|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 501 találat | lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-150 | 151-180 ... 481-501 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. február 8.Idős Szász Károly (1798-1853) időszerűségeAmit Szász Károly államférfi, nagyenyedi jogász és matematikaprofesszor szeretett volna a román nemzetnek megadni 1848-ban, azzal ma minket egyetlenegy román politikus sem kínál meg. Szász Károly ugyanis azt javasolta a ’48-as diétán és több ’48-as forradalmi előkészületi gyűlésen, hogy az oláh nemzetet vegyék be a három erdélyi történelmi – magyar, székely, szász – nemzet mellé egyenlő jogú nemzetként. Sajnos még a reformkori magyar politikusokat is sokkolta ez a gondolat! A magyar arisztokráciának ez a csökönyössége aztán meg is bosszulta magát a ’48-as forradalom lefolyásában és kimenetelében. Szász Károly tisztafejű jogász volt és kiváló matematikus. Matematikai egzaktsággal kezelte a jogi kérdéseket is, és tudta, hogy mi a különbség a hipotézis és a tétel között. Tisztán és világosan látta: jogi tétel, hogy a románság történelmi nemzet, és ezt a jog ki kell nyilvánítsa. Szász Károly egyik fontos javaslata volt, hogy már a hadseregben is azoknál a szakaszoknál, csapatoknál, ahol román közlegények vannak többségben, a tisztek tudjanak románul is. "A 48-as diéta egy másik ülésén, »A nemzeti fegyveres erőről« szóló törvény tárgyalásakor Szász Károly volt az, aki felvetette, hogy nemcsak hibás az az elgondolás (a törvényjavaslat 4. paragrafusa), hogy »tiszteknek ezentúl csak magyarul tudó hazafiak alkalmaztatnak« – s ezt szerinte a törvényjavaslatból törölni kell –, hanem ellenkezőleg, »a román ezredeknél ki kellene fejezni, hogy a tiszt ne csak magyarul, hanem inkább oláhul tudjon«". Hol vagyunk ma ettől jó 166 évvel Szász Károly javaslata után! "48-as polgári-nemzeti követelései tekintetében, s ekkor is jóval haladóbb felfogásról tett tanúságot, mint az erdélyi reformerek közül bármelyik. Leményi görög-katolikus püspök ugyanis memorandumot nyújtott be a diétán, amelyben az erdélyi román nemzet jogainak elismerését kérte, s az országgyűlés a határozati javaslat megszerkesztésével Szász Károlyt bízta meg. A kérdés tárgyalását 1848. június 22-re tűzték ki, de megelőzőleg néhány képviselő előzetes értekezletet tartott Teleki Domokos lakásán. Constantin Papuciu, balázsfalvi görög katolikus kanonok írta meg egy visszaemlékezésében, hogy a megbeszélésen, melyen vagy tíz képviselő vett részt, Szász Károly azt javasolta, mondja ki az országgyűlés, hogy »az erdélyi oláh nemzet már román név alatt a többi bevett nemzettel egyenlő jogokkal bír«. Szász Károly azonban teljesen egyedül maradt a nézetével, s mit is érhetett volna el akkor, amikor javaslatára az összes többiek kirontottak a szobából, sőt az egyik, Z. I. egy pár perc múlva visszatérvén, ilyenformán nyilatkozott: »Mint hogy ebbe megegyezzünk, inkább az utolsó gyermekünk is kard élére jusson.« (Sajnos, Dél-Erdély néhány településén aztán ez is lett a magyarok sorsa. Ebből is látszik, hogy Szász Károly előre látta a románsággal való megegyezés történelmi szükségességét – O.G.R. megjegyzése). Az egy Szász Károly ellenében tehát az előzetes megbeszélés összes résztvevői mereven ragaszkodtak addigi nacionalista, türelmetlen, a nemzeti egyenlőtlenséget és elnyomást intézményesítő álláspontjukhoz. Szász magatartása viszont annál becsülésre méltóbb, mert éppen Alsófehér megyében, ahol ő egész életét eltöltötte, a fentiekhez hasonló meggyőződés uralkodó volt az egész nemesség körében. A Magyarországgal való unió tekintetében egyöntetűség uralkodott az erdélyi politikai élet liberális és konzervatív szárnyai közt. A liberálisok: szemében azt jelentette az unió, hogy Erdély közelebb kerül a magyar szabadságharchoz, hátteret, felvonulási területet és anyagi segítséget jelent a forradalomnak. A konzervatívokat pedig azért csábította, mert azt remélték, hogy Erdély bevonása a magyar forradalom menetébe a főképp magyar birtokos osztály képviselői számára kiutat hoz abból a válságos helyzetből, amelyet 1848 tavaszán a fenyegető erdélyi népmozgalmak jelentettek, közöttük elsősorban a »három nemzet«-nél együttvéve is nagyobb számú, javarészt jobbágy állapotú románság megmozdulása. Ugyanilyen egyöntetűség alakult ki a fent említett időpontban a liberálisok és konzervatívok közt a románság nemzeti-politikai követelései tekintetében is, s éppen ezért kell Szász Károly álláspontját különösképpen értékelni." Sajnos Szász Károly államtitkári tevékenysége is alig ismert. A Szász Károlyról szóló, idézett könyv ezt írja: "Az 1848-as első felelős magyar kormány Szász Károlyt Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter mellé államtitkárnak nevezte ki. E minőségben főképp az alapítványi és igazgatási ügyekkel foglalkozott. Amikor Eötvös 1848-ban elhagyta a forradalom süllyedőnek látszó hajóját és külföldre távozott, Szász Károly vezette tovább a minisztériumot 1849. május 2-ig, amikor az új kormányban Horváth Mihály vette át a közoktatásügyi tárcát. A minisztérium általában nemigen fejtett ki érdemleges működést, alig egy pár tisztviselővel dolgozott és minden erőfeszítése a tanerők járandóságainak lehetőleg pontos folyósításában merült ki." Szász Károly államtitkári, majd minisztériumot vezető tevékenysége nem ennyire banális. Először is azért vitte a minisztériumba Széchenyi és Eötvös – akikkel közeli ismeretségben állott –, mert nem csak alapos jogi, matematikai ismeretei és aktív tanári tapasztalata jogosították fel erre, de ő ismerte legjobban az akkori Magyarország legnagyobb kisebbségének – a románságnak – a problémáját. Tehát nagyon jól ismerte a nemzeti oktatás gondját- baját és problémakörét. Már Eötvös Józseffel közösen kidolgozták a szakoktatás bevezetésének törvénytervezetét. Ennek a lényege, hogy szaktantárgyat: matematikát, fizikát, biológiát, kémiát, történelmet stb. csak szakképzettséggel rendelkező tanár taníthat. Addig ugyanis az oktatás egyházi hatáskörbe tartozott, és így a papok bármit taníthattak. Ez Nyugat- Európában már működött, és természetes dolog volt. Így korkövetelmény volt, hogy ezt az elvet és tervet bevezessék a magyar oktatási rendszerbe is. Lett is érte felbuzdulás! Főleg a Katolikus Püspöki Kar vette támadásba a vallás- és közoktatási minisztériumot, de a lutheránus egyház is az évszázados Universitas elleni legnagyobb támadásnak tartotta. Tegyük hozzá, valamennyire érthető volt a felháborodásuk, hiszen ez a rendelet megnyirbálta az egyházak oktatási autonómiáját. De ilyen a haladás folyamata! Vannak elvek, melyeket nehéz a pillanatnyi helyezet alapján megítélni. Ekkorra már Eötvös József elhagyta a minisztériumot, és Szász Károly került a támadások célkeresztjébe. De ezt is valahogy lerendezte, és bár a forradalom elbukott, a szakoktatás maradt, mert az már nyilvánvaló alapelvvé szilárdult. De ezzel még nincs kimerítve Szász Károly miniszteri tevékenysége, annak további elemzése és felszínre hozatala az oktatáskutatók feladata. Tény viszont, hogy az első magyar felelős kormánynak Szász Károly volt az egyetlen erdélyi képviselője. Oláh-Gál Róbert IRODALOM: Kiss Géza, Turnowsky Sándor: Szász Károly, Állami Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bukarest, 1955. Népújság (Marosvásárhely), 2014. február 8.Panna-versek – dalként is nagyszerűen szólnak!Nagyálmos Ildikó Panna második könyve című gyermekeknek szóló verseskötetének bemutatóját tartották ma délután az Arad Megyei RMDSZ Nőszervezete szervezésében a Jelen Ház nagytermében, a szerző – Nagyálmos Ildikó, a főszereplő – Böszörményi Panna és Márton Éva, a kötet illusztrátora jelenlétében. A meghívottakkal Jámbor Ilona beszélgetett. Annak ellenére, hogy a gyerekek még vakáción vannak, a Jelen Ház nagytermét szép számban ellepték a kicsik, szülők és nagyszülők kíséretében. A Panna első könyve után öt évet kellett várni egy újabb gyermekverses kötetre, de a péntek délutáni ízelítő után nyugtázhatjuk: megérte. A Panna előadásában elszavalt, illetve elénekelt versek hallatán kijelenthetjük: a Panna-versek dalként is nagyszerűen szólnak! Nem véletlen tehát, hogy a Panna második könyve Panna-dalok címen CD-mellékletet is tartalmaz, a verseket ezúttal is, akárcsak az első kötet esetében Orbán Ferenc zenésítette meg. Demény Ágnes Nyugati Jelen (Arad), 2014. február 8.Itthon is be kell vezetni az anyakönyvi nyilvántartásokbaA megyei személynyilvántartó igazgatóságtól kapott legfrissebb közlemény sokakat érdeklő problémát taglal. A vonatkozó törvényes előírásoknak megfelelően a román állampolgárok számára külföldi hatóságok által kiállított anyakönyvi iratoknak (házassági bizonyítvány, születési bizonyítvány) csak akkor van bizonyító erejük Romániában, ha azokat bevezették a román anyakönyvi nyilvántartásokba is. Ennek megfelelően az országba visszatérő román állampolgárok a visszatérésüktől számított hat hónapon belül kötelesek kérni a külföldön kiállított anyakönyvi iratoknak a lakhelyük szerinti helyi anyakönyvi hivatalnál történő bejegyzését, iktatását. Ehhez az alábbi dokumentumokra van szükségük: a bejegyzendő anyakönyvi irat eredeti példánya és egy másolat, az