Marc Tiberiu Szilágy megyei tanácselnök sajtótájékoztatóján hangoztatta: a gyermekvédelemben látható eredmények vannak az övezetben, ehhez holland és más európai államok hozzájárultak anyagi támogatással. Hasonlóan előrelépés történt a testi fogyatékosok problémáinak megoldása ügyében, ez érzékenyen érintette Európát, nem kevés pénzt áldoztak Romániára. Az utóbbi időszakban viszont egyre nehezebb a szociális problémákat orvosló pénzalapokhoz jutni. Az öregek gondozása új kihívást jelent. A megoldáshoz nem lehet csak a külföldi segítséget várni, önerőből is többet kell tenni. Elmondta Középlakon, Magyarkecelben Szilágykövesden a helyi önkormányzatok tulajdonában léteznek olyan ingatlanok, melyek rehabilitációjának elvégzésével öregek otthonává alakíthatók át. /Fejér László: Öregek felkarolása EU-segítséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2005. május 25.
Hivatalos népszámlálási adatok szerint 540 ezren vannak, de 3 millióra is tehető Romániában a cigány lakosok száma, hangzott el a roma közösség integrációjáért szervezett nagyváradi konferencián. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület cigánymissziós központjának meghívására Rostás-Farkas György magyarországi cigány író, szerkesztő és dr. Dányi László újságíró, történész látogatott el, hogy őszintén megbeszéljék a nagyváradi romákat foglalkoztató kérdéseket. Magyarországon tizenöt éve létezik országos és fővárosi cigány önkormányzat, és immár saját parlamenti képviseletet is nyertek a romák. Magyarország az elsők között van Európában, ahol a kisebbségi törvény segítségével sokat javítottak a romák szociális helyzetén. Rostás-Farkas György szerint a tanulás az integráció legfőbb útja. A 2002 óta működő váradi roma misszió főleg arra ad lehetőséget, magyarázta el Nagy József Barna diakónus, hogy az iskolából kijövő gyerekeknek meleg ebédet adjanak, délután pedagógus segít tanulni a gyerekeknek. Rézműves József, a Bihar megyei Roma Párt elnöke szerint, a tanfelügyelőség segítségével beindított iskoláztatási programban 17 ezerrel nőtt az írni-olvasni tudók száma az utóbbi években, többen szakiskolában leérettségiztek, félszázan pedig idén diplomáznak a nagyváradi egyetemen. /Lakatos Balla Tünde: Hogy az integráció ne legyen asszimiláció. Cigánykérdésekről Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2005. május 25.
Megújult a kolozsvári polgármesteri hivatal honlapja. A www.primariaclujnapoca.ro weboldalon viszont csupán román nyelven érhetők el az információk, így a közhivatal nem vehetett részt a Jósika Péter magyar nemzetiségű svájci állampolgár által még márciusban meghirdetett pályázaton. A svájci állampolgár annak érdekében hozta létre a pályázatot, hogy Európa egész területén elősegítse a két- vagy többnyelvű weboldalak megjelenését. Fekete Emőke RMDSZ-es városi tanácsos szerint szükséges a közérdekű információknak magyar nyelven történő közlése. Raimona Boian, a városháza szóvivője kifejtette: nincs pénzünk a fordítók honoráriumának kifizetésére. Amennyiben az RMDSZ kész anyagot szolgáltat, azt megjelentik a honalapon – mondta Boian. /K. O.: Nem kétnyelvű a városháza honlapja. Feltöltenék a tálcán hozott magyar anyagokat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2005. május 25.
Szászfenesen a községi helységnévtáblákat elköltöztették a magyarlónai határba. A táblát ismeretlenek lefestették. A lefestett táblát az utászok visszaállították eredeti helyükre, anélkül, hogy azokat megtisztították volna. /B. E.: Bemocskolt helységnévtáblák. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2005. május 25.
