Február 18-án Maros megyében a kormánykoalíciót alkotó négy párt képviselői bejelentették, hogy aláírták az országos mintára született megyei egyezményt és megalakították a Megyei Koalíciós Tanácsot. Az RMDSZ-t Kelemen Atilla és Frunda György képviselte. Frunda György szenátor biztosította a jelen levő újságírókat, hogy nem lesznek politikai leváltások. /Mózes Edith: Fiadzik a Protokollum. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
2005. február 19.
Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke bejelentette, hogy nem kíván indulni a Bihar megyei RMDSZ elnöki tisztségéért az április 9-i, megyei tisztújításon, mert parlamenti képviselő lett. /(Lakatos Balla Tünde): Koalíciós egyezmény után, belső választások előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2005. február 19.
A műsorvezető arról kérdezte a kormány képviseletében meghívott riportalanyát, hogyan változik majd a magyar állampolgárság megszerzésének eddigi nehézkes, hosszadalmas folyamata. Többek között megtudhatjuk, hogy nem kell majd vizsgázniuk azoknak, akik a középiskolát magyar nyelven végezték. S ennek kapcsán a kormány képviselője mosolyogva üzente a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium diákjainak, tanuljanak magyarul, mert érdemes… A jelenlegi magyar kormány arra buzdította – sikerrel – választóit, hogy „nem”-mel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. Ehhez nem volt joguk, írta Szőcs Judit, az „én magyarságom nem népszavazás tárgya! Nincs még egy nemzet a földkerekségen, mely megtagadja testvéreit.” /Szőcs Judit: A magyar kormány képviselője Csíkszeredába üzeni… = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2005. február 19.
Radu Bud, Szatmár megye prefektusa figyelmeztette a „régi” igazgatókat, hogy adják be végre lemondásukat, különben ő mutat nekik ajtót. Radu Bud pár nappal előbb 38 igazgatót, a közintézmények 80 százalékának vezetőjét szólította fel lemondásra, de mindeddig csak páran távoztak. – A mi igazgatóinknak azonban nem kell félniük, hogy kirúgják őket – közölte Riedl Rudolf alprefektus. Nemcsak azért, mert kevesen vannak, de azért is, mert egy elvtárs sincs köztük, és egyikkel szemben sem merült fel sem szakmai, sem pedig más kifogás. Így Lengyel Ferenc, Bartos Bertalan, dr. Solcz Béla dr. Fátyol Rudolf, Lőrincz Ágnes és még néhány aligazgató továbbra is marad a helyén. /(Sike Lajos): A mieinket nem menesztik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2005. február 19.
Marosvásárhelyen több iskolát összevontak. A marosvásárhelyi 6-os és 7-es számú általános iskola összevonásának lett az áldozata az egyetlen magyar igazgató, Andrássy Árpád. Andrássy Árpád a Székely Nemzeti Tanács országos jegyzője (emellett az RMDSZ marosludasi területi szervezetének az elnöke) az utóbbi időben azért harcolt, hogy a 7-es iskolát magyar személyiségről, Vályi Gyuláról nevezzék el. Andrássy Árpád a munkaügyi bíróságon megfellebbezte az eltávolításáról szóló döntést, és első fokon jogerősen pert nyert. Andrássy Árpádot vissza kellett volna helyezni az immár egyesített iskola élére, de ez nem történt meg. /(Máthé Éva): Mennyit ér egy jogerős határozat? Az iskolaigazgató nem tudta érvényesíteni az ítéletet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2005. február 19.
Február 14-én kezdték kiosztani a csíki iskolákban az oktatási-nevelési támogatás igénylésére a pályázati csomagokat. Idén több technikai jellegű újdonságot vezettek be a pályázat lebonyolításába – tájékoztatott Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke. A területi irodák állandó kapcsolatban állnak a kolozsvári központi irodával, a benyújtott pályázatokról bármikor megtudható, hogy az adatfeldolgozás, vagy az elbírálás melyik szakaszában vannak. Immár nemcsak postán, hanem bankkártyán is igényelhető az összeg. /Sarány István: Oktatási-nevelési támogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./
2005. február 19.