irat román nyelvű, közjegyzőnél hitelesített fordítása, a kérelmező személyazonosságát bizonyító iratok, típuskérvény. Balázs Katalin Nyugati Jelen (Arad), 2014. február 8.Csökkenő gyereklétszámot vetít elő a beiratkozási tervSikerült még megtartani a magyar iskolákat és tagozatokat Miután a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség a héten mutatta be a sajtónak a 2014/2015-ös beiratkozási tervet, Fehér, Szilágy és Beszterce-Naszód megyében a magyar oktatásért felelős tanfelügyelőket is erről faggattuk. A végkövetkeztetés az, hogy a 2014/2015-ös tanévben kis mértékben ugyan, de csökken a magyar iskolások száma. Ez azonban nem vezetett osztályösszevonáshoz vagy megszüntetéshez. Lőrincz Helga, Fehér megyei kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőtől megtudtuk: az elmúlt három évben általában csökkent a gyereklétszám, ám stabilizálódni látszik a magyar tanulók aránya a megyében. Ez azt jelenti, hogy a 2013/2014-es tanévben a magyar tanulók aránya még a 3 százalékot sem éri el. A magyar óvodások aránya 2,95%, az elemistáké 2,62%, a középiskolásoké 2,72%, míg a líceumi tanulók esetében az arány 2,66%. – A 2014/2015-ös tanévre sikerült minden magyar iskolát és tagozatot megtartani. Jelentős összevonás nincs kilátásban. Szabadság (Kolozsvár), 2014. február 8.Magyar vállalkozókon is múlik a kollégiumi szakoktatás sikereSzázezer euróból tataroznák a majdani református médiaközpontot Százezer eurót fordítanak a Luther utcában visszakapott ingatlanba tervezett református médiaközpont kialakítására, itt kapna helyet a levéltár, és múzeumot is nyitna az Erdélyi Református Egyházkerület – ismertette Kató Béla püspök a tegnapi sajtóértekezleten. Székely Árpád, a Református Kollégium igazgatója az ősszel induló hároméves szakiskolai képzésről szolgált további részletekkel: a Ferenc József Horea úti egykori Szeretetházban, a hajdani faipari líceumban tanulnak majd a víz-gáz-villanyszerelőnek, illetve szakács-pincér és fodrász-kozmetikusnak készülő magyar fiatalok. A hiánypótló kezdeményezés sikeréhez kiemelten fontos, hogy a politikusok és vállalkozók körében egyaránt nyitott fülekre találjon, és a jövőben szívügyüknek érezzék a magyar anyanyelven szakmát tanuló fiatalok megfelelő felkészítését. Elhangzott: a hétvégén szülinapra várja hallgatóit az Agnus Rádió, amely mától egész napos adással próbálkozik. Szabadság (Kolozsvár), 2014. február 8.Igyekezni kell a regisztrációvalA magyar Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője, Pálffy Ilona elmondta: a magyarországi választások történetében újdonság a regisztrálás és a levélben történő szavazás. Arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a magyarországi állandó lakhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, akik élni kívánnak szavazati jogukkal, március 22-ig juttassák el regisztrációs kérelmüket az NVI-hez. Sok múlik a román posta gyorsaságán – A március 22-e után beérkezett kérelmeket feldolgozzuk, ám ezek az állampolgárok nem vehetnek részt az április 6-i választáson. Ezért ha valaki az utolsó percre hagyja a regisztrálást, akkor kétséges, hogy időben el tudjuk neki küldeni a szavazáshoz kitöltendő levélcsomagot. Ha például a regisztrációs kérelmet március 22-én kapjuk meg, akkor a levélcsomag eljuttatása csak ezt követően, vélhetőleg március 25-én és 26-án történhet, a posta átfutási ideje pedig kiszámíthatatlan. Ha az érintett meg is kapja április 1-je körül a levélcsomagot, azt április 5-én éjfélig kitöltve vissza kell juttatni hozzánk, mert a szavazás csak akkor lesz érvényes. Az április 5-e után beérkezett levélszavazatokat érvénytelennek kell nyilvánítanunk. Március 22-től kezdődően azonban Magyarország külképviseleteire is be lehet adni a szavazólapokat tartalmazó borítékokat, amelyeket aztán továbbítanak az NVI-hez. NAGY-HINTÓS DIANA Szabadság (Kolozsvár), 2014. február 8.Liberális izmozásA Nemzeti Liberális Párt (PNL) által javasolt kormányátalakítás egy hosszabb ideje tervezett lépés. Hétfőn az adókedvezményes hitelátütemezés és a Daniel Chiţoiu pénzügyminiszterrel szembeni elégedetlenség csak elindítója, de nem kiváltó oka volt annak a nagyobb lélegzetű kormányátalakításnak, amit a liberálisok most megpróbálnak lenyomni a szociáldemokrata koalíciós partnerük torkán. Crin Antonescu és Klaus Johannis nyilatkozata egyértelműen elárulta, hogy a PNL megpróbál elszakadni a PSD árnyékától, mert a monolitikus Ponta-kormányban észrevehetetlenné zsugorodtak a liberálisok. Választási évben meglehetősen hátrányos pozíció ez számukra, de még mindig előnyösebb, mintha ellenzékbe vonulnának. Ezért alkotnak csak kisebbséget a PNL-ben azok, akik a kormánykoalíció felbontását szorgalmazták. Szabadság (Kolozsvár), 2014. február 8.Tőkés pontosít: még nem döntött az EP-választások kérdésébenMég nyitott az a kérdés, hogy Tőkés László elfogadja-e az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) felkérését, miszerint a Néppárt Európai Parlamenti listájának vezetője legyen, „amennyiben lesz ilyen” – pontosított péntek este az európai parlamenti képviselő sajtóirodája. A közlemény szerint a román sajtó alapján ellentmondó információk jelentek meg Tőkés Lászlónak, az EMNT elnökének európai parlamenti indulása kapcsán. Ezért leszögezik: Tőkés László a pénteki nagyváradi sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva azt nyilatkozta: tudomásul vette és elfogadta az EMNP és az EMNT felkérését, ugyanakkor hangsúlyozta: döntésének meghozatalakor elsősorban a közösségi akaratot fogja szem előtt tartani. „Értelemszerűen nyitott kérdésről van szó, az EMNT elnöke - egyeztetve az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőivel, illetve a magyar nemzetpolitika meghatározó személyiségeivel - végleges döntését később hozza meg” – fogalmaz a közlemény. Korábban az MTI alapján azt írtuk: Tőkés kész eleget tenni az EMNP felkérésének, hogy - vagy a párt listáján, vagy független jelöltként - ismét induljon a májusi EP-választásokon. maszol/közlemény, 2014. február 8.Nem nézhető magyarul az olimpiaA téli olimpia közvetítési jogait és sugárzását a jogtulajdonos csak Magyarország területére engedélyezte, ezért a közmédia határon túl is fogható csatornáin nem láthatóak az olimpiai műsorszámok – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) sajtóirodája szombaton az MTI-vel. A közleményben azt írták: az MTVA jogkövető szervezetként már tájékoztatta külföldi műsorterjesztő partnereit, így azok nem továbbítják az olimpiai műsorszámok idején a közvetítés jelét a közmédia határon túl is fogható csatornáira. A tájékoztatás szerint az azonban az egyes külföldi műsorterjesztők műszaki lehetőségén múlik, hogy ezt milyen módon tudják végrehajtani, például időszakos hozzáférés-korlátozással az olimpiai közvetítések alatt, de előfordulhat a teljes csatorna átmeneti szüneteltetése is az olimpia ideje alatt. Hasonló okok miatt nem érhető el az egyidejű, interneten keresztül sugárzott adás sem külföldről – közölte az MTVA. A magyarországi nézőket ezek a korlátozások nem érintik. Az MTVA január 30-án közölte, hogy a közmédia tévécsatornái csaknem 150 órában közvetítenek a szocsi XXII. téli olimpiai játékokról, de az MTI és a Kossuth Rádió is kiemelten foglalkozik az oroszországi világeseménnyel. A február 7. és 23. közötti téli olimpia közvetítésének az M1 szenteli a legtöbb műsoridőt: az adó reggel 8 órától egészen estig megszakításokkal sugároz élőben, felvételről és ad összefoglalókat. Az M2 20.45-ös állandó kezdéssel több mint kétórás napi összefoglalókat ad. A Dunán főként hokimérkőzéseket nézhetnek az érdeklődők: naponta két összecsapást is műsorra tűz a csoportmérkőzésekből, valamint a kieséses szakaszt is végigköveti. Az olimpia alatt az M1, M2 és a Duna közvetítései online is követhetők – Magyarország határain belülről. Székelyhon.ro, 2014. február 9.A csíkszeredai Lászlófy Pált kérték fel a Külhoni Magyar Oktatási Tanács vezetéséreA Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) tiszteletbeli elnökét, Lászlófy Pált kérte fel Hoffmann Rózsa magyarországi köznevelésért felelős államtitkár a Külhoni Magyar Oktatási Tanács elnöki tisztségének ellátására. A Külhoni Magyar Oktatási Tanácsot (KMOT) tavaly hozta létre a magyar kormány a határon túli magyar nyelvű oktatás támogatása céljával. Az akkori sajtóbeszámolók szerint a tanács szakmai tanácsadó testületként fog működni, amely javaslattevő, előkészítő, valamint véleményező és értékelő feladatokat végez. A létrehozásra vonatkozó kormányhatározat szerint a KMOT javaslatokkal támogatja a diaszpórában, a szórványban és a Kárpát-medencében a magyar anyanyelvű oktatásban részt vevő pedagógusok képzésével és továbbképzésével, a szakmai segédanyagok, tankönyvek, folyóiratok elkészítésével kapcsolatos munkát. A KMOT szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik, működésének költségeit az állami költségvetés állja az Emberi Erőforrások Minisztériumán (EMMI) keresztül. Amint azt Burus-Siklódi Botondtól, az RMPSZ elnökétől megtudtuk, Hoffman Rózsa államtitkár pénteken az RMPSZ tiszteletbeli elnöki tisztségét viselő Lászlófy Pált kérte fel a Külhoni Magyar Oktatási Tanács vezetésére. Lászlófy