A román parlamentarizmus történelmében egyedülálló eset, hogy a hatalmon lévő kormánykoalíció valamelyik pártja a sztrájk akár „enyhébb” változatához folyamodjon, és bojkottálja a törvényhozást. Legutóbb tavaly augusztusban a Szociáldemokrata Párt (PSD) teljes politikai sztrájkot hirdetett. A legnagyobb ellenzéki alakulat, a PSD kezdeményezése közel 15 ezer önkormányzat működését lehetetlenítette volna el. A PSD végül elállt a politikai sztrájktól. A PSD elődje, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) 1998-ban hirdetett korlátlan ideig parlamenti sztrájkot, amikor a Demokratikus Konvenció volt hatalmon. A törvényhozás néhány napig zavartalanul zajlott, mert a PDSR honatyáinak hiányzása ellenére az ülések határozatképesek voltak. Végül a kormánykoalíció megelégelte az ellenzéki akciót, és élve a házszabály adta lehetőségekkel, levonatta a távolmaradó képviselők béréből a napi ülésilletéket. Ez jobb belátásra térítette a PDSR-t, a párt december 7-én beszüntette a közel három hétig tartó tiltakozást. /Cs. P. T.: Ellenzéki előjog a parlamenti sztrájk. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2006. július 6.
A kormány elfogadta a vagyonellenőrző ügynökséget létrehozó törvény tervezetét. A döntés bizonyára államelnöki nyomásra született – Traian Basescu ugyanis részt vett a július 5-i kormányülésen. Markó Béla államminiszter elmondta: „csak éles viták után voltunk hajlandóak elfogadottnak nyilvánítani a törvényt, és csak azután, hogy egy teljes fejezetet kivettünk belőle.” Az összeférhetetlenségi kritériumokra vonatkozó részt vette ki a kormány a törvényből. /Isán István Csongor: Basescu-érvek, szabódó kormány-igen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2006. július 6.
Minősíthetetlen a kisebbségi törvénnyel szembeni bánásmód a román parlamentben. Hol vannak a civil szervezetek, az emberjogi lelkiismeret szószólói? Mit tesz a magyar belső ellenzéknek az a része, amelynek egyfelől kevés volt a kisebbségi törvény, másfelől azt a keveset is fúrja? – kérdezte Ágoston Hugó, az ÚMSZ főszerkesztője. A nacionalisták tudják, hogy minden megnyert pillanat tovább erősíti a román köztudatban azt a képzetet, hogy a magyarok másodrendű állampolgárok. Az RMDSZ-nek nem szabad halogatnia azt a kötelességet, hogy a maga részéről levonja a politikai következtetést mindebből. /Ágoston Hugó: Másodrendűségben. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2006. július 6.
Eredménytelenül zárult a román külügyminiszter Ukrajnában tett látogatása. Mihai Razvan Ungureanu utalt arra, hogy semmi remény „objektív és civilizált” megoldást találni az ukrán féllel. Ungureanu minden eddiginél határozottabban kérte az Ukrajna területén élő román kisebbségek jogainak tiszteletben tartását. Megállapodás született arról, hogy ősszel elkezdődhet a helyzetfelmérés az EBESZ és az EU küldötteinek részvételével. Ungureanu felhívta kijevi kollégája figyelmét egy Odessza környékén élő román ortodox pap esetére. Anatol Curtevet a moszkvai érsekség hívei nemrégiben súlyosan bántalmazták, azonban az ukrán hatóságok szemet hunytak az eset fölött. /Sz. L.: Hágában feszül egymásnak Románia és Ukrajna. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2006. július 6.
Tariceanu miniszterelnök tanácsosa, Marius Oprea, aki jelenkori történész is, azt állítja: Romániában legalább tízezer, de lehet, hogy húszezer olyan vezető van, aki hajdanán együttműködött a kommunista titkosrendőrséggel, a Secutitatéval. (Hirszerzo.hu) /Hírsaláta. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./
2006. július 6.
