Tőkés László püspök, EP-képviselő nyilatkozatot adott ki az új püspökök beiktatása kapcsán. 2009. március 6-án és 7-én volt Bálint Benczédi Ferenc kolozsvári unitárius és Böcskei László nagyváradi római katolikus püspökök beiktatása. Mikó Imre Huszonkét év című politikatörténeti könyvében (1941) írta: „Erdélyben mindig az egyházak jelentették a jogfolytonosságot, … a magyar közéletben fokozott súlyra tettek szert azok a főpapok, akiket ezentúl a román kormány is a magyarság lelki vezetőinek ismert el”. A négy magyar történelmi egyház azóta is – alkalmas és alkalmatlan időben – ennek a nemzeti, kisebbségvédelmi hivatásának törekszik eleget tenni. Ennek az egyházi közösségi felelősségvállalásnak volt kiemelkedő képviselője Márton Áron gyulafehérvári püspök. A püspökök beiktatásán részt vevő román görög katolikus és ortodox egyházak, valamint más felekezetek képviselőinek a jelenléte az egyházak és nemzeti közösségek 1989-béli összefogásának a temesvári szellemét idézik fel. Az egyházak és erdélyi magyar közélet Trianon utáni példája ma is követendő. /Tőkés László püspök, EP-képviselő, az EMNT elnöke: Jelen és múlt. Nyilatkozat új püspökeink beiktatása kapcsán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./
2009. március 10.
Az RMDSZ Arad megyei szervezetének központjában találkoztak a gazdakörök elnökei, képviselői, akiknek Horváth Imre megyei alelnök vázolta az AMMGE vezetőségének elképzeléseit. Javasolta, hogy a megye gazdálkodóinak a képviselő havonta egyszer találkozzanak. /Balta János: Gazdaértekezlet Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./
2009. március 10.
Súlyosan megrongálták Kárpátalján a vereckei honfoglalási emlékművet. Ismeretlen tettesek leverték az emlékmű két alsó tömbjének kőburkolatát, megbontották a sarkait. Az emlékműre a rongálók „Budapest, gyakorolj bűnbánatot Kárpát-Ukrajnáért!” és „Dicsőség Ukrajnának!” feliratot mázolták, továbbá horogkereszteket és az ukrán címert. A múlt év júliusában felavatott emlékmű megrongálása egybeesik azzal a kárpátaljai rendezvénysorozattal, amely napok óta zajlik Kárpát-Ukrajna önálló államként történt kikiáltásának 70. évfordulója alkalmából. /Megrongálták a vereckei honfoglalási emlékművet. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./
2009. március 10.
Március 7-én közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület. „A százötvenedik születésnapját hangzatos számokban, minőségi kiadványokban és nagy nevek apoteózisában ünneplő szervezet ülésén, Görömbei András akadémikus elhintett egy érdekes gondolatot a jövőjének értelmét és útvonalát kutató szervezet magasztos légkörében: az értelmiség legfőbb célja a kultúrnemzetben való gondolkodás.” A gazdasági válság idején „a materiális értékek émelygős túltengésbe sodorják a nemzeti kliséktől csömörlött embert”, írta T. Szabó Csaba. „Vitathatatlan, hogy egy szétszabdalt nemzet egyedüli lehetősége a továbbélésre az egységes kultúrtáptalaj öntözése termékeny tudományos-kulturális munkával.” De kik élik ezt meg? Az öreg tudós, aki átveszi sokadik díját? A buzgó mócsing diák, aki eljön a közgyűlésre? Az erdélyi magyarság válságos identitászavarban szenved, „a haladó ifjúság tagja” közönnyel legyint egy Márton Áron szobor avatásának hírére. Szükség van csapatkovácsoló szervezetekre, műhelyekre. Az erdélyi magyarság egyre kevésbé „magyar”. Ez nem örvendetes azoknak, akik a „magyarság” fogalomkörébe a minőséget, egyetemes értékű kulturális-tudományos örökséget helyezik. „Magyarnak lenni nem szégyen. Magyarnak lenni nem vak büszkeség. Magyarnak és erdélyinek lenni felelősség és makacs következetesség.” A közösségnek kell alkotni. /T. Szabó Csaba: Ringben a kultúrnemzet – a jubiláló EME dilemmái. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
2009. március 10.
