|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 755 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 751-755 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2016. május 3.Magyar ünnep a Zsil völgyébenRendhagyó módon a Zsil völgyében, Lupényban tartották meg vasárnap a 7. Hunyad Megyei Magyar Napok nyitórendezvényét. A szakszervezetek művelődési házában tartott ünnepségre a dél-erdélyi megye többi, magyarok által is lakott településéről érkeztek vendégek, de magyarországi és franciaországi küldöttségek is részt vettek. Kocsis Attila főszervező, a dévai Téglás Gábor-gimnázium igazgatója nyitóbeszédében elismerte, hogy 2010-ben, amikor a magyar napokat elindították, még ők maguk sem remélték, hogy a szórványban ennyire sikeres lehet egy rendezvény, és korosztálytól függetlenül ilyen nagy számban meg tudja szólítani a magyar közösséget. Házigazdaként Benedekfi Dávid, az RMDSZ Lupényi szervezetének elnöke adott hangot abbéli örömének, hogy idén a Zsil völgyéből indulnak a Hunyad Megyei Magyar Napok, majd utalva a helyi közösség bányászathoz kötődő gazdag múltjára, kiemelten köszöntötte a szintén nagy bányászati hagyományokkal rendelkező dorogi és a belforti küldöttséget. Hangsúlyozta, hogy a bányászok életét mindenhol meghatározta az összetartás, szolidaritás, és úgy vélte, az összefogást kell a magyar közösségnek továbbvinnie a Zsil völgyében. Winkler Gyula EP-képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei elnöke megnyitóbeszédében emlékeztetett, hogy a hetedik magyar napok az identitás, anyanyelv, kultúra címszavak köré szerveződnek. Ő is hangsúlyozta, hogy a Zsil völgyében az itt élő emberek identitásának részét képezi a bányászat hagyománya, ezért is fontos, hogy két olyan bányavidékről érkezett küldöttség, amelyektől gazdasági és közösségépítés terén is lehet tanulni. A franciaországi Belfortban és környékén hajdanán híres sóbányák működtek, a francia város és Hunyad megye közötti kapcsolat kiépítésén évek óta dolgoznak, hiszen a belforti Energia Völgye klaszter követendő modell lehet a Zsil völgyében is, vélte Winkler. A magyarországi küldöttséget az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület dorogi szervezetének képviselői alkották, akik az ipari szerkezeti átalakítás mellett a bányaipari emlékek ápolásával is foglalkoznak. „Kétezer kilométer távolságban, Dorogon és Belfortban is ugyanazon modell mentén történt meg az ipari övezetek szerkezeti átállása, a települések modernizációja, azt láttuk, hogy ez akkor lehet sikeres, ha valós alternatívákat mutatnak fel. Ezt akarjuk mi is megvalósítani a Zsil völgyében, a jó példát eltanulni a magyarországi és franciaországi partnereinktől. A gazdasági átalakulás mellett figyelnünk kell az ipari emlékek ápolására is, közösségi kérdés, hogyan őrizzük meg az ipari értékeket is, hogy lesz-e amit továbbadni a következő nemzedékeknek” – emelte ki Winkler Gyula. Ez alkalomból a Barcsay Ákos-díjat is kiosztották, amelyet évente három, a közösségépítő munkában kiemelkedő teljesítményt elérő személy kap meg. A helyi közösségek javaslata alapján a kuratórium idén Deák Piroska dévai nyugalmazott tanárnőnek, Zsargó János református esperesnek, valamint Menyhárt Ritának és Ernőnek ítélte a díjat, akik a Böjte Csaba hálózatához tartozó szászvárosi Jézus szíve gyermekotthont vezetik rendkívüli odaadással. A 7. Hunyad Megyei Magyar Napokat idén tematikus egységekre bontották, a közösség napjának nyilvánított vasárnapon Lupényban számos szabadtéri programot szerveztek a parkban, míg délután Déván közösségi majálisra várták a magyar közösség tagjait. Vajdahunyadon, a várban batyus majálist tartottak, Csernakeresztúron pedig a bukovinai székely közösség régi hagyományát éltetve májusfát állítottak. Hétfő délután, a képzőművészetek napján Vajdahunyadon képzőművészeti és fotókiállítást nyitottak, illetve irodalmi estre került sor. Krónika (Kolozsvár) 2016. május 3.Átlátszó Erdély: RMDSZ-kiadások közösségi pénzbőlAz erdélyi magyarság számára évente folyósított, 4–4,5 millió eurós éves költségvetési támogatás túlnyomó részét az RMDSZ saját működésére költi, az összeg negyedét–ötödét pedig nyílt pályázatokon osztja szét civil szervezetek és magánszemélyek számára – derül ki az Átlátszó Erdély legfrissebb cikkéből. Az oknyomozó blog cikksorozatban foglalkozik a kormányhivatal által az erdélyi magyarságnak szánt támogatás sorsával, mely fölött 2009 óta kizárólag az RMDSZ rendelkezik. Az Átlátszó Erdély megszerezte azokat a költségvetésre vonatkozó beszámolókat, melyeket az RMDSZ évente elküld az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI), s a sorozat második, hétfőn megjelent részében ezekből a dokumentumokból szemléznek. Kiderül például, hogy az RMDSZ és a DRI közötti megállapodás alapján a szövetség nem költhet a kormánytól érkező pénzből választási kampányra, az ilyen költségeit más forrásból kell fedeznie. A szövetség bevételeiről szóló kimutatást böngészve kiderül, hogy a tagdíjak, illetve adományok rendszerint választási években (2012, 2014) ugranak meg. A legutóbbi helyhatósági választások alkalmával, 2012-ben például az RMDSZ kasszájába 17 178 000 lej folyt be állami támogatásból, a tagdíjakból és adományokból begyűjtött összeg pedig 3,5 millió lejre rúg. Egy évvel később, „kampánycsendes” évben már csak 751 ezer lej gyűlt be adományokból, a 2014-es európai parlamenti, illetve államelnök-választás ideje alatt azonban már ismét 4,5 millióra „hízott” ez a fajta támogatás. Ami a kiadási oldalt illeti, az Átlátszó Erdély kiszámolta: a legutóbbi helyhatósági választások alkalmával, 2012-ben 650 ezer lejt költött az RMDSZ üzemanyagra, ami 1,4 millió kilométer megtételére elegendő. Ezzel az üzemanyag-mennyiséggel körülbelül 36-szor lehet megkerülni a Földet a leghosszabb útvonalon, az Egyenlítő körül. A kulturális rendezvények számára előirányozott keret is növekedik a 2010–2012-es időszakban: míg 2010-ben még csak 3,5 millió lejt fordítottak ilyen célra, addig a 2012-es választási évben ez már szinte duplájára, 6,16 millió lejre nőtt. Az egyébként nem világos, hogy ezek közül a rendezvények közül melyik volt kampányrendezvény. A kiszállási költség címen kifizethető összegekről egyébként törvény rendelkezik – belföldi kiszállások esetén 32,5 napi lejt, külföldi út esetén 35 eurót lehet elkölteni naponta –, így kiszámítható, hogy az RMDSZ alkalmazottai 2012-ben 2566 napot tölthettek külföldön. Az elmúlt évben 24 szervezet részesült normatív támogatásban – 529 542 lejen osztoztak –, míg az RMDSZ tavalyi költségvetés-tervezetében ingó és ingatlan kiadásokra 714 ezer lej szerepel. Az oknyomozó portál korábbi, csütörtöki cikke arra mutatott rá, hogy az RMDSZ 2009 óta több mint 28 millió euró költségvetési támogatást kapott a magyar közösségnek járó támogatás kizárólagos kezelőjeként, az összeg nagy részének sorsáról azonban keveset lehet megtudni, mivel a beszámolók meglehetősen vázlatosak. Krónika (Kolozsvár) 2016. május 3.Az újságírók is különnyugdíjra jogosultakKihirdette Klaus Johannis államfő pénteken azt a parlament által néhány hete megszavazott, de a bukaresti kormány által bírált törvénymódosítást, amely 50 százalékos nyugdíj-kiegészítést vezet be az újságírók egy része számára. A nyugdíjba vonult újságírók ezentúl öregségi járandóságuk felével egyenlő plusz juttatást igényelhetnek a nyugdíjpénztártól, ha legalább öt évig tagjai voltak egy hivatalosan bejegyzett romániai „alkotói szövetségnek” és legalább 15 évig a sajtóban dolgoztak. A törvénymódosítás az alkotó- és előadóművészek nyugdíj-kiegészítéséről szóló, 2007 óta hatályos törvényhez fűz értelmező kiegészítést, amely szerint „alkotói szövetség” alatt a zeneszerzés, előadóművészet, filmgyártás, irodalom, műépítészet, színház és újságírás területén tevékenykedő, közhasznúként elismert nonprofit egyesület értendő. Dan Suciu kormányszóvivő korábban jelezte: a szakértői kormány elvből nem támogatja a költségvetést terhelő extra nyugdíjakat. A szóvivő megjegyezte: nem sok erkölcsi alapja marad az újságíróknak ezek után, hogy a törvényhozókat bírálják, amiért extra nyugdíjat szavaztak meg maguknak, vagy más kivételezetteknek. A törvénymódosítás megosztotta a romániai újságíró-társadalmat. A Mediafax hírügynökség szerint egyetlen közhasznúként elismert újságíró egyesület létezik Romániában, mégpedig a Romániai Hivatásos Újságírók Szövetsége (UZPR) amelynek mindössze 900 tagja van. Az UZPR pénteki közleménye az egyesület négyéves „kitartó erőfeszítésének gyümölcseként” üdvözölte a jogszabályt, amely alkotói tevékenységként ismeri el az újságírást. Az Adevărul című szabadelvű lap szerint a törvénymódosítás leginkább a „sajtóveteránoknak” kedvez, hiszen a fiatalabb korosztályok nem tömörültek egyesületekbe. Romániában számos újságíró szövetséget jegyeztek már be, de egyik sem igazán reprezentatív – állítja az Adevărul szerzője. A jobboldali sajtó jelentős része egyenesen az „újságírók megvesztegetéseként” értékelte a szociáldemokrata politikusok által kezdeményezett, de a többi frakció által is megszavazott törvénykezdeményezést. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) a törvénymódosítás elfogadásakor közölte: becslése szerint mintegy 150 idős pályatárs lesz jogosult a nyugdíjpótlékra, ha pedig a magyar szakmai egyesület is közhasznúvá válik, akkor a pluszjuttatást mintegy 60 MÚRE-tag is megkaphatja Krónika (Kolozsvár) 2016. május 3.Akadémiai Újságírói Díj a Korunk főszerkesztőjénekAz MTA Elnöksége Akadémiai Újságíró Díjban részesítette Kovács Kiss Gyöngyöt, a kolozsvári Korunk folyóirat főszerkesztőjét a tudomány népszerűsítése érdekében kifejtett eredményes újságírói tevékenysége elismeréseképpen. Az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, a Wahrmann Mór-érmet, az Arany János-életműdíjat és az Akadémiai Újságíró Díjat Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében adta át hétfőn az MTA 187. közgyűlésének ünnepi ülésén. Az Akadémiai Aranyérmet a reakciókinetika és a komplexkémia területén végzett hat évtizedes iskolateremtő kutatásaiért, tudományos publicisztikai és tudománytörténeti, valamint kiterjedt tudományszervezői tevékenységéért, magas színvonalú oktató-nevelő munkája elismeréseként Beck Mihály, az MTA rendes tagja vehette át. Az életműdíjnak számító rangos kitüntetést az MTA Elnöksége évente egy akadémikusnak adományozza. Az MTA közgyűlésének budapesti megnyitóján Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: a kormány 2020-ig 1200 milliárd forintot szán kutatásra, fejlesztésre és innovációra, ezzel Magyarország GDP-arányos kutatási ráfordításai megközelítik majd az EU-átlagot. „Európa századokon át volt a világ vezető politikai és gazdasági hatalma, de mintha elfelejtette volna, minek köszönhette ezt a versenyelőnyét" – idézte az MTI a kormányfőt, hangsúlyozva: ehhez leginkább a tudomány és politika szövetsége kellett. Orbán Viktor elmondása szerint a két terület is akkor léphet előre, ha együtt halad, ezért a magyar tudomány jövője, minősége Magyarországon politikai ügy: nem párt-, hanem nemzetpolitikai ügy. Mint emlékeztetett, Magyarország nem rendelkezik nukleáris arzenállal, nagy olajkinccsel, százmilliós népességgel, de sajátos észjárással, komoly tudományos tradícióval igen. „A mai világban késhegyre menő küzdelem zajlik a tudós emberfőkért" – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök, aki szerint ma már nemcsak nyugaton, de keleten is olyan kutatási feltételeket teremtettek, amelyek mágnesként vonzzák a tehetséges kutatókat. „A magyar kormány és az MTA ebbe a szellemileg alárendelt és kiszolgáltatott helyzetbe nem törődik bele" – tette hozzá Orbán Viktor. A miniszterelnök közölte: a kormány célja, hogy Magyarország Közép-Európa legversenyképesebb országa legyen, 2020-ig ezért 1200 milliárd forintot terveznek kutatásra, fejlesztésre és innovációra költeni. Ez a támogatás már a GDP 1,8 százalékát jelenti, ami megközelíti az EU 1,9 százalékos átlagát. Orbán Viktor beszámolt arról, hogy Lovász Lászlóval, az MTA elnökével a közgyűlés megnyitása előtt megegyezetek: a kormány a jövőben is támogatni fogja az akadémia kutatóprogramjait. Krónika (Kolozsvár) 2016. május 3.Az összes erdélyi kőszínház képviselteti magát KisvárdánHuszonöt színdarabot és egy gálaelőadást láthat a közönség a június 17. és 25. között huszonnyolcadik alkalommal megrendezendő Magyar Színházak Kisvárdai Fesztiválján, amelyen valamennyi erdélyi magyar kőszínház fellép. A felső-szabolcsi kisváros és a fesztivál honlapján olvasható információk szerint a versenyprogramban a korábbi évekhez képest több díszbemutatót tartanak, az érdeklődőket pedig kifejezetten közönségbarát produkciókkal várják majd a fesztivál négy helyszínén, a Művészetek Házában, a Várszínpadon, a Rákóczi Stúdióban és Bessenyei György Gimnáziumban. A műsort Balogh Tibor színházi szakíró állította össze, aki korábban már tagja volt a kisvárdai fesztivál zsűrijének. A versenyprogramban tizennégy romániai, nyolc magyarországi, öt szerbiai, két szlovákiai és egy kárpátaljai társulat mutatja be színdarabjait. Várhatóan tizenkét versenyelőadás lesz, hármat pedig az úgynevezett hallgatói minifesztivál keretében tekinthet meg a nagyérdemű. A rendezvény június 17-én a Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező szakának első- és másodéves hallgatói által összeállított kiállítás megnyitójával veszi kezdetét, az első előadás a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatának Csehov A sirály című darabja lesz. A hivatalos megnyitó után este kilenc órától a Csíkszeredai Csíki Játékszín Hippolyt, a lakáj, majd a marosvásárhelyi András Lóránt Társulat Fade out című darabjait láthatja a közönség. A csíkszerdai társulat a nyitónapon megtartott előadása mellett Spiró György Az imposztor című drámáját is színre viszi, de szerepel a programban a Magyarkanizsai Udvari Kamaraszínház Szent Terézről, a karmelhegyi Boldogasszony rendjének szerzetesnőjéről szóló költői előadása, A lélek röpte, Gábor Andor, Bakonyi Károly és Szirmai Albert jegyezte népszerű operett, a Mágnás Miska a budapesti Turay Ida Színház tolmácsolásában, Szíjártó Tímea-Aletta Az eset című drámája a nagyváradi Szigligeti Színház színrevitelében. Érdekes előadásnak ígérkezik Ingmar Bergman svéd filmrendező Őszi szonáta című filmjének forgatókönyvéből készült színpadi játék, amelyet a Zentai Magyar Kamaraszínház, a Komáromi Jókai Színház, a soproni Petőfi Színház, a mikházi Széllyes Sándor Csűrszínház, a győri Forrás Színház és a Pesti Magyar Színház koprodukcióban mutat be, az ExperiDance tánckara és békéscsabai Jókai Színház Frank Sinatra A hang - egy életmű hangban és táncban című darabja, valamint a híres francia énekesnőről, Edith Piafról szóló Piaf-menet című előadás a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház és az Újvidéki Színház közös produkciójában. A bemutatók sorában három Moliere-darabot is láthat a közönség: az Úrhatnám polgárt és A nők iskolája című vígjátékokat a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház és a marosvásárhelyi Spectrum Színház hozza el Kisvárdára, míg a dramatikus Mizantrópot a Kassai Thália Színház állítja színpadra. A veszélyesnek minősített épülete miatt tavaly bezárt bukaresti Nottara Színház Eugene Ionesco Az új bérlő, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház a Hair, a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Lev Birinszkij Bolondok tánca, a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül, míg a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Bartis Attila A nyugalom című darabjával versenyez a fesztivál díjaiért. A közönség megtekintheti emellett a budapesti Madách Színház Csoportterápia című musicaljét; William Shakespeare klasszikusát, a Rómeó és Júliát a Kaposvári Egyetem Színházi Intézetének harmadéves színészosztálya előadásában; Garaczi László és Toepler Zoltán Brahms és a macskák című színjátékát a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház tolmácsolásában; Székely Csaba A Homokszörny című színpadi művét a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház bemutatásában és a Kolozsvári Állami Magyar Színház Hullámtörés című előadását. Június 25-én, az utolsó fesztiválnapon a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Stúdió Színháza Sergi Belbel Halál című drámáját, a budaörsi Latinovits Színház pedig Szigligeti Ede klasszikusát, a Liliomfit viszi színre. A díjátadással egybekötött záróünnepség után a Fővárosi Nagycirkusz művészei adnak gálaműsort. Krónika (Kolozsvár) 2016. május 3.Pokolsár a Csalóka szivárvánnyalA kovásznai Pokolsár Egyesület mutatta be szombaton este a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) dísztermében Tamási Áron Csalóka szivárvány című darabját. Szombaton este, a PKE dísztermét mintegy félig megtöltő közönség előtt mutatták be a kovásznai amatőr színjátszó csoport és kulturális egyesület tagjai Tamási Áron Csalóka szivárvány című művét, melynek megkezdése előtt a darab rendezője, Gazda Józseflépett a színpadra, és mondott néhány szót az egyesületről, és az általa színre vitt előadásról. „Ez a csoport ezelőtt bő három évvel ezelőtt született meg úgy, hogy a harminc év előtti kovásznai diákszínjátszók vágyat érzetek, hogy a kultúra, a magyar szó, a nemzeti érzés tolmácsolója akarnak lenni, ezért felkértek engem, aki negyed évszázadon keresztül főleg Tamási Áron művekkel éltettem a magam módján azokban a nagyon veszélyes időkben a kultúrát – főként a szórványvidékeket jártuk –, hogy rendezzem meg ezt a darabot. Arra a felkérésre, hogy megrendezzek előadásokat, nem mondhattam nemet, úgyhogy így lehetünk ma este itt. Az egykori diákszínpad csak azért játszott mást is Tamási Áron darabjain kívül, mert közben figyelmeztettek, hogy gyanakszik a hatalom, hogy mit akarunk mi Tamásival, és védekezés volt, hogy mást is játsszunk”. Csodálatos nyelvezet Ezt követően Tamási Áron művészetét méltatta a rendező, aki Juhász Ferenc gondolatát idézve elmondta: Mikes Kelemen óta a magyar nyelvnek nem volt ilyen csodálatos nagy művésze a prózaírásban, mint amilyen Tamási Áron. „Valóban olyan csodálatos nyelvezeten szólal meg, csupa költészet ez a nyelv, amelyen beszélteti a szereplőket, ahogy megkomponálja a történetet.” A felvezető beszéd után megkezdődött a három felvonásos előadás, melyben a főbb szerepeket Ferencz Botond, Tyiák Zoltán, Szász Attila, Ferencz Kinga játszották. Értékelendő volt az amatőr színjátszók lelkesedése, és az a tisztelet, amellyel igencsak korlátozott előadói kvalitásaik ellenére közelítettek Tamási Áron művészetéhez. Pap István erdon.ro 2016. május 3.Egyenlő távolság helyett arányos közelségPénteken az új székházban a Királyhágómelléki Református Egyházkerület a hagyományossá vált időközi tanácskozásra hívta Partium magyar önkormányzati elöljáróit és törvényalkotóit. Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is jelen volt a tanácskozáson. Dénes István élesdi lelkipásztor, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora által vezetett áhítattal kezdődött a tanácskozás, majd Forró László püspökhelyettes köszöntötte a megjelenteket, egyben tolmácsolva Varga Attila főgondnok üdvözletét is, aki munkahelyi elfoglaltsága miatt hiányzott. Szabó Ödön parlamenti képviselő, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke hangsúlyozta: fontos a megbeszélés, hiszen közös ügyeink szerepelnek a napirendi pontok közt. Csűry István püspök megjegyezte: napjainkban a partiumi, illetve erdélyi közélet egyik fő célkitűzése az önrendelkezés megvalósítása, s azáltal, hogy a KREK megvásárolta azt a területet, ahol különböző támogatásoknak köszönhetően felépülhetett az egyházkerület új székháza, tulajdonképpen megvalósította a területi autonómiát. Azt is kiemelte: ha mindig felfelé, Isten irányába tekintünk, akkor az előttünk álló kihívásokkal, nagy gondokkal könnyebben szembe tudunk nézni. Arra hívta fel a figyelmet: jövőre lesz az 500. évfordulója a reformáció kezdetének, s ennek megünneplésére természetesen a KREK is készül, ugyanis nem csupán helyi szinten, vagyis a kilenc egyházmegyében tartanak majd rendezvényeket, hanem központilag is, melynek csúcspontja 2017. május 20-án lesz a várban. Az egyházfő ugyanakkor bejelentette: „bárki bármit mond”, ha jelölik őt, ősszel ismét megpályázza a püspöki tisztséget, melyet addig kíván betölteni, amíg el nem éri azt a korhatárt, amikor a törvény értelmében nyugdíjba kell vonuljon. Negatív trend Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke úgy vélekedett: hasznos az egyházak és az általa vezetett politikai tömörülés együttműködése. Szerinte a választásokra készülve lényeges olyan személyek kiválasztása, illetve program meghatározása, akikkel/amellyel a magyar közösséget tudja szolgálni eszközként az RMDSZ. Úgy fogalmazott: lehet, hogy felszínre kerülnek nézeteltérések, vagy feszültségek támadnak az előválasztások folyamán, de ezek is reményre jogosítanak fel arra nézve, hogy a legmegfelelőbb személyek lesznek az RMDSZ jelöltjei. Megítélésében 2010-től elindult egy rossz trend Romániában, abban az értelemben, hogy erdélyi magyarként egyre inkább érezzük azt, hogy meg akarják nyirbálni kisebbségi, szabadság, emberi és egyéb jogainkat. Ebbe a sorba illeszkedik egyebek mellett a visszaszolgáltatás folyamatának megtorpanása, a Mikó- és a MOGYE-ügy, valamint az etnikai politizálás betiltására utaló törekvések, „mintha valami összehangolt akciónak lennénk a szenvedő alanyai”. Meglátásában ugyanakkor 2016 fordulópontot jelenthet abból a szempontból, az idei választások után várhatóan közigazgatási átszervezésre, valamint alkotmánymódosításra kerül sor az elkövetkezendő években, ezért egyáltalán nem mindegy, és közös felelősségünk, hogy milyen lesz az érdekképviseletünk a különböző szinteken. Szerinte a két legfontosabb jelszó a biztonság és a bizalom: egyrészt az RMDSZ azt szeretné, hogy egyfajta megállapodással a többség és a kisebbség közt, garantálva legyenek hosszú távon is azon jogaink, melyeknek betudhatóan biztonságban érezhetjük magunkat a szülőföldünkön, másfelől pedig a Szövetség mindig megbízható partnere volt a román pártoknak. Kelemen Hunor emellett arról is beszélt: lejár Puskás Bálint alkotmánybíró kilenc éves mandátuma két másik, román kollégájával egyetemben, és az RMDSZ tárgyalásokat folytat, hogy továbbra is legyen magyar tagja a taláros testületben. Önálló legyen Áttérve a napirendi pontokra, Forró László azt mondta: Tőkés László volt püspök, aki egyébként az Alapítók Tanácsának elnökeként a Partiumi Keresztény Egyetem irányítója, mostanában sajtótájékoztatókat tart, melyeken egyszer egyet mond, máskor mást a kialakult helyzetről, hogy ki a hibás stb., amivel tulajdonképpen csak azt éri el, hogy növeli a bizonytalanságot, és a fiatalok nem jelentkeznek majd a PKE-re, hanem inkább a külföld felé orientálódnak. Ugyanakkor pedig, amikor megjelent a pénteki tanácskozás híre, „elkezdődtek az előzetes hisztirohamok”, és az EMNP olyan közleményt bocsátott ki, mintha a jelenlevők valamilyen összeesküvésre készülnének a PKE ellen. Holott épp ellenkezőleg: azon az állásponton vannak, hogy meg kell őrizni az intézmény önállóságát. Úgy fogalmazott a püspökhelyettes: akik felelősséggel gondolnak a jövőre, azok tudják, hogy szükség van az összefogásra, de a magyar politikai alakulatok közül egyedül az RMDSZ nyújtott kezet, ezért a KREK úgy döntött, hogy a négy évvel ezelőtt meghirdetett egyenlő távolság elve helyett inkább az arányos közelséget választja. Hozzátette: a KREK egyébként, noha alapító, és a PKE nevében ott a keresztény szó, gyakorlatilag nem tudja befolyásolni az egyetemi döntéseket, hiszen csak egy formai hellyel rendelkezik az alapítók tanácsában. Szabó Ödön úgy vélte, két dolgot kell elérni: minőségi legyen az oktatás, és ez találkozzon az igényekkel. Arra emlékeztetett: 2012-ben a PKE akkori rektora nyíltan arra buzdított, hogy az EMNP-re kell szavazni, most pedig állítólag a tanügyi osztály diákokat toborzott aNéppártnak való aláírásgyűjtésre, holott az RMDSZ-es törvényhozók voltak azok, akik a parlamentben annak idején megszavazták a felsőfokú tanintézmény akkreditációját. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2016. május 3.Kopácsi-vetélkedő a magyar reformáció bölcsőjébenÖt egyházmegye tizennégy csapata vett részt az V. Kopácsi István Egyháztörténeti Vetélkedőn, amit ez alkalommal a Reformáció Emlékéve keretén belül szerveztek meg. Az ifjúsági találkozóra más gyülekezetből is csatlakoztak. A régiekről tanultak, történelemből írtak és remélhetőleg a történelmet írják mindazok, akik részt vettek. Szombaton délelőtt 10 órakor kezdődött a gazdag programmal tarkított ifjúsági nap. Kánya Zsolt Attila, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület ifjúsági előadó tanácsosa nyitotta meg az alkalmat áhítatával, melyben Gedeonról szólt, aki kilépett a csűrből, a közönyből, a félelemből és hitte, hogy Istennel együtt győzni fog. Kovács Sándor esperes is köszöntötte az ifjakat, bátorítva őket, hiszen már azzal nyertek, hogy jelentkeztek a vetélkedőre. A versenyzők ezután megkapták az ötven kérdést tartalmazó feladatlapokat, amit Fórizs Enikő magyartanárnő állított össze. Öt egyházmegyéből tizennégy négy tagú csapat mérte össze erejét egyháztörténetből, Arad megyétől Szatmárig. Az aradi egyházmegyéből Kispereg, Pécska és Szentleányfalva, a bihari egyházmegyéből Nagyvárad- Velence és Jákóhodos, az érmellékiből Jankafalva és Nagykágya, a szilágysomlyóiból Szilágyborzás és Kraszna, a szatmáriból pedig Pusztadaróc (2 csapattal), Mikola, Szárazberek és a házigazda Erdőd. A csapatversenyen kívül egy egyéni feladatot is kaptak, melyben megadott címek alapján esszét/ fogalmazást/ jegyzetet írhattak. Egyébként idén is, a fontosabb évfordulókhoz kötötték a tananyagot a szervezők. 450 éve íródott a Második Helvét Hitvallás, a Református Egyház egyik alapirata. Viszonylag kerek évfordulója van idén a Szatmárnémeti Nemzeti Zsinatnak, 370 éve történt. Kerek fél évezrede született Drágffy Gáspár, a reformációt az első között befogadó főúr, ezért a Drágffy-családdal is megismerkedhetnek azok, aki felkészültek a vetélkedőre. A megszépült erdődi református templomban ifjúsági istentisztelettel folytatták az együttlétet, melyben Kurta Szabolcs érendrédi lelkipásztor hirdetett Igét. A prédikátor egyháztörténeti szempontból kétszeresen is kötődik az erdődi református gyülekezethez. Egyrészt volt dobrai lelkészként tevékenyen részt vett a gyülekezeti szövetség (Erdőd-Dobra-Magyargéres-Szatmárhegy-Kismajtény) létrehozásában, másrészt érendrédi lelkipásztorként utóda annak a prédikátornak, aki a gyülekezet elüldözése miatt kényszerült elmenni Érendrédre 1769-ben. Az ifjúsági nap igei mottója alapján szolgált: "Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, íme, újjálett minden." (2Kor 5,17) Az igehirdető az állandóan változó világban a soha el nem múló dolgokra hívta fel a figyelmet: Isten élő szavára a Tőle kapott bölcsességre. Ez az, ami Kopácsiék és Petőfiék idejében is megtartó erő volt, de jelentkezhetett minden kor fiataljainak szívében. Ha valaki saját magáról mondja, hogy bölcs, az hazudik, akiről mások mondják, arról valószínű, elhihetjük - mondta a predikátor. Ősz Sándor Előd kolozsvári egyháztörténész Szenczi Molnár Albert zsoltárfordítótól és az egyháztörténeti kutatás fortélyairól tartott lendületes és érdekfeszítő előadást. A Bízz Band és az Erdődi Dicsőítő Csapat hangulatos koncertje mutatta meg, hogy lehet az Istent felszabadulva és örömmel dicsérni. Ezután került sor az eredményhirdetésre. Az első díj Érmellékre, a jankafalvaikhoz került, akik a lehetséges 100 pontból 97-et értek el. Második lett a mikolai csapat Szatmárból (95), a harmadik pedig a szilágysági Kraszna (90,5). Az esszéíró egyéni díjat Magyar István nyerte Mikolából, második a nagykágyai Horvát Irénke, harmadik pedig Komori Viktória Szentleányfalváról. Mindkét kategóriában a győztesek Buzogány Dezső teológiai professzor díját is átvehették a rengeteg más jutalom mellett. Az eredményhirdetést követően Titoktalanított világ címmel színvonalas, tanulságos, épületes, üzenet-teljes, humorral tarkított előadást tartott a Nagyvárad-Velencei Református Egyházközség ifjúsági színjátszó csapata. Kása Melinda és Kása Zsolt néptánc-tanítással vezette le az együttlétet. A programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma a Reformáció Emlékbizottság által támogatta. A projekt címe: Erdőd, a magyar reformáció bölcsője. A bölcső előremutat, reményt sugároz, általában, az életről beszél. Ami Erdődön volt, az a szépen szóló jelen és jövő, tehetséges fiatalokkal. Lelki szemekkel lehetett látni azt is, hogy a református templom előtt Petőfi Sándor és Szendrey Júlia össze is mosolyogtak, több mint száz magyar fiatalt láttak, értelmet és bölcsességet. A régiek elmúltak, semmiképpen sem értelmetlenül. szatmar.ro 2016. május 3.Becserkészték a Komáromiak udvarházátSzékelyhídi, szalacsi és helyi cserkészek gyűltek össze csütörtökön Ottományban. A Komáromiak egykori rezidenciáját ezúttal Szegedi Dávid szervezésében ismerték meg, ugyanis a fiatalember volt az, aki a szalacsi, a frissen megalakult székelyhídi és ottományi cserkészeknek szervezett szabadtéri programokat. Az immár kiállítóházként működő épület mögötti szabad tér adta magát. Mintegy öt hektár áll a természetet megismerni vágyó, vagy szabadtéri tevékenységek iránt érdeklődők előtt. Így itt zajlottak az ügyességi versenyek, mint a zsákbanfutás, kötélhúzás, futballmeccsek. A terep adott volt, ahhoz is, hogy amíg a kicsik játszottak, addig a szülők elkészítsék az üstben a bográcsost. A dzsembori (cserkésztalálkozó) után az ifjak vacsoráztak, majd a hatvanfős csoport épségben és feltöltődve érkezhetett haza. Reggeli Újság (Nagyvárad) 2016. május 3.Sikeres könyvbemutató az Ady líceumbanA nagyváradi Ady Endre Líceum dísztermében mutatták be V. Szilágyi Istvánnak Az ember szabadsága című kötetét. A csütörtöki esemény a Varadinum rendezvénysorozat záróakordjának is beillet, hiszen a műsor végén a Partiumi Nyugdíjas Egyesület énekkara színvonalas műsort mutatott be: énekeltek Váradról, a háborúkról, valamint vallási énekeket adtak elő. Szavalatok is elhangzottak. A kötetet Tóth Márta, a líceum volt igazgatója, magyar irodalom tanár mutatta be, bizonyítva, hogy a műelemzés is egy rangos irodalmi műfaj, amit akár magas színvonalon is lehet művelni. Kiemelte a kötet gazdagságát, sokszínűségét. A szabadság gondolata végigvonul a kötet írásain. A könyv kisregényeket, novellákat, drámát és publicisztikai írásokat tartalmaz. A Neked adom a halhatatlanságot című kisregény nemcsak egy gyógyíthatatlannak tűnő betegséggel küzdő két fiatal drámája, de a szétzilált talajt vesztett társadalom drámája is, hiszen sokan próbálnak szerencsét külföldön, ami sok esetben családi tragédiákhoz vezet. A Fal című novella a falakról szól, amelyek sok esetben eltávolítanak egymástól bennünket. A Csillag című novella a váradi Böhm Hédi életét mutatja be, amikor családjával együtt elhurcolták koncentrációs táborokba, ahonnan szülei soha nem tértek vissza. Az Ikrek a haláltáborokban című novella hőse meg kellett járja a haláltáborok poklát, hogy szeretni tudjon, s rájöjjön, hogy őt is szeretik. A tanárnő szerint a szerző birtokában van annak a tudásnak, ami a novellák megírásához szükséges, hiszen novellái feszültek, csattanósak. A kötet írásai közül kiemelkedők A nagy visszatérés és az Egy dobogó szív, melyeket a tanárnő fel is olvasott. Jelentősek a kötet egyharmadát kitevő publicisztikai írások is, amelyek érzékeny antennaként fogják fel a politikai, közéleti, kulturális eseményeket. Az írások igen széles skálán mozognak, szólnak a hazai, magyarországi választásokról is, de kulturális téren azt is fontosnak tartja a szerző, hogy szobrot állítsanak Horváth Imrének. A továbbiakban V. Szilágyi István beszélt a könyv megszületéséről, valamint műhelytitkairől. Ebből kiderült, hogy 50 évvel ezelőtt jelentek meg első írásai a váradi Fáklya című napilapban, s a szerző azóta is publikál. Első írásaira Tuduka Oszkár, a szerző irodalomtanára figyelt fel, aki beajánlotta a Fáklyához. Mint mondta: „Nála az írás belső kényszer, mivel szűkszavú ember, így igyekszik kifejezni gondolatait. Tudatosan ír, mindig egy mondanivalót tűz ki maga elé, és ezt valósítja meg. Fontosnak tartja a gondolat, a szellem, a ráció szabadságát, ez derül ki a Luther című drámából is. Luther a középkor legnagyobb hatalmasságával, a római pápával veszi fel a harcot, hiszen a rációt, a szellemet nem lehet palackba zárni.” A rendezvény jó hangulatú, meghitt beszélgetéssel, szeretetvendégséggel zárult. Csatári Sz. István V. Szilágyi István: Az ember szabadsága - Kisregények, novellák, dráma és publicisztikai írások /Nagyvárad, 2015/ Reggeli Újság (Nagyvárad) 2016. május 3.Mestereink a világhálónFeltérképezték a megye még működő műhelyeit Tizenhárom hónap munka után projektzáró sajtóértekezletet tartott a Kovászna Megyei Művelődési Központ (KMMK). Kovászna Megye Tanácsának szakintézménye a Norvég Alap által támogatott projektben feltérképezte a háromszéki népi mesterségeket, mestereket és műhelyeket. A Hagyományos székelyföldi népi mesterségek – revitalizálás, digitalizálás és népszerűsítés által című projekt általános célja a nemzeti kisebbségek kulturális identitásának megerősítése és a közösségfejlesztés a népi mesterségek felelevenítése tükrében. Imre-Marton István, a központ igazgatója elmondta: a KMMK azonnal kihasználta, hogy 2014-től a közintézmények is pályázhatnak az úgynevezett Norvég Alapnál (Norvégia, Liechtenstein és Izland által finanszírozott grant), és tervet nyújtottak be a népi mesterségek felelevenítésére digitalizálás és népszerűsítés céljából. – Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy létrehoztunk egy adatbázist, amely magyar, román és angol nyelven elérhető a www.mestersegek.ro honlapon. Összesen 42 hagyományos népi mesterséget azonosítottunk, amelyeket – eddigi adataink szerint – 250 mesterember napi rendszerességgel művel. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy ez a pillanatnyi állapotot rögzíti, a lajstrom folyamatosan bővül – mondta el a KMMK igazgatója. Imre-Marton István hozzátette, dr. Kinda István néprajzkutató és Simon József szerkesztő–operatőr–rendező közreműködésével tíz dokumentumfilmet készítettek, amelyeket levetítettek Kovászna megye összes középiskolájában, és ezer másolatot készítettek belőlük, amelyeket a megye iskoláiba és könyvtáraiba helyeznek el. Létrehoztak egy virtuális múzeumot is, amelyben látni lehet azokat a tradicionális eszközöket, amelyeket a népi mesterek a mai napig használnak. – Egyáltalán nem utolsósorban kidolgoztunk egy marketing stratégiát azzal a céllal, hogy hozzásegítsük a népi mestereket ahhoz, hogy piacot találjanak termékeiknek – nyilatkozta Imre-Marton. A mesterségek között nem csak olyan gyakrabban előforduló szakmák szerepelnek, mint a szabás-varrás, famegmunkálás, kő- és fafaragás, asztalosság és kőművesség, fazekasság és kovácsmesterség, hanem olyan viszonylag ritkának számítók is, mint a csont- és agancsfaragás, kádárság, kárpitosság, kosárfonás és seprűkötés, mész- és szénégetés, nemezkészítés és vőfélykedés. A projekt részét képezte a működő műhelyek feltérképezése és olyan turisztikai csomagok kidolgozása, amelyek tartalmazzák a különböző településeken zajló programokat, ahol a turisták találkozhatnak a népi mesterekkel, megcsodálhatják, és akár meg is vásárolhatják a hagyományos népi mesterek termékeit. A pályázat összértéke 301 792 lej, önrész nem volt. A megvalósítási időszak 2015. április 1-től 2016. április 30-ig terjedt. A projekttel kapcsolatos információk, a mesterségek adatbázisa, a filmtár, az interaktív térkép és egyéb anyagok megtalálhatóak a www.folktrades.ro és a www.mestersegek.ro honlapokon. Erdély András Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. május 3.Háromszéken állomásozott a MIÉRT karavánjaKözlemény Április 24–27. között Háromszéken állomásozott a Rólad szól! konzultációs karaván, melynek célja, hogy megszólítsa a fiatalokat, rávegye őket, hogy beleszóljanak az őket érintő kérdésekbe. A karavánt a MIÉRT és az RMDSZ indította a MAKOSZ-szal partnerségben. Erdély-szerte a karaván több mint 30 településre fog ellátogatni, és közel 3000 fiatal véleményét kérik ki az őket érintő kérdésekről. Április 24-én Kézdivásárhelyen, 25-én Sepsiszentgyörgyön, 26-án Kovásznán, majd 27-én Baróton nyilváníthattak véleményt a fiatalok. A délelőtti tanácskozások alkalmával középiskolások a tanterv és szabadidős tevékenységek témakörökben mondhatták el meglátásaikat és javaslataikat. A délutáni beszélgetések minden városban egy lazább helyszínen zajlottak, itt az egyetemistáknak és fiatal munkavállalóknak szánt kérdőívek főként a munka- és gyermekvállalás köré szerveződtek. A fiatalok táblagépeken tölthették ki a nekik szánt kérdőíveket, a konzultációkat pedig egy moderátor vezette, így lehetőség adódott arra, hogy bővebben kifejtsék a véleményüket egy-egy kérdéskört illetően. A háromszéki állomások alkalmával közel 300 fiatal vett részt, és mondta el a véleményét az őket leginkább foglalkoztató gondokkal kapcsolatban. A HÁRIT és KOVAKÖ mellett a helyi diáktanácsok és ifjúsági szervezetek is segítették a konzultáció lebonyolítását. Kézdivásárhelyen a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezet (KVISZ), Kovásznán a Kőrösi Diáktanács és a Fiatalok Kovásznáért Szervezet (FIKOSZ), Baróton pedig az Erdővidéki Ifjak Szervezete (EDISZ) közreműködésével jöttek létre a megbeszélések. HÁRIT-sajtóiroda Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. május 3.Négyéves a Szép EmlékekA községben nem csak a népdaltalálkozó lett négyéves, hiszen idén ünnepelte megalakulásának negyedik évét a Kézdiszentkereszti Szép Emlékek Nyugdíjasklub is. A falu idősebb korosztálya – amelynek képviselői lehetőségeikhez képest próbálnak minden közösségi rendezvényt fellépésükkel gazdagítani – ünnepi műsorral köszöntötte a születésnapot. Ezen alkalommal mind a községközpont kultúrotthonában, mind a bélafalvi kulturális hajlékban ünnepi műsort mutattak be, az előadásokon fellépett a klub énekkara, tánccsoportja, zenekara és színjátszó csoportja. A civil szervezetnek több mint harminc tagja van, elnöke László Emma. Azon kívül, hogy idén is színesítették fellépésükkel a falunapok programját, időközönként foglalkozásokat szerveznek a gyerekeknek, legutóbb pl. a böjtös ételekkel ismertették meg őket, születésnapokat ünnepelnek meg közösen, és társas kirándulásokat szerveznek. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. május 3.Tamási Áronra emlékezik az idei Ünnepi Könyvhét KolozsváronKönyvek, találkozók, slam, jam session, koncertek várják az érdeklődőket a 6. Ünnepi Könyhéten. A nagy szabású kolozsvári rendezvénysorozat programját kedden ismertették a szervezők. A Fogoly (Potaissa) utcában, május 12-15. között zajlik idén Kolozsváron a 6. Ünnepi Könyhét. A rendezvénysorozat programját ismertető keddi sajtótájékoztatón Ferencz Blanka főszervező elmondta, a könyvek és író-olvasó találkozók mellett igyekeztek számos alternatív programot szervezni, hogy mindenki megtalálja a számára megfelelő eseményt. Idén is csütörtök délután 17 órától zajlik az ünnepélyes megnyitó, ezt követően Péterfy Gergely íróval beszélget Balázs Imre József. Hat órától a JAZZYBIRDS koncertezik, de slam poetry-estet is szerveznek, amelyet látványvilág és zene gazdagít. Pénteken Varró Dániel költő is jelen lesz a találkozón, a Váróterem Projekt is készül a Könyvhétre, kicsiknek és nagyok egyaránt. Emellett slam poetry workshopra és az Életfa egyesület programjára, egy jam sessionre is lehet számítani – hangzott el. Pénteken húsz órától ByeAlex lép fel. Szombaton az Életfa továbbra is nyitva tartja kapuit a kicsik számára, de irodalmi élő könyvtár, újabb slam workshop, néptánc, koncertek zajlanak. Vasárnap sétákat szerveznek, kerekasztal-beszélgetést fiatal írókkal. A lufikészítő bohócok, az élőszobrok, az utcazenészek és a könyvvásár sem marad el. Május 26-án lesz ötven éve annak, hogy elhunyt Tamási Áron, ezért pénteken rá emlékeznek – mondta el Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója kiemelve, nem a szépíró, hanem a közéleti ember Tamásiról beszélgetnek majd, de Szilágyi Domokosról is megemlékeznek. maszol.ro 2016. május 3.A nagyváradi bíróság reklámzászlónak nyilvánította a Partium zászlajátMTI - Reklámzászlónak tekintette a nagyváradi bíróság egy első fokon kimondott ítéletében a Tőkés László európai parlamenti képviselő irodája erkélyére kitűzött Partium-zászlót - közölte az egyik közösségi portálon Tőkés László sajtóirodája. Tőkés László tavaly december 11-én tűzte ki parlamenti irodája homlokzatára a partiumi zászlót. A nagyváradi önkormányzatnak alárendelt helyi rendőrség, reklámzászlónak tekintvén a jelképet, öt nappal később figyelmeztetésben részesítette, és a zászló eltávolítására szólította fel a képviselőt. Ezt a jegyzőkönyvet támadta meg a bíróságon a képviselő, és ebben a perben született április 27-én a számára kedvezőtlen ítélet. A sajtóiroda a közösségi portálon közölte, Tőkés László várhatóan megfellebbezi a bírósági döntést, miután az ítélet indoklását kézhez kapja. maszol.ro 2016. május 3.Udvarhelyszéki jelölteket zártak ki az MPP megyei listájárólHargita megyei önkormányzati képviselő-jelöltjeiről tartott sajtótájékoztatott kedden a Magyar Polgári Párt Székelyudvarhelyen. Elhangzott, a választási bizottság formai hibákra hivatkozva több udvarhelyszéki jelölt dokumentációját elutasította. Mezei János, az MPP országos alelnöke – aki egyébként a lista élén áll – elengedhetetlennek tartja, hogy pártjuk részt vegyen a megyei tanács munkájában, amely szerinte egyfajta szűrő a centralizálódó román rendszerben. A sajtótájékoztatón tudatták, négy udvarhelyszéki képviselőjelöltet zártak ki az MPP listájáról: a szentábrahámi Szász Józsefet, a székelyudvarhelyi Thamó Csabát, a székelyderzsi Kis Attilát és a máréfalvi Székely Zsoltot. A választási bizottság olyan formai hibák miatt utasította el a benyújtott iratcsomókat, amelyek kijavíthatók lettek volna – tudatta Albert Mátyás, aki Udvarhelyszéket fogja képviselni, ha megválasztják megyei képviselőnek. Szakál Csaba, aki szintén megyeitanácsos-jelölt, gyanúsnak tartotta azt is, hogy mind a négy személy tagja a Székely Nemzeti Tanácsnak. Mezei János még elmondta, noha az elmúlt időszakban ügyészségi eljárás folyt ellene, semmilyen törvényes akadálya nincs annak, hogy indulhasson a tisztségért. Az udvarhelyszéki listákról A polgáriak alelnöke tudatta, Székelykeresztúron nem lesz MPP-s önkormányzati képviselőjelölti lista, ahogyan polgármesterjelölt sem, mivel nézetkülönbségek alakultak ki az ottani párttagok között, így elmaradt a szervezés. Hangsúlyozta, ez nem azt jelenti, hogy az ottani igényeknek nem tesznek eleget, csupán annyit, hogy a megyei önkormányzatban igyekeznek megoldásokat találni. Albert Mátyás elmondta, Udvarhelyszéken tizenkét településen indít tanácsoslistát az MPP, ezek között négy helyen polgármesterjelöltjük is van Fülöp-Székely Botond Székelyhon.ro 2016. május 3.Újságírónak nézték, igazoltatatni akarták a városházánKérést szeretett volna iktatni kedden egy helybéli lakos az udvarhelyi polgármesteri hivatalnál, a portás azonban újságírónak nézte, ezért a Székelyhon munkatársaival együtt megállította és a személyi igazolványokat kérte. Haáz Sándor, a Facebookon futó Székelyudvarhelyi Észrevételek Nyitott Csoport létrehozója kedden a polgármesteri hivatalba igyekezett a civilek által jelzett panaszokat iktatni, de a kapunál megállította a biztonsági őr, miként a Székelyhon munkatársait is. Arra hivatkozva kérte el a személyi igazolványokat, hogy újságírói munkakört látnak el. Bár a csoport tagjai nem értették a kérést, néhány perces vitatkozás után e sorok írója felmutatta az igazolványát. Az őr elvette, majd a kapusszobába vitte, és kisvártatva visszaszolgáltatta. A többi jelenlévőt már nem igazoltatta, továbbengedte a csoportot. Haáz Sándor ezután munkatársaink jelenlétében iktathatta a csoportjában közzétett észrevételekkel kapcsolatos kérését. Legtöbben a szemetes környezetre panaszkodnak, a civil aktivista ezekre kért megoldást. „Az udvarhelyieket ne nézzék hülyének!” – jegyezte meg Haáz Sándor azzal kapcsolatban, hogy a polgármesteri hivatal korábban megszüntette az Udvarhelyi Észrevételek Facebook-csoport nyilvánosságát. Fülöp-Székely Botond Székelyhon.ro 2016. május 3.Újjáépítenék Bözödújfalu templomátA Bözödújfalu-emlékszoba hétvégi felavatása kapcsán szóba került a két éve leomlott bözödújfalui katolikus templom újjáépítése is. Az érdekelt felek azt mondják: egy éven belül elkezdődhet a munkálat. Az elárasztott Bözödújfalu jelképévé vált a vízből kimagasló katolikus templomtorony – amíg még állt. Leomlása után csakhamar megmozdult a világ magyarsága, szorgalmazva az újjáépítést, és segítséget is ígérve mellé. A tervezési munkálatokat a budapesti Székely Hargita Alapítvány vette kézbe. Bús Balázs elnök a hétvégén elmondta: az alapítványt azért hozták létre 2007-ben, hogy ezáltal is kifejezzék az összetartozás érzését az itteni emberek irányába. Munkájuk során látták Bözödújfalu vízből kimagasló templomának, mint Székelyföld meghatározó jelképének pusztulását, és ez megérintette lelkiismeretüket. Kevesen vannak, nem politikai szervezet az övék, de segíteni szeretnének, hogy ez a jelkép ismét kiemelkedjen a vízből. A templom újjáépítésének megvalósíthatósági tanulmánya el is készült. „Az a csodálatos ebben a tanulmányban, hogy bizonyíték arra: az újjáépítés megvalósítható” – vallja Bús, aki egyúttal kijelentette, hogy az újjáépítést nem egyedül szeretnék megvalósítani, tervüket nem akarják kisajátítani és ráerőltetni a közösségre, hanem ők maguk szeretnének a közösség részévé válni. Az építészeti iroda a tanulmányban több változatát is felvázolta az új templomnak, a végsőről pedig a közösségnek kellene döntenie. Azt szeretnék, hogy még az idén, de ha lehetséges, akkor akár a bözödújfalusiak augusztusi találkozójáig elkészülne a részletes műszaki terv, és megtehetnék az első lépéseket, hogy újra álljon a torony. Az előrejelzések pozitívak, és bíznak benne, hogy az elképzelés akár egy éven belül is megvalósítható. A kivitelezési költségekről vannak számításaik, amelyeket egyelőre nem árultak el, de úgy vélik, összegyűjthető pénzösszegről van szó, akár ha az alapítvány, akár a közösség erőforrásait veszik figyelembe. Már tavaly elkezdődött az adománygyűjtés a kivitelezésre téglajegyek formájában, ezt pedig a Bözödújfaluért Egyesület végzi. A Székely Hargita Alapítvány feladata, hogy a műszaki kivitelezési tervet letegye az asztalra, s aztán teljes erőbedobással szeretnének részt venni az adománygyűjtésben is – részletezte az elnök. Csibi Attila Zoltán, Erdőszentgyörgy polgármestere nem titkolja: volna lehetőség arra, hogy hathatós támogatást szerezzenek egy bizonyos irányból, amellyel a teljes bözödújfalui emlékhelyeket kezelni lehessen. Csibi azt is elmondta: már megvoltak az előkészületek, hogy megerősítsék a vízben álló templomtorony alapzatát, amikor az összedőlt. Néhány nap után a világ minden pontjáról érkeztek a megkeresések, felajánlások különböző szervezetek és magánszemélyek részéről, és sarkallták őket arra, hogy a templomot újjáépítsék. Innen jött az ötlet, hogy senki ne sajátítsa ki az építkezést egy nagyobb magántőke révén, hanem mindenkinek biztosítsanak lehetőséget a hozzájárulásra, mert aki valamit is hozzátesz, annak ez a falu és környéke örökre kedves lesz. Gligor Róbert László Székelyhon.ro 2016. május 3.Rajt előtt a Háromszéki DiáknapokTöbb mint 250 versenyzővel rajtol pénteken a Háromszéki Diáknapok. Ügyességi és kreatív versenyszámok várják három nap alatt a tizennégy csapatot. A vetélkedő tizenkettedik kiadását Kovászna Megye Tanácsa, a Kovászna Megyei Művelődési Központ, a Regös Ifjúsági és Közművelődési Egyesület, valamint önkéntes diákok közös szervezésében tartják péntektől vasárnapig különböző sepsiszentgyörgyi helyszíneken. „A rendezvény célja, hogy a 14–25 év közötti háromszéki fiataloknak lehetőséget teremtsen a szabadidő hasznos és értelmes eltöltésére, kialakítsa a társadalomban való aktív részvételi igényüket, csapatvezetőket és diákszervezőket neveljen ki, akik az önkéntesség jegyében személyiségüket formálják és kisközösségeket építenek” – tartják a szervezők az évek óta nagy sikernek örvendő háromszéki rendezvényről. Összesen 11 sepsiszentgyörgyi csapat nevezett be 12 helyre idén, illetve négy csoport más háromszéki városokból. Egyet közülük még márciusban „kirostáltak”. A fiatalok a hétvégi rendezvényre csapatpólóval, himnusszal és kabalákkal kell készüljenek. A májusi, döntő fordulóban résztvevő 11 csapat Sepsiszentgyörgyről: We-kings, Grove Street, Tabula Rasa, Mihasznák, M1(egy), Dandana, Diszkó Patkányok, The Bombers, TAGMEN, HeroInn és a MAHAKALA. A mezőnyt három KOBAKÉ, azaz kovásznai, baróti, kézdivásárhelyi jelentkezőket számláló csapat egészíti ki, így idén az ICEameg, a Hullámreccsentők és a TranSZILVAnikum is versengeni fog Háromszék legügyesebb diákcsapata címért a hétvégén. Nem csupán az első heyen végzett fiatalokat díjazzák, ez mellett a szervezők kinevezik a saját megítélésük és a csapatok javaslatai alapján a három nap alatt legsportszerűbben játszó együttest is, amely a Háromszék legsportszerűbb diákcsapata címet nyeri el. Bencze Melinda Székelyhon.ro 2016. május 3.A térséget képviselik a Székely FesztiválonGyergyószentmiklós turisztikai célpontszerepét népszerűsíti, kézművesek és hagyományos élelmiszerek készítői is bemutatkoznak a csütörtöktől vasárnapig tartó budapesti Székely Fesztiválon. A város kiállítóhelyét turisztikai vásárokon érdekessé tevő medve már megérkezett Budapestre, és készülődnek a gyergyószéki kiállítók is – mondta el Rusu Róbert, a gyergyószentmiklósi turisztikai iroda munkatársa. Az érdeklődőknek a város és a környék vendéglátását, látnivalóit hirdető idei turisztikai katalógust viszik. A fesztiválon Gyergyószéket elsősorban kézművesek és a térségre jellemző élelmiszereket készítők képviselik, például Páll Etelka szőtteseivel, a Székely Falat különleges húskészítményeivel lesz jelen, de kapható lesz a helyszínen tekerőpataki sajt is. A gyergyószentmiklósi turisztikai iroda fő célja a kapcsolatépítés, és remélik, hogy a kézművesek portékái is felkeltik az érdeklődést a budapestiek számára. A Hargita megyét népszerűsítő pénteki napon egy előadáson sor kerül a város és a térség bemutatására – tájékoztatott Rusu Róbert. A városvezetés emellett meghívót kapott a csütörtöki zárt körű konferenciára