Biró A. Zoltán tudományos kutató, a KAM–Regionális és Antropológiai Kutatások Központja vezetője, egyetemi oktató a vele készült beszélgetésben értékelte a május 13-án lezajlott Székelyföld-konferenciát. Az elmúlt másfél évtizedben legalább egy tucat rendezvény foglalkozott Székelyföld fejlesztésének témakörével. Többször volt kísérlet arra, hogy tartósan fennmaradó munkacsoportot hozzanak létre, amely a Székelyfölddel foglalkozó „egyetlen” igazi szervezet lenne. Ez ugyanis egy sokszereplős térség, több erős kezdeményezés jelentkezik. Az eddigi tanácskozások sok érdekes részeredményt hoztak. Át kell térni a megfelelő szakmai színvonalú munkára. A legutóbbi tanácskozás, amelyet Hargita Megye Tanácsa szervezett, jelentős továbblépési esélyt jelent. Ezen a konferencián bemutatták Székelyföld – számokban című, Biró A. Zoltán és Zsigmond Csilla által készített tanulmányt. A legfontosabb feladat most már egy átfogó, alapozó jellegű térségi statisztikai munka lenne. Ennek hiányában átmeneti megoldást jelenthet a térségi családi háztartásokra irányuló rendszeres szociológiai adatfelvétel. A KAM keretében nemrég végeztek egy ilyen adatfelvételt. A térségben azok a háztartások vannak döntő többségben, amelyekre az „éppen csak megélünk” kijelentés jellemző, nem tudnak jelentősebb mértékben megtakarítani. A családi háztartások döntő többsége kivár, nem jelentkeznek tömeges mobilitási vagy migrációs szándékok. Ez a várakozási állapot jó helyzet a fejlesztési elképzelések, programok kidolgozására. E térségben a fejlesztés jelentős modernizációs fordulatot jelent. Egyfajta átalakulás előtt állnak, mely a munkavégzésben, a tanulásban, az információszerzésben a korábbitól eltérő modelleket hoz előtérbe. Hordozói a fiatalok, akik nemrég végezték tanulmányaikat, vagy éppen itthon tanulnak (a Sapientián, a Babes–Bolyai térségbe kihelyezett tagozatain). A generációs váltás nagyon közel van. Szükséges a térségi jövőképek kialakítása. /Cseke Gábor: Túllépni a „nagy eseményen”. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./
2005. május 25.
Csak Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke hívhatja össze a státustörvény végrehajtásának országos felügyelőtestületét annak a gyergyói visszaélésnek a kivizsgálására, amelyet Árus Zsolt a gyergyószéki felügyelőtestület tagjaként már egy éve bejelentett: a Gyergyó Területi RMDSZ jogtalanul használta a státusiroda Skoda márkájú autóját a 2004. tavaszi választási kampányban, az autót arra használták, hogy a nem RMDSZ-színekben indulni akaró személyek jelölését a törvényszéken megakadályozzák. – Az irodát és a szolgálati gépkocsit a magyarországi adófizetők pénzéből tartják fenn – mutatott rá Árus. Ezért felhívásában a magyarországi pártokhoz is fordult, a Határon Túli Magyarok Hivatala mulasztását kérve számon, amely már egy éve válasz nélkül hagyja az ügyben tett közérdekű bejelentést. /Gergely Edit: Markó Bélának kell lépnie a „státus-Skoda” ügyében? = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./
2005. május 25.
Ezreket mozgósítottak az érmihályfalvi Nyíló Akác Napok. A Pro Érmellék Egyesület megalakításáról hozott határozatot több érmelléki település tanácsa, így majd könnyebben hozzáférhetnek az európai uniós Phare-alapokhoz. Sikeres volt a négynapos rendezvénysorozat, a naponta összegyűlt nyolc-tízezer ember azt jelzi, hogy nemcsak a helyieket, hanem a környék lakosságát is mozgósították. Meghívták Pataki Attilát, az EDDA frontemberét, illetve a Princess zenekart. /Balogh Levente: Pro Érmellék Egyesületet hoznak létre. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./
2005. május 25.
