|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 755 találat | lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 751-755 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2016. május 4.Kínai kézben a RompetrolA China Energy Company felvásárolta a Rompetrolt is tulajdonló KMG International (régi nevén Rompetrol Csoport) 51 százalékos részvénycsomagját. A kazah KazMunayGaz vállalatcsoporthoz tartozó KMG International a bukaresti tőzsdén is megerősítette a tranzakció létrejöttét. A korábbi tárgyalásokról szóló hírek szerint a két vállalat egy összesen 4 milliárd dolláros felvásárlási programról egyezett meg, miközben a Rompetrol Csoport csomagjának piaci értéke legfennebb egymilliárd dollár. Ez azt jelenti, hogy a kínai cégcsoport jelentős beruházási programot is vállalt. A KMG International Európában ezernél is több töltőállomást működtet Romániában, Moldovában, Bulgáriában, Franciaországban, Spanyolországban és Grúziában. Emellett jelentős olajfinomítókat birtokol, mint a năvodari-i Petromidia és a ploieşti-i Vega. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2016. május 4.Sokszínű fesztiválhét a magyar napokon Hunyad megyébenEgész héten szabadtéri rendezvények, koncertek, vásárok, előadások Sorolhatnánk még az alcímben elkezdett programokat, hiszen számos változatos és érdekes rendezvényre kerül még sor a héten Hunyad megyében, az immár VII. alkalommal megrendezett Magyar Napokon: gasztronómiai és hagyományőrző programokra, kiállításokra, irodalmi estekre, gyerek- és sportrendezvényekre, egyházi programokra. Amint szombati lapszámunkban is beszámoltunk róla, a tíznapos, május 9-éig tartó rendezvénysorozat középpontjában a magyar nyelv és hagyományok állnak, az idei magyar napok mottóját pedig egy szójátékra építették a szervezők: Minden kor mindenkor. Számos értékes és sokszínű műsorral startolt a hétvégén a Magyar Napok: átadták a Barcsay Ákos közéleti díjat Lupényban, de volt irodalmi műsor, sportvetélkedő, majálisozás, gyulyásfőzés, nép- és reneszánsztánc. Több száz ember mozdult meg megyeszinten, ünnepeltek Déván, Vajdahunyadon, Csernakeresztúron, mindvégig kitartott a hangulat és az idő is. A dévai Renaissance együttes történelmi táncjátékot mutatott be a várban felállított színpadon. A hatszáz éves falak között régóta nem szólt magyar ének GÁSPÁR-BARRA RÉKA, CHIRMICIU ANDRÁS Szabadság (Kolozsvár) 2016. május 4.Irodalom, találkozások, szórakozás a KönyvhétenVáltozatos programmal szólítják meg a különböző generációkat május 12-e és 15-e között a 6. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét szervezői, az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a Romániai Magyar Könyves Céh, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése: könyvvásár, workshopok, színházi előadások, kiállítás, gyermekprogramok, slam poetry egyaránt szerepel a programban, ugyanakkor Varró Dániellel, Péterfy Gergellyel, Farkas Wellmann Endrével és Magyari Tivadar Csomos Éva-Zsuzsánna főszervező, az Ügyvezető Elnökség munkatársa a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta: a Fogoly utca a találkozások helyszíne lesz; kicsik és nagyok, családok és barátok meghitt, kellemes környezetben kapcsolódhatnak ki. Szabadság (Kolozsvár) ral is találkozhat a közönség. 2016. május 4.XXV. Szabédi-napÍrók, irodalom a médiában – ez a témája a XXV. Szabédi-napnak, amely május 6-án, pénteken zajlik Kolozsváron, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság és a Korunk Stúdió közös szervezésében. Délután fél 4-kor koszorút helyeznek el a Lázár/Gheorghe Lazăr utca 30. szám alatti Szabédi-emlékháznál, beszédet mond Kántor Lajos irodalomtörténész, majd negyed 5-re a Házsongárdi temetőhöz érkeznek a résztvevők; megkoszorúzzák Szabédi László sírját, beszédet mond: Bartha Katalin Ágnes. Szabadság (Kolozsvár) 2016. május 4.UNITER – továbbra is lehet szavazniA Romániai Színházi Szövetség (UNITER) honlapján, az uniter.ro oldalon továbbra is lehet szavazni a 2015-ös év legjobb előadásaira és alkotóikra. Amint arról korábban beszámoltunk, a szövetség elismeréseit május 9-én, hétfőn adják majd át a nