Temesváron a városnapok főrendezvénye augusztus 3-a, ekkor van Temesvár ünnepe. A dátum a város 1919-es román kézre kerülésének az évfordulója, tehát inkább a többségi lakosokat hatja meg. Jellemző a “bánsági toleranciára”, hogy a kilencnapos fesztiválsorozat idején egyetlen rendezvény sem szól kimondottan a kisebbségeknek vagy kisebbségekről: magyarokról, németekről, szerbekről, bolgárokról stb. – Augusztus 3-án aláírják a Temesvár és Újvidék közötti testvérvárosi szerződést. /P. L. Zs.: Testvérkapcsolat Újvidékkel. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 3./
2005. augusztus 3.
A megyei tanács augusztus 2-i rendkívüli ülésén elfogadták Kovászna megye címertervét, mely a korábbi Háromszék megye, az azelőtti Háromszék vármegye és a még régebbi szék címerének elemeit tartalmazza. A román tanácstagok a határozattervezet ellen szavaztak. Demeter János, a megyei tanács elnöke kifejtette, alapvetően hibás a román ellenzők hozzáállása, s ez tíz éve változatlan. Európában mindenütt tisztelik a hagyományokon, ősi kultúrán alapuló címereket. /Szekeres Attila: Elfogadták a megyecímertervet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
2005. augusztus 3.
Múzeumok határok nélkül – természettudományos muzeológiai kapcsolatok a Kárpát-medencében címmel kezdődött meg augusztus 3-án Sepsiszentgyörgyön a természettudományos muzeológusok huszonharmadik, közel egyhetes találkozója. A Székely Nemzeti Múzeumban félszáznál több Kárpát-medencei magyar szakember gyűlt össze. – A rendezvény célja a közös kutatómunka újraindítása, mert már a XIX. század első felétől egészen az első világháborúig alapvető kutatás folyt Erdélyben, a Magyar Természettudományos Múzeum munkatársai és az erdélyi muzeológusok együttműködtek, magyarázta Kocs Irén sepsiszentgyörgyi muzeológus, a találkozó főszervezője. A Kárpát-medence-szerte pusztuló adatok megmentése érdekében fontos a közös pályázatokban való gondolkodás. El kellene készíteni a Kárpát-medencében található múzeumokról egy gyűjteményes kiadványt. /Mózes László: Székelyföldön mostohagyermek a természettudomány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
2005. augusztus 3.
Bónis Johanna történész, a Marosvásárhelyi Történelmi Múzeum kutató muzeológusa tudománynépszerűsítő írásaival, a marosvásárhelyi céhek történetéről írt tanulmányával, a székely iparművészeti múzeumról írt könyve alapján vált ismertté. Legutóbb egyik elképzelése is megvalósult: április 29-én Marosvásárhelyen bejegyezték a Ráth Károly Közgyűjtemény Alapítványt, amelynek célja egy marosvásárhelyi magyar múzeum létrehozása, illetve a hajdani Székelyföldi Iparmúzeum visszaállítása. A marosvásárhelyi múzeum 1979-ben hirdetett meg egy középkorral foglalkozó történészi állást, amire Bónis Johanna sikeresen vizsgázott. 1982-ben elkezdte az addig felleltározatlan történelmi levéltári anyag rendszerezését. Ez volt a Marosvásárhelyi Történelmi Múzeum első, tudományosan rendezett raktára pontos nyilvántartással. Kutatási témának a céhtörténetet és kézművesség-történetet választotta. Ezzel a témával nem foglalkozott senki. A két világháború közötti Fodor István-féle Krónikás füzetekben jelentek meg céhekre vonatkozó adatok. Bónis Johanna kiállítása rendezésével a múzeumban bevezette a kétnyelvűséget. Jó kapcsolatot ápol több magyarországi múzeummal. /Bodolai Gyöngyi: Álmok és bosszúságok. Beszélgetés Bónis Johanna történésszel, a Marosvásárhelyi Történelmi Múzeum kutató muzeológusával. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./
2005. augusztus 3.
