Az iskolák, óvodák közel 35 százaléka kezdi úgy a tanévet, hogy nem kapja meg a működéshez szükséges egészségügyi jóváhagyást, ráadásul sok helyen beázott épületek fogadják a diákokat. A tanintézetek tatarozására a kormány idén összesen 1,56 millió lejt utalt ki, ennek azonban csupán 17,96 százalékát költötték el az érintettek. Kónya László Szatmár megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint van ahol lassan készültek el a kivitelezési tervek, máshol a versenytárgyalások csúsztak el, de arra is akad példa, hogy a beígért pénz mégsem állt időben rendelkezésre. Maros megyében több mint száz iskola nem rendelkezik érvényes egészségügyi működési engedéllyel, a legtöbb engedély nélküli iskola vidéken található, nagy részükben nincs vezetékes víz. Keresztély Irma, a Kovászna megyei tanfelügyelőség vezetője arról számolt be, hogy a megyében az iskoláknak több mint 60 százaléka nem használta fel a kiutalt alapokat. A tanfelügyelő a polgármesterek hanyagságával magyarázza a mulasztást. Halász Ferenc, Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes közölte: a Temes megye számára idén kiutalt 43,6 millió lejből 8,2 millió jutott magyar oktatási nyelvű, illetve magyar tagozatos iskoláknak. Temesváron megújult a 12-es napközis óvoda és 10-es számú óvoda, ahol magyar csoportok is működnek. A többi megyéhez képest Hargita megye jól áll, sikerült az összeg 40 százalékát felhasználniuk, jelezte Bondor István főtanfelügyelő. „Folyamatosan javításokat végzünk, mert a több száz éves épületek állagát fenn kell tartani” – tájékoztatott Tőkés, a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum igazgatója. hét éve vezeti az intézményt, azóta kívül-belül felújították a Báthory két épületét. „A várostól mindig kevés pénzt kaptunk, idén 60 ezer lejt, ami még a kis épület felújítására sem elég. Önerőből tizenegy tantermet festettünk ki. A földszinti folyosót minden évben kifestjük” – részletezte az igazgató. /Tatarozás: nem látszik a pénz az iskolákon. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2007. szeptember 4.
Sikeres volt a marosvásárhelyi Kisebbségtörténeti Konferencia a szervező, Novák Zoltán szerint. A Román Tudományos Akadémia munkatársa szerint a nézetbeli különbségek abból fakadnak, hogy míg az idősebb korosztály konkrét emlékekkel és személyes tapasztalatokkal is rendelkezik a közelmúltból, a fiatal kutatók főleg írásos források alapján alakítják ki véleményüket. A Kisebbségtörténeti Konferencián közel harminc erdélyi, délvidéki és felvidéki történész és társadalomkutató mutatta be kutatásainak eredményeit. A résztvevők közül hárman – Horváth Szabolcs, K. Lengyel Zsolt és László Márton – tanulmányköteteikkel is előrukkoltak. Az előadásokat a szervező Magyar Tudományos Akadémia és a Borsos Tamás Egyesület közéleti vitával szerette volna zárni az ülést. A Tismaneanu-jelentésről és az 1944 utáni román–magyar állambiztonsági szervek együttműködéséről elhangzottak az előadások, azonban a hozzászólásra felkért RMDSZ-politikusok közül csak Borbély László tett eleget a meghívásnak. /Szucher Ervin: Történelmi vita hozzászólók nélkül. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2007. szeptember 4.
Már mindenféle gárda volt e térségben. Fehér és vörös, ifjú és vas, rongyos, pénzügyi és orvosi. Sebestyén Mihály szerint a magyar jobboldali előzmények után a Magyar Gárda megalakulása várható volt, továbbá a „vállvonogatós sólyomlászlói állásfoglalás is kiszámítható volt”. Fanyalgott, nem fogott kezet. „Kiszámítható volt tehát az 1990-től kiszabadított jobboldali szellem, amely soha nem tud meglenni szélsőségesség híján, magyar földön zsidó- és cigánygyűlölet nélkül. ” Sebestyén Mihály az 56 felavatott között egyetlen jó arcú embert sem látott. „És a vezetők nevei is jelzik, hogy a rosszul asszimiláltak, a hirtelen-magyarok, a szatócsfiak lettek magyarságvédők, a vonák, witnerkék, führök és uszticsok. ” /”A jobbik fegyverkezni készül. ” /Sebestyén Mihály: „Hol táborokba gyűlt bitangok…” = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2007. szeptember 4.
