A Márton Áron Gimnázium /Csíkszereda/ diákjai elhozták az első díjat: beneveztek a Kecskeméti Főiskola és a Kalmár Sándor Informatikai Intézet 2005 – a fizika éve témájú weblapkészítő versenyre. A vetélkedőre Magyarországról és Erdélyből több mint száz csapat nevezett be, a Márton Áron Gimnázium mindhárom csapata bejutott a döntőbe. A január 23-án, Kecskeméten megrendezett döntőn a hordozható számítógépből, MP3 lejátszóból és könyvekből álló első díjat, valamint az informatikai különdíjat a csíkszeredaiak csapata nyerte el. /Takács Éva: Első díjas honlap. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./
2006. január 27.
Kolozsváron a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány és a Gaudeamus Művészeti Könyvesbolt kezdeményezésére a Művészeti Múzeumban megnyílt kiállításon látható több száz, László Miklós és Koós Ferenc által készített fénykép, ezek megörökítik a város szecessziós építészeti örökségét. Elkán György műépítész előadásában ismertette az 1900-as évek elején az egész világot meghódító stílusirányzat hatását az építészetre. /F. I.: A szecesszió épített öröksége, kor – képekben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2006. január 27.
Párizs és Sydney után Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban nyitották meg a budapesti Magyar Sportmúzeum vendégkiállítását, a Magyarok az olimpiai játékokon, 1896–2004 című tárlatot. Az óriás-pannókon elhelyezett gazdag, színes anyag a magyar sportolók olimpiai részvételét, a bajnokokat mutatja be. A megnyitón Gyarmati Zsolt múzeumigazgató az ókori és újkori olimpiák rövid történetét elevenítette fel. /Dobos László: Magyar olimpiai bajnokok Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./
2006. január 28.
Traian Basescunak a nemzeti kisebbségekkel és az autonómiával kapcsolatos nyilatkozataiból arra lehet következtetni, hogy államfőnek nem e kérdéskör szakavatott ismerőinek a tanácsát kéri ki, mielőtt ezekről a témákról nyilatkozik – vélekedett Eckstein-Kovács Péter szenátor. Ez derül ki Basescu legutóbbi cinikus megjegyzéseiből is, az államfő Strasbourgban kijelentette, senki sem kérheti számon a jelenlegi román vezetésen a kisebbségi törvény hiányosságait, hiszen Európában sincs „lemásolható” modell e kérdés rendezésére. Eckstein az államfő figyelmébe ajánlotta a finnországi svédek autonómiájáról szóló bibliográfiát. Finnország azon részein ugyanis, ahol a svéd lakosság többségben van, az egyetlen hivatalos nyelv a svéd, egyes felsőoktatási intézmények oktatási nyelve pedig csakis a svéd. Hiba volt az az államfői kijelentés is – mondta a szenátor – amely párhuzamba állította a romániai magyarok és a magyarországi románok helyzetét. Eckstein szerint a magyarországi románok épp elég joggal rendelkeznek. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) által kezdeményezett, autonómiáról szóló kerekasztal-beszélgetést Eckstein-Kovács Péter jó kezdetnek tartja. Az a tény, hogy az RMDSZ is képviseltette magát a megbeszélésen, az RMDSZ-nek a kérdés iránti nyitottságát bizonyítja. A szenátor kommentálta Mircea Geoana SZDP-elnök azon kijelentését is, miszerint Sepsiszentgyörgyön szenátori irodát nyitna. Csak abban a megyében lehet egy szenátornak, képviselőnek irodája, ahol az illető mandátumát nyerte. A Gorj megyei Geoana tehát nem jogosult arra, hogy irodát nyisson Székelyföldön. /Nagy-Hintós Diana: Félrevezetik Basescut autonómia-ügyben? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2006. január 28.