Beke György augusztus 3-án a 79. életévébe lép. Ebből az alkalomból közölték az író szülőföldhöz szóló üzenetét, mely a Felső-magyarországi Szépírás Kiadó gondozásában megjelent könyvben, Somos Béla Beke György pályaképe című összeállításában olvasható. Számára mindig Uzon, a szülőfalu volt az erkölcsi mérce, vallja. Uzon bizalma arra kötelezi, hogy befejezze erdélyi barangoló könyveinek sorozatát. Mostani földrajzi helyzete lehetővé teszi, hogy egyszerre figyeljen valamennyi kisebbségi régióra a Kárpát-medencében. A sokféle magyar sors tanulságait nem ismerjük eléggé. – Meggyőződése, hogy a jövő egyetlen útja az önrendelkezés. /Sylvester Lajos: Szabad rendelkezés önmagunkkal (Születésnapi üzenet). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
2005. augusztus 3.
Az a fajta székelymagyar ember Sütő Gábor, akiből egyre kevesebb van manapság. Akire viszont annál nagyobb szüksége lenne a közösségnek. A Sütő család a fiatfalvi Ugronok jobbágyaiból került Vargyasra 1568-ban, generációk sora faragással, bútorfestéssel, asztalossággal, ácsmesterséggel foglalkozott, nem csoda hát, ha kötelezettséggé vált az immár tizenötödik nemzedék – Sütő Gábor fiai – számára is a családi mesterség továbbvitele. Nagyapja még hatvan-hetvenféle gyógynövényt felsorolt. A nagyapa, idős Sütő Béla meghatározó egyénisége a családnak. Több mint háromezer múzeumi anyagot gyűjtött össsze Vargyas falu múzeumának, aminek most az összessége egy szekrénybe befér, annyi maradt meg belőle. ,,A többi? Nem adtak helyet a kommunizmusban, ha jöttek az elvtársak, s megtetszett nekik egy régi olajfestmény, egy középkori kard, jó szívvel elvitték magukkal. Vargyasnak még mindig nincs falumúzeuma, csak ami nálunk látható, a családi örökség” – mutat körbe Sütő Gábor. A lelkiség veszett ki az emberekből, vallja. Milyen kevés virágot ültetnek most. Gyerekkorában több mint száz régi kapu volt, most öt-hat ha fellelhető még a faluban. ,,Kiesett a vasárnapi templomlátogatások szokása is.” Az immár tizenöt esztendeje tartó kivándorlás nem marad abban. Egyetlen esélyünk az önrendelkezés, hangsúlyozza Sütő Gábor. /Váry O. Péter: Sütő Gábor bölcsessége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 3./
2005. augusztus 3.
Először rendezi meg idén augusztus 11–15. között a két testvérszervezet, az Erdélyi Magyar Ifjak és az Egyesült Magyar Ifjúság nemzeti táborát a Gyergyószentmiklós melletti 4-es Motel nevű kempingben. A tábor fő célkitűzése: összefogni azokat a magyar fiatalokat, akik fontosnak tartják a nemzeti értékek és hagyományok ápolását, a magyar nemzet történelmének, irodalmának ismeretét. Lesznek történelmi előadások (Szent Korona, Trianon, párizsi békeszerződés), vita Erdély és a magyarság jövőjéről, íjászat, rovásírás, irodalom, borkóstoló, néptánc, tábortűz, koncertek, s még sok minden. Bővebb információk a https:// www.emitabor.hu honlapon. /Erdélyi nemzeti tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./
2005. augusztus 3.
Bandi Dezső élete javarészét az erdélyi magyar népművészet felélesztésének szentelte. Több faragókört is működtetett. Tehetséges fiatalok zömét serkentette alkotásra. A marosvásárhelyi faragókörbe Ákosfalváról is járt két fiatal. Bandi Dezső ötlete volt, hogy Ákosfalván is induljon hasonló kör. Az ákosfalvi faragókör gyerekei idén első alkalommal a TOK (Teleki Oktatási Központ, Szováta) valamint a csittszentiváni faragókör által szervezett faragótáborokban is alkothattak. /Papp Izabella: Faragókör Ákosfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./
2005. augusztus 3.
Kolozsváron a Jézus Társaság (jezsuiták) Hajnal negyedi Manréza lelkigyakorlatos központjában P. Olivo Bosa provinciális és P. Szőcs László, a lelkigyakorlatos központ magyar részlegének vezetője előtt egy román jezsuita tett örök fogadalmat. A romániai jezsuita rendtartománynak jelenleg 28 tagja van. /Fodor György: Erősödik a jezsuita rend. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2005. augusztus 3.
Augusztus 2-án Kolozsváron, a Művészeti Múzeumban megnyílt a tizedik éve megrendezett Kalotaszegi Alkotótáborban készült alkotások tárlata. – A kalotaszegi, szűkebben a zsoboki táj változatossága alkalmas arra, hogy művésztábornak adjon helyet – fogalmazott Banner Zoltán művészettörténész. A dokumentarista technikák alkalmazása ellenben több mint leltár: a nemzettudat erősítése mellett mintakönyvül szolgálhat majd az elkövetkező nemzedékek számára – értékelte a műkritikus. A tekintélyes gyűjtemény őrzője a zsoboki református gyülekezet, a Bánffyhunyadon felépítendő Kós Károly Kulturális Központ ad majd otthont a legsikerültebb műalkotásoknak. /Farkas Imola: Hagyományőrzés és modernség – 10 éves a zsoboki művésztábor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2005. augusztus 3.
A napokban a Kőrösfői Rákóczi Kultúregylet (KRK) első alkalommal szervezett nemzetközi honismereti diáktábort, melyen anyaországi, kalotaszegi és székelyföldi gyerekek vettek részt. Péntek László, a Rákóczi Kultúregylet elnöke kifejtette, ez egy cseretáboroztatási kísérlet volt, ugyanis a kőrösfői diákok évente részt vesznek a sárospataki nemzetközi diáktáborban, most az iskola miskolci tagozatának huszonkét fős diákcsoportja vett részt a kőrösfői táborban. A község közigazgatási rendszerét és történelmét ismertette Antal János polgármester. Minden délután kalotaszegi néptáncoktatás folyt. /K. E.: Erdélyi vendégszeretet magyarországi gyerekeknek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./
2005. augusztus 3.
Huszonegy kisiskolás részvételével kezdődött el Gyergyószárhegyen a Kárpát-medencei Borsos Miklós Alkotótábor. A Gyergyócsomafalvi székhelyű Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány idén tizenkettedik alkalommal szervezi meg a gyermek-művésztábort. A jelentkezők immár hagyományos módon több régióból – Felvidékről, Magyarországról – érkeztek, Székelyföldet a székelyudvarhelyi, valamint a Gyergyói-medence településeiről jött gyermekek képviselik. /Gergely Imre: Gyermek alkotók Gyergyószárhegyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 3./
2005. augusztus 4.
Egységes szabadkereskedelmi övezet megteremtése és a térségbe irányuló közvetlen beruházások fellendítése volt a két fő témája annak a tanácskozásnak, amelyet immár negyedik alkalommal tartottak meg augusztus 3-án Salzburgban a délkelet-európai országok kormányfői. Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök az idei romániai árvízkatasztrófa példája alapján a kölcsönös humanitárius segítség fokozását szorgalmazta. /Egységes szabadkereskedelmi övezet Délkelet-Európának. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
2005. augusztus 4.
„Traian Basescu tulajdonképpen tatár származású, elsősorban emiatt manipulálja előszeretettel a román nép szenvedéseit. Akkor, amikor a hatalmat akarták megszerezni, a kisebbségi származásúak mindig is tudták, hogy annak a népnek, amelynek körében élnek, hogyan használják ki maguk javára frusztrációit, szenvedéseit. Lásd a korzikai Bonaparte esetét a franciákkal, az osztrák származású Hitlerét a németekkel, a grúz Dzsugasviliét (Sztálin) az oroszokkal, vagy most a tatár Basescu magatartását a románokkal” – írta egyik publicisztikájában Adrian Severin SZDP-s képviselő. A kijelentés nagy felháborodást keltett: amint azt Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke a sajtónak elmondta, ők is felfigyeltek Severin cikkére és vizsgálják az esetet. A tatár kisebbség képviselői tagadják, hogy Basescu elnök közösségük tagja volna. /Severin letatározta Basescut. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
2005. augusztus 4.
