A Szociáldemokrata Párt a kisebbségi törvényt ürügyként használva, a magyar kártya ismételt kijátszásával próbálja elterelni a figyelmet belső válságáról. – hangsúlyozta Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök sajtóértekezletén. A miniszterelnök-helyettes ismételten bírálta a Szociáldemokrata Pártot, amiért annak vezetői a kisebbségi törvény elutasítását, a kulturális autonómiára vonatkozó kitétel törlését szorgalmazták. /Markó: Az SZDP ultranacionalista retorikája az ország uniós csatlakozását is veszélyeztetheti. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./
2006. január 26.
„Nem mindegy, hogy a kormányzatban dolgozó kollégák hogyan vannak jelen a szorosan vett munkájukon kívül az RMDSZ életében” – nyilatkozta Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége és a kormányképviselők közötti január 25-én tartott egyeztetésről, amelyet a képviselőházban tartottak. Ki kell alakítani a rendszeres kapcsolattartás módozatait. Markó az RMDSZ kormányképviselői által elért eredmények hatékonyabb ismertetését, illetve az Ügyvezető Elnökség, a területi szervezetek és a kormányhivatalnokok, államtitkárok, intézményvezetők közötti kapcsolattartás megerősítését kérte munkatársaitól. Az RMDSZ szerint továbbra is prioritása marad az infrastruktúra-fejlesztés, az utak javítása, az autópálya-építés. Az integráció felé tett nagy lépésnek számít a nemrég elfogadott országos fejlesztési terv is, amelyet Jakab István pénzügyminisztériumi államtitkár mutatott be az RMDSZ sajtótájékoztatóján. /Gujdár Gabriella: „RMDSZ-zsinat” a képviselőházban. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./
2006. január 26.
Az 1990-es évek elején fogadták el a 118. számú törvényerejű rendeletet az 1945. március 6-tól bevezetett diktatórikus rendszer idején politikai okokból üldözött, meghurcolt személyek kártérítésére. Azóta számtalanszor módosították a jogszabályt. Nagy reményeket keltett az 1999/105. rendelet és az azt elfogadó 2000. évi 189. törvény, amelynek alapján kártérítést nyújtanak azoknak a személyeknek, akiket etnikai alapon üldöztek az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között Romániában bevezetett rendszerekben. Minden üldöztetésben elszenvedett évért egy havi juttatást állapítottak meg, és a jogosult emellett különféle szolgáltatásokban, kedvezményekben is részesült. Jelentkeztek a Dél-Erdélyből elmenekült magyarok is, akik annakidején Romániából szöktek át Magyarországra a második bécsi döntést követően, hogy megmeneküljenek az ellenük indított üldöztetés elől. Azonban ameddig más erdélyi megyékben minden különösebb gond nélkül megítélik számukra a kártérítést, addig Kolozs megye évek óta kitűnik a sorozatos visszautasításokkal. Barazsuly Emil kisgyermekként testvérével és szüleivel menekült el Magyarfenesről Kolozsvárra 1944-ben, majd 1945-ben visszatértek Fenesre. Elmondta, hogy a színtiszta magyar faluban csak románul tanulhattak, a román csendőrök megverték azt, akit magyarul hallottak beszélni. Kun Makczit és két gyermekét agyonlőtték, Tordaszentlászlón pedig Györkös Mányi Andrást és Eszti nénit fejszével meggyilkolták. Magyarfenesen közel száz igénylést nyújtottak be, közülük négyen jutottak hozzá a jóvátételhez. Három testvérpár került abba a helyzetbe, hogy míg az egyiknek elfogadták a kérését és folyósítják a juttatást, addig a másik testvér kérését még a Legfelsőbb Bíróságon is elutasították. Barazsuly Emil feltett szándéka, hogy az európai emberjogi bírósághoz forduljon. Többen arra panaszkodnak, hogy mihelyt meglátják nevüket az űrlapon, már át sem veszik az irataikat. Ha pedig mégis, akkor jön az elutasítás. Az évek során a bizottság megváltoztatta visszautasító határozatainak indoklását. Két, három évvel ezelőtt még arra hivatkoztak, hogy az illető által benyújtott adatokból nem derült ki az etnikai üldöztetés vagy a menekülés ténye, idővel azonban ez lett az indoklás: az akkori Románia területén senkit sem üldöztek etnikai okokból. A Legfelsőbb Bíróság is ezt az álláspontot képviselte. Maros megye az egyetlen kivétel, ahol simán történik az ügyintézés és jóváhagyás kárpótlásügyben, nyilatkozta Kerekes Károly, Maros megyei képviselő. László Attila, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke elmondta, az RMDSZ segít, Szőcs Sándor ügyvéd segítségével 63 pert meg is nyertek. /Ú. I.: Véletlenszerű kártérítés a magyar menekülteknek. Törvényértelmezéssel folytatódik az etnikai megkülönböztetés. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
2006. január 26.
