Képtelen előteremteni saját forrásokból a műemlékeinek rehabilitációjához szükséges alapokat, s így testvérmegyéihez fordul segítségért Kovászna megye tanácsa. Együttesen megpályázhatnák a kulturális invesztíció összegét az Interreg IV C régióközi EU-s program keretében. Nyolc háromszéki vártemplom, több nemesi kúria és a Bálványos, illetve Ika várromjainak leromlott állapota késztette a megyei tanácsot arra, hogy lépéseket tegyen. A restaurálandó létesítmények listáján szerepel többek között az 1330-as készítésű falfreskót is magáénak mondható gelencei római katolikus templom is. /Domokos Péter: Európa segít Háromszéknek? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2007. augusztus 28.
A szórványban élő gyerekeknek öröm volt az együttlét Érmihályfalván. Ötvösd iskolája kicsi, összevont osztályos, egytanítós iskola. Dr. Bodó Barna, a Szórványkutató Központ igazgatójának köszönhetően az ötvösdi iskolás gyermekek vakációzhattak Érmihályfalván az ottani gyerekekkel. Az érmihályfalvi anyanyelvi táborban más szórványból is érkeztek, Óradnáról, de csángó gyerekek is jöttek. – Ötvösd faluban jelentős külső támogatással sikerült felújítani az iskolát. /Az egymásra találás öröme. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./
2007. augusztus 28.
A korábbiaktól eltérően nem lesz utcai programja az augusztus 31. és szeptember 2. között Szatmárnémetiben megrendezendő, sorrendben VI. Partiumi Magyar Napoknak, a szatmári magyarság legnagyobb, több tízezres tömeget megmozgató rendezvényének. Varga Attila parlamenti képviselő, a főszervező Identitas Alapítvány elnöke elmondta: nem áll annyi pénz rendelkezésre, mint a múlt esztendőben, a megyei tanács csak fele annyi támogatást adott, mint tavaly, s idén a korábbi anyaországi támogatások is elmaradtak. A rendezvény súlypontja az árnyas fákkal teli Kossuth kert lesz. Itt lesz a könyvvásár, a kézművesek utcája, itt kap pódiumot számos gyermekműsor, többféle sport- és néptáncbemutató, itt lép fel több ismert hazai és magyarországi zenei együttes. Először lesz lovasbemutató – a hortobágyi csikósok főszereplésével –, operagála a debreceni Csokonai Színház művészeinek fellépésével, és először mutatkozik be egy ilyen szabadtéri rendezvény keretében a világhírű szatmári vívóiskola. /Sike Lajos: Utcára nem megy a Partium. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2007. augusztus 28.
Sebestyén Mihály, a Teleki-Bolyai Könyvtár vezetője nem fogadja el, hogy a könyvtárosi mesterség unalmas lenne, mert már az emberek nem járnak könyvtárba. Több pontban sorolta fel érveit, így a könyvtáros számára a legkönnyebb az önképzés, továbbtanulás. Az internet nem helyettesíti a könyvet. Az iskolákban, egyetemeken folyton adnak olvasni- és tanulnivalót, amelyért be kell ülni közgyűjteményekbe. A könyvtároson áll, mit és mennyit kínál az olvasónak. /Sebestyén Mihály: Csókoltatom Béfét. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
2007. augusztus 28.
Egy nemrég megjelent tanári segédkönyv, amely az Oroszország modern története 1945–2006 között címet viseli, „a Szovjetunió legsikeresebb vezetőjének” minősíti Sztálint. Az uralkodása alatt végrehajtott tisztogatások és kollektivizálás mintegy 25 millió áldozatára a szerzők csak egy mellékmondattal térnek ki: a rezsim „a politikai elnyomás eszközével mozgósította nem csak a széles tömegeket, de a vezető elitet is”. Vlagyiszlav Szurkov, a Kreml helyettes személyzeti vezetője most azt akarja, hogy a történészek új ideológiát gyártsanak, amely illik a jelenlegi rendszerhez – állítja Eduard Radzinszkij orosz történész. Az agymosás megteszi a hatását. A Levada Központ által júliusban végzett felmérés szerint a 16 és 19 év közötti orosz fiatalok 54 százaléka úgy véli, hogy Sztálin „bölcs vezető” volt. Kétharmaduk szerint Amerika „vetélytársa és ellensége” Oroszországnak, míg 62 százalék azt akarná, hogy a kormány „deportálja a bevándorlók többségét”. /Moszkvában „ébred már az alvó oroszlán”. Sztálin – a Szovjetunió legsikeresebb vezetője. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2007. augusztus 28.