Szili Katalin házelnök szeptember 8-ára hívta össze a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának éves csúcstalálkozóját. Szili Katalin a fórum előkészítő bizottságának július 5-i ülésén az új irányvonalak között említette a fórum stratégiai szerepének, szakpolitikai jellegének erősítését. A házelnök közölte, hogy a testület továbbra is konzultációs fórum marad, az előkészítő bizottság pedig operatív bizottsággá alakulna, és lehetőséget kap arra, hogy olyan albizottságokat alakítson ki, amelyek a plenáris ülések közötti együttműködést segíti. A két albizottság gazdasági, illetve oktatási-kulturális ügyekkel foglalkozna. Szili Katalin szerint a 2004 szeptemberében létrejött fórum biztosította azt, hogy a parlamenti képviselők és a határon túli magyarság képviselői között folyamatos párbeszéd alakuljon ki elsősorban a nemzetpolitikai stratégiai, gazdasági és oktatási kérdésekben. Közölte, szó sincs arról, hogy átvegyék a MÁÉRT szerepét. /Szeptemberben ül össze a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./
2006. július 6.
Július 5-én ügyrendi vitával kezdődött a Babes–Bolyai Tudományegyetem Etikai Bizottságának ülése, amelyen a Bolyai Kezdeményező Bizottság tagjait hallgatták ki. A vád szerint Hantz Péter, Bodó Barna és Kovács Lehel hamis információkat terjesztettek az egyetemről, és lejáratták az intézményt. Az Etikai Bizottságnak hat tagja jelent meg a tárgyaláson, a BKB-tagok először is tudni szerették volna, hogy döntőképes-e a testület, egyszersmind látni óhajtották azt az okmányt, amellyel a szenátus a tagokat kinevezte. A testület előkerítette az okiratokat, ebből kiderült, hogy a bizottság legitim és döntőképes de csak akkor hozhat határozatot, ha a jelenlevő tagok egyhangúan szavaznak. Az ülésre a sajtó képviselőit nem engedték be, annak lefolyásáról a BKB szóvivője, Hantz Péter a következőket nyilatkozta: a testület azt kívánta tudni, mikor, és hogyan félemlítették meg a magyar tanárokat? Hantz elmondta, hogy tudomása szerint a fizika kar dékánjára nyomást gyakoroltak, megpróbálták rávenni, hogy szakmailag lehetetlenítse el a BKB-szóvivőt. A bizottság kérdésére megnevezett egy személyt, aki az ezzel kapcsolatos párbeszédnek tanúja volt. A második kérdés az volt, hogy honnan veszik azt az információt, miszerint a jogi karon mindössze egy magyar oktató van? A BKB-tagok erre felmutatták az egyetem saját kiadású tájékoztató füzetecskéjét, ahol ez az információ szerepelt. Végül, arra voltak kíváncsiak, hogyan és miért szólították fel a szenátus magyar tagjait az ülések bojkottálására? Hantzék pontosítottak: ők csupán arra kérték a magyar tanárokat, vegyék fontolóra a szenátus üléseinek bojkottálását, figyelembe véve, hogy a testület úgyis minden magyar javaslatot elutasít, tehát véleményük szerint, jelenlétük a szenátusban puszta formaság. Felmerültek kisebb, fegyelmi jellegű kérdések is, az Etikai Bizottság tagjai Hantz Péter utazásaira voltak kíváncsiak. Az adjunktus kifejtette: mindössze két alkalommal távozott el hosszabb időre, és mindkét alkalommal tájékoztatta erről feletteseit. Az Etikai Bizottság határozatainak csupán konzultatív jellege van, tehát még ha el is marasztalják a BKB tagjait, annak csak akkor lesz következménye, ha a szenátus és az egyetem rektora is ennek megfelelően dönt. /E.-R. F.: Kérdőre vonták Hantzékat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ Ami a BKB-tagok szakmai előmenetelét illeti, Bodó Barna kijelentette, ez rá vonatkozik egyedül, ugyanis ő már három éve teljesítette az előmenetelhez szükséges feltételeket, ez azonban máig nem történt meg. Ugyanakkor hangsúlyozta, ő nem állította soha, hogy azért nem halad szakmailag, mert a BKB tagja. Az etikai bizottság tagjai közül hiányzott a 2 magyar, illetve 1 német tag, továbbá hiányzott egy diák, aki szintén tagja a bizottságnak. Az etikai bizottság tagjai – a sajtó kérdéseit elkerülendő – egy másik kijáraton hagyták el a termet. /Debreczeni Hajnal: Etikai vádak a BKB-sok ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2006. július 6.