Az anyanyelv-használati jog bővülését szavatolja a kormány által elfogadott közigazgatási reformcsomag. Az RMDSZ szorgalmazására ugyanakkor az új jogszabály-tervezet lehetővé teszi a kistérségi társulások létrehozását is. Azokban a közigazgatási egységekben, amelyekben a nemzeti kisebbség számaránya időközben 20% alá esik, továbbra is biztosított az illető közösség anyanyelv-használati joga a közigazgatásban. Ugyanakkor az anyanyelvhasználat joga kibővül: azokon a településeken, ahol a kisebbség számaránya eléri a 20%-ot nemcsak a polgármesteri hivatalokban, hanem az ennek alárendelt intézményekben is használható lesz az anyanyelv. Jelentős előrelépésnek számít az is, hogy azon önkormányzatok esetében, amelyek tanácsaiban a nemzeti kisebbségek a tanácstagok 1/5-ét teszik ki, az üléseken használható lesz az illető kisebbség nyelve. Az eddigi rendelkezés szerint az anyanyelvhasználatra csupán azokban a tanácsokban volt lehetőség, amelyekben a kisebbség a tanácsi helyek egyharmadát foglalta el. A jogszabály-tervezetet hamarosan a parlament elé terjesztik, és várhatóan sürgősségi eljárással tárgyalják. A tervezet megnöveli a polgármesterek hatáskörét, akik összeállíthatják a költségvetést, kinevezhetik a helyi közszolgáltatók igazgatóit, vagy közügyekkel megbízott menedzsert is alkalmazhatnak maguk mellé. /Bővülő anyanyelv-használati jog. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2006. január 28.
A hét elején, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén olvasta fel Dick Marty raportőr az európai titkos CIA-börtönökről szóló jelentését. Eszerint nincsenek bizonyítékok arra, hogy az amerikai hírszerzés titkos börtönöket működtetett volna Romániában, Lengyelországban vagy máshol Európában. Hozzászólt Frunda György szenátor, az ET monitoring bizottságának elnöke is, határozottan állította, hogy Románia területén nincsenek ilyen börtönök. Frunda a kommunizmusról tartott beszédet. A jelentéstevő munkáját logikusnak nevezte, de mint kijelentette, látszik, hogy olyan politikus munkája, aki „könyvekből tanulta, mi a kommunizmus”, nem élte át, hogy az mit jelent, nem mit jelent, hogy ítélet nélkül bebörtönözhették őt és a családját, hogy eltűntek emberek, és még a sírjukról sem tudni, hol van. Arról is szólt, hogy sokan kénytelenek voltak elhagyni az országot, mert magyarok voltak. A szenátor kijelentette, itt az ideje végre elítélni a kommunizmus rémségeit, hogy vissza ne térhessen. Frunda szerint a veszély reális, mert sok olyan magas rangú exkommunista tisztségviselő él közöttük, akik csak a „megfelelő pillanatra várnak”. /Mózes Edith: Frunda György: Le kell leplezni a kommunizmus rémségeit. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2006. január 28.
Politikai leszámolással vádolta az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökségét Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, aki tavaly áprilisig töltötte be a szervezet elnöki tisztségét. A most Európai Parlamentben is képviselő honatya a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsának (MKT) január 27-i ülésén azzal vádolta dr. László Attilát, aki városi tanácsosi pozícióját a kolozsvári üzletembereket tömörítő Euréka Egyesület képviselőjeként foglalta el, hogy „átjátszotta” a Kolozs megyei RMDSZ-t az egyesületnek. László Attila szerint a volt elnök sértődöttsége abból fakad, hogy véget akarnak vetni a rokoni alapon történő kinevezéseknek. Kónya-Hamar Sándor szerint Lakatos Artúrt azért cserélte le az elnökség a kolozsvári Univers T igazgató tanácsi (it) tisztségéből, mert Lakatos az ő embere. A történész végzettségű egykori it-tag jelenleg Kónya-Hamar képviselői irodájának vezetője. Szerinte Sztranyiczki Szilárdot is azért nem nevezték ki ismét a Kolozs megyei kataszteri hivatal élére, mert róla