Úgy tett szemrehányást önmaguknak Markó Béla Árkoson, mintha nem ő és csapata irányította volna az RMDSZ-t az elmúlt tíz esztendőben, és eközben két évig nem ő lett volna az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes. Kiderült, hogy a gyermekek rossz tankönyvekből tanulják a román nyelvet, 1999 óta az elemi iskolában nyitva minden lehetőség az alternatív oktatásra, és V–VIII.-ban is könnyíteni lehetett volna a diákok sorsán. Tíz éve adott egyfajta törvényes keret, de még ennek lehetőségeit sem használták ki. Elkészült egyfajta tanterv, születtek tankönyvek, melyek rendkívül rosszak. Azok a magyar minisztériumi szakemberek, akik az RMDSZ jóvoltából kerültek funkcióba, nem tartották fontosnak a helyzet javítását. Most hozzájuk fordult Markó Béla, felszólítva őket, dolgozzanak ki jobb oktatási módszert. /Farkas Réka: Áldozati nemzedékek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./
2009. március 7.
Nem támogatja a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos jogszabályi szigorítást Sólyom Lászlóval államfő – közölte az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, miután az ombudsmanok megbeszélést folytattak Sólyom Lászlóval. A találkozón a köztársasági elnök kifejtette, hogy szigorításra nincs szükség, mert az veszélyezteti az állampolgári jogok érvényesülését. Ettől eltérő véleményen volt Kállai Ernő kisebbségi biztos. /Sólyom nem támogatja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./
2009. március 7.
Pécskán a helyi RMDSZ közgyűlésén Csepella János elnök tartott beszámolót a tavalyi év legfontosabb eseményiről. Elmondta, a kampányokba rengeteg energiát, időt fektettek, ennek ellenére az eredmény elmaradt, mindössze három tanácsost sikerült bejuttatni az önkormányzatba. A közgyűlésen Csepella János bejelentette, elérkezett a pillanat a fiatalításra, nem vállal egy újabb jelölést az elnöki tisztségre. Kocsik Imre egyedül vállalta a jelölést az elnökségre, őt választották meg. /Irházi János: RMDSZ-közgyűlés Pécskán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./
2009. március 7.
Kilencedik évébe lépett a vita a gyergyóditrói szienit bánya nyitásáról. Mindkét fél szándékosan elferdített tényekről, oligarchákról beszél. A Gruppo Minerali olasz tröszt ajánlata szerint a Cengellér-tetőn 20 évig folytatnának külszíni fejtést, a 6-10 millió eurós befektetés hasznából a közösség is részesülne. A helybeliek véleménye: nem kell bánya, mert több kárt okozna a bánya, mint hasznot. A község szennyezett bányavárossá alakulna. A kérdésben 2006 októberében a helyi önkormányzat referendumot írt ki, amelyen a lakosság 53 százaléka jelent meg, és 97 százalékban voksolt nemmel a bányára. A Gruppo Minerali nem adta fel a bányanyitás tervét, amelybe eddig mintegy 1,5 millió eurót fektetett. /Burus János Botond: Szienitbánya: a megoldást kell feltárni. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./
2009. március 7.
Hiábavaló lett volna az a példamutató szakmai és civil megmozdulás, amely nyomán a szaktárca jóváhagyta, hogy annyi magyar kilencedik osztályt tervezzenek Maros megyében, ahány diák elvégzi a nyolcadik osztályt? A napokban a szakminisztérium a tervezettnél jóval kevesebb kilencedik osztály indítását hagyta jóvá. A tanfelügyelőségnek kell eldönteni, hogy a 197 osztályt hogy osztják el a három tagozat között. Német nyelven ugyanis 51, magyar nyelven 1892, román nyelven 3575 diák végez. /b.: A megnyibált beiskolázási terv. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./
2009. március 7.