Erdély magyarlakta részeinek nagy részén (legfőképpen vidéken) halódik a kulturális élet. Nincsenek fiatalok, vagy ha vannak, nem érdekli őket a társadalmi létnek az a része. Dózsa György községben Gyárfás Károly egykori iskolaigazgató emlékezett: egykor hetven-nyolcvan tagú énekkar működött itt, volt tánccsoport, színjátszó csoport, pezsgő volt a kulturális élet. Ma már semmi sincs. Sok pedagógus ingázik, de a helybélieket sem érdekli a kultúra. A kultúrházak jobbára kihasználatlanok /Nagy Botond: Haldoklik a kulturális élet Dózsagyörgyön? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
2005. május 25.
A Gyergyószentmiklóson zajló III. Romániai Kisebbségi Színházak Kollokviumán Szebeni Zsuzsa, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet határon túli referense felelevenítette az 1978-ban Sepsiszentgyörgyön megszületett tíznapos színházi találkozót. Akkor tizenkétezer nézője volt a kollokviumnak, most pedig Szabó Tibor jelenlegi fesztiváligazgató a második (2003-as) gyergyói rendezvény kétezres nézőszámát biztatónak tartja. /Gergely Edit: Színházközi forró drótról a gyergyói Kollokviumon. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./
2005. május 25.
A Filmművészet esélyei címmel tartják Kolozsváron a VIII. Erdélyi Filmtudományi Konferenciát a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemen (EMTE). Az előadások párhuzamosan zajlottak, az egyik teremben magyar, a másikban pedig angol nyelven. Központi témájuk: a film, mint művészet a képfajták technikai megsokszorozódásának és a vizuális tömegkultúra globalizálódásának korszakában. Virginás Andrea, az EMTE Fotóművészet, Filmművészet, Média szakának tanára emlékeztetett: nyolc évvel ezelőtt Pethő Ágnes, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és az EMTE professzora rendezte meg az első ilyen jellegű tudományos előadássorozatot a BBTE épületében. Számos vendégelőadó érkezett magyarországi egyetemekről, de van előadó a nagyváradi Partium Keresztény Egyetemről is. /Dézsi Ildikó: Filmtudományi Konferencia a Sapientián. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2005. május 25.
Május 23-án Aradon rendhagyó együttes ülést tartottak az Alma Mater Alapítvány és a Wieser Tibor Alap kuratóriumai. A megbeszélésen Németországból részt vett dr. Wieser Györgyi, a Wieser Tibor Alap létrehozója, valamint Erdélyi Ildikó, a Kölni Alma Mater elnöke. Később fognak dönteni az alapítvány tulajdonát képező autóbusz sorsáról. Elhatározták: az Alapítvány leltárában lévő nagy mennyiségű, 16 milliméteres tanfilm-tekercset felajánlják a magyar nyelven oktató iskoláknak, vetítőgépestül. /(balta): Németországi vendégek az Alma Maternél. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 25./
2005. május 25.
Gyimesbükkön Antalné Tankó Mária magánmúzeumot, tájházat üzemeltet. Antalné Tankó Máriának több könyv jelent meg (Gyimesvölgyi népi gyógyászat, A Gyimesek völgyében élő csángó magyarok hitvilága, 1100 Gyimes-völgyi hímes tojás). Most a Csángó Szövetség felhívására megírta emlékeit a tanítóképzős évekről Bákóban, ezt a Moldvai Magyarság közli. Elmondta, hogy magyar nyelvű tanítóképző működött Bákóban 1953-tól 1957-ig. A Magyar Népi Szövetség érte el, hogy létrehozták a tanítóképzést. 153 községben volt magyartanítás Bákó megyében, és Erdélyből hoztak tanítókat. Akkor Gyergyótölgyest és Gyimesbükköt Bákó megyéhez csatolták, ezért sok tanuló volt ott ebből a két helységből. A magyar tanítóképző a román tanítóképző tagozata volt. Egy osztálynyian voltak magyar képzőben. Ezekben az években Lujzikalagorban volt hétosztályos iskola, a falvakban négyosztályos magyar iskolák voltak. Ha valaki magyarul akarta elvégezni a hét osztályt, annyi volt kötelező, Lujzikalagorban volt bentlakásos iskola a csángóknak. Bodnár Endrének hívták az igazgatót, nagybaconi volt, nemrég halt meg. Először a magyar tanítóképzőt szüntették meg 1957-ben, majd párthatározattal sorra megszüntették a csángó falvalban a magyar iskolákat, 1958-59-ben. /Krebsz János: Így kell éljünk, ahogy lehet. Antalné Tankó Mária – Magyar tanítóképző Bákóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2005. május 25.
Május 21-én immár harmadszor szervezett diákkonferenciát az Unicornis Diákkör Gyergyószentmiklóson, a Gépgyártóipari Iskolaközpontban. A diákkört András Szabolcs fiatal történelemtanár alapította diákjaival három évvel ezelőtt. A diákkörben a tanulók önálló történelmi és honismereti kutatásokat végeznek. A mostani konferencián négy diák tartott előadást, majd egy dokumentumfilmet vetítettek, amelyet az Unicornis diákkör tagjai készítettek, s amely a gyergyói ’50-es éveket hozta testközelbe a „kulákok” meghurcoltatásáról, az államosításról, az iskolák akkori helyzetéről. /(Gál Éva Emese): III. Unicornis diákkonferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2005. május 25.
Mindenki úgy gondolta, hogy Gyergyószentmiklóson a főiskolai kar létrehozása felpezsdíti a kisváros életét. Teltek az évek és a városban nem érződik a jelenlétük. 300 főiskolás – ősztől egyetemi hallgató – kellene, hogy tolongjon a rangos kulturális rendezvényeken: tárlatokon, előadásokon, koncerteken és a színházban. Erről azonban nincs szó. /Bajna György: Nekem már fáj a főiskola is. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./
2005. május 25.
A sepsiszentgyörgyi EMI május 17-én a könyvtárban József Attila-megemlékezést rendezett. Tavaly december óta ez volt a szentgyörgyi EMI negyedik irodalmi estje. Ugyancsak a szentgyörgyi EMI meghívására, május 22-én dr. Ádám Sándor budapesti történész tartott előadást Erdély sorsa, Trianon előzményei és következményei címmel. Az EMI szentimrei tagszervezete minden évben gyereknappal örvendezteti meg a település legifjabbjait. Változatos programmal várják a csöppségeket. /Bagoly Zsolt: Ifjúsági hírek. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 24./
2005. május 25.
A máramarosszigeti Hollósy Simon Művelődési Egylet énekkara Nyíregyházán vendégszerepelt. A rendezvényt a Magyar Páneurópa Unió nyugati szervezetének tagjai kezdeményezték. A nyíregyházi Keresztyénekért Alapítvány hívta meg őket, Nyíregyháza helyi önkormányzata nyújtott támogatást. A házigazdák tokaji kirándulást is szerveztek a vendégeknek. A dalárdát meghívták egy újabb kórustalálkozóra. /Farkas E. Zoltán: Nyíregyházára látogatott a Hollósy Simon Művelődési Egylet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2005. május 25.
A múlt hét végén Magyarországon szerepeltek a szamosújvári műkedvelők, a Téka Művelődési Alapítvány Kenderkóc néptánc-együttese, részt vettek Aba testvérváros hagyományos nyáreleji ünnepségsorozatán. /E. Cs.: Szamosújvár. Magyarországon a Kenderkóc. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
2005. május 25.
Hatodik alkalommal rendezték meg a Csak tiszta forrásból népdalvetélkedőt, melyen 159 gyermek vett részt, 30 településről. A Csíki-medence településeiről jött versenyzők mellett idén Borszékről is beneveztek. A körzeti vetélkedők öt helyszínen zajlottak: Gyimesfelsőlokon, Gyergyószentmiklóson, Csíkdánfalván, Csíkszeredában és Csíkszentmártonban. A csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban tartott döntőbe 70 egyéni versenyző és 7 dalcsoport jutott be. Antal Rozália elmondta, hogy a Tiszta Forrás Alapítvány idén is megszervezi a Felcsíki Hagyományőrző Gyermektábort. /Sarány István: Csak tiszta forrásból népdalvetélkedő. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./
2005. május 25.
A második világháború után a Pénzügyminisztérium egy román–magyar tannyelvű középiskolát működtetett Székelyudvarhelyen. Kereskedelmi, majd pénzügyi jellegű volt, és Mezőgazdasági Könyvelési Középiskolának nevezték 1955-ben, amikor felszámolták. Az akkori három végzős osztály 78 növendéket bocsátott ki összesen, ők még 1955-ben megkapták az érettségi (könyvelői) bizonyítványt. Az elmúlt 50 év alatt a székelyudvarhelyiek ötévenként megszervezték érettségi találkozókat. /Gergely Géza, Gyergyóditró: Ősz a tavaszban. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./
2005. május 25.
Kézdiszárazpatak iskolája 2001. május 26-a óta viseli egykori tanára, Ópra Benedek nevét, azóta áll falán Vetró B. András domborműve. Ópra Benedek /Kézdiszárazpatak, 1907. ápr. 12. – Csíkszereda, 1978. nov. 25./ Kolozsvárott francia, magyar és román szakos tanári oklevelet szerzett. Előbb a csíkszeredai római katolikus főgimnáziumban, majd Brassóban, a fémipari líceumban tanított. 1956-ban tanítványai arra kérték, vegyen részt szervezkedésükben. Ópra Benedek óva intette a fiatalokat a rájuk leselkedő veszedelemtől. 1958-ban váratlanul letartóztatták, és huszonöt év kényszermunkára ítélték. 1964-ben közkegyelemben részesült. A tanügybe többé nem vették vissza, ezért szakképzetlen munkásként dolgozott. 1948-ban végzett diákjai vitték vállukon a koporsóját, aki tehette az egykori tanítványok közül, Erdélyből és Magyarországról, mind megjelent a harmincöt pap által celebrált temetésen. 1996-ban az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 40. évfordulóján Göncz Árpád köztársasági elnök posztumusz kitüntetésben részesítette. Szülőháza siralmas állapotban van, a tető is beszakadt. /Iochom István: Romokban Ópra Benedek szülőháza. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 25./
2005. május 25.
Dr. Bokor Imre nyílt levelet intézett Tamás Gáspár Miklóshoz, miután a tévéhíradóban hallgatta a Moszkva téri nyilatkozatát, miszerint: „Nem kíván fajüldöző országban élni”! Bokor Imre javasolta, TGM engedjen az érzelmeinek, és távozzon onnan, ahol jelenleg él. Viszont körültekintően kell kiválasztania, hogy hol telepedik le, mert számos olyan ország van, ahol fajüldözők vannak. Ha például magyar nemzetiségű, akkor nem ajánlja neki Romániát, Szerbiát, Szlovákiát vagy Ukrajnát, ha zsidónak vallja magát, akkor nem proponálja az arab államokat, ha töröknek, akkor kerülje el a kurdokat, ha orosznak, akkor eszébe ne jusson Groznijban gyökeret ereszteni. Bokor arra nem is mer gondolni, hogy „hazánkra aggatta ezt a rendkívül súlyos vádnak minősülő címkét, mert ebben az esetben azt ajánlanám, hogy sürgősen fáradjon el elmeorvosi vizsgálatra”. /Prof. Dr. Bokor Imre: Tisztelt Tamás Gáspár Miklós Úr! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 24./ A szerkesztőség megjegyzése: Amikor kiderült, hogy a tettes is roma, TGM elnézést kért, azt mondta, pardon, tévedett. Miben? Nem kellett volna beállni a Moszkva téri tüntetők közé, vagy alaptalanul fajgyűlölőzte le az országot?