Ismeretlen tettesek szeptember 3-án hajnalban meggyalázták, leöntötték vörös festékkel Antall József egykori magyar miniszterelnök Budapest I. kerületében álló mellszobrát. A rendszerváltás utáni első szabadon választott kormány miniszterelnökének szobrát 2004-ben már két alkalommal leöntötték vörös, 2006-ban pedig fehér festékkel. Ugyancsak hajnalban megrongálták a budapesti I. kerületi Döbrentei parkban álló második világháborús emlékművet. /Festék a szobrokon. Emlékműveket rongáltak meg Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./
2007. szeptember 4.
Az árkosi Európai Tanulmányok Központjában dr. Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnöke köszöntötte azokat, akik megtervezték, kivitelezték vagy támogatták a Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának lebonyolítását. A családias összejövetelen megyei tanácsi képviselők, polgármesterek, a rendezvény támogatói, a sajtó képviselői vettek részt. Demeter János a díszoklevelek, emléklapok és a tanácstagok számára átadott millenniumi kiadvány, a Háromszék vármegye reprint kiadású kötetének átadása közben kiemelte Damokos Csaba formatervező és Zakariás Attila műépítész alkotó munkáját, Imreh-Marton Istvánnak, a Kovászna Megyei Művelődési Központ igazgatójának és csapatának a tevékenységét. A Háromszéki Magyarok Világtalálkozójának mérlege egyértelműen pozitív. A hatalmas érdeklődés, a páratlan mértékű jelenlét, az egész térséget átfogó rendezvényözön olyan lelki, kulturális és történelmi dimenziójúvá bővítette a találkozót, amilyenre összességében 1940 óta aligha volt példa, állapíthatta meg Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A tűz nem alhat ki (Díszoklevelek átadása Árkoson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./
2007. szeptember 4.
Temes megyében Végváron a református egyházközség úgy döntött, hogy eladja a szaktárcának az iskolaépületet (az ingatlant egykoron államosították, majd a restitúciós törvények értelmében visszaszolgáltatták; benne mindvégig oktatás folyt). Gyöngyösi Csilla lelkipásztor elmondta, hogy a gyülekezet kicsi, anyagilag nem olyan erős, hogy fenntarthassa az épületet miután a bérleti szerződés lejár, és iskola kiköltözik belőle. Halász Ferenc Temes megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint nem egyedi esetről van szó. A minisztérium felajánlotta az egyházaknak, hogy azokat az épületeket, amelyeket visszakaptak, és amelyekben iskola működik, megvásárolják. /P. L. Zs. : Eladó a végvári iskola. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./
2007. szeptember 4.
Meglehetősen kevesen voltak a VI. Zetelaki Írótáborban, mondta el Király Zoltán főszervező, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának ügyvezető elnöke. Úgy tűnik, továbbra is csak azt a húsz-harminc embert érdekli az Erdélyi Magyar Írók Ligájának rendezvénye, akik az elmúlt hat évben is részt vettek a programokon. A teljes tagság kétharmadát nem lehet megmozgatni egy ilyen eseményre. Napközben körülbelül negyvenen voltak, esténként pedig 55-60-an. /Erdős Zsófia: Karcsúsodó zetelaki írótábor. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ Családias hangulatban zajlott a hatodik Zetelaki Írótábor. Király Zoltán költő, a szervező Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) ügyvezető elnöke elmondta, sokuknak ez az egyedüli szabadságolási lehetőség nyaranta, hogy összejönnek Zetelakán. Kevesen jöttek el. Ha a támogatókat találtak volna, azt tervezték, hogy bemutatják, a magyarországi írók miként vannak jelen a magyarországi folyóiratokban, a magyar könyvkiadóknál hogyan jelennek meg, és fordítva, tehát a magyarországi szerzők erdélyi jelenléte. Az újvidéki szerzőktől a beregszászi szerzőkig mindenkit meghívtak volna, ha a Nemzeti Kulturális Alap Szépirodalmi Szakkollégiumának ülésén a szakkollégium elnöke, Vámos Miklós író nem javasolta volna, hogy az E-MIL-t ne támogassák. Ezért külföldi vendégeket nem tudtak meghívni, mert nem tudták útiköltséget megtéríteni. Idén inkább a műfordításról, a műfordítás milyenségéről beszéltek, ez hiányzik az erdélyi magyar irodalomból. Az októberi román-magyar közös kormányülésen felvetődik az, hogy egy Erdélyben működő fordítóközpontot hozzanak létre. Ezt Király Zoltán kezdeményezte. Az E-MIL-nek közel 150 tagja van. A zetelaki írótábor magját 25-30 fős csapat jelenti. Az E-MIL választmányának tagjai: Böszörményi Zoltán, Márkus Barbarossa János, László Noémi és Király Zoltán, elnöke Orbán János Dénes, az E-MIL vezetője. Nehézkes egyeztetni, mert Márkus Barbarossa János Ausztriában él, Böszörményi Zoltán meg Aradon, gyakorlatilag László Noémi, Orbán János Dénes és Király Zoltán próbálnak dolgozni azon, hogy valamivel jobb legyen az erdélyi magyar írók sorsa. Az E-MIL működésének egyik fő támogatója a Communitas Alapítvány. Nehéz helyzetbe kerültek amiatt, hogy megszűnt az Illyés Közalapítvány. Több intézménynek, irodalmi szerveződésnek az ernyőszervezete az E-MIL, úgy mint az Előretolt Helyőrség csoportosulásnak, a Bretter György Irodalmi Körnek, és az Erdélyi Híradó Kiadó (felelős kiadója Orbán János Dénes, az E-MIL elnöke) is szerves része ennek. – Az E-MIL az udvarhelyi Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvánnyal közösen ősztől havonta egy felolvasóestet tart Székelyudvarhelyen. /Barabás Blanka: Sikertörténet lehetett volna. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 4./
2007. szeptember 4.