Nagy veszteség lenne, ha magyar liturgikus könyveket használva magyar nyelven miséznének a csángó közösségekben, mert elveszne a csángó dialektus – nyilatkozta sajtófelelőse révén Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek. Robu a hét elején egy budapesti egyházfői találkozót követően arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, néhány moldvai faluban magyarul misézhet, aki azt igényli. A négy nap eltéréssel adott, két különböző tartalmú választ Francisc Ungureanu sajtófelelős úgy kommentálta, az érsek budapesti nyilatkozatát tévesen értelmezte a hírt közlő MTI. A Kelet- és Közép-Európa bíborosai és katolikus püspöki karai elnökeinek budapesti találkozójáról tájékoztatva az MTI írta: ,,Ioan Robu bukaresti érsek, a román püspöki kar elnöke (...) rámutatott arra, keresik a megoldást a csángók kérésére. Az egyik iránynak nevezte a csángó, a másiknak a magyar nyelv használatát a hitéletben, megjegyezve, hogy pillanatnyilag nincs liturgikus könyv csángó nyelven. Szólt ugyanakkor arról, hogy – biztosan nem végleges megoldásként – néhány moldovai faluban magyarul misézhet, aki ezt igényli.” A moldvai csángómagyarok 1990 óta folyamatosan kérik a magyar mise bevezetését falvaikban. Nyisztor Tinka kezdeményezésére és vezetésével a pusztinaiak több rendben jártak Petru Ghergheli jászvásári római katolikus püspöknél és Jean-Claude Perisset bukaresti pápai nunciusnál; 1991-ben Budapesten a magyar misére vonatkozó kérést nyújtottak át II. János Pál pápának; kérvényt juttattak el dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekhez; a vonatkozó dokumentációt átadták Gabriel Andreescunak, 1999 nyarán pedig a Budapesten adták át Göncz Árpád köztársasági elnöknek; 2001-ben Pusztinán vette át a kérelmezett magyar mise iratcsomóját Tytti Isohookana-Asunmaa finnországi Európa tanácsi képviselő, a moldvai csángók anyanyelvű misézéséért az Európa Tanács is fellépett a 2001/15021-es ajánlásában. 2004 decemberében szintén a pusztinaiak vitték az egyházmegyei zsinat elé ebbéli kérésüket. /(fekete): Csángó mise igen, magyar mise nem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./
2005. február 19.
A Hargita Megyei Kulturális Központ két akkreditált képzést is indít kulturális intézményekben és civil szervezetekben tevékenykedők számára, tájékoztatott Karda Emese, az intézmény igazgatója. Romániában eddig csak kisebb képzések formájában volt némi kísérlet a kulturális intézményekben dolgozók szakmai felkészítésére. Most akkreditált szakképzést tartanak. Ez a képzés elsősorban a jelenleg is vidéki kultúrházakban dolgozóknak, a kulturális jellegű civil szervezetekben dolgozóknak, egyetemistáknak szól. /Takács Éva: Akkreditált szakképzés a kultúrában dolgozóknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./
2005. február 19.
Március 5-én tartja közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsvárt a Protestáns Teológiai Intézet. A közgyűlés résztvevőinek kézbesítették a főtitkári jelentést az EME 2004. évi tevékenységéről. A jelentés beszámolt az egyesület vándorgyűléseiről, konferenciáiról, a szakosztályok és a kutatóintézet munkájáról, valamint a fiókszervezetek rendezvényeiről. A Romániai Magyar Irodalmi Lexikon munkacsoportja is az EME szervezésében működik. A kutatások eredményeit a szakosztályi kiadványok – Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek, Orvostudományi Értesítő – ismertetik; az Erdélyi Tudományos Füzetek elnevezésű sorozatban az egyesület újraalakulása óta az elmúlt másfél évtizedben 250 kötet jelent meg. Az egyesületi 4910 fős taglétszámából 97 az alapító és 2164 a rendes tag, az elmúlt évben az EME 295 új taggal gyarapodott. /(Fejér László): Az EME közgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2005. február 19.
Az Amaryllis Együttes 1993-ban kezdeményezte Kolozsváron Mátyás király szellemi örökségét kutató és felmutató rendezvénysorozatát, most rendezik a XIII. Mátyás Napokat, a Dies Mathiae Corvini napokat. Február 19-én nyílik Mátyás szülőháza pincegalérájában „A szakrális tér” című képzőművészeti kiállítás. Itt szeretnének létrehozni egy Mathias Rex emlékhelyet, mely állandó jelleggel mint szakrális pont hirdetné a jelentőségét. Február 20-án a Kálvária templomban lesz mise a gyermekekért, este pedig a Farkas utcai református templomban dr. Gaal György előadást tart a templomról és a környező épületekről. /László Bakk Anikó: XIII. Mátyás Napok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2005. február 19.
