A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ-szervezet küldötteinek tanácsa Besztercén ápr. 24-én döntött a megyei tanácsjelöltek rangsorolásáról. Szilágyi János, a megyei szervezet elnöke, aki a szavazás nyomán kialakult rangsor második helyére került Kocsis Andrással holtversenyben, és lemondott utóbbi javára, azt nyilatkozta, a szabályzatmódosítás nem történt az előírások szerint. /(Kresz Béla): Meg kell ismételni a rangsorolást? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2004. április 27.
Magyar oktatási minisztériumi berkekből röppent fel a hír: megszűnik a határon túli oktatással foglalkozó Apáczai Közalapítvány. Ez az állapot jellemző arra, ahogyan a határon túli magyarság ügyeihez a budapesti hivatalokban viszonyulnak, írta Salamon Márton László. A Draskovics-csomag néven elhíresült költségvetés-megszorító intézkedések révén drasztikusan csökkent az az összeg, amellyel az Apáczai Közalapítvány gazdálkodhat. /Salamon Márton László: Lóverseny. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./ A minisztérium egyik tervezete szerint a határon túli magyar oktatás támogatására létrehozott Apáczai Közalapítványt öt másik – magyarországi oktatást finanszírozó – közalapítvánnyal együtt egy új struktúrába olvasztják be. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy az Apáczai honlapján egyetlen idei pályázati kiírás sem található. Zilahi László, az OM határon túli ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője nem kívánta kommentálni az Apáczaira vonatkozó értesüléseket. – Folyamatban van egy tervezet kidolgozása, amely az EU-csatlakozás után egy újfajta struktúrában fogná közre a magyarországi közalapítványokat, és az Apáczai helyzetét is újra elemeznék – nyilatkozta Kötő József, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke. „Határozott ígéretet kaptunk, hogy az átszervezés folyamatában konzultálni fognak velünk” – nyilatkozta Kötő József. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány budapesti irodavezetője megdöbbenéssel fogadta a hírt. „A határon túli magyarságra nézve kifejezetten hátrányos lenne, ha a jövőben egy szászrégeni pályázónak a pécsi és szolnoki pályázatokkal kell versenyre kelnie” – fogalmazott. Csete Örs elmondta, a magyarországi közalapítványok közül az Apáczai az egyetlen, amely megszerezte a döntés-előkészítés és -végrehajtás vonatkozásában az ISO 9001:2001, Brüsszelben kiállított tanúsítványt. Az Apáczai Közalapítvány máj. 6-án ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját. Ez idő alatt mintegy négymilliárd forint támogatást juttatott a határon túlra, több mint felét Romániába. /Lukács János: Megszűnik az Apáczai-alapítvány? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2004. április 27.
Roma holocaust címen Zilahon dokumentum-kiállítás nyílt. Az ókirálysági cigányoknak a rabszolgaság volt a sorsuk mindaddig, amíg Cuza fejedelem 1865-ben eltörölte a cigányrabszolgaságot. Antonescu diktatúrája idején sok ezer cigányt deportáltak Transznisztriába; a Kovulovjka faluba telepített 20 ezer romából 11 500 személyt az SS-sek Trihatkára szállítottak és agyonlőttek, végül mindössze 1500 került vissza az országba. Buchenwald haláltáborban speciális barakkot állítottak fel a cigányoknak és táborokat Düsseldorf és az ausztriai Lackembach közelében. Az 1938-ban elfoglalt Csehszlovákiából 1942 és 1944 között 14 szállítmányt indítottak Auschwitzba. Nem menekültek meg a lengyelországi cigányok sem. /Fejér László: Roma holocaust. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2004. április 27.
Leköszönt Virág György, a Maros megyei tanács elnöke. Bejelentette, hogy nem vállalja többé e tisztséget Maros megyében, ugyanis hatvanéves. Virág Györgyöt legtöbbször meg lehetett találni, mindig pontos információkat adott a sajtónak. Virág György úgy érzi: berozsdásodott, hogy egy-egy vezetőnek nem szabad két mandátumnál tovább maradnia tisztségében. /(Máthé Éva): A nyugodt erő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2004. április 27.