Régi francia mondás, a „Du sublime au ridicule, il n’ya qu’un pas” – azaz: a fenségestől a nevetségest csak egy lépés választja el. Sokrétű lett az a vita, amely a Bolyai Kezdeményező Bizottság színrelépése óta a kolozsvári magyar közéletben kialakult. A „mit akarnak ezek a senkik” című felhördülés szerint a BKB-tagok szakmailag túl keveset érnek ahhoz, hogy egy ilyen horderejű kérdést a vállukra vegyenek. Valójában bárkinek lehet alapvető joga, hogy a számára fontos ügyeket lehetőségei szerint barikádra vigye. A másik érvelés szerint hitelesebb lenne ez a követelés, ha a tudományos-szellemi élet nagyjai hozakodtak volna elő vele. A tudomány és a művelődés legnagyobbjai szótlanul elviselték, hogy az önálló állami magyar egyetem ügyét a szőnyeg alá söpörjék. A diktatúra idején rá kellett jönni arra, hogy a nemzet nagyjai többnyire eladhatók. Kényelmes most azzal vádolni Hantz Péteréket, hogy kitartó tudományos munka helyett a politikai színpadon akarnak tündökölni, főleg azok részéről, akik megfelelő tudományos címek birtokában nem tudnak, vagy nem akarnak döntően lépni. Hol voltak a nagytekintélyű professzor urak és hölgyek, amikor Kovács Lehel és Hantz Péter először vetették fel a témát? Egyetem és kultúra címmel, jubileumi kötet jelent meg Andrei Marga 60. születésnapjára. Több száz oldalas szorgalmas tömjénhintés, szószaporítás. Ha a BBTE okosan küzdene a magyar törekvések ellen, akkor az egész BKB-sztorit agyonhallgatná. Hatalmas öngól Hantzék beidézése az Etikai Bizottság elé. Ha pedig megszavaznak ellenük valamilyen eljárást, akkor senki nem mossa le az egyetemről a megtorló, megfélemlítő, diktatórikus intézmény bélyegét. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Du sublime au ridicule. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2006. július 6.
Tudor Stefanie, Torda polgármesterének sürgős teendői miatt egyelőre meghatározatlan ideig elhalasztották a helybeli önálló magyar iskola ügyében mára tervezett látogatást a Kolozs Megyei Tanfelügyelőségen. A látogatásra azért lett volna szükség, hogy tisztázzák a tanfelügyelőség írásbeli válaszát arra a kérdésre, hogy szükséges-e a helyi tanács elvi beleegyezése az önálló magyar iskola ügyének előmozdításához. Ádámosy Klára tordai RMDSZ-es városi tanácsos elmondta: az önálló magyar iskola létrehozásához szükséges iratcsomót a jövő héten eljuttatják a tanfelügyelőségre. /Elmaradt a tordaiak tisztázó látogatása. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2006. július 6.
Július 5-én feloldották a madárinfluenza-vírus miatti vesztegzárat Székelyudvarhelyen. Június elején a kisvárosban madárinfluenzában elhullt szárnyasokat találtak, így a fertőzött területet, a Szentjános utcát lezárták és karantén alá helyezték, a város fő kijáratainál pedig állandó fertőtlenítő pontok üzemeltek. Érvényben marad az, hogy a székelyudvarhelyi piacokon továbbra is tilos élő baromfit és sertést árulni. /Tóth Adél: Feloldották a karantént Székelyudvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2006. július 6.
György Ervin Kovászna megyei prefektus bejelentette, megegyezés született Kovászna és Vrancea megyék kormánymegbízottai között a két megye határán levő legelők és kaszálók birtokvitájában. Ennek értelmében mindkét fél tiszteletben tartja a konstancai táblabíróság vranceaiaknak kedvező döntését, ameddig nem kerülnek elő újabb tulajdonjogot igazoló bizonyítékok. Az igazságszolgáltatás előtt a vranceaiak középkori adománylevelei többet nyomtak a latban, mint a háromszékiek telekkönyvi kivonatai. A kovásznaiak szerint politikai nyomás lehetett az ügyben. György Ervin háromszéki prefektus a szomszéd megye hatóságaival arról is megállapodott, hogy a vitatott legelőterületeket igénybe vehessék a Kovászna megyeiek. /Domokos Péter: Békekötés a területvitában. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2006. július 6.
Az ozsdolai Láros Erdő- és Legelő-társtulajdonosi Egyesület úgy döntött, hogy a prefektúra elé vonulnak tiltakozásképpen a román igazságszolgáltatás döntése ellen. Az ozsdolaiak az 1968-as megyésítéskor 2400 hektár erdejüket veszítették el, ennyi került át a szomszédos Vrancea megyébe. A július 7-én tartandó tiltakozó megmozdulásra nem csak ozsdolai, hanem gelencei és berecki közbirtokossági tagok is érkeznek, hiszen ők sem kapták vissza egykori erdőjussukat. /Iochom István: Adjátok vissza az erdeinket! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./
2006. július 6.
Akár kormányon van, akár ellenzékben az RMDSZ, Erdély, azon belül a Székelyföld kiárusítása zavartalanul folyik. Háromszék vesztesen került ki a privatizációból, üzemeit, vállalkozásait szélhámosok kezére juttatták. A megye gazdasági fejlődése lelassult, a lakosság elszegényedett. S a folyamat nem áll le, ami eladható, azt most is megyén kívüli cégek vásárolják fel igen alacsony áron. Most éppen a kovásznai vasúti állomás körüli 139 500 négyzetméteres területet adta el a cég felszámolásával felruházott Cont Expert, melynek megbízottja Adrian Remus Gavrila. A meglehetősen nagy terület, mely tele van vasúti és más épületekkel, sínekkel, vagonokkal, egykor, négymilliárd régi lejért cserélt gazdát, és lett egy brassói illetőségű cég, a Top Autoclub tulajdona. A jelenleg elképesztően magas telekárak dacára ennek a területnek négyzetmétere alig egy eurót kóstált. És Adrian Remus Gavrila felszámolóbiztos néma, sem arról, hogy miért ilyen olcsón, sem arról, hogy mi a szándékuk a telekkel, egy szót sem hajlandók elárulni. Amikor az újságíró arról faggatta a vevőt, honnan tudta meg, hogy van eladó telek Kovásznán, megszakad a telefonvonal. Zsuffa Levente, Kovászna polgármestere csak akkor szerzett tudomást a vásárról, amikor az eladók és vevők jelentkeztek nála, hogy a tanácstól beszerzendő papírokat megkapják. Elnapolta azok kiadását, de a város vezetőjének nem áll rendelkezésére olyan eszköz, mellyel az adásvételt megakadályozhatná. A polgármester elképesztőnek tartja ezt a város elleni újabb merényletet, ő hívta fel Puskás Bálint szenátor figyelmét is a történtekre. A négymilliárd aprópénz azért a telekért, csak az ott heverő vagy beépített ócskavas értékesítéséből megkap ennyit az új tulajdonos. /(simó): Viszik talpunk alól a földet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./
2006. július 6.
A Szabolcs Gabona Cégcsoport és a Corvinus Befektetési Társaság új malomipari egységet nyitott a Kolozs megyei Kisbácsban. A befektetés értéke 1,7 millió euró, és 65 embernek biztosít munkalehetőséget. Az eseményen jelen volt Gráf József, magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Dan Apetrei, román mezőgazdasági államtitkár is. Gráf József a két ország szakminisztériuma közti együttműködést emelte ki. A két tárca már 1997-ben Nagyszalontán együttműködési szerződést kötött, amely a tavalyi közös kormányülésen teljesedett ki a több témakört – a mezőgazdasági földterületek azonosítása, az élelmiszerek biztonsága, a faluturizmus, az állategészségügyi követelmények betartása – érintő megállapodás keretében. /Nagy-Hintós Diana: Új malomipari egységet avattak Kisbácsban a magyar földművelődési miniszter jelenlétében. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2006. július 6.