is azt terjesztik, hogy az ő embere lenne. Sztranyiczkit immár hatszor váltották le a hivatal éléről. Eckstein-Kovács Péter szenátor kifejtette, hogy nem vádaskodásra, hanem a tagoknak egymás megsegítésére kellene összpontosítaniuk. Kiderült, hogy a papíron létező 93 megyei RMDSZ-szervezet közül 14 nyújtotta be tavalyi tevékenységéről szóló beszámolót, ezért sokan azt feltételezik, hogy a többi 79 szervezetnek semmilyen tevékenysége nem volt. Vannak olyan települések, ahol a több ezres papíron létező tagságból alig ötvenen fizettek az RMDSZ kasszájába. /Borbély Tamás: Leszámolással vádolják a Kolozs megyei RMDSZ vezetőségét. Fellángolt a vita a szervezet jelenlegi és egykori elnöke között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Eckstein-Kovács Péter megállapítása, miszerint nagy az érdektelenség. A Kolozs megyei RMDSZ-ből számos értékes ember kivonult az évek során. A szövetségen belüli tisztségekért való versengés nem létezik. A tisztségviselők többsége saját kicsinyes érdekeit védi. Az MKT-tagok nagy része megszokta, hogy amikor meguntak egy elnököt, beindul a kinyírási gépezet. Ilyesmi készül most éppen László Attila ellen is. Nem ő lenne az első Kolozs megyei RMDSZ-elnök, aki ennek áldozatául esne. /Borbély Tamás: Lincshangulat? = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2006. január 28.
Egyéves tevékenységének értékelésére hívta meg a sajtó képviselőit Jakab István, az RMDSZ pénzügyminisztériumi államtitkára. Két főigazgatóság munkájáért felel, amelyek közül az egyik az ISPA, a másik a PHARE csatlakozás előtti európai uniós fejlesztési alapok felhasználását hangolja össze, ugyanakkor ők készítik elő a csatlakozás utáni strukturális és kohéziós alapok felhasználásának lehetőségét. /(bálint): Egyéves tevékenységét értékelte Jakab István államtitkár. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2006. január 28.
Az iskoláknak meg kell tanulniuk pályázni, és az önkormányzatokkal együttműködve kell megtervezniük a települések oktatási hálózatának jövőjét – szögezte le Keresztély Irma főtanfelügyelő azon a tájékoztatón, amelyen az Oktatási Minisztérium 2006–2010 közötti időszakra készített fejlesztési stratégiáját ismertette. A szaktárca elvárja az iskoláktól, hogy a jövőtervezésnél vegyék figyelembe, 2007-től a finanszírozás fejkvóta szerint történik, ami azt jelenti, hogy csak azok az óvodák és iskolák lesznek életképesek, amelyeket jól menedzselnek. Idén hét olyan országos program indul, amelyek az óvodák és iskolák infrastruktúrájának fejlesztésére, az iskolakönyvtárak állományának bővítésére, iskolabuszok, didaktikai eszközök beszerzésére, az iskolák informatizálására irányulnak. /Fekete Réka: A pályázatoké a fő szerep. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./
2006. január 28.
Öt községben és a megyeközpontban működtet otthoni gondozószolgálatot a Diakónia Keresztyén Alapítvány (DKA) sepsiszentgyörgyi fiókja. Idén még három községben és Kovásznán kívánják elindítani a házi ápolást, és megkezdik egy munkaterápiás foglalkoztató központ építését fogyatékkal élő felnőttek számára. Jelenleg kétszázötven nyilvántartott ellátottja van Háromszéken az alapítványnak, és havonta több száz alkalmi segítséget nyújtanak a kirendeltségeken és a szentgyörgyi székházban. A diakóniai rendelők indításának első szakaszában a településen minden 65 év fölötti lakost meglátogatnak az alapítvány munkatársai, megismerkednek életkörülményeikkel, tájékozódnak egészségi állapotukról. A szentgyörgyi alapítvány a jelenleg négy megyében bejegyzett, kolozsvári székhelyű szervezet fiókegysége, így ettől a hónaptól kétszáz otthon gondozott beteg után kap havi 150 000 lejes állami támogatást. /(fekete): Élő diakónia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./
2006. január 28.
Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban január 27-én kezdődött az V. Kereszténység és Közélet Tanulmányi Napok kétnapos rendezvénysorozata. Az első napon többek között a keresztény társadalomtanítás jövőjéről, a perszonális keresztény emberképről, a romániai magyarság demográfiai helyzetéről, a globalizációról és az Európai Unióról hangzottak el előadások. A romániai magyarság demográfiai helyzetéről, a migrációról és kilátásokról Horváth István szociológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára beszélt. 2021-re 1 millióra csökken a romániai magyarság száma – a pesszimisták szerint, 1,1 millióra az optimisták szerint Az elmúlt tíz évben megközelítőleg 200 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma. A romániai magyarság „vérvesztesége” annál is súlyosabb, hiszen nemcsak a kivándoroltak számát kell figyelembe venni, hanem korosztályukat, nemüket, mivel a 20-29 éves nők azok, akik eltávoznak és akik más országokban szülnek gyereket. Mintegy 30 ezer gyermekről lehet szó, akik Erdély helyett más országokban jöttek a világra. Az elvándorlás negatív hatása, hogy módosította a korszerkezetet. Nő a vegyes házasságok száma, különösen a szórványvidékeken, a vegyes házasságokban élők gyerekei pedig 28 százalékban vallják magukat magyarnak, 65 százalékban románnak és 2 százalékban más nemzetiségűnek. A következő években a halandóság csökken, stabilizálódni látszik a születések száma, nő a várható élettartam. A statisztikai adatok szerint 2004-ben 1,333 millió volt a romániai magyarság létszáma. Az előadás-sorozat további részében Kádár Béla közgazdász, akadémikus a globalizációról és a nemzetállamokról, Csáky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese az Európai Unióról fejtette ki gondolatait, majd Kelemen Kálmán értekezett a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom 15 évéről. /(antalfi): Úton vagyunk az Európai Unióba? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2006. január 28.
1990-ig nagy ünnepeket rendeztek január 26-án, Ceausescu születésnapján. A bukaresti Ghencea temetőben idén is összegyűltek régi hívei, hogy virágcsokrot vagy vörös koszorút helyezzenek a diktátor sírjára. Többen szervezetten jelentek meg a megemlékezésen a Romániai Munkások Szövetsége, a Munkás-Románia Egyesülete, a Szocialista Szövetség Pártja, a Szocialista Munkáspárt és a Román Munkáspárt képviseletében, ilyen alakulatok is léteznek. A Román Kommunista Párt nem képviseltette magát, lévén, hogy nem sikerült a bíróságon bejegyeztetni. /Kilin Sándor: Szellemidézés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./
2006. január 28.
Hetedik alkalommal szervezték meg a Nagyszebenben már hagyományos Idősebb Fiatalok Találkozóját. A rendezvény szervezője, a nemrég alakult HÍD – Szebeni Magyar Egyesület, amely egyebek mellett vállalta a Szebeni Újság szerkesztését, a Szebenben Magyarul kerekasztal-beszélgetések, illetve több kulturális esemény lebonyolítását. Az egyesület programjait a nagyszebeni RMDSZ szervezetével együttműködve bonyolítja majd le. Az eseményen jelen volt Benedek Zakariás, az RMDSZ nagyszebeni elnöke, Orth István EMKE-díjas képzőművész, Guttmann Szabolcs, Nagyszeben főépítésze és Serfőző Levente, a HÍD elnöke is. /VII. Idősebb Fiatalok Találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2006. január 28.
Január 26-án Kolozsváron a Monostori út 75-ben, a Pro Iuventute székházban Sipos Gábor egyetemi docens tartott előadást a kolozsmonostori templomról. Az egykori, erődített domb maradványa, amelyen a királyi alapítású, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére létesített apátság monostora állt, ma is látható. Nemkülönben a tévesen Kálváriának mondott „monostori templom” is. A monostor alapítója valószínűleg Szent László király. /Asztalos Lajos: Kolozsmonostor – bencés apátság, hiteleshely. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2006. január 28.