Romániai Magyar Adatbank néven egy középtávon hatalmasra duzzadó internetes lexikontár építésébe kezdett bele a Transindex és a Jakabffy Elemér Alapítvány. A https://adatbank.ro címen elérhető nyitóoldalon máris olyan kézikönyvek vannak, amelyek alapvető segédeszközei lehetnek bármely történésznek. A legnagyobb sikere annak az impozáns térképtárnak van, amely Európa politikai történetét mutatja be 1763-tól 1993-ig. A 333 térképet és azok leírásait tartalmazó térképtár a híres Pándi-féle kézikönyv internetes adaptációja. Vincze Gábor romániai magyar kisebbségtörténeti kronológiája 1944-től 1955-ig követi végig az eseményeket. Alapvető segédeszköze minden romániai magyar társadalomtudósnak a Meister-féle válogatott bibliográfia, amely közel 15 ezer címet tartalmaz. A két részben közzétett internetes verzió 1946-tól 1989-ig, majd 1989-től 1999-ig szemlézi a lényegét annak, ami a romániai magyar társadalomtudományban megjelent. Kuszálik Péternek az 1989 utáni romániai magyar sajtót feltérképező kézikönyvét is digitalizálták. A tervek között szerepelnek kézikönyvek, térképtárak, bibliográfiák, tanulmánykötetek. Jelenleg Varga E. Árpád Erdélyi felekezeti és nemzetiségi adatsorok 1850-től 1992-ig című négykötetes munkájának internetre alkalmazásán dolgoznak. /Egyre több a színvonalas tartalom az erdélyi interneten. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./
2004. április 27.
Sikeres volt a Sapientia – EMTE 2004-es első felvételi-felkészítője Marosvásárhelyen. A Sapientia – EMTE felvételi tájékoztató füzete tartalmazza a csíkszeredai, kolozsvári és marosvásárhelyi karok által meghirdetett 18 szak részletes ismertetését, a felvételi vizsga követelményeit, könyvészetet, felvételi szabályzatot és további információkat. Az egyetem honlapján, – www.emte.ro – kellene szerepelniük a tovább információknak. Azonban a honlap már egy jó ideje „halott". /(Máthé Éva): Itt és most. „Halott" honlap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2004. április 27.
Két napon át hazai és magyarországi magyar mérnökjelöltek mérték össze tudásukat a Temesvári Műegyetem Villamosmérnöki karán a Műszaki Tudományos Diákkonferencia keretében. Hat szakosztályban mutatták be szakterületük legújabb tudományos vívmányait. /Sipos János: Műszaki Tudományos Diákkonferencia. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2004. április 27.
Ápr. 25-én Temesváron, a Bánsági Magyar Napok zárórendezvényén háromszáz magyar viseletbe öltözött fiatal ropta a táncot a nézősereg vastapsa közepette. A Hagyománykeresőben folklórgálán temesvári, végvári, nagycsanádi, dettai, lugosi, illetve horgosi (Vajdaság), szegedi és magyarcsanádi néptáncegyüttesek léptek fel. /(Pataki Zoltán): Ugye, néha jó magyarnak lenni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2004. április 27.
A Debreceni Egyetem Konzervatóriumának Tiszteletbeli Menedzsere" címet kapta és az erről szóló díszoklevelet vette át az elmúlt hét végén dr. Fátyol Rudolf hegedűművész, a szatmárnémeti filharmónia igazgatója Debrecenben, olyan neves személyiségek jelenlétében, mint dr. Mádl Ferenc köztársasági elnök Bálint–Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, dr. Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Akadémiai Tanácsának elnöke. A díj átadása részét képezte annak a kétnapos rendezvénysorozatnak, amelyet az EU–csatlakozás megünneplésére "Közös múlt és közös jövő – szellemi kézfogás az egyesült Európáért" címmel szerveztek. E megbecsülést a Debrecenben gyakran koncertező és a debreceni filharmonikusokkal sorozatosan fellépő művész kapta, ugyanakkor a díj elismerése tizenkét év vendégprofesszori tevékenységének, amit a hegedűművész–karmester–igazgató a debreceni egyetem zeneakadémiáján folytatott. /(benedek): Díszoklevél a debreceni konzervatóriumtól. Dr. Fátyol Rudolf a művészet nagykövete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./
2004. április 27.