Traian Basescu elnök kifejtette, miszerint a Tariceanu-kormány egyes tagjai különböző gazdasági érdekcsoportoknak vannak alárendelve. Ezzel Basescu elsősorban a miniszterelnöknek a másik liberális üzletemberrel, Dinu Patriciuval való közeli viszonyára célzott. Patriciut ugyanakkor szoros üzleti érdekek fűzik Dan Voiculescuhoz is, akinek pártját Basescu legszívesebben kitúrná a koalícióból. Calin Popescu Tariceanu felszólította a belföldi és külföldi hírszerző szolgálatokat: tájékoztassák, amennyiben tudomásuk van arról, hogy valamelyik kormánytag tisztségével visszaélve előnyökhöz juttatott volna valamely gazdasági érdekcsoportot. /Basescu letámadta Tariceanut. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
2005. augusztus 4.
Ha a magyar kormány attól tart, hogy a kettős állampolgárság választójoggal is járna, „akkor el kell mondani, hogy egyetlen határon túli magyar szervezet sem kívánja, hogy a választóit bevonják a (magyarországi) belpolitikai csatározásokba” – nyilatkozta augusztus 3-án Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke a Pozsonyban megjelenő Új Szóban. Az MKP korábban sérelmezte, amiért a külhoni magyarok képviselőit nem hívták meg a múlt hét végén Budapesten megtartott nemzetközi konferenciára, ahol szakértők vizsgálták a kettős állampolgárság intézményét érintő kérdéseket. Budapest ismét a „rólunk, nélkülünk” elvet alkalmazta: azon gondolkodnak, hogy nézzen ki a kettős állampolgárság, vagy az azt helyettesítő intézmény, de az érintetteket nem hívják meg. Ez rossz módszer – mondta a vezető szlovákiai magyar politikus, és emlékeztetett rá, hogy a meghívás nem először maradt el. /Bugár nem igényelne magyarországi választójogot. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 4./
2005. augusztus 4.
Várhatóan jövő héten jelentik be sajtótájékoztatón az Erdélyi Riportot is megjelentető Scripta Kiadó Kft. vezetői, hogy beindul vagy sem az az új magyar nyelvű napilap, a Romániai Magyar Szó megszűnése után. Stanik István, az RMDSZ kommunikációs tanácsosa leszögezte: szükségesnek tartja az RMSZ által több mint ötven esztendőn át képviselt értékek átmentését, továbbélését. A Scripta Kiadó igazgató tanácsa dönt a kérdésről, tagjai között van Ágoston Hugó, Horváth Andor, Kántor Lajos és Stanik István. /Új magyar napilap? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
2005. augusztus 4.
Az elvileg kizárólag magántőkéből működő Romániai Magyar Szó megszűnését Markó Béla, az RMDSZ elnöke tudatta a szerkesztőség vezetőségével. Megfeledkezett arról, hogy szóljon a papír szerinti főrészvényesnek, Birtalan Józsefnek, akinek a konkurens lapok érdeklődő újságíróitól kellett értesülnie a fejleményekről. Stanik István, az RMDSZ kommunikációs tanácsadója azt próbálta elhitetni, hogy az általa vezetett Scripta Kiadó Rt. előbb „észlelte a romániai magyar sajtóban keletkezett űrt”, és csak azt követően kezdett az űr betöltésén töprengeni. Mindez aligha hihető annak a tükrében, hogy a Scripta vezetői már egy héttel a Magyar Szó megszűnte után sajtótájékoztatón kívánják bemutatni az új lap tervét, írta Gazda Árpád. E furcsaságok arra utalnak, hogy a Magyar Szónál tulajdonképpen a gazdi, az RMDSZ osztotta újra a lapokat. A Scripta részvényeinek 84,6 százalékát birtokló Verestóy Attilának lenne ugyan pénze, hiszen az év elején csupán a Hungastro étkezési jegyeket forgalmazó cégéből 2,3 millió eurót vett ki osztalékként. A szenátor azonban aligha kíván olyan vállalkozás egyedüli finanszírozója lenni, mely rövid és középtávon csak veszteséget ígér. Az új lap alighanem a napokban megalakult Szülőföld Alap felé kacsingat. Így hát az erdélyi magyar polgár az állampolgárság helyett ajánlott Szülőföld Alapból egy pártlappal vigasztalódhat. /Gazda Árpád: Állampolgárság helyett pártlap? = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./
2005. augusztus 4.