A Kölcsey Ferenc Főgimnázium /Szatmárnémeti/ tanári közössége nyilatkozatban áll ki az iskola mellett. A református egyház visszakapta ingatlanait. Romániában nem létezik egyházi iskola, hangsúlyozták a nyilatkozatban, csak állami iskolák vannak, melyek közt egyházi jellegű állami iskolák is működnek, mint amilyen a Református Gimnázium is. Milyen erkölcsi alapon áll épületválasztási előnyben a Református Gimnázium? – tették fel a kérdést. Mindkét iskola a Szatmár megyei magyar oktatás egy sajátos szeletét vállalja fel, mindkettőre szükség van. /Kölcseys tanárok nyilatkozata. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 10./
2009. március 10.
Sepsiszentgyörgyön közösen szervezi március 15-e megünneplését az RMDSZ és az MPP. A Duna TV is közvetíti a sepsiszentgyörgyi eseményeket – rendhagyó ünnepséget ígérnek a szervezők. A rétyi fúvószenekar és a gidófalvi huszárok toborozzák az embereket az ünnepség helyszínére, majd a jelenlévők megkoszorúzzák az Erzsébet parki 1848–49-es emlékművet. Az idei ünnepség a 11. Székely Huszárezred zászlajának szentelésével indítanak. Az ünnepség díszszónoka Éhn József, a Társaság a Kárpát-medencei Magyarságért elnöke lesz. Az egyórásra tervezett műsort követően Kárpáti Szél 1848 címmel emlékműsort tartanak a budapesti Honvéd Színház és a Vasas Táncegyüttes művészei. Kovászna megye március 15-i rendezvényének a maksai Óriáspince tető ad helyet. /Kovács Zsolt: Az összefogás március 15-je. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
2009. március 10.
Az eddigi évektől eltérően nem a színházban, hanem a Kossuth-kertben lesz idén Nagykárolyban a március 15-i ünnepség. Az ott felállított nagyszínpadon különleges produkciót tekinthetnek meg „Fogom kezed, fogják mások is“ címmel Huszonnégy táncos egy órán keresztül lesz folyamatos mozgásban Kevés prózai résszel fűszerezett 13 Kormorán-dallal állítanak emléket 1848 nagyjainak, ugyanakkor érzékeltetni próbálják a XXI. század magyarjaival, hogy nincsenek egyedül és a szabadságharc hőseinek emléke ma is erőt ad. Az előadást Kiss Zita kulturális referens állította össze, Bagossy Zoltán táncoktató koreografálta. /Rendhagyó ünnep Nagykárolyban március 15-én. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), márc. 10./
2009. március 10.
Zágonban, Mikes Kelemen falujában sikeres az ifjúsági zenekar, és arra is igény van, hogy újraalakítsák a fúvószenekart. Március 4-én megalakult a zágoni önképző kör. Bokor Gábor, az ötletgazda megkezdte a bővebb falumonográfia összeállításához szükséges adatgyűjtés megszervezését. Az alakuló ülésen könyvbemutatót tartottak, és fellépett a helybeli 32 tagú vegyes kórus, Bokor Temesi Emma vezényletével. /(kisgyörgy): Önképző kör Zágonban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 10./
2009. március 10.