Tőkés László királyhágómelléki református püspök július 5-én tartott sajtótájékoztatóján közölte, az egyházközségekben részleges presbiteri tisztújítást tartanak a választási szabályzatnak és az ütemtervnek megfelelően. A jelölő közgyűlés szeptember 10-én, a választó közgyűlés október 8-án lesz, az új presbitérium alakuló ülését és a gondnokválasztást október 23-25. között ejtik meg. Augusztus 12-22. között tartják az V. Magyar Református Világtalálkozót, mely Bocskai István szabadságharcának örökségéhez kapcsolódik. A világtalálkozó a Bocskai-évforduló jegyében augusztus 12-én a fejedelem szülővárosában, Kolozsvárott veszi kezdetét. A nyitóünnepséget szoros egymásutánban követik a királyhágómelléki rendezvények. A záróünnepség augusztus 22-én lesz Debrecenben. Tőkés püspök kifejtette: első ízben történik meg, hogy a magyar kormány egyetlen fillérrel sem támogatja a világtalálkozó megszervezését. Annak idején a Horn-kormány 70 millió forinttal járult hozzá az esemény megszervezéséhez, az Antall-kormány is jelentős összeget adott, az Orbán-kormány több mint 200 millióval támogatta a világtalálkozót, s most első alkalommal a Gyurcsány-kormány semmivel sem segít. A püspök beszámolt arról, hogy Gulyás Kálmán magyarországi vallásügyi államtitkár fölhívta, s közölte vele, hogy leköszön tisztségéről, ugyanis megszűnik a poszt, s a Miniszterelnöki Hivatal egyik alosztályaként fog működni a korábbi államtitkárság. Leértékelődik a határon túli magyarság és az egyházak ügye, kommentálta a történteket Tőkés László. /Tóth Hajnal: Leértékelődik a határon túli magyarság ügye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), júl. 6./
2006. július 6.
Kovács Levente, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem tanszékvezetője leszögezte, ez fontos év volt, mert most indult be a felsőoktatásban a bolognai rendszer. Ez a rendszer jelentős nyitást hoz különböző külföldi egyetemek felé. A kaposvári egyetemmel már partnerszerződést kötöttek, ugyancsak partnerszerződés készül a veszprémi egyetemmel és Kaposvár közvetítésével Pozsony felé is nyitnak. A harmadéves bábos hallgatók áprilisban részt vettek a kaposvári fesztiválon, ahol négy előadást mutattak be. Kisvárdán is szerepeltek két előadással, és a Szebeni Nemzetközi Fesztiválon is részt vettek. A nemzetközi kapcsolatok tovább szélesednek. Idén színész, bábszínész és zenetanári szakon indítanak osztályt, valamint egy magiszterképző indul a beszéd és médiákban való megjelenés tárgykörében. Beindul ősztől a doktorképzés is, mind színháztudomány, mind színházművészet terén. Ősszel megnyílik a bentlakás. A vendégtanári program is gazdagabb jövőre. Két éve elindult az Egyetemi Akadémiai Műhely, ez fiatal színésztanárok, rendezőtanárok kísérleti munkáinak ad helyet. Az Akadémiai Műhely első előadása a nagy sikerű Arab éjszaka volt, és ebben a tanévben szeptember óta játsszák a Barabás Olga rendezte Valahol Szecsuánban című Brecht-adaptációt, mely a kisvárdai fesztiválon több jelentős díjat nyert. A most végzett nagyon jó évfolyam volt, szépen dolgoztak, de sajnos elmennek. /Madaras Orsolya: Két tanév között a színházművészeti képzésről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./
2006. július 6.
Nemrég újabb oktatási központnak alkalmas házat vásárolt a Csángó Magyarok Szövetsége. A moldvai Csík (Ciucani) falu központjában immár három ingatlan áll rendelkezésre az iskolai tanórákon kívüli magyartanításra. Az 1200 négyzetméteres telket és a házakat az úgynevezett keresztszülő program révén vásárolták. A kezdeményezés lehetővé teszi, hogy bárki jelképesen keresztgyermekévé fogadjon csángó magyar gyermekeket, és ennek fejében anyagilag támogassa anyanyelvi oktatásukat. Sokan vélik úgy, hogy nincs esély a csángó identitás megtartására Moldvában. A helyzetet nem látja ilyen sötéten Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető elnöke, aki immár hosszú évek óta a helyszínen is tapasztalatokat szerez a csángó magyarok helyzetéről. Legutóbb június elején az alapítvány szervezésében Bákóban és Pusztinán tartottak csángókonferenciát. Diószegi László Pusztai János nyelvészprofesszor előadását idézte fel. A professzor emlékeztetett arra, hogy a világon beszélt mintegy öt-hatezer nyelvből ötezret beszélnek százezernél kevesebben és háromezret tízezernél kevesebben. Ma már az Európai Tanácsban is téma e veszélyeztetett népcsoportok megmentése, s erre a kutatók és politikusok látnak is esélyt. Diószegi szerint a Kárpát-medencei tizenhárommilliós magyarsághoz viszonyítva sem elhanyagolható a több mint hatvanezres magyarul beszélő csángó népcsoport létszáma. Hangsúlyozta, a csángóknál nincs demográfiai probléma, ma sem ritka a hét-nyolc gyermekes család. A nyári konferencián meglepetésszerűen hatott a fiatal csángó magyar értelmiségiek és a vélük társuló erdélyi, anyaországi fiatalok tudományos felkészültsége. Vladimir Peterca a kolozsvári Krónikának nyilatkozva elmondta, „lehet, hogy még éveknek kell eltelniük a magyar nyelvű misék ügyének megoldásáig, de egy-két hónapon belül is megtörténhet az áttörés”. Petru Gherghel iasi püspök álproblémának tartja az egész csángókérdést. /Pataky István: Esély a moldvai csángók megmaradására – Jók a demográfiai mutatók, kialakult egy fiatal értelmiségi réteg. = Magyar Nemzet, júl. 6./
2006. július 6.
