Erdélyi díjazottja is van február 3-án zárult 35. Magyar Filmszemlének. Lakatos Róbert kolozsvári filmrendező Ördögtérgye című alkotása a zsűri döntése szerint a kísérleti és kisjátékfilmes kategóriában, a kisjátékfilm csoportban bizonyult a legjobbnak. – Az Ördögtérgye a Kilóg a lóláb című, készülő nagyjátékfilmem előzetes verziója, egyféle kisjátékfilm-változata – fejtette ki a fiatal filmrendező. /P. A. Zs.: Lakatost is díjazták. = Krónika (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
A történelmi Máramarosban a Hollósy Simon Művelődési Egyletnek meghatározó szerepe volt a vidék magyar művelődési életében. A Hollósy Simon Művelődési Egylet az elmúlt napokban baráti találkozóra hívta Máramarosszigetre, a Magyar Házba a többi civilszervezet vezetőit. Zahoránszky Ibolya a HSME elnöke beszámolójából kiderült, a nagy távolság (például Borsabánya és Sziget közt jó 70 km az út), a magas hegyek sem állhatják útját az összetartozás kinyilvánításának. A kórustalálkozók egyik célja éppen az, hogy minden helységben, ahol magyarok élnek, legalább egy kisebb dalkör, éneklő csoport jöjjön létre és működjék. Legutóbb Felsővisó, Borsabánya és Kövesláz kapcsolódott ebbe a mozgalomba. A megbeszélésen Bodnáruk Magdolna, a rónaszéki Apafi Mihály Kulturális Egyesület elnöke tánccsoportjuk sikeréről is beszámolt. Az aknasugatagi Ecker Ferenc az egykori sóbányászok Anna-báljának felélesztéséről beszélt. Horzsa Zsófia, a felsővisói Reményik Sándor Kulturális Egyesület vezetője a Nagy Heródes betlehemes játék felújításának ismertetése mellett külön szólt a magyar oktatás beindításáról. Arról, hogy 44 év után ismét iskolában tanítják a magyar nyelvet a kisvárosban, Kolozsvári Éva tanárnő két csoportban 23 fiatalt oktat a hivatalos tanrend keretében. Az Illyés Közalapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala támogatásával a felsővisói RSKE számára két éve megvásárolt egy házat, mely az ottani magyarság újraéledésének gerjesztője lett, ahol immár népfőiskola is működik. A megjelentek elpanaszolták, hogy kellő oda nem figyelés miatt, Nagybocskón megszűnt a korábban kínkeservesen beindított magyar oktatás.(Nem gondoskodtak időben a Szigetre helyezett tanító utódjáról.) A felsővisói római katolikus templomban felújítás közben lefestették és latinnal helyettesítették az eredeti magyar feliratot. Egy olyan templomban, amely 90 éve a magyar kormány támogatásával épült, s ahol ma is jelentős számú magyar hívő imádkozik. Az ügyben nemrég Schönberger Jenő megyés püspökhöz fordultak. /Sike Lajos: Önmagára találó szórványmagyarság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
2004. február 4.
Kolozsváron a természetjárást kedvelők 1891. jan. 11-én megalapították az Erdélyi Kárpát Egyesületet. Trianonig nagyon jól működött, azután egyre több akadályt gördített az akkori hatalom az egyesület útjába, majd 1945-ben a kommunisták betiltották. 1990-ben újra elkezdődött a szervezkedés, 1991-ben pedig, a százéves évforduló tiszteletére, újraalakult az Erdélyi Kárpát Egyesület, amelynek fő célkitűzése a szervezett turizmus, honismeret és környezetvédelem fejlesztése Erdély területén. Az újraalakult EKÉ-nek a legnépesebb osztálya a kolozsvári. 2003-ban a kolozsváriak kétszáznál több kirándulást szerveztek, köztük honismereti túrákat. Kirándulásaikon több mint 3000 személy vett részt. A legnépszerűbb a nyaranta megszervezett Országos Vándortábor, amely tavaly a Maros-völgyében, Ratosnyán volt, ezernél több hazai és külföldi turista részvételével. Idei, XIII. vándortáborukat a gyergyói osztály szervezi a Gyilkos-tó közelében. Megszervezték a diákok számára a Kalotaszegi vetélkedőt, megemlékeztek dr. Xántus János munkásságáról. Újrafestettek megkopott turistajelzéseket, pihenőhelyeket alakítottak ki, a forrásokat és környéküket karbantartják. /Kovács Zsuzsa: A kolozsvári EKE tevékenysége 2003-ban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
Több olvasó megkérdezte, hogy az Északi Színház /Szatmárnémeti/ magyar színtársulata miért csak öt–hat premierrel rukkol elő évadonként, míg jó néhány éve az sem volt ritka, hogy tíz bemutatót is tartottak. Lőrincz Ágnes, az Északi Színház Harag György Társulatának igazgatónője válaszában rámutatott arra, hogy öt–hat premiernél többre nincs lehetőség. /C. L.: Öt–hat színházi premiernél többre nincs lehetőség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 4./
2004. február 4.
Antal Attila négy éve vezetője a besztercei EMKE-nek, civilben történelem szakos tanár az Andrei Muresanu Gimnáziumban. Az EMKE helyi fiókja 1994 óta évente egy megyei, illetve országos szintű szavalóversenyt szervez A nyelv csak élve tündököl címmel. Ide Erdély számos megyéjéből érkeznek gyermekek és pedagógusok. Számos író-olvasó találkozót, kiállítást, jeles napok megszervezését vállalta az EMKE. Minden évben szerveznek egy-egy érdekesebb eseményt. Idén a besztercei székely közösség múltját és jelenét mutatják be egy rendezvény keretében. Számos történelmi vetélkedőt is szerveztek, ezek témája a megye magyar településeinek történelme volt. /Bencze Anna: Ritmust lopnak a lélekbe. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./
2004. február 4.
Megjelent Kós Károly: Mátyás király születési háza /Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, Pro memoria sorozat/ című kiadvány. /A Kós Károly: Mátyás király születési háza
2004. február 5.
Romániai küldöttség utazott Brüsszelbe, február 3-án, hogy lobbizzon Románia uniós integrációjának érdekében. Frunda György RMDSZ-szenátor mellett, Calin Popescu Tariceanu, az NLP alelnöke és Viorel Hrebenciuc, a képviselőház alelnöke látogatott Brüsszelbe, annak kapcsán, hogy Arie Ooslander módosító javaslatot terjesztett az Európai Unió parlamentje elé, kérve Románia csatlakozásának felfüggesztését, a jogállamiság hiányaira és az országban uralkodó korrupcióra hivatkozva. Frunda György szenátor és Arie Ooslander találkozóján az európai uniós képviselő elmagyarázta, nem Románia csatlakozásának, hanem a jelenlegi felzárkózási folyamatnak a felfüggesztését kéri. Frunda György szenátor szerint amióta Romániát felvették az Európa Tanácsba, sokkal inkább teljesítette a tanács által támasztott feltételeket, például rendezte a tulajdonjogokat, eltörölte a halálbüntetést és a homoszexualitás büntetését, továbbá részben teljesítette a kisebbségi jogokat, az anyanyelvhasználathoz való jogot, és lépéseket tett az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásában is. /Lobbi az EU-csatlakozás felfüggesztése ellen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 5.