A 2004-es év telén Dani Rubinka, helybeli tanító néni és Oroszhegyi Erika lelkész megszervezték Vicén a hagyományőrző kört. Hetente egyszer találkoznak az iskolában. A legutolsó alkalommal népviseletbe öltözve, guzsallyal jöttek „vérdzsélezni” a viceiek. A vérdzsél olyan vicei téli mulatóalkalom, ami szorosan kapcsolódik a farsanghoz és a fonóhoz. Akárcsak a fonó, a vérdzsél is a fiatalok szórakozó alkalma. A vérdzsélre az előkészületek már egy nappal korábban elkezdődtek, amikor 2–3 fiatal legényből álló csoport elindult a faluba meghívni a legényeket. A vérdzsélen a maszkurásokat a Táncolj, bolond! kezdetű dallal fogadták. A lányok és legények vérdzsélje mellett volt Vicében az úgynevezett asszonyvérdzsél is, ahová a fiatalabb házasok gyűltek össze. /Márton Attila: Továbbélő hagyomány Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2005. február 19.
Fennállásának 15 évfordulóját ünnepli a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület (CSTTE) február 18-án. Csíkszeredában, a Kriterion Ház kiállítótermében bemutatták az elmúlt másfél évtized alatt készült fotókat, a szervezeten belül kifejtett szakmai munkájuk eredményeit, illetve személyes tárgyaikat. Zsigmond Enikő geológus elmondta: ez az első turisztikai jellegű kiállítás a vidéken. Pannókon szemléltetik néprajzi, műemlékvédelmi, természetvédelmi munkásságuk egy-egy momentumát. /Szüszer-Nagy Róbert: Csíki természetjárók ünnepe. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./
2005. február 19.
Az Áprily-estek sorozat keretében Józsa Miklós irodalmár február 17-én a kétszáz éve elhunyt Csokonai Vitéz Mihály életművét méltatta a nagyenyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban. Az előadást Bajusz Katalin óvónő felolvasásai fűszerezték. /T. A.: A legbujdosóbb Magyar. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 19./
2005. február 19.
Magyarok és székelyek Erdélyben címmel nyílt Nagyszebenben kiállítás az Astra Múzeum, a Szeben megyei tanács és az Emil Sigerus Szász Népi és Antropológiai Múzeum szervezésében. A kiállítás fénypontja a kalotaszegi szoba. A megnyitón a Forgós Néptáncegyüttes is fellépett. /Sz. Cs.: Magyarok és székelyek Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2005. február 19.
Mostoha sorsa van a tordatúri katolikus templomnak: a hívek száma megfogyatkozott, hosszú idő óta nem sikerült javítani az épületet. Kormányalapból 200 millió lejt utaltak ki a javítására, ezzel szemben csak a tetőszerkezet javítása 452 millió lejbe kerülne. Több pályázatot benyújtottak a hiányzó összegek pótlására, válasz még nem érkezett. A katolikus templom rendkívüli értéke a XIV. század elejéről származó Madonna, amelyet többen Erdély legrégibb Madonnájaként tartanak számon, 1999-től a gyulafehérvári székesegyház őrzi. /Farkas Imola: Tordatúr. Felújításra szorul a katolikus templom. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2005. február 19.
A hetvenöt esztendős Csoóri Sándort köszöntötte a Háromszékben Bogdán László. Nomád értelmiségiként vallotta Csoóri: ,,…a szélárnyék elmélete bizonyos idő után lomposítóvá és züllesztővé válhat, évtizedeken át a gondolkodás kijelölt sávján belül mozogni csupán előbb-utóbb a képzelet és az akarat káros beszűkülésével jár együtt. Ami legalább olyan komoly eltékozlása a nemzeti vagyonnak, mintha búzát, ércet, aranyat pocsékolnánk.” Nem rajta múlott, hogy a magyar világ nem olyan lett, mint amilyennek ő és társai elképzelték, írta Bogdán László. /Bogdán László: Egy nomád értelmiségi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./
2005. február 19.
