Elmarasztalta a Marosszéki Székely Tanács elnöksége Molnár József erdőszentgyörgyi küldöttet antiszemita kijelentései miatt. Elítélte az SZNT gyergyószentmiklósi ülésén elhangzott antiszemita felszólalást Tőkés László református püspök is, mondván, az elhangzott kijelentés azzal fenyeget, hogy beszennyezi a székely autonómia nemes ügyéért vívott küzdelmet. „Az erdélyi szellemiségtől idegen az antiszemitizmus. A híres erdélyi tolerancia a zsidókra is vonatkozik, nemcsak a bevett vallásokra. Az antiszemitizmus és a nacionalista magyarellenesség egy tőről fakad, így egyiknek sem szabad helyt adnunk” – hangoztatta Tőkés László. /Elmarasztalták Molnár Józsefet. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./
2005. február 21.
Székelyudvarhelyen ülésezett február 19-én a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) bővített elnöksége. Nagy Pál ügyvezető közölte, az ülésen a jelen lévő területi elnökök a szövetség pártként történő bejegyzése mellett foglaltak állást. A tervek szerint egy hónapon belül elkészül a végleges program, ugyanakkor megkezdik a szükséges aláírások gyűjtését. A párt célként jelöli meg az erdélyi magyarság önrendelkezésének megvalósítását, Székelyföld területi autonómiájának kivívását. /Szász Emese: Országos párttá alakul az MPSZ. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./
2005. február 21.
Asztalos Ferenc parlamenti képviselő sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a kormányprogramban elsődleges a tanügy, szerepelnek benne az RMDSZ fontos törvénymódosítási, illetve törvényalkotási javaslatai. Tételesen az, hogy biztosítani kell az anyanyelvű oktatás fejlesztését. A kormányprogramra hivatkozva lehet a felsőoktatás intézményes keretét bővíteni például magyar karokkal. A kormányprogram szerint novemberig meg kell alkotni a felekezeti oktatás működtetéséhez és finanszírozásához szükséges törvényi keretet. /Bágyi: A kormányprogramban elsődleges a tanügy. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 21./
2005. február 21.
Arad, Hunyad és Temes megye magyartanárai tanácskoztak a hét végén Temesváron Murvai László minisztériumi vezérigazgatóval, a Bartók Béla Elméleti Líceumban. A szakmai megbeszélést a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Temes megyei szervezete kezdeményezte, és a helyi elnök, Halász Ferenc vezette. A rendezvényen részt vett Matekovits Mihály, Arad megyei helyettes főtanfelügyelő, Máthé Márta, a Hunyad megyei, valamint Kiss Ferenc, a Temes megyei magyar oktatásért felelős tanfelügyelő. A tanácskozás részvevőit a házigazda intézmény igazgatója, Virginás-Tar Judith köszöntötte. A fő téma – a magyar nyelv- és irodalomtételek a képességvizsgán és az érettségin – tárgyalását három előadás előzte meg. Kiss Ferenc tanfelügyelő Helyzetkép a Temes megyei oktatásról c. beszámolójában ismertette a megye jellegzetességeit: az iskolák és oktatási központok szétszórtságát, a gyermeklétszám 50 százalékos csökkenését az 1990-es évek elejétől napjainkig, valamint a magyar nyelv választott tantárgyként való oktatását olyan településeken, ahol nincs magyar iskola. Bányai Aranka a képességvizsga, Mészáros Ildikó az érettségi tételeivel kapcsolatos észrevételeit, kifogásait vázolta fel. A vita során hangoztatták, hogy a líceumi osztályokban siralmas a tankönyvhelyzet: a tizenkettedik számára egyáltalán nem írtak tankönyvet, az előző három osztályé eltér a tantervtől. Hiányzik az anyanyelvtanítás koncepciója az első osztálytól az érettségiig. Stilisztikai és szövegtani fogalmakat kell tanítani, holott szabatosan beszélni és fogalmazni sem tud a gyerekek többsége. Képzett tankönyvíró-csapatra lenne szükség. Murvai László kifejtette, hogy nincs a minisztériumban a magyar oktatást hosszabb távon tervező tanfelügyelő, a magyar tanfelügyelők nem vállalják a bukaresti létet. A tételek bírálata jogos, ennek orvoslására tételjavaslatokat kér az ország minden megyéjéből. /Szekernyés Irén: Siralmas tankönyvhelyzet. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./
2005. február 21.
Az 1980-as években mintha megtört volna Lugos magyar közösségének ereje. Fokozatosan leépültek az oktatási intézmények, elnéptelenedtek az osztályok. Az utóbbi években örvendetes változás következett be, erősödni látszik a lugosi magyar nyelvű oktatás. A siker két kulcsszava: iskolabusz és a napközis óvoda, hátterében pedig felelősen gondolkozó pedagógusok és egyházi emberek. Fazakas Csaba református esperes elmondta, hogy a mostani tanévben 10 gyermeket adtak az iskolának, ősztől 12 kicsi indul első osztályba, ezzel véget ér az összevont osztályok korszaka az elemi oktatásban. A református egyház épületében négy óvónő foglalkozik ugyanannyi gyermekcsoporttal, Túri Ildikó igazgatónő irányításával. Az 5-ös számú Általános Iskola magyar tagozatára 72 tanuló jár, közülük 23-an két közeli településről, Bodófalváról és Szapáryfalváról iskolabusszal. Tantárgyversenyeken matematikából, magyar nyelv és irodalomból érnek el az iskola tanulói kiemelkedő sikereket. Hazai és magyarországi mesemondó versenyek döntőiben szereztek tekintélyes díjakat az ötödikesek és a hatodikosok. Az iskolának színjátszó csoportja is van. Nemcsak az iskola, hanem az egész magyar közösség büszkesége a Gyöngyvirág tánccsoport. /Szekernyés Irén: Erősítik a magyar nyelvű oktatás fundamentumát. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./
2005. február 21.
Cselényi László, a Duna Televízió kolozsvári születésű új elnöke a vele készült interjúban kifejtette, hogy munkáját az állomány karcsúsításával kell kezdenie. A Duna Tv-nek szigorúan kulturális, művészeti televíziónak kell lennie, nem belpolitikai csatározásokat „kell fröcsögnie a határon túlra”. Szerinte az európai kisebbségeknek, mint a katalánok, az írek, a baszkok, a rétorománok, a finnországi svéd ajkúak satöbbi, tudniuk kell, hogy létezik egy olyan televízió, amely Európában egyedülállóan a kisebbségé. /Köllő Katalin: Vissza kell térnünk az eredeti rendeltetésünkhöz. Exkluzív interjú Cselényi László új Duna TV-elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2005. február 21.
Négyszáz éve, 1605. február 21-én Nyárádszeredában választották fejedelemmé az erdélyi székely és magyar rendek Bocskai Istvánt, egyetlen győztes szabadságharcunk vezérét. A jubileumot a Nyárádmente központja egy hetes rendezvénysorozattal ünnepli meg. A városnapok február 19-én kezdődtek. Eljöttek Nyárádszeredába a fejedelemválasztó települések, Szerencs és Szászmedgyes képviselői, a hajdúvárosok képviseletét a hajdúszoboszlóiak, hajdúdorogiak vállalták. Nyárádszereda test-vérvárosai közül megjelent Simontornya és Örkény delegációja. A vendégeket a helyi polgármester, Dászkel László köszöntötte. Ezt követően tudományos szimpózium keretében szakemberek taglalták Bocskai Erdély és Európa történelmében betöltött szerepét. Cs. Nagy Zoltán, a hajdúszoboszlói Bocskai István Hagyományőrző Egyesület (BIHE) elnöke, dr. Börzsönyi József szerencsi református esperes, teológiai tanár és dr. Bakó Endre, a BIHE alelnöke tartott előadást. Megnyílt Kántor Zita marosvásárhelyi képzőművész kiállítása. A kultúrházban fellépett a Ferencz Csaba vezette nyárádszeredai női énekkar. /(N.): Bocskai-napok Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./
2005. február 21.