Temesváron társulati üléssel megkezdte a 2007–2008-as évadot a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház. Könczei Árpád zeneszerző és koreográfus, valamint Plugor Judit táncpedagógus irányításával megkezdődött az első mozgásművészeti mesterkurzus, amelyen nemcsak a temesváriak, hanem más romániai és vajdasági magyar színházak tagjai is részt vesznek. Könczei a Kövesdy István rendezte Ibusár és a Török Viola által jegyzett Ingyenélők színpadra állításánál működött közre a Csikyben, s ekkor támadt az ötlete, hogy fektessenek hangsúlyt a mozgáskultúra fejlesztésére. Szász Enikő igazgató kemény szezont ígér, 9-10 premierrel a műsorban. Az első kettőt mindjárt szeptemberben: 13-án Mátray László egyéni előadóestjére (Az állat is ember…) várják a nézőket a Művészetek Házába, 27-én meg a Gyöngyharmat János című bábjátékra Lábadi Éva rendezésében. Októberben Mátyás Zsolt Imre állít színpadra egy Csehov-adaptációt De mi lett a nővel? címmel, s az év végén bemutatják a Macskák című musicalt. Szász Enikő erősíteni szeretné a térségi együttműködést, ezért “elhozzák” az újvidéki Tanyaszínház Pál utcai fiúk című produkcióját, amelyben öt temesvári színész is játszik. Emellett rendszeresíteni akarja a szomszédos megyékbe a kiszállásokat. /Pataky Lehel Zsolt: Évadkezdés a magyar társulatnál. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./
2007. augusztus 28.
A Csíki Játékszín társulata a 2007/2008-as évadban négy nagyszínpadi produkcióval, valamint egy bérleten kívüli stúdiótermi előadással várja közönségét, ugyanakkor a mesebérletesek számára egy újabb gyerekdarabot is színre visz. Bérleten kívüli előadásként szeptemberben mutatják be William Shakespeare Tévedések vígjátékát Kövesdy István rendezésében. Októberben Parászka Miklós rendezésében egy újabb musicallel várja közönségét a társulat. La Mancha lovagja címmel viszik színre a Dale Wassermann – Mitch Leigh – Joe Darion-darabot. Novemberre tervezik A. P. Csehov Cseresznyéskert című színjátékának bemutatóját, Hargitai Iván rendezésében. Ezután Mesék az operettről címmel Kállai István – Nemlaha György művét mutatják be Csutka István rendezésében, végül Szép Ernő Lila akác című szerelmes históriáját kelti életre a Csíki Játékszín társulata, Parászka Miklós rendezésében. A mesebérletesek a Csíki Játékszín, a Figura Stúdió, illetve a Tomcsa Sándor Színház cserebérletének köszönhetően idén három gyerekdarabot láthatnak. Trapiti címmel Darvasi László gyerekdarabját viszi színre a csíkszeredai társulat Budaházi Attila rendezésében. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház vendégjátékában H. C. Andersennek és J. Svarcnak A császár új ruhája című mesejátéka elevenedik meg, Béres László rendezésében. Az óvodások a Jancsi és Juliska mesejátékon szórakozhatnak, amelyet a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház társulata Dézsi Szilárd rendezésében mutat be. /Antal Ildikó: Az új színházi évad kínálata. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./
2007. augusztus 28.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházban véglegesítették a műsortervet. Négy nagyszínpadi és egy kamara-előadást tervez a társulat, emellett három egyéni produkcióval is készülnek, és a múlt évadból is műsoron hagynak néhány előadást. A nagyszínpad négy előadása: Friedrich Dürrenmatt: A csendestárs, a frissen végzett, sepsiszentgyörgyi Zakariás Zalán rendezésében; John Steinbeck: Egerek és emberek a mindig visszatérő Barabás Olga rendezésében; John Kander–Fred Ebb–Bob Fosse: Chicago, musical Keresztes Attila rendezésében, és végül Ion Luca Caragiale Farsang című, az új fordításban Karnebál címet nyert előadása. A kamaratermi előadást Bocsárdi László rendezi, Witold Gombrowicznak az Yvonne, burgundi hercegnő című darabját viszi színre. Egyéni műsort készít Ruszuly Éva, a társulathoz tavaly szegődött színművész Visky András Júlia című drámáját adja elő; szintén egyéni műsorral készül Kolcsár József J. D. Salinger Zabhegyező című regénye alapján és Magyarosi Imola Émile Ajar Előttem az élet című regénye alapján Momo címmel. És végül a múlt évad műsoron maradó előadásai: John Millington Synge: A nyugati világ bajnoka; William Shakespeare: Lear király; Harold Pinter: A gondnok; Pozsgai–Pinczés–Apostolache: Diploma után; Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde; Apokrif (Bicskei Zsuzsanna táncestje); A pincér dalai (Szabó Tibor egyéni előadása). /Váry O. Péter: Izgalmasnak ígérkező évad (Tamási Áron Színház) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 28./
2007. augusztus 28.