1990 tavaszán tűntek el Kézdivásárhelyen a Vörös Hadsereg, a Lenin, a Dimitrov és egyéb utcanevek, és az utcák egy része visszakapta régi, egykori hagyományos nevét, vagy történelmi személyiségekről nevezték el. Azóta, nem történt lényeges utcanév változtatás. Incze László ny. múzeumigazgató, történész foglalkozott a legszakavatottabban a város régi és új utcaneveivel, évek óta szorgalmazza a további módosításokat. Nincs Báró Szentkereszty Stefánia, Cserey Jánosné, Ikafalvi Dienes Ödön, Földi István, Jakabos Ödön vagy Bányai János utca a városban, és a felsorolás még nem teljes. /Iochom István: Kézdivásárhely adóssága. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./
2005. augusztus 4.
A Bolyai Nyári Akadémia a tanárok részére szervezett nyári továbbképzés. A matematikatanárok részére ez a képzés először Kovásznán kezdődött, majd több mint 10 éven át a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum látta vendégül a rendezvényt, idén pedig Segesváron, a Gaudeamus Alapítvány kollégiuma. A szervezésről Farkas Miklós, a Gaudeamus Alapítvány elnöke gondoskodott. Az előadók egy része anyaországi volt. Kiemelkedő volt dr. Maurer Gyula professzor előadása a Bolyai Egyetem történetéről és az ott dolgozó kiváló matematikusokról. A tanfolyamot két kirándulás egészítette ki, amelynek során a hallgatók a Bolyaiak nyomdokain járhattak. Marosvásárhelyen a kirándulást dr. Kiss Elemér, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja vezette, majd a Bólyára és Domáldra szervezett tanulmányi kirándulás vezetője dr. Weszely Tibor egyetemi tanár volt. /Katona Zoltán: BONYA 2005, a Bolyaiak nyomában. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
2005. augusztus 4.
Újabb magyar nyelvű osztállyal bővül a Zilahi Református Wesselényi Kollégium kínálata. Kötő József oktatási államtitkár elmondta, hogy a szülők kérése alapján a sarmasági betöltetlen matematika-informatika profilú osztályt a zilahi oktatási intézménybe költöztették, így a 2005–2006-os tanévtől három párhuzamos magyar osztályban kezdhetik el középiskolai tanulmányaikat a diákok. Szilágysomlyón létrejöhetett az önálló I–VIII osztályos magyar iskola. Murvai László, az Oktatási Minisztérium vezérigazgatója szerint azért küzdenek továbbra is az önálló iskolákért, mert ezek teremtenek megfelelő körülményeket a nemzeti identitás megtartására. A szakember szerint a vegyes iskolákban a tanulók csak magyarórán használhatják anyanyelvüket, a többi iskolai tevékenység a többség nyelvén zajlik. /Matematika–informatika osztály a zilahi református kollégiumban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
2005. augusztus 4.