2005. május 25.
Sikeres volt Faludy György május 24-i kolozsvári közönségtalálkozójának. Faludyt Balázs Imre József, a Korunk szerkesztője kérdezte, aki József Attilához fűződő barátságáról is vallott. /Faludy György Kolozsváron. = Krónika (Kolozsvár), máj. 25./
2005. május 25.
Megjelent Kovács Kendi Lehel Nagy-Kő-havas / Erdély hegyei, 28. /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című könyve: a Brassó közvetlen közelében fekvő Nagy-Kő-havasról. /Megjelent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
2005. május 25.
Bernád Ilona Egészségünkért című 2002-ben megjelent kötetében a Kárpát-medence rengeteg helységét bejárta. Eljutott a Nyitra, a Mura vidékére, Horvátország magyarlakta területeire, az anyaországi és erdélyi városokba, előadásokat tartott az amerikai, ausztriai, németországi, franciaországi magyar közösségekben. Útjai során az előadások mellett állandóan gyűjtött, s a kapott visszajelzések során az első kötetben közreadott magyar népi gyógyító módszerek hatékonyságát is számba vehette. Bernád Ilona eredeti hivatása szerint egészségügyi asszisztens, szülésznő, szülőfalujában édesanyjától, nagyanyjától sajátította el a magyar népi egészségmegőrző módszereket. A szerző szándéka, hogy a népi egészségmegőrző és gyógymódszerekkel megismertesse az olvasót. /Bernád Ilona második könyve. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./
2005. május 26.
Sötét képet fest az Amnesty International emberi jogvédelmi szervezet évi jelentése Romániáról. A dokumentum a múlt évi választási csalásokról, az SZDP-nek, a volt kormánypártnak a médiára és az igazságszolgáltatásra gyakorolt politikai és gazdasági nyomásairól, a gyermekek, öregek, pszichiátriai betegek gyakran elviselhetetlen sorsáról jelentett. Egyes újságírókat többször meghurcoltak, amikor a közpénzek nem rendeltetésszerű felhasználói ellen írtak. A jelentés élesen bírálja a volt kormányt, amely gyakorlatilag semmit sem tett a korrupció felszámolása érdekében. Romániában tavaly 66 ezer gyermeket dolgoztattak nagyon nehéz körülmények között. Másokat embercsempészek külföldre juttattak, ahol szexuális vagy más célokra használták őket. A pszichiátriai intézményekben, sokszor elégséges orvosi indok nélkül, akaratuk ellenére tartanak őrizetben pácienseket, olyan életkörülmények közepette, amelyek a nemzetközi emberi jogi alapnormákat sértik. Az ilyen intézményekben a túlzsúfoltság miatt gyakori, hogy egy ágyon többen osztoznak. Az AI értesülése szerint egy romániai kórházban tavaly télen 18-an haltak meg alultápláltság és kihűlés miatt. A rendőri hatóságok által széles körben alkalmazott embertelen bánásmód esetenként kínzással ér fel, a rendőrök olyan esetekben is tűzfegyvert használnak – sokszor roma áldozatok ellen –, amikor az a nemzetközi normák szerint tilos lenne, és sokan csak azért szenvednek el verbális vagy fizikai erőszakot, mert nem tudnak személyi igazolványt felmutatni. /Korrupció, erőszak, nyomor. Amnesty International-jelentés Romániáról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2005. május 26.