A Magyarországi Református Egyház Zsinata és a Budapesti Erdélyi Gyülekezet üdültetést szervezett 22 romániai nyugdíjas lelkésznek és feleségeiknek augusztus 6–17-e között a Reménység Szigetén (ez a neve a Gyógyszergyári úton levő gyülekezeti központnak). A jelenlegi nyugdíjas lelkipásztorok nehéz időkben szolgáltak a romániai egyházközségekben, sem anyagilag, sem politikailag nem volt lehetőségük megismerni Budapestet és környékét. Dr. Zalatnay István vezetőlelkész, Nemes Csaba intézeti lelkész és munkatársaik mindent megtettek azért, hogy a vendégek jól érezzék magukat. /Id. Balogh Károly, Marosvásárhely: A Reménység Szigetén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./
2007. augusztus 28.
A Maros Megyei Múzeum régészei folytatják az ásatásokat a marosvásárhelyi vár udvarán. Soós Zoltán múzeumigazgató elmondta, kollégáival a hajdani Anjou-kori, (1310 – 1350) Ferenc-rendi kolostor kerengőjében sok XVI – XVII. századi használati tárgyat, kerámiatöredéket találtak. /v. gy. : Anjou-kori leletek a várban. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./
2007. augusztus 28.
Marosvásárhelyen a Református Kollégium fennállásának 450. évfordulója alkalmat nyújt arra, hogy felidézzék azokat, akik életükkel fizettek azért, mert szembeszálltak az önkényuralommal vagy az embertelen diktatúrák végeztek velük. Török Jánost a Mack József által szervezett összeesküvésben vállalt szerepe miatt 1854. március 10-én kivégezték a marosvásárhelyi Postaréten. A Székely Vértanúk emlékműve lett a Maros megyei magyarság március 15-i megemlékezéseinek a színhelye. Az iskola két izraelita vallású volt diákját, Tischler Mártont és dr. Farkas Róbertet Auschwitzba hurcolták és elpusztították. Kincses Előd olyan személyiségekről emlékezett, akiket személyesen ismert és akik a kommunista diktatúra, sőt a posztkommunista utóvédharc áldozatai lettek. Nemes Károlyt az új hatalom az iskola igazgatói székébe ültette. Élete legnehezebb döntését Székely János írta meg A nyugati hadtestben. Nemes Károly azért került a Szekuritáté karmai közé, ahonnan csak halálos betegen szabadult, mert amikor a magyar tábori csendőrök szeme láttára a kivégzőosztag megtagadta halálraítélt katonaszökevény falustársának főbe lövését, jól döntött. Magyar királyi hadnagyként tisztában volt azzal, hogy a parancsmegtagadás valamennyi emberének felkoncolását vonta volna maga után. Ekkor tette meg a sorsdöntő lépést: azért, hogy többi katonájának életét megmentse, ő hajtotta végre a halálos ítéletet. Tanár- és hadnagytársa, Pálffy Antal, a hadbírósági tárgyaláson karakánul védelmezte Nemes Károlyt. A Szoboszlai-kirakatperben 11 embert végeztek ki, köztük Dr. Kónya Istvánt. Moyses Márton Kincses Előd osztálytársa volt, 1959-ben érettségiztek. 1956 őszén nem tudták, hogy miért került osztályunkba Moyses Márton. Csak a rendszerváltozás után tudták meg azt, hogy Kozma Béla igazgató embermentő akciójáról volt szó. Moyses ugyanis Magyarországra próbált szökni azért, hogy harcoljon a magyar forradalomban. 1960-ban, elsőéves egyetemistaként Kincses Előd Emese húgával egy előadóteremben ültek, amikor mindenki szeme láttára elhurcolta Moysest a Szekuritáté. A politikai foglyokat 1964-ben amerikai nyomásra kiengedték, de ő csak 1967-ban szabadult. Szabadulása után tovább üldözték, nem kapott megfelelő állást, kitűnő képességei ellenére nem tanulhatott tovább. A rendszer elleni tiltakozásként 1970-ben a brassói RKP-székház előtt felgyújtotta magát. A felületes kórházi ellátás következtében az égési sérülésekbe belepusztult. Visky Árpád színművészt sokan ismerték és elismerték rendkívüli tehetségét. A sepsiszentgyörgyi színházhoz került, összeszólalkozott két szekus tiszttel. Ezért államellenes izgatásért öt évre ítélték, másfél év után kegyelemmel szabadult. Többet nem engedték színpadra, 1986. január 12-én a városszéli erdőben felakasztva találták. Azóta is kérdéses: önkezével vetett véget életének vagy idegenkezűség is közrejátszott? Hegyi Lajos matematikus 1989. december 22-én a marosvásárhelyi Grand Szálló előtti gyilkos sortűz egyik halálos áldozata volt. Ismerői szerint egy rendkívüli tehetségű fiatalembert pusztítottak el a román hadsereg golyói. A gyilkos sortüzet parancsoló Cojocaru tábornok azóta sem felel a hat halottért. Ugyanúgy nem tesz semmit felelősségre