Nagyenyeden a Rákóczi szabadságharc 300. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségek keretében két facsemetét ültettek el az immár legendává vált fűzfák helyére. Alig két órával az esemény után ismeretlenek tövestől kirángatták azokat. Simon János, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója elmondta, sajnálatos, hogy még mindig akad néhány olyan szélsőséges, akiket bánt a másság, a mások ünnepe. Ezért is ültettek el ugyanaznap két további facsemetét a kollégium udvarára is. /Sz. K.: Nagyenyedi fűzek szomorú vége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
2004. április 27.
Szatmárnémetiben tizennégy alkalommal rendezték meg a Gellért Sándor vers- és prózamondó versenyt. Az utóbbi hat esztendőben a vetélkedő ugyanakkor a Csengey Dénes szavalóverseny romániai válogatója volt. A Gellért Sándor szavalóverseny végeredményét szem előtt tartva a bizottság meghívja azt a 3-4 szavalót, akiket itt legjobbaknak ítéltek meg. Hasonlóképpen történik Felvidéken, Kárpátalján, a Vajdaságban és Magyarország különböző tájegységein. A VI. Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny fővédnökségét a köztársaság elnöke, dr. Mádl Ferenc vállalta el. A versenyzőket három korosztályba sorolták: ifjúsági, felnőtt és szépkorú szavalók. A versenyt a nagykanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Ház szervezte. /Csirák Csaba: VI. Kárpát-medencei Csengey Dénes vers- és prózamondó verseny. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
2004. április 27.
A Marosszék Kulturális Egyesület immár negyedszer szervezte meg a Napsugár Nemzetközi Néptánctalálkozót. Ápr. 24-én Marosvásárhelyen, a Nemzeti Színházban telt ház előtt léptek fel a néptáncegyüttesek. A XI. Erdőcsinádi Néptánctalálkozó előestéjén a marosvásárhelyi közönség is láthatta a néptánctalálkozót. A találkozón elsőként a Füzesi Albert és Lengyel Ildikó vezette – kisgyerekeket táncoltató – Napsugár együttes lépett fel. /Mezey Sarolta: Napsugár Marosvásárhelyen, Erdőcsinádon. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 27./
2004. április 27.
Ápr. 24-én Aradon több mint százharmincan jöttek el a tizedik székely találkozóra. Az aradi székelyek – Khell Levente és Péter Vilmos kezdeményezésére – 1993 óta tartják meg évente báljukat, ahol lehetőség adódik az ismerkedésre. Az Aradon letelepedett székelyek többsége Udvarhelyszékről, Kápolnásról, Siklódról érkezett, de jócskán vannak Felső-Háromszékről is. Ideiglenes kiállítás is nyílt Csiki Imre Aradon élő székely fafaragómester alkotásaiból. /(nagyálmos): Találkoztak az aradi székelyek. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2004. április 27.
Ápr. 26-án Aradon a Jelen Házban bemutatták Dinyés László magyarországi szerző Ismeretlen 1848–49-es dokumentumok című könyvét. A munkát a felelős kiadó, Issekutz Sarolta, az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke mutatta be. Király András, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke kiemelte: a kiadvány Aradhoz, a tábornokokhoz kötődik. “Dinyés Lászlót eddig képzőművészként tiszteltük, aztán kiderült, hogy költő, s most egy dokumentumokat kutató embert is megismerhetünk benne” – mondta. Dinyés László elárulta: további két könyve jelenik meg október 6-ra, amelyeket szintén a Szabadság-szobor Egyesület felkérésére készít el Az aradi rabok, illetve Virág Gedeon őrnagy életrajza címmel. /(nagyálmos): Dinyés ismeretlen dokumentumai. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 27./
2004. április 28.
Konsztantinosz Sztephanopoulosz görög államfő Romániába látogatott. Románia és Bulgária "kétségtelenül" az EU tagja lesz 2007-ben, jelentette ki a görög államfő ápr. 27-én Bukarestben. /Románia "kétségtelenül" az EU tagja lesz. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2004. április 28.
