Gyurcsány Ferenc kormányfő július 3-án a parlamentben arról beszélt, hogy Magyarországon még mindig feudális viszonyok uralkodnak. Ezt úgy lehetne visszaszorítani, ha szélesítenék a demokráciát. Elképesztő, hogyan akarja szélesíteni a demokráciát a kormányfő. Megszüntetik a határon túli magyarok sokak által sóhivatalnak tartott hivatalát. Azonban az átgondolt nemzetpolitikát nem a hivatalok, sőt még nem is a hivatalnokok száma teszi, hanem a hozzáértő ügyintézés. A határon túli hivatal most beszorul egy minisztériumba, s munkatársainak alig egytizede fogja majd ellátni ama feladatokat, amelyekkel eddig tízszeres létszámfölényben sem tudtak megbirkózni. Mindez, már most megjósolható, a klientúrát fogja… szélesíteni, írta Bogdán László. Hallani, hogy Magyarország visszasüllyed a nyolcvanas évek állapotába, megszüntetik ugyanis a közalapítványokat, közöttük a határon túli magyarság ügyeit menedzselő Illyés Közalapítványt is. Az indoklás: nem működnek megfelelően, annak ellenére, hogy a civil kuratóriumok hozzáértését, ügyszeretetét, becsületességét senki nem vonta kétségbe. Mi a garancia arra, hogy a közalapítványok nélkül ama pénzek, amelyeket ezek kezeltek, valóban azokhoz jutnak el, akiknek a pályázatai a legérdemdúsabbak? Ismerve a magyar és internacionalista bürokráciát, az égvilágon semmi. A kormány ezzel a lépéssel korántsem a decentralizáció, hanem a központosítás felé halad. /Bogdán László: A közelítő jövő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
2006. július 5.
Amennyiben a kormány forgatókönyve megvalósul, akkor pár hónapon belül lényegében eltűnik a magyar-magyar kapcsolatok teljes eddigi intézményrendszere. Kis Tibor a Népszabadságban ezt örömmel üdvözölte. Szerinte a szóban forgó intézmények még egy másik kor szülöttei, erősen túlélték önmagukat – olykor valóságos masztodonnak hatnak a mai hazai és nemzetközi közegben. Szerinte a kisebbségi segélyek mindinkább klientúraépítésre, pártfinanszírozásra folynak el; a közvélemény számára átláthatatlan csatornákon. Az újságíró hozzátette, azért kisebbségi támogatásokra változatlanul szükség van. Az új rendszer kialakításából aligha szabad kihagyni magukat a kisebbségeket vagy az érintett kormányokat. /Kis Tibor: Partitúrák. = Népszabadság, júl. 5.
2006. július 5.
A Magyar Közszolgálati Televízió (MTV) műsorrácsának erdélyi tudósításokat érintő, őszi átalakulása felbolygatta az erdélyi régiókból tudósító stúdiókat. Az eddigi Kárpáti Krónika, Héthatár, Határátkelő, Palackposta, Átjáró, Aranyfüst és Földközelben műsorokat megszüntetik, de az össz-adásidő megközelítőleg azonos marad. „Stúdióvezetőként engem nem értesített senki a műsorrács változtatásáról” – nyilatkozta Marius Tabacu, a kolozsvári Videopontes Stúdió vezetője. Székelyudvarhelyen aggódnak a magyar televízió tudósítói, szerintük a beígért változások alacsonyabb nézettséget, kevesebb rendelést és így kevesebb pénzt jelentenek. Szabó Attila, az MTV állandó helyi tudósítója leginkább attól tart, hogy a tévécsatorna végképp fel akarja számolni a határon túliakról szóló műsorait. Szabó Attila a Héthatár című műsorba készített tavalyi riportjaiért elnyerte az MTV Magyar Ház díját. Berszán-Árus György, a gyergyószentmiklósi Rubin Stúdió vezetője jelezte, eddig folyamatosan munkát biztosítottak. 