Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztálya védnöksége alatt zajlott Magyarvalkón a „Technikai örökségek Erdélyben” elnevezésű alkotótábor első rendezvénye augusztus 24–26-a között. Társszervezők voltak az Országos Turisztikai Fejlesztési és Kutatási Intézet (INCDT), valamint a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT). A rendezvény célja a technikai örökség felkutatása, működőképessé tétele, megőrzése. A technikai objektumok, szerkezetek tudományos feldolgozásához szakértőket kértek meg, a munkálatokba bevonták a diákságot is. A magyarvalkói református templom toronyórájának tanulmányozása és felmérése volt a rendezvény fő történése. A helyszíni munkálatot megelőzte a dokumentációs anyagok előkészítése, adatok gyűjtése, amelyet Bitay Enikő, az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya elnöke irányított. A helyszínen a szakosztály gyergyószentmiklósi képviselője, dr. Márton László mérnök-kutató vezetésével folytak a műszaki munkálatok. /Baki-Hari Zoltán Gábor, az EME-MTSZ titkára: Magyarvalkó. Alkotótábor műszaki örökségünk megőrzésére. Induljanak el az órák és szólaljanak meg a néma harangok! = Szabadság (Kolozsvár), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Augusztus 26-án kopjafaavatásra, ünnepélyes főhajtásra került sor az 1944-es Úz-völgyi csata emlékművének szomszédságában. Az alkalomra több százan érkeztek. A hazáért, nemzetért életüket áldozó honvédekre emlékeztek. Az ünnepséget, melyen felemelő műsorral és vitézi tiszteletadással áldoztak az elhunyt hősök emlékének, vitéz dr. Szőts Dániel törzskapitány vezényelte. /Pásztori Tibor Endre: Főhajtás az Úz völgyében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Idén a kolozsvári Filmtett folyóirat és a Duna Műhely szervezte alkotótábor visszatért a tavalyi helyszínre: a Csíkszeredától 12 km-re lévő Csíkszépvízre. Eddig minden évben más-más erdélyi helységben rendezték meg a tábort. Hatvan ember, tíz nap, tizenhárom kisfilm: ez lenne röviden a leírása a Filmtett-Duna Műhely augusztusi alkotótáborának. A Romániából és Magyarországról érkezett táborlakók a filmkészítés csínját-bínját jöttek elsajátítani-tökéletesíteni. A táborban egy másik csoport is volt, a filmológusok. Ők filmtörténeti előadásokon vettek részt, és naponta több klasszikus filmet néztek meg. /Laslavic Tímea: VI. Filmtett-Duna Műhely Alkotótábor. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 29./
2007. augusztus 29.
A sepsiszentgyörgyi fotóművészek nyomtatott és virtuális katalógust mutatnak be augusztus 29-án, a Magyar Fotográfia Napján. „Az erre az alkalomra készült, Háromszéki életképek című katalógus több helyi művész utóbbi években készült jelentős munkáját tartalmazza” – tájékoztatott Kovács László Attila, a KépVidék alkotócsoport vezetője. A tárlat anyaga a www.sepsiszentgyorgy.info internetes oldalon is látható. /Kovács Zsolt: Internetes galéria. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Várakozáson felül jelentkeztek Szentivánlaborfalvára, a Berde Mózsa nevét viselő, az ősztől I―IV. osztályossá apadó iskola egy hétig tartó sokoldalú tevékenységére. Népi bútorfestéssel is foglalkoztak, a többiek alternatív foglalkozásba kezdtek. Harmincegy vakációzó kisgyerek és tanuló töltötte hasznosan szabadidejét a vakációs bibliahéten. /Kisgyörgy Zoltán: Vakációs bibliahét Szentivánlaborfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2007. augusztus 29.