Ápr. 27-én megállapodást írt alá Bukarestben Lamperth Mónika magyar és Ioan Rus román belügyminiszter. – Az Európai Unió biztonsága szempontjából kulcskérdés a magyar és a román rendészeti, határőrségi, bevándorlási illetve migrációs hivatalok és intézmények együttműködése – hangsúlyozta Bukarestben Lamperth Mónika, aki belügyi küldöttség élén kétnapos hivatalos látogatást tesz Romániában, s vendéglátójával, Ioan Rus belügyminiszterrel kétoldalú közúti és vasúti határforgalmi egyezményt, illetve egy végrehajtására vonatkozó kormányközi megállapodást írt alá. Egyetértettek abban, hogy növelni kell a határátkelők számát, és korszerűsíteni a már meglévőket. Lamperth Mónika ehhez hozzáfűzte, román kollégája megígérte: intézkedni fog, hogy a Létavértes–Székelyhíd határátkelő román oldalán az infrastruktúra minél hamarabb kiépüljön. /Román–magyar egyezmény. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./ A nyáron nyílhat meg a Létavértes-Székelyhíd közötti új határátkelő, s itt vezetik be először az egyidejű, közös vám- és útlevél-ellenőrzést a magyar és a román határrendészeti hatóságok – közölte Bukarestben Lamperth Mónika belügyminiszter asszony. /Lamperth Mónika Bukarestben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./
2004. április 28.
Az RMDSZ tagságának mintegy fele járult hozzá a szövetség előválasztásán az önkormányzati képviselő-jelöltek, valamint a polgármester-jelöltek kiválasztásához – jelentette be Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke. Közvetett és közvetlen módon majdnem 185 ezer ember adta le voksát a rangsoroló közgyűléseken, valamint az urnás választásokon. Az RMDSZ-nek több mint 350 ezer tagja van, ez azt jelenti, hogy a tagság mintegy fele járult hozzá a jelöltek kiválasztásához. A szövetség 781 romániai magyar településen 612 polgármester-jelöltet és 6135 önkormányzati képviselő-jelöltet indít. Nagy Zsolt szerint a hatóságokat nem tudta becsapni a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), hamis igazoló iratokkal álltak eléjük. Az MPSZ aláírásaiba azért kötött bele a választások szabályosságát felügyelő iroda a múlt hét végén, mert néhány megyében nem egyezett meg az aláírást gyűjtő, valamint a listát igazoló személy neve. Ladányi László Székelyudvarhelyen az RMDSZ polgármester-jelöltje, ahol nyolc éve Szász Jenő, az MPSZ elnöke a polgármester. /Borbély Tamás: Az RMDSZ tagságának fele választott. Ladányit az udvarhelyiek 60 százaléka támogatja. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2004. április 28.
A Hivatalos Közlöny szerint a helyhatósági választásokon összesen 41 párt vehet részt. A listán nem jelent meg a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) neve, amelynek részvételét a Központi Választási Iroda elutasította. Németh Zsolt és Braun Márton fideszes képviselők ápr. 27-én javaslatot nyújtottak be az Európa Tanács parlamenti közgyűléséhez, bírálva, hogy a helyhatósági választásokra érvényes román törvény hátrányosan megkülönbözteti az ottani nemzeti kisebbségi pártokat. A javaslat – amelyhez számos más országbeli képviselő is csatlakozott – bírálja, hogy a törvény a kisebbségi szervezetek számára külön s majdhogynem irreális szabályokat állapít meg. A parlamentben képviselt pártokra ilyen szabályok nem érvényesek, s mint Németh Zsolt, a magyar parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke elmondta, úgy tudja, hogy a parlamenti képviselettel nem rendelkező román pártoknál sem szabtak ilyen szigorú feltételeket. Németh szerint politikai diszkrimináció történt, aminek az volt a célja, hogy az autonómia célkitűzését felvállaló politikai szervezet ne indulhasson a júniusi helyhatósági választásokon. /Magyar képviselők bírálják a romániai helyhatósági választások szabályait. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./ Az Európa Tanács tizenöt képviselője olyan határozat elfogadását kezdeményezi, amelyben az ET Parlamenti Közgyűlése figyelmezteti Romániát, hogy a helyhatósági választásokat szabályozó törvény diszkriminatív rendelkezéseket tartalmaz, és sérti a Tanács által képviselt európai szellemiséget. A kezdeményezők mindenekelőtt a nemzeti kisebbségi szervezetek választási részvételével kapcsolatban megszabott feltételeket tartják elfogadhatatlannak. Szintén kifogásolják, hogy az egyébként is szigorú szabályokat a törvény végrehajtási utasításait tartalmazó kormányrendelettel visszamenőleg megváltoztatták, tovább nehezítve a részvételi feltételeket. Az aláírók: Braun Márton (Magyarország), Németh Zsolt (Magyarország), Bauer Edit (Szlovákia), Christos Pourgourides (Ciprus), Sali Berissa (Albánia), Michael Spindelegger (Ausztria), Lord Kilclooney (Nagy-Britannia), M. Andrzej Wielowieyski (Lengyelország), Paoletti Tangheroni (Olaszország), Luc Van den Brande (Belgium), Hanne Severinsen (Dánia), Manuela Aguiar (Portugália), Andreas Gross (Svájc), Boriss Cilevics (Lettország), Renate Wohlwend (Liechtenstein). /Sz.K.: /ET-képviselők tiltakoznak a választási törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2004. április 28.