2004-ben a lakiteleki fesztivál három díját hozták el Az áldozat című filmükkel, tavaly pedig szintén három díjat nyertek a Kinda Lázár és a csíki traktor cíművel. Most meg az egészet összemossák, egy olyan kora reggeli időpontban, amit senki sem fog nézni. A lehetőségek szűkítése nagyon érzékenyen fogja érinteni a határon túli tudósítók mindegyikét, kivétel nélkül – fogalmazott a gyergyói Zsigmond Attila. „Évek óta minden szinten továbbképzéseken vettünk részt, kialakult egy tudósítói csapat. Sokan közülünk ebből élünk, ezt csináljuk. A tudósítók jó része saját pénzéből szerelte fel önmagát többmillió forintos befektetéssel, és ezt a technika folyamatosan felújításra is szorul.” – nyilatkozta Simon József, az MTV háromszéki tudósítóinak egyike. A Palackposta, Határátkelő és egyéb műsorok korábbi 330-360 perces időtartama helyett most a határon túliak egy blokkban kapják meg a politikai, kulturális, társadalmi információkat napi 25 percbe sűrítve. Az erdélyi tudósítók felvetéseire reagálva Dobos Menyhért, az MTV közéleti igazgatója elmondta: az MTV maga készíti el a műsorterveit, nem konzultált a tudósítói hálózattal. Szerinte a kora reggeli sugárzási idő „nem rossz sáv”. Kiemelte, román idő szerint 12-kor ismétlik e műsorokat az m2-esen. /Barabás Márti, Bögözi Attila, Debreczeni Hajnal, Domokos Péter, Gergely Edit, Tóth Adél: A magyar televízió újratárgyalja őszig szerződéseit az erdélyi tudósítókkal. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2006. július 5.
Meg kellett volna hívni a panasztevőket is, hogy több hasznát lássuk e szimpóziumnak – vélte hozzászólásában a brassói rendőrség cigányokkal kapcsolatot tartó felelőse Sepsiszentgyörgyön, az új csendőrlaktanyában tartott konferencián. A négy megye rendőrsége és csendőrsége képviselőinek részvételével lefolyt tanácskozás témája ugyanis ez lett volna: ,,a multikulturalizmus és közrend helyzete a multietnikus (többnemzetiségű) környezetben”. Azonban nem hívtak meg például magyar előadót, ehelyett a kérdést úgy pipálták ki, hogy egy bukaresti levéltári kutató tartott előadást a román közigazgatás újbóli bevezetéséről a világháború utáni Észak-Erdélyben, és arról, milyen szerepet játszott abban a kommunista vezetés alá került Magyar Népi Szövetség. A székelyek lakta régióban nem hívták meg e népcsoport képviselőjét. Kovászna és Hargita megyében a rendfenntartó közegekben alig van magyar. A négy megyéből összehívott sok rendőr- és csendőrtiszt előtt egy bukaresti civil szervezet képviselője elvontan bár, de felvetette az előítéletek és diszkrimináció kérdéseit. Az előadó szerint az interetnikus konfliktust az iskola is élezi azzal, hogy a kisebbségi gyerekek jó része idegen közegként éli meg. Kifogásolta, hogy az iskolákban a vallásoktatásban csak ortodoxok részesülnek, holott a fővárosban is sok a neoprotestáns és más vallású gyerek. Megadták a szót az egyetlen kisebbségi előadóként jelen levő nyelvtanárnőnek, a Roma Párt képviselőjének, aki elmondotta, hogy a romániai cigányság lélekszáma legalább két és fél millió, és 1500 településen alkot túlnyomó többséget, a népcsoport háromnegyede végletes nyomorban tengődik. /(b. kovács): Párbeszéd partner nélkül (Multietnikus szimpózium). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
2006. július 5.
Nem Tusványos ellentáborát szervezzük, hanem választási lehetőséget adunk a fiataloknak – hangsúlyozta Sepsiszentgyörgyön Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, Hargita megye tanácsának alelnöke a július 6-án kezdődő tusnádfürdői tábor kapcsán. A MIÉRT (az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezetek tömörülése) harmadik alkalommal hozza tető alá az egész hetes rendezvényt, a mostani diákszemináriumon mintegy nyolcvan előadó az Ifjúság és az Európai Unió témakört boncolgatja majd. Július 6–12. között integrációról, autonómiatervezetekről, a fiatalok EU-n belüli boldogulási lehetőségeiről beszélnek az RMDSZ és az Magyar Szocialista Párt politikusai, vezető beosztású közhivatalnokok. Borboly azt is elmondta, most először jönnek el táborukba a tusványosi előadók közül, s a MIÉRT-tábor részvevői is elmennek majd a július 18-án, szintén Tusnádfürdőn kezdődő, tizenhetedik Bálványosi Nyári Szabadegyetemre. /(mol): Fiatalok az RMDSZ ernyője alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
2006. július 5.