Az országot szinte megbénító nagy hidegben mínusz 32,5 Celsius fokot mértek Csíkszeredában, a háromszéki Komandón -32 fokot, ezek országos szinten az idei tél eddigi legalacsonyabb hőmérsékleti értékei. Maroshévízen -28, Gyergyóalfaluban -26, Székelyudvarhelyen pedig -23 Celsius fokot mértek. /Hidegrekordok Hargita és Kovászna megyében. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./
2006. január 26.
2004 őszén, az elnökválasztáskor helikopterről szórólapokat dobáltak le Csíkszeredán. A kétnyelvű narancsszínű lapocska szerint ha Basescura adják szavazatukat, megszabadulnak Verestóy Attilától. Verestóy Attila szenátor az RMDSZ „gazdag embere”, sok román szemében az erdélyi magyarság negatív jelképe. Vagyonának eredetét, gyarapodásának mikéntjét oknyomozó újságírók tucatjai kutatták az elmúlt esztendőkben. Szondy Zoltán újságíró szerint „hogyha az üzleti életben ugyanúgy tett, mint politikusként, akkor nem millióinak számán kell csodálkozni, de azon, hogy miért nincs több, miért csak ennyi?” Verestóy szenátor „az RMDSZ egyik legfőbb vezetője, főtárgyaló”, írta elismeréssel Szondy, továbbá: „A vállalat neve Erdély, a részvényesek mi vagyunk, az a másfél millió erdélyi magyar. Verestóy úr vezeti az ország legstabilabb vállalkozását…” /Szondy Zoltán: Verestóy részvényesei. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./
2006. január 26.
Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportot visszakapta az egyház, a Temesvári Római Katolikus Püspökség. Egyesek Arad egyetlen magyar középfokú oktatási intézményének már kialakult státusát féltik Matekovits Mihály minisztériumi vezérigazgató megnyugtatta a szülőket és a tanulókat: az ő szempontjukból minden úgy halad tovább, mint eddig. Nem lesz változás a tantervekben, a tanmenetben vagy a beiskolázási kérdésekben. A törvény értelmében az átvételtől számított 5 évig az új (azaz a régi) tulajdonos mentesül az épületadó-fizetéstől, ugyanakkor lakbérre jogosult. Ebben az időszakban az épület fenntartási költségeit a használó fizeti – azaz a Csiky esetében Arad városi tanácsa. Az oktatásra vonatkozó törvények az állami, felekezeti és magániskolákban egyaránt érvényesek. /Matekovits Mihály, a Nevelési és Kutatási Minisztérium Kisebbségi Főosztályának vezérigazgatója: Gondolatok a Csiky Gergely Iskolacsoport kérdésében. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./
2006. január 26.
Miért nem ünneplik meg Aradon a magyar kultúra napját? – kérdezte Király András képviselő, a megyei RMDSZ elnöke. Magyarázatként kijelentette, hogy művelődési alelnöke sincs most a megyei szervezetnek, Matekovits Mihály Bukarestbe való kinevezésével a szék megüresedett. Igaz, azelőtt sem volt a magyar kultúra napján rendezvény, de Király megígérte, idén megváltozik a helyzet. Bognár Levente alpolgármester úgy vélte, a civil szervezeteknek a feladata lenne a szervezés. /Irházi János: Miért nem ünneplik Aradon a Magyar Kultúra Napját? = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./
2006. január 26.