Február 19-én folytatódtak Kolozsváron a Mátyás Napok a Mátyás-ház pincegalériájában. Megnyitották az Amici Amarylli – A szakrális tér című képzőművészeti kiállítást. László Bakk Anikó, az Amaryllis Társaság elnöke közölte, azt szeretnék, hogy a jövőben legyen ez a sarok szakrális tér, melyet Mathias Rex Emlékhelyként tisztelnek. /Ördög I. Béla: XIII. Mátyás Napok. A Mathias Rex Emlékhely létrehozása reményében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2005. február 21.
Kolozsvár és Eger városát összeköti az is, hogy Eger olyan több évszázados közösségi hagyományt élesztett újjá, amelyet még csak Kolozsvárnak sikerült az 1940-es években, egyébként a magyar nyelvterület java részén már a 19. században feledésbe merült. A városi hatóság és a lakosság között élő kapcsolatot tartó egri fertálymesterségről, illetve a kolozsvári tizedességről van szó. Egerben maradt fenn a legtovább, 1950-ig az a korábban szinte minden magyar településen létezett fertálymesteri rendszer, amelyet máshol és a középkorban mindenütt tizedes (latinul: decurio) néven ismertek. A tizedesek több magyar városban, így Kolozsváron, Szatmárnémetiben vagy Nagyváradon is, tíz egység (család, ház, utca stb.) élén álltak, és hírvivőkül szolgáltak a helyhatóság és a lakosság között. Kolozsváron mindvégig tizedeseknek nevezték őket, másutt, például Egerben is egy-egy negyed élén a fertálymester állt. A tizedes tisztséget hivatalosan az 1848-as forradalom során megszüntették, de egyfajta helyi közösséget átfogó szerveződésként több helyen is fennmaradt. Kolozsváron 1940–44 között felélesztették, és jól működött. Egerben ennek újjászervezésére 1995–96-ban került sor. A kolozsvári tizedesekről Nagy Mihály kolozsvári történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület kutatója tartott előadást. Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője arról beszélt, hogy miként élesztették fel Puskás Lajos volt cserkészparancsnokkal az élen a Tízes Szervezetet 1940-ben, hogy átfogta a város egész magyar lakosságát. Ez a szervezet, ha kellett, gyorssegélyt osztott a rászorulóknak, magyar orvosokat és ügyvédeket állított szolgálatba, ruhára gyűjtött a honvédségnek, árvákat helyezett el gyermektelen nőknél. /B. Á.: A közösségszervezés eltanulható. Kolozsvári tizedesek és egri fertálymesterek példamutatása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 21./
2005. február 21.
Közös ünneplésre, a politikai nézetkülönbségek félretételére hív március 15-én az Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/, fejtette ki Gazda Zoltán, az MPSZ soros Háromszék megyei elnöke. /(-kas): Közös ünneplést akarnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./
2005. február 21.
Kiderült, hogy a Trianon-film erdélyi bemutatása kapcsán Sepsiszentgyörgyön is folyt vizsgálat. Nemes Elődöt, az Erdélyi Magyar Fiatalok városi szervezetének elnökét, a Puskás Tivadar Szakközépiskola fiatal tanárát január 17-én behívatták a rendőrség nemrég alakult ,,polgárközeli osztályára”, ahol elbeszélgettek vele. A kérdések egy része a szervezetre, annak tevékenységére vonatkozott. A fiatalembertől írásos nyilatkozatot kértek, mire ő arra hivatkozva, hogy előbb ügyvédjével kell beszélnie, halasztást kért. Másnap már a városi rendőrparancsnok jelenlétében folyt a beszélgetés. Nemes Előd végül megírta nyilatkozatát. /(b. kovács): Rendőrségi vizsgálat Trianon-ügyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./
2005. február 21.