A napokban érkezett haza az a több mint száztagú székelyföldi csapat, amely a Magyarok Székelyföldi Társaságának szervezésében és a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület támogatásával hatnapos zarándoklaton vett részt Törökországban. A zarándoklat csúcseseménye a székely származású Ibrahim Müteferrika – Székely Ábrahám –, az egykori kolozsvári teológus szobrának leleplezése volt Rodostó városközpontjának reprezentatív terén. A hivatalos ünnepségen török és magyar méltóságok jelenléte, a török katonai fúvószenekar tiszteletadása mellett zajlott a szobor avatása. A Mikes-zarándoklaton részt vevők a Rákóczi Múzeum előtt álló, kisborosnyói cserefából Csernátonban faragott székely kaputól magyar és székely zászlókat lengetve vonultak végig Tekirdag régi utcáján, majd a Magyar utca sarkán elvonultak a Bercsényi Miklós nemrég összeroskadt lakóháza előtt, s megtekinthették Mikes egykori házának hűlt helyét, amelynek megsemmisülése az utóbbi évek magyarországi kulturális vezetőinek a lelkén szárad. A török méltóságok Ibrahim Müteferrikának a török nyomdászat és számos, nagy értékű ősnyomtatvány létrehozásában vállalt szerepe mellett a török és székely–magyar kapcsolatok erősítését hangsúlyozták. Beder Tibor, a Magyarok Székelyföldi Társaságának elnöke, a zarándoklat szervezője török nyelven és magyarul méltatta Ibrahim Müteferrika érdemeit, dr. Szabó Árpád kolozsvári unitárius püspök II. Rákóczi Ferenc tolmácsaként betöltött kulturális közvetítő szerepét hangsúlyozta. Rodostóban a Müteferrika-szobrot és Köpe Csaba faragóművész személyében szobrászt is avattak. A nagyméretű – márványtalapzatra állított –,2,5 méteres szobor a nagy teret körülölelő, magas épületek között jól érvényesül. A kisbaconi erdőségek hatalmas tölgyfájából készült a szobor. Ibrahim Müteferrika rodostói szobra, II. Rákóczi Ferenc ülő alakos emlékműve, a háromalakos Mikes-térplasztika, a Rákóczi Múzeum és a Magyar utcai székely kapu mellett az ötödik magyar kötődésű műalkotás, amely a sok-sok segítség mellett nem egy esetben magyar hatósági ellenkezés közepette jött létre. /Sylvester Lajos: Székely Ábrahám szobra Rodostóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Erdély egyetlen kastélyában sem maradt fenn ilyen kiemelkedő szintű, 17. századi reneszánsz leletegyüttes, mint az altorjai kúriában, amelyet a belső falképek, stukkós boltozatok, faragott gerendamennyezetek alkotnak. Benczédi Sándor, az altorjai kúria felújításáért felelős építész, műemlékvédelmi szakértő elmondta, hogy Apor Lázár a 17. század elején építtette az udvarházat, amelyet Apor István (1638 –1704) erdélyi kincstartó 1693-ban késő reneszánsz stílusban átalakíttatott. A 19. század első felében alakították ki az emeletes, klasszicista stílusú tornácot. A Bolt (régi nevén Úr Háza) nevezetű terem 1651-ben készített falképei néhány helyen jó állapotban maradtak fenn. A család képviselőjeként id. Apor Csaba 1992-ben visszakapta a kastélyt. A tulajdonos 2001-ben bízta meg Benczédi Sándort az épületen végzendő munkálatok koordinálásával, a kutatásokhoz 2002-ben láttak hozzá. Elsősorban pályázatok útján jutnak anyagiakhoz, 2002 óta a sepsiszentgyörgyi székhelyű Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság folyamatosan pályázik az anyaországi Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál, évente átlag másfél millió forintot kapnak a kúria felújítására. Az angliai Headley Trust Műemlékvédelmi Alapítvány eddig 16 700 font sterlinggel támogatta a projektet. A román államtól semmilyen támogatást nem kapnak. /Bordás Bea: Megmenekül a torjai Apor-rezidencia. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Vladimir Tismaneanu az Egyesült Államokban élő történész-politológus történészekből és társadalomkutatókból állította össze csapatát. Alig fél év alatt készítették el a parlament előtt is bemutatott Jelentést, amely alapján Traian Basescu államfő elítélte a román kommunizmust. Idén ősszel jelenik meg könyv formájában a 660 oldalas dokumentum. A Jelentés magyar vonatkozású fejezetének megírására magyar szakembereket kértek fel. A fiatal történészekből álló kutatócsoport tagjai: Stefano Bottoni, a Bolognai Egyetem oktatója; László Márton, a Pázmány Péter Egyetem PhD-hallgatója és a marosvásárhelyi Teleki Téka munkatársa; Lázok Klára, az ELTE PhD-hallgatója és a csíkszeredai Sapientia Egyetem oktatója; Nagy-Mihály Zoltán, a pécsi egyetem doktorandusza és az EME főmunkatársa; Novák Csaba Zoltán, a bukaresti egyetem PhD-hallgatója és a Román Akadémia marosvásárhelyi fiókintézetének munkatársa, valamint Olti Ágoston, az ELTE PhD-hallgatója. Nagy Mihály Zoltán kolozsvári történész elmondta, Vladimir Tismaneanu a kolozsvári Etnokulturális Központ vezetőjét, Salat Levente politológust kérte fel a magyar munkacsoport szervezésére, illetve a magyar fejezet megírására, tudva, hogy ebben a kutatóközpontban etnikai, kisebbségi és kisebbségtörténeti témákban folytak kutatások. Salat Levente a budapesti Bárdi Nándorhoz fordult, aki akkor a Teleki Intézetben dolgozott, és akinek a munkatársi köréből kerültek ki a felsorolt fiatal történészek. Romániában intézményesen nem folyik kisebbségkutatás, csak próbálkozások vannak a Jakabffy Elemér Dokumentációs Tár vagy az Erdélyi Múzeum-Egyesület részéről. Bárdi Nándornak köszönhető, hogy az elmúlt tíz évben megpróbálták intézményesíteni a magyarság kommunista korszakának kutatását, fiatal erdélyi történészeket avatva be a kutatómunkába. – A magyar történészeknek azokat a kérdéseket kellett beemelni a román történetírásba, amelyeket az egyáltalán nem ismer. Például, hogy 1945-től kezdődően hogyan történt a magyar gazdasági intézmények államosítása és megszüntetése. A szövetkezeti központok megszüntetésével óriási vagyonállományt kebelezett be a román állam. Azért szedték össze mindezt, mert a román történetírásban létezik egy feltevés, miszerint a kommunizmus alatt mindenki egyformán szenvedett, sőt, a kommunizmus első időszakában a romániai magyarság pozitív diszkriminációban részesült. - Mindössze fél év állt rendelkezésre a Jelentés elkészítésére. A magyarországi levéltárakban megkezdődött a Romániára vonatkozó kutatás, de a romániaiakban nem. Nagy Mihály Zoltán hangsúlyozta, hogy az erdélyi magyarság 20. századi történetének felkutatásával hadilábon állnak. Reméli, hogy a Tismaneanu-jelentés magyar fejezete felgyorsítja ezeket a kutatásokat. /Oláh-Gál Elvira: Tismaneanu-jelentés – megjelenés előtt a könyv. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), aug. 29./
2007. augusztus 29.
Augusztus 27-én Kolozsváron bemutatták Bíró Vencel /Vértessomló, 1885. aug. 9. – Kolozsvár, 1962. dec. 2./ volt, piarista rendfőnök és történetíró Erdélyi piarista nagyok – kiadatlan életrajzok /Verbum Kiadó, Kolozsvár/ című kötetét, amelyet a budapesti Sas Péter művelődéstörténész szerkesztett. A bemutatón Bíró Vencel életrajzát Sas Péter ismertette. A szerzetes-történész 1885. augusztus 9-én született a Komárom megyei Vértessomlón, a tatai piarista kisgimnáziumba járt. A századfordulón, 1900-ban lépett be a kegyes tanítórendbe. Teológiai és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte a Kalazantinumban, szaktantárgyként a történelmet és a latin nyelvet tanulta. Tanárai közül nagy hatással volt rá Szádeczky Kardoss Lajos, akinél magyar történelmet és diplomatikát tanult a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen. Az ő hatására terelődött figyelme Erdély történelme felé. Bíró Vencel első jelentős szakdolgozata az Erdély külügyi fejlődése a fejedelemség megalakulása korában 1541 – 1571 címet viselte. Tanári pályája a kolozsvári római katolikus főgimnáziumban kezdődött. Jelentős szerepe volt a piarista templom történetének összeállításában, a Szent-Mihály templom restaurálásában is. Jelentős munkát végzett az erdélyi katolicizmus története, valamint intézményei és nagyjai területén. A most bemutatott kötet két piarista tudós szerzetes életrajzát tartalmazza: Dániel Benedek István bölcsész-teológusét és Salzbauer Jánosét, aki a görög nyelv, a földrajz, a történelem, sőt, a számtan és a teológia tudora volt. Olvasható még a kötetben egy Balanyi György és Kolozsvár című tanulmány is. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Bíró Vencel: Erdélyi piarista nagyok. = Szabadság (Kolozsvár), 2007. aug. 29./
2007. augusztus 30.
Jelentős mennyiségű ipari szennyvíz ömlött a Zazar folyóba Máramaros megyében, miután megrepedt az állami Remin bányavállalat egyik zagyszállító vezetéke. A hírügynökségek egybehangzóan arról számoltak be, hogy a baleset során több tíz köbméter, nehézfémeket és ciánt tartalmazó zagy jutott a környezetbe, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter cáfolta, hogy a szabadba került szennyvíz ártalmas lenne az élővilágra. Helyszíni jelentések szerint az állami vállalat munkatársai rendkívül kezdetleges módszerrel próbálták megakadályozni, hogy a mérgező anyag a szabadba jusson, egy ponyvát kötöztek a megrepedt csőre. Octavian Popa, a szakhatósággal párhuzamosan működő területi környezetvédelmi felügyelőség vezetője elismerte, hogy az üzemi vezetékből kifolyt ipari víz olyan mennyiségben tartalmaz réz-, mangán, és cinkionokat, amelyek meghaladják a megengedett értékeket. A magyar állam és a nagybányai székhelyű Transgold Rt. (korábbi Aurul) között jelenleg is zajlik a kártérítési per a 2000 januárjában bekövetkezett tiszai környezeti katasztrófa miatt. Az akkoriban még ausztrál–román tulajdonban lévő bányavállalat meddőhányójából százezer tonna ciántartalmú zagy került a Láposba, majd a Tiszába. A mostani üzemi balesetért felelős Remin bányavállalatnál 2000-ben már történt nehézfémszennyezés, amely akkor jelentős pusztulást okozott a Tisza élővilágában. /Rostás Szabolcs: Ártalmatlan szennyezés? = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2007. augusztus 30.
Két határon átívelő megállapodásról is tárgyaltak az elmúlt napokban magyarországi és romániai önkormányzatok képviselői. Békéscsabán a magyar–román közútfejlesztési tükörprojektek megvalósításáról tanácskoztak a határ menti települések önkormányzati vezetői, valamint a két ország útügyi szakemberei. Ismertették az Elek, Lőkösháza és Dombegyház határhoz vezető útszakaszainak tervdokumentációit. Ez a projekt összességében 70 kilométer út fejlesztését tartalmazza. Emellett az útügyi és önkormányzati szakemberek megvitatták a Gyula–Lőkösháza–Dombegyház–Battonya határ menti útszakasz fejlesztésének lehetőségét. /Magyar–román együttműködés. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2007. augusztus 30.