Évadkezdő gyűlést tartott a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. Kárp György színművész, a színház gazdasági igazgatója a nehéz anyagi helyzetet ismertette: 4,12 milliárd régi lejt kaptak, míg tavaly 13-at. A színháznak 3 milliárd lejnyi tartozása van. December végéig nyolc bemutatót terveznek, négyet a magyar, négyet a román társulat esetében. A színházban a 190 fizetett poszt mellett még van tíz fizetetlen és betöltetlen állás, a leépítés abból megoldható. A színház költségvetésének csak 7-8 százalék fedezi a bevétel. Idén két turnéra megy a magyar társulat: Bécsben az Alvajáró románccal lépnek fel, Tiszaújvárosba pedig a Ketten a neten című előadást hívták meg. A Tompa Miklós Társulat új művészeti igazgatója, Kövesdy István rendező az előadástervet ismertette. A tervezett első bemutató, A harmadik próbái már folynak. A produkció Shakespeare III. Richárd című drámáján alapszik. Amint megérkezik Alexandre Colpacci rendező, rá egy hétre elkezdődnek a következő előadás, Shakespear Szeget szeggel olvasópróbái. A harmadik bemutató kortárs darab lesz, Schimmelpfenig műve. Harsányi Zsolt színművész, frissen végzett rendező jegyzi, Bianca Ieremias közreműködésével. A negyedik bemutató az Olasz szalmakalap című zenés mű, Kövesdy rendezésében. Januártól az évad végéig négy további bemutató esedékes: Goldoni Legyezője (Kiss Csaba rendezi), Székely János legendás drámája, a Caligula helytartója (Kincses Elemér rendezésében), és egy magyar népmesékből összeállított előadás, amelynek jelenleg csak munkacíme van, Király István rendezi. A negyedik előadás egy Sirály-továbbdolgozás, kortárs orosz szerző műve, Patkó Éva vállalta a rendezést. /Nagy Botond: Amit az új évadról tudni kell. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 4./
2007. szeptember 4.
Nagy Pál, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház igazgatója elmondta, az évadot tizenhat színésszel kezdi a társulat, nyolcan idén csatlakoztak az udvarhelyi színházhoz. Csurulya Csongor személyében augusztustól új művészeti vezető is van, Patkó Éva rendező pedig az ősz folyamán csatlakozik a társulathoz. Négy saját darabbal, két nagyszínpadi produkcióval, egy stúdióelőadással, valamint egy gyerekelőadással készülnek az új évadban. Az Euripidész: Elektra című színművet október 18-án mutatják be. /Szász Emese: Bővül az udvarhelyi színház. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./
2007. szeptember 4.
Szeptember 3-tól kezdve ingyen internet-szolgáltatás várja Kolozsváron a Főtérre látogatókat a Távközlési és Informatikai Minisztérium jóvoltából. Elő kell venni a táskából a hordozható számítógépet, és máris rá lehet csatlakozni a világhálóra Mátyás király szobrának közelében. Winkler Gyula távközlési és informatikai miniszter is részt vett a projekt keretében létrehozott kolozsvári hot spot hivatalos beindításán. /Ingyenes internethozzáférés a Főtéren. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2007. szeptember 4.
Szaporodnak az utóbbi években az erdélyi hírportálok. Szinte valamennyi újonnan jelentkező erdélyi on-line hírszolgáltató azt hirdeti magáról, hogy ő „az” erdélyi hírportál. Az igazi szakmai kérdés: hogy mennyire uralkodik el ezeken az internetes helyeken a bóvli – illetve mennyire vevő rá az Erdély nevével odavonzott látogató. /Kinde Annamária: Erdélyt vegyenek! = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
2007. szeptember 4.
Két ígéretes pályakezdő hegedűs mutatkozott be szeptember 2-án Kolozsváron a Farkas utcai református templomban. Csép Anna mesteri tagozatos hegedűművészt és Dénes Csongor zeneakadémiai hallgatót Marius Popescu, a zeneakadémia tanársegéde kísérte. /Nagy-Hintós Diana: Fiatal egyéniségek szárnypróbálgatásai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./
2007. szeptember 5.
Támogatni fogja az RMDSZ a Konzervatív Párt (PC) két törvénytervezetét, a visszaforgatott profit adómentességéről, illetve az államosított ingatlanok bérlőinek támogatásáról szólót – jelentette be Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 4-én, a Dan Voiculescu PC-elnökkel való találkozó után. Bogdan Ciuca, a PC szóvivője a sajtónak úgy nyilatkozott: „Nem volt szó zsarolásról vagy nyomásgyakorlásról. Meg akartuk nyerni az RMDSZ támogatását is, de ezért cserébe nem ajánlottuk fel azt, hogy mi is támogatjuk majd a kisebbségi törvénytervezetet. ” /Önzetlen RMDSZ-támogatást vár a PC. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2007. szeptember 5.
Ukrán politikusok egy csoportja azzal vádolja a román államot, hogy ukrán állampolgárok tízezreinek, sőt százezreinek ad törvényellenes módon román állampolgárságot, jelezte Traian Sebastian Hristea, Románia kijevi nagykövete. A konfliktus abból ered, hogy Romániában a kettős állampolgárság elfogadott, Ukrajnában viszont nem, így egyeseket aggályokkal tölt el az a lehetőség, hogy az ukrajnai románok esetleg tömegesen igényelhetik a román állampolgárságot, lemondva ukrán állampolgárságukról. Hristea a százezres nagyságrendet túlzottnak minősítette. A múlt héten a tüntetők tojással dobálták meg a kijevi román konzulátus épületét, és a fekete-tengeri Kígyók szigete és a kontinentális talapzat körül évek óta folyó ukrán–román vita kapcsán területi követeléssekkel vádolták a bukaresti vezetést. /Nagy B. István: Élesedő konfliktus. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2007. szeptember 5.
Jövőre az infrastrukturális beruházások régiók közti, méltányos alapon történő elosztását fogja követelni az RMDSZ – fejtette ki Winkler Gyula informatikai és távközlési miniszter. Ennek érdekében az RMDSZ a 2008-as állami költségvetésen belüli kiigazításokat javasol, melyben az országos infrastrukturális alapok növelését fogja kérni. Emellett az RMDSZ 2008-ban még több pénz átirányítását követeli majd a Hargita és Kovászna megyei infrastruktúra-fejlesztésekre. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
2007. szeptember 5.
Szeptember 6-án várhatóan megegyezés születik arról, hogy Tőkés László püspök az RMDSZ EP-listáján indul a novemberi választásokon – vélekedett sajtótájékoztatóján Markó Béla. A szövetségi elnök kijelentette, nem áll szándékában Brüsszelben menni. Az RMDSZ-elnök szerint még nem dőlt el, ki lesz a listavezető jelölt. Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette: Markó Béla jelöltetheti magát az RMDSZ EP-listáján Tőkés László püspökkel együtt akkor is, ha a szövetségi elnök nem akar európai parlamenti képviselő lenni. „Amikor ezt a lehetőséget felvetettem, nem arra gondoltam, hogy Markó Béla majd Brüsszelbe megy” – mondta Kelemen. Úgy vélekedett: a magyar választótábor egyetértést kíván, nem „botrányokat és széthúzást”. /Bízik a Tőkéssel való csütörtöki megegyezésben az RMDSZ. Markó Béla nem akar EP-képviselő lenni. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./ Kitérő választ adott Markó Béla RMDSZ-elnök arra, hogy mi történne akkor, ha nem sikerülne a találkozón megegyezésre jutniuk Tőkés László református püspökkel a közös együttműködés, valamint az európai parlamenti választások jelöltlistája kapcsán. Bízik abban, hogy meg tudnak egyezni Tőkés Lászlóval, hiszen az RMDSZ teljes nyitottságot mutatott az eddigi tárgyalások során. Hozzátette, akár sikerül megegyezni, akár nem, szeptember 8-án, a SZKT ülésén véglegesítik az indulók listáját. A héten elkezdődött parlamenti ülésszak első RMDSZ-es sajtótájékoztatón Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának újraválasztott elnöke is részt vett, aki a jövő évi költségvetésről elmondta, hogy jelentős figyelmet kívánnak fordítani az infrastrukturális fejlesztésekre, különösen kiemelve a falvakban szükséges úthálózat, a víz- és csatorna-rendszerek kiépítését, felújítását. /Oborocea Mónika: Markó: egy forgatókönyv van. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
2007. szeptember 5.