Február 24-én megnyitja kapuit Sepsiszentgyörgy legnagyobb bevásárlóközpontja, a Billa szupermarket. A Billának a 70 százalékban magyarok lakta Sepsiszentgyörgyön többségében csak román alkalmazottjai vannak. Ezen a vidéken a multik nem keresik a magyar alkalmazottakat. Alig dolgozik magyar a kovásznai Pepsi-gyárban, egytől egyig román alkalmazottai vannak a Rompetrol és a Lukoil benzinkutaknak. A magyar sofőrre rászólnak, hogy beszéljen románul. /Farkas Réka: Vásárolhatunk-e majd magyarul? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 21./
2005. február 21.
Móra Ferenc születésének 125. évfordulója alkalmából Temesváron a helyi Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság és a Magyar Nyugdíjasok Klubja megemlékezést szervezett a hét végén a Kós Károly Közösségi Központban. A rendezvényt dr. Matekovits György, a társaság elnöke nyitotta meg, majd Szekernyés János beszélt Móra Ferenc (1879–1934) életútjáról és sokoldalú tevékenységéről. Móra könyvet írt a Pécskán és Magyarszentmártonban is paposkodó folkloristáról, Kálmány Lajosról is. /(SZ. I.): Móra Ferencre emlékeztek. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 21./
2005. február 21.
Megalakult az Udvarhelyi Klub, mely hiánypótló fórum kíván lenni a várost és lakosait érintő problémák megoldásában. Az előadások Székelyudvarhelyen a Küküllő Szállodában zajlanak. Néhány héttel ezelőtt tartották az első vitaindító előadást. Fecső Zoltán és Sófalvi András, a Haáz Rezső Múzeum régésze azoknak az Udvarhelyen található műemlékeknek, illetve régészeti szempontból jelentős épületeknek, ingatlanoknak a helyzetéről, mai állapotáról számolt be, amelyeket tulajdonosaik úgy újítottak fel, hogy az épületek teljesen elveszítették jellegüket. /(bb): Előadások az Udvarhelyi Klubban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 21./
2005. február 22.
Egyszer s mindenkorra le kell leplezni a Securitatét, szögezte le Traian Basescu államelnök. Az utóbbi időben felszínre került adatok arra utalnak, hogy a közvagyon mértéktelen fosztogatása, a több ezermilliárdos sikkasztások szálai az egykori szekusokhoz vezetnek. Legyen szó az onyesti RAFO-ról, a bankrendszer kilencvenes évekbeli kifosztásáról vagy a humanista pártvezér óriási vagyonának eredetéről. A szekusok és az óriássikkasztások közötti kapcsolat már a külföldi sajtóban is port kavart. Másfél évtized alatt jóformán egyetlen óriás-sikasztás ügyét sem sikerült teljesen felgöngyölni. Mindezek nem kerülték el az államfő figyelmét, aki rájött, hogy a Securitate leleplezése nélkül a korrupcióellenes hadjárat fabatkát sem ér. Az előző nekifutás kudarcba fulladt, amikor Emil Constantinescu nyilvánosan beismerte, hogy “legyőzte a Securitate”. /Chirmiciu András Összefonódás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./
2005. február 22.
Háromszéken a megyei operatív tanács kilenc tagja – a képviselők, szenátorok, a két területi elnök, a megyei tanács elnöke és alelnöke – dönt arról, milyen álláspontot képvisel az RMDSZ a helyi koalíciós tárgyalásokon. Ők sikeresnek tekintik, hogy a kormányzati szerepvállalással az eddigi 38 százalékról 45-re tornázták fel a magyar intézményvezetők arányát. Antal Árpád képviselő azonban nem ért egyet a 45 százalékkal. Hasonló álláspontot fogalmazott meg Markó Béla szövetségi elnök: az intézményvezetőknél ragaszkodni kell ahhoz, hogy az RMDSZ súlyának megfelelő arányban nyerjen funkciókat. Az operatív tanácsban leszavazták Antal Árpád felvetését. Platformérdekek kerekedtek felül, a Polgári Kör és a Kereszténydemokrata Mozgalom harcot vív a ,,székekért”. /Farkas Réka: Több magyar intézményvezető kellene (Antal Árpád nem ért egyet az RMDSZ megyei vezetőivel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 22./
2005. február 22.