Az időszerű politikai eseményeket, az érdekvédelmi szervezet kormányzati tevékenységével és az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos kérdéseket tekintette át augusztus 29-én Markó Béla, az RMDSZ elnöke az erdélyi sajtószervek képviselőivel Marosvásárhelyen tartott megbeszélésen. Markó kifejtette: az RMDSZ nem nézi jó szemmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) által a napokban benyújtandó bizalmatlansági indítványt, melyet az RMDSZ nem fog megszavazni. /K. O. : Újságírókkal találkozott Markó. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./ Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta, mi az, amit a szövetség felajánlott Tőkés Lászlónak s a püspököt támogató szervezeteknek: „Az RMDSZ-en kívül is van politikai élet, s partnerként elfogadjuk ezeket a szervezeteket. Nem azt várjuk el, hogy három nap alatt értsünk mindenben egyet”. „Úgy tűnik, Tőkés Lászlóék jelenleg azon vacillálnak, érdemes-e közösködni, vagy sem” – magyarázta Markó. A szövetségi elnök nem érti Tőkés László legutóbbi RMDSZ-ellenes kirohanásait. A püspök ugyanis egy interjúban „az utolsó posztkommunista pártnak” nevezte az RMDSZ-t. Markó emlékeztetett, a szervezet a hazai alakulatok közül elsőként tekintette magára érvényesnek a Temesvári Kiáltvány 8. pontját, amely kizárja a múlt rendszerben vezető szerepet betöltő személyeket a politizálásból. „Domokos Géza háttérbe vonulása ezt példázza” – mondta. „A püspök valószínűleg azért szidott minket, mert érzi, hogy hamarosan megegyezünk, s még el akarta gyorsan mondani a magáét” – jegyezte Markó. /Nemcsak Tőkésékkel konzultál Markó Béla. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2007. augusztus 30.
Az ellenzék rendszerváltási igényére reagálva Markó elutasító álláspontra helyezkedett. „Nem változtatjuk meg az RMDSZ álláspontját, nem választunk más politikai utat, nem tesszük zárójelbe az elmúlt 17 év munkáját és eredményeit. Ha ezt kérik tőlünk, akkor nem tudunk megegyezni” – nyomatékosított. A költségvetési pénzek elosztási módszeréről az RMDSZ elnöke úgy vélte, a szövetség által irányított Communitas Alapítvány méltányosan jár el. Az átláthatóság és a hatékonyság érdekében a Communitas a civil szervezetek bevonását tervezi. Szilágyi Zsolt, Tőkés László kampányfőnöke sajtótájékoztatóján úgy nyilatkozott, holtpontra jutottak a tárgyalások a Tőkést támogató szervezetek és az RMDSZ képviselői között. „Az RMDSZ képviselői szűklátókörűségről tesznek tanúbizonyságot, és nem garantálják, hogy a tárgyalások során tett ígéreteiket be is tartják” – támasztotta alá kijelentését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) alelnöke. A hét végén közéleti személyiségekkel, továbbá a párton kívüli EP-jelöltségét támogató szervezetek vezetőivel tanácskozott Tőkés László. Egyetértettek abban, hogy a jelenlegi helyzet történelmi jelentőségű a hiteles és hatékony EP-képviselet biztosítása és a romániai magyar politikai képviselet gyökeres reformja szempontjából egyaránt. Markó Béla augusztus 29-én megerősítette annak a közvélemény-kutatásnak a létezését, amelyet az RMDSZ ügyvezető elnöke, Kelemen Hunor a Krónikának adott interjújában letagadott. „Valóban van felmérés, elvégre az eredményeket nem az ujjunkból szoptuk ki” – nyilatkozta. A szövetségi elnök azonban leszögezte, hogy a felmérést nem az RMDSZ rendelte meg. Arra a kérdésre, hogy ki rendelhetett közvélemény-kutatást, Markó annyit mondott: „ezt Kelemen Hunortól kell megkérdezni”. A nyár folyamán készült közvélemény-kutatás eredménye alapján Tőkés Lászlónak egyéni jelöltként nincs esélye bejutni az Európai Parlamentbe, de az RMDSZ-nek is nehéz lenne az 5 százalékos küszöb elérése. /Markó lát esélyt a kiegyezésre. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2007. augusztus 30.
Visszautasították a romániai menekültügyi és bevándorlási hatóságok ama szerb állampolgárok egy részének menedékjogi kérelmét, akik az elmúlt hetek során illegálisan léptek az ország területére. A menekülttáborban összesen 36 vajdasági romát szállásoltak el július óta. A zöldhatáron át Romániába szökött vajdasági romák azt állítják, hogy az őket ért atrocitások miatt menekültek el szülőföldjükről. Petar Ladevics, a belgrádi ember- és kisebbségjogi hivatal igazgatója szerint a menekültek többségét hazatoloncolják. /Hoppon maradt szerbek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2007. augusztus 30.