Mintegy 15–20 méter hosszúságban károsodott a XV. századi csíksomlyói templom cinteremfala az ott zajló vízvezetési munkálatok miatt. Kosza Antal, a régészeti felügyelet vezetője naponta végzett terepszemlét a helyszínen. Két ilyen látogatás között tették tönkre a régészeti leletet a kivitelező munkásai. A somlyói kegytemplom helyén valamikor egy XV. században épült templom állt, aminek udvarát két fal vette körül. Ezek később, becslések szerint a XVII–XVIII. században épültek – tájékoztatott Darvas Lóránt régész. A fal körülbelül 80–100 centiméter széles, és a teteje közvetlenül az aszfaltszőnyeg és annak 8 centiméteres alapozórétegéig ér. A leletet egyelőre letisztítják, és mentik, ami menthető. /Orbán Ferenc: Megrongált régészeti leletek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./
2006. július 6.
Július 5-én a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban megnyílt a Finn–Magyar–Erdélyi–Svéd Művészeti Szimpózium immár hetedik, Kapocs névre keresztelt kiállítása. A tárlat anyaga huszonhárom művész részvételével Sugásfürdőn szervezett alkotótábor termése. A Magyar Rézkarcolók Társasága, a hazai Forte Grafikai Műhely főleg magyar képzőművészei és bukaresti grafikusok, összesen hatvan magyar és román művész grafikai vándorkiállítása nyílt meg július 5-én Árkoson, az Istálló Galériában, Baász Orsolya szervezésében. Siklódy Ferenc csíkszeredai grafikus elmondta, Budapest, Bukarest és Vajdahunyad után érkeztek a művek Árkosra, ahonnan ősszel Csíkszeredába, majd Ploiesti-re vándorolnak. /Szekeres Attila: Képzőművészeti tárlatok nyíltak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./
2006. július 6.
A baróti új református templom felszentelése előtti napon a Zathureczky Gyula énekkar által szervezett hagyományos kórustalálkozó zárószavaként Krizbai Imre tiszteletes azt kérte, hogy azokra a magyarokra, akik Erdély olyan részén laknak, hol lélekszámuk igen alacsony, ne mondjuk azt, hogy szórványságiak – utalt az eseményre meghívott fogarasi–kőhalmi összevont kórusra. Elég, ha szűkebb szülőföldjüknek megfelelően barcasági, mezőségi vagy éppen moldvai magyarságot mondunk. A székelyföldi közösségszervezőknek nagyobb szerepet kell vállalniuk abban, hogy az erdélyi tömbmagyarságtól távolabb szakadtak is nemzetünk részének érezzék magukat. Ennek egyik leghatásosabb módja, ha saját egyházi, ifjúsági, kulturális és közéleti rendezvényekre meghívják őket. /Hecser László: Ne legyen a szórvány – szórvány! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 6./
2006. július 6.
Közel két hónapos kényszerbezárás után ismét látogathatók Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum főépületének tárlatai. A Kossuth utcai ingatlan egy részét – a restaurátorműhelynek helyet adó termeket – visszaperelték az egykori tulajdonosok leszármazottai. Az intézménynek vissza kellett szolgáltatni az épület hátsó részét. Az épület visszaigényelt részén működő restaurátorműhelyek, valamint a raktárak berendezéseit az utca túloldalán lévő képtárba költöztették. A képtár egyelőre zárva tart. A Haáz Rezső Múzeum főépületének jövője is kérdéses, ugyanis azt is visszaigényelnék a tulajdonosok. A létesítmény fenntartója, az önkormányzat korábban pert nyert az ügyben, az örökösök ellenben új jogi eljárást kezdeményeztek. /Szász Emese: Kérdéses az udvarhelyi múzeum sorsa. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./
2006. július 6.