A Velencei Bizottság után az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is elmarasztalta Romániát a tavalyi választási törvények miatt. A jelentés annak a törvénycikkelynek a törlését javasolja, amely különböző feltételeket állít a parlamentben jelen lévő és a parlamenten kívüli kisebbségi szervezetek számára. Az EBESZ bizottsága azt is kifogásolja, hogy Románia alig két hónappal a választások előtt módosította a választási törvényt. A jelentésben a legnagyobb hangsúlyt a választás hitelességének a megkérdőjelezhetősége kapta. A választási törvények kisebbségekre vonatkozó fejezetét tavaly azt követően módosították, hogy kiderült, az RMDSZ-en kívül a Magyar Polgári Szövetség is a magyar kisebbség szavazataira számít. A vele szemben támasztott feltételeket a Velencei Bizottság szinte teljesíthetetleneknek minősítette. A Velencei Bizottság az Európa Tanács felkérésére vizsgálta meg a román törvényt, azt követően, hogy Németh Zsolt és Braun Márton fideszes képviselő határozatjavaslatot terjesztett a parlamenti közgyűlés elé. Frunda György elmondta, megpróbálta lebeszélni őket a határozattervezet benyújtásáról. Két héttel később Frunda azzal a javaslattal próbálta menteni a romániai törvényt, hogy a Velencei Bizottság vizsgálja meg az európai országok választási gyakorlatát e tekintetben. Frunda nem osztja a Velencei Bizottság álláspontját. Szerinte a román törvény egyik célja az volt, hogy egy kisebbséget ne képviseljen több szervezet. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Szemben az európai főárammal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./
2005. február 22.
Frunda György, az RMDSZ „európai szenátora” elutasítja a Velencei Bizottság és az EBESZ kritikus szakvéleményét a román választási törvényekről – mindkét jelentés azt kifogásolja, hogy a törvény privilegizálja a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezeteket, és erősen korlátozó, majdhogynem tiltó feltételeket támaszt a törvényhozásban képviselőkkel nem rendelkező szervezetekkel szemben. Frunda György az elutasításnál szerzett jogokra hivatkozott. Szerzett jogokon Frunda György sokkal inkább azt érti, hogy amennyiben ő és társai megszerezték a parlamenti széket, akkor azt ne kelljen demokratikus versenyben újra és újra megmérettetés tárgyává tenni, írta Bakk Miklós. /Bakk Miklós: A mi kis európaiságunk. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./
2005. február 22.
Frunda György RMDSZ-szenátor kijelentette: elrugaszkodottnak tartja a Székely Nemzeti Tanács kérését a román–magyar jószomszédi szerződés felülvizsgálatára. Hasonló álláspontot képviselt Eugen Nicolaescu képviselő, a PNL szóvivője is. Nicolaescu kifejtette: a román– magyar alapszerződés a gyakorlatban nagyon jól működik, és tekintettel arra, hogy Magyarország az EU tagja, Románia pedig nemsokára csatlakozik az unióhoz, nem lehet prioritás a szerződés felülvizsgálata. /Itthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 22./
2005. február 22.