Gelu Pateanu, Gyalu, az „énlaki remete” /Kolozsvár, 1925. jún. 3. – Budapest, 1995. márc. 25./ Bukarestben élt, termékeny szerző és fordító volt. A nyolcvanas évek végén Énlakára menekült. Gyalu – ezt a megtisztelő nevet Kányádi Sándor ajándékozta neki – 1981-re már 51 kötetet tett le az asztalra, köztük Mikes Törökországi leveleinek román fordítását. Eljárt a környék olvasótalálkozóira is. Ezt írta a korondi irodalmi kör naplójába: „Ha odanyújtod a jobb kezed, cserébe kapod a székelynek mind a két kezét.” Arany Toldiját is lefordította, de ez idáig nem akadt kiadója. A kistáj értelmiségijei június 4-5-én Gyalu Napokat tartanak, a Kőrispatakért Alapítvány szervezésében. Szeretnék meghívni Sütő Andrást, Pomogáts Bélát, Gálfalvi Györgyöt, és persze a román értelmiség egy-két jeles képviselőjét. /Bölöni Domokos: Napló. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
2005. február 19.
Megjelent Salat Levente és Smaranda Enache szerkesztésében „A román–magyar kapcsolatok és a francia–német megbékélési modell” című kötet román, magyar és angol nyelven, a Pro Európa Liga kiadásában, A kezdeményezők egyszerre kívánják felhívni Románia, Magyarország és az Európai Unió felelős döntéshozóinak figyelmét a román–magyar kapcsolatok alakulására. A szerzők szerint a román–magyar viszonyt terhelő előítéletek felszámolásához nem elegendő az államközi egyezmények puszta létére hivatkozni, hanem szükség lehet egy Office Franco–Allemand pour la Jeunesse/Deutsch–Französisches Jugenwerk-hez hasonló intézményre, illetve más kormányközi programokra is. /Egy rendhagyó vállalkozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
2005. február 19.
Öt évvel ezelőtt nyílt meg Kézdivásárhely egyetlen magán-kiállítóterme. Tolvaj József hatvannégy éves naiv fafaragó megvásárolta és felújította a várostörténeti múzeum szomszédságában levő régi fagerendás házat, melynek egyik termében szobrait, faragott bútorait és kisebb tárgyait állította ki, a belső helyiségben pedig faragóműhelyét rendezte be. Nincs belépődíj, sem nyitási rend, a naiv művész kora reggeltől késő estig várja és kalauzolja látogatóit. Tolvaj József azt szeretné, hogy a kiállítóterem majd a várostörténeti múzeum részlegeként működjön tovább, életműve maradjon egyben, ne kallódjon el. A naiv faragónak 1972 óta húsz egyéni kiállítása volt. /Iochom István: Ötéves magán-kiállítóterem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./
2005. február 19.
Február 18-án Marosvásárhelyen román-magyar mezőgazdasági szakkönyv- és folyóirat-kiállítást nyitottak meg. A kétnapos rendezvény szervezője a marosvásárhelyi Lyra Kiadó volt. Káli Király István – a rendezvény kezdeményezője – bemutatta a magyarországi meghívott kiadókat, valamint a magyarországi vendégeket. A könyvkiállítás kapcsán az EU- csatlakozás gondjai a mezőgazdaságban témakörrel konferenciát tartottak romániai és magyarországi szakemberek részvételével. A mezőgazdasági könyvnapok február 19-én a vámosgálfalvi Borház termékbemutatójával és a kölpényi szőlészeti farm borkóstolójával zárul. /(kilyén): Mezőgazdasági könyv- és folyóirat-kiállítás. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 19./
2005. február 19.
2000-ben jelent meg az először Kézdivásárhely évkönyve, melyre akkor a polgármesteri hivatal írt ki pályázatot. Azóta Kocsis Károly, a Székely Hírmondó alapító lapigazgatója négy városkönyvet tett le az asztalra. Az első három a Kézdivásárhely Képes Kalendáriuma címet viselte, a most megjelent már Kézdivásárhely évkönyve. A két év összevonására azért volt szükség, mert tavaly nem kerülhetett nyomdába az egyébként megszerkesztett anyag. /Iochom István: Kézdivásárhely évkönyve. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./
2005. február 20.