A marosillyei Bethlen Gábor szülőházat, visszaszolgáltatását követően, hét évvel ezelőtt vásárolta meg a Szent Ferenc Alapítvány. A magyarországi segítséggel történő alapos restaurálás nyomán, a hajdani illyei vár egyetlen fennmaradt épületrésze, a Veres bástya, kezd beépülni az erdélyi turizmus fő állomásainak sorába. Néhány éve a Hunyad megyei magyarság kultúr-rendezvényeinek is gyakran biztosít teret a nagy fejedelem szülőháza. Tavaly májusban háztörténeti kiállítást rendeztek be falai között, a Magyar Nemzeti Múzeum és az Országos Levéltár támogatásával. Az itt kiállított anyag nyomtatott formában is megjelent és az utóbbi hetekben az alapítvány igyekezett eljuttatni azt számos magyarországi és erdélyi iskolába, kultúrintézménybe. Varga Csaba, a Bethlen ház megbízott vezetője elmondta, ez a kiadvány sokat tesz majd a marosillyei Veres bástya népszerűsítésében. Szerzője, Kovács András, kolozsvári művészettörténész hosszas helyszíni és levéltári kutatás nyomán állította össze az anyagot. Múzeum-jellege mellett dél-erdélyi kultúrközpont szerepét is be kellene töltenie ennek a háznak. Vannak évről-évre visszatérő rendezvények, mint például a Szent Ferenc Alapítvány által szervezett Hálaadás ünnepe, melynek keretében tavaly megnyílt az említett kiállítás és kopjafát avattak a várkertben. Rendszeres házigazdája a Veres bástya a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság által szervezett kastélyfesztiváloknak is. A közeljövőben kialakítani a „Találkozás Erdély aranykorával” nevet viselő, állandó jellegű programot is. /Gáspár-Barra Réka: Találkozás Erdély Aranykorával. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 10./
2009. március 11.
A szenátus elfogadta azt a törvénymódosítási javaslatot, amelynek nyomán egyes intézményvezetők politikai akarat függvényében könnyebben leválthatók. A módosítás értelmében a dekoncentrált intézmények vezetői ezentúl nem köztisztviselők lesznek, hanem politikai alapon nevezik ki és ugyanígy le is válthatják őket, miközben ugyanazon intézmények igazgató-helyettesei továbbra is köztisztviselők maradnak. Cseke Attila frakciótitkár az eljárási hiányosságokat, majd az RMDSZ álláspontját ismertette. Elmondta: a törvény szörnyszülött közigazgatási rendszert eredményez, hiszen a köztisztviselők és a politikusok egymásnak adnak majd utasításokat. Amennyiben a képviselőház elfogadja a jogszabály-módosítást, akkor lecserélhetik a magyar vezetőket, leváltják a magyar főtanfelügyelőiket, a munkaügyi vagy pénzügyi igazgatókat, annak ellenére, hogy ők ezekbe a tisztségekbe versenyvizsgával kerültek. Ugyanakkor a szenátus nem hagyta jóvá azt a módosító javaslatot, amely révén az önkormányzatok visszakapták volna a 2008 végén elvett pénzeket. Február 10-én a miniszterelnök megígérte, hogy az önkormányzatok visszakapják a pénzforrásokat, amelyeket december végén államosítottak tőlük. /Célegyenesben az igazgatók leváltása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2009. március 11.
Aggasztónak tartja Markó Béla RMDSZ-elnök, hogy Codrin Munteanu, a frissen kinevezett Kovászna megyei prefektus az egyes közintézmények homlokzatán elhelyezett kétnyelvű táblák eltávolítását szorgalmazza. /M. L.: Feszültséget kelt Munteanu? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2009. március 11.
Sólyom László magyar államfő március 15-én Székelyudvarhelyre látogat Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere meghívására. Az elöljáró Traian Basescu román államfőt is meghívta, de tőle még nem érkezett visszajelzés március 15-én az RMDSZ országos rendezvénye Székelykeresztúron lesz. /Magyar–román csúcs március 15-én Udvarhelyen? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2009. március 11.
Magyarországi és határon túli magyar európai parlamenti képviselők közösen emlékeztek meg március 10-én Strasbourgban március 15-ről. Strasbourg Petőfi Sándorról elnevezett terén a forradalmár költő emlékművénél tartott, koszorúzással egybekötött ünnepségen Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő és József Judit nagykövet, az Európa Tanács mellett működő magyar állandó képviselet vezetője mondott beszédet. /Együtt koszorúztak Strasbourgban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./
2009. március 11.
Közösen fog kampányolni Orbán Viktor Fidesz-elnök és Tőkés László EP-kéviselő. Kiss János, a lap munkatársa intette őket: ne tegyék. Az újságíró megjegyezte Orbán Viktorról: idejön kampányolni az a pártelnök, aki otthon már két parlamenti választáson is leszerepelt. Kiss János továbbment Orbán Viktor elleni cikkében, mondván, kampányolás alatt a pártelnök hiányozni fog munkahelyéről, ahonnan gyakran hiányzik, továbbá felrótta neki /Gyurcsány Ferenchez hasonlóan/, hogy nem járul hozzá a válságból való kilábaláshoz. Kiss János emlékeztetett, a Fidesz tagjai azt szajkózzák: a győztes alkalmatlan, le kell váltani! Mit szólnak ehhez a külföldiek? „Csak nézni tudunk és csodálkozni” – jegyezte meg az újságíró, megvédve Gyurcsányt. /Kiss János: Olvasom. MaoRGÓ. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2009. március 11.