Marosvásárhelyen nagy szükség lenne egy magyar tannyelvű szakközépiskolára, ahol nem kerülnek hátrányos helyzetbe a diákok és a szakoktatás valóban anyanyelven történne – erre a következtetésre jutott azon pedagógusok többsége, akik Marosvásárhelyen részt vettek a szakoktatás jövőjéről szervezett kerekasztal-megbeszélésen. A magyar tannyelvű szakoktatás problémája, hogy nincs annyi osztály, ahányra szükség volna. Míg a román osztályok helyenként alig több mint tíz diákkal működnek, a magyar szakosztályokban előfordul, hogy 30 gyerek tanul. Keresett, jó szakok hiányoznak a magyar tagozaton, nincs elég mérnök-tanár és mester, s előfordul, hogy az oktatás színvonala sem megfelelő. Manapság már kevés mérnök vállalkozik arra, hogy a tanügyben helyezkedjen el. Nem is hirdetnek meg állásokat, a román tagozaton tanító mérnökök, mesterek jönnek át órákat tartani. Az is előfordul, hogy valamennyi szaktantárgyat román nyelven oktatnak a magyar szakos diákoknak, sőt az osztályfőnök sem beszéli tanítványai nyelvét. Van olyan szakközépiskola, ahol a magyar mérnöknek szándékosan a román tagozaton adnak órákat. Dr. Hollanda Dénes dékán ígéretet tett arra, hogy a Sapientián tanító tanárkollégáival együtt besegítenek a magyar nyelvű szakoktatásba. /(bodolai): A szakoktatás gondjai. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./
2009. március 7.
Nagy szükség van a sepsiszentgyörgyi magyar kulturális intézetre, hivatalos nevén a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjára. Magyarország és az elszakított részek között szükség van közvetítőre. Hadnagy Miklós, a központ vezetője elmondta, a gazdasági válság miatt 2009-es év rosszabb év lesz, mint az előző. A Magyarországról érkező nem hivatalos hírek szerint a 2008-as pénzügyi keretekhez képest húsz százalékkal lesz kevesebb a pénz. Tavaly körülbelül hatmillió forint állt rendelkezésre programok szervezésére, ehhez más forrásokat is meg tudtak mozgatni az erdélyi partnerhálózaton keresztül. A 2008. év végi kimutatás szerint körülbelül 18 millió forint ,,értékben” tudtak programokat felvonultatni Erdélyben. Kevés nagyobb rendezvény lesz. Az egyik a Zsolnay-kiállítás, amely február végéig volt Sepsiszentgyörgyön, a másik a Brassai-kiállítás lesz, száz éve született Brassóban Halász Gyula néven a világhírűvé vált fotóművész, akinek szeptemberben nyílik emlékkiállítása Brassóban. Mindkét kiállítás Bukarestben folytatja útját. Sepsiszentgyörgyön folytatják a Bod Péter Megyei Könyvtárral közösen szervezett Háromszéki TÉT Estek sorozatot, ígéretük van Stumpf István politológustól, az Orbán-kormány kancellárminiszterétől egy erdélyi előadókörútra, Csányi Vilmos etológussal is tárgyalnak, szeptemberre pedig Várszegi Asztrik pannonhalmi főapátot várják. Kiállítások lebonyolításában is segítenek, Vinczeffy László Munkácsy-díjas festőművész kiállítása nyílik Szentendrén május elején, a képek szállítását a központ fizeti. Plugor Sándor halálának tizedik évfordulójára emlékkiállítás lesz Brassóban, Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen, ennek létrejöttéhez nyújtanak segítséget. A Bács Lajos zeneszerző által színpadra állított Márton Áron-mise hanganyagának cd-n való kiadásához is hozzájárulnak. 2007-ben és 2008-ban Erdély 17 településére jutottak el, és évente több mint száz programot szerveztek, Hadnagy Miklós ezt 2009-re nem meri megígérni. /Váry O. Péter: Fél perc optimizmus (Interjú Hadnagy Miklóssal, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának vezetőjével). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./
2009. március 7.
Idén Szentkatolnán két szobor felállítását tervezik, az egyiket a település leghíresebb szülöttjének, a nyelvtudós Bálint Gábornak, a másikat pedig a falu védőszentjének, Alexandriai Szent Katalinnak. A Bálint Gábor-szobor gipszváltozatát Petrovits István sepsiszentgyörgyi művész már elkészítette. A polgármester reménykedik abban, hogy a testvértelepülések anyagi támogatásával, valamint alapítványok segítségével sikerül előteremteni az öntéshez szükséges pénzt. Alexandriai Szent Katalin ember nagyságú szobrát fából készítenék el, és a templom előtti térre állítanák. Még nem lehet tudni, hogy ki faragja meg. /Iochom István: Szentkatolnán két szobrot állítanak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./
2009. március 7.