is, amelyen Székelyföld gyógyturizmusáról értekeznek majd a meghívottak. Ezen Czink Attila megbízott alpolgármester lesz jelen. A városunkból elszármazottaknak itthoni ízelítőt is visz a csapat – helyi falatokat is terveznek megkóstoltatni. A Székely Fesztiválon az Udvarhelyi Híradó Kft. is jelen lesz önálló kiállítóhellyel, ahol kiadványainkkal ismerkedhetnek az érdeklődők. A Székely Fesztivál az elmúlt év sikeres rendezvénye után, május 5-8. között másodszor kerül sorra a budapesti Millenárison. A „gasztrokulturális majális” célja bemutatni az anyaországban élők számára a mai Székelyföldet minden értékével együtt. Az első napon Székelyföld gyógyturizmusa címmel a szakma részére szerveznek konferenciát. Pénteken, szombaton és vasárnap a kultúra, a gasztronómia és a kézművesek mutatják meg értékeiket. Emellett természetesen igazi székely vendégszeretettel várják a nagyvilágban szétszóródott honfitársakat is. A három nap során a látogatók megcsodálhatják a székely kultúrát és gasztronómiát, énekelhetnek és táncolhatnak, megkóstolhatnak kézműves ételeket és italokat, de ami talán a legfontosabb, megismerhetik a székely és csángó embert virtusával, észjárásával együtt – olvasható a rendezvény felhívásában. Gergely Imre Székelyhon.ro 2016. május 3.Buszra száll a színház a G. FesztenA székelyudvarhelyi G. Caféban a vasárnaptól jövő szombatig tartó G. Feszten ezúttal is számos koncert, színházi és irodalmi előadás lesz. Ötödik alkalommal rajtol el a rendezvénysorozat. Az amerikai Mike Parker’s Trio Theory dzsesszzenekar koncertjével kezdődik vasárnap este kilenc órakor a G. Feszt. Az amerikai zenekar tagjai jelenleg Lengyelországban élnek, ez lesz az első udvarhelyi fellépésük. Hétfőn 21 órakor slam poetry-esttel folytatódik a kultúrőrület, fellép a magyarországi Akkezdet Phiai zenekar tagja, Süveg „Saiid” Márk, valamint Tengler Gergely, Terján Nóri és Mészáros Peti. Kedden igazi különlegességre számíthatnak az érdeklődők, ugyanis buszszínházi előadást tekinthetnek meg – mondta el Bihari Lóránt főszervező. Délután négy, illetve este hét órától a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház művésze, Borbély B. Emília Gianna Cărbunarius Mady-baby című monodrámáját adja elő egy kisbuszon, miközben az végigmegy a városon. Az előadásra előzetesen kell feliratkozni a G. Caféban, hiszen korlátozott számban, csak 18-an nézhetik meg. Este kilenctől a Müller Péter Sziámi Andfriends zenekar lép fel a kultúrkávézóban. Müller Pétert a magyar alternatív kultúra egyik meghatározó egyéniségeként tartják számon, korábban a Sziámi zenekar tagja volt, egyébként ő a Sziget megálmodója is – árulta el Bihari. Szerdán az Elsa Valle Y Sus Hermanos magyar-kubai zenekar koncertezik, Elsa Valle kubai születésű zenész művész párjával, a magyarországi Winand Gábor szaxofonossal és dzsesszénekessel együtt varázsolja el az udvarhelyieket. Csütörtökön este héttől Látó-est lesz, a közönség újból találkozhat a marosvásárhelyi irodalmi lap szerkesztőivel, Kovács András Ferenccel, Láng Zsolttal, Vida Gáborral, Szabó Róbert Csabával és Demény Péterrel. Kilenctől pedig a Nagy János Trio lép fel a G. Caféban. Pénteken a kolozsvári Reactor színház adja elő a Voi n-ați văzut nimic című darabot. A rendezvénysorozatot szombaton este nyolctól a kézdivásárhelyi Városi Színház előadása zárja a G. Caféban, az érdeklődők J. D. Salinger Zabhegyezőjét tekinthetik meg Kolcsár József rendezésében és előadásában. „Előrajt” csütörtöktől Noha a G. Feszt hivatalosan vasárnap kezdődik, a kultúra kedvelői már csütörtöktől felkészülhetnek a programdömpingre, hiszen este kocsmaszínházi előadást tekinthetnek meg, pénteken pedig Luiza Zan és a Snaps Vocal Band lép fel a G.Caféban. Veres Réka Székelyhon.ro 2016. május 3.Íme, az emberMájus 4-én, szerda este 18.00 órától a székelyudvarhelyi Ferences Templomban szentmisét mond Antal atya és Böjte Csaba testvér. A szentmise után Erdély legöregebb papja, Bíró Antal atya bemutatja a Márton Áron tiszteletére szentelt év alkalmából kiadott emlékkönyvét. A szép kivitelű, színes képekkel illusztrált könyvben sok, eddig nem hallott, személyes élményt fogalmaz meg a szerző. Ezek a jól megírt történetek, Áron püspök emberi nagyságát, népe iránti elkötelezett kiállását szépen szemléltetik. Antal atyát Bíró János néven anyakönyvezték 1918. szeptember 5-én Küküllőkeményfalván. 1941-ben szentelte pappá Áron püspök. Ifjú korában Székelyudvarhelyen és Zetelakán szolgált, majd a szerzetesrendek feloszlatása után a Temesvári Egyházmegyébe került, ahol 47 éven át szolgált vegyes lakosságú közösségekben. Nyugdíjas korában Szászvárosra vonult vissza a minorita rendházba, ahol lehetőség szerint továbbra is fáradhatatlanul dolgozik; misét mond, könyveket ír és kertészkedik. A Márton Áronról szóló kötetet Csíkszereda és Székelyudvarhely után az idős lelkész, Böjte Csaba testvér közreműködésével más helyszíneken is be kívánja mutatni a híveknek és az érdeklődő olvasóknak. Élő Székelyföld Munkacsoport eszm.ro 2016. május 4.Egyfordulós marad a polgármester-választásElhárította az állásfoglalást az alkotmánybíróság szerdán a tavaly elfogadott önkormányzati választási törvény azon cikkelye ügyében, amelynek alapján június 5-én egyfordulós polgármester-választást készülnek tartani. Mint ismeretes, a taláros testülettől a bukaresti törvényszék kért utólagos normakontrollt az Adevărul című központi lap Bukarest főpolgármesteri címére pályázó főszerkesztő-helyettese, Liviu Avram által benyújtott alkotmányossági óvás nyomán. Az újságíró hiányos támogatói listával, mindössze három támogató aláírással függetlenként kérte felvételét a bukaresti szavazólapra, amikor pedig ezt elutasították, alkotmányossági kifogást emelt. Avram a szerdai ülésen kifejthette álláspontját az alkotmánybíróság előtt. Azzal érvelt, hogy míg a törvény értelmetlenül szigorú feltételeket támaszt a polgármester-jelöltekkel szemben, addig a polgármesterek megválasztásakor nem gondoskodik a képviseleti demokrácia egyik alapelvének érvényesüléséről. A helyhatósági választási törvény szerint a polgármester-jelölteknek a választók 1 százalékának támogatását meg kell szerezniük ahhoz, hogy felvételüket kérjék a szavazólapra: ez Bukarest esetében 18 ezer támogató aláírást feltételez. „Másfelől az egyfordulós választás nyomán egy jelölt a voksok akár 20-30 százalékával is polgármester lehet, annak ellenére, hogy a szavazók 70-80 százaléka valamelyik ellenjelöltjére akarta bízni a település vezetését" – idézte az újságírót az MTI. A testület megalapozatlanként elutasította az óvás azon részét, amely a jelöléshez szükséges támogató aláírások számára vonatkozott. Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke rövid sajtónyilatkozatában rámutatott: a választási törvények kidolgozása a parlament hatásköre, ennek részleteibe a bíróság sosem szólt bele. Arról pedig, hogy egy- vagy kétfordulós legyen-e a választás, azért nem foglalt állást az alkotmánybíróság, mert csak azokat a törvénycikkelyeket vizsgálhatja, amelyek az adott panaszos ügyét közvetlenül érintik. Zegrean szerint az óvás arról szólt, sérültek-e a panaszos alkotmányos jogai, amikor elutasították jelöltségét, de ennek semmi köze ahhoz, hogy hány fordulós a választás. A második legerősebb parlamenti frakcióval rendelkező jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) fél éve sürgeti a kétfordulós választáshoz való visszatérést, de nem tudta rávenni a Dacian Cioloş vezette szakértői kormányt, hogy erről sürgősségi rendelet hozzon. Az egyfordulós választás a tisztségben lévő elöljárók újraválasztását segíti, így főleg a szociáldemokratáknak kedvez, akiknek a legtöbb polgármesterük van. MTI Erdély.ma 2016. május 4.Aki lefestette Petőfit és Bem tábornokotEgy verseskötet elején levő ajánlás indította arra a csíkszeredai Nagy Gyöngyvért, hogy utánanézzen, ki is a kötet szerzője. Mint kiderült, az üknagymamája testvéreként számon tartott Mezei József nem is annyira költőként, hanem festőként jeleskedett. „Édesanyám kapott ajándékba édesapámtól egy kis verseskötetet, mely Mezei József magánkiadásában jelent meg 1870-ben, s melyet a költő ajándékozott a lánytestvérének, az én ükanyámnak, amit ajánlósorai is igazolnak: Murin Andrásné, született Mezei Mária kedves húgomnak, emlékül Mezei József, 1870. Utánanéztem interneten, hogy ki ez a Mezei József költő, de nem találtam róla semmit, aztán, ahogy kezdtem olvasgatni a verseit, felfigyeltem azokra a sorokra, hogy »hol vagy szép múzsám, festészet múzsája, elpártoltál-e tőlem hűtlenül?«. Akkor jöttem rá, hogy ő festő volt, és ez alapján kezdtem keresni” – elevenítette fel a két évvel ezelőtt kezdődő kutatás első lépéseit Nagy Gyöngyvér. Akkor még nem tudta biztosan, hogy az ő rokona azonos-e a festő Mezeivel. Kutatni kezdett hát, levéltáraknak, plébániáknak, muzeológusoknak írt, helytörténészekkel vette fel a kapcsolatot. Minél jobban beleásta magát a témába, annál több ösztönzést kapott arra, hogy folytassa a kutatást. „Fontosnak tartottam, hogy az anyakönyvét meglássam. Mivel Kislétán született, írtam a nyíregyházi római katolikus egyházmegyének, hogy keresem az anyakönyvi nyilvántartását, azt a választ kaptam, hogy keresték, de a környező falvakban sem találják. Végül Pócspetriben találtuk meg egy véletlen folytán. A festőművész utolsó éveit Budafokon élte, egy ottani helytörténésszel, Bartos Mihállyal is felvettem a kapcsolatot, aki több esetben is segítségemre volt a kutatásban, tőle kaptam meg Mezei József gyászjelentőjét. Ő mindvégig biztatott és hasznos tanácsokkal látott el” – mesélte Nagy, aki aztán a festő több képét is felkutatta, valamint a Vasárnapi Újságban a visszaemlékezéseit is megtalálta. Az akkor mérnökként dolgozó Mezei 1846-ban ismerkedett meg Petőfi Sándorral Szatmáron, akit még abban az évben meg is festett. Barátságukról több feljegyzésben is olvashatunk. 