vonásáért a(z) (i)gazságszolgáltatás, mint ahogy 1990. fekete márciusa miatt sem. Ez a helyzet felveti a politika, az RMDSZ felelősségét is! Hogyan lehetséges az, hogy a hét halottal járó bukaresti bányászjárásért és az 1989 decemberi sortűzért folyik a büntető eljárás, a marosvásárhelyi gyilkos sortűzért nem felel senki? Toszó Árpád mérnök 1954-ben érettségizett. Temesváron, 1989-ben, Tőkés László közeli munkatársa és védelmezője volt, ezért a szekuritáté célkeresztjébe került. A fordulat után pedig határozottan követelte anyanyelvi jogainkat, iskoláinkat, a temesvári sortüzek felelőseinek megbüntetését. Azért, hogy elhallgattassák, 1990 május végén tőrbe csalták és félholtra verték. Egy hónapra rá Budapestre került a Honvéd kórházba. Külső kényszerítő körülmények miatt felesége hazaszállította Temesvárra, ahol barátai szerint gyanús körülmények között, 1992 júniusában meghalt. A mártírok megérdemelnék azt, hogy az iskolánk udvarán vagy a Bolyaiak szobra mellett egy, a nevükkel megjelölt kopjafa őrizze emléküket. /Kincses Előd: Az iskola mártírjai. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 28./
2007. augusztus 28.
Nemrég óriási dokumentumértékű hagyatékot bíztak a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumra. A marosvásárhelyi születésű, a Nemzetközi Fotóművész Szövetség legmagasabb kitüntetését elnyert Marx József fotóművész szakmai munkásságának tárgyi maradványait – több tíz ezer negatívot, számos fotót és kiállítási katalógusok tömkelegét – örökölte meg az intézmény. Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója is megrögzött fotós, jó barátságban volt Marx József fotóművésszel, aki munkásságának hatvan éve alatt, egészen 1992-ben bekövetkezett haláláig, évente 20–30 nemzetközi kiállításon vett részt, és körülbelül 200 hazai, illetve külföldi oklevelet, kitüntetést nyert el. A húszas évektől kezdve mindent és mindenkit lefotózott Erdélyben, de nem csak ott. Riportképei, műemlék- és várképei, néprajzi témájú fotói, illetve színházi képei hatalmas dokumentumerővel bírnak. Erdély minden szegletét bejárta, megörökítette, lencsevégre kapva tájakat, embereket, népviseleteket, épületeket. Alkotásai számos folyóiratban és napilapban megjelentek, köztük a Sütő András főszerkesztette Új Életben, amely újság állandó fotóriportere volt. 1960 és 1985 között ő fényképezte a marosvásárhelyi és szatmári színház bemutatóit, illetve a sepsiszentgyörgyi színház számos előadásáról készít képeket. Marx József családja úgy döntött, hogy az udvarhelyi múzeum lesz a legjobb hely hagyatéka számára. /Máthé László Ferenc: Marx hagyatéka a múzeumban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 28./
2007. augusztus 28.
Elhunyt T. Tóth Sándor matematikatörténész /Torboszló, 1913. – Kolozsvár, 2007. aug. 21./, a marosvásárhelyi református kollégium utolsó igazgatója. A Bolyai, majd az egyesített Babes–Bolyai Egyetem oktatója volt 1977-es nyugdíjazásáig. A matematika történetével még aktív tanárkodása idején kezdett el foglalkozni. Abban a szerencsés helyzetben volt, hogy végigjárhatta Erdély könyvtárait, levéltárait, és mikrofilmre vehette a matematikával kapcsolatos dokumentumokat. 1972-ben és 1974-ben két román nyelvű könyvben foglalkozott a számok elterjedésének történetével Erdélyben és román fejedelemségekben, valamint az első román nyelvű erdélyi matematikai kéziratokkal. 1971-ben vaskos matematikatörténeti litografált egyetemi jegyzetet adott ki. Tudománytörténeti munkássága nyugdíjba vonulása után teljesedett ki. Számtalan cikket, tanulmányt közölt különböző folyóiratokban. 1988-ban Budapesten Szabó Árpáddal közösen jelentette meg a Matematikai műveltségünk keretei c. könyvet, majd 2004-ben a Kriterion adta ki Az erdélyi matematika történetéből c. könyvét, amely a kezdetektől a XIX. század elejéig foglalja össze a matematika fejlődését Erdélyben. Az utóbbi három évben három matematikatörténészt vesztettünk el, írta Kása Zoltán professzor. 2004-ben Filep László nyíregyházi (az erdélyi matematika ismerője és kutatója), tavaly Kiss Elemér marosvásárhelyi professzor távozott. És most T. Tóth Sándor tanártól és kollégától is búcsúznunk kell. /Kása Zoltán: Emlékezés T. Tóth Sándorra (Torboszló, 1913 – Kolozsvár, 2007). = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2007. augusztus 28.