Háromtagú romániai küldöttség lobbizott február 4-én Brüsszelben Románia uniós integrációja érdekében. Románia számára kedvező határozattervezetről szavaz február 5-én az Európai Néppárt (EPP) szintén Brüsszelben tartott kongresszusa is. Az Európai Néppártnak az a célja, hogy kiküszöbölje a kereszténydemokrata politikai családon belüli súrlódásokat, bár ezeknek a nézeteltéréseknek az orvoslása nem mindig lehetséges – nyilatkozta a Krónikának Edward Steen, az Európai Néppárt (EPP) sajtószóvivője. „Figyelembe véve a 2004-es romániai választások fontosságát, illetve azt a tényt, hogy az RMDSZ hosszú ideje tagja EPP-nek, az Európai Néppárt teljes mellszélességgel támogatja az RMDSZ azon törekvését, hogy megszilárdítsa parlamenti és helyi képviseletét” – áll a sürgősségi határozattervezetben. Surján László, a Fidesznek a kongresszuson jelen levő képviselője cáfolta, hogy bármiféle nézeteltérésre került volna sor az RMDSZ és a Fidesz között. Az RMDSZ-t többek között Markó Béla szövetségi elnök, Borbély László és Nagy Zsolt ügyvezető alelnök, illetve Niculescu Tóni integrációs alelnök képviseli. Az erdélyi Magyar Polgári Szövetség múlt heti kongresszusán határozatot fogadott el, melyben felkérte a Fideszt: az EPP kongresszusán vesse fel, hogy a Néppárt csak az autonómiajogok biztosításának függvényében támogassa Románia EU-integrációját. A felkérés Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének javaslatára történt. /Salamon Márton László: RMDSZ–Fidesz súrlódások az EPP-ben? = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
A parlamentnek meg kellene vitatnia az SZNT autonómia–tervezetét, hogy a kezdeményezők lássák, miként reagálnak a törvényhozók "abszurd ötleteikre" – jelentette ki Valeriu Dorneanu, a képviselőház elnöke. "A kezdeményezőknek – akik mégiscsak román állampolgárok, másképp nem hívhatom őket – tudniuk kell a képviselők véleményét" – magyarázta Dorneanu, aki hozzáfűzte: eddig még senki nem juttatta el a dokumentumot a képviselőházba. /(egy): Dorneanu: Tárgyalnunk kell az autonómia–tervezetet a parlamentben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 5./
2004. február 5.
Nem kap meghívót a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) következő ülésére a jan. 31-én Székelyudvarhelyen megalakult Magyar Polgári Szövetség – tájékoztatta a Népszabadságot Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke. A kormány ragaszkodik az eddigi elvhez: csak az országos, illetve tartományi parlamenti választáson legitimációt szerzett magyar pártok és szervezetek vehetnek részt a tanácskozáson. –Bálint-Pataki József szerint a február második felére tervezett MÁÉRT-ülés időpontját még nem jelölték ki, és a napirend sem végleges. (A Népszabadság nyomán) /MÁÉRT állampolgárság nélkül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2004. február 5.
Nem véletlen, hogy az RMDSZ állatszakit jelöl Marosvásárhely polgármesteri székébe, hisz közismert, hogy önök a magyar szavazópolgárokat eddig is csak urnákhoz terelendő birkáknak tekintették – így kezdi Kelemen Atillához címzett nyílt levelét Kiss Kálmán, a Magyarok Szabad Szövetségének országos elnöke. A zsebpártnak számító csoportosulás vezetője az RMDSZ marosvásárhelyi polgármesterjelöltje, Kelemen Atilla állatorvosi szakképesítésére célzott. Ezelőtt három és fél évvel a szabaddemokraták Marosvásárhelyen saját polgármesterjelöltet indítottak, aki alig szerzett néhány száz voksot, de így megfosztotta Fodor Imrét attól, hogy polgármester lehessen. Kiss Kálmán tagadta, hogy a munkahelyét a polgármestertől kapta volna ajándékba. „Meghirdetett versenyvizsgán vettem részt, melyet háromtagú bizottság bírált el. Közülük ketten magyarok voltak, ráadásul RMDSZ-tagok” – mondta. Kiss Kálmán. /Szucher Ervin: Tornatanár vs. Állatorvos. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Tibori Szabó Zoltánnal szállt vitába Orbán Zoltán /Budapest/, kifejtve, hogy az újságíró legutóbbi cikkében /Dudások és a csárda esete, Szabadság, febr. 3./ és más írásaiban is gyakran megfogalmazódott indirekt módon: aki nincs velünk, az ellenünk, mármint az RMDSZ ellen, és aki az RMDSZ ellen van, az csak rosszat akarhat az erdélyi magyarságnak, mint például "a FIDESZ mintára szervezett különböző polgári körök és egyesületek tömörülésével létrejött erdélyi Magyar Polgári Szövetség". Orbán Zoltán hozzátette, semmi baja az RMDSZ-szel. Tibori és a hozzá hasonlók felelőssége az, hogy nem alternatívaként, hanem ellenségként tekintenek minden új szerveződésre. /Orbán Zoltán, (Budapest): Heti válasz Tibori Szabó Zoltán cikkére. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Budapesten Markó Béla esszéjét tartalomelemezgetik. Erdélyben dúlnak a harcok, indul a kampány. Nistor Laura hozzászólásában kifejtette, csodálkozik, hogy amikor egy hajszálon egyensúlyoz a magyarság képviseletének a törvényhozásba való bejutása, igen kockázatos a megosztást eszközölni. Hasonlóképpen csodálkozik a radikális fellépést sürgetőkön is, akik erőszakosabb módszerekkel akarják kicsikarni például az autonómia ügyét. A radikálisok elzárkóznak a többségtől is. /Nistor Laura: Anómia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
A legmagasabb rendű kisebbségi jog – s a romániai magyarság álma – az autonómia. A Székely Nemzeti Tanács autonómia-tervezete vihart aratott, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) viszont az autonómia ügyében a kis lépések politikáját képviseli. Románia Legfelső Védelmi Tanácsa (LVT) alkotmányellenesnek tartotta a Székelyföld területi autonómiáját érintő törvénytervezetet. A döntést Ion Iliescu államfő elnökletével hozták. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) az autonómia-tervezettel a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt malmára hajtja a vizet. Ugyanakkor "nagy politikai baklövésnek" nevezte, hogy a statútum ügyét az LVT tárgyalta. Kovács László külügyminiszter közölte, hogy a kormány nem támogat egységbontó tervet. /Király Ernő, MTI-Press: Az autonómia és a párhuzamos nemzetépítés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 5.
Autonómia-tervezetek – 1990–2004 között: 1991. április: Szőcs Géza: Nemzetiségi törvénytervezet-csomag 1993. március: Csapó József: Memorandum a romániai magyar nemzeti közösség belső önrendelkezéséről 1993. november: RMDSZ–SZKT-dokumentum: Törvény a nemzeti kisebbségekről és autonóm közösségekről 1994. március: Szilágyi N. Sándor: Törvény a nemzeti identitással kapcsolatos jogokról és a nemzeti közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről 1994. szeptember: Csapó József: Belső önrendelkezést kiteljesítő autonómiák. (A Sajátos státusú helyi önkormányzat statútuma; a Romániai magyar nemzeti közösség személyi autonómiájának statútuma és a Sajátos státusú helyi önkormányzatok regionális társulásának autonómia-statútuma.) 1995. április: Az RMDSZ ÜE Politikai Főosztálya (Bodó Barna–Szász Alpár Zoltán–Bakk Miklós): A romániai magyar nemzeti közösség személyi elvű autonómiájának statútuma 1995. április: Bakk Miklós: Törvénytervezet a személyi elvű önkormányzatokról 1995. május–június: Csapó József: Székelyföld autonómia-statútuma 2003. október: Székely Nemzeti Tanács: Székelyföld autonómia-statútuma (közvitára bocsátott tervezet Csapó József tervezete nyomán) 2003. november: Szakértői csoport (koordinátora: Bakk Miklós): Autonómia-csomagterv (Kerettörvény a régiókról, Törvénytervezet Székelyföld különleges jogállású régió létrehozásáról, Székelyföld különleges jogállású régió autonómiájának statútuma) /Autonómia-tervezetek – 1990–2004. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./
2004. február 5.
Tőkés András Makkai Jánoshoz, a Népújság főszerkesztőjéhez írt nyílt levelében kifogásolta, hogy a Népújság előszeretettel nyilvánít újságírói véleményt nem közölt dokumentumokról, illetve elhallgatott eseményekről. Jan. 3-án, az Magyar Polgári Szövetség székházavató ünnepségén jelen volt a lap tudósítója, az MPSZ-kiáltvány hozzá is eljutott, mégsem jelent meg egy sor sem ebből a kiáltványból a lapban. Ezután számos rosszindulatú elemzés jelent meg. A február 3-i számban Bálint Zsombor- elmélkedés – Alternatíva: a senki földje című cikke már a becsületsértés kategóriáját is kimeríti. Tőkés András ezért kérte, hogy közöljék a Népújságban az MPSZ-kongresszuson elhangzott hozzászólásának részletét, amelyből az illető újságíró merített. Tőkés András hozzászólásában kifejtette, hogy a választási törvénytervezet nemzeti kisebbségekre vonatkozó része a neptunos vezető réteget akarja örökös hatalommá bebetonozni. A magyaroknak a választás joga helyett a szavazás lehetőségét akarja biztosítani. /Tőkés András: A Népújság főszerkesztőjének, Makkai János úrnak! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 5.