Nem valami jó volt a hangulat Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum falain belül. Az idők folyamán négy beadványban fordultak panasszal a múzeumi alkalmazottak az intézmény fenntartójához, a megyei tanácshoz, de az önkormányzat mintha tudomást sem szerzett volna ezekről. Mi több, Kató Zoltán igazgató tevékenységének minősítésekor minden évben megadták a maximális pontszámot. Aztán robbant a bomba: a Krónika napilap május 11-i számában az alkalmazottak egy csoportja névtelenül nyilatkozott az igazgató ellen. Ugyanott a megyei tanács elnöke arról beszélt, hogy Kató Zoltán mandátuma lejárt, és belső ellenőrzés folyik a múzeumban: kivizsgálják, hogyan gazdálkodott az igazgató a közpénzzel. Az intézményben alkalmazottak nagy része fél az igazgatótól. Az alkalmazottak képviselője, aki a külvilág felé nem vállalta nevét, a kollégáktól összegyűjtött panaszok lajstromát írásban adta át a Háromszéknek. A néprajzi részleg vezetője, Szőcsné Gazda Enikő viszont vállalta szavait. Elmondta, hogy két évvel ezelőtt az igazgató lebontatta a néprajzi alapkiállítást, s azóta is üresen tátong a terem. A múzeum közben pályázott vitrinekre és bábukra. Erről a részlegvezető nem tudott, s csodálkozására névre szóló levelet kapott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától (NKÖM), amelyben elszámolás-kiegészítést kértek, ugyanis nem értették a múzeum elszámolását. A levélből tudta meg, hogy őt tüntették fel pályázati felelősként. Gazda Enikőnek van még egy rossz élménye. Két nappal azután, hogy műtét után hazakerült, az igazgató rátelefonált, 24 órán belül legyen meg egy pályázattal. Betegen ezt természetesen visszautasította. Jelenleg fél vitrinek tátonganak a kiállítóteremben. A tárgyakat nincs, aki konzerválja, mert a konzervátorokat odatették leltározni. Az igazgató nem állt szóba a munkatársakkal, csak levelezett velük. Az alkalmazottak képviselője által a szakemberektől összegyűjtött panaszok között szerepel az épület állagának fokozatos romlása, anyaghiány az amúgy is korszerűtlen konzerváló-laborban, irodák megszüntetése. Az igazgató kisajátította a múzeum szolgálati gépkocsiját, öt év alatt háromszor cserélte le az adminisztrációs személyzetet, kiállítótermeket számolt fel. Kató Zoltán nem volt hajlandó nyilatkozni addig, amíg kezébe nem kerül az ellenőr jelentése. Közölte, lejárató kampány folyik ellene, de nem tagadja, hogy vannak bizonyos feszültségek. Megszűnt az Acta (a Székely Nemzeti Múzeum, a Csíki Székely Múzeum és az Erdővidéki Múzeum évkönyve), az igazgató állítja, nem ő szüntette meg az Actát. /Szekeres Attila: Zűr a Székely Nemzeti Múzeumban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 5./
2006. július 5.
A két határ menti térség, a magyarországi Hajdú-Bihar és az erdélyi Bihar megye közötti gazdasági kapcsolatok megerősítése érdekében uniós támogatással létrejött a Regionális Európai Képzési Akadémia (REKA); a projekt első bemutatkozó fórumát a múlt héten tartották a Debreceni Akadémiai Bizottság (DAB) székházában. Az Európai Uniótól nyert több mint 42 millió forintos támogatással a REKA-projekt a magyar-román határ menti együttműködésben érdekelt kis- és középvállalkozások, illetve önkormányzati tisztviselők számára nyújt képzési és tréninglehetőséget. A képzés mintegy 30 magyarországi és romániai vállalkozó, valamint köztisztviselő részvételével jövő év tavaszán kezdődhet. /Magyar–román határ menti együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2006. július 5.