Húsz évvel ezelőtt nem gondolták volna, hogy eljön az idő, amikor új vallásos versek láthatnak napvilágot magyar nyelven. Megjelent dr. Brauch Magda Téged kereslek /Erdélyi Pegazus Könyvkiadó, Székelyudvarhely/ című könyve, melyben Beke Sándor istenes költészetét elemzi. Beke Sándor ezeket a verseket versimáknak nevezi. /Sipos Erzsébet: Az imádság a lélek anyanyelve. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 28./
2007. augusztus 29.
Traian Basescu államfő azzal fenyegette meg a parlamentet, hogy az európai parlamenti választások napján, azaz november 25-én kiad egy dekrétumot, amelyben referendumot rendel el az egyéni választókörzetes szavazás bevezetése kapcsán, ha a parlament október 15-ig nem véglegesíti az új választási rendszerre vonatkozó törvényt. Traian Basescu kijelentette: a legegyszerűbb változatot választja, vagyis a kétfordulós egyéni választókörzetes szavazást, mint a polgármesterek megválasztása esetében. Az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Borbély László szerint egy ilyen népszavazás értelmetlen lenne, mert végül csak a parlamentnek kell megszavaznia az erre vonatkozó törvényt. /Basescu referendummal fenyeget. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Az autonómia az erdélyi magyarság megmaradásának záloga, ehhez egységes belső akarat, erős anyaország, a román állam és az Európai Unió támogatása szükséges. Az anyaországnak az autonómiához való viszonyát illetően Kóka, majd Gyurcsány Ferenc kormányfő megnyilatkozásai után nem sok jó remélhető. A pénzvilágból érkezett két anyaországi politikusnak halvány fogalma sincs a kisebbségi létről, a határon túl rekedt nemzetrészek gondjairól, törekvéseiről, céljairól. Gyurcsány Ferenc képes még román testvérpártja, a megtépázott tekintélyű Mircea Geoana kedvéért is autonómiaellenes kijelentésekre. Képes kijelenteni: az autonómiatörekvés árt a magyar szomszédságpolitikának, s miként a legszélsőségesebb román nacionalista politikusok, ő is azt vizionálja, hogy az ,,autonómia az elszakadás előszobája”. Hányaveti kijelentései azt tudatosítják, az az erős anyaország, mely az autonómiatörekvéseket felvállalná, Románia és a nemzetközi fórumok előtt képviselné (mint egykor Ausztria Dél-Tirol ügyét), egyelőre nem létezik. Gyurcsány és társai fogadatlan prókátorok. /Simó Erzsébet: Fogadatlan prókátorok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2007. augusztus 29.
A Székely Nemzeti Tanács állandó bizottsága Fodor Imre elnök aláírásával közleményben reagált Kóka János, az SZDSZ elnöke, valamint Gyurcsány Ferenc, az MSZP elnöke, magyar miniszterelnök kijelentéseire:„Az autonómia nem időszerűtlen kérdés, hanem különféle formáinak alkalmazása éppen a székelység és az egész határon túli magyarság megmaradásának egyetlen lehetősége. Példa erre a számos EU-tagországban létező autonóm régió, melyek elérésében partner volt az anyaország és nem ellenség. Közhely az, hogy a határon túli magyarok tudják a legjobban, hogy számukra mi a jó. A magyar miniszterelnöknek meg az SZDSZ elnökének ismernie kell, hogy Székelyföld lakói népszavazáson nyilvánították ki az autonómia iránti igényüket. Felelős, az alkotmányt tisztelő politikusoknak ilyen esetben tudniuk kell, hogy ez számukra is milyen kötelezettségekkel jár. Ne tévesszen meg senkit, hogy Magyarország mellett ma már Románia is az EU és a NATO tagja. Mindezen tények ellenére a székelység asszimilálása, életterének ellehetetlenítése napjainkban is folyik. Éppen ezért a székelyek azt várják el Magyarország mindenkori kormányától, hogy valódi anyaországként gyakorolja az őt megillető védőhatalmi státust” – olvasható a közleményben. /Az autonómia nem időszerűtlen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Az európai parlamenti választásokra való felkészülést, illetve a jövő évi költségvetés elfogadását tekinti az RMDSZ az őszi parlamenti ülésszak két legfontosabb prioritásának – közölte Markó Béla szövetségi elnök. Markó Béla elmondta, továbbra sem érti a Szociáldemokrata Párt által benyújtandó bizalmatlansági indítvány igazi indítékait. Az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek közötti tárgyalások kapcsán a szövetségi elnök megismételte: az RMDSZ felajánlja Tőkés Lászlónak a befutó helyet EP-választási listáján, a szövetség nyitott az együttműködésre. /Markó Béla az RMDSZ legfontosabb prioritásairól. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Kedvezően értékelte a képviselőház jogi bizottsága azt a törvényjavaslatot, amely megtiltaná a ciántechnológia alkalmazását a hazai bányaiparban. A jogszabály elfogadása esetén meghiúsulna a Verespatakra tervezett színesfémbánya. A törvénytervezetet Eckstein-Kovács Péter (RMDSZ) és Gheorghe Funar (PRM) szenátorok terjesztették be a parlament tavaszi ülésszaka idején. /Eckstein–Funar páros kontra RMGC. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Augusztus 28-án az Országos Környezetvédelmi Felügyelőség megyei körzetét a sajtó értesítette, hogy a nagybányai REMIN bányavállalat felsőbányai kitermelésénél a vizet szállító cső folyik. A felügyelőség ellenőreinek felszólítására a REMIN intézkedett, hogy a szivárgást megállítsák, de az incidens be nem jelentése miatt a bányavállalatot 25 ezer lejre bírságolták. A múlt héten a vállalat kereskedelmi igazgatóját, Razvan Cosmin Romant, csúszópénz elfogadása miatt letartóztatták. /Csúszópénz után cián. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./
2007. augusztus 29.
A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) augusztus 28-i ülésén bejelentette, hogy Nicolae Corneanu bánsági metropolita és Constantin Balaceanu-Stolnici akadémikus együttműködött az egykori Szekuritátéval, és politikai rendőrségi tevékenységet folytatott. Korábban mindketten nyilvánosan elismerték, hogy közük volt a Szekuritátéhoz. Nicolae Corneanu tagja az ortodox egyház zsinatának, Constantin Balaceanu-Stolnici pedig a pátriárkát megválasztó egyházi testületnek. A CNSAS Bartolomeu Anania (Kolozs), Andrei Andreicut (Fehér), Gherasim (Vîlcea) és Teodosie (Tomis) ortodox egyházi vezetők politikai múltját is vizsgálja, akik korábban elismerték, hogy együttműködtek a volt titkosszolgálattal. Az átvilágító bizottság napirendjén szerepel a suceavai püspök-helyettes, Pimen dossziéja is, akit azzal gyanúsítanak, hogy szintén kiszolgálta a múlt rendszert. Mircea Dinescu, a CNSAS képviselője még az átvilágító testület ülése előtt a sajtónak kijelentette: az ortodox egyház vezetésére pályázók között többen vannak, akik együttműködtek a volt Szekuritátéval. Az ortodox egyháznak mintegy húsz képviselője esetében merül fel a gyanú, hogy közük volt az egykori titkosszolgálathoz, három-négy esetben egyértelmű bizonyítékokkal rendelkeznek. Dan Zamfirescu, a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselője politikai rendőrségi tevékenységet folytatott, döntött a CNSAS. Zamfirescu 1990 és 2000 között SRI-s tiszt volt. 2002-től a PRM tagja. /CNSAS: Corneanu és Balaceanu-Stolnici együttműködtek a Szekuritátéval. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./ Mindez azonban csak a kezdet. Mircea Dinescu, a CNSAS tagja szerint további 16, fontos egyházi tisztséget betöltő személy esetében merült fel a gyanú, közülük néhányan a pátriárka tisztségére is jelöltették magukat. Ügycsomóikat azonban 1989 december 23-án elégették, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) pedig 1990-ben újabb szekuskollaboránsok dossziéinak megsemmisítésére tett kísérletet. Dinescu azt állítja, hogy számos ortodox pap a kommunista rendszer idején a Külföldi Hírszerzési Igazgatóság keretében tevékenykedett. A jövő hétre a CNSAS elé kérették Arges püspökét, Calinic Argatut, Arad püspökét, Timoteit, Suceava püspökét, Piment és Andreicut püspököt. Kiszivárgott értesülés szerint Pimen püspöknek van szekusdossziéja. Ő a hetvenes években Nyugaton folytatta tanulmányait, 1977-ben az egyesült államokbeli és kanadai román ortodox érsekségen szolgált. Dinescu felpanaszolta azt is, hogy a román ortodox egyház minden eszközzel igyekszik megakadályozni a papság átvilágítását, így megpróbálták módosítani a napirendet. /B. T. : Lelepleződnek a szekus főpapok. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Egyetlen nap alatt kilenc határsértőt kaptak el a határrendőrök. Volt már olyan nap is, amikor egy éjszaka 15 afrikai személyt füleltek le, akik épp át akartak szökni a román–magyar határon. Románia Európai Uniós csatlakozása után a magyar határvonalon szolgálatot teljesítő határrendőrök munkája megsokszorozódott. 2007. első félévében 1048 olyan személyt tartóztattak fel a határ közelében, akik szökni készültek, és 277 embert fogtak el szökés közben. A legtöbbjük moldovai állampolgár, akik hamisított román személyivel próbálnak nyugatra menni dolgozni. /Both Abigél: Sorozatos határsértés. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
2007. augusztus 29.