Minimálisra csökkent az esélye annak, hogy a Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László református püspök által meghirdetett kolozsvári találkozón megállapodás szülessen a közös választási szereplésről. Az erdélyi magyar ellenzéki szervezetek vezetői ugyanis nem támogatják, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke az RMDSZ jelöltlistáján vágjon neki a Romániában november 25-én rendezendő európai parlamenti megmérettetésnek. A Tőkés független jelöltsége mellett kiálló – az EMNT elnöke számára korábban 140 ezer támogatói aláírást összegyűjtő – hat szervezet vezetője leszögezte: az RMDSZ-szel folytatott eddigi tárgyalássorozat nem győzte meg őket arról, hogy a szövetség hajlandó az erdélyi magyar politikai és közéletben általuk szorgalmazott rendszerváltásra. Emiatt határozottan ellenzik, hogy a püspök felkerüljön az RMDSZ jelöltlistájára, azt azonban fontosnak tartják, hogy folytatódjanak a hosszú távú együttműködést célzó tárgyalások. Tőkés László elmondta: még nem határozta el, milyen formában indul a választásokon, a döntés-előkészítésben azonban mindenképpen figyelembe veszi az őt támogató szervezetek álláspontját. Bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla úgy nyilatkozott, hogy körvonalazódik a megegyezés a közös lista ügyében. Hozzátette: brüsszeli mandátumszerzés esetén nem kívánja elfoglalni helyét az EP-ben. Fodor Imre, a Tőkés László független jelöltként történő indulását a kezdetektől támogató Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint az elmúlt egy hónap nem volt elegendő az RMDSZ és az ellenzék közötti megegyezés kikristályosodásához. Tőkés Lászlónak függetlenként kellene indulnia a választáson, az RMDSZ-szel pedig együttműködést kellene kötni, hogy nem kampányolnak egymás ellen. Hasonlóképpen nyilatkozott Szász Jenő, a független jelölt támogatására 87 ezer aláírást összegyűjtő Magyar Polgári Szövetség elnöke is. Szerinte az ellenzéki szervezetek elsősorban nem a közös lista összeállítása, hanem az erdélyi magyar politikai rendszerváltás céljából vágtak neki az RMDSZ-szel folytatott tárgyalásnak. Az MPSZ elnöke a további együttműködés sarkkövének az autonómiatörekvés együttes támogatását nevezte. Sándor Krisztina, a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke ugyancsak a független megmérettetést javasolja Tőkés Lászlónak, mivel szerinte az eddigi egyeztetések során nem születtek konkrét garanciák az együttműködésről. Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Ifjak elnöke leszögezte: nem tükrözné a hat szervezet álláspontját, ha Tőkés László mégis az RMDSZ listáján indulna. A Magyar Polgári Egyesület elnöksége közleményében sajnálattal állapította meg, hogy nem jöhetett létre az erdélyi magyar politikai rendszerváltásról szóló teljes körű megállapodás az RMDSZ és ellenzéke között, így a nagyváradi szervezet szerint bizonyossá vált: nem lesz közös nemzeti lista az EP-választásokon. /Rostás Szabolcs: Vétó a közös EP-listára. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2007. szeptember 5.
A Nagyváradon működő Magyar Polgári Egyesület (MPE) elnöksége szeptember 3-án állásfoglalást bocsátott ki, amelyben üdvözli az RMDSZ és a Tőkés Lászlót támogató szervezetek tárgyalódelegációi között zajló eddigi tárgyalásokat, ugyanakkor sajnálattal állapítja meg, hogy nem jöhetett létre az erdélyi magyar politikai rendszerváltásról szóló teljes körű megállapodás. Szerintük nem lehetséges az EP-választásokon a közös nemzeti lista. A nemzeti oldal tárgyalásos úton történő politikai rendszerváltásra kapott megbízást, míg az RMDSZ csupán az EP-listáról egyezkedett. Az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumnak kell adnia a párbeszéd és döntéshozatal politikai keretét. A jelenleg kialakult helyzet, a nyilvános, de a „titkosított” felmérések is azt mutatják, hogy a független jelöltnek kétszer nagyobb az esélye a sikerre. „A Magyar Polgári Egyesület a tagság bizalmával, a közel 140000 aláíróval egyetemben továbbra is támogatásáról biztosítja Tőkés Lászlót, az erdélyi magyarok jelöltjét, és vállalja a 2007. november 25-i Európai Parlamenti választáson, illetve az azt megelőző kampányban a rá háruló feladatokat”. /MPE: Tőkésnek függetlenként kétszer nagyobb az esélye! = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./
2007. szeptember 5.