Ünnepi zsinat keretében iktatták be március 6-án Bálint Benczédi Ferencet, az erdélyi unitárius egyház 31. püspökét a kolozsvári belvárosi unitárius templomban. Az ünnepségen erdélyi és magyarországi egyházi méltóságok, önkormányzati képviselők, angol és amerikai univerzalista szövetségek képviselői vettek részt. A beiktatási szertartást Szabó Árpád nyugalmazott püspök, Nagy László főjegyző, Rüsz F. Tibor, Nagy Endre, Lőrinczi Lajos, Simó Sándor és Pap Mária esperesek vezették le. Bálint Benczédi Ferenc beszédében arról beszélt, hogy egyház küldetése és feladata: felmutatni egy pozitív jövőképet. Jakubinyi György érsek a római katolikus egyház képviseletében köszöntötte a püspököt. Tőkés László református püspök elmondta: Erdélyben mindig bástyának számítottak az egyházak. Adorjáni Dezső evangélikus-lutheránus püspök jószomszédi és jóbaráti kapcsolathoz hasonlította az egyházak közötti viszonyt. Füzes Oszkár magyar nagykövet támogatásáról biztosította az unitárius egyházat mindabban, amit tesz a magyarság érdekében. /D. I.: Beiktatták az erdélyi unitárius egyház 31. püspökét. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
2009. március 7.
Magyar állami kitüntetéseket adományozott március 6-án Kolozsváron Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet olyan neves erdélyi személyiségeknek, akik munkásságukkal, tevékenységükkel és áldozatkészségükkel a magyar állam és nemzet elismerését érdemelték ki. A kitüntetéseket a március 15-i nemzeti ünnep alkalmával adta át Füzes Oszkár, aki kolozsvári tartózkodása során megtekintette Márton Áron napokban leleplezett szobrát a Szent Mihály-templom kertjében, és koszorút helyezett el a római katolikus püspök emlékére. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével, illetve lovagkeresztjével tüntették ki Brassai Zoltán marosvásárhelyi akadémikust, dr. Csávossy György nagyenyedi agrármérnököt, Gaál András festőművészt, Kaba Gábort, Zsombolya RMDSZ-es polgármesterét és Péter Mihály marosvásárhelyi akadémikust. /(P. A. M.): Állami kitüntetéseket adott át Füzes Oszkár. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
2009. március 7.
A Magyar Szín-Játékos Szövetség Határtalan Színjátékos Konferenciát tartott Szilágycsehben február 27. és március 1. között. A magyar nyelvű diák- és felnőtt színjátszás sorsának egészét szívükön viselő magyarországi, partiumi, erdélyi és székelyföldi társulatvezetők, rendezők, színjátszók, és a munkájukhoz nélkülözhetetlen segítséget nyújtó közművelődési dolgozók, fesztiválszervezők gyűltek össze ezen a konferencián. A meghívás a Kárpát-medence valamennyi régiójában alkotóknak és szervezeteiknek szólt. Magas szinten képviseltették magukat a magyarországi meghívottak. – A tanácskozás célja volt hosszú távú együttműködési formákat kialakítani – mondta összefoglalójában Nagy András László, a Magyar Szín-Játékos Szövetség elnöke. /Kun Kriza Ilona: Szilágycseh. Határtalan színjátékos konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
2009. március 7.
Turulmadaras obeliszket avatnak március 12-én Nagyszalontán a honvédsírkert felújítása alkalmával. Pataki József, a Tordai Honvéd Hagyományőrző Bizottság (THHB) elnöke elmondta: a THHB örömmel fogadta a felkérést, hogy működjön együtt a kegyeletteljes megemlékezésen a szervezőkkel. „Fontosnak tartottam, hogy az eddig ismert neveket rendszerezzem, újabbakat felkutassak, így sikerült újabb 11 névre bukkanom. Mind nagyszalontai születésűek, és pontos személyi adatokkal rendelkezünk róluk. Fontosnak tartjuk az eddig ismeretlen nevek közlését, hiszen sokan – ha 65 év múltán is –, de tudomást szerezhetnek a hadiszíntereken hősi halált halt hozzátartozóikról” – vélte Pataki József. A nagyszalontai honvédsírkertet a város vezetői, polgárai alapították a második világháború alatt. 1990-ben Hegyesi Imre alpolgármester, RMDSZ-elnök irányításával obeliszket állítottak. A korhadt fejfák helyett beton sírköveket állítottak, és márványlapokra vésték az ismert neveket. Ez év januárjában V. Bondár Imre Hajdúsági Székkapitány javaslatára a sírkertet felújították, a kőlapokat rendbe hozták, megtisztították, az obeliszkre turulmadár kerül. A sírkert bejáratánál díszkaput állítanak. A tordai és nagyenyedi honvéd emlékművek után a nagyszalontai a harmadik nagyságrendben. Mindhárom temetőben külön-külön több mint 200 hősi halott magyar honvéd alussza örök álmát. A THHB eddig negyven helyszínen állított emlékoszlopot, emléktáblát, kopjafát stb., létesített sírkertet. Összesen 1875 ismert, illetve ismeretlen hősi halált halt honvédot sikerült felkutatni. Ha ehhez hozzáadjuk a nagyszalontai neveket is, akkor ez a szám 2092-re tehető. /Obeliszk-avatás Nagyszalontán a magyar honvédek emlékére. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 7./
2009. március 7.
A Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség arany érdemkeresztjét adományozták Gocz Józsefnek, ,,a magyar hon védelmében és a magyar katonai hagyományok ápolásában nyújtott kimagasló érdemeiért”. Gocz József /sz. Sepsiszentgyörgy, 1921/ 1940 decemberében vonult be önkéntesként a 27. tábori tüzérosztályhoz. Marosvásárhelyen elvégezte a tartalékos tiszti tanfolyam első évfolyamát. Több hadszíntéren harcolt, míg 1945 májusában amerikai fogságba esett, szabadulása után a szovjetek elhurcolták, s 1948 júliusában került haza. Gocz József a rendszerváltás óta kutatta a volt orosz hadifoglyok és a második világégésben a magyar hadseregben szolgált veteránok adatait, s tavaly megjelentette 1541, fogságba került háromszéki honvéd, 750 frontszolgálatos és ugyanannyi hadiözvegy adatait tartalmazó könyvét. Megromlott egészségi állapota miatt az ünnepélyes díjátadásra nem utazhatott ki Budapestre. /Szekeres Attila: Arany érdemkereszt Gocz Józsefnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./
2009. március 7.
Gyarapodik a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház Jászai Mari-díjas művészeinek sora, Bocsárdi László (2003), Pálffy Tibor (2004), Nemes Levente (2007) után Váta Loránd is kiérdemelte ezt az elismerést. A díjátadásra március 14-én kerül sor. A Budapesten tavaly alapított Kaszás Attila-díjat, mellyel azt a Kárpát-medencei színművészt tüntetik ki, aki az elmúlt év folyamán nyújtott kiemelkedő művészi teljesítménye mellett társulatában fontos közösségépítő szerepet is vállal, idén Nemes Levente, a Tamási Áron Színház Jászai-díjas színművésze, korábbi igazgatója kapta. A díjátadás március 10-én lesz Budapesten a Nemzeti Színházban. /Váry O. Péter: Váta Loránd Jászai-díjas, Nemes Levente Kaszás Attila-díjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./
2009. március 7.
Nyolc éve ment nyugdíjba a Hargita Népe kiváló fotósa, Nagy P. Zoltán fotóművész, aki azért időnként belátogat a szerkesztőségbe. A harminchárom esztendő alatt, amíg fotóriporterkedett, az újságot is megszerette. A szerkesztőség folyosólyán kiállították felvételeit. A Romániai Fotóművészek Országos Szövetsége tavaly neki ítélte a fotóművészek mestere titulusát, ezt Nagy P. Zoltán számos nemzetközi titulusa mellé tehette. /Antal Ildikó: Ki áll a gép mögött... = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./
2009. március 7.