Hamarosan megszűnhet a Sepsiszentgyörgyön évtizedek óta orrfacsaró bűzt gerjesztő szennygóc, amennyiben jóváhagyja az Eco SOS civil környezetvédő szervezet, az önkormányzat és a megyei környezetvédelmi ügynökség közös pályázatát az Európai Bizottság. /D. P.: Szennytakarítás az EU pénzén. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./
2006. július 5.
A tordai önálló magyar iskoláért szervezett, ezres tömeget megmozgató május 21-i tüntetésen Torda polgármestere, Tudor Stefanie azt ígérte, hogy az iskola létrehozásához szükséges elvi beleegyezést igénylő határozattervezetet a júniusi tanácsülésen napirendre tűzik, erre mégsem került sor. Bánffyhunyadon Szentandrási István alpolgármester közölte, hogy a februári városi tanácsülés óta – amikor is elutasították a magyar közösségnek az önálló magyar tannyelvű iskola létesítésére vonatkozó elvi beleegyezés iránti kérelmét – nem került megvitatásra az ügy. /L. E.-K., N.-H. D.: Halogatják a magyar iskolák ügyét.= Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2006. július 5.
A napokban a 16. évet zárták a marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskolán, amely a legtöbb végzettet bocsátotta útra a mostani, 2005–2006-os tanév végén. A nappali tagozaton végzett 20 hallgató fele tanító és kántor, a másik fele tanító-hitoktató képesítést szerzett. Újdonságnak számít az iskola történetében, hogy 28 levelező tagozaton végzett fiatal is oklevelet kapott, olyanok, akik 5-10 éve tanítanak, általában félreeső vidéki településeken, illetve hátrányos helyzetű tanulókból álló osztályokban. A végzősök Nagykőrösön vették át a diplomát, az ünnepségen Bölcskei Gusztáv református püspök hirdetett igét. A jövő tanévben is két osztályt indítanak, a nappali tagozat tanító-kántor szakán ingyenes a képzés, a levelező tagozat fenntartásával a továbbiakban is a kis településeken, szórványvidéken oktató fiatalokon szeretnének segíteni, hogy megszerezzék a képesítést. Az okleveleket, amelyeket a nagykőrösi tanítóképző bocsát ki, egységesen honosíttatják az RMDSZ Oktatási Főosztályának a támogatásával. /(b. gy.): A legnépesebb kántor- tanítói évfolyam végzett. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
2006. július 5.
Egyesül a Külföldi Magyar Kulturális Intézetek Igazgatósága a Balassi Bálint Intézettel, ezzel létrejön az egyetemes magyar kultúra centruma – közölte Hiller István oktatási és kulturális miniszter július 4-én Budapesten. Az intézmény a határon túli magyar kultúra magyarországi, és az egyetemes magyar kultúra külföldi bemutatásáért felel – mondta a tárca vezetője. Hiller István hangsúlyozta: jelenleg 18 kulturális intézet működik a világban, és valószínűnek tartotta, hogy az elkövetkező években ez a szám nem változik. /Létrejön az egyetemes magyar kultúra centruma. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
2006. július 5.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság közzétette, hogy országos szinten már csak nyolc madárinfluenza gócpontot kell bezárniuk. /Már csak nyolc gócpont. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2006. július 5.
Július végén új magyar nyelvű napilap jelenik meg Csíkszeredában Csíki Hírlap címmel. A napilap pártállástól független, közérdekű és információs hírlap kíván lenni. A Csíki Hírlap hasonló című elődje 95 esztendővel ezelőtt, 1911-ben hetilapként jelent meg, mindössze három évig, 1914-ig élt. A két világháború között Csíkszeredában több hetilap is tért hódított, de 1944-ben valamennyi megszűnt. Azóta gyakorlatilag a Csíki medencének nem volt saját regionális lapja, így az új Csíki Hírlap hiánypótló a piacon. Létrehozója egy székelyföldi magyar befektetőcsoport. Kovács Attila felelős szerkesztő közölte, az új szerkesztőség 14 főből áll. Valamennyien fiatalok. (EMH) /Új magyar nyelvű napilap jelenik meg Csíkszeredában. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2006. július 5.
Jövőre Románia, akárcsak a többi uniós tagállam, büntetésre számíthat, ha a gazdák több tejet termelnek, mint amennyit a számukra megszabott kvóta előír. A büntetést nem a román államkassza fogja fizetni, hanem a gazda, aki túllépte a saját keretét. Románia jelenlegi éves tejtermelése 5,2 milliárd liter, miközben a csatlakozási tárgyalásokon mindössze 3,1 milliárd litert sikerült kialkudnia az előző kormánynak. Tehát 2007 áprilisától drasztikusan, közel 40 százalékkal kell csökkenteni a tejtermelést, ellenkező esetben a gazda fizet. A szabályok értelmében minden liter tej, ami a farm vagy ház kapuján kívülre kerül, kereskedelmi forgalomba került terméknek számít. A gazdák előtt két lehetőség áll: vagy elfogyasztják a tejet a farmon belül, vagy eladják állataikat, netalán áttérnek a húsfajok tenyésztésére. A szaktárca máris jelezte, óriási gondok várhatók azoknál a családoknál, amelyek 1-5 tehenet nevelnek, a tejet pedig kiviszik a piacra. Nekik más megélhetési forrás után kell nézniük. És a hazai tejtermelés 85 százaléka ilyen “gazdaságokból” kerül ki. /Vihar előtt a tejtermelés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2006. július 5.
Király András Arad és Seres Dénes Szilágy megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő újabb közös törvénymódosító javaslata járt sikerrel. Ezúttal a pedagógusok statútumát meghatározó törvénynek azt a cikkelyét egészítették ki, amely az ingázó tanügyi dolgozóknak a munkahelyre és onnan haza való közszállítási költségeinek a visszatérítését szabályozza. /K. K.: Király András újabb sikeres törvénymódosító javaslata. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2006. július 5.
Lökösháza önkormányzata nemes gesztussal a testvértelepülést, Kisiratos hátrányos helyzetű polgárait támogatta tartós élelmiszerrel: útnak indított 20 tonna lisztet. A polgármesteri hivatal nem fogadhat segélyt, a közvetítést a Kisiratoson működő Máltai Segélyszolgálattal oldották meg. A román vámosok egymás után találtak valamit, érezhető volt a rosszindulat. Először az utánfutó dokumentációját nem találták megfelelőnek. Növény-egészségügyi bizonylattal rendelkeztek, de a román vámosok állategészségügyi engedélyt is kértek. A következő kifogás: fehér liszt-e vagy barna; miért csak azt van a tasakon, hogy liszt… /(balta): Túl drága az ingyen liszt. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2006. július 5.
A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány közvetítésével részt vett a szatmárnémeti CREST Forrásközpont által kiírt meghívásos pályázaton. A nyertes pályázattal a MISZSZ több szórványvidéken (is) tevékenykedő ifjúsági szervezetének biztosított irodai számítógépeket. A nagyszalontai MIDESZ, az érmihályfalvi MIDESZ, a nagykárolyi MADISZ, az avasújvárosi MADISZ, a szászrégeni MADISZ, az aradi AMISZ, valamint a felsőbányai MADISZ és a temesvári TEMISZ nem csupán a helyi ifjúsági közösségek terén folytatnak alapvető értékmegőrző tevékenységet, hanem régióik szintjén ismert és elismert hagyományteremtő rendezvényeket is szolgáltatnak – áll a MISZSZ sajtószolgálatának közleményében. /Számítógépek ifjúsági szervezeteknek. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 5./
2006. július 5.
Magyardécse lakói 113 esztendővel ezelőtt első alkalommal megünnepelték közös sikereiket, amelyeket a cseresznye „megszelídítése”, nemesítése terén arattak. A közös ünneplés aztán szokássá, hagyománnyá érett. Hét évvel ezelőtt újraélesztették az elődök hagyományát. Az első cseresznyeszüretet, majálist, 1893-ban a Bethlen grófok szervezték, Magyardécse gróf Bethlen András birtoka volt. 1896-ban már versenyképes dalárdája volt a településnek A magyardécsei énekkar csaknem minden évben megrendezte a majálist. Az utolsó majálist 1957-ben rendezték és 42 évi kényszerű kihagyás után 1999-ben újraéledt a település ünnepe. Szórványban sokat számít, ha van mit megünnepelni. Az idei cseresznyemajálison fellépett a magyardécsei Cseresznyevirág néptánccsoport, a széki Szalmakalap néptánccsoport, a dési Aranyeső néptánccsoport, a bálványosváraljai néptánccsoport, majd a magyarországi testvértelepülésekről érkezett vendégek műsora zárta a programot. /D. I.: Magyardécsei cseresznyemajális a hagyomány jegyében.= Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2006. július 5.