Folytatva a Kisbácsi Népfőiskola előadás-sorozatát, január 26-án Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) ügyvezető elnöke az EMKE megalakulásáról és tevékenységéről tartott előadást. Szó került még az 1990-ben újraalakult EMKE munkásságáról is, amely még mindig a civil szervezetek segítését célozza. Az EMKE aktuális projektjei között szerepel a magyar és csángó házak létrehozása, ápolása. /Kiss Bence: EMKE-történet dióhéjban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2006. január 28.
Január 27-én Gyulán Horváth Levente alprefektus és Búza Gábor Arad megyei tanácsi alelnök is részt vett az Ökogazda Oktatási Központ ünnepélyes átadásán a Körös–Maros Vidékfejlesztési és Ökogazdálkodási Alapítvány székhelyén. A központ, amely egy közös, magyar–román PHARE-CBC-program keretében szerveződött, tanulási lehetőséget kínál majd a határ mindkét oldaláról érkező gazdáknak. Az avatóünnepségen jelen volt az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének (AMMGE) küldöttsége is Kocsik József elnök vezetésével. /(ij): /Oktatási központ határon túliaknak is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./
2006. január 28.
Kiss Károly mérnök, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete temesi szervezetének elnöke rámutatott, hogy a jelenlegi állapotok minden baja abban az ötven évben gyökerezik, amikor valamiféle melléküzemággá züllesztették a mezőgazdaságot. Az értékes munkaerő elhagyta a falut, az eszközök megrekedtek az ócska traktorok és kombájnok szintjén, a gazdálkodási szellem meg teljesen kiveszett. A visszakapott földeken az ötven évvel korábban megszakadt, idejétmúlt, versenyképtelen gazdálkodást élesztették fel a régi-új tulajdonosok. A rátermettebbek hamar felismerték, hogy beruházás nélkül nem fog menni. A modernizálásra ráment minden tartalék, a jövedelem egyre bizonytalanabbá vált. A SAPARD most lezárult programjában négyszázmillió eurót különített el Románia részére, és ebből a magyar gazdák nem voltak képesek megszerezni egyetlen eurót sem. Az árvíz sújtotta települések gazdái olyan előnyös feltételek mellett pályázhatnak, amelynek az elszalasztása bűn lenne. /Sipos János: Elszalasztott pályázatok, kínálkozó lehetőségek. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./
2006. január 28.
Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium Irodalmi Kávéháza és a Fehér megyei RMDSZ égisze alatt működő Áprily-estek rendezésében Adamovits Sándor, a marosvásárhelyi Helikon-Kemény János Alapítvány elnöke előadásában számba vette azokat az Enyedről, sok esetben a kollégium falai közül indult írókat, költőket, irodalomkritikusokat, szerkesztőket, akik a kisebbségi sorsban, az 1926-ban indult Erdélyi Helikon szabad írói munkaközösség tagjai voltak. Az Erdélyi Helikon ötvenöt tagja közel egynegyedének élete valamilyen módon a Nagyenyedhez kapcsolódik A rendezvény második részében Demény Piroska tanárnő bemutatta Adamovits Sándor A vécsi vár vendégei című, Csutak Levente brassói képzőművész illusztrálta, nemrég megjelent kötetét, melyben közelebbről ismerkedhet meg az olvasó az ötvenöt helikonistával. /Enyedi helikonisták. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./
2006. január 28.
A marosvásárhelyi Örökmozgó Természetjáró Egyesület terveit sajtótájékoztatón ismertetették László Lóránt elnök, illetve Kocsis László és Vajda György alelnök. Az Örökmozgó Természetjáró Egyesület 1999-ben alakult, tagjai alpinisták, természetjárók, barlangászok. Az utóbbi időszakban több állandó rendezvényt is meghonosítottak. Ezek között van a Foto Natura természetfotó-kiállítás, a Wass Albertről elnevezett, illetve és a Marosvásárhely környékén rendezett teljesítménytúra, több turistajelzés-festő túrán is jártak. Sikerült székházat szerezniük, egyelőre albérlőkként a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Laposnya utcai házában, ahol egy helyiséget szeretnének rendbe tenni és használni. /-vagy-: Beindulnak az Örökmozgók. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2006. január 28.