Pál új tisztsége kapcsán kérdéseinkre válaszolva közölte, a testület a teljes oktatási palettát átfogva igyekszik tanácsokat nyújtani a közoktatási államtitkárságnak a külhoni magyar oktatási kérdésekben. Javaslatokat tesznek például arra vonatkozóan is, hogy milyen ösztöndíjakat hirdessen meg az EMMI. Ugyanakkor a jövőkép megrajzolásában, a nemzetegyesítés oktatási vonatkozásaiban, a külhoni anyanyelvű oktatás stratégiájának kialakításában is javaslatokat fogalmaznak majd meg – mondta el Lászlófy Pál. R. Kiss Edit dkjozsef.blogspot.ro / székelyhon.ro Erdély.ma, 2014. február 9.A szeretet gyógyító erejeA Betegek Világnapja alkalmából a vasárnapi ünnepi szentmisét követően Papp Lajos szívsebész professzor tartott előadást a csíksomlyói kegytemplomban. A Széchenyi-díjas szívsebész professzor lesz a fővédnöke és díszvendége az idei össznemzeti zarándokvonatnak, a Székely Gyors-Csíksomlyó Expressznek, így több ezer magyar zarándokkal együtt érkezik a zarándokvonaton a csíksomlyói búcsúba. A csíksomlyói ferencesek meghívásának eleget téve tartotta meg előadását a pápai kisbazilikában. A tudás nyelve A professzor vallja: nem mi határozzuk meg, hogy hova születünk, hogy mikor születünk, hogy milyen nemzethez tartozunk, és azt sem, hogy mikor hagyjuk el ezt az árnyékvilágot. „Isten akaratából lett nemzetünk a magyar, anyanyelvünk a gyönyörű magyar nyelv. Nekünk itt van dolgunk, a világ legszebb tájegységében a Kárpát-medencében. Nem vesszük észre azt, hogy olyan nyelvet beszélünk, ami a világon köztudottan a tudás nyelve” – emelte ki bevezető gondolataiban. Az anyanyelvről, mint a legnagyobb kincsről elmondta: sokszor csak amikor már elveszítjük tapasztaljuk meg, hogy mekkora kincs számunkra. Miért beteg a magyar nemzet? Napjaink orvostudományának nagy felfedezése, hogy a betegségünk okai között nem a dohányzás, az egészségtelen táplálkozás szerepel, hanem amit szóban egymás között kifejezünk. „Miért beteg a magyar ember? Miért beteg a magyar nemzet?” – tette fel a kérdést az előadó. Válasza tömör: elfelejtettük őseink törvényét, a szeretetre épülő, egymást segítő társadalomépítést. Az egészséget három lábú székhez hasonlította, melynek három lába: test, lélek és szellem. „Ha bármelyik láb eltörik, felbillen az egészségünk. Nem helyettesíthető egyik láb a másikkal. Azért betegedett meg a lelkünk, mert elhagytuk Istent, és nem támaszkodunk a papok által nyújtott lelki segítségre” – nyomatékosította a szívsebész professzor, aki a legszentebb hivatások gyakorlóiként emelte ki a lélekkel foglalkozó papokat, a szellemmel foglalkozó tanító-tanárokat, és a testtel foglalkozó orvosokat. „Az lenne a legjobb, ha mindenki mindennel foglalkozna: a pap nem csak a lélekkel, hanem a szellemmel és a testtel, ugyanígy a tanítók és az orvosok. Mindannyiunknak dolgozni kell azért, hogy gyermekeinknek, unokáinknak szebb jövőt biztosítsunk!” A szeretet a legnagyobb gyógyító erő Előadása végén Papp Lajos a szeretet gyógyító erejéről beszélt: „Egyetlen egy gyógyszer van, ami minden betegségből képes kigyógyítani az embert, és semmibe nem kerül. A tudomány laboratóriumi vizsgálatokkal bizonyította, hogy a szeretet az immunrendszerünket erősíti, és minden betegségből meg lehet gyógyulni. Mindennél hatásosabb és olcsóbb gyógyító erő a szeretet. Ne kémiai szereket, hanem a szeretet használják gyógyításra!” – kérte a hallgatóságot a professzor. Iochom Zsolt Székelyhon.ro, 2014. február 9.Német lehet belügyminiszter, magyar nem?Bár összeférhetetlensége feloldása kapcsán néhány kérdés még tisztázatlan maradt a román koalícióban Klaus Johannis leendő kormányzati tisztsége körül, Nagyszeben polgármestere várhatóan hamarosan átveheti a belügyminisztérium irányítását. Ezáltal a német politikus lesz az első belügyminiszter Romániában, aki valamelyik nemzeti kisebbség soraiból kerül ki. A jelentős kormányzati tapasztalattal bíró RMDSZ elismeri: a belügyi, külügyi és védelmi tárca olyan „tabu" minisztériumnak számít, amely élére nem fogadtak el magyart a román partnerek. Először töltheti be Romániában a belügyminiszteri tisztséget valamely nemzeti kisebbség képviselője. Crin Antonescu, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke pénteken jelentette be, hogy alakulata négy új tárcavezetőt jelöl a Ponta-kabinetbe, közülük pedig a belügyminisztérium élére Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert javasolja az erdélyi légi baleset nyomán lemondott Radu Stroe helyett. A szász politikus egy évvel ezelőtt lépett be a PNL-be, ahol rögtön megkapta az első alelnöki posztot, ezzel egy időben lemondott a Romániai Német Demokrata Fórum elnöki tisztségéről. A kormányba való kooptálásával a liberálisok erősíteni kívánják halványan teljesítő minisztereik miatt meglehetősen meggyengült pozícióikat a Ponta-kabinetben. Johannis belügyminiszteri kinevezése az erdélyi magyarok számára azért is tanulságos, mivel mintegy másfél évtizedes kormányzati részvétele alatt az RMDSZ sohasem kapta meg a nemzetbiztonsági téren kulcsfontosságú tárcák – külügy, belügy, védelem – irányítását. Mindez arra is utalhat, hogy a bukaresti politikai elit ma is sokkal lojálisabbnak, megbízhatóbbnak tekinti a 36 ezer főre apadt erdélyi szász közösség tagjait, mint az 1,2 milliós magyarság képviselőit. Lemondások, leváltások A PNL másik három tárca élén is személycserét hajt végre. Daniel Chiţoiu csütörtök esti lemondása után a pénzügyminiszteri tisztségre Eugen Nicolăescut javasolták, aki emiatt megvált az egészségügyi tárcától. Ez utóbbi megüresedett minisztérium élére a liberálisok Cristian Bușoit jelölték, aki az országos egészségbiztosítási pénztárt vezette. A gazdasági minisztérium élére Teodor Atanasiut javasolták, aki a leváltott Andrei Gerea helyét veszi át. Amikor ennek kapcsán megkerestük Borbély Lászlót, az RMDSZ politikai alelnöke úgy vélekedett: a román közvélekedés 1989 óta tapasztalt alakulásának vizsgálatához a kérdést nem érdemes a belügyminiszteri tisztségre leszűkíteni. A politikus emlékeztetett, hogy 2009-ben – a román nagykoalíció felbomlása, Emil Boc első kormányának bukása után – az RMDSZ, a PNL és a PSD Johannist javasolta a miniszterelnöki tisztségre, és senki nem háborodott fel amiatt, hogy német nemzetiségű lehet Románia kormányfője. „Nekünk akkor is oroszlánrészünk volt a többségi társadalom mentalitásának megváltoztatásában. Persze ilyen esetben másképp merül fel egy német politikus szerepe, amiben közrejátszik az is, hogy a magyar közösség sokkal nagyobbaz erdélyi szásznál. Sajnos az évek során nem sikerült elérnünk, hogy a belügyi vagy külügyi struktúrákban országos számarányuknak megfelelő létszámban legyenek magyarok. Mindez tőlünk függetlenül a titkosszolgálatoknál már megtörtént: a hírszerzésnél vigyáznak, hogy megfelelő létszámban legyenek magyarok, amikor megfigyelnek minket" – nyilatkozta a Krónikának Borbély, aki mindig tagja volt az RMDSZ küldöttségének, valahányszor kormányra lépésről tárgyalt az alakulat. A politikai alelnöktől megtudtuk, korábban a szövetség felvetette már, hogy hajlandó elvállalni a belügyi vagy a védelmi tárca irányítását is, ezek azonban „tabu" minisztériumoknak bizonyultak a magyar alakulat számára. „Ennél tovább nem jutottunk ebben a kérdésben. Igaz, mi sem mentünk el a falig, mert éreztük a meg nem értést a román partnerek részéről. Nem kérdés, hogy egy magyar nemzetiségű politikus is kiválóan ellátná a belügyminiszteri teendőket, viszont kell még egy kis idő, amíg ezt elfogadja a román társadalom. De sohasem felejtem el Frunda György 1996-ban az RMDSZ államfőjelöltjeként tett, azóta anekdotaszámba menő kijelentését, miszerint akkor lesz Romániának magyar elnöke, amikor az Egyesült Államoknak színesbőrű. Akkor mindkettő egyformán valószínűtlennek tűnt, de lám, a tengerentúl már összejött" – jelentette ki Borbély László, hozzátéve: Frunda személyében lehetett volna magyar igazságügy-minisztere Romániának, az RMDSZ volt szenátora azonban nem vállalta a felkérést. Különben Johannis kinevezése nem ígérkezik simának a koalíción belül, a politikus számára ugyanis pártja kiszemelt egy pénzügyi-gazdasági kérdésekben illetékes kormányfő-helyettesi tisztséget is. Több vezető szociáldemokrata politikus azonban arra figyelmeztetett, hogy belügyminiszterként csak a nemzetbiztonságért felelhetne, ezt a területet azonban Victor Ponta egyik helyetteseként Gabriel Oprea látja el. Nem tetszik a PSD-nek az sem, hogy Johannis nehezen hajlandó megválni a szebeni polgármesteri tisztségtől, meglebegtetve, hogy hat hónapra felfüggesztené elöljárói mandátumát. A PSD politikusaihoz hasonlóan viszont Traian Basescu államfő is emlékeztetett a hét végén, hogy az alkotmány szerint összeférhetetlen a miniszteri tárca az önkormányzati tisztséggel. Rostás Szabolcs Székelyhon.ro, 2014. február 9.Perelnek a számvevőszékkelAz Állami Számvevőszék az elmúlt évben több polgármesteri hivatalnál ellenőrizte a közpénzek felhasználásának módját, és sok esetben törvénytelenséget állapított meg. Csíkszereda Polgármesteri Hivatala több esetben is vitatja a számvevőszéki ellenőrzések megállapításait, és az előírt intézkedések miatt perel. Hasonló bírósági eljárásokat kezdeményezett