1880-ban a Vasárnapi Újság közli a képet, olvasói visszajelzések szerint Petőfinek ez az egyik leghitelesebb portréja. Mezei a szabadságharcban tüzértisztként harcol Bem tábornok csapatában. Petőfi és a tisztikar biztatására Bem tábornokot is meg akarja festeni, ám a tábornokot nem lehetett rávenni. A tábornok portréját 1860-ban, emlékezetből festi meg, melyet 1867-ben sokszorosítanak, ezeket a reprodukciókat eladták és a befolyt összeggel az akkor már vak festőt segítették pártolói. „Nagyon termékeny festő volt, a forradalom után, az ötvenes évek elején kezdett festegetni. Nagybányán rendelést kapott, a máramarosszigeti templom főoltárképe az ő festménye, Csomaközön négy oltárképe van. Orbán Balázzsal bejárta Székelyföldet és együtt fényképeztek, a Székelyföld leírása első három kötetében találhatók a fotói. Szembetegsége gátolta meg, hogy a későbbiekben Orbán Balázzsal dolgozzon. Ekkor még látott, Péczeli Ignác professzor kezelte, aki Kodály Zoltán feleségének volt a dédapja. Sok ilyen érdekes dolgot találtam, ismerte Arany Jánost, Szendrey Júliát például. Tíz éven keresztül Jókai nagynénjének lakásában lakott. Sok-sok örömmel járt ez a kutatás, és azt hiszem, ezt csak abbahagyni lehet, befejezni nem” – véli Nagy Gyöngyvér. A kutatásról és Mezei Józsefről bővebben május 6-án tudhatnak meg többet az érdeklődők. A Honfoglalás előttől az Európai Unió utánig előadássorozat keretében délután 18 órától Nagy Gyöngyvér Mezei József megtalálása címmel tart előadást a csíkszeredai polgármesteri hivatal gyűléstermében. Mezei Józsefről Mezei József 1823. május 11-én született Kislétán. Gimnáziumi tanulmányait az 1830-as évek elején kezdte Máramarosszigeten, később Szatmárnémetiben folytatta. Ekkor már arcképeket is készített. A fővárosban tanult tovább, 1846-ban mérnöki vizsgát tett, és visszatért Szatmárnémetibe. Itt ismerkedett meg Petőfivel is. Rá egy évre Itáliába ment tanulmányútra, majd 1848-ban részt vett a szabadságharcban, az erdélyi hadjáratban Bem tábornok seregében volt tüzértiszt. 1850-ben Pesten tanulmányozta a festészetet, '51-ben pedig megfestette egyetlen önarcképét, amely a Magyar Nemzeti Galériában látható. 1852-ben Nagybányán megnősült, Pestre költözött, oltárképeket kezdett festeni. 1861-ben meghalt egyetlen kislánya nyolcéves korában. 1862-ben kiújult a szembetegsége, 1863-ban készítette el az utolsó ismert festményét, a nagybányai Szentháromság-templom nagyméretű főoltárképét. Utolsó éveit Budafokon töltötte, 1882. szeptember 8-án halt meg, a Kerepesi temetőben temették el. Péter Beáta Székelyhon.ro 2016. május 4.Új sorozat, ezúttal fúvószenekarokkalA csíkszéki közbirtokosságok és önkéntes tűzoltó alakulatok bemutatása után újabb sorozatot indít a Csíki Hírlap: a következőkben a térség fúvószenekarainak munkájába tekinthetünk be. Jelenleg tizenöt amatőr fúvószenekar működik Csíkszéken, elsőként a Csíkszenttamási Ifjúsági Fúvószenekart ismerhetik meg olvasóink. A zenekart működtető egyesület vezetőjével, Teutsch Gabriellával és a karvezető Sándor Árpáddal beszélgettünk a csíkszenttamási ifjú fúvósokról. A jelenleg huszonöt tagú, 2008 óta működő csíkszenttamási fúvószenekarban tízféle hangszeren játszanak a település ifjai. Tudásukat nemcsak a helyi ünnepi alkalmakkor mutatják meg, hiszen a térség számos kisebb-nagyobb eseményére kaptak már meghívást. Az első világháború után, a múlt század húszas éveinek elején Bálint Vilmos plébános alakította meg Csíkszenttamáson az első fúvószenekart – amelyet egész Csíkban elsőként tartanak számon. Az a zenekar a második világháborúig működött. Később, 1945 telén Bara Ignác kántor nyugdíjasként kezdte zenélni tanítani a helyi fiatalokat. De miután megalakultak az állami gazdaságok, az emberek egyre kevesebbet zenéltek. Lassan-lassan a hatóságok betiltották a fúvószenés lovas határkerülést, majd a csíksomlyói búcsúra való felvonulást is. Mindezek után, 1981-ben id. Márton Dénes tanított be egy 12 fiatalból álló zenekart, amely mindaddig jól is működött, amíg a fiatalok elmentek katonának, illetve külföldre, aminek következtében feloszlott a zenekar. Azt követően több évig nem volt fúvószenekar Csíkszenttamáson, végül helyi közös összefogás eredményeként 2008-ban megalakult a jelenleg is működő ifjúsági zenekar – ismertette az előzményeket Teutsch Gabriella. A Csíkszenttamási Ifjúsági Fúvószenekar egyesületének vezetője azt is elmondta, az elinduláshoz szükséges hangszereket a helyi közbirtokosság vásárolta meg, míg a gyermekek akkori taníttatását az önkormányzat fizette. Az ifjúsági zenekarok állandó nehézsége, hogy folyamatosan cserélődnek a tagok, egyes nemzedékek kinőnek, helyükre újak kerülnek. Az új tagokat pedig be kell tanítani, sok esetben teljesen az alapoktól kezdve. Az is megtörténik, hogy miután egy-egy gyermek kipróbálja a zenélést, rájön, hogy mégsem neki való, és lemorzsolódik. Ugyanakkor arra is van példa, hogy bizonyos fiatalok hiába kerültek el városba egyetemre, amikor tehetik, részt vesznek a próbákon, fellépéseken. Épp emiatt minden évben változik a zenészek száma, jelenleg 25 állandó tagot számlál a zenekar. Tanév közben heti rendszerességgel próbálnak, a vakációban viszont több alkalommal gyakorolnak közösen. Mint megtudtuk, Sándor Árpád karvezető nem mindig van jelen a próbákon, a fiatalok nélküle is tudnak már próbálni. „Utánpótlásra van szükség” – ismerte el a zenekar vezetője. Meglátása szerint inkább az érdeklődőből van hiány a településen. Azt is elárulta, hogy az ifjaknak a vakációkban pozitívabb a zenéléshez való hozzáállásuk, év közben, a tanulás mellett viszont kevesebb időt tudnak arra szakítani. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem elég csak a próbákon részt venniük a tagoknak, hanem otthon is minél többet gyakorolniuk kellene – akkor tudnak csak megfelelően fejlődni. Teutsch Gabriella megjegyezte, hogy sokféle csoport működik a településen, amelyek megosztják a fiatalokat. De a zenekar pozitív vonzata például, hogy a tagok közül többen iratkoztak a csíkszeredai művészeti líceum zeneosztályába, az idősebb generációból pedig vannak, akik Nagyváradon folytatták egyetemi tanulmányaikat zenei szakirányon. Közülük voltak, akik toborzót szerveztek, illetve az egyik évben az Iskola másként programba is bekapcsolódtak. A fúvósegyesületet 2014-ben azzal a céllal hozták létre, hogy törvényesen tudjanak a zenekar anyagi költségeivel – hangszervásárlással, utazási kiadásokkal – elszámolni. A fúvósok első számú segítsége a közbirtokosság, illetve a szülők és az önkormányzat, mellettük időnként a helyi vállalkozók is hozzájárulnak kiadásaik fedezésére. Az egyesület révén pedig az elmúlt években a jövedelemadó két százalékát is többen felajánlották számukra, ami egy kisebb összeg, de – mint Teutsch fogalmazott – az is nagyon jól jön. A felajánlott összegekből egyik évben hangszert vásárolnak, másik évben pedig turnézni megy a csapat. Mint megtudtuk, a 2008-ban megvásárolt hangszereket folyamatosan cserélni, javítani kell – ez állandó költség. Korábban a közbirtokosság segítségével készült el egy rend fellépőruha, de amellett szükségük lenne vastagabb kabátokra, amelyekben télen is színpadra állhatnak a fiatalok. Szükségük lenne egyforma kesztyűkre, és ha tehetnék kottavásárlásra is költenének – részletezte Teutsch Gabriella és Sándor Árpád. A karvezető megjegyezte, mindezek mellett a jelenleg használt hangszereket is jó lenne professzionálisokra cserélni, hiszen nem lehet tudni, hogy a fiatalok többsége által használt gyengébb minőségűek mikor mennek tönkre. Azt is megjegyezte, hogy – habár több ezer lejes különbség van a professzionális és kínai új hangszerek ára között – egy új kínai árából vásárolható egy használt profi hangszer. Hosszasan sorolták az eseményeket, amelyeken fellépett az ifjúsági fúvószenekar az elmúlt években. Elsősorban a helyi eseményekre hivatalosak, de több alkalommal jártak vendégszerepelni is. Többek között zenélnek a március 15-ei ünnepségen, húsvéti határkerülésen, kortárstalálkozókon, a helyi falunapokon, a Tusnád Maratonon, a balánbányai városnapokon, a felcsíki fúvóstalálkozón, testvértelepülések ünnepein, illetve karácsonyi műsort is adnak a helyieknek. Továbbá megmutatták tudásukat a Madéfalvi Hagymafesztiválon, tanulhattak a csíkszentsimoni fúvóstáborban. Emellett a fúvószenekart tavaly meghívta a szüreti bált szervező korosztály, hogy ők biztosítsák a zenét felvonulásuk alatt. A zenekar tagjai és hangszereik Albert Ernő – harsona, Albert Levente – harsona, Antal Balázs – dobszett, Antal Zsuzsanna – fuvola, Bíró Alpár – trombita, Bíró Dávid – vadászkürt, Bíró Henrietta – fuvola, Bőjte Sarolta – trombita, Csók Anita – klarinét, Demeter Adolf – tuba, Ferencz Boróka – fuvola, Guzrán Erzsébet – klarinét, Imets Dorottya – vadászkürt, Kiss Szabina – fuvola, Kósa Endre – tenorszaxofon, Kurkó Noémi – tenorkürt, Mákszem Boglárka – vadászkürt, Molnár Andrea – tenorszaxofon, Molnár Szabina – fuvola, Szabó Andrea – tenorszaxofon, Szabó Edina – fuvola, Szebeni Cintia – klarinét, Szebeni Melinda – trombita, Teutsch Péter – klarinét, Teutsch Tamás – pikoló, fuvola, dobszett. Kömény Kamilla Székelyhon.ro 2016. május 4.