A homoki születésű Berenczei Kováts Lajos gróf Széchenyi István munkatársaként részt vett a Tisza szabályozásában. Az 1848-49-es szabadságharc idején az első felelős magyar kormányban a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium államtitkára, ezen belül pedig a Vasúti Osztály főnöke volt. Szorgalmazta és intézte a Szatmár megyét érintő vasútvonal kiépítését. Indítványozta és létrehozta a Szatmár megyei Széchenyi Társulatot. Berenczei Kováts Lajosnak állított március 6-án emlékhelyet a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány, valamint a Szatmárnémeti Véndiákszövetség Szatmárnémetiben, a római katolikus temetőben. A Kováts Lajos emlékmű tűzzománc plakettjét Gergely Judit keramikusművész készítette. Magyarországról egy 50 személyes küldöttség érkezett az emlékhely avatására. /Emlékhely Kováts Lajosnak. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 7./
2009. március 7.
A sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban megnyílt Hlavathy Károly fotóművész Találkozások című kiállítása. A félszáz portréfotóról háromszéki közéleti személyiségek köszönnek vissza. Hlavathy Károly – akit többnyire műemléképület-, illetve aktfotósként ismernek, ezenkívül folyamatosan mutatja be a székely települések világát – újabb vállalkozásba kezdett: két éve fényképezi azokat a közismert embereket, akik meghatározzák e térség szellemi erővonalait. (mózes): Találkozások a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./
2009. március 7.
Töredékek címmel rendhagyó kiállítás nyílik március 10-én a sepsiszentgyörgyi Bástya vendéglőben: az M Stúdió mozgásszínházi műhely előadásaiból válogatott díszletek, kellékek és fotók fogadják a betérőket. Az M Stúdió, Bagoly Zsuzsanna és Henning János által tervezett kiállítás célja közelebb hozni az embereket az előadások világához. /(Farcádi): Formabontó kiállítás a Bástyában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./
2009. március 7.
Nyolcvanegy éves korában elhunyt dr. Szántó Lehel. A temesvári Piarista Gimnázium után Nagyenyeden tanítói oklevelet szerzett, majd elvégezte az orvosi egyetemet s mint orvos a resicabányai nehézgépgyárban dolgozott. Közben meghurcolták, bebörtönözték. Mint orvos kitűnő diagnoszta volt. Szabad idejében lelkesen foglalkozott a magyarság ügyeivel, a magyar művelődés egyik legjelesebb helyi képviselője volt. A rendszerváltás előtt a művelődési házban tartott egészségügyi és művelődéssel kapcsolatos előadásokat. 1990 után az RMDSZ székházban folytatta ilyen irányú munkásságát. Tagja volt több cikluson át – az RMDSZ alapító tagjaként – a megyei és városi szervezet választmányának. A Resicabányán megjelent Délnyugat folyóirat /1994-1997/ egészségügyi rovatvezetője volt, de művészettörténeti írásokkal is jelentkezett. Műkedvelői szinten kiváló szakértője volt az építészeti és képzőművészeti irányzatoknak. Lelkesen működött közre annak érdekében, hogy az RMDSZ Szombati-Szabó István könyvtára létrejöjjön és gyarapodjon s annak megszületése után ő volt az egyik önkéntes könyvtáros, a könyvtár anyagának rendszerezését is elvégezte. /Makay Botond: Dr. Szántó Leheltől búcsúzunk. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 7./
2009. március 7.
Németh Júlia műíró, a Szabadság című lap munkatársa, a kincses város, Kolozsvár és Erdély művészeti pezsgésének egyik hűséges krónikása már 2000-ben, az Erdélyi Gondolat Könyvkiadónál megjelent Kolozsvár–Műhely és vonzásközpont című kötetében felvázolta mindazokat a változásokat, amelyek az 1989-es fordulat után bekövetkeztek. Új könyvének (Mű–Hely–Szín. Erdélyi Művészet könyvek. Litera-Veres Könyvkiadó. Székelyudvarhely, 2008) gerincét a Barabás Miklós Céh harmadik évezredi eseményeihez kapcsolódó események képezik. Munkájában a Művek és művészek fejezetcímben kiváló alkotókat mutatott be. /B. D.: Kolozsvár hűséges képzőművészeti krónikása. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./
2009. március 7.