a megyei önkormányzat és a Csíkkarcfalva Polgármesteri Hivatala is. számvevőszék az elmúlt évben több polgármesteri hivatalnál ellenőrizte a közpénzek felhasználásának módját a 2012-es évben, és sok esetben törvénytelenséget állapított meg. A hatóság honlapján megtalálható jelentésben példaként hozzák fel a Csíkszeredában történt esetet, amikor a számvevőszék szerint jogtalanul fizettek ki 77 000 lejt egy beruházás alkalmával egy cégnek a munkálatok felügyeletéért úgy, hogy ugyanez a beruházó Országos Örökségvédelmi Hivatal megbízásából az építőtelep vezetőjének is feladata volt. A város érdekeit képviselték Antal Attila, Csíkszereda alpolgármestere kérdésünkre elmondta, a Mikó-vár felújításához kapcsolódik az említett eset, azért bíztak meg a munkálatok felügyeletével egy céget konzultációs szerződés alapján, hogy az a város érdekeit képviselje. „Úgy láttuk, fontos, hogy legyen beleszólásunk a felújításba, és a törvény lehetőséget ad arra, hogy a felügyelettel konzultációs szerződés alapján egy szakembert bízzunk meg. Ezt akkor az önkormányzati képviselő-testület is elfogadta” – mondta Antal, hozzátéve, erre azért is szükség volt, mert az építőtelep-vezető az Országos Örökségvédelmi Hivatal szempontjait képviselte, és ez nem mindig egyezik meg a tulajdonos szempontjaival. A városháza megóvta a számvevőszék megállapításait, ezt elutasították, ezért most per van folyamatban. A jövedelmi pótlékokat is vitatják A számvevőszéki jelentés szerint jogtalanul fizettek ki 171 000 lejt a csíkszeredai polgármesteri hivatal alkalmazottainak különböző jövedelmi pótlékok formájában. Az alpolgármester szerint országszerte ismert jelenségről van szó, a vonatkozó törvény nem egyértelmű. A bérek újraszámításakor a pótlékokat beépítették a fizetésekbe, ennek jogszerűségét a számvevőszéki jelentés vitatja, emiatt is perek vannak. „A pénzt vissza kell követelni, az alkalmazottak beperelték a polgármestert. Az egész arra megy ki, hogy az önkormányzatoknál próbálják meg szembefordítani az alkalmazottakat a vezetőkkel” – véli az alpolgármester. Késlekedő felújítás értéknövekedéssel Csíkkarcfalván egy 139 ezer lej értékű kifizetést tart jogtalannak a számvevőszék, amely elvégzett munkálatok értékének aktualizálását jelentette, holott a kivitelezési szerződés erre nem adott lehetőséget. A jenőfalvi óvoda és napközi épületének felújításáról van szó ebben az esetben – tudtuk meg Gábor Tibor polgármestertől, aki elmondta, miután az ügyben benyújtott fellebbezésüket elutasították, pert indítottak a számvevőszék ellen. A helyi Mártonffy György Általános Iskola igazgatója, Gábor János arról számolt be, hogy a kivitelezési szerződést 2007-ben kötötték meg, de utána a felújítás félbemaradt, mert a szükséges pénzt a kormány nem biztosította. Több év után sikerült befejezni, közben nemcsak az árak emelkedtek, hanem az áfa is, ezért a többletköltség, amelyet a kormány által kiutalt pénzből fizettek ki. Hibás megfogalmazásból adódó probléma A Hargita megyei önkormányzat esetében a jelentés szerint a megyei kórháznál elvégzett építkezés során kifizettek egy 513 ezer lejes összeget 2163 tonna bontásból származó törmelék átvételéért egy cégnek, amelyről nem tudtak megfelelő dokumentumokat, számlát felmutatni. Itt is felbukkan egy 358 ezer lejes összeg, amely a számvevőszék szerint az alkalmazottaknak jogtalanul kifizetett pótlékokat jelenti. „Az első esetben egy szakmai kifejezés hibás megfogalmazásából adódik a probléma, de mindkét esetben peres eljárás folyik, még nem született végleges döntés. A munkatársak ügyében a bíróság által korábban megítélt jogos illetmény miatt van ugyancsak vita, itt is újból az igazságszolgáltatásnak kell döntenie” – részletezte Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Kovács Attila Székelyhon.ro, 2014. február 10.Magyar nyelvű gyakorlati szakoktatás indul szeptembertől KolozsváronMagyar nyelvű gyakorlati szakoktatás indul szeptembertől Kolozsváron, a Református Kollégium égisze alatt. Ennek értelmében két osztály és ezen belül négy szak indul szeptembertől. Az egyik szakács és kozmetikai szak, a másik osztályban víz-gázszerelőket és elektroműszerészeket képeznek majd. A tanfelügyelőség támogatásával indítják szeptemberben az oktatást a Református Egyház Horea úti épületében. Emellett a kezdeményezők célul tűzték ki a szakiskolákról alkotott általános vélemény megváltoztatását. Azokhoz a fiatalokhoz fordulnak, akik szakmát szeretnének tanulni. Jelenleg még folyik az egyeztetés a különböző profilú vállalkozásokkal, ahol elmélyíthetik tudásukat a mesterségeket tanuló diákok, és ha mindez sikerül, akkor eredményes szakoktatást ígér a Református Kollégium igazgatója, Székely Árpád. A szakiskolai képzés három éves lesz, és Kolozs megyén kívül más megyékből is fogadnak diákokat, akiknek bentlakást is biztosítanak. Amenyiben a kolozsvári szakiskola sikeres lesz, akkor Erdély-szerte kiterjesztik ezt az iskolahálózatot. Péter Tünde, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes azt is elmondta, hogy szaklíceumi oktatás működik a Brassai Sámuel Líceumban és az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban is, de ezek nem biztosítanak gyakorlati oktatást. A három évesre tervezett szakiskolában első évben elméleti oktatás folyik, majd különböző műhelyekben is tanulhatnak a diákok. Székely Árpád a Református Kollégium igazgatója elmondta, reményei szerint az iskola a közeljövőben saját felszereléssel is hozzá tud járulni a gyakorlati oktatáshoz. Paprika Rádió Erdély.ma, 2014. február 10.30 millió eurót költöttek eddig a Nemzet Megváltásának KatedrálisáraNem támogatják egyöntetűen a helyi hatóságok a Nemzet Megváltásának Katedrálisa építését. A Román Ortodox Egyház által kezdeményezett ambiciózus terv, a Nemzet Megváltásának Katedrálisa megépítésére eddig 30 millió eurót költöttek, ami közpénzekből és a hívek adományozásából gyűlt össze. Noha, a Patriarkátus adománygyűjtő kampányt hirdetett, csütörtökig mindössze 977 online-adomány érkezett be. A munkálatok folytatása érdekében a Román Patriarkátus adományozásért a megyei tanácsokhoz és a polgármesteri hivatalokhoz fordult. Az elképzelést a temesvári, a buzăui és a dâmboviţai helyi tanácsok nem helyeselték, és kijelentették, hogy nem tudják támogatni a katedrális megépítését, mivel költségvetésük így is szegény. Klaus Iohannis nagyszebeni polgármester is elutasította a kérést, megjegyezve, hogy a helyieknek mások a prioritásai. Paprika Rádió / rador.ro Erdély.ma, 2014. február 10.Basescu: nincs gond a kisebbségi jogok terén!Vasárnap Kolozsváron a Népi Mozgalom Párt (PMP) mellett működő civilszervezet, a Népi Mozgalom Alapítvány nyilvános vitát szervezett, díszmeghívottként jelen volt Traian Băsesecu államfő, a PMP védnöke is, aki szerint Romániában sem a kisebbségi jogok, sem az emberi jogok betartása terén nincs gond, azonban a politikai játékszabályokat nem tartja be az USL. Băsescu elmondta: 2012 nyarán egyezség született arról, hogy Románia három lépésben csatlakozik a schengeni övezethez, azonban ez végül nem történhetett meg az állami intézmények elleni USL-s támadások miatt, amelyeket az EU nagyhatalmai nem néztek jó szemmel. „Mindenki veszített ezen” – sommázott az államfő. Megismételte: Európa-szerte Románia áll a legjobban a kisebbségek jogainak betartása szempontjából. A rendezvényen jelen volt Emil Boc, Kolozsvár polgármestere is, aki bejelentette: belép a Népi Mozgalom Alapítványba. A pártba nem léphet be, mert elveszítené polgármesteri mandátumát. A nyilvános vitán Marian Preda, Elenina Nicuț és Daniel Funeriu, a Népi Mozgalom Alapítvány alapító tagjai, valamint Eugen Tomac, Teodor Baconschi, Elena Udrea és Cristian Preda, a Népi Mozgalom Párt vezetői is részt vettek. Politikai üzeneteiket többnyire az USL-hez intézték, amelyek arról szóltak, hogy a kormánypártok felkészülhetnek arra, hogy a Népi Mozgalom Párt komoly kihívójuk lesz az elkövetkező időszakban. nyugatijelen.com/ Transindex Erdély.ma, 2014. február 10.A cél a magyarság megsemmisítése volt – Interjú L. Balogh Béni történésszelAz 1940-et követő újabb kisebbségi sors még az azt megelőző 22 évnél is nehezebb volt a dél-erdélyi magyarság számára – mondta el az MNO-nak adott interjújában L. Balogh Béni történész, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezető helyettese annak kapcsán, hogy a napokban jelent meg a dél-erdélyi magyarság 1940 és 1944 közti történetét feldolgozó tanulmány- és dokumentumkötet. – Miért csak most született meg a dél-erdélyi magyarság 1940–44 közötti történetét feldolgozó munka? – A kiadvány többéves kutatómunka eredménye. Elsősorban levéltári kutatásokra épül, de az itt olvasható dokumentumok között akad már korábban publikált irat, illetve néhány korabeli hírlap- és folyóiratcikk is. Az erdélyi magyarság 20. századi történetének nagyon fontos fejezete az 1940 és 1944 közötti időszak. Ismeretes, hogy az 1940. augusztus 30-án kihirdetett második bécsi döntéssel Erdély északi része és a Székelyföld ismét magyar fennhatóság alá került, a déli rész Románia birtokában maradt. A közel félmilliós dél-erdélyi magyarság sorsáról eddig nagyon kevés írás született, és az ezt