Brüsszelben az Európa Parlament külügyi bizottsága levélben kér magyarázatot Romániától a júniusi helyhatósági választási törvény diszkriminatívnak vélt előírásaival kapcsolatban. Ezt Elmar Brok, a bizottság német elnöke jelentette be Szájer József magyar képviselő erről szóló tájékoztatása nyomán. A fideszes képviselő beszámolójában kitért a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) választási részvételét ellehetetlenítő hatósági intézkedésekre. Szájer József kijelentette: ez az eljárás ellentétes a demokratikus szabadságjogokra vonatkozó koppenhágai kritériumokkal. Németh Zsolt elmondta, Frunda Györgynek is felajánlotta az aláírás lehetőségét, az RMDSZ szenátora azonban nem kívánt élni a lehetőséggel. Frunda hangsúlyozta, azért nem írta alá az indítványt, mert azt nem tartja korrektnek és törvényesnek. Frunda úgy emlékezett, Németh Zsolt nem kérte fel az aláírásra, csupán tájékoztatta arról, hogy egy ilyen határozattervezetet készül beterjeszteni. /Gazda Árpád: Európai össztűz Romániára. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./
2004. április 28.
A Magyar Polgári Szövetség által összegyűjtött több mint 54 ezer aláírás nem jelent semmit, manapság gyűjteni lehet akármire, akármennyi aláírást – mondta sajtótájékoztatóján Puskás Bálint RMDSZ-szenátor. A szenátor szerint a Magyar Polgári Szövetségnek Székelyföldön legtöbb 15 %-os támogatottsága van a magyarság körében. /15 %-os támogatottsága van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2004. április 28.
A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) vezetése úgy döntött, ha a szervezet nem vehet részt a helyhatósági választásokon, azokat az MPSZ-tagokat támogatja, akik függetlenként jelöltetik magukat. /Az MPSZ a függetleneket fogja támogatni. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2004. április 28.
Módosult a középiskolai tanterv. Kötelezővé teszik a következő tanévtől a kilencedik-tizenkettedik osztályok számára a zenei, képzőművészeti és a második idegennyelv-oktatást. Szeptember 15-étől minden középiskolás diáknak két különböző idegen nyelvet kell tanulnia, illetve számítógép-felhasználói ismereteket kell szereznie, heti legkevesebb egy órában. A szakközépiskolákban szintén kötelezővé válik a második idegen nyelv oktatása a kilencedik osztálytól kezdődően. /S. M. L.: Előnyben a humán tantárgyak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 28./
2004. április 28.
Az Apáczai Közalapítványról megszüntetéséről beszélnek. A fő baj nem is a takarékosság szándéka és ténye, hanem az a közvéleményt átgyúró, propagandisztikus ráhatás a magyar állampolgárokra, miszerint az elszakított magyarok a terhükre vannak, munkahelyüket, egészségi ellátásukat veszélyeztetik. A határokon elkezdődött vegzatúra, az ötszáz eurós portapénz, a kinntartózkodás bonyolultsága, a vízumkötelezettség kálváriajárásai... /Sylvester Lajos: Példaképünk: Apáczai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 28./
2004. április 28.