Február 12-én dr. Jakubinyi György pappá szentelte Benkő Attila ferences szerzetest. Páll Leó ferences tartományfőnök elmondta, hogy Erdélyben a ferenceseknek 1260-ban már négy kolostoruk volt. 1949-ig Vajdahunyadon működött a ferencesek teológiai főiskolája. Az erdélyi Szent István ferences provinciának jelenleg 55 tagja van. Tizenkét kolostorban 26 ferences pap és 20 laikus testvér fejti ki munkáját. Erdélyből 4 novícius és egy segédmagiszter van Szécsényben. A 2004/2005-ös tanévtől a provincia 5 ferences kispapja a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán tanul. /Papszentelés Vajdahunyadon 64 év múltán. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 20./
2005. február 20.
Marton József gondozásában megjelent Fogarasy Mihály (1800-1882) erdélyi püspök élete és munkássága című könyv. A mű magába foglalja a püspök életrajzát és írásaiból a forrásértékű kordokumentumokat. /Könyvajánlás. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 20./
2005. február 21.
Romániában a vállalatok a jövőben megkötések nélkül vásárolhatnak kemény valutát. Eddig a román vállalatok csak akkor vásárolhattak kemény valutát a bankközi piacon, ha dokumentálták, hogy importálnak. A döntés megkönnyíti a román cégek külkereskedelmi ügyleteinek a lebonyolítását. /A vállalatok megkötés nélkül vásárolhatnak kemény valutát. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./
2005. február 21.
Az RMDSZ nem fogadhatja el, hogy a román kormány prioritáslistájáról lekerüljön az észak-erdélyi autópálya ügye, amely a kabinetben lévő pártokkal való együttműködés egyik sarokköve – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a romániai magyar írott és elektronikus sajtó vezetőivel folytatott megbeszélésen. Markó elmondta, hogy elsődleges fontosságú a kisebbségi törvény kidolgozása, amelyet reményeik szerint még a tavaszi ülésszakban sikerül elfogadtatni a román parlamenttel. Az RMDSZ a romániai gazdasági fejlesztési régiók átalakítását, továbbá az oktatási törvényt is módosítani szeretné úgy, hogy az tegye lehetővé a felekezeti oktatást, valamint a földrajz és a történelem magyar nyelvű oktatását. /(borbély): Az autópálya a kormánykoalíció próbaköve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ Az újságírók nehezményezték, hogy a román hivatalok, állami intézmények nem juttatnak reklámpénzt a magyar lapoknak. Többen szóvá tették, hogy egyes RMDSZ-tisztségviselők nincsenek felkészülve, nem tudnak érdemben beszélni feladatkörükről, nem lehet őket elérni, és gyakran a román sajtót részesítik előnyben – a magyar újságírókkal szemben. Az államtitkárok némelyike teljesen ismeretlen a tagság számára, sokan nem értik, milyen szempontok alapján választották ki őket e jelentős tisztségekre. Markó Béla bemutatta kommunikációs tanácsosát, Stanik Istvánt, a Nagyváradon megjelenő Erdélyi Riport hetilap eddigi főszerkesztőjét. Lengyel Erika, a kolozsvári televízió korábbi munkatársa szintén a miniszterelnök-helyettes sajtótanácsosa lett. Stanik István közölte: évente körülbelül 80 milliárd lejnyi közpénz van elkülönítve az állami reklámtevékenységre, és ennek legalább a tíz százaléka a magyar sajtót illetné meg. Stanik azon lesz, hogy ezt a hazai lapok, rádió- és tévészerkesztőségek ezt megkapják. /Máthé Éva: Markó Béla párbeszéde a romániai magyar sajtóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2005. február 21.
Már több ízben adtak hírt – írott és elektronikus, román, magyar és német sajtótermékekben – a resicabányai izraelita és köztemetőkben történő folyamatos rombolásról és sírgyalázásról. Eddig azonban intézkedés nem történt. A legtöbb sírgyalázás a Hármas Temetőben van, amely a németek, a római katolikusok és protestánsok temetkezési helye. /Makay Botond: Sátánisták, soviniszták, ócskavasgyűjtők, hullarablók. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./
2005. február 21.