Székelyvécke község területén több mint 120 idős, beteg, magára hagyott embert lát el a Caritas otthoni beteggondozói szolgálat. Ezt a feladatot Szőcs Cecília vállalta fel. A világtól elzárt településekről van szó, mondta. Hetente jár a rászorulókhoz, a terepjáráshoz kéthetente biztosítanak gépkocsit. Az idős emberek leginkább a magánnyal küzdenek. /m.s.: A beteggondozó még a fejszét is megfeneti. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
2006. július 5.
Mikházán a Csűrszínházi Napok keretében nagy sikert arattak a két szekéren érkező színészek, a Liliomfit adták elő. A bál hajnalig tartott, másnap szentmise és további két előadás: Pályi János magyarországi bábművész produkciója, illetve a helyi gyerekek által előadott Szent Kinga gyűrűje című misztériumjáték. /Nagy Botond: Lógó felhők alatt a nevetés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
2006. július 5.
Sáromberkén a Teleki-kastélyt az Afrika-kutató Teleki Sámuel gróf leszármazottai, Károly, Samu és Mária örökölték és kapták vissza. Mivel az örökösök külföldön élnek, úgy döntöttek, hogy az épületet a köz javára használják fel. A törvények értelmében még négy évig a kastélyban mezőgazdasági szakiskola működik, de az itteni osztályokat el lehet majd költöztetni a marosvásárhelyi szakközépiskolába. Orvosi rendelő és nemrég gyógyszertár is nyílt a kastélyban, mi több, a Milvus madarászcsoport is kapott négy helyiséget használatra. A család négy szobát tartott fenn, amelyeket lakosztályként szeretnének majd berendezni. Megalakult a Teleki-kuratórium, amelynek tagjai az örökösök, ezenkívül a polgármester, helyi tanácsosok, értelmiségiek. Közösen szeretnék majd eldönteni a közel 60 helyiséggel rendelkező kastély sorsát. Berekméri D. István történelemtanár, a kuratórium tagja, a Teleki örökség ápolója elmondta, eddig szó esett arról, hogy itt az Afrika-kutató Teleki Samunak emléket állító múzeumot szeretnének nyitni. Ezenkívül információs, oktatási és konferenciaközpont létesítésének az ötlete is felmerült. /A Teleki-örökség ápolása. Oktatási és kulturális központ Sáromberkén. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
2006. július 5.
Július 2-án zsúfolásig megtelt Désfalván az unitárius templom. Szentgyörgyi Sándor unitárius lelkész meghívására kapcsolaterősítő ünnepségre gyűltek össze a helybéli unitáriusok és vendégeik, az amerikai Belmont város testvéregyházközségének 25 fős csoportja. Az amerikai vendégek koncertet adtak. /Tóth Katalin tanítónő, Magyarsáros: Kopjafaavatás Désfalván. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
2006. július 5.
Amitől a Külüllódombón az alszegiek évek óta tartottak, bekövetkezett. Egy felhőszakadás nyomán kiöntött nem a Kis-Küküllő, sem a Nagy- Küküllő, hanem a dombói „szerelempatak”, s betonkerítéseket elsodorva árasztott el jó néhány házat, sodort el állatokat, szennyezett kutakat. A falu bejárata környékén lakó 30-35 család évek óta több ízben is kérvényezte a Nagypatak medrének szélesítését, mélyítését, a gondatlan gazdák felszólítását a meder tisztítására. Mindhiába fordultak a polgármesteri hivatalhoz. A hirtelen áradáskor a fiatalok összefogásának köszönhetően az éjszaka sötétjében, hatósági segítség nélkül, mellig vagy nyakig érő vízben sikerült homokzsákos gátat emelni, így védve meg a házakat attól, hogy ne ömöljön még több víz a szobákba, konyhákba. A polgármester ott volt a csaknem vízbe fúló fiatalemberek mellett, a kocsijából nézte a történteket. /Simon Kerekes Csilla: Nyugodt álma volt, polgármester úr? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
2006. július 5.