Idegengyűlölő rituálét közvetített az egyik kolozsvári helyi televíziós csatorna: Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) és a Nemzeti Liberális Párt (NLP) által alakított szövetség polgármester-jelöltje, valamint Gheorghe Funar kolozsvári városvezető élő adásban esküdött a Bibliára, hogy nem működött együtt a magyarokkal és az RMDSZ-szel – áll a Szociáldemokrata Párt (SZDP) Kolozs megyei szervezete közleményében. A kormánypárt /SZDP/ szerint ez idegengyűlölő gesztus. A közlemény szerint Boc ezáltal megsértette Kolozsvár közel 20 százalékot számláló magyarságát. /B. T.: Idegengyűlölő rituálé a képernyőn. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2004. április 28.
Makkay József visszatért előző írásához /Megkérdőjelezett választási alternatíva, Szabadság, ápr. 26./, mert egyes RMDSZ-vezetők szerint nem igaz, hogy a magyarság oktatását szavatoló RMDSZ-es törvény támogatására összegyűlt 500 000 aláírást levitték a pincébe. A törvénytervezetet 1995-ben az RMDSZ valóban a parlament elé vitte. Azonban az RMDSZ kormányba kerülésével csend állt be. Az RMDSZ a tervezet nem nyújtotta újra be. Mindez a tényeken nem változtat: a Babes-Bolyai Tudományegyetemen immár a magyar karok kérdése is a távoli jövőbe tűnik, Bolyai Egyetemről pedig nem is beszélhetünk, írta Makkay. /Makkay József: Hol őrzik törvénytervezeteinket? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2004. április 28.
Ápr. 26-án a szenátusban a Nagy-Románia Párt egyik szenátora intézett kirohanást az aradi Szabadság-szobor felállítása ellen. Razvan Theodorescu akadémikus, történész, művelődésügyi miniszter válaszolt. Leszögezte, hogy az itt elhangzott megnyilatkozás egyáltalán nem jellemző a felvilágosult román személyiségekre. Avram Iancu, Balcescu, C.A. Rosetti a nézetkülönbségek ellenére mindig kiállt a magyarokkal való barátság mellett. Theodorescu hangsúlyozta, a 13 tábornok nem harcolt Erdélyben, tehát nem vétett az erdélyi románság ellen. Akik jelen voltak, azok európaiságról tettek tanúbizonyságot, egyszersmind mélységes román szellemről, hazafias tudatról – szögezte le a miniszter. Hangsúlyozta azt is, hogy a negyvenezer román áldozat hangoztatása aberráció és egy ilyen érvvel való közéleti megnyilatkozás n bűncselekménynek fogható fel. /Béres Katalin: Parlamenti tudósítás. Aradi visszhangok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2004. április 28.
Fodor Sándor attól tart, azért indult az egész nemzetközi katonai akció Irak ellen, hogy biztosítsa az Amerikai Egyesült Államok részére az ellenőrzést Irak gazdag kőolajtartalékai fölött. Végre helyére került a Szabadság-szobor Aradon. Az újraavatáson az Európai Unióról szólva egyetlen román szónok se tett említést a határok légiessé válásáról az új államszövetségben. Volt egy jókora csoport, amely a románok gyilkosainak ordította a mártírokat. Ezek „belátható időn belül összekenik-törik-zúzzák a Szabadság-szobrot”. Ez esetben pedig a Szabadság-szobrot a templom udvarán kellene hagyni egyelőre, rács mögött. „Ez egyúttal valós helyzetünket is szimbolizálná.” Fodor rossz jelnek tartja, hogy a Nastase-kormányzat azzal alázta meg a magyar kormányküldöttséget, hogy egyetlen miniszterrel és egy politikussal képviseltette magát. Jó lenne, ha aggályai indokolatlanok lennének. /Fodor Sándor: Arad után. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 28./
2004. április 28.