Nem elég Hargita megyében a megyei könyvtárra szánt összeg ahhoz, hogy az intézmény év végéig működhessen. Könyvvásárlásról, az állomány bővítéséről szó sem lehet. Kopacz Katalin igazgató elmondta, hogy a könyvtári törvény módosítása után a könyvtárosi állásokat a város lakosságának számarányához viszonyították, így három könyvtárost leépítettek. 2004-ben 300 millió, 2005-ben 260 millió, 2006-ban pedig 200 millió lejük van könyvvásárlásra. Ennek az összegnek felét újság- és folyóirat-rendelésre költik. Új könyveket nem tudnak vásárolni, még a Hargita megyében megjelent könyvek is hiányoznak a polcokról. A köteles példányokért harcolni kell a kiadókkal, és nincs, aki felhajtsa a könyvtár számára a kiadóktól az újonnan megjelent könyveket. Csíkszeredában a megyei könyvtár szolgáltatásait 2005-ben 5644-en vették igénybe. Az olvasók 60 százaléka diák, és évről évre több egyetemista fordul hozzájuk. Könyvállományuk 238 700 kötetből áll, és közel 70 hazai napilapra, valamint hazai és magyarországi folyóiratra fizettek elő. /Takács Éva: Anyagi gondok a megyei könyvtárnál. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./
2006. január 26.
Maroshévíz magyarsága rohamos mértékben fogyatkozik. A kitelepedések száma emelkedik és egyre kevesebb gyermeket vállalnak. A kisvárosban 1992-ben jegyezték a magyarság legnagyobb számarányát, akkor a város polgárainak közel 30%-a volt magyar, 5037 magyar lakost jegyeztek. A legutóbbi népszámlálási adatok szerint 4034 magyar lakosa van a településnek, azaz a lakosság közel 26%-a. A hévízi magyarok felekezeti megoszlása: 3457 római katolikus, 751 református. Az egyházi nyilvántartások más képet mutatnak: 2553 római katolikusnak és 329 református. Az egyházi anyakönyvek tanúsága szerint 2005-ben a római katolikus egyháznál 21 gyermeket kereszteltek, 14 házasságot kötöttek és 43 elhalálozást jegyeztek; a református egyháznál 5 gyereket kereszteltek, 2 esküvőt tartottak és 10 elhalálozást jegyeztek. /Czirják Károly: Továbbra is fogyatkozunk. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./
2006. január 26.
Kászonújfalu lakói a falu központjában emlékművet állítottak a két világháború hősi halottainak. Koszti István iskolaigazgató – akinek szintén szerepe volt az emlékmű felállításában – tájékoztatott a Szent Miklós nevét viselő tájház melletti telken megépült emlékmű felállításáról. A Kászoni Kistérségi Társulat, valamint az újfalvi közbirtokosság anyagi támogatásának, a plébániának és a falu lakosságának köszönhetően épült meg az emlékmű. Kézdiszentléleki mester, Bartalis Béla és fiai: Béla és János homokkőből faragták ki az emlékművet. Oldalaira 127, az első és a második világháborúban életüket vesztett kászonújfalvi katona nevét vésték fel. A homlokzaton Kölcsey Ferenc-idézet olvasható: „Négy szócskát üzenek. Vésd jól kebeledbe. S fiadnak hagyd örökül. Ha kihunysz, a haza mindenek előtt.” /Kristó Tibor: Világháborús emlékmű Kászonújfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 26./
2006. január 26.
Nem hajlandó magyar nyelvű feliratokat kitenni Kolozsváron a Lucian Blaga Egyetemi Könyvtár épületében az intézmény igazgatója – derül ki Doru Radosav könyvtárigazgatónak az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnökéhez intézett leveléből. A Krónika szerint a tanács a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) kérését követően kért tájékoztatást a kétnyelvű feliratok ügyében a könyvtár vezetőségétől, miután a BKB kivizsgálást igényelt: diszkriminációnak minősíthető-e a magyar feliratok kitételének megtagadása. /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./
2006. január 26.