A képviselőház közigazgatási, területrendezési és ökológiai szakbizottsága kedvezőtlenül véleményezte a ciántechnológia betiltására vonatkozó törvénytervezetet. Az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt képviselői, illetve Petre Lificiu független honatya a dokumentum elfogadása mellett szavazott. A többiek az elutasításra voksoltak. A törvénytervezet kezdeményezője Eckstein-Kovács Péter és Gheorghe Funar szenátor volt, ez a jogszabály megakadályozta volna a ciántechnológia alkalmazását az arany- és ezüstkitermelés bármelyik szakaszában. /Nem tiltják be a ciántechnológiát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./
2007. szeptember 5.
A gyulafehérvári ítélőtábla felfüggesztette a Kulturális Minisztérium által 2004-ben kiállított, a Verespatakon történő kutatásokhoz szükséges régészeti feltárási engedélyt – jelentette be Szabó Andrea, a bányanyitást ellenző Alburnus Maior környezetvédő szervezet jogi képviselője. Régészeti engedély hiányában nem lehet a feltárást folytatni, így a bányanyitást tervező Rosia Montana Gold Corporation egyelőre nem kaphatja meg az építkezési engedélyt. /Lázár Lehel: Verespatak: semmis a régészeti engedély. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2007. szeptember 5.
Az újabb közvélemény-kutatás szerint az RMDSZ nem jutna be a törvényhozásba, ha most rendeznék a választásokat, csupán a szavazatok négy százalékát gyűjtené össze. Továbbra is a Demokrata Párta legnépszerűbb, amely a választópolgárok 42 százalékának támogatását élvezi. A második helyezett szociáldemokratákat /17 százalék/ az Új Generáció Pártja követi, a George Becali vezette alakulat 13 százalékkal harmadik. Rajtuk kívül két párt jutna még be a törvényhozásba: a Nemzeti Liberális Párt a választók 12, a Nagy-Románia Párt pedig öt százalékának támogatását élvezi. A legnépszerűbb politikus továbbra is Traian Basescu államfő, akiben a megkérdezettek 54 százaléka bízik. /Balogh Levente: Nyeregben a PD és Basescu. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2007. szeptember 5.
Az RMDSZ közel tizennyolc éves létezése alatt annyira elidegenedett választóbázisától, hogy most, az EP- és az azt követő választások küszöbén az erdélyi magyar civil szervezetek egy részének Tőkés László vezetésével sokhetes és -fordulós tárgyalással sikerüljön esetleg feloldania ezt a pártként működő, önmagát érdekvédelmi ernyőszervezetként meghatározó képződményt. Látszik, hogy az RMDSZ nem is akarja önmaga reformját. A rendszerváltás – amit Tőkés László követel – létrejöhetne, ha az RMDSZ és külső ellenzéke valóban létrehozná az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot. Ezzel véget lehetne vetni Markó Béla és SZKT-nak nevezett szavazógép zavartalan működésének, vissza lehetne állítani a magyarság viszonylagos egységét. /Simó Erzsébet: Csendélet csata előtt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 5./
2007. szeptember 5.
Kónya-Hamar Sándor és Kelemen Atilla parlamenti képviselők, az Európai Néppárt és az Európai Demokrata Képviselőcsoport tagjai hívták Brüsszelbe az RMDSZ-es polgármestereket, alpolgármestereket, önkormányzati képviselőket. A hatvannyolc személy közül, akik augusztus 28-29-ét töltötték Európa fővárosában, heten voltak Gyergyó térségéből. /Balázs Katalin: Brüsszelben a helyi választottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 5./
2007. szeptember 5.
Sólyom László köztársasági elnök az MSZP elnökének és más vezetőinek explicit követelésére sem hajlandó személyesen elhatárolódni a Magyar Gárdától, mert tudja, hogy ezzel a társadalom veszélyérzetét gyengítené. Az elhatárolódáshoz konkrét bizonyítékra volna szüksége arra vonatkozóan, hogy az alapítókat valóban a demokratikus államrendet fenyegető szándékok vezérlik. A demokratikus társadalmak stabilitását jóval kisebb mértékben veszélyeztetik a szélsőjobboldali (vagy szélsőbaloldali) csoportok, mint az a hisztériakeltés, amelyet az MSZP és az SZDSZ (s ellentétes előjellel a FIDESZ) jó évtizede gyakorol, írta Bíró Béla. A kisközösségek tagjai akkor válnak közömbösekké a szélsőséges eszmékkel szemben, ha meginog a hitük a demokratikus értékekben, ha a politikusok gátlástalanul becsapják őket. Ha irreális veszedelmekkel riogatják a lakosságot (lásd 22 millió román), ha fasizmusnak vagy kommunizmusnak titulálnak jóformán mindent, ami politikai hatalmukat fenyegetheti. Sólyom László köztársasági elnök nem a kirohanások, hanem a demokratikus értékekhez való ragaszkodás útját választja. Ahhoz, hogy megtagadja a hisztériakeltőkkel való együttműködést, nem kevés emberi bátorságra is szüksége van. Erre a bátorságra a társadalomnak is nagy szüksége lehet, a szélsőségesek terrorjával csak egy bátor emberekből álló közösség képes megbirkózni. /Bíró Béla: Az erkölcs bátorsága. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
2007. szeptember 5.