A 63 éves Szász Erzsébet 1990-ben odahagyta az árcsói vendéglőt, mely évtizedekig munkahelyet jelentett számára. Úgy döntött, hogy régóta dédelgetett álmát valóra váltja. Lakásán berendezett egy formázóműhelyt, s megépíttetett egy kis égetőkemencét is. 2000-ben Székelyudvarhelyen önálló kiállításon mutatkozott be. A naiv művészek Szebenben megrendezett közös kiállításán díjazták munkáit. Lakásán berendezett tárlatát többen látogatják, főleg átutazó külföldi turisták. /Kristó Tibor: A korondi naiv szobrász. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./
2006. július 5.
A 150 képviselő eskütételével július 4-én Pozsonyban megalakult a Szlovák Köztársaság új, hat pártból álló parlamentje. A június 17-i előre hozott választás alapján a Robert Fico vezette Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) elnevezésű, eddig ellenzéki párt 29,1 százalékos eredményt ért el, 50 mandátumhoz jutott. A leköszönő kormányfő, Mikulás Dzurinda vezette Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió – Demokrata Párt 18,3 százalékkal végzett, és így 31 mandátumot szerzett, az előző ciklusban parlamenten kívüli nacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS), élén Ján Slotával, 11,7 százalékos eredménnyel 20 mandátumot nyert. Ugyanennyi, 20 mandátumhoz jutott az előző két ciklusban kormánypárti szerepben politizáló, a választáson 11,6 százalékos eredményt elért Magyar Koalíció Pártja. 8,7 százalékos eredménnyel, 15 mandátummal kapott helyet ismét a parlamentben a két cikluson át ellenzékben politizáló Vladimír Meciar vezette Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (LS-HZDS), 8,3 százalékkal és 14 mandátummal pedig a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), amely a Dzurinda-kormányból való kilépésével az előre hozott választást előidézte. Az új kormány megalakításával megbízott Fico a magyarellenes politikájáról elhíresült nacionalista SNS-t és Meciar pártját, az LS-HZDS-t választotta koalíciós partnerének. Fico partnerválasztásának külföldi visszhangja komoly visszatetszéseket jelez. A három kormánypártnak összesen 85, az ellenzéki pártoknak 65 mandátumuk van az új törvényhozásban. /Megalakult Szlovákia új parlamentje. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
2006. július 5.
Díszdoktorrá avatta nemrég a Miskolci Egyetem dr. Gyenge Csabát, a Kolozsvári Műszaki Egyetem professzorát, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökségi tagját. /Dr. Gyenge Csaba miskolci díszdoktor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2006. július 5.
Grendel Lajos Kossuth-díjas szlovákiai magyar író Einstein harangjai című regénye nyerte el a Giuseppe Acerbi Irodalmi Díjat, amelyet Castel Goffredo városa alapított, és idén 14. alkalommal ítélték oda – közölte az MTI-vel a Római Magyar Akadémia igazgatója, Csorba László. /Grendel Lajos irodalmi díja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2006. július 5.