A vidéki civil szervezetek, alapítványok működését kívánta megismerni a lap munkatársa. Ákosfalván a polgármesteri hivatalban közölték: a községhez tartozó mindegyik faluban működik ilyen szervezet vagy alapítvány. Osváth Csaba polgármester leszögezte, jó a kapcsolat a civil szervezetekkel, segítik őket. A 2006-os költségvetésből elkülönítettek számukra egy százmillió lejes összeget. Ezt a pénzt megpályázhatják. Harasztkeréken a frissen bejegyeztetett Villa Nostra Harasztkerék Egyesület célja a falufejlesztés, szeretnék csökkenteni az elvándorlást. A Székelyvajáért Egyesület elnöke, Keresztúri Árpád is a falu fejlesztését tartja a szervezet elsődleges céljának. Egyesületük két éve alakult. A helyi iskolának nyújtottak eddig támogatást. Göcsön az Aqua Via Alapítvány elsősorban a fiatalságot fogja össze, támogatják a Borzás tánccsoportot. Az alapítvány elnöke Majtényi Wass Csaba tiszteletes segítségével színvonalas falunapi programot állítottak össze. Cserefalván a Romániai Keresztény Nők Ökumenikus Fóruma működik. Soós Noémi tiszteletes asszony elmondta: 1998-ban jegyeztették be az egyesületet, amelyet már 1991-ben elindítottak. Nyolc felekezet lányai, asszonyai vesznek részt a munkában. 1995-től szerveztek Keresztény felnőttképzés címszó alatt tanfolyamokat. Mindez pénzkeresési lehetőséggel nem jár, még Ausztriában sem, ahonnan az egész mozgalom elindult. Az Együtt Nyárádszentbenedekért Egyesület is tevékenykedik. A községközpontban 1999-ben alakult meg a Pro Acatari – Ákosfalváért Alapítvány. Évenként kosaras bált szerveznek, ugyanígy segítenek az Ákosfalvi Napok megrendezésében is. Legutóbb a Médiabefutón óriási sikerrel szerepelt a helyi Forrás néptánc-csoport, őket is támogatták. /Nagy Botond: Útkeresőben, visszhangtalanul. Vidéken működő alapítványok, civil szervezetek. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./
2006. január 26.
A székelykeresztúri Magánvállalkozók Szövetsége és a Fehérlófia Egyesület vezetősége tanácskozásra hívta meg a városban tevékenykedő civil szervezetek képviselőit. Csáka Gizella, a szövetség irodavezetője megemlítette, hogy Székelykeresztúron és vidékén több mint 80 civil szervezet működik, többségükről nem lehet tudni, hol és mivel foglalkozik. Ezért határozták el ezt a találkozót. A találkozóra 45 keresztúri civil szervezet képviselőjét hívták meg, de csak 13 képviseltette magát. A részvevők hiányolták, hogy a találkozón a városvezetőség nem küldött képviselőt. Megállapították, hogy szükséges a civil szervezetek közötti kapcsolat kiépítése, a civil szervezetek adatbázisának létrehozása, a szervezetek tevékenységéről szóló rövid ismertetők megjelentetése. /László Miklós: Civil szervezetek találkozója Keresztúron. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 26./
2006. január 26.
2004. novemberében ünnepélyesen bejelentettek Székelyhídon az Ady Endre Kulturális Központ létrejöttét. Fekete Katalin, a központ vezetője sikeresnek tartja az eltelt időszakot. Ez a debreceni Kölcsey Ferenc Művelődési Központ segítségének is köszönhető. Az idei tervek között nagy szerepet kap a hagyományőrzés. Februártól a népi hagyományok felelevenítését célzó tanfolyam indul, anyaországi segítséggel. /D. Mészáros Elek: A feledésbe merült népi mesterségek felelevenítése. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 26./
2006. január 26.
A sepsiszentgyörgyi Háromszék Táncegyüttes vendégszerepelt Kolozsváron az Ördögváltozás című táncjátékkal. Az előadás Tamási Áron Ördögváltozás Csíkban című novellája alapján készült. A mű csak alapötletként szolgált Könczei Árpád rendező-koreográfus számára, művészi eszközeivel sajátos mondanivalóval látta el a produkciót. /(köllő): Ördögváltozás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./
2006. január 26.
Székelyudvarhelyen a Budvár utcai hajléktalan-szálló már így is tele van, újabb hajléktalanokat nem tudnak fogadni. A Budvár Szociális Központban 11 hajléktalant tudnak fogadni, tájékoztatott Vormair Szilárd irodavezető. A támogatók jóvoltából néha egy kevés élelmet is tudnak adni nekik. Székelyudvarhelyen 1998 karácsonyán volt az utolsó olyan eset, amikor egy hajléktalan férfit megfagyva találtak. A városi kórház sürgősségi osztályán is jelentkeznek hajléktalanok. /Katona Zoltán: Megtelt a hajléktalan-szálló. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 26./
2006. január 27.
George Copos kormányfő-helyettes a kormányülésen tájékoztatta a kabinet tagjait, hogy adócsalással vádolják bizonyos ingatlantranzakciók kapcsán, és hogy átadta az ügyészségnek azokat a dokumentumokat, amelyek bizonyítják, hogy minden adót és illetéket befizetett az államkasszába, jelentette be Calin Popescu Tariceanu kormányfő. Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) büntetőjogi vizsgálatot indított George Copos államminiszter, Nicolae Cristea, a Román Lottótársaság elnöke, valamint Giulio Giuseppe Rosa, az Ana Electronic társaság egyik részvényese ellen. A három személyt gazdasági bűncselekmények elkövetésével vádolják. /Copos szerint adócsalással vádolják. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 27./
2006. január 27.
Adrian Vlad Casunean, a Kovászna megyei SZDP elnöke szerint az RMDSZ-t „ki kell dobni” a kormányból, mivel a román nemzet ellen dolgozik. Az RMDSZ „a nemzeti érdekekkel ellenkező törvényeket támogat”, jelentette ki sajtótájékoztatón Casunean. Hozzátette, „az RMDSZ a legkönnyebb erkölcsű nő a hazai politikában, már mindenki karjaiban megfordult, de elárulta az összes eddigi szeretőjét”. A Kovászna megyei SZDP elnöke kérte, hogy a pártvezetők adjanak ki egy nyilatkozatot, amelyben leszögezik, hogy többé nem működnek együtt az RMDSZ-szel, ha kormányra jutnak. /A nap hírei. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./
2006. január 27.
Néhány éve nyíltan szerveződik a román legionárius mozgalom, folyóirata antiszemita kirohanásokból, a közéleti személyiségek sértegetéséből áll. A címoldalon, a fejléc alatt szerepel az önmeghatározás: a román ortodox nacionalista fiatalság lapja. A lapigazgató neve: Nicador Zelea Codreanu. Az újságíró a kiadvány egyik számát ismertette, ebben olvasható a „47. számú komoly figyelmeztetés”, amely híven tükrözi a paranoid, minősíthetetlen egyveleget, amely kihasználja a nagy tömegek konspirációs elméletekre való fogékonyságát. A hatóságok nem intézkednek a lappal szemben. A kiadó, az Actiunea Romana internetes honlapja szerint törvényesen bejegyzett szervezetről van szó. Az alapszabályzat és a hivatalos program ugyanis hazafias, keresztény és emelkedett ideálról szól, olyanokról, amiket mindeni helyeselhet. A lap nyílt levelet is tartalmaz, tiltakozást a kisebbségi törvény ellen. Szerzője a kolozsvári Avram Iancu Társaság, nevükben az elnök, Victor Bercea írta alá a tiltakozást. Victor Bercea évekig „irányította” a kolozsvári Diákművelődési Ház tevékenységét, amíg a diákok sorozatos tiltakozása nyomán lemondatta az akkori szakminiszter. Azóta a Műszaki Egyetem klubjában tevékenykedik. Az ilyen kiadványoknak van hatásuk. Kolozsvár sokszáz éves falaira hatalmas betűkkel felírták: strada Corneliu Zelea Codreanu. Az egyik kolozsvári óvoda falára pedig horogkeresztet, Dávid-csillagot és sátánista jelképet festettek. Az utóbbi időkben zsidó kegyhely-, temető- és zsinagóga-gyalázások történtek. A zsidógyűlöletről a vonatkozó törvények miatt csak halkan mernek beszélni, a magyarokat viszont néhol már a nyílt utcán is megverik, az internetes fórumokon pedig javasolják a cigányok deportálását, tömeges kasztrálását-kivégzését. /Ercsey-Ravasz Ferenc: A fenyegető árnyék. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2006. január 27.