Két nyílt levelet is közzétettek március 11-én a Magyar Polgári Párt (MPP) részéről: az egyik Csinta Samut, a háromszéki szervezet ügyvezető elnökét arra buzdítja, hogy induljon Szász Jenő pártelnök ellen a március 14-i gyergyószentmiklósi kongresszuson, a másik viszont Szász mellett foglal állást. Az elsőt az MPP 19 vezető politikusa írta alá, akik Csintát akarják a párt élére, a másik nyílt levelet az MPP 35 tagja írta alá, nagy többségében polgármester és alpolgármester. Csinta Samu a kongresszus előtt időben nyilvánosságra hozza döntését. Gazda Zoltán, az MPP Kovászna megyei alelnöke elmondta: Csinta Samu megválasztása megreformálná a pártot. A másik nyílt levelet az MPP 35 tagja írta alá: „...közölni szeretnénk mindazokkal, akik az MPP-t kívülről vagy belülről támadják, hogy bomlasztó ténykedéseiktől megvédjük a Magyar Polgári Pártot.” A jövőépítő munkát „az alapítókkal és Szász Jenő elnökkel közösen” kívánják végezni. /Benedek Sándor, Kovács Zsolt: Kongresszus előtti fejetlenség a Magyar Polgári Pártban. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2009. március 11.
Négy nappal az Országos Tanácsnak nevezett első kongresszus előtt teljes fejetlenség uralkodik a Magyar Polgári Pártban. A háromszéki szervezet egyelőre sem hivatalos meghívót, sem a napirendekről szóló közleményt nem kapott – közölte Gazda Zoltán megyei alelnök. A legutóbbi nyilatkozatok szerint Szász Jenő mégis választást tervez a kongresszusra, de bejelentette, ő lesz az egyedüli jelölt. A megyei szervezetek egyelőre semmit nem tudnak a kongresszus részleteiről. Nem írtak ki pályázatot a megválasztandó tisztségekre, nem határoztak meg feltételrendszert, nem tudni, meddig és ki jelentkezhet – mondta el Gazda Zoltán. /Farkas Réka: Törvénytelen lehet a kongresszus (Fejetlenség és lázongás az MPP-ben). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./
2009. március 11.
A székelyudvarhelyi RMDSZ elnöksége felszólította a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Zöld Párt városi tanácsosait a lemondásra – közölte Grünstein Szabolcs, az RMDSZ szóvivője. Azt javasolta, hogy az RMDSZ-es önkormányzati képviselőkkel közösen mondjanak le a tanácsosi mandátumokról, hogy egy időközi választás során új tanácsot lehessen választani. Dósa Barna /Zöld Párt/ szerint a tanács működése megfelelő, és az RMDSZ részéről szemenszedett hazugság ennek ellenkezőjét állítani. Marossy György, az MPP-frakció vezetője szerint diverzió a tanács felszámolásának szándéka. /Bágyi Bencze Jakab: Székelyudvarhelyi tanács: fele menne, fele maradna. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2009. március 11.
A Háromszék határát Bölön és Lüget között jelölő, egy hónapja felállított, majd rá két napra a földből oszlopostól kitépett kétnyelvű táblák visszakerültek a helyükre. A határtáblákat két lügeti román fiatal húzatta ki személygépkocsival február 15-ről 16-ra virradóra, a bölöni rendőrök már másnap azonosították őket, a táblákat is megtalálták. A kivizsgálást végző felsőbb szervek azt állapították meg, a fiatalok mindössze ittasan ,,virtuskodtak”, tettüknek nincs nemzetiségi vonzata, büntetésként a táblák visszaállítását rótták ki rájuk. /Váry O. Péter: Visszakerültek a kétnyelvű megyetáblák. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./
2009. március 11.