A marosvásárhelyi költségvetésről, valamint az RMDSZ két megyei tanácsosának (Tőkés András és Berekméri Sándor) lemondásáról dr. Kelemen Atilla, a megyei RMDSZ-szervezet elnöke, a szövetség marosvásárhelyi polgármesterjelöltje kifejtette, sajnálta, hogy a két tanácsos lemondásával fejeződik be a négyéves választási ciklus, de furcsállotta, hogy nem léptek ki az RMDSZ-ből. /Sajtótájékoztató Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 5.
Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének alelnöke március végétől, jelenlegi mandátuma lejártával nem vállal újabb mandátumot. A pusztinai tanár évek óta tölt be vezető tisztséget a Moldvai Csángómagyarok Szövetségében, de mint az interneten hozzáférhető Csángómagyar levelezési listán közölt leveléből kiderül, belefáradt ebbe a tevékenységbe, és bár nem akar elszakadni ettől a munkától, kevesebbet vállal belőle. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a lehetőségekhez képest jó helyen áll jelenleg, – írja Bilibók – vannak kézzelfogható sikerei. A megkezdett úton tovább kell haladni, de meg kell keresni a dolgok koordinátorát. Az alelnök a levelezési lista tagjainak javaslatait, észrevételeit is várja az új vezetőség megválasztásával kapcsolatban. Alig egy fél év leforgása alatt, Bartha András elnök után, Bilibók Jenő a második csángómagyar vezető, aki lemond illetve megválik tisztségétől. A Csángómagyarok Szövetsége igyekszik bővíteni tevékenységét, több helyi közművelődési intézményt létrehozni és működtetni, de a működtetéshez szükséges pénzalapok biztosítása mind nehezebb. /Újabb lemondás a Csángómagyar Szövetségben, febr. 5./
2004. február 5.
Balási Csaba csíkszeredai fotóművész /sz. Csíkszereda, 1957. febr. 24./ alapító tagja a Hargita Fotóklubnak, 1976-tól fotóival jelen volt több országos és nemzetközi kiállításon. 2003-tól az AFIAP Művésze cím birtokosa, a Magyar Fotóművészek Világszövetségének tagja és alelnöke. Sikeres vállalkozó, a csíkszeredai Syrinx Kft. tulajdonosa és ügyvezető igazgatója, valamint 2003 novemberétől a Hargita megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara elnöke. Balási Csaba a gyergyószárhegyi alkotótábornak húsz esztendőn keresztül volt a fotósa, résztvevője (1980 és 2000 között). /Forró Miklós: Szeretnék minél több nemzetközi kiállításon részt venni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2004. február 5.
Február 4-én rendhagyó kiállítás nyílt a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeumban. Az emlékezés útvonalai című vándortárlat egyéni sorsokon, kisemberek visszaemlékezésein keresztül mutatja be az 1933–1949 közötti időszakot. Több európai országban, köztük Romániában fiatalok készítettek interjúkat olyan személyekkel, akik a fasizmus térhódítása és a vasfüggöny legördülése közötti vérzivataros időszakban voltak fiatalok. Romániában 12 interjú készült, az alanyok között erdélyi magyarok is vannak. Az életrajzok, visszaemlékezések – melyek kivonata egy könyvecske formájában is napvilágot látott – alkotják a kiállítás gerincét. Ezek mellett történelmi dokumentumok idézik fel az akkori idők légkörét. A vándortárlatot többek közt Németországban, Franciaországban, Görögországban mutatták be. /Pengő Zoltán: Az emlékezés útvonalai Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Soha akkora érdeklődéssel nem tálalta a román nyelvű sajtó a honi magyar közösség belső politikai életének eseményeit, mint mostanában. Régen a román politikai pártok vezérei a “sziklaszilárd” magyar egységben látták az országot fenyegető legfőbb veszélyt. A jelek szerint fölösleges a további aggodalmaskodás. Mi lesz velünk itt a szórványban, kérdezte Sipos János. /Sipos János: Káröröm. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./
2004. február 5.