Ioan Talpes szenátor felajánlotta szolgálatait Traian Basescu elnöknek. Talpes bejelentette, hogy kilép a Szociáldemokrata Pártból, mert képtelen együttműködni azokkal, akik a párt alapítóját, Ion Iliescut kiszorították az elnöki tisztségből. Talpes hosszan elbeszélgetett az államfővel nemzetbiztonsági kérdésekről. Talpes volt több évig a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/ vezetője. Talpes az SZDP-ből való kilépésekor több botránykeltő kijelentést is tett, többek közt a szociáldemokraták és a letartóztatásban levő arab üzletember, Omar Hayssam viszonyáról, akit egyebek közt az újságírók elrablásával vádolnak. Talpes cáfolta, hogy valami köze lenne Hayssamhoz, elmondta, hogy a Szociáldemokrata Párt berkeiben kell keresni azokat, akik Hayssamot támogatták és behozták a pártba. A bukaresti Adevarul bizonyítékai szerint viszont Hayssam alaposan kivette a részét (anyagilag is) Iliescu kampányában. /(-y, -a): Talpes Basescu nemzetbiztonsági tanácsadója? A szenátor felajánlotta szolgálatait az államfőnek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2005. május 26.
Az amerikai csapatok a Mihail Kogalniceanu légitámaszpontot, valamint a 34-es hadtest kaszárnyáját, illetve a babadagi lőteret és a kogalniceanui kikötői lehetőségeket használják majd – közölte Valeriu Nicut tábornok. Az amerikai támaszpontok romániai elhelyezéséről megszületett a döntés, a bázisok előkészítése azonban elhúzódik – mondta a tábornok a Globális biztonsági tervezés konferencián Bukarestben. /Jönnek az amerikaiak. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./
2005. május 26.
Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek címzett levélben tiltakozott Adrian Nastase, az SZDP ügyvezető elnöke az RMDSZ által előterjesztett kisebbségi törvénytervezet ellen. Nastase szerint a tervezet alkotmányellenes, hiszen ellenkezik az egységes nemzetállam eszméjével. Úgy véli, ártalmas különböző, az állami döntéshozó szervekkel párhuzamos intézményeket, úgynevezett autonómiatanácsokat létrehozni, a tanintézményeket erőltetetten szétválasztani. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
2005. május 26.
Antidemokratikusnak, nemzet- és alkotmányellenesnek nevezte a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvényt május 25-én Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki elnöke. Szerinte a törvénytervezetben szerepelnie kellene a Székely Nemzeti Tanács területi autonómia-statútumának, illetve az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kidolgozott személyi elvű és kulturális autonómia-statútumnak. Gazda szerint a törvénytervezet tele van általánosságokkal. Példaként azt hozta fel, hogy ahol a szövegben a nemzeti kisebbségek legitim képviselőiről van szó, nem jelölik meg pontosan, hogy ez mit jelent. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./
2005. május 26.
A kisebbségi jogok érvényesülésének felügyelete is feladata lesz az Alapvető Jogok Ügynökségének, amelynek létrehozásáról május 26-án szavaz Brüsszelben az Európai Parlament (EP). Az ügynökség létrehozását Gál Kinga /Fidesz/ képviselő terjesztette elő. Célként nevezte meg, hogy ezek a jogok valamennyi EU-s intézkedés középpontjába kerüljenek. Meg kell találnia ugyanakkor az egyensúlyt az egyéni jogok érvényesülése és a kollektív biztonság megvalósítása között. A kisebbségi jogok érvényesítését nem lehet kizárólag az idegengyűlölet és diszkriminációellenes küzdelem révén megvalósítani. A kisebbségek védelmét az esélyegyenlőség szempontjából is meg kell vizsgálni. A jelentéstevő szerint a létrehozandó ügynökségnek külön részlegének kell a tradicionális nemzeti kisebbségekkel foglalkoznia. /G. Á.: Új szervet készül létrehozni az Európai Unió Új szervet készül létrehozni az Európai Unió. = Krónika (Kolozsvár), máj. 26./