Öt hónapos kényszerszünet után újraindult a tevékenység Székelyudvarhelyen a Városi Könyvtár látvány- és hangzóanyag részlegén. A könyvtár alagsorában jelentős károk keletkeztek a tavaly augusztusi árvíz nyomán. A román kormánytól nem érkezett semmilyen támogatás – mondta el Szabó Károly, az audiovizuális részleg vezetője. Magyarországi civil szervezetek, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nyújtottak segítséget. /Szász Emese: Látogatható a könyvtár audiovizuális terme. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./
2006. január 28.
Az Erdélyi Magyar Ifjak csíki szervezete szeretné, hogy a lakosság jobban megismerje Erdély és Magyarország történelmét, ezért indította útjára a Beszéljünk róla címet viselő előadás-sorozatot, melynek első témája: A dákok emlékei a Székelyföldön volt. Minden hónapban tartanak történelmi előadást. Meseolvasásra is várják szombatonként a gyerekeket, a csíki EMI és a Corvina könyvesház szervezésében. /Székely Judith: Ismerjük meg történelmünket. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./
2006. január 28.
Mind erőteljesebben érezteti jelenlétét Szászrégen művelődési életében a DIO-Ház Galéria. Most Segesvár festő grafikusa, Sz. Kovács Géza tárlata látható. A látogatók munkásságának csak egyik vonulatával, pasztelljeivel ismerkedhetnek meg. Kovács Géza alkotói világának sajátosságai a szülőföldszeretet és a kötődés a népi gyökerekhez. /N.M.K.: Sz. Kovács Géza szászrégeni kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2006. január 28.
Borsos Miklós szobrászművész székelyföldi vándorkiállítását január 27-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Jánó Mihály művészettörténész és Kozma Imre atya nyitotta meg. /(A. L.): Borsos Miklós Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./
2006. január 28.
Hetvenhat év teltével újra láthatja G. Pataky Etelka festményeit a marosvásárhelyi közönség. A földbirtokosság annyi más képviselőjével együtt, ő is kényszerként kapta családjával lakhelyéül 1949. március 2-án a Bolyaiak városát. G. Pataky Etelka Dicsőszentmártonban született 1898. május 28-án, édesapja, Pataky Sándor ott volt főszolgabíró. Később, 1919-től 1944-ig Dobokán éltek, férje, Gidófalvy István birtokán. G. Pataky Etelka 1984. április 11-én halt meg, Dicsőszentmártonban temették el. Tehetségét korán felfedezték, külföldön tanult festeni. Budapesten 1917-ben felvették a Képzőművészeti Akadémiára. 1923-ban a nagybányai művésztelepen kapcsolódott be Thorma János szabadiskolájának tevékenységébe. Kiállításai egyre visszhangosabbakká váltak. Nevét, művészetét mára mégis elfelejtették. Mostani kiállításán látható, hogy kiváló portrétista volt. És az a magyarsárosi kúria is megjelenik a tárlaton, amelyet kitelepítésük után szétvert a hatóság. Egy ideje Magyarsáros kultúrotthona G. Pataky Etelka nevét viseli. /N.M.K.: G. Pataky Etelka hazatért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 28./
2006. január 28.