Szabó Károly szenátor a szenátus február 2–i ülésén politikai nyilatkozatot tett, ennek lényege: az erdészeti hivatalok szabotálják a földosztó bizottságok határozatainak a gyakorlatba ültetését, amikor közbirtokosságoknak is visszaítélnek erdőterületeket. Az ilyen határozatok ellen az erdészeti hivatalok azonnal keresetet nyújtanak be. A prefektúra, tehát egy állami hivatal jóváhagyja a restitúciót, egy másik, ugyancsak kormányzati alárendeltségű hivatal bírósági úton megtámadja a határozatot. A bíróság első fokon eddig kivétel nélkül minden ilyen keresetet elutasított, csakhogy az erdészeti hivatal minden esetben fellebbez és tovább viszi az ügyet az ítélőtábla elé. A bírósági procedúra akár évekig is elhúzódhat, ez idő alatt a régi tulajdonos nem gyakorolhatja a jogait, a másik fél pedig esetenként gyorsított ütemben kivágja a fákat. /(boros): Szabó Károly szenátor szerint. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 5./
2004. február 5.
A nyíregyházi Perspektíva Oktatási Intézmény a Romániai Magyar Kertész Társasággal közösen felnőttképző szakmai tanfolyamot indít Marosvásárhelyen és Nyárádszeredában. Rácz Zoltánnét, a Perspektíva ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a felnőttképző általános, szak- és középiskola, pedagógiai-szakmai- szolgáltató intézmény, mely kiemelten kezeli az európai uniós trendhez való igazodást. A szakképzés területén különböző szintű (alap-, közép-, felsőfokú) és időtartamú képzéseket végeznek, melyek államilag elismert szakképesítést nyújtanak. Olyan szakképző tanfolyamokat indítanak Románia területén is, amelyek mindkét országban államilag elismert végzettséget, bizonyítványt adnak. /Felnőttképzés kertészszakmában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./
2004. február 5.
A Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) nem vizsgálja ki a Tánczos Vilmos és Xantus Gábor egyetemi oktatók között tavaly kirobbant konfliktust, mivel az intézmény magyarországi közigazgatási szerv, és az ilyen ügyek nem tartoznak a hatáskörébe – nyilatkozta Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. A Szabadság kérdésére Bálint-Pataki elmondta: a HTMH csak a pénzfelhasználást és a beruházások megvalósulását ellenőrizheti. Xantus Gábor, a kolozsvári székhelyű fotó-, filmművészet és média szak egyik vezetője azzal vádolta Tánczost, hogy november 18-án, Szilágyi Pál rektor irodájában szakmai megbeszélés során tettlegesen bántalmazta őt. Tánczos cáfolta a vádakat, és közölte: az incidens során egyik fél részéről sem történt testi vagy szóbeli inzultus. Az ügyet az egyetemet alapító erdélyi magyar történelmi egyházak is kivizsgálták, megfosztva Tánczos Vilmost a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen és a Sapientia Alapítvány kuratóriumában betöltött összes tisztségétől. Emellett az alapítók testülete mindkét felet elmarasztalta. A média szak vezetője nem értett egyet a döntéssel, ezért fordult levélben Bálint-Pataki Józsefhez, akitől kérte, hogy az általa vezetett intézmény is vizsgálja ki az ügyet. /B. T.: Nem vizsgálja ki a HTMH a Tánczos-Xantus botrányt. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
A kolozsvári magyar főkonzulátus közleményében tájékoztatta a magyar–román határ átlépésével járó utasforgalomban részt vevő személyeket, a két ország állampolgárait a 171/2003. (X.27) Korm. rendeletről, amely kihirdette a "Megállapodás a Magyar Köztársaság kormánya és Románia kormánya között a vízumkötelezettség kölcsönös megszüntetéséről" című dokumentumot. Ennek értelmében az állampolgárok a nemzetközi határátkelőhelyeken vízum nélkül többször be- és kiutazhatnak és a másik ország területén az első beutazás időpontjától számított 6 hónapon belül legfeljebb 90 napig tartózkodhatnak." Akik 90 napnál hosszabb idejű tartózkodás, munkavállalás vagy egyéb jövedelemszerző tevékenység céljából kívánnak beutazni, előzetesen beszerzett vízummal kell rendelkezniük. /Magyar–román határátlépési szabályok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetője nem ismeretlen Hargita megyében sem. Borsos Miklós halálának 14. évfordulóján a gyergyócsomafalvi római katolikus templomban tartott kegyeleti szentmisén ő emlékezett a művészre. Kozma Imre hangsúlyozta, szeretettel jön a mostani határainkon kívülre szakadt magyar testvérekhez. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az egyre inkább elszegényedő otthoniak javára tevékenykedik, ugyanilyen fontosságú a határokon kívüli testvérek segítése is. Most alapvetően két területet nagyon fontos: a csángó-magyarok és a kárpátaljai magyarok megsegítése. /Bajna György: Különösen figyelnünk kell egymásra. Beszélgetés Kozma Imre atyával, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vezetőjével. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./
2004. február 5.