Fél évszázados kutatómunka eredményeinek összegzése ez a vaskos könyv: Pomogáts Béla Magyar irodalom Erdélyben (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda) című munkájának első kötete, melynek időkerete: 1918–1944. A Budapesten élő szerző irodalomtörténészi, kritikusi pályája kezdetektől fogva szorosan kapcsolódik az erdélyi magyar irodalomhoz. Tanulmány- és esszékötetek hosszú sora, folyóiratközlések rendszeressége tanúskodik erről. Irodalomtörténetét a szerző „hagyományosnak” mondja; „a magyar irodalomtörténet-írás hagyományait követi, vagyis folyamatrajzokat, írói portrékat és (tekintettel a terjedelmi korlátokra) igen rövid műelemzéseket” tartalmaz. /Nagy Pál: Irodalomtörténetünk – sok száz oldalon. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./
2009. március 7.
Ambrus András Gyergyóalfaluban született 1925. november 29-én. 1953-ban szerzett színészi oklevelet Budapesten. Jelentős film- és rádiószerepei, színházi alakításai, önálló estjei tették ismertté. Első irodalmi munkája Gyergyó címmel 1959-ben jelent meg, ezt hosszú szünet után követte a Székely Trianon /Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 2005/, tavaly látott napvilágot A Mindenható markában /Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 2008) című további, önéletrajzi vonatkozású emlékezése. /B. D.: Egy színművész emlékeiből. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./
2009. március 7.
Kettős könyvbemutató színhelye volt március 5-én a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtár: Márkó Imre Utak útvesztőiben című kötete mellett egy hasonmás kiadványt, Rákosi Viktor Hős fiúk című ifjúsági regényét ismertették, mindkettő a sepsiszentgyörgyi Charta Kiadó gondozásában jelent meg. Márkó Imre közvetlen hangon ír, változatos műfaji skálán mozgó írásai azt a világot tükrözik, amelyben élünk, hangzott el a bemutatón. Egy évtized alatt ez Márkó doktor második kötete, amelyet a Charta kiad – hangsúlyozta bevezetőjében Kisgyörgy Tamás, a kiadó vezetője. Márciusban nagyon időszerű az a reprint kiadvány – Rákosi Viktornak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcról szóló, Hős fiúk című ifjúsági regénye. /Mózes László: Egy fogorvos varázsereje (Kettős könyvbemutató Sepsiszentgyörgyön) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./
2009. március 8.
Dr. Jakab Antal /1909-1993/ püspök a kettős kisebbségi sorsba került erdélyi ember minden megaláztatását és küzdelmét átélte. Tanulóévei alatt meg kellett tapasztalnia a román iskolapolitika diszkrimináló megaláztatásait. Fiatal papként átélte a gazdasági válságot, egyházmegyéje és szülőföldje kettészakadását, a második világháborút, az azzal együtt járó nyomorúságot. A kommunista diktatúra idején letartóztatták, tizenhárom évig volt börtönben. Amikor legfelelősségteljesebb beosztásokba került (teológiai tanár, segédpüspök és megyéspüspök), megrokkant egészséggel, de annál nagyobb lelkesedéssel vitte keresztjét. Jakab Antal száz évvel ezelőtt, 1909. március 13-án a Gyergyói-medence kis falujában, Kilyénfalván született. Dr. Jakab Antal 1944-1945-ben főesperesi kinevezést kapott Gyergyószentmiklósra. 1945-ben Márton Áron püspök ismét Kolozsvárra küldte, 1946-ban pedig megbízta a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán az egyháztörténelem tanításával. Dr. Jakab Antal a püspöki helynökök letartóztatása után lett az egyházmegye vezetője 1951-ben. Fellépése révén a gyulafehérvári egyházmegye megmaradt a Róma-hű vonalon. 1951-ben tartóztatták le, tizenhárom évet raboskodott Románia hírhedt börtöneiben. 1967-ben Márton Áron kinevezte őt a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskola erkölcstan és egyházjog katedrájára. Márton Áron Jakab Antalt jelölte ki segédpüspökének. Jakab Antalt II. János Pál pápa 1980. április 2-án nevezte ki gyulafehérvári megyéspüspökké, amely felelősségteljes főpásztori munkát 1990-ig végezte. /Marton József: Száz éve született dr. Jakab Antal püspök. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./
2009. március 8.