Az Erdélyi Magyar Állandó Értekezlet (ERMÁÉRT) létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot fogadtak el január 26-án Kolozsváron azon az Egyeztető Autonómia-Kerekasztalon, amelyet a Tőkés László református püspök által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kezdeményezett. A tanácskozáson az erdélyi magyar történelmi egyházak zöme és jelentős civil szervezetek mellett jelen volt az RMDSZ képviselője is. Tőkés László gesztusértékűnek értékelte, hogy Markó Béla, az RMDSZ elnöke elküldte a szövetség képviselőjét a tanácskozásra. Székely István, az RMDSZ szakértője elmondta: az RMDSZ részvétele a kolozsvári megbeszélésen elsősorban a kerekasztal témáját képező autonómiának szól. Megállapította, ha valóban létrejön az erdélyi magyar politikai és civil szervezeteket, illetve egyházakat tömörítő ERMÁÉRT, akkor némi átfedés keletkezik az RMDSZ döntéshozó szerveként működő Szövetségi Egyeztető Tanács és az újonnan létrejött intézmény között. Az RMDSZ képviselője nem írta alá a tanácskozás végén a résztvevők által elfogadott szándéknyilatkozatot, mert – mint mondta – ő csak egy olyan megbeszélésre érkezett, amelynek témája az autonómia. Az EMNT elnöke kifejtette: azért van szükség egy ilyen testületre, mert jelenleg nem létezik az erdélyi magyarságon belül intézményes formája a párbeszédnek. Tőkés emlékeztetett, hogy ez csak egy szándéknyilatkozat, de reményét fejezte ki, hogy a meghívottak majd pozitívan reagálnak a meghívásra. /B. T.: Az ERMÁÉRT létrehozását kezdeményezték. Az új intézmény februárban alakulna meg. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./ A EMNT szervezte beszélgetésre meghívták a történelmi egyházak, a civil szféra és a politikum képviselőit is. A katolikus egyházon kívül mindenki elfogadta a meghívást. A vita azonban csekély érdeklődést váltott ki, alig tíz résztvevő jelent meg. /Debreczeni Hajnal: Szükség van párbeszédre az autonómiáról. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2006. január 27.
A magyar egyetemi vezetők kötelessége lett volna, hogy válaszoljanak az egyetem rektorának, Nicolae Bocsan professzornak, 2005. dec. 20-án kiadott közleményére, ennek elmaradása miatt több magyar egyetemi oktató közös levélben reagált. Ellentmondó, hogy Bocsan rektor kétségeket fogalmazott meg Kása Zoltán professzor szakmai és vezetői rátermettségét illetően, hiszen eddig senkinek sem volt kifogása munkájával kapcsolatban. A 2004-ben bevezetett szenátusi szabályozásnak /amely megszigorította az új tanszékek és karok létrehozását/ az volt a célja, hogy elejét vegye a nyelvi „vonalak” szerinti tanszéki, kari önállósulásnak. A magyar oktatók az oktatás nyelve szerinti kritériumot szorgalmazzák, kiállnak az anyanyelvi oktatás mellett. Az egyetemen a magyar és német nyelvi „vonalaknak” nincs kellő autonómiájuk: minden tekintetben alá vannak rendelve a románnak. Az aláírók: Bodó Barna, Bege Antal, Cseke Péter, Dezső Gábor, Egyed Ákos, Egyed Emese, Egyed Péter, Gábor Csilla, Gazda Klára, Hatházi András, Kassay Gábor, Keszeg Vilmos, Kovács András, Molnár Bodrogi Enikő, Néda Zoltán, P. Dombi Erzsébet, Pál Judit, Palocsay Kisó Kata, Péntek János, Pethő Ágnes, Pozsony Ferenc, Sárkány Kiss Endre, Sipos Gábor, Szabó Zsolt, Szenkovits Ferenc, Szilágyi N. Sándor, Tánczos Vilmos, Ungvári Zrínyi Imre, Veress Károly. /Válasz egy rektori közleményre. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2006. január 27.
Becsek-Garda Dezső Hargita megyei képviselő kijelentette: „Tapasztalataim alapján nem bízom sem Vasile Lupu államtitkárban, sem Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszterben, mivel az erdőtulajdonosok ellen dolgoznak”. Hargita és Kovászna megyékben több tízezer hektár erdőt kellett volna már beültetni, de mindmáig ez nem történt meg. Pénzt viszont vettek el, de ültetések csak papíron történtek. A tulajdonost kiszorítják jogaiból, és az erdészet uralkodik – vázolta fel a helyzetet Garda, példaként felhozva a kvótarendszert, aminek alapján a magánerdőkben is még mindig az állami erdészet határozza meg, mennyi fát lehet kitermelni, így a tulajdonosok nem gazdálkodhatnak szabadon erdőikkel. /B. I.: Garda: kiszorítják a tulajdonosokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2006. január 27.
Magyarország végzetesen kettészakadt, mondják sokan. Nincs két Magyarország, állítja Gombár Csaba politológus abban a tanulmánykötetben, amelynek társszerzője Enyedi Zsolt, Kende Péter, Romsics Ignác, Szilágyi Ákos és Vásárhelyi Mária. Lokodi Imre, a lap munkatársa szerint meggyőző nevek, hiteles ország- és társadalomismerők. A huszadik században háromszor fordult elő, hogy Magyarországot a kettészakadás veszélye fenyegette: 1919-ben, 1944-ben, és 1956-ban. Ma ez nincs így, még akkor sem, ha ez szavakban néha felvetődik, hangsúlyozta Gombár Csaba. /Lokodi Imre: Egy vagy kettő? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2006. január 27.