Egy szlovák és egy román néppárti képviselő tette szóvá szeptember 3-án az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a Magyar Gárda ügyét. A szlovák Anna Záborská felszólította a magyar kormányt, hogy oszlassa fel a félkatonai jellegű gárdát. A képviselőnő szerint Magyarországon radikalizálódás tapasztalható, és kitért arra, hogy a Magyar Gárda egyenruhás szervezet, alapszabályában szerepel a lőkiképzés, valamint élvezi egy korábbi magyar miniszter támogatását. A román Marian-Jean Marinescu is azt mondta napirend előtti felszólalásában, hogy az ilyen szervezetek tevékenységét nem lenne szabad megengedni, hanem a törvény által büntetni kellene. Utalt a Magyar Gárda vezetőjének olyan kijelentésére, miszerint Románia és Szlovákia megtámadhatja Magyarországot. Szerinte a lakosság ilyen megfélemlítése terrorista cselekménynek minősül az Európai Unió szerződése értelmében. „Az ilyen szervezetek és szélsőséges magatartások bátorítják a szeparatista mozgalmakat” – mondta Marinescu, és úgy vélekedett, hogy az EU nem reagált megfelelően a Magyar Gárda megalakulására. Felkérte az Európai Uniót, hogy ítélje el az ilyen jelenségeket. /Napirenden az EP-ben a Magyar Gárda. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 5./
2007. szeptember 5.
Ötvenhat fiatalember Budapesten augusztus havában a nyilvánosság és legalább ötszáz rendőr előtt kifejezésre juttatta hűségvállalását a haza és a nemzet iránt, egymagában nem jelentett veszélyt senki számára, mégis az utca népe nácit, fasisztát kiabált. A magukat vállalni merő szervezetek bizonyára vállalják az alkotmányosságot, a törvényességet is működésükhöz, ezért a hisztériakeltés körülöttük többnyire csak politikai cselszövés, túlzott félelemkeltés. Ötvenhat személy bizonyára ötvenhatot, annak szellemét akarta megjeleníteni az eskütétel során, márpedig ötvenhat megítélése ma már a nagyvilág szemében és a honban is pozitív. A baloldal hisztériakeltése a nemzeti ünnep környékén történt, amikor a Szent Koronával kapcsolatosan a kormányfő szájából olyan vélemények hangzottak el, amelyek felháborították a történészeket, mivel kegyeletet sértettek. A határon túli, magát nem feltétlenül jobboldalinak valló magyar emberből is ellenszenvet vált ki a magyar államiság folytonosságát szimbolizáló korona lekicsinylése, mellőzése. A Szent Jobb és a Szent Korona mégis csak valahol a magasban áll, sem jobbról sem balról nem vetülhet rá árnyék. Amikor e jelképekről vélekedik valaki, aki a nemzet ellen NEM-mel szavaztatott 2004. december negyedikén, az gyanús, az nem hiteles „nemzetőr”. Magyarnak számkivetve lelkünk sikongva megriad annak hallatán, hogy hazára és nemzetre hűséget esküdni bizonyos körökben ma már nácizmus, fasizmus – írta a lap munkatársa, Ferencz Imre. Ötvenhatan voltak! Ezt nem lehet eltűrni. Be kell hívni közelebbről, úgy október végén, vagy november elején az orosz hadsereget... /Ferencz Imre: Rettegett gárdisták. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 5./
2007. szeptember 5.
Utazási iroda vezetőinek, panziósoknak és idegenvezetőknek szerveznek hat–kilenc hónapos képzést a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Földrajz Karának Gyergyószentmiklósra kihelyezett idegenforgalmi tagozatán, jelezte dr. Dombay István, a gyergyószentmiklósi tagozat igazgatója. A tanfolyam résztvevői az Európai Unió és a román turisztikai tárca által láttamozott oklevelet kapnak. A 2007–2008-as tanévre összesen 30 tandíjmentes és 100 tandíjköteles magyar helyet hirdettek meg, míg a román tagozaton 14 ingyenes, illetve 20 fizetéses helyet biztosítottak. /Jánossy Alíz: Turisztikai képzés indul Gyergyószentmiklós. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2007. szeptember 5.