A székelyudvarhelyi Erdélyi Magyar Irodalomért Alapítvány (EMIA) márc.1-jéig hosszabbította meg kritikapályázatának leadási határidejét. A kuratórium az erdélyi magyar irodalombírálat frissítése érdekében hirdette meg a pályázatát Romániában, illetve határokon túl 2000 után erdélyi magyar szerzők tollából megjelent könyvek kritikai megmérettetésére, illetve irodalmi jelenségek átfogó kritikai tanulmányban történő elemzésére. Az I. díj (Kuncz Aladár-díj) értéke 300 euró, a II. díjé 200, a III-é 100 euró. A díjnyertes munkák közléséről az alapítvány gondoskodik. /Zs. F.: Kuncz Aladárról nevezte el fődíját az alapítvány. Az EMIA kritikapályázata. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Az 1989-es temesvári népfelkelés 15. évfordulója alkalmából a Királyhágómelléki Református Egyházkerület pályázatot hirdet az élőszóban elmondott történelem (oral history) műfajában felnőtt és ifjúsági kategóriában. Visszaemlékezéseket várnak, élménybeszámolókat. A pályaművek terjedelme legfeljebb hét gépelt oldal lehet. Ezenkívül az esszé, illetve tanulmány műfajában olyan dolgozatokat várnak, amelyek központi tárgyát a sorsfordító temesvári események adják. /Pályázat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
2004. február 5.
Az Udvarhelyi Híradó is közölt hozzászólást az erdélyi új szerveződésekkel kapcsolatos vitáról. Mi történik? „A tömegek kábítása, bocsánat a kifejezésért, hülyítése, a mélymagyar lelkiség megszólítása.” A hozzászóló támadta Szász Jenő polgármestert, kiemelve műveletlenségét, majd Bayer Zsoltot, aki képes Markó Bélát kioktatni. A befejező mondat: „A Magyar Polgári Szövetség szent tehén akar lenni, miközben csorda.” /Ványolós A. István: Ólomszárnyú vágyak temetője. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 5./
2004. február 5.
Február 3-án Székelykeresztúron, a Molnár István Múzeumban találkozott helyi olvasóival a Krónika felelős szerkesztője és udvarhelyszéki tudósítója. A találkozón meghívottként jelen volt Benyovszki Lajos polgármester és dr. Farkas Csaba, az ENT vezetőségi tagja. Az országos viszonylatban 15.000 példányszámban megjelenő lapot tizenhét autó hordja szét, és 280 terjesztő juttatja el az olvasókhoz. Csinta Samu felelős szerkesztő közölte, hamarosan változásokon esik át a Krónika: március elsejétől megszűnik a szombati szám. A találkozón sokan dicsérték a lap színvonalát, a gondolatébresztő írásokat. Hiányosságként említették meg, hogy Keresztúr vidékéről nagyon kevés tudósítás jelenik meg. /László Miklós: Keresztúron a Krónika. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 5./