Háy János budapesti drámaíró jelenlétében tartottak vitát A Senák című kétrészes színművének szatmári bemutatójáról, melynek előadásai nem találtak a városban kedvező visszhangra. Szatmárnémetiben a Harag György Társulat és a Kölcsey Főgimnázium által rendezett vitán kiderült, hogy ami nem tetszett sok felnőttnek, főleg idősebbeknek, az tetszett a tanuló ifjúságnak. Ezúttal senki nem ütközött meg a darabban igen gyakran használt, a nemiségre utaló b és f betűvel kezdődő szavakon. Lőrincz Ágnes színművész, a Harag György Társulat igazgatója felhívta a fiatalok figyelmét, hogy a színpadon elhangzó nyelvet „az életben” nem tartja követendőnek és ne is kövessék. A vitába bekapcsolódott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója, aki hiányolta a kortárs erdélyi magyar színműveket. /Sike Lajos: Vita a trágárságról Szatmárnémetiben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2006. január 27.
Kulturális központ, Magyar ház, újságíróklub – többek között ezek a javaslatok hangzottak el a Léda-ház hasznosítására Nagyváradon a Bihar megyei civil szervezeteket tömörítő Megyei Egyeztető Tanács (MET) találkozóján. A Partium Alapítvány nevében Földes Béla, a MET elnöke elmondta: Ady szerelmének, Dióssyné Brüll Adélnak egykori otthonát tíz évre bérli az alapítvány, s más magyar civil szervezetekkel karöltve a magyar közösség javára akarja fordítani. A Nagyváradi Ady Társaság (NAT) képviselői úgy vélték, semmi szükség emlékszobára, ahol Ady és Léda előtt tisztelegnek, hisz ott van erre az Ady Múzeum. Ennek anyaga úgysincs annyira gazdag, hogy mindkét helyre jusson belőle, ellenben itt kaphatna helyet a Horváth Imre-emlékszoba, amely jelenleg nem megfelelő körülmények között működik. /Pap Melinda: Ötletbörze a Léda-házért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2006. január 27.
Sokan megjelentek a Történelmi Máramaros Területi RMDSZ küldöttgyűlésén, január 20-án Máramarosszigeten, az RMDSZ székházában. Béres István területi elnök üdvözölte az egybegyűlteket, majd Bónis István parlamenti képviselő beszámolt a megválasztása óta eltelt egy esztendő tevékenységéről. Felvázolta a különböző településeken tett látogatásain tapasztaltakat, beszámolt a megoldott, még folyamatban lévő, illetve egyelőre megoldatlan ügyekről. Felsővisón aggasztja az ott élő magyarokat, hogy a magyar nyelvű tv-adásokat kivették a helyi kábeltévé műsorrácsából. Lépések történtek a fakultatív magyar nyelvű oktatás és az RMDSZ-székház megvásárlása ügyében. Veresmart vonatkozásában Bónis István megjegyezte: nem engedhetjük meg magunknak a luxust, hogy elhanyagoljuk azokat a településeket, ahol elenyésző a magyar ajkú lakosság számaránya. Hosszúmezőn lépések történtek a református egyházépület tetőszerkezetének felújítása és a sportcsarnok felépítése érdekében. Aknasugatagon sikerült felállítani a két világháborúban elesettek emlékművét, s magyar táncok oktatására is lehetőség nyílt. Rónaszéken (és nem csak itt) kulturális egyesület megalapítását szorgalmazta a képviselő. Így az alapítványi támogatásokhoz is könnyebben hozzáférhet a közösség. Kökényesdy Mihály városi tanácsos elmondta: a kétnyelvű helységnévtáblák kihelyezése körüli huzavonát tartja a legnagyobb kudarcnak. Béres István alpolgármester megállapította, a hatalmon lévők sajnos szinte minden magyar vonatkozású kezdeményezést elutasítanak. Többen elégedetlenek amiatt, hogy a „Szigeti Turmix” c. hetilap szünetelteti megjelenését. A gyűlésen jelenlévő szerkesztő, Várady László közölte, hamarosan újból megjelenik Máramarossziget magyar sajtóterméke. /Tamási Attila: „Egy magyarért is átmászom a hegyet” Gondok, eredmények a Gutinon túli magyarok-lakta településeken. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 27./
2006. január 27.