A határon túli magyar szervezetek egységes álláspontot képviselnek az anyaországi támogatásokról, a legsürgetőbb kérdésnek a 2008 januárjától a schengeni határokon kívül rekedő magyar nemzetrészek kapcsolattartásának biztosítását tartják – hangzott el a határon túli szervezetek képviselőinek a felvidéki Párkányban rendezett tanácskozásán, a kis-MÁÉRT-on. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a letelepedés nélküli kettős állampolgárság bevezetéséhez szükséges törvénymódosításban látja a Délvidék és Kárpátalja anyaországi kapcsolattartásának biztosítékát. A konferencia zárónyilatkozata a kapcsolattartás érdekében kéri a magyar kormányt a nemzeti vízum hatékony rendszerének bevezetésére Kárpátalja esetében, az EU jogi normáiból levezethető kishatárforgalom életbeléptetésére és az EU-tagállamok pozitív példáinak követésére. A határon túli magyar szervezetek a támogatási rendszerrel kapcsolatban javasolják a státustörvény végrehajtását, különös tekintettel a Kárpát-medencei irodahálózat működtetésére. Fontosnak tartják a pedagógusok szakkönyv támogatásának folytatását és a határon túli magyar iskolák támogatásának megőrzését. A Párkányban megtartott határon túli magyar vezetők találkozójával kapcsolatban a Magyarok Világszövetségének sajtószolgálata szerint: „Öt hónapja folynak titkos tárgyalások Budapesten a Magyarok Világszövetsége ellenszervezetének létrehozásáról. A kormánykörökből kiszivárogtatott információ szerint a kezdeményező nem más, mint a Magyarok Világszövetségének korábbi elnöke Csoóri Sándor. A most készülő terv szerint – Magyar Világtanács, vagy Magyar Világkongresszus néven – egy olyan szervezet jönne létre, amelyet törvénnyel ismer majd el és pénzel az Országgyűlés. /Kis-MÁÉRT tanácskozás a Felvidéken. Délvidéknek és Kárpátaljának kérnek magyar állampolgárságot. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 5./
2007. szeptember 5.
Akár hónapokat is várni kell, amíg visszakerül a helyére, a Kovászna megyei Kökös határába a Székelyföld bejáratát jelző tábla. Az eltávolított pannó kitételének újraengedélyezésére vár a kezdeményező Kovászna megyei önkormányzat. Demeter János háromszéki tanácselnök augusztus 24-én bejelentette, leadták a kéréseket a tábla újraengedélyezése érdekében, ki kell várniuk az elbíráláshoz szükséges 15 napos határidőt. Silviu Stoenescu, a Kovászna megyei rendőrség parancsnokhelyettese szerint a háromszéki önkormányzat nem nyújtott be semmiféle kérést. Vajda Lajos, a megyei tanács alelnöke közölte, a kérést benyújtották a Kovászna Megyei Kataszteri Hivatalhoz. „A kérés elbírálására viszont 30 nap áll a kataszteri hivatal rendelkezésére. Miután megkaptuk engedélyüket, a megyei önkormányzat urbanisztikai irodája kiállítja az építkezési engedélyt, és csak azután nyújtjuk be kéréseinket az Országos Útügyi Igazgatósághoz, a Kovászna megyei rendőrséghez és a CFR vasúttársasághoz” – fejtette ki Vajda Lajos. Közben röplapokon szólított fel a „szeparatizmus” elleni harcra a nyíltan nacionalista Új Jobboldal (Noua Dreapta) mozgalom. /Kovács Zsolt: Késik a Székelyföld-tábla. = Krónika (Kolozsvár), szept. 5./
2007. szeptember 5.
Menyházán rendezte meg a hét végén az újabb Magyar Ifjúsági Találkozót az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet a „Fiatalok az önkormányzatokban” tematikával. Az Arad megye magyarlakta településeiről közel ötven részvevőnek a meghívott közhivatalok képviselői tartottak előadást. A prefektúrát Horváth Levente Arad megyei alprefektus mutatta be, Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes a kormány és kormányfőtitkárság munkáját, valamint a fiatalok előtt álló lehetőségeket vázolta. Elmondta: az RMDSZ elsőként hirdette meg a szervezet fiatalítását – és elsőként valósította is meg azt. Király András Arad megyei parlamenti képviselő tartott előadást a parlamentről, a különböző szakbizottságokról, a törvényhozás menetéről. /III. Aradi Magyar Ifjúsági Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./