Ha valaki áttekintené Kézdiszentlélek amatőr színjátszásának utóbbi száz évét, a csúcsot vitathatatlanul a Jézusfaragó ember 1938-as bemutatásában jelölné ki. /Az 1908–1968 között Kézdiszentléleken bemutatott színművek listáját összeállította a falu néhai szorgalmas krónikása, Bartos Endre, és közreadta a Művelődés 1969. februári számában./ Nyirő József ,,havasi színjátékának” előadásáról még húsz-harminc évvel később is úgy beszéltek az egykori nézők, mint felejthetetlen élményről. A kézdiszentléleki szabadtéri produkció rendezője és a darab főszereplője Szakács Antal /1900-1980/ tanár volt, aki 1932–1940 között teljesített kántori szolgálatot a felső-háromszéki faluban. Szakács Antal Gyergyóalfalu szülötte, ugyanott kezdte tanítói és kántori pályáját, majd a tanári oklevél megszerzése után ugyanitt került szembe a román állami hatóságokkal, amikor egyik nyilvános szereplését államellenesnek minősítették, politikai pert indítottak ellene (1924). A két és fél évig tartó per végén felmentették a vád alól Szakács Antalt, aki ezt követően Csíkszentdomokoson nyert kántortanítói állást, aztán néhány évre visszatért szülőfalujába, ahol az iskola tanára lett. Dalkört és műkedvelő színjátszó csoportot vezetett, hangversenyt szervezett. A nehéz időkben irányt adó értelmiségi volt. Kórusa olyan kiváló volt, hogy meghívást kaptak az 1938-ban Budapesten tartott Eucharisztikus Kongresszus rendezvényein való fellépésre. Szakács Antal ugyanakkor pezsgésbe hozta a falu amatőr színjátszó mozgalmát, évente mutattak be színműveket. Megérdemelt megbízatást kapott, Háromszék vármegye tanügyi és népnevelői előadója volt 1940–44 között, aztán jött a frontszolgálat. Az anyaországban telepedett le, mivel Erdélybe nem térhetett vissza. 1946-tól népművelői munkakörben, később pedig tanárként dolgozott Bonyhádon, a frissen letelepített bukovinai székelyek körében, a szellemi otthonteremtéshez járult hozzá olyan, Székelyföldről származó értelmiségiekkel együtt, mint a kézdivásárhelyi Földi István, illetve magát az áttelepítést központi szintről irányító, ugyancsak kézdivásárhelyi születésű és gelencei kötődésű Bodor György. Szakács Antalt 1960-ban nyugdíjazták, s a következő évben Érden telepedett le. Az itt töltött évek alatt néha még fel-fellángolhatott a régi szenvedély, a versmondás, a rendezés, a közművelődésben való cselekvő részvétel. 1980-ban hunyt el, az érdi Újvárosi temetőben pihen. Az Új Ember című katolikus hetilapban Domokos Pál Péter búcsúztatta. Dr. Kolta László 2004-ben Bonyhádon jelentette meg füzetnyi terjedelmű munkáját Szakács Antal tanárról és népnevelőről. Kézdiszentléleken a Dávid Emil kántor vezette egyházi vegyes kar felvette 2001-ben egykori hírneves vezetőjének nevét. /Borcsa János: Szakács Antal, a lélek mindenese. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./
2006. január 28.
A 2005-ös esztendő igazi szenzációjának az kiadvány számít, amelyre leginkább „a láthatatlan könyv” meghatározás illene. A kétkötetes munkát a jászvásári Polirom Kiadó jelentette meg. Az első, Raport final (Zárójelentés) című, több mint 400 oldalas kötet azt a jelentést tartalmazza, amelyet a romániai holokauszt tanulmányozására és tisztázására még a Ion Iliescu államfő által felkért bizottság készített. A bizottság, amelyet elnökéről, Elie Wieselről, Wiesel-bizottságként emlegetnek, a második kötetben Documente – (Dokumentumok) a romániai holokauszt legfontosabb írott forrásait adta közre, Benjamin Lya történész szerkesztésében, összesen 670 oldalon. A könyvről sokat vitatkoztak ugyan az elmúlt hónapokban, de az nem került a könyvesboltok polcaira. Állítólag azért, mert a kiadását a Külügyminisztérium rendelte meg, következésképpen a Polirom Kiadó az összes példányt a bukaresti külügy székházába szállította. /Tibori Szabó Zoltán: A láthatatlan sikerkönyv. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./
2006. január 28.
Kászoni Zoltán halbiológus gyönyörű képeskönyvvel állt elő: Vad és vadászatok Erdélyországban /Agroinform Kiadó, Budapest/. Sorrendben ez a 17. Kászoni-kötet. Erdélynek Újfalvi Sándor óta – XIX. század – nem volt hasonló, átfogó vadbiológiai, vadászattörténeti ismeretekkel rendelkező, szakavatott krónikása. A könyv kordokumentum súlyával is rendelkezik, írta Gellér Tibor a külső borítón. Ismeretanyaga évszázadokat ível át, helyt kap benne az erdélyi magyarság sorsának alakulása is. /Sylvester Lajos: Erdély szolgálatában (Kászoni Zoltán új könyve). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./
2006. január 28.