Az 1989-es változásokig Nagybányán a Szakszervezeti Művelődési Ház biztosította részben a magyar kultúra fejlesztését, a Csoma György vezette Enciklopédia előadás-sorozat és a Tamás-házaspár vezette táncház. 1989 után a magyarok részére nem, vagy csak igen magas használati díjért volt lehetőség helyiséget biztosítani egy-egy előadásra. Ezt a hiányt pótolni kellett. Az első lépés 1992 tavaszán történt Gönczy Sándorné tiszteletes asszony kezdeményezésére, aki felfigyelt arra, hogy a volt református iskola nagy pincéje felszabadult az addigi raktáraktól. Ezt kell rendbe szedni. Egy 20-25 tagú munkacsoport önkéntes munkájának eredményeként, vállalkozók és az Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával 1993. október 7-én ökumenikus keretek között felszentelték a „Kopácsi István Pinceotthont”, amely megkezdhette működését. Volt fűtés, világítás, 100 személynek ülőhely, színpad, konyha, cserkészotthon. Minden szervezet, csoportosulás használhatta ezt az otthont a magyar kultúra fejlesztése érdekében. 2000-től a Pinceotthon sokrétű, eredményes munkáját átvette a Teleki Magyar Ház, amely a célt tekintve sokkal megfelelőbb körülményeket biztosít. Amennyiben rendszeresen megkaphatná az anyagi támogatást, még jobban tudná segíteni a magyar kultúra fejlesztését. /Id. Markó Gábor: A magyar kultúra napján a nagybányai Kopácsi István Pinceotthonról. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 27./
2006. január 27.
Születésének százéves évfordulója alkalmából Horváth Imre-emlékévvé nyilvánította a 2006-os évet a Nagyváradi Ady Társaság (NAT). Horváth Imre /Margitta, 1906. nov. 4. – Nagyvárad, 1993. ápr. 11./ szülővárosában, Margittán, a nevét viselő könyvtár szavalóversenyt szervez, a NAT pedig irodalomtörténeti szimpóziumon szeretné méltóképpen ünnepelni. Tervezik a költő bronz mellszobrát felállítani Nagyváradon kedvenc sétálóhelyén, a Körös-parton, vagy a már több magyar személyiség szobrának helyet adó Petőfi-parkban. Emellett Nagyvárad post mortem díszpolgárává avattatnák. Bemutatkozott a NAT-ot új elnöksége is: Szilágyi Aladár közíró az új elnök, alelnökök Jakobovits Miklós és Szűcs László. A szervezet továbbra is kiadja a Várad folyóiratot. /P. M.: Horváth Imre-emlékév lesz. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./
2006. január 27.
Nemrég Aranyosgyéresre látogatott Eckstein-Kovács Péter RMDSZ szenátor, megbeszélést folyatatott Ioan Vasinca polgármesterrel. Az elöljárók összefoglalták a helyi közösséget foglalkoztató kérdéseket. A szenátor ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy közbenjár a felvetett problémák megoldásában, ugyanakkor arra kérte a polgármesteri hivatal illetékeseit, hallgassák meg a helység közel 10 százalékát kitevő magyarság gondjait is, amelyeket Szász Endre, az aranyosgyéresi RMDSZ újonnan megválasztott elnöke adott elő. Felvetődött a református iskola, a kétnyelvű helységnévtáblák, valamint a magyar közbirtokosság kérdése. /Schmidt Jenő: Aranyosgyéres. Napirenden a magyarság kérései. Eckstein-Kovács Péter szenátor látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
2006. január 27.
Bajor Andorra emlékeztek január 25-én Kolozsváron irodalmi esten, az író halálának 15. évfordulója alkalmából. Az író özvegye hangsúlyozta: nem csupán az óriási műveltségű humoristára emlékeznek, hanem a Keresztény Szó alapító főszerkesztőjére is. Dr. Balázs Imre József egyetemi adjunktus beszélt Bajor irodalmi stílusáról, azt a fajta humort, amelyet az író sohasem parancsra, megrendelésre művelt. Az irodalmi esten Bajor Andor műveiből Hatházi András és dr. Jancsó Miklós színművészek olvastak fel. Kányádi Sándor felolvasta Bajor Andor kései elsiratása. Homéroszba kapaszkodva című, az író halálára született versét. /Köllő Katalin: Bajor Andorra emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./