„A Babes–Bolyai Tudományegyetem többnyelvű megjelenítésének új folyamata egy hosszan, nehezen egyeztetett, de immár politikai indulatoktól megtisztított igyekezet” – fejtette ki közleményében Magyari Tivadar, a BBTE magyar tagozatának rektor-helyettese. A BBTE főépületében, illetve az egyes fakultásokon elhelyezett információs és adminisztratív jellegű táblákról Demostene Sofron, az egyetem média főosztályának vezetője azt nyilatkozta, ezeket felújították, az alkotmányosság betartásával: „A bölcsészkaron köztudott, hogy ahány tanszék, annyi idegen nyelvű tábla szükségeltetik az egyes tanszékek megnevezésére. Ezért mindenhol párhuzamosan kihelyeztük a többnyelvű feliratokat. A világnyelvek, a magyar nyelv, a skandináv, szláv nyelvek mellé idén újdonságnak számít az ázsiai és arab országok nyelvén feltüntetett felirat is, ami eddig nem volt. ”Az üdvözlőfeliratok Szatmárnémetiben három nyelven fogadják a tanárokat és hallgatókat: románul, magyarul, németül. Bár nem sikerült az épület teljes belső felújítása, évadnyitóra minden fontosabb munkálatot befejeznek az építők, közölte Végh Béla Balázs, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szatmári tagozatának igazgatója. Minden terembe bekötik az internetet. Ősztől immár fürdővel, konyhával kiegészített vendégszobája is lesz a tagozatnak. Kétnyelvű a tábla a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Csíkszeredai, és Gyergyószentmiklósi Egyetemi Jogú Főiskoláján is, „ez így van már tíz éve – mondta Dombay István, ez utóbbi intézmény vezetője. A gyergyószentmiklósi egyetemen a karbantartási munkálatokat befejezik szeptember elejéig. /Barabás Márti, Pásztor Krisztina, Sike Lajos: Alkotmányos többnyelvűség. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2007. augusztus 30.
Az önálló erdélyi magyar felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenység elismeréseként Báthory-díjakat adtak át a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában. „Vannak vidékek, ahol a tudományok szabadon fejlődnek. De olyan vidékek is vannak, ahol akadályokat gördítenek ezek fejlődésének útjába“ – hangsúlyozta Szabó T. Attila, a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének főtitkára nyitóbeszédében. „Ilyen nehézségekkel kell szembesülniük mindazoknak, akik Erdélyben magyar iskolát, egyetemet szeretnének létrehozni, és ilyen akadályok lebontásában segítettek azok a személyiségek, akiket itt köszöntünk” – mondta a főtitkár. Az elismeréseket, amelyeket – a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) javaslatára – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács adományoz, Tőkés László püspök és Hantz Péter, a BKB alelnöke adta át. A díjazottak: Almássy Kornél parlamenti képviselő, Baldauf László, üzletember; Balázs Sándor egyetemi tanár; Csányi Sándor, Közép-kelet-Európa meghatározó bankcsoportjának elnök-vezérigazgatója; Gróf Degenfeld Sándor üzletember; Komlóssy József kisebbségi szakértő; Kónya-Hamar Sándor EP-képviselő; Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke; Göran Lindblad svéd EP-képviselő; Nagy Elek üzletember; Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke; Schöpflin György politológus; Széles Gábor, a munkaadók szövetségének elnöke, valamint Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. /Kánya Gyöngyvér: „Akadálybontó” Báthory. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2007. augusztus 30.
Cs. Gyimesi Éva előző jegyzeteiben is azt állította: „erdélyi körökben az egyetem fogalma politikafüggően alakult olyanná, hogy az eredetileg benne foglalt tágabb testületből mintegy kizárja a közvetlen tudáskeresők, a diákok társadalmát, a tanári kart pedig – tisztelet a kivételeknek – politikailag színezett szimbolikus térfoglalásra készteti. Ezen a jelképes téren a nemzeti autonómiát oktatási szinten szavatoló, legfontosabbként kanonizált intézményt – az egyetemet – értem”. Erdélyben mindenki egyből egyetemi tanárnak nevezteti magát. Cs. Gyimesi Éva szerint „a tanszemélyzet gyors szaporodásában az igazi elkötelezettség és az ezt mérni hivatott versenyvizsga feltételrendszerének érvényesülése helyett jobbára a státusszimbólum megcélzásának ambíciója és a döntési helyzetben, hatalmon levők preferenciái döntenek. ” Azt azért nem vitatja, „hogy a magyar jelölt bizonyos esetekben etnikai hátrányt szenved”. Ha „lenne önálló magyar egyetemünk, akkor sem tanácsos mellőzni a román kollégákkal történő közvetlen kommunikációt”. A cikkíró szerint az új magyar egyetemi struktúrák „vészesen hasonlítani kezdtek az egykori, diktatúra korabeli intézmény kontraszelektív személyzeti politikájának eredményeire. ” /Cs. Gyimesi Éva: Egyetemi státus. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2007. augusztus 30.