Cs. Szabó László születésének századik évfordulójára szűkebb hazájában is megjelent két válogatás. Az Erdélyi metszetek /Komp-Press, Kolozsvár, 2004/ Pomogáts Béla válogatásában a szerző erdélyi tárgyú verseiből, elbeszéléseiből, esszéiből tallóz, míg a Kárpát kebelében /Kriterion, 2005/ Sas Péter előszavával és válogatásában Cs. Szabó ,,szerelmes földrajz” címszó alá sorolható esszéiből válogat. Cs. Szabó a háború után külföldre ment. Rövid itáliai tartózkodás után a londoni rádió, a BBC magyar adásához került, a hetvenes évek végéig itt dolgozott, esszéi, interjúi meghatározzák az adásokat. A nyolcvanas évek elejéig Magyarországon nem jelentek meg az írásai, Erdélyben viszont igen. Először a Veress Dániel-dráma, a Véres farsang műsorfüzetében, 1970-ben közölt egy esszét a Báthoryak-kori Erdélyről, majd a Korunkban 1976-ban Bálványkép vagy portré? címen egy esszét. /Bogdán László: Cs. Szabó és Erdély. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 28./
2006. január 28.
Január 27-én Kolozsváron, a Katolikus Nőszövetség székházában is bemutatták Patrubány Miklós Gyújtatlan gyulladjék – Gondolatok a 2004. december 5-i népszavazási kísérletről című könyvét. Bevezetőt András Imre VET-elnök mondott, Sándor Krisztina MIT-elnök pedig a népszavazás egy hónapos szervezése alatt szerzett személyes tapasztalatait osztotta meg a közönséggel. Patrubány Miklós részletesen ismertette a népszavazás kapcsán általa és a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) munkatársai által látott-hallott rendellenességeket. Az MVSZ ismételten szorgalmazza a kettős állampolgárság elfogadtatását. /Ö. I. B.: Kolozsváron is bemutatták Patrubány könyvét. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Temesváron a Kós Károly Közösségi Központban mutatták be Patrubány Miklós Gyújtatlan gyulladjék című könyvét. Ki felháborodva, ki könnyezve szólt az elhangzottakhoz, mintegy üzenve az anyaországi politikusoknak és lakosoknak: nem fogják kivenni a munkát a kezükből, a kenyeret a szájukból, és nem “szállják meg” Budapestet – csak annyit kérnek, hogy ismerjék el, ők is, mi is magyarok vagyunk. A könyvet történelmi forrásmunkának nevezte Borbély Imre, az MVSZ stratégiai bizottságának temesvári elnöke. “Azt taglalja, hogyan jutottunk el a kettős állampolgárság 1994-es alapötletétől a népszavazásig. A cím meg arra utal, hogy gyulladjon meg már végre a láng a magyarországi politikum szívében, hogy minden magyart megillet a magyar állampolgárság” – fogalmazott Borbély Imre. /Pataky Lehel Zsolt: “Minden magyart megillet a magyar állampolgárság!”. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 28./
2006. január 29.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség 2005 augusztusában a kolozsvári Gloria nyomda és kiadóvállalat működtetését felvállaló társtulajdonost keresett. A kolozsvári Idea nyomdára esett a választás. Az együttműködési szerződés értelmében az Idea nyomda vállalja a Gloria Nyomda és Kiadóvállalat szakmai és pénzügyi menedzselését. Jakubinyi György érsek a Gloria nyomda új vezetőjének Nagy Pétert, az Idea nyomda igazgatóját és társtulajdonosát nevezte ki. A négy erdélyi római katolikus egyházmegye tulajdonát képező Gloria 1991-ben jött létre az Ostpriesterhilfe németországi segélyszervezet nagy beruházásának köszönhetően. Indulástól kezdve a Gloria célkitűzése elsősorban az egyházi kiadványok kiadása és nyomtatása. /Új vezetőség a Gloria nyomdánál. = Vasárnap (Kolozsvár), 2006. jan. 29./