Újabb felesleges gyűlés, jegyezte meg az egyik polgármester, ugyanis Csíkszeredában ülést tartott a Konzultatív Tanács. Az ülést Bunta Levente, a megyei tanács elnöke nyitotta meg, román nyelven. „Természetes” volt, hogy – bár a teremben levők kilencven százaléka magyar volt – az idő kilencven százalékában románul folyt az ülés, írta beszámolójában Szondy Zoltán. Antal Klára igazgató a fogyasztóvédelem tavalyi mérlegét mutatta be, dr. Bustya Attila (egészségügyi igazgatóság) az ivóvizet illető törvénykezés aktualitásairól beszélt. Ferenczy Ferenc, az állategészségügy vezetőjének felszólalása kötötte le leginkább a jelen lévő polgármesterek érdeklődését. /Szondy Zoltán: Ülésezett a Konzultatív Tanács.= Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./
2005. február 22.
Toró T. Tibor képviselő a vele készült beszélgetésben kijelentette, hogy optimista, mert az Európai Unió diktálta fontos stratégiai döntéseket a jelenlegi kormány könnyebben tudja meg hozni, mint elődje. Tariceanu miniszterelnök előítélet-mentesen kezeli a nemzeti kérdést, és a kulturális autonómia bekerült a kormányprogramba. Fontos a kisebbségi törvény megalkotása. Jelenleg egy kis bizonytalanságot érez éppen az RMDSZ-vezetés részéről, hogy még várjunk vele. Azonban most van itt a pillanat, most kell lépni. Toró szerint az RMDSZ-vezetés ellenzékének egy kis önfegyelmet kell gyakorolnia egy fél évig, segíteni kell az RMDSZ-t abban, hogy az autonómia tervét a gyakorlatba ültesse. Az autonómia körül egységet kell teremteni. A magyar karok ügyében is most kellene megkötni azokat az egyezségeket, amelyek majd döntéshez vezetnek. A Sapientia Erdélyi Magyar Egyetem legyen az, amelyet mind a magyar, mind a román állam támogat. /Román Győző: Toró T. Tibor képviselő szerint: Parlamenti képviseletünk hiányos. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 22./
2005. február 22.
Felháborítónak tartják az Oktatási Minisztérium magatartását a magyar nyelvű tankönyveket forgalmazó könyvkiadók. Az új tantervnek megfelelő könyvek beszerzésére kiírt minisztériumi pályázaton a szaktárca átvette a harmadik és tizedik osztály könyveinek kéziratait. Ugyanakkor a román kiadók magyar tankönyvek megjelentetésére vonatkozó ajánlatát is elfogadták, annak ellenére, hogy a román kiadók nem mutattak be kéziratot. A sepsiszentgyörgyi T3 és a dévai Corvin Kiadó tiltakozott a számukra előnytelen versenyhelyzet ellen. A múlt évi tankönyvpályázatra csak román nyelvű kéziratokkal lehetett jelentkezni. Ezt Kötő József oktatási államtitkár közbenjárására részben megváltoztatták. Tőkés Elek, a kolozsvári Stúdium Kiadó igazgatója szerint a minisztérium „piszkos üzleti érdek” miatt nem oldotta meg a kisebbségi tankönyvek évek óta tartó problémáját. A könyvkiadók kifogásaival Kötő József államtitkár is egyetértett. /Lázár Lehel: Kötő József államtitkár: átszervezik a tankönyvkiadást. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./
2005. február 22.
Szilágy megye és Zilah beiskolázási tervét ismertette Ioan Driha. Csökkent a 2005/2006-os tanévre tervezett osztályok száma Zilahon. Mintegy 30 román tannyelvű első osztály indul az ősszel, emellett öt magyar és egy német tannyelvű. A gimnáziumban szintén öt magyar tannyelvű osztály indulna 32 román osztály mellett. A tervek szerint a líceumi oktatás is beszűkül. Zilahon marad két-két osztály abban a három középiskolában, amelyben eddig magyar nyelven tanultak. Szilágy megyében összesen 12 magyar líceumi osztály lesz a következő tanévben. Csökkent a lakosság – különösen a magyar anyanyelvű –, mert zömmel a fiatalok kerestek új hazát és megélhetést. /Józsa László: Szilágy megye. 12 magyar líceumi osztály indul ősszel. Háromezerrel csökkent az általános iskolások száma. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./
2005. február 22.