Eltörlik a képességvizsgát az új tanévtől. A kilencedik osztályba való felvételit az egységes felmérő teszteken (félévi dolgozatokon) megszerzett osztályzatok és az általános iskola V–VIII. osztályos eredmények átlaga határozza meg, jelentette be Liliana Preoteasa tanügyminisztériumi szóvivő. Az érettségivel kapcsolatban marad a régi rendszer, ugyanannyi szóbeli és írásos vizsgatétellel, mint eddig. Az országos szintű felmérések, illetve az egységes felmérő dolgozatok pontos módszertanát a minisztérium hónap végéig jóváhagyja. Újítás: az európai intézményekben dolgozó román tisztviselők gyerekei ingyen tanulhatnak az Európai Unióban 2008-tól, román tanárokkal. A kormányülésen elfogadott jogszabály előírja, hogy Románia csatlakozzon az Európai Iskolák statútumát meghatározó konvencióhoz. Ennek értelmében minden országnak joga van a saját nyelvi oktatási vonalához, ha a szükséges számú diák összegyűl. Az oktatási program megegyezik minden nyelvi tagozaton, kivételt képeznek az anyanyelvi tanórák programjai. A beinduló román oktatáshoz tanárokat küldenek. /Törölték a felmérő teszteket az új tanévtől. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2007. augusztus 30.
Botrányba fulladt a múlt héten Sinaián az Oktatási Minisztérium kisebbségi ügyekkel foglalkozó főosztálya által benyújtott törvénytervezet kisebbségi fejezetét is megvitató tanácskozás. Matekovits Mihály főosztályvezető elmondta, hogy a tanácskozáson jelen levő öt szakszervezet elnökei gorombán lesöpörték az asztalról a javaslatukat, őt magát arról próbálták meggyőzni, hogy román, még akkor is, ha magyarul beszél. Egyetlen szakszervezeti vezető sem vetette fel például azt, hogy ők a Hargita, Kovászna vagy éppen a Maros megyei tanügyi szakszervezet képviseletében több ezer magyar ajkú tagot is képviselnek, akik szintén a történelem és földrajz anyanyelven való oktatását szorgalmazzák. /Mózes Edith: A puding próbája. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
2007. augusztus 30.
Magyarország és a határon túli magyar kisebbségek nagy része az EU-n belülre került, ami új típusú nemzetpolitika kialakítását igényli. Aktív magyar külpolitikára van szükség az EU-n belül, amely elsősorban a kisebbségi kérdések képviseletében következetesen lépne fel. Ilyen magyar aktivitásnak alig van nyoma. A koszovói rendezés kisebbségvédelmi megoldásait a magyar kormánynak el kellene fogadtatnia normaként az EU-n belül. Ezzel szemben viszont hivatalosan Magyarország elfogadta az ENSZ-terv keretében, hogy nem tekinti precedensnek e rendelkezéseket. Nem egy román pártvezetővel való tanácskozáson kellene nyilvánosságra hozni – mint tette ezt a múlt héten Gyurcsány Ferenc -, hogy a magyar kormány felülvizsgálta az elmúlt két évtized egyik következetesen vallott álláspontját a kisebbségi sorban élő magyarok autonómiájáról. Elvi szinten ugyanis eddig minden kormány támogatta a határon túli magyarok valamilyen autonómiáját. Ezt a konszenzust felrúgni egy éppen Magyarországra látogató román politikus kedvéért, nem biztos, hogy diplomatikus cselekedet, olvasható a Heti Világgazdaságban. A magyar-magyar kapcsolatok kérdését hiába is próbálná meg háttérbe szorítani a kormány, az olyan adottság, amellyel mindenféleképpen számolni kell. /Riba István: Nemzeti színek. = Heti Világgazdaság (Budapest), aug. 30./
2007. augusztus 30.
Tőkés László püspök bejelentette, a Királyhágómelléki Református Püspökség bojkottálni fogja a nagyszebeni Európai Ökumenikus Gyűlést, többek között azzal, hogy csökkentett számú küldöttséggel vesz részt rajta. Tőkés augusztus 29-én tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, fel van háborodva ,,az ortodox egyház képviselőinek hozzáállásától, akik mind a református püspökség képviselőit, mind őt magát molesztálták a rendőrségen tett számos feljelentéssel”. Mindezt egy etnikumközi és egyházközi nézeteltérés, a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája miatt tették. A püspök bejelentette, folytatja a felvonulások szervezését. Az elsőt szeptember 2-án tartják Nagyváradon, a másodikat szeptember 5-én Nagyszebenben az Európai Ökumenikus Gyűlés ideje alatt. Tőkés a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium sportpályája körüli feszültség feloldása érdekében Sofronie Drincechez, Nagyvárad ortodox püspökéhez fordult, illetve a Bánság mitropolitájához, Nicolae Corneanuhoz, de egyik estben sem ért el eredményt. /Tőkés László bojkottja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./
2007. augusztus 30.