feltáró módszeres levéltári munka is csak nemrég kezdődött el. Kutatásaim során arra a következtetésre jutottam, hogy az 1940-et követő újabb kisebbségi sors még az azt megelőző 22 évnél is nehezebb volt a dél-erdélyi magyarság számára. Az 1940 szeptemberében hatalomra került Ion Antonescu államvezető egyik legfőbb célkitűzése ugyanis az volt, hogy Dél-Erdélyt lehetőleg minél előbb „megtisztítsa” a magyaroktól, és homogén román nemzetállamot hozzon létre. – Mennyire vett részt a dél-erdélyi magyarság a román politikai életben az 1920–40-es időszakban, kik voltak a meghatározó közéleti személyiségeik, milyen lehetőségeik voltak a politikai érdekérvényesítésre? – Több más, térségbeli államhoz hasonlóan, a két világháború közötti Nagy-Romániában is az integrális nacionalizmus vált a politikai élet széleskörűen elfogadott ideológiai keretévé. Az országban azonban 1938-ig parlamentáris váltógazdaság működött, és a magyarság politikai érdekképviseletét ellátó Országos Magyar Párt (OMP) integrálódott a román politikai rendszerbe: részt vett a választásokon és a bukaresti parlament munkájában. Az OMP élén 1926-tól a konzervatív beállítottságú Bethlen György állt, aki szoros kapcsolatot tartott fenn Bethlen István magyar miniszterelnökkel. A párt többi vezetőjével együtt – informálisan – a magyarság pozícióinak megőrzésében gondolkodott, és abban bízott, hogy a nemzetközi erőviszonyok megváltozásával Erdély visszakerülhet Magyarországhoz. A nyilvánosság előtt viszont a nemzeti autonómia igényét és az erdélyi magyarság kollektív jogainak fontosságát emelte ki. Mivel e célkitűzések éles ellentétben álltak a bukaresti kormányok centralista törekvéseivel, nem sikerült őket érvényre juttatnia. A királyi diktatúra bevezetését követően, 1938 márciusában II. Károly felszámolta az összes politikai pártot, így az OMP-t is. Az új magyar érdekvédelmi szervezet a frissen megalakult Romániai Magyar Népközösség lett, melynek vezetőjévé a Bethlennél liberálisabb nézeteket valló Bánffy Miklóst jelölte ki a román kormány. A megváltozott körülmények között Bánffy nem a politikai védekező harcot, hanem a népszervezést tartotta legfontosabb feladatának. A népközösség az úgynevezett tízes szervezetek kiépítésével, a gazdakörök útján, továbbá a munkásság és az iparosok összefogásával rövid másfél év alatt kiemelkedő eredményeket ért el gazdasági és társadalmi téren. – Mennyire változtak meg az etnikai arányok a dél-erdélyi részeken a trianoni békeszerződés és a második bécsi döntés között? – A magyarság demográfiai, gazdasági, társadalmi pozíciói jelentősen romlottak ebben az időszakban. Ne feledjük, hogy 1918 és 1924 között mintegy 200 ezer magyar költözött át az elcsatolt Erdélyből Magyarországra, nagyjából ugyanannyian, mint ahányan jóval később, a második bécsi döntést követően menekültek át Dél-Erdélyből az új határ északi oldalára. Ezzel az exodusszal is magyarázható, hogy az erdélyi városi népességen belül a magyarok aránya az 1910-es 59 százalékról 1930-ra 45 százalékra esett vissza. Az összlakosságot illetően: az 1910-es magyar népszámlálás szerint Erdély lakosságának 31 százaléka volt magyar anyanyelvű, az 1930-as román adatok szerint viszont már csak 26 százaléka. Fontos azonban tudni, hogy az értelmiségi pályákon 1930-ban még mindig nagyobb volt a magyarok aránya, mint a románoké, és a közműveltség tekintetében, az írástudók számát illetően is megmaradt a magyarság előnye. Az iparbéan, a kereskedelemben és a bankszektorban foglalkoztatottak 40 százalékát magyarok tették ki, tehát itt is „túlreprezentáltak” voltak. – A második bécsi döntést követően mennyiben lettek áldozatai a román politikának a dél-erdélyi magyarok? – Mint ahogy említettem, etnokratikus szemléletmódjának megfelelően az államvezető úgy vélte, a román állam a többségi nemzet kizárólagos uralmának az eszköze, ezért Romániát meg kell „tisztítani” a kisebbségektől. De már ezt megelőzően, a bécsi döntés kihirdetésének másnapján elkezdődött a magyar alkalmazottak elbocsátása és az országból való tömeges kiűzése. A brassói repülőgépgyár kapuján például augusztus 31-én egyetlen magyart sem engedtek be, a rendelkezést hirdetőtáblán is közölték. A helyzet további elmérgesedésében szerepet játszott az észak-erdélyi románsággal szemben alkalmazott elhibázott magyar politika is. Teleki Pál miniszterelnök minden jó szándéka ellenére ugyanis a román lakosságot a bevonuló egyes honvédségi alakulatok részéről súlyos atrocitások érték 1940 szeptemberében, így például a Szilágy megyei Ördögkút községben. Ráadásul – retorzióként a dél-erdélyi magyarok tömeges kiűzésére – 1940. október 4-én a magyar kormány több száz vezető román értelmiségit utasított ki Észak-Erdélyből, és ezzel kezdetét vette az úgynevezett kölcsönösségi nemzetiségi politika, amely mindkét oldalon újabb és újabb sérelmet okozott. A kiszolgáltatottság és a jogfosztottság érzését elsősorban az anyanyelv használatának korlátozása és a mozgásszabadság hiánya keltette a romániai magyarság körében. 1941 nyarán rendeletileg tiltották be a magyar nyelv nyilvános használatát. Telefonon sem volt szabad magyarul beszélni, a postai levél- és táviratforgalomban is korlátozták a nyelvhasználatot. Az utcán és a nyilvános helyeken magyarul megszólaló személyek ellen elkövetett atrocitások szinte mindennapossá váltak. A magyar gazdákat a sorozatos termény- és állatrekvirálásokkal próbálták meg tönkretenni. A legsúlyosabb intézkedést egy 1942. júniusi bizalmas rendelet jelentette, amely szerint a magyarok összes élelmiszer- és gabonakészletét el kellett kobozni. Ennek végső célja a magyar lakosság kiéheztetése és az országból való elüldözése volt. – Mekkora mozgástere volt a budapesti politikának, hogy mérsékelje a dél-erdélyi magyarokat érintő üldözéseket? – A kiéheztetés tervét a magyar kormány például úgy akadályozta meg, hogy a tengelyhatalmak képviselőinek segítségét kérte. Berlin és Róma erre két különmegbízottat küldött a dél-erdélyi magyarok és az észak-erdélyi románok panaszainak kivizsgálására, és ennek eredményeként az elkobzott termények egy részét a román hatóságok visszaszolgáltatták. Már korábban, 1941 elején Brassóban és Kolozsváron megalakult egy-egy német-olasz tiszti bizottság, amelyek feladata a határ mindkét oldalán elkövetett túlkapások kivizsgálása volt. E bizottságok azonban kis hatékonysággal működtek, és nem kínáltak valódi megoldást a kisebbségi kérdés kezelésére. A sors különös fintora, hogy talán éppen az annyi szenvedést kiváltó kölcsönösségi politika volt az, ami visszatartotta az Antonescu-rezsimet attól, hogy a dél-erdélyi magyarokkal szemben még drasztikusabb megoldásokat alkalmazzon. Bukarestnek ugyanis tekintettel kellett lennie arra, hogy Észak-Erdélyben több mint egymillió román került magyar uralom alá, és ellenük a magyar kormány bármikor hasonló intézkedéseket léptethetett volna életbe. (folytatjuk) Kovács András mno.hu Erdély.ma 2014. február 10.Elhalasztott autonómiaFurcsa és nehezen értelmezhető az a halogatás, ahogy az RMDSZ az autonómia-törvénytervezethez viszonyul. Huszonöt éves késlekedés után most ismét húzzák-nyúzzák, hónapról hónapra odázzák a jogszabály kidolgozását, véglegesítését. A téblábolás éleszti a gyanút: ismét szemfényvesztés áldozatai leszünk, valójában nem is gondolják komolyan a statútum parlament elé terjesztését. Érthetetlen mindez azért is, mert nem kellett nulláról indulniuk: jó néhány autonómiatervezet készült már, s nem egy példa létezik a nagyvilágban is. Nem kis feladat ugyan a dél-tiroli törvényt átigazítani romániai valóságra, de nem is lehetetlen. Főként, hogy az alap elkészült, Márton Árpád képviselő állítása szerint kidolgozta, s megvannak a vitás kérdések alternatív javaslatai is. Ama nagybecsű bizottság, melyben politikusok, szakértők, egyetemi tanárok kaptak helyet, mégsem tud összeülni, nem futja idejükből. Pedig ha a nyilatkozatokat hallgatja az ember, azt gondolná, ennél fontosabb teendő nincs is, szívügyüknek tekintik az autonómia jogszabályi megalapozását azok, akikre e feladat rábízatott. Mégsem halad a munka, leküzdhetetlen akadály a távolság, az idő. Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor maga szabta a decemberi első határidőt, aztán szintén ő magyarázta, hogy nehezebbnek bizonyult a dolog, mint gondolták, még néhány hétre szükség lesz. Január elején már február közepi időpontot jelölt meg, s most ennek közeledtével előbb kora tavasz, majd május eleje vetődött fel lehetséges dátumként. Az is kiderült, még a bizottság tagjai sem tudják pontosan, hányan vannak, és ki tagja e testületnek, s a zavaros nyilatkozatból úgy tűnik, itt-ott néhányan leülnek, vitáznak, de érdemi, összefogott munka nem zajlik, még arról sem sikerült dönteni, milyen is legyen a törvény: maximalista, a magyarság minden igényét magában foglaló vagy engedményektől, kompromisszumoktól terhes, mely esetleg elfogadtatható a román többséggel. Nehéz magyarázatot találni a halogatásra, de kitetszik: minden hangzatos ígéret ellenére sem akaródzik az RMDSZ-nek előrukkolni egy épkézláb, vállalható autonómiastatútummal. Kormányra igyekeznének, s lesik a bukaresti koalíció szétesését? Vezetői közül néhányan zsarolhatóak, s nem merik vállalni a kockázatot? Vagy egész egyszerűen nem érzik az ügy fontosságát, a napi politika, a kis lépések elnyelik idejüket, erejüket? Esetleg valami egészen más áll a totojázás hátterében? Találgathatunk. Egy biztos: kampány jön, és ismét zászlójukra tűzik az autonómiát. A kérdés csak az: továbbra is maradnak szólamoknál, vagy végre konkrétummá válnak az ígéretek? Az idő ugyanis fogy – s fogyunk mi is. Farkas Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. február 10.Munkában a pedagógusszövetségHa valóban fontosnak tekintjük az oktatást, akkor az államnak az oktatás igényeihez mért finanszírozást kellene biztosítania, és ne a gazdasági megközelítés határozza meg a rendszer működését – szögezte le Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke szombaton a szervezet Sepsiszentgyörgyön tartott elnöki vándorgyűlését követően. A munkaülés fő témája a szakoktatás volt, de terítékre kerültek a szaktárca utóbbi időben hozott megszorító intézkedései is. A diáklétszám folyamatos csökkenése, a reformnak mondott változtatások sorozata, a maradék-elv alapján történő beiskolázás elsősorban az okozója a szakoktatás mélyrepülésének, aminek mérhető eredménytelensége a diákok gyenge teljesítménye a záróvizsgákon – mutatott rá az ülés fő témájának felvezetőjében Kiss Imre, az RMPSZ székelyföldi alelnöke, a Kós Károly Szakközépiskola igazgatója, aki vázolta azokat a kérdéseket, amelyekben a szakképzésben érdekelteknek közös véleményt kellene kialakítaniuk. Szükség van-e valamilyen egységes szakképzési modellre, vagy az egyes településeknek, régióknak a gazdasági potenciáljukat is figyelembe véve sajátos, testhezálló módszert kell alkalmazniuk? Milyen beiskolázási stratégiát kell/érdemes alkalmazniuk a szakképző oktatási intézményeknek, valamint kik hivatottak arra, hogy döntsenek az elméleti és szakoktatásban részt vevő diákok számarányát illetően? Kiss Imre szerint szakképzési alapot kellene létrehozni, a cégeket érdekeltté tenni, hogy részt vegyenek a diákok gyakorlati képzésében, illetve meg kell akadályozni a lemorzsolódást. Balázs Ferenc, az RMPSZ partiumi-bánsági alelnöke a szakoktatást érintő stratégia kidolgozására szakmai csoport és két-három szakoktatási központ létrehozását javasolta, utóbbiak biztosítanák az akkreditációk megszerzését adott szakokra. Erre amiatt lenne szükség, mert a szórványmegyékben, ahol kevés a magyar diák, egy osztályon belül több szakmát kellene tanítani, de ezek engedélyeztetését nem bírná kifizetni egyedül egy iskola. A szakemberhiányra hívta fel a figyelmet Virág Erzsébet, az RMPSZ belső-erdélyi régióért felelős alelnöke, aki közölte, jelenleg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi tagozatán nyolc mérnöki szak működik, ahol a hallgatók pedagógiai felkészítést is kapnak. Az ülésen minden RMPSZ-felelős ismertette körzete szakképzési helyzetét, az ezt követő sajtótájékoztatón pedig Burus-Siklódi Botond röviden beszámolt a Szülőföldön magyarul és a moldvai csángó oktatási programról. Elmondta, hogy a Nemzetstratégiai Intézet hatvanezer szakkönyvet (496 cím) juttatott el a szervezethez, amit a napokban osztanak szét az iskolakönyvtáraknak, és amely nagy űrt pótol, mert iskoláinkban nincsenek magyarul megírt szakkönyvek, csupán románból fordított kiadványok, mivel törvény szerint csak ezek kiadására van lehetőség. A pedagógusszövetség elnöke közölte, a felvetett kérdéseket, javaslatokat állásfoglalásban rögzítik, amelyben határozottan kérik, az oktatási minisztérium pontosítson az óvoda- és iskolaigazgatókat heti tizennégy óra megtartására kötelező törvényes előírás tekintetében, és elutasítják, hogy a fejkvótaalapú finanszírozás hiányosságai miatt említett intézkedéssel büntessék azokat az iskolavezetőket, akik önhibájukon kívül nem tudják fedezni a fizetéseket az alapfinanszírozásból. Fekete Réka Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. február 10.A huszár mulatni is tudÖtödik alkalommal tartották meg a hétvégén a hagyományos háromszéki huszárbált Sepsiszentgyörgyön. Pénteken este mintegy háromszáz meghívott jelent meg a Kolcza vendéglőben. Magyarországról, Székelyudvarhelyről is érkeztek a huszármozgalommal szimpatizálók Fazakas Péter huszár főhadnagy, a szervező Szilaj Hagyományőrző Egyesület elnökének meghívására. A rendezvényen fellépett a Kónya Ádám Művelődési Ház László Attila vezette Magyar Férfidalárdája, de a huszárok is kivágták a rezet: Fazakas Péter karnagy irányításával huszárnótákat adtak elő, közöttük volt a legfiatalabb regruta, az ötéves gidófalvi Pap Kristóf is. Mi több, tánccal is szórakoztatták a negyérdeműt. A rövid műsorban versmondással lépett fel Recsenyédi Hanna és Fazakas Etele. Fazakas Péter megnyitóbeszédében hangsúlyozta: a múltról emlékezni szükséges, de a jövőt építeni kell. Az esemény összegzéseként Recsenyédi Béla huszár hadnagy elmondta: nagy előrelépés, hogy a huszárok immár tánccal is bemutatkozhattak, nem kellett táncegyüttest meghívniuk. A huszár, az mulatni is tud – jegyezte meg. Bokor Gábor Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 2014. február 10.Engedmény a székelyföldi kisebbségnekRemus Pricopie oktatási miniszter szerint nem szüntetik meg a szükségesnél kevesebb diákkal működő tanosztályokat Hargita és Kovászna megyében, ha az átszervezést nem övezi konszenzus. A miniszter azt követően nyilatkozott az Agerpres hírügynökségnek, hogy pénteken és szombaton Hargita és Kovászna megyében tett látogatást, és a kvótarendszer ősztől tervezett kiterjesztésével kapcsolatos helyi panaszokkal szembesült. "Világosan megjegyzendő, hogy a kisebbségek számára sajátos oktatáspolitikát kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy nemzeti kisebbségekről beszélünk, vagy olyan románokról, akik kisebbségben élnek egy földrajzi régióban. Azt kértem a Hargita és Kovászna megyei tanfelügyelőségektől, hogy ne módosítsák az iskolahálózatot, ha ezt nem övezi konszenzus helyi szinten" – idézte az Agerpres a minisztert. Remus Pricopie hozzátette, fontosak az iskolarendszer fenntartásának a pénzügyi vonatkozásai, de úgy kell kialakítani az oktatáspolitikát, hogy abban ne csak a pénzügyi érvek számítsanak. Tekintettel kell lenni a diák fejlődését szolgáló környezet kialakítására, és a közösség megelégedettségére is. "Ahol létszám alatti osztályok működnek, azok megmaradnak a következő tanévben is" – jelentette ki a miniszter. A közoktatásban a következő tanévtől tervezett átalakítások Székelyföldön elsősorban a kisebbségben élő román közösséget sújtanák, hiszen a kis létszámú román osztályok működtetése a tervezett kvótarendszerrel nem finanszírozható. A Hargita megyei Maroshévízen pénteken 160 iskolaigazgató által aláírt petíciót adtak át a miniszternek. Ebben az igazgatók azt kérték, a tárca az európai szabványok szerint számítsa ki az oktatási intézményeknek diákonként fizetett összeget, vagy mondjon le a kvótarendszerről. Népújság (Marosvásárhely), 2014. február 10.Idén több pénzt kapnak a nemzeti kisebbségekAz RMDSZ kapja meg az etnikai kisebbségeknek járó éves költségvetés legnagyobb szeletét. Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához, a nemzeti kisebbségeknek járó költségvetés idén összesen 85,6 millió lejre rúg a tavalyi 81,3 millió lejhez képest, ebből az összegből az RMDSZ 18,5 millió lejt kap, a Pro Európa Roma Pártszövetség 12, a Német Demokrata Fórum 6,7 millió lejes támogatásban részesül. Az alapból az ukrán, a lipován, és az örmény kisebbség, 6,9, 4,6 illetve 3,6 millió lejes támogatásban részesül. A pénzt székhely-fenntartásra, személyzeti kiadásokra, kulturális rendezvények finanszírozására, ingóságokra és ingatlanokra vagy EU-s programok társfinanszírozására használhatják. (Transindex/România liberă) Nyugati Jelen (Arad), 2014. február 10.Déva vára újra a városéA címben szereplő jelszó alatt nyílt meg e hétvégén a dévai Bethlen kastélyban működő múzeumban a várban feltárt leletekből álló kiállítás. – Az utóbbi húsz évben számos ásatás folyt Déva várában, a legátfogóbb és legjelentősebb kutatómunka azonban a 2008-ban, illetve 2013-ban végzett ásatás, melyet dr. Daniela Marcu Istrate brassói régésznő vezetett. Ekkor tíz méter mélységben is feltártak épületrészeket és számos használati tárgy, fegyver, illetve ékszer került felszínre, különböző korok emlékeként. Ezek, kiásásukat követően gondos restauráláson kell átessenek ahhoz, hogy múzeumi kiállítások részévé válhassanak. A leletek egy részét már sikerült helyreállítani, ebből állt össze a mostani kiállítás, ami reményeink szerint új fénybe helyezi a sokáig romokban heverő dévai várat – fogalmazott a kiállítás megnyitója alkalmával Liliana Ţolaș múzeumigazgató. A valóban igényesen berendezett kiállítás pontos és átfogó képet ad a várban történt ásatásokról, a feltárt épületrészekről, ezek hajdani funkciójáról. A vár különböző korokban kialakult szerkezetét szemléltető pannók mellett pedig számos közép- és újkori leletet tekinthetnek meg az érdeklődők. Kiállításra került ugyanis jó néhány 15–16. századi, illetve későbbi agyagedény, számos középkori ékszer, fegyver, de 17-18 századi kályhacsempék, illetve monarchiabeli agyagpipák, sőt 18–19. századi párbaj pisztolyok is bőven akadnak a bemutatott tárgyak között. A kiállítás külön erőssége, hogy az előtérben a látogatókat jókora méretű háromdimenziós fotók várják, melyeket külön e célra kínált szemüveggel lehet megtekinteni. – Az volt a célunk, hogy egyfajta virtuális sétára vigyük látogatóinkat a belső várudvarba, amely ásatások és restaurálás miatt már évek óta zárva van. Romániában mi vagyunk a harmadik olyan múzeum, amely háromdimenziós fotókkal gazdagítja a kiállítását – számolt be a múzeum igazgatója. Visszatérve a vár restaurálási munkálataira, elmondta: a város vezetősége igyekszik mindent elkövetni annak érdekében, hogy idén augusztusban megnyissák a látogatók számára a belső várudvart. Ez ugyanis a 2008-as ásatások elkezdése óta el van zárva a látogatók elől. A hétvégén megnyílt kiállítás a tervek szerint idén május elsejéig lesz megtekinthető. Amennyiben azonban nagy lesz az érdeklődés a helyiek és a turisták részéről, akár év végig is meghosszabbítják a nyitva tartását – közölte a múzeumigazgató. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad), 2014. február 10.Olyan munka a rádiózás, amelyet Isten dicsőségére kell végezniTizenegyedik születésnapját ünnepelte az Agnus Rádió Valamennyi korosztály megtalálhatta a számára legkedvesebb elfoglaltságot az Agnus Rádió tizenegyedik születésnapján, szombaton, több kolozsvári helyszínen: elsőként buszra ültették a hallgatókat, akiknek lehetőségük nyílt betekinteni a városban működő református intézmények életébe, majd egy nagy bogrács köré gyűjtötték sokukat, az AKSZA gyermekotthon kuktáinak közreműködésével babgulyás és zöldségleves készült. Délután a közös játéké volt a főszerep, de ugyanakkor a család témáját boncolgató beszélgetésekbe is bekapcsolódhattak a résztvevők. A nap a magyarbikali gyermekzenekar koncertjével zárult, áhítatában Ballai Zoltán lelkipásztor hangsúlyozta: olyan munka a rádiózás, amelyet Isten dicsőségére lehet, és kell végezni. A programokat a 88,3 MHz-es frekvencián és a világhálón is követhették az érdeklődők, ilyen tekintetben is sikeresnek bizonyult a rádió első 24 órás internetes műsorfolyama. Tudósítottak: Dézsi Ildikó, Ferencz Zsolt és Háromszéki Eszter Szabadság (Kolozsvár), 2014. február 10.Isten hozott, magyar szakképzés, veszélyben a szucsági óvodaMit ígér Kolozs megye 2014/2015-ös beiskolázási terve? A 2014 őszén kezdődő tanév legnagyobb újdonsága Kolozs megyében a líceumi szakosztályok létrehozása. A már korábban beindított különféle képzések mellett most a kolozsvári Református Kollégium kínál cukrász-pincér, fodrászat-kozmetika-manikűr-pedikűr, víz-gáz szerelő és villanyszerelő szakmát diákjainak. Fokozott aggodalom kísérte az elmúlt hónapokban az osztályösszevonások témáját, amelynek évről évre visszatérő kockázata általában a vidéki és a kolozsvári lakótelepi magyar iskolákat-óvodákat érinti, ezek sok esetben ugyanis létszám alatt működnek. A beiskolázási tervek elkészültek, a magyar osztályokat sikerült megmenteni, sőt eggyel több magyar 9. osztály indul, bár az idén még a tavalyinál is kevesebb nyolcadikos végez. Továbbra is veszélyben van viszont a szucsági óvoda: működtetéséhez még 5 gyermekre lenne szükség. A beiskolázási számok minisztériumi jóváhagyásra várnak. Több mint 9 ezer magyar gyermek kezdi ősszel a tanévet. Szabadság (Kolozsvár), 2014. február 10.Megszólal Mátyás király szobraHatnyelvű performanszon kérdezhetik a kolozsváriak Mátyás király lovasszobrát február 11-én, kedden, 16 és 18 óra között – tudtuk meg az Igen, tessék! mozgalom által szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményből. Az elhangzó kérdésekre Mátyás király és a lova azonnal, kihangosítva válaszolnak. Az anyanyelvű kiszolgálást és tájékoztatást népszerűsítő civilek figyelemfelkeltő akcióján bármilyen kérdést feltehetnek az érdeklődők. Az Igen, tessék! mozgalom által megszólaltatott Mátyás király magyar, román, német, angol, olasz és francia nyelvtudással várja a kolozsváriakat. Az esemény oka az, hogy az 1443–1490 között uralkodó Mátyás király a rangjának és a kor szellemiségének megfelelően a régió több fontosabb nyelvét is beszélte. Krónikása, Marzio feljegyzése szerint a magyar mellett németül, bolgárul és latinul is tudott, de több forrás említi a csehet és az olaszt, egyesek a románt is tudni vélik. Szabadság (Kolozsvár), 2014. február 10.Máté András cáfolja elítélésétCáfolta lapunknak Máté András Levente RMDSZ-es képviselő a bukaresti média hétvégi állítását, miszerint számára kedvezőtlen ítélet született a legfelsőbb bíróságon az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) által kezdeményezett perben, és emiatt elveszítheti mandátumát. A szövetség alsóházi frakcióvezetője ellen tavaly szeptemberben emelt vádat a legfőbb ügyészség összeférhetetlenség címén, mivel a feleségét alkalmazta képviselői irodájában. A nyomozó hatóság szerint a politikus felesége 5500 lej jövedelemhez jutott ezáltal 2010 márciusa és decembere között. Az ügyészség szerint maga a politikus kérte felesége alkalmazását a képviselőháztól, majd ő maga hagyta jóvá a munkaszerződést. A B1 hírtelevízió a hét végén azt állította, hogy a legfelsőbb bíróság elmarasztalta Máté Andrást, aki emiatt elveszítheti mandátumát. A Kolozs megyei honatya azonban a Krónikának leszögezte, a büntetőperben nem született semmiféle ítélet, az első határidőt keddre tűzte ki a bíróság, ám szerinte halasztást fognak elrendelni. Máté András hozzátette, a legfelsőbb bíróságon zajló másik, adminisztratív perben a napokban valóban született ítélet, amely kimondta a felesége alkalmazásáról kötött szerződés törvénytelenségét. „Alapfokon nekem adott igazat a bíróság, másodfokon viszont a feddhetetlenségi ügynökségnek, megállapítva a munkaszerződés semmisségét. Ez azonban nem befolyásolja a mandátumomat, hiszen a büntetőperben nem született ítélet" – közölte a politikus, aki megalapozatlannak tartja a vádat, mert a jogszabály, amely alapján eljártak ellene, közalkalmazottakra vonatkozik, a törvényhozók pedig nem tartoznak ebbe a kategóriába. Korábban az RMDSZ szolidaritásáról biztosította frakcióvezetőjét, azzal vádolva az ügyészség egyes tagjait, hogy az egymásnak ellentmondó, zavaros jogi normákat, illetve joghiányt arra használják, hogy „szelektív módon indítsanak peres eljárásokat megfélemlítés céljából a különböző hatóságok közméltóságai ellen". Rostás Szabolcs Krónika (Kolozsvár), 2014. február 10.Képzőművészeti gyűjtemény anyagából nyílt tárlat UdvarhelyenNagy érdeklődés övezte a Józsa János-féle képzőművészeti gyűjtemény bemutatkozó kiállításának megnyitóját a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban csütörtök este. Józsa János gyűjteménye – a keramikus több mint ötven esztendeje gyűjt festményeket, grafikákat – ha a képzőművészek életművének nem is a legemlékezetesebb darabjait tartalmazza, de mindenképp jelentős, hiszen egy évszázad művészettörténeti keresztmetszetét nyújtja. A másfélszáz darabot számláló kollekció azzal a megfontolással került a korondi Firtos Közművelődési Egylet gondozásába, hogy egyben maradjon, öregbítse a község hírnevét, és emlékeztessen az adományozóra. A gyűjteményben olyan neves erdélyi művészek munkái láthatóak, mint Incze János Dés, Csók István, Nagy Imre, Barcsay Jenő, Imets László, Bene József, Agricola Lídia, Maszelka János, Tibor Ernő, Ipó László, Kusztos Endre, Ziffer Sándor, Páll Lajos, Bordy András. A művészek egy része a nagybányai festőiskolát képviseli, többen az erdélyi szürrealizmus követői voltak, illetve a marosvásárhelyi és kolozsvári iskolák neveltjei, akik évtizedeken át meghatározói voltak a hazai képzőművészeti életnek. A szovátai Kusztos Endre egyike azon élő képzőművészeknek, akiknek munkái helyet kapnak a gyűjteményben. Az 1925-ben született alkotó hosszú pályafutása alatt igen sok országban megfordult, rengeteg hatás érte, ám szénrajzaiban a mai napig Nagy István hatását vélik felismerni a művészettörténészek, illetve vegyes technikáival készült munkáin a sóvidéki tájhoz való ragaszkodás érhető tetten. Akárcsak a Páll Lajos munkássága, Kusztos Endre művészete is a szülőföldhöz kötődik. Barcsay Jenő (1900-1988) – bár régi erdélyi nemesi családból származik – fiatalon Szentendrére került, s a Duna-melléki, több szempontból is valóban festőinek nevezhető kisvárosban és a Magyar Képzőművészeti Főiskolán alkotott maradandót, művei a legnagyobbak közé emelik: az általa szerkesztett művészeti anatómia megkerülhetetlen minden képzőművész szakos hallgató számára. Nagy Imre (1893-1977), Ziffer Sándor (1880-1962), Bene József (1903-1986) művészete szintén jelentős Székelyföld vonatkozásában, Maszelka János tíz éve lezárult pályája, Ipó László (1911-1991) festői világa ugyancsak az udvarhelyszéki univerzumot értelmezi. A hazai és külföldi aukciókon ezen művészek munkáit több ezer eurós áron bocsájtják árverésre, s a képek olykor a vártnál is magasabb áron találnak gazdára. Józsa János gyűjteménye tehát nem csak eszmei értéket képvisel, hanem jókora összeget érhet. A keramikus nagy érdeme, hogy művészettörténész, képzőművész barátai révén nagy tájékozottságra tett szert műértőként. A múlt nyáron A. Vinczeffy