Újabb erdélyi tudósok az MTA külső tagjai közöttHárom erdélyi tudóst is felvettek a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjai közé. A Műszaki Tudományok Osztályának sorait többek között Bitay Enikő kutatómérnök, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Műszaki és Humán Tudományok Kara gépészmérnöki tanszékének docense, az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtitkára gyarapította, Kémiai Tudományok Osztálya Tóth István szilágysomlyói születésű, jelenleg Ausztráliában tevékenykedő kémikust, Biológiai Tudományok Osztálya pedig a szászrégeni születésű, jelenleg a Pennsylvania Állami Egyetem kiemelt professzoraként tevékenykedő Albert Rékát választotta tagjai közé. Az MTA 31 rendes taggal, 26 levelező taggal és 23 külső taggal (nem Magyarországon élő, de magát magyarnak valló tudóssal) bővült. Az új tagokat kedden mutatták be az MTA 187. közgyűlésének második napján. Az MTA az idei tagválasztást követően 308 rendes, 56 levelező, 200 külső, valamint 226 tiszteleti taggal rendelkezik. Székelyhon.ro 2016. május 4.A legjobb háromszéki hittanosokÁprilis 28–30. között Csíkszereda adott otthont az Országos Magyar Római Katolikus Hittanversenynek, melynek a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium volt a házigazdája. A Tanúim lesztek tantárgyverseny ünnepélyes megnyitóját péntek délelőtt tartották a Márton Áron Főgimnázium dísztermében, ahol Tamás József püspök celebrált szentmisét. Elmélkedésében rámutatott arra, hogy a szépen megélt keresztény élet a legszebb tanúságtétel. Horváth István kanonok, főegyházmegyei főtanfelügyelő örömének adott hangot, hogy az idei évtől a vetélkedő minisztériumi elismerésben részesült, ugyanakkor a Gyulafehérvári Főegyházmegye mellett a Szatmári Egyházmegye is képviseltette magát e rangos megmérettetésen. Csíkszeredáról és a csíki oktatás múltjáról Darvas-Kozma József esperes-plébános nyújtott rövid történelmi áttekintőt a fiataloknak. A vetélkedő fontosságát hangsúlyozta beszédében Görbe Péter Hargita megyei főtanfelügyelő, köszönetét fejezve ki Bogos Mária szaktanfelügyelőnek és a házigazda iskola vezetőségének. A továbbiakban Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének tiszteletbeli elnöke és Holló László, a versenybizottság vezetője látta el tanácsokkal a versenyzőket. Az eredményhirdetést és a díjkiosztót szombaton tartották a katolikus gimnázium dísztermében. Háromszék képviselői négy dobogós helyezést – egy első és három második díj – értek el, hármat a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Elméleti Líceum, egyet pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium szerzett meg. Iochom István Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. május 4.Mire költi az RMDSZ az erdélyi magyarság pénzét? (2.)Elsősorban saját működésére költi az RMDSZ a kormány által az erdélyi magyarság számára biztosított évi 4–4,5 millió eurós összeget – derül ki az Átlátszó Erdély oknyomozó riportjának második részéből. Az összeg negyedét-ötödét osztják ki pályázaton, a többi elsősorban a székházak fenntartására, az alkalmazottak fizetésére, különféle rendezvényekre megy el. A cikksorozat szerzője, Sipos Zoltán azt is kiszámolta, hogy évente a kiszállásokra előirányzott összeg 34 esztendőnyi belföldi és 7 év külföldi kiruccanást fedez. A nyilvánosságra hozott adatok alapjául azok a beszámolók szolgálnak, melyeket az RMDSZ évente letesz elszámolásként a finanszírozóhoz, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalához. Ezeket kérte ki és kapta meg az Átlátszó Erdély, így derült ki, hogy bár jelentős összegről kell számot adni, a dokumentumok rendkívül szűkszavúak, vázlatosak. Nem teljesen világos, hogy egy-egy tétel pontosan milyen költségeket fed, ráadásul az értelmezését az is nehezíti, hogy a 2013–2015-ös költségvetések struktúrája nem hasonlít a korábbi, 2010–2012-es költségvetésekre: míg például a kiszállások 2010 és 2012 között a bérköltségek közt szerepelnek, illetve létezik külön üzemanyag tétel, 2013-tól a kiszállásokat és az üzemanyag-vásárlást egy tételként tüntetik fel. Mivel nem minden dokumentumhoz sikerült hozzáférnie, a szerző megállapítja, „legfeljebb csak sejtéseink lehetnek arról, a szövetség pontosan mire költ évi 4–4,5 millió eurónyi közpénzt”. Az alábbiakban közöljük következtetéseit és mindazt, amit sikerült kihámoznia a rendelkezésére bocsátott iratokból. A fő pénzforrás Ami a bevételi oldalt illeti, a költségvetés alapján az látszik, hogy az RMDSZ éves jövedelmének túlnyomó többségét az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalától érkező támogatás teszi ki. A megállapodás értelmében a kormánytól érkező pénzből nem költhet választási kampányra, az ilyen költségeit más forrásból kell fedeznie. Jól látható, hogy a tagdíjak, adományok rendszerint választási években (2012, 2014) ugranak meg. Ami a kiadási oldalt illeti, valószínűsíthető, hogy nemcsak az RMDSZ saját működési költségei, hanem az általa (a Communitas Alapítványon keresztül vagy más keretből) támogatott erdélyi magyar civil szervezetek költségei is részét képezik az olyan kiadási tételeknek, mint például az üzemanyag, a fogyóeszközök (irodaszerek és tisztítószerek) vagy pedig a kiszállási költségek. Véleményünk szerint csak így lehet megmagyarázni azt, hogy miért ilyen magasak ezek a tételek. Kiszállási költség címén például 2012-ben 403 ezer lejt (kb. 90 ezer eurót) irányoztak elő – ha ezt a tételt elosztjuk a törvény szerint kiszállási költség címen kifizethető összeggel (belföldi kiszállások esetén 32,5 lej/nap, külföldi út esetén kb. 35 euró/nap), akkor több mint 12 ezer napnyi belföldi kiszállás vagy 2500 napnyi külföldi út jön ki. Hasonló a helyzet az üzemanyagköltséggel: a 2012-re előirányozott 650 ezer lejből (145 ezer euró) kb. 110 ezer liter üzemanyagot lehet vásárolni (6 lej/liter áron), ez 1,4 millió kilométer megtételére elegendő. Vagyis ezzel az üzemanyag-mennyiséggel körülbelül 36-szor lehet megkerülni a Földet a leghosszabb útvonalon: az Egyenlítő körül. A kulturális rendezvények számára előirányozott keret is folyamatosan növekszik a 2010–2012-es időszakban: míg 2010-ben még csak 3,5 millió lejt (780 ezer eurót) terveznek ilyen célra kifizetni, addig a 2012-es választási évben ez már szinte duplájára, 6,16 millió lejre (1,37 millió euróra) nő. A költségvetésből nem derül ki, hogy ezek közül melyek az RMDSZ saját rendezvényei, illetve mit szerveztek civil szervezetek. Az sem világos, hogy ezek közül melyik kampányrendezvény, amire elvileg az RMDSZ bevételi oldalon 3,5 millió lejes (780 ezer eurónyi) tételt tervezett be. Meghívásos pályázatok 2013-tól a költségvetés struktúrája megváltozik: eltűnik egy sor anyagi jellegű kiadási tétel, ellenben külön tételként megjelenik egy sor, az RMDSZ által támogatott civil szervezet. Kiderül, hogy az erdélyi magyar civil szervezetek számára nyílt pályázatokat lebonyolító Communitas Alapítvány költségvetése éves szinten 5,8–7,9 millió lej (1,3–1,7 millió euró). A nyilvános kiírások ennek a keretnek csak mintegy felét, 3,7–4 millió lejt tesznek ki, a keret nem nyilvános részét meghívásos pályázatokon osztják szét. A költségvetésből az is kiderül, hogy létezik egy külön 1,2–1,3 millió lejes (kb. 300 ezer eurós) előirányzat az RMDSZ kulturális rendezvényeire. Vélhetően ebbe a tételbe fért bele például a 2013-as csíkszeredai, valamint a 2015-ös kolozsvári kongresszus. Az elszámolásokból tudjuk, hogy előbbi 320 ezer lejbe (71 ezer euróba) került, utóbbi jóval drágább volt: 458 ezer lejt (100 ezer eurót) számoltak el ilyen címen. Külön tételként szerepel a sajtó és a könyvkiadás támogatása, noha a Communitas Alapítványnak is van erre nyilvános kerete. Meglepetés ugyanakkor, hogy a Markó Béla volt RMDSZ-elnök által vezetett Kós Károly Akadémia (KKA) számára egyévi több mint 600 ezer lejes (130–140 ezer eurós) keretet különítettek el. Szintén újdonság az, hogy létezik az erdélyi magyar civil szervezeteknek egy olyan köre, mely éves normatív támogatásban részesül. Az Átlátszó Erdély honlapon (https://erdely.atlatszo.hu/2016/05/02/rmdsz-beszamolok-hanyszor-kerulik-meg-a foldet-kampanyevben/) megjelent cikkben színes grafikonok teszik érthetőbbé a különböző kiadások alakulását, megtudhatjuk például, miként növekedtek a bérköltségek, az anyagi kiadások, és azt is, hogy a 2012–2015-ös időszakban megduplázódtak az ingó- és ingatlankiadások. (Forrás: Erdely.atlatszo.hu) Előző rész: Háromszék ( Sepsiszentgyörgy), 2016. ápr. 29. Mire költi az RMDSZ az erdélyi magyarság pénzét? Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. május 4.Esélyt a fiataloknakA fiatalok elvándorlása komoly veszélyt jelent a teljes erdélyi magyar közösségre nézve. Esélyt kell biztosítanunk az új nemzedéknek, adókedvezményekkel, telek- és lakásvásárlási támogatással, vállalkozó kedvük serkentésével kell vonzóvá tennünk az itthon maradást! – áll az RMDSZ önkormányzati keretprogram Esélyt a fiataloknak! című, az ifjúság elvándorlását meggátoló fejezetében. Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke szerint a fiatal vállalkozók a helyi gazdaság fontos szereplői, adókedvezmények által és inkubátorházak létrehozásával ösztönözhető helyben maradásuk, cégük fejlődése. A keretprogram a fiatalok mellett az örökségvédelem, az oktatás, a családok, a költségcsökkentés, a vidékfejlesztés, a romaügy és az önkormányzatiság témájában összegzi az RMDSZ önkormányzati prioritásait. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. május 4.Bemutatták Csinta Samu kötetét Kallós Zoltán néprajzkutatórólBemutatták Csinta Samu A lélekmentő – Kallós Zoltán első kilencven éve című könyvét tegnap a budapesti Hagyományok Házában. A kötetben Kallós Zoltán (fotó) mellett tanítványai, munkatársai, kortársai beszélnek az erdélyi néprajzkutatás és népzenegyűjtés legjelentősebb egyéniségéről. „Kallós Zoltán legenda, bennünk élő történelem, aki gyönyörködött a folklórban és tudását átadta másoknak” – mondta Kelemen László, a könyvet kiadó Hagyományok Háza főigazgatója a bemutatón. Mint fogalmazott, Zoli bácsi a népből vétetett, Erdélyben a rendszerváltás előtt alulról látta a nép összes nyomorúságát és szenvedését, és ahhoz a generációhoz tartozik, amelynek tagjai ezt mélyről és mélyen átélték. Felidézte, hogy Kallós Zoltán első gyűjtését még középiskolásként végezte, a második világháború után Moldvában tanított, onnan küldte el a legnagyobb gonddal és pontossággal elkészített feljegyzéseit Kodály Zoltánnak, aki ezeket nagyra értékelte. „Miközben számos megaláztatás érte és börtönben is volt, lépésről lépésre, kemény munkával végezte a gyűjtését, amelyhez magyarországi segítséget is kapott” – hangsúlyozta Kelemen László. Csinta Samu újságíró, író kiemelte: csodálatos időszak volt számára az a néhány hét, amely a Hagyományok Házától kapott felkéréstől, 2015 decemberétől a kézirat leadásáig, február végéig tartott. Mint megjegyezte, civil kíváncsisággal végezte a feladatot, amely során olyan világ nyílt ki előtte, amely a könyv megírása nélkül valószínűleg soha nem került volna közel hozzá. „A kötet címe nemcsak Kallós Zoltán néprajzos életútját szimbolizálja, hanem azt a tevékenységet, amelyet napjainkban is végez Erdélyben, válaszúti birtokán a mezőségi szórványmagyar gyerekek visszamagyarosítása érdekében” – mondta Csinta Samu. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