A hamarosan kezdődő parlamenti ülésszakon már egy nő is erősíti az RMDSZ felsőházi frakcióját. A Puskás Bálint alkotmánybírói kinevezése révén megüresedett szenátori helyet ugyanis a háromszéki RMDSZ által a 2004-es előválasztások során kialakított lista harmadik helyezettje, Szabó Ilona tölti be. Szabó Ilona /sz. Vargyas, 1959/ 1978-ban érettségizett a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban, majd 1983-ban Brassóban szerzett faipari mérnöki diplomát. 2001-től a Kovászna Megyei Tanács vidékfejlesztési irodájában dolgozott, egy éve az iroda vezetője. /Kovács Zsolt: Nőként többet kell dolgozni. Interjú Szabó Ilonával, az RMDSZ háromszéki szenátorával. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./
2007. augusztus 29.
A határon túli magyar felsőoktatást támogató, annak visszaállítását szorgalmazó közéleti személyiségeket, politikusokat tüntetett ki augusztus 28-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A Bolyai Kezdeményező Bizottság javaslatára a Báthory-díjat Baldauf Lászlónak, Csányi Sándornak, gróf Degenfeld Sándornak, Göran Lindbladnak, Nagy Eleknek, Vizi E. Szilveszternek, Németh Zsoltnak, Schöpflin Györgynek, Komlóssy Józsefnek, Széles Gábornak, Kónya-Hamar Sándornak, Kozma Józsefnek, Almássy Kornélnak és Balázs Sándornak nyújtotta Tőkés László EMNT-elnök és Hantz Péter, a BKB alelnöke. /Báthory-díjgála. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Rövidesen visszaköltözik a kolozsvári Deák Ferenc utcába az anyafarkas-szobor két kölykével, Romulussal és Remussal arra a kis térre, amelyet majd kialakítanak. A szobrot Róma városa ajándékozta Romániának 1921 szeptemberében, két további másolat Bukarestbe, valamint Chisinauba került. Az emlékmű felirata: Alla citta di Cluj, Roma Madre, MCMXXI – ‘Kolozsvár városának, Róma anya, 1921’). /Visszaköltözik az anyafarkas-szobor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Felülről irányított terv húzódik meg a Moldvába szakadt erdők eltulajdonítása, a székelység kifosztása mögött ― véli Gábor Imre, a gelencei közbirtokosság elnöke, a brassói városi tanács tagja, egyúttal az erdőtulajdonosok Orbai Egyesületének elnöke. – Amikor 2000-ben az 1-es törvény megjelent, megalakították a Nagycsoport közbirtokosságot, s benyújtották igényünket, telekkönyvi kivonatokkal alátámasztva 3488 hektárra. Gelencén négy közbirtokosság, illetve egyesület van, az övék a legnagyobb. A gelenceiek, ha mindent visszakapnának, a leggazdagabbak lennének a megyében. A visszaszolgáltatás során derült ki, hogy Vrancea megyében van a vagyon jó 2400 hektáros része, szinte háromnegyede. Letették a papírokat a tulnici-i bizottság asztalára is. Az ozsdolaiak kérelmét szintén ez a bizottság utasította el. Tamás Sándor és Garda Dezső képviselő mondta el: a választásokon azzal kampányolt a győztes jelölt, hogy ,,magyaroknak semmit vissza nem adunk”, s hogy ehhez bírták a SZDP-s megyei tanácselnök, Oprisan támogatását is. A telekkönyvet korábban csak az Osztrák―Magyar Monarchia területén használták. Nem vette figyelembe a gelenceiek telekkönyvi bizonyítékát a focsani-i bíróság sem. Azok nem érnek semmit ― mondották ―, ők azt az erdőt Stefan cel Marétól kapták. A közbirtokosság száz évre visszamenőleg minden irattal rendelkezik. Hiába, politikai döntés született. Az RMDSZ vezetősége tudott erről, többször voltak náluk, de úgy látszik, nem tudtak közbelépni. Ezt bizonyítja Tamás Sándor képviselő kudarca is. Miután a Legfelsőbb Bíróság is elutasította őket, a közbirtokosság Strasbourghoz fordult. A moldvaiak nem érték be azzal, hogy kisajátították a másét, hanem igyekeztek bebiztosítani magukat afelől is, hogy ott az erdőt semmiképpen se lehessen visszaszolgáltatni. A közbirtokosság eddig visszakapott 800 hektárt helyben, Ozsdoláról 150 hektárt. Az erdőket kiosztották ottani románoknak. A székelységnek mindenképpen veszteség, sok ezer hektár. Azért nem adják vissza, mert magyar tulajdonról