A bukaresti Adevarul napilap február 21-i számában Hátsek Gusztáv elmondta, hogy a különböző erőszakos cselekményekért letartóztatott Csibi István, meg akarta gyilkoltatni Ráduly Róbert Kálmánt, Csíkszereda polgármesterét és egy helyi üzletembert. A cikk szerint a gyilkosságokat Csibi István és néhány emberének letartóztatása akadályozta meg. /Szüszer-Nagy Róbert: Meg akarták ölni a polgármestert? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./
2005. február 22.
Folyóirat-olvasóteremmel bővült az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) kolozsvári, Jókai utcai könyvtára: a több mint 100 címet számláló gyűjtemény az Egyetemes Filológiai Közlönytől a HVG-ig tudományos és szórakoztató kiadványokat egyaránt tartalmaz. Az egyre bővülő magyar, illetve erdélyi történelmet és kultúrát bemutató lapkollekció mellett a szervezet egy Kolozsvárral kapcsolatos gyűjtemény létrehozását is tervezi. /Fülöp Noémi: Száznál több kiadványt kínálnak. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./ Újvári Mária főkönyvtáros bemutatta az állományt. A 110 folyóirat hazai és külföldi forrásokból, adományokból gyűlt össze. Külön polcokat tartanak fenn az erdélyi történelem és az erdélyi kultúra számára. /Ördög I. Béla: Új olvasóteremmel gazdagodott az EME. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./
2005. február 22.
Rendezvénysorozattal ünnepli második születésnapját a kolozsvári Agnus Rádió. /Kétéves az Agnus Rádió. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./
2005. február 22.
Jordán Éva operaénekesnő a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián megszerezte a diplomát, majd a magiszteri fokozatot is elvégezte. 1999-ben a Kolozsvári Magyar Operában meghallgatták, és szerepekre szerződtették. 2004 decemberétől pedig, versenyvizsgával, a Kolozsvári Magyar Opera magánénekese lett. Jordán Éva zenéből fog doktorálni, doktori disszertációját Pucciniből írja. /Csomafáy Ferenc: Bemutatkozott a kolozsvári opera új magánénekese. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
2005. február 22.
Befejezték Marosvásárhelyen a Vártemplom műemlék orgonájának restaurálását, erről a gyülekezet ünnepséggel, koncerttel, és egy kis kiadvánnyal emlékezett meg. Február 19-én kezdődött a kétnapos rendezvénysorozat, a nagykőrösi Dávid István orgonaművészt látták vendégül. A másnapi ünnepi istentiszteleten Csíky Csaba ült az orgonánál, közreműködött a Musica Humana női kar, a Psalmus vegyes kar és Makkai Edit zongoratanárnő. Az istentiszteleten Csomós József miskolci református püspök hirdetett igét. /Nagy Botond: Megszólalt az orgona! = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./
2005. február 22.
Móré-Sághi Annamária képzőművész Aradon a Városi Kultúrház keretében működő Régi Színháznál dolgozik. Az elmúlt hónapokban Villon- és József Attila-illusztrációkat készített, Tapasztó Ernő József Attila- és Villon-műsora mellé készültek a rajzok. Móré-Sághi Annamária képeslapokat, könyvjelzőket is készít. /Nagyálmos Ildikó: “Állandóan rajzolok”. Beszélgetés Móré-Sághi Annamária képzőművésszel. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 22./
2005. február 22.
Bözödi György: Romlás című regénye 1940-ben jelent meg először Budapesten, és most másodszor a Pallas–Akadémia (Csíkszereda) kiadásában. A cselekmény egy fiktív székely faluban, Renkeden játszódik, a huszadik század harmincas éveiben, és az akkori falusi értelmiség vívódásait, a kisebbségi létviszonyok szorongatottságait mutatja be, szociografikus hitelességgel. /A Pallas–Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 22./