Több ezer ortodox hívő, valamint Traian Basescu államfő és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök részvételével avatták szentté augusztus 29-én a Neamt megyei Secu kolostorban Varlaam egykori moldvai metropolitát. Varlaam a 17. században Vasile Lupu egykori moldvai fejedelem tanácsadójaként is tevékenykedett. /Szentté avatás politikusi részvétellel. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2007. augusztus 30.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományok Szakosztályának védnöksége alatt Technikai örökségek Erdélyben címmel zajlott le augusztus 24–26-a között Magyarvalkón az alkotótábor első rendezvénye, mely a térség kulturális-turisztikai fejlesztése mellett a technikai örökségek felkutatására, megőrzésére és működőképessé tételére irányult. /Újrainduló EME-s technikai örökségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2007. augusztus 30.
Augusztus 30-án kezdődik a VI. Zetelaki Írótábor az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája évente veszít támogatóiból, jelezte Király Zoltán ügyvezető elnök. A mostani írótábor abban különbözik az előzőektől, hogy lesz egy rendezvényük, amikor kortárs román költők verseit olvassák fel magyar fordítóik. Terveztek egy konferenciát a kisebbségi magyar írók magyarországi könyvpiacon való jelenlétéről, szabadkai, újvidéki és beregszászi írókkal, de a Nemzeti Kulturális Alap nem nyújtott ehhez támogatást. Most próbálnak először kidolgozni egy „összmagyar irodalmi cselekvési tervet”, a magyar irodalmi szervezetek együttműködési lehetőségeit szeretnék feltérképezni. Első lépésben tervezik létrehozni a határok nélküli magyar írók vándortáborát. Lényege, hogy ne külön-külön rendezzék meg az írószövetségek a táborukat, hanem csinálják közösen. /Erdős Zsófia: Cselekvési terv a gáton. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2007. augusztus 30.
A köteles példányokat a kiadó, nyomda, terjesztő (a könyv előállítója) ellenszolgáltatás nélkül juttatja el a törvény által kijelölt általános gyűjtőkörrel működő központi könyvtárakhoz. Már 1531-ben I. Ferenc francia király parancsot adott, hogy valamennyi francia nyomdász kötelessége a király könyvtára számára minden általuk kiadott könyvből beküldeni egy példányt. Romániában a nemzeti könyvtárat csak 1948-ban hozta létre a kommunista művelődéspolitika, addig az akadémiai könyvtárat (Sf. Sava) tekintették az ország írott emlékezetének. Bár 1800 körül már születtek próbálkozások a köteles példány kikényszerítésére, csak 1840-ben sikerült az akkor már öt éve működő iasi-i egyetemi könyvtárnak megszerveznie, hogy a moldvai szerzők többé-kevésbé rendszeresen beküldjék műveiket. Törvénybe ezt csak 1883-ban iktatta a bukaresti parlament. -1780-ban Mária Terézia reformjainak szerves részeként a budai Egyetemi Könyvtárat jelölte meg Magyarországon elsőként, mint a nemzeti nyomtatványtárat, minden, az országban nyomtatott könyvre vonatkozott a törvényi felhatalmazás. Utóbb, 1808-tól a gróf Széchényi Ferenc gyűjteményéből kinövő Nemzeti Könyvtár (OSZK) és a Telekiek gyűjteményéből kialakuló Akadémiai Könyvtár (1826) is rendelkezett ezzel az „előjoggal”. (A külföldön megjelent magyar és magyar vonatkozásúakat, a hungarikákat is gyűjtik.) A kiadók nyűgnek érezték ezt, igyekeztek kibújni alóla, pontatlanul küldözgettek. Nem mindent gyűjtöttek – ritkán kerültek be halotti jelentések, névjegyek, kicsengetési kártyák, apróhirdetmények, képes levelezőlapok, menetrendek, programfüzetek, falragaszok, holott ezek ma már mind pótolhatatlanok. 1990 után a rendszerváltás például azzal járt, hogy erősen fellazult a kiadványok eljuttatásának fegyelme. Még csak 17-18 esztendő telt el, de máris olyan hiányok tátongnak mind a magyar, mind a román köteles példánysorban, melyek kiegészítésére újabb 18 esztendő sem elegendő. /Sebestyén Mihály: Kötelespéldány. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
2007. augusztus 30.
A Czuczor–Fogarasi-szótár alapján dolgoznak a csernátoni nyelvművelő táborban, Marácz László, az amszterdami egyetem docense, Kisberk Ferenc fertődi gépésztanár és Haszmann Pál, a múzeum őrzőjének vezetésével Erdélyben premiernek számító nyelvápoló tábor zajlik a csernátoni Haszmann Pál Tájmúzeumban. A táborozó – magyarországi és erdélyi – gyerekek számára új megközelítés szerint nyújtanak ízelítőt a magyar nyelv titkaiból. A szógyök, azaz a nyelv legkisebb szótani egységének a szempontjából ismertetik mindazon szavakat, amelyeket a mai fiatalok már nem ismernek, vagy nincsenek teljesen tisztában a jelentésükkel. Marácz László elmondta, a Czuczor Gergely által megkezdett, majd a Fogarasi János által befejezett alapmű, A magyar nyelv szótára alapján zajlik az oktatás, a múzeum pedig ilyen szempontból ideális helyszínül szolgál számukra. „A régi gépek, berendezések, régi háztartási eszközök elnevezését próbáljuk elhelyezni a gyökrendszerben, az oktatás alatt a gyerekekkel közösen derítjük ki, hogy a megvizsgált szavak magyar eredetűek-e vagy sem” – mondta a Hollandiában élő professzor. A kolozsvári Transylvanian Treasure Box (Erdélyi kincsesláda) alapítvány által támogatott rendezvényen a gyerekek betekintést nyerhetnek a kézműves-foglalkozásokba is. /Bartos Lóránt: A szekértől a szekercéig. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2007. augusztus 30.