van szó. Elvették egy magyar közösségtől, és odaadták egy románnak. /B. Kovács András: Kifosztott közbirtokosságok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Nem vagyok sem nacionalista, sem sovén, sem antiszemita, de mint egyszerű kis magyart, mindig érdekelt nemzetem sorsa. Mélységesen megrendít, ha Szerbiában, Szlovákiában verik a magyart, hogy kormányzati szinten uszítanak ellenünk, hogy Románia legnagyobb létszámú vállalatának kiadványa, a Vasutasok Lapja nyíltan, leplezetlenül a megsemmisítésünkre buzdít. És az is, hogy ezzel szemben az anyaország hivatalosságai többnyire struccpolitikát alkalmaznak – írta Péntek László. Magyarországon általános az elkeseredettség, a jövőtől való félelem, káosz van az oktatásban, egészségügyben. Talán igazuk van azoknak, akik úgy vélik, hogy a bajok legfőbb forrása az elmaradt rendszerváltás, és hogy a vöröskapitalisták, vidéki kiskirályok, csalással és hazugsággal hatalomra jutott szélhámosok basáskodnak a nemzet felett. Sokaknak fáj, hogy ma már legszentebb nemzeti ereklyéinkből is csúfot lehet űzni, lásd például azt a neoliberális suttogó propagandát, amely szerint a Szent Korona „micisapka”, a Szent Jobbról azt írták, hogy pedig „tetemcafat”. Az eddig hamis propagandával elbutított „bűnös” nemzet kezd felébredni, hiszen egyre inkább kiszolgáltatottnak érzi magát, védtelennek magyarságát. A felelőssége azokra hárul, akik ide juttatták az országot. /Péntek László: Magyar Gárda – miért? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Várja a beiratkozókat az új tanévre a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium. Szűcs László igazgató elmondta: az előadói gárda viszonylag stabil, és sok a magyarországi tanár is. A diákok választhatnak: olvasószerkesztést, laptördelést, médiamenedzsmentet is. Olyan elméleti tudományokba kaphatnak betekintést, mint: műfajismeret, internetes sajtó, szociológia, jogi, gazdasági ismeretek, médiaetika, sajtótörténet, világkultúra, kommunikációelmélet és, sajtónyelv. A nagyváradi Ady Endre Sajtókollégiumot (AESK) 1994 őszén hozták létre. 2002. augusztusától Szűcs László, az Erdélyi Riport hetilap és a Várad folyóirat főszerkesztője végzi az igazgatói teendőket. Részleteket az intézmény honlapja, a www.aesk.ro tartalmaz. /O. A. M. : Ahol mindenki megtalálja a kedvére valót. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Bár egy tankönyvnek négy évig is használhatónak kellene maradnia, sok esetben a tanulók annyira megrongálják a tankönyveket, hogy azokat idő előtt ki kell cserélni. Keresztély Irma, Kovászna megyei főtanfelügyelő az elmúlt napokban több iskolában meglepődve vette tudomásul a diákok számára előkészített tankönyvek elhasznált állapotát. Idén első alakalommal volt arra lehetőség, hogy minden megye maga rendelhesse meg a szükséges tankönyveket, nem pedig a minisztérium. Így lehetőség nyílt a magyar nyelvű tankönyvekből két évre elegendő mennyiséget rendelni, mivel így olcsóbban be lehet szerezni azokat. A háromszéki diákoknak a hamarosan kezdődő tanévben közel 85 ezer vadonatúj tankönyvet oszt szét a tanfelügyelőség. A tervek szerint a szeptember 17-i iskolakezdésig minden diák megkapja a román nyelvű tankönyveket, és szeptember 30-áig kiosztják a magyar nyelvűeket is. /Kovács Zsolt: Megrongált tankönyvek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Az augusztus 21-i apácai magyar–roma összecsapások másnapján tartott vészgyűlésen a romák azzal érveltek, hogy a magyaroknak könnyű, mert van földjük, s meg tudják termelni, amire szükségük van. Adjanak nekünk is, s akkor nem kell lopnunk, mondták. – A hadrévi, az apácai, de sok más hazai és külföldi eset is példázza: nincs még megnyugtató, követendő megoldás a romakérdésre. A külön világot jelentő népcsoport európai normák szerinti szocializálását célzó programok kudarcot vallottak. /Csinta Samu: Roma ártatlanság. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./