László Munkácsy-díjas képzőművész-restaurátor átnézte az anyagot és nem talált hamisítványt a gyűjteményben. A mostani kiállítás kapcsán azonban Veres Péter, a Haáz Rezső Múzeum művészettörténésze fenntartással szemlélt egy-két alkotást. Ennek ellenére nem befolyásolja a gyűjtő és adományozó érdemeit, hogy nem a legértékesebbnek tartott darabokról van szó, hanem inkább korai vagy kevésbé ismert munkákról, amelyek soha nem kerültek a nagyközönség elé vagy katalógusokba. Mint elhangzott, Józsa János adománya ettől függetlenül a legjelentősebb és legnagyobb gesztusnak tekinthető az utóbbi évtizedek hazai magyar művészeti életében. A kiállítás négy héten át tekinthető meg az udvarhelyi Haáz Rezső Múzeum főépületében. Simó Márton Krónika (Kolozsvár), 2014. február 10.Kisebbségben az egyházA létszámbeli csökkenés az egyházak legnagyobb gondja, a keresztény közösségek ugyanakkor kisebbségbe kerültek Európában – hangzott el többek között Az Egyház jövője című kolozsvári konferencián. A szerdai rendezvényen az előadók Németh Géza néhai református lelkésznek, az Erdélyi Gyülekezet alapítójának gondolatai alapján vázolták az egyház jövőképét. A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartott rendezvényen Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke kifejtette: duplán kisebbségi helyzetben – nemzeti és vallási kisebbségben – vannak az erdélyi magyar egyházak. A legnagyobb kérdés, amelyre választ kell adni, az az egyháztagok létszámcsökkenése, melyre csak a családok gyerekvállalása jelenthet megoldást. „Az egyházi jövőkép nem rózsás" – mutatott rá előadásában dr. Adorjáni Zoltán, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dékánja is. Dr. Németh Géza egyetemi tanár arról értekezett, hogy a kereszténység Európában politikai értelemben kisebbségi helyzetben van. Kisközösségi keresztyén Európa van születőben, amely már nem politikai hátszéllel működik, mutatott rá az előadó. Egy magyarországi felmérés eredményeit ismertetve elmondta: a magyar református egyház 1301 gyülekezetét kérdezték meg arról, hogy hogyan látják önmagukat, az egyházat, valamint az egyházi intézményeket, a kérdőívre azonban csak 207 gyülekezettől érkezett válasz. Németh Géza kifejtette: a magyarországi egyházak gyülekezeteinek többsége vegetál, hiányzik a bizalom, az egyházi testületeknek nincs tekintélye. „Az intézmény mint a gyülekezet kinyújtott karja elv nem érvényesül, a rosszul működő intézmények hiteltelenítik az egyházat" – fogalmazta meg észrevételeit Németh Géza. Egyház és a politika Kató Béla az egyház és politika viszonyáról beszélve hangsúlyozta: az egyház nem politizálni, hanem szolgálni akar, nem szereplője, hanem partnere a politikának. Hangsúlyozta, nem tartja szerencsésnek az egyházpolitika kifejezést, mert az egyháznak nem célja a világi hatalom megszerzése. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyházat nem érdeklik a társadalmi kérdések. Kató Béla leszögezte: az egyháznak a nép, a közösség érdekeit kell képviselnie, ki kell mondania álláspontját, és ehhez kell keresnie politikai partnereket. A püspök szerint az egyháznak figyelembe kell vennie az erdélyi kisebbségi helyzetből fakadó adottságokat, ezért azt is szem előtt kell tartania, hogy a politikai versenytársak közül melyiknél látja nagyobb esélyét az általa képviselt értékek érvényesítésének. Az egyháznak a politikába való beavatkozása nem mindig veszélytelen, a kommunista diktatúrában börtön is járhatott érte, emlékeztetett az előadó, azonban hozzátette: a társadalmi kérdésekre van keresztény válasz. Az egyháznak a saját véleményét kell képviselnie, hiszen sok politikai döntésnek van egyházi összefüggése, vélte a püspök. „Nem mondhatjuk azt, hogy semmi közünk a politikához, mindig kell legyen válaszunk" – jelentette ki Kató Béla. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kortárs liberális felfogással szemben az egyház nem tekinti magánügynek a vallást. „Amennyiben a keresztények magánügynek tekintették volna vallásukat, nem kerültek volna összetűzésbe a hatalommal" – emlékeztetett Kató Béla. Különleges küldetés Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium parlamenti államtitkára kifejtette: az egyház sajátos küldetése betöltésével szolgálhatja a magyar nemzet és Európa fenntarthatóságát. Mint részletezte, az egyházak jövője az európai társadalmak fenntarthatóságának függvényében értelmezhető, ugyanis a politika nem tud mit kezdeni az „emberi tényezővel". „Ha az emberek önpusztító módon élnek, ha megszűnik az emberek közötti bizalom, ha nem születnek gyerekek, ha az önzés kultúrája diadalmaskodik, lehetetlen a közösség fenntarthatóságáról gondolkodni" – hangsúlyozta a politikus Mint részletezte, az önzés kultúrájának az eredménye az emberi kapcsolatok meggyengülése, a közösségszolgálat készségének a megszűnése is. Úgy vélte, ha az egyház „betölti különleges küldetését", akkor az emberi magatartásformákban – a politika számára hozzáférhetetlen területen – állhat be jelentős változás. Véleménye szerint a politika feladata, hogy biztosítsa azokat a feltételeket, amelyek keretei között az egyház be tudja tölteni hivatását. Az államtitkár ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Romániában is felgyorsul az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye. „A Székely Mikó Kollégium esetében is jó lenne, ha kedvező ítélet születne, mert az megerősítené az egyházak jogbiztonságba vetett hitét" – jelentette ki a politikus. Fontos a személyes példa Dr. Adorjáni Zoltán, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dékánja Lelkészképzés mint jövőformálás című előadásában arról beszélt, hogy az erkölcsi nevelés legalább olyan fontos, mint az oktatás, ezért rendkívül fontos a nevelők személyes példája. Hangsúlyozta, ezért fontos a leendő lelkészek személyiségét is fejleszteni, hiszen a nevelők személyiségükkel is hatnak tanítványaikra. Dr. Zalatnay István lelkész Változatlan és változó a keresztyén gondolkozásban című előadásában az aktuális teológiai divatiskolák tévedéseiről beszélt. Rámutatott: azok nem rosszakaratúak, de mást is akarnak, mint ami az egyház feladata. A kolozsvári konferencia témája egyébként Németh Géza Miért fontos az egyházi jövőkép? című könyvéhez kapcsolódik, amelyet a szerző születésének 80. évfordulója alkalmából adott ki a magyarországi Erdélyi Gyülekezet. A Németh Géza református lelkész – Németh Zsolt külügyi államtitkár apja – által alapított Erdélyi Gyülekezet önálló bejegyzésű egyház Magyarországon, egyházjogilag a Királyhágómelléki Református Egyházkerülethez tartozik. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár), 2014. február 10.Együttérzésből ismétlőreFejét kicsit félrebillentette, hangját együtt érzőre hangolta és kolléganőm belefogott a sopánkodásba: hogy ő mennyire sajnálja a magyar tagozatra járó gyerekeket, mennyivel nehezebb nekik, mint a többinek. De látta, hogy nem reagálok, illetve várom a további érveket, hát kicsit merészebben folytatta. Hangja még együtt érzőbb: szegénykék, miért kell őket még egy plusznyelvvel kínozni. Ja, már értem, honnan fúj ez a csuda nagy együttérzés! És a lehető legszenvtelenebb faarccal válaszolok: igazad van, ha az érettségi nem a román szóbelivel kezdődne, talán sokkal kevesebb lenne a gyenge átlageredmény. Elég is volna két nyelvből vizsgázni: anyanyelvből és egy világnyelvből. Mint akit megcsíptek, a kolléganő nyaka azonnal öntudatosra merevedik, hangjából elszáll a szánakozás, és szipirtyós sápítozással kérdezi: ha nem érted, miért beszélsz? Én épp azt akarom mondani, hogy az anyanyelv a fölöslegesen megnyomorító tantárgy! Nem elég, hogy ugyanolyan óraszámban tanulják, mint az ország nyelvét, még az érettségin is ugyanazok a követelmények! Hát nem kegyetlenség serdülő gyerekeket éveken át heti három vagy négy pluszórával nyomorgatni, még az érettségin is kettővel több vizsgát kell letenniük?! Csak azért, mert… Mert miért, kérdezek azonnal vissza, és talán egy kicsit élesebb hangon, mert hátrál egy lépést. Én viszont nem, folytatom a kérdéseimet: csak mert az anyja nyelve különbözik más anyák nyelvétől?! Mondjad! Te hány nyelvet beszélsz a saját anyád nyelvén kívül? Ööö… Na ugye! Igen, de az ország nyelve… Azt el tudnád képzelni, hogy egy gyerek hagyná, hogy az anyja helyett az óvónőt, a tanítónőt vagy akár a szomszédasszonyt hívja másnaptól anyának? Csak azért, mert az illető hölgyek gyerekei őket hívják úgy, s hogy ne legyen „túltermelés” anyákból? Hallottál olyat, hogy valakit egyszerre két asszony is megszült volna?! Még a lombikbébi vagy a béranyaprogram sem jutott odáig! Én csak, én csak kímélni akartam volna… Ne folytasd! Próbáld meg, ha képes vagy gondolkozni, fordítva! Hogyhogy fordítva?! Ha tőled vennék el az anyanyelvedet, mit szólnál? Én nem sértegettelek, én igazán csak jót akartam! Hogy ne járjanak heti három-négy órával többet és a vizsgán… Ezt már mondtad! Kérdezd meg az osztályok véleményét! Győződj meg magad, miből vizsgáznának szívesebben! Csak aztán jól figyelj, nehogy a nagy aggódó sopánkodásoddal ismétlőre buktassanak – együttérzésből! Molnár Judit Krónika (Kolozsvár), (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