Maros megyében az RMDSZ megye tanácsosi listájának első 15 (bejutónak számító) helyén heten újak. A szavazás nyomán kialakult sorrend: 1. Benedek Imre, 2. Csegzi Sándor, 3. Lokodi Emőke, 4. Szabó Árpád, 5. Magyarósi Erzsébet, 6. Kakassy Sándor, 7. Balogh József, 8. Brassai Zsombor, 9. Pokorny László, 10. Szalkay József, 11. Bán Mózes, 12. Veres Ádám, 13. Bözödi Sándor, 14. Simon János, 15. Tatár Béla. /Ami a sorrend mögött van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./
2004. április 28.
Márc. 18-a óta új vezetősége van a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemnek. A továbbiakban is a román többségű szenátus (25 -12) dönti el a magyar oktatás egyéb vonatkozásainak alakulását. A rektor-helyettesi tisztségbe újraválasztott dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár szerint az egyetem műszerezettségének problémája csak részben oldódott meg. A magyar oktatók száma most sem elégséges. Megszabott beiskolázási szám alapján nyernek felvételt az idéntől a magyar hallgatók, ami valójában az utóbbi öt év nemzetiség szerinti bejutási arányához igazodik. Ez az általános orvosi karon 43, a fogászaton 47, a gyógyszerészeten pedig 54 százalékot, átlagosan pedig 47-50 százalék közötti arányt jelent. Újdonság, hogy ősztől be kell indulnia a szülésznőképző főiskolának, szintén két nyelven, mivel önálló karnak nyilvánították. Az egyetemen a kollégiumi /gyakorlati/ oktatás csak román nyelven történhet. A gyógyszerészképzés lehetőségeiről dr. Dudutz Gyöngyi egyetemi tanár, a MOGYE Gyógyszerészeti Karának tudományos titkára beszélt. A kar felszámolásával járó sokkot kiheverve 1989 után munkát igényelt az oktatóktól, hogy a magyar csoport újrainduljon. A fiatal oktatók alacsony fizetése nem túl vonzó a frissen végzettek számára. A magyar oktatói kar kiegészítésében jelentkező nehézségeket csak fokozzák a szigorú törvények és rendszabályok. Vannak kiskapuk, de ezek a magyaroknak zárva maradnak. Jelenleg minden tanszéken folynak magyar előadások, de az oktatók túlterheltek, mivel két-három tantárgyat is kénytelenek tanítani. Fontos a Stúdium Alapítvány, amelynek egyik célkitűzése a fiatal magyar oktatói gárda támogatása. A Fogászati Karon a legreménytelenebb a helyzet, itt legalacsonyabb a magyar oktatók száma. Dr. Kovács Dezső tanszékvezető egyetemi tanár, a Fogorvosi Kar dékán-helyettese /aki a korábbi ciklusban is ugyanezt a funkciót töltötte be/ arról tájékoztatott, hogy egy professzor, egy adjunktus, egy tanársegéd és hat gyakornok alkotja a magyar oktatói testületet. A kilenctagú kari tanács hét román és két magyar oktatóból áll. Vannak olyan diszciplínák, mint például a fogpótlástan, ahol egy gyakornok van, s legalább nyolc év szükséges, hogy a szakvizsgák, doktorátusi vizsga letétele után eljuthasson az adjunktusi fokozatig. A konzerváló fogászaton is csak egy gyakornok képviseli a magyar oktatást. Mintha szántszándékkal tennének tönkre mindent. /Bodolai Gyöngyi: Csalódások és remények. A magyar tannyelvű orvos- és gyógyszerészképzés távlatai. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./
2004. április 28.
Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság szervezésében továbbképzést tartottak Maros, Beszterce és Szeben megyei közművelők részére. Dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke kitért a hasonló rendezvények rendszeressé tételének a jelentőségére. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke az erdélyi egyesületi közművelődés múltjáról és jelenéről tartott előadást. Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány igazgatója a felnőttoktatás formai és módszertani eszköztáráról értekezett. A marosvásárhelyi Agora Iroda munkatársai, Budai Sándor és Peti András az irodahálózat által működtetett tíz programcsomagról beszéltek. A résztvevők közös állásfoglalást fogalmaztak meg, hangsúlyozták a kultúra prioritásának a fenntartását. /Közművelők találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 28./