A román és a magyar oktatási miniszternek is javasolni fogja Markó Béla miniszterelnök-helyettes, hogy jöjjön létre egy megállapodás, miszerint a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) a román és a magyar kormány közösen támogassa. Markó Béla Marosvásárhelyen találkozott a romániai magyar felsőoktatás vezetőivel. /Borbély Tamás: Román–magyar kormánymegállapodás kellene az EMTE-nek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./ A tanácskozáson Kötő József, az Oktatásügyi Minisztérium kisebbségekért valamint a nemzetközi kapcsolatokért felelős államtitkára mellett megjelent többek közt dr. Nagy Örs, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) rektor-helyettese, Szilágyi Pál, a Sapientia EMTE rektora, valamint Dávid László rektor-helyettes, Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, Salat Levente és Nagy László, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesei. A MOGYE rektor-helyettese közölte, hogy a beiskolázási számok bevezetése tavaly jó megoldásnak bizonyult, és máris érzékelhető egyfajta stabilitás. /Antalfi Imola: Magyar egyetemi vezetőkkel találkozott Markó Béla. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./
2005. február 21.
Több európai parlamenti képviselővel tárgyalt a székelyföldi autonómiáról Csapó I. József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke Brüsszelben. Csapó ismertette az SZNT autonómiakoncepcióját, valamint azt a tényt, hogy Romániában akadályozzák az autonómiával kapcsolatos népszavazások kiírását. Csapó József a nemzetközi egyezmények be nem tartásával vádolta Romániát. /Csapó EP-képviselőkkel tárgyalt. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2005. február 21.
A Magyar Koalíció Pártjának Országos Tanácsa aggasztónak találja, hogy Magyarország kormánya nem folytat következetes egyeztetéseket a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjaival – olvasható párt február 19-én Pozsonyban ülésezett testületének határozatában. Az Országos Tanács elvárja, hogy Budapest a továbbiakban a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdésekben ne hozzon döntéseket az érintettek véleményének ismerete nélkül – áll a dokumentumban. Komlóssy Zsolt, a választmány elnöke szerint ez a gyakorlat oda vezethet, hogy a Kárpát-medencei magyarság a nemzetstratégiai egyeztetések nélkül elszigetelődik, mert egy-egy közösség majd csakis a saját szülőföldjén való boldogulásra összpontosít. Bugár Béla, a párt elnöke így fogalmazott: „A mi érdekünk a jó kapcsolat kialakítása, de ennek mindig két szereplője van: az egyik a magyar kormány, a másik mi vagyunk. Márpedig ha romlik a viszony, akkor meg kell vizsgálni annak okait. Mi évek óta azt hangoztatjuk, hogy nem jó, ha rólunk nélkülünk döntenek. Sajnos úgy látszik, hogy most, a Szülőföld Alapról született döntéskor a magyar kormány nagyon keményen megmutatta, hogy így is lehet. Az más kérdés, hogy majd a Szülőföld Alapot működtető törvény alkalmazása során esetleg majd méltányolják a részünkről elhangzott véleményeket”. /(Keszeli Ferenc / MTI): A magyar kormány egyeztetéseit sürgeti. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
2005. február 21.
„A diplomáciai protokoll áthágása: Magyarország nagykövete inkognitóban a Bákó megyei klézsei csángók között” – adta hírül a National bukaresti napilap. Ebből kiderül, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) emberei ma is külföldi diplomaták, közméltóságok nyomában vannak. Előzőleg Emma Nicholson, Románia egykori EP-jelentéstevője megjegyezte, hogy romániai látogatásai idején lépten-nyomon beleütközött a titkosrendőrökbe. Az újság szerint Bákó megye prefektusát, Gabriel Bercát csak órákkal később értesítették a SRI ügynökei, hogy a területén tartózkodik egy diplomata. «Tájékoztatott a SRI és felvettem a kapcsolatot a nagykövettel, de az éppen a megyében tett látogatása vége felé járt. A diplomáciai protokoll szerint egy ilyen színtű látogatás egész sor előkészületet feltételez, hogy biztosítani lehessen a közméltóság személyi biztonságát» – mondotta Berca. Arról nem esett szó a híradásban, hogy a bukaresti magyar nagykövetség munkatársai csatlakoznak a Legyen Ön is keresztapa, keresztanya! programhoz, amelynek lényege, hogy vállalják a csángó „keresztgyerekek” magyar nyelvi taníttatásainak költségeit, ami évi kb. 4,5 millió lejt tesz ki. /Gyarmath János: Rejtőzködve a csángóknál? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