Szatmárnémetiben az egyik helyi román lap nemrég azt írta Szabó Istvánról, a Szatmár megyei tanács elnökéről, hogy két év alatt ezerszer utazott külföldre, legtöbbet Magyarországra utazott, ahol ki tudja mit csinált, kivel találkozott, miket mondott. Szabó István az egyik utóbbi tanácsülésen nyilvánosan tisztázta, képtelenség volna két év alatt ezerszer külföldre utazni, hisz a két esztendőnek együtt nincs ennyi napja. A határrendészeket felkérte: adják meg, hány ki- és beutazást lehet pecsételni egy útlevélbe. A válasz: 150-et. Erre a ROMÁN lapban már nem tértek vissza. /Sike Lajos: Út és útlevél. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2006. július 6.
A csíksomlyói Szent Péter és Pál-plébániaépület előtt július 5-én az ősi lovas magyar idők elevenedtek meg. Május 27-én ültek lóhátra Dobogókőn, és azóta vágtáznak, ügetnek, poroszkálnak végig az egykori Nagy-Magyarország területein. Az ősi időket idéző korhű, magyaros motívumú ruhákat, bőröket viselő lovas csapat először északra, Felvidék felé vette útját. Ott csatlakozott hozzájuk a hatodik társ, aki mostanáig nyereg nélkül tett meg 800 km-t. Régi magyar fegyverek: íj, szablya, bőrrel vont vesszőfonatos pajzs is a felszerelésükhöz tartozik. A tervbe vett útjukat, a mintegy 3800–4000 km-es távot vélhetően szeptember közepére sikerül teljesíteni, akkor érnének vissza kiindulópontjukra. A hat lovas – köztük egy lány – nyolc lóval poroszkálja végig a Kárpát-medencét. /Antal Ildikó: Patanyomok jelölik újra az ezeréves határt. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./
2006. július 6.
Amióta az András Alapítvány Lázárfalván a Tókerti Tánctanoda nevű malomtanyán táncoktató központot hozott létre – ahol jelenleg is Kaláka-mozgalom zajlik –, ez a birtok vette át a lázárfalviak élénk központjának számító kőkeresztje körüli térség egykori szerepét. Idén már öt különböző helyen lesz hasonló kalákamunka. Most újra Lázárfalvára jött dolgozni egy közel harmincas létszámú magyarországi fiatal – többnyire tájépítészeti, vidékfejlesztési szakon tanuló egyetemisták, szakemberek. Ezúttal nem a falu szállásolja el a kalákásokat, hanem András Mihály, az András Alapítvány elnöke, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes művészeti vezetője vállalta a házigazda szerepét. A táborozók a munka mellett a néphagyományokkal, faluturizmussal, ökoépítészettel kapcsolatos előadásokat is hallhatnak, de marad energia esténként népdalok és néptáncok elsajátítására is. A munkálatok azzal a céllal folynak, hogy a régi malomépületet, az elhanyagolt csűrt és a régi malomházat táncoktató központtá, kézművesfoglalkozások tanodájává alakítsák. A kalákatábor nem csupán a térség rendbetételét jelenti, hanem szellemi és közösségépítő tevékenységet is. /Antal Ildikó: Kalákás táborozók Lázárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./
2006. július 6.
2002-ben Bandi Dezső /1919-2005/ ellátogatott Csittszentivánra, itt is megszervezte a faragókört. A kör vezetését Székely Lajos tanár vállalta fel. Évről évre újabb nemzedékek tagjainak lelkébe lopja be a népi motívumok megörökítését. Ennek részét képezik az évente megrendezett kézművestáborok, amelyek során a helybeliek mellett a környéken vagy távolabb élő kis- és nagyobb diákokkal ismertetik meg a kézműves mesterségek titkait. A most megnyílt táborban közel száz gyermek vesz részt. /(bodolai): Kézművestábor Csittszentivánon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./
2006. július 6.