Aradon a Mosóczy-telepi református gyülekezet ifjúsági csoportja Kladován szervezte a gyermekek és a fiatalok nyári táborozását. Tíz évvel ezelőtt Józsa Ferenc lelkipásztor kezdeményezésére az egyházközség telket vásárolt Kladova falu belterületén. Elhatározták, hogy a gyermekeket, fiatalokat nyári táborba hívják. Idén elkészült a táborhely épülete. A munkálatok költségeinek nagyobb hányadát a holland testvérgyülekezet biztosította. A program fő témája: Jézus hívott – mi eljöttünk. Az ifjúsági tábor most ért véget, mintegy hetven fiatal részvételével. /Komádi Sándor: Táborozás Kladován. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 4./
2005. augusztus 4.
Mezőpetriben falu első ízben házigazdája a Szatmári Kézműves- és Néptánctábornak. A szatmárnémeti Madisz kilencedik alkalommal szervezte meg a tábort, amelynek éveken keresztül a hadadi kastély adott otthont, tavaly pedig Sárközön kapott helyet. Minden nap más-más kézműves-foglalkozáson vesznek részt a fiatalok. Jankó Szép István főszervező elmondta: Szatmárnémetiben kevesen érdeklődnek a néptánc iránt, talán ezért érkezik kevés felnőtt a táborba. /Konglovits Éva: Verbunkosok, batikosok tábora Mezőpetriben. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./
2005. augusztus 4.
A Küküllő-menti Szászszentlászló községhez tartozó Almakeréken a település fennállásának 700. évfordulóját ünneplik augusztus 3–8. között. Az öt napig tartó emlékünnepség az interkulturalitás jegyében zajlik, mert ma is szép számmal élnek itt szászok, vannak magyarok is, de a falut többségében románok lakják. Fellép a falu fúvószenekara, bemutatják a helység, valamint az Apafi család történetét, lesz utcabál, és orgonakoncertet is tartanak a Boldogasszony tiszteletére emelt gótikus templomban, amely egyike a legszebb szász vidéki erődtemplomoknak. /Fám Erika: Az Apafiakra emlékeznek Almakeréken. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./
2005. augusztus 4.
A 347 lelket számláló Málnás református anyaegyház fiatal lelkipásztora Márk László Gyula, hozzá tartozik Málnásfürdő, Mikóújfalu és Sepsibükszád hitközösségeinek lelki gondozása is. Igehirdetését a sepsiszentgyörgyi rádióhallgatók is ismerik, hiszen az Egyházi óra című műsort ő szerkeszti. Málnásfürdőn felújították a harangtornyot, kis székely kaput és kerítést is emeltek. Az anyagiak akadályozzák az előrelépést. Málnásfürdőn a legnehezebb diktatúra idején egy régi épületből alakítottak imaházat a reformátusok. Falait megviselték az évtizedek, most külső-belső tatarozásra vár. Málnásfürdőn 173 református él, a zömében katolikus hitben élő Mikóújfaluban 228, templomuk is van, végül Sepsibükszádon 73-an reformátusok. /Az Oltfejben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./
2005. augusztus 4.
Csíkszeredában megnyílt a Iasi-ban élő Bartos Jenő festőművész kiállítása. Bartos, aki 1945-ben született a Kovászna megyei Zabolán, több mint harminc éve él a Prut melletti városban, ahol előad a helyi képzőművészeti egyetemen. Az évek során számos egyéni és közös tárlaton mutatkozott be. /Ferencz Imre: Kiállítás a Golden Galleryben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 4./
2005. augusztus 4.