Augusztus 30-án kezdődik a hatodik Zetelaki Írótábor, körülbelül negyven-ötven résztvevővel számolnak. Este a kolozsvári Tarisznyás együttes húzza a talpalávalót. A tábor résztvevői olvasnak fel írásaikból, majd Orbán János Dénes az aradi Irodalmi Jelen rovatszerkesztője beszél. Szeptember 1-jén tartják az E-MIL évi közgyűlését, majd kortárs román költők verseit olvassák fel fordítóik. A kolozsvári Sapientia Egyetem médiaszakos diákjainak filmjeit is vetíteni fogják. /Irodalom, film és muzsika. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./
2007. augusztus 30.
Szeptember 1-jén nyílik a csíkszeredai FREE Camp nemzetközi képzőművészeti alkotótábor, a Hargita Megyei Kulturális Központ szervezésében, melyre tíz nagyváradi, bukaresti, csíkszeredai és ausztriai művész jelentkezett szabad témájú grafikai vagy festészeti alkotások megvalósítására. A tábor hozzájárulni hivatott a HMKK által néhány esztendeje megalapozott kortárs művészeti gyűjtemény további gazdagításához. A tábor művészeti vezetője Botár László grafikus. /(bb): III. FREE Camp képzőművészeti alkotótábor. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 30./
2007. augusztus 30.
A Gyergyó Területi Ifjúsági Tanácsnak közel ötven tagszervezete van. Közülük most a Progym Junior Vipers Sportklub, a Fábián Ferenc Színtársulat illetve a „Tolvajos” Remetei Ifjúsági Szervezet mutatkozik be. A Progym Junior Vipers Sportklub a Gyergyói-medencében versenyszinten jégkorongozó gyerekek, fiatalok szüleinek illetve azon hokibarátoknak a szövetsége, akik támogatni szeretnék az utánpótlás-jégkorongot. Az egyesületet 2006 decemberében hozták létre, és 2007 májusában jegyeztették be. A Fábián Ferenc Színtársulat 1978-ban alakult Gyergyószentmiklóson. A színtársulat fennállása óta közel háromszázan fordultak meg, álltak színpadra az évek során, ma tizenkét tagja van a Fábián Ferenc Színtársulatnak – mondta el Danaliszyn József. A lelkes fiatal csapat 1979 novemberében Méhes György Dupla Kanyar című háromfelvonásos vígjátékával debütált, majd következett Tamási Áron Boldog nyárfalevél, Sombori Sándor Gábor Áron, Carlo Goldoni Különös történet, Csíki Gergely A Cigány – ezek a közel 30 éves tevékenység legreprezentatívabb előadásai. A társulat keretében humor- és pantomimcsoport is tevékenykedik. Részt vettek a Romániai Magyar Műkedvelő Színjátszó Társaság (JÁDZÓ) tevékenységében, a Concordia fesztiválokon, 13-szor rendezték meg a Gyergyói Műkedvelő Színjátszók Találkozóját (MÜSZIT). Már 14 alkalommal vendégei voltak az erdőszentgyörgyi Színpad Műkedvelő Színjátszók Találkozójának. A „Tolvajos” Remetei Ifjúsági Szervezet 2002. április 22-én alakult, huszonnyolc alapító taggal, ez a szám az évek során bővült, illetve a tagok cserélődtek. A szervezet rendezvényeinek főtársszervezője a helyi művelődési ház. Idén részt vettek a megyei, helyi, illetve a gyergyóditrói farsangbúcsúztató rendezvényeken, márciusban az 1848-as szabadságharc emlékünnepségeinek megszervezésében, áprilisban megszervezték a Remetei Ifjúsági Napokat, amely magába foglalta a III. Gyergyóvidéki Ifjúsági Néptánctalálkozót is. A 2007-es esztendőben megszervezik a gyergyóremetei gyerekek és ifjak néptáncoktatását. /Bemutatkoznak a fiatalok. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), aug. 30. – 35. sz. /
2007. augusztus 30.
A Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények /Kolozsvár/ új számában olvasható többek között Borcsa János: Tendenciák a romániai magyar irodalomban avagy a valóságirodalomtól a szövegirodalomig; Olosz Katalin: Folklórgyűjtő diákok a Kolozsvári Unitárius Kollégiumban a XIX. század végén és a XX század elején; Ile Erzsébet: Arany János széljegyzetei a nagyszalontai Emlékmúzeum könyvtárába. Az Adattárban Kovách Géza Berde Mária Veres Endréhez írt leveleit, Csomortáni Magdolna öt alcsíki település helyneveit közölte. /Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények – XLIX. évfolyam. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
