldi el kormányoknak, parlamenteknek. Szerinte a közigazgatási autonómia a jelenlegi törvény alapján már működik. „Mivel a Székelyföldön a választott tisztségeket (majdnem) kizárólagosan magyarok töltik be, a székely autonómia bizonyos formája már meg is valósult” – állította Fey. „Az, hogy valamikor léteztek a székek, nem elégséges ok az újraszervezésükre” –állapította meg. /Fey László: Kérdőjelek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./