Mezőpetri tipikus sváb falu a Nagyvárad–Szatmárnémeti országút mentén. Lakói sváb származásúak, de magyar nyelven beszélnek. A vidék egyik legrégibb települése, amely a törökvész, a kuruc–labanc háborúk alatt szinte teljesen elnéptelenedett. Károlyi Sándor gróf 1738-tól kezdődően népesítette be Württemberg környékéről származó telepesekkel. Mezőpetriben emlékoszlopot állítottak az utódok a község jeles szülötte, dr. Vonház István nyelvész (1881–1945) tiszteletére. A pécsi egyetem professzora, a nemzetközileg elismert svábkutató több évtizedes kutatás nyomán írta meg az ősök Württembergből Szatmárba telepedésének történetét. Legutóbb Augsburgban, a nyelvjáráskutatók konferenciáján Szabó József ismertette a német–magyar nyelvi kölcsönhatás néhány kérdését a Nagykároly környéki Csanálos, Mezőfény és Mezőpetri nyelvjárásában. Bura László, Szatmárnémeti tudós tanára pedig egy Bécsben megtartott élőnyelvi konferencián értekezett „a sváb alapnyelvi réteg hatásáról Mezőpetri tájnyelvére”. Ugyanő névtani kutatásokat is végzett, s önálló kötetben jelentette meg Mezőpetri ragadványneveit. – Az ulmi székhelyű Dunai Svábok Központi Múzeuma vándortárlatot szervezett Háztörténetek. Német sorsok a Duna mentén címmel. A kiállításon négy ország tizenkét lakóházának példáján mutatják be a 18–19. században szétszóródott svábok történelmét, kultúráját és életkörülményeit. – Mezőpetriben óvoda és négyosztályos iskola működik német nyelven. A tanulók nem otthon sajátították, sajátítják el a német nyelvet, hiszen otthon magyarul beszéltek. Mezőpetribe hazalátogatnak a németországi rokonok. Több mint ezer van belőlük. A hetvenes-nyolcvanas években, de még a kilencvenes évek elején is zajlott a kivándorlás. Mára 1600 lélek körül stabilizálódott Mezőpetri lakosságának száma. /Szilágyi Aladár: A Bodeni-tó mellől a Kraszna mellékére cseréltek hazát. Sváb természetű magyarok között (2.). = Erdélyi Riport (Nagyvárad), aug. 4./
2005. augusztus 4.
Megjelent Szabó István, Kézdivásárhelyen élő nyugalmazott tanár Bita. Adalékok Bita falutörténetéhez /Médium Kiadó, Sepsiszentgyörgy/ című munkája. Telis-tele van értékes, de veszendő helytörténeti adatokkal. Szorgalommal gyűjtött, értékes adattár a kis könyv. Helyet kapott könyvében Bita jeles lelkésze, Demeter Antal és a kiváló helytörténész, dr. Nagy Lajos rétyi orvos írása is. /Falutörténet százhetven oldalon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./
2005. augusztus 4.
Felelősség Erdélyért címmel jelent meg a Pallas-Akadémiánál Pomogáts Béla irodalomtörténész, az erdélyi magyar irodalom és történet egyik legjobb ismerőjének kötete, amely alcíme szerint nemzetpolitikai jegyzeteket tartalmaz, amelyek 1988 és 1994 között íródtak. Pomogáts Béla a transzszilvanizmusról értekezve Jelszó és mítosz /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ címmel megjelentette a két világháború közötti, transzszilvanizmusról szóló viták majdnem teljes anyagát. Pomogáts kiadta az erdélyi magyar irodalom tárgykörében írott portréit, elemzéseit, esszéit is (Erdély hűségében, 2002, Erdélyi tetőn, 2004 – mindkét kötet a Pallas Akadémiánál jelent meg). /Bogdán László: Felelősség Erdélyért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 4./
2005. augusztus 4.
Stefano Bottoni válaszolt Tibori Szabó Zoltán terjedelmes replikájára /Dio non paga il sabato, A Hét, júl. 28./. Elutasította, hogy ő jobboldali. Bottoni kifejtette, hogy László Dezsőnek voltak antiszemita állásfoglalásai. A kisebbségi magyarság RMDSZ melletti egységével kapcsolatban kifejtette, hogy a közös cél az autonómia lenne. „Az RMDSZ legsúlyosabb kudarca nem az autonómia, hanem a társadalompolitika hiánya. Ezen csak ront az, hogy már a belső nyilvánosság sem működik” – vallja Bottoni. Felhozta a dél-tiroli pártot, az SVP-t. Az SVP-nél az egységet sosem értelmezték képviseleti monopóliumként. /Stefano Bottoni: Válasz. = A Hét (Marosvásárhely), aug. 4./