Kovács András karnagy vezetésével a marosvásárhelyi Vártemplom Psalmus kórusa vajdasági turnén járt. Az év elején Kasza József, Szabadka volt polgármestere Vásárhelyen járt. Részt vett a vártemplomi istentiszteleten, meghallgatta a kórust. Hazatérve konzultált a szabadkai reformátusokkal, s nemsokára érkezett is a meghívólevél Réti Kata aláírásával, aki erdélyi származású szabadkai lelkész. A kórus Szabadkára érkezett, délután egy távoli szórványgyülekezethez látogattak a Vajdaság peremén lévő faluba, Maradékra. A kis lélekszámú gyülekezet nagy szeretettel várta őket. A lelkészcsalád, Gyenge Károly és Tilda bemutatta a református közösséget, és elárulták, hogy a kolozsvári teológián ismerték meg egymást. Másnap az aracsi pusztatemplomhoz vitték el őket vendéglátók. A puszta közepén pompázik a romos állapotában is lenyűgöző, közel ezeréves Árpád-kori templom. A közeli Torontáltorda település iskolásai gyermekei mutattak műsort a műemlékről, Vajna János tanár előadását követően, akinek köszönhetően az utóbbi években megkezdték a romos templom konzerválását, őrzését. Voltak Magyarittabén, ott is felléptek. Palics volt a következő állomás, a Szabadka szomszédságában levő fürdőhely, ahol Ricz Péter történész szabadkai főmuzeológus kalauzolta őket. Innen Bácsfeketehegyre utaztak. A művelődési otthonban Pál Károly polgármester ismertette a helység történetét, majd Bordás Győző, az újvidéki Forum Kiadó igazgatója mutatta be Vajdaság irodalmi életét. A református templomban Csete-Szemesi István püspök köszöntötte őket. Bajsán az evangélikus templomban énekeltek, ahol Dolinszky Árpád szuperintendáns fogadta őket. /b.d.: Közös sors, közös hit…. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./
2006. július 6.
Júliusban menetrend szerint követi egymást a három erdélyi magyar fesztivál: Rockmaraton július 12–15. között Szejkefürdőn 30 zenekarral, Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor július 19–22. között Tusnádon 15 zenekarral, Félsziget 26–30. között Marosvásárhelyen 70 zenekarral. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
2006. július 6.
Nagykárolyban az Idősek Otthonának mintegy 170 bentlakója van, akikről mindössze 4 asszisztens és 17 betegápoló gondoskodik, három váltásban. Az Idősek Otthonát januárban vette át a Szatmár Megyei Szociális Gondozói és Gyermekvédelmi Igazgatóság a helyi önkormányzattól. Az otthon alkalmazottai csak június 6-án kapták kézbe munkaszerződésüket, aláírásra. /Ráduly Andrea: Emberhiány és adminisztrációs problémák. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), júl. 6./
2006. július 6.
Multifunkcionális színpad épül a csíkszeredai Mikó vár udvarán a hét végi, 26. Régizene Fesztivál nyitányára. A megyeszékhely öt templomában július 9-én régizene-koncerteket tartanak. Székelyudvarhelyen a három koncertből kettő helyszíne templom. Zenetörténeti érdekesség, hogy a Csíkszentgyörgy községi bánkfalvi templomban rajtol a Kolozsvárról elszármazott, ma Budapesten élő Barta Tibor orgonahangverseny-sorozata, amelynek során a fesztivál nyolc napja alatt megszólaltatja a régió valamennyi, koncertre alkalmas hangszerét. /Színpadavató csíki régizene. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
2006. július 6.
Kolozsvári szereplése után volt vendége az Áprily-estek évadzáró rendezvényének Nagyenyeden Toldi Éva tanár, újságíró Veszprém megyéből. Toldi Éva kedvenc költőjével, Váci Mihállyal kezdte a műsort, majd Józsa Miklós ny. magyar tanár mondott bevezetőt. Toldi Éva a Veszprémi Napló munkatársa, szakterülete a pedagógia és a hitélet. Váci Mihály küldetést érzett a „szegénység, a szelídség és a szolgálat iránt”, s Toldi Éva 2004-ben megjelent munkájának, amely a biblikus költészetről szól, ugyancsak ezt a címet adta. Toldi Éva második bemutatott könyve a „Pár-beszéd” a bencés apátságban készített interjúit tárja az olvasó elé. A költő-tanárnő a könyvei eladásából a helyszínen befolyt összeget az enyedi Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Ház javára ajánlotta fel. /Bakó Botond: „Szelíden, mint a szél” Évadzáró Áprily-est Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