Március 12–13-án Jakab Antal püspök szülőfalujában, Kilyénfalván szerveznek programsorozatot, amely során többek között vándorkiállítás nyílik Jakab püspök életéről, illetve bemutatják a Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal című életrajzi könyvet. Március 21-én a püspök nevét viselő Jakab Antal Tanulmányi Házban tartanak megemlékezést Csíksomlyón. /Megemlékezések Jakab Antal püspök centenáriumán. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./
2009. március 8.
Február 24-én a temesvári székesegyházban Roos Márton megyéspüspök beiktatta hivatalába az egyházmegye általános helynökét, Szilvágyi Zsoltot. Az ünnepségen jelen volt Német László nagybecskereki megyéspüspök, Böcskei László kinevezett nagyváradi püspök, Tietze Jenő nagybecskereki és Fodor József nagyváradi általános helynök is. /Sipos Enikő: Beiktatták a temesvári egyházmegye általános helynökét. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./
2009. március 8.
Február 24-én Nagykászonban bemutatták András Ignác iskolaigazgató legújabb helytörténeti munkáját, a rendhagyó útikönyvek sorozat második kötetét. A kötetek a kolozsvári Verbum Kiadó gondozásában jelentek meg. Első kötete, A templom közelében, még a sírban is, a kászonjakabfalvi katolikus templom építésének kétszázadik évfordulójára készült, és 2008 októberében mutatták be. A most bemutatott könyv A halálkapu mögött. A legfiatalabb kászoni falu, Kászonaltíz rendhagyó útikönyve címet viseli. A halálkapu a kászonaltízi temető déli bejárata. Ezen a kapun vitték örök nyughelyükre az elhunyt római katolikus híveket. /Vass Csongor: A halálkapu mögött. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 8./
2009. március 9.
Közös nyilatkozatban méltatta Sólyom László köztársasági elnök határon túli magyarok körében tett látogatásait március 8-án négy kisebbségi magyar szervezet. „A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) változatlanul nagyra értékeli Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének a határon túli magyarság körében tett látogatásait és a magyar nemzeti ünnepek közös megünneplését” – olvasható a dokumentumban, amelyet az említett szervezetek elnökei írtak alá. A dokumentum aláírói – Csáky Pál, az MKP elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Tőkés László, az EMNT elnöke – leszögezték: „Sólyom László köztársasági elnök úr ez irányú tevékenysége a jövőben is élvezi támogatásunkat”. A nyilatkozat reagálás arra, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség elnöksége március 6-án lemondta a március 15-ére tervezett közös ünnepi programot. A határon túli szövetség azért döntött úgy, hogy egyedül ünnepelnek, mert a magyar államfő lerövidítette eredeti programját. „Az államfő sajnálattal értesül arról, hogy a VMSZ mai váratlan nyilatkozatában lemondja a március 15-ére tervezett közös programot. Sólyom László vajdasági meghívással kapcsolatos e heti döntését a szerbiai magyarság hosszú távú érdekeit, az országaink közötti jó kapcsolat fenntartását és a nemzeti ünnep közös megünneplésének célját szem előtt tartva hozta meg” – tartalmazza a közlemény. /Négyes fogat Sólyom mellett. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2009. március 9.
Emil Boc miniszterelnök kijelentette: hatvan nap alatt, vagyis május 4-ig kidolgozzák és elfogadják a decentralizáció gyakorlatba ültetéséhez szükséges szabályozó rendelkezéseket. Ezek olyan tevékenységi területekre vonatkoznak, mint az oktatás, az egészségügy, a mezőgazdaság, a kultúra és a közigazgatás. Traian Basescu államfő élesen bírálta a túlbürokratizált államapparátust, „égbekiáltónak” nevezve azt, hogy az utóbbi években létrehozott 300 ezer munkahelyből 160 ezer az államapparátusban létesült. /Bogdán Tibor: Kéthavi decentralizáció? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 9./
2009. március 9.
Bogdan Olteanu volt képviselőházi elnök kijelentette, ha az államfő megszerzi a magyar választók szavazatának többségét, az államelnöki választások második fordulójában Traian Basescu a voksok 50 százalékát szerezheti meg. Olteanu szerint Traian Basescu az utóbbi időben a magyar választók szavazatának megszerzése végett látogatott el annyiszor Hargita és főként Kovászna megyébe. /A magyarok voksaira utazik Basescu. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 9./