A magyar hadtörténelem egyik fehér foltjának eltüntetéséhez kíván hozzájárulni a Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban. Dokumentumok 1941–1953 című közel négyéves munkával elkészült dokumentumkönyv, amelynek magyar nyelvű kiadását – egy évvel az orosz kiadvány után – nemrég mutattak be Budapesten a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, a Magyar Hadtudományi Társaság és a Biztonságpolitikai Szakkollégium szervezésében. Nagy László akadémiai doktor, a Magyar Hadtudományi Társaság elnöke bevezetőjében elmondta, hogy hiánypótlónak is nevezhető a kötet, miután immár közel egy évtizede kutathatóak az oroszországi levéltárak. Varga Mária Éva levéltáros, a kötet egyik szerzője, főszerkesztője és lektora elmondta, a Magyar–Orosz Levéltári Együttműködési Bizottság közös kiadványként megvalósult dokumentumkötet megszületéséhez szükség volt a megállapodásra az Oroszországi Állami Katonai Levéltárral, miután évekig tartó munka kezdődött. A főszerkesztő elmondta, hogy nem voltak színtiszta magyar hadifogolytáborok. A háború alatt összesen 4,1 millió hadifogoly volt a Szovjetunióban, ebből a németek és a japánok után, a magyarok voltak a legtöbben. A feltárt dokumentumok alapján 501 ezer és 541 ezer ember között lehettek magyar hadifoglyok. A halálozásukban eddig a 89 ezres létszámig jutottak. A félmillió hadifogoly mellett mintegy 130 ezer magyar polgári személyt is elvittek a Szovjetunióba. Pontos számokat nehéz meghatározni, mivel a hadifoglyok és az internált civilek egy része nem Magyarországról, hanem a trianoni határokon túlról, Észak-Erdélyből vagy Dél-Szlovákiából került a Szovjetunióba. A halálozási ráta 1943-ban volt a legmagasabb, 89 százalékos, ami a legnehezebb háborús év volt a Szovjetunóban. 1943. január 1-jén egyébként 345 volt a magyar hadifoglyok száma, ami az év végére több mint 30 ezerre emelkedett. A történész beszámolt az akkori szovjet katonai jelentésekben fellelhető jelentős utólagos korrigálásokról. Nem volt egyértelmű, Budapest ostrománál ki került hadifogságba a magyar fővárosban, illetve az azt körülvevő, Esztergomig tartó katonai gyűrűben. (MTI) /Magyar hadifoglyok a Szovjetunióban.= Szabadság (Kolozsvár), júl. 5./
2006. július 5.
Rokaly József tanár Gyergyócsomafalva monográfiájának második vaskos kötetével is megajándékozta szülőfaluját és nemzetét. A monográfia második kötete Gyergyócsomafalva történetét részletezi 1918-tól napjainkig. A községi élet, a rendtartó székely falu bemutatását szemléltetik a román nemzeti, nacionalista jellegű földreformtörvények (1921, 1945, 1990) helyi alkalmazásai, visszásságai, a gyergyócsomafalvi közbirtokosság két világháború közötti és jelenlegi küzdelmei. Az 1989-es rendszerváltás utáni rész népességfogyásról, a tulajdonviszonyok rendezetlenségéről, a településre jellemző famegmunkálásról értekezik. Adatokat közöl Gyergyócsomafalva hatvankét nevezetes személyiségéről, köztük Köllő Miklós és Borsos Miklós szobrászművészekről. /Komán János: Az alapkutató helytörténetírás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./
2006. július 6.
Őszre halasztotta július 4-én a képviselőház plénuma a kisebbségi törvénytervezet vitáját. Az RMDSZ képviselőházi frakciója tiltakozásul úgy döntött, jelen lesz a rendkívüli parlamenti ülésszak munkáján, de csakis az európai integráció szempontjából fontos törvények megtárgyalásában vesz részt. Ugyanakkor az RMDSZ képviselői megszavazzák az adóügyi törvénykönyvet módosító kormányrendeletet, mivel a szóban forgó jogszabály közvetlenül érinti az ország uniós csatlakozását. Márton Árpád bírálta, hogy a parlamenti csoportok nem tartották be azon ígéretüket, miszerint felgyorsítják a kisebbségi törvénytervezet megtárgyalását a bizottságban. Mint fogalmazott, a szóban forgó jogszabállyal az RMDSZ-t nem lehet zsarolni. A képviselő szerint a politikai pártok közül a DP gördítette a legtöbb akadályt a testület munkája elé. Márton Árpád emlékeztetett: eredetileg a házbizottságnak 2005. december 16-ig kellett volna elkészítenie jelentését a törvénytervezetről, de mivel ez nem sikerült, 2006. február 15-ig kitolták a határidőt. Azóta a bizottság szabálytalanul dolgozott. A pártok minél tovább húzzák-halasztják a döntést, hátha időközben bekövetkezik a pozitív országjelentés, és akkor elfelejthető lesz az egész. Markó Béla szövetségi elnök úgy nyilatkozott: egyértelmű, hogy jelenleg Romániában nincsen többségi politikai akarat a kisebbségi törvény elfogadására. Arra a kérdésre, hogy felvetődött-e az RMDSZ-nek a koalícióból való kilépése, Markó Béla elmondta: ezáltal sem a kisebbségi törvény helyzete, sem más problémák nem oldódnak meg. /P. A. M.: Őszire halasztották a kisebbségi törvénytervezet vitáját. Az RMDSZ bojkottálja a parlament munkáját. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./