Március 15-én, vasárnap az Új Jobboldal szervezet ‘48-as megemlékezést tart Kolozsváron. A szervezet nyilatkozata szerint nem a magyarok rendezvényeinek a bojkottálása a cél. A magyarok által szervezett zászlós felvonulás fél 12–kor indul a Protestáns Teológiai Intézet elől, míg az Új Jobboldalosok fél egykor találkoznak. A polgármesteri hivatal a tavalyi eset ellenére engedélyezte a szélsőséges nacionalista szervezet 15-re tervezett rendezvényét. László Attila alpolgármester szerint nem kell tartani az esetleges konfliktusoktól, mivel a két rendezvény nem keresztezi egymást. Emlékezetes, tavaly egy felcsavart magyar zászlót vivő 17 éves fiút a rendőrség előtt véresre vertek az Új Jobboldal aktivistái. /Újabb magyarellenes provokáció? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2009. március 11.
Elfogadták a Kolozs megyei beiskolázási tervet, jóváhagyták a kért huszonnégy, magyar tannyelvű kilencedik osztályt, tehát a jelenlegi közel 650 magyar nyolcadikosnak lehetősége lesz arra, hogy líceumi tanulmányait anyanyelvén folytassa. Újdonság, hogy szeptembertől az inas iskolák műszaki líceummá alakulnak. Rosszul jártak azok a tanintézmények, amelyek új szakokat indítottak volna: hiába tették le az ehhez szükséges dokumentációt, s hiába szálltak ki a közoktatás minőségéért felelős szakbizottság képviselői, a minisztérium nem adta ki az új osztályok, szakok létesítéséhez szükséges engedélyt. /Nagy-Hintós Diana: Elfogadták a Kolozs megyei beiskolázási tervet a 2009/2010-es tanévre. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2009. március 11.
Több kilencedik osztály beindítását kéri az Oktatási Minisztériumtól a Kovászna megyei tanfelügyelőség, ellenkező esetben hátrányos helyzetbe kerülhet a magyar oktatás – jelentette ki Keresztély Irma háromszéki főtanfelügyelő. A minisztérium a nyolcadikos diákok létszáma alapján határozta meg a létesülő kilencedik osztályok számát. A minisztérium szakemberei azt vették alapul, hogy egy osztályba legtöbb 28 diák iratkozhat be, így a nyolcadikos diákok számát elosztották 28-cal, és az eredménynek megfelelő számú osztály létrehozását hagyták jóvá. Háromszéken vannak olyan kisvárosok, ahol kevés román diák iratkozik be kilencedik osztályba, de biztosítani kell számukra a lehetőséget, hogy a lakhelyükhöz közel tanuljanak tovább, és így kénytelenek csökkentett létszámú osztályokat létrehozni. Ez a magyar osztályok rovására megy, ugyanis ezekben túljelentkezés lesz. Maros megyében botrányt okozott a beiskolázási terv, mert a tanfelügyelőség kevesebb kilencedik osztály létrehozását javasolta, mint amennyi szükséges a magyar tagozaton tanuló diákok számára. /Bíró Blanka: Szigorú beiskolázási terv. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./
2009. március 11.
Március 6-án a Kolozsvári Magyar Joghallgatók Szervezete, azaz a Jurátus Kör elnöksége börtönlátogatásra csalogatta tagjait. Szamosújvárra mentek, az ország egyik legszigorúbban védett férfibörtönébe. Az oktatási és kulturális célt szolgáló terem falain rabok keze által festett képek sorakoznak, van saját folyóiratuk is. A Jurátus Kör elnöke Daróczi Arabella-Orsolya, alelnöke Dombi Tünde. /Rácsoknak jogot, jogosoknak rácsot? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2009. március 11.
A Baróti Szabó Dávid Középiskola és a Babes–Bolyai Tudományegyetem irodalomtudományi tanszékének szervezésében múlt hét végén került sor a X. Hermészkedő műértelmező vetélkedőre. A több városból érkezett diákok Radnóti Miklós költészetének (IX–X. osztályosok), illetve Karácsony Benő prózájának (XI–XII. osztályosok) ismeretéből bizonyíthattak. Dimény János iskolaigazgató megtiszteltetésnek nevezte, hogy Barót szervezhette meg a versenyt. /Hecser László: Baróton a Hermészkedő vetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 11./
2009. március 11.
Március 7-én tartotta rendes évi küldöttgyűlését az Erdélyi Magyar Ifjak Marosvásárhelyen. A tisztújítás során a küldöttek megerősítették tisztségében az elnökséget, így a szervezetet újabb egy évig vezeti Soós Sándor elnök, Bagoly Zsolt alelnök és Tarr Margit titkár. Úgy döntöttek, hogy elindítják a szervezet háromhavonta megjelenő újságját Édes Erdély néven. /Tisztújító küldöttgyűlést tartott az EMI. = Erdély.ma, márc. 10./
2009. március 11.
Megszüntette saját készítésű műsorait a székelyudvarhelyi Digital 3 Tv és a tulajdonát képező Csíki TV. Csíkszeredában ezzel csak hivatalossá tették a közel három hete tartó műsorszünetet, Székelyudvarhelyen viszont előzmények nélkül szűnt meg a saját műsor. A csíki és az udvarhelyi televíziók tulajdonosa, a Digital 3 Rt. szűkszavú közleményt juttatott el a sajtóhoz, amelyben a gazdasági válság okozta anyagi gondokkal magyarázza a saját műsorgyártás megszüntetését, a közleményt aláíró Dimény Zsolt ügyvezető és Asztalos Ágnes főszerkesztő nem elérhető. A Digital 3 Rt. többségi tulajdonosa, Ferenczy Károly, Verestóy Attila szenátor sógora keresi azokat a pénzügyi konstrukciókat, amellyel megmenthető lenne a két helyi stúdió. /Kovács Csaba: Csőd szélén a Digital 3 és a Csíki Tv. = Krónika (Kolozsvár), márc. 11./
2009. március 11.
Valamikor a hetvenes években a Bethlen-kollégium hangulatos képzős bankettjein diákok, tanárok, szülők együtt ünnepelték a végzősöket. Ezúttal a tizenharmadik alkalommal megrendezett Bethlen-bál keretében elevenítették fel ezt a szokást. A főszereplők az öt végzős osztály tanulói. Lőrincz Helga, a kollégium tanára ceremóniamesterként igazgatta a rendezvényt. A Bethlen-bálra a véndiákok Marosvásárhelyről és Magyarországról is érkeztek. /Bakó Botond: Sikeres Bethlen-bállal ünnepelték a fiatalokat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2009. március 11.
Szászrégenben a helyi Kemény János Művelődési Egyesület felkérésére Józsa Miklós tartott előadást Berde Mária írónőről. Az előadó Berde életpályájának felvázolása mellett kiemelten foglalkozott Nagyenyed és kollégiuma meghatározó szerepével az írónő életében. /B. B.: Enyedi est Szászrégenben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2009. március 11.
Nemes Levente, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház színművésze, korábbi igazgatója vette át a második alkalommal odaítélt Kaszás Attila-díjat március 10-én Budapesten, a Nemzeti Színházban. Nemes Levente 1962-ben kezdte színészi pályafutását. Tíz évig a marosvásárhelyi Székely Színház, majd 1973 óta a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház társulatának tagja, utóbbi teátrumot 1992 és 2005 között igazgatta is. Több filmben és tévéjátékban szerepelt. Önálló előadóestjei a hetvenes-nyolcvanas évek emlékezetes művészi eseményeinek számítottak. 2007-ben Jászai Mari-díjat kapott. /Nemes Levente kapta az idei Kaszás Attila-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
2009. március 11.
Lakatos Róbert kolozsvári filmrendező szervezésében beszélgetéssel egybekötött filmes műhelyt indított Kolozsváron a Járosi Andor Keresztény Kulturális Műhely: március 9-én a Lakatos Róbert rendezte Csendország és Moszny című filmeket mutatták be. /Varga Melinda: Állásfoglalás dokumentumfilmmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./
2009. március 11.
A zilahi kerámia: hagyomány és stílus egy céhes központban címmel nyílt kiállítás március 10-én Kolozsváron az Erdélyi Néprajzi Múzeumban. Zilah és vidéke az erdélyi nagy fazekas központok egyike. /(J. J.): Zilahi kerámiák a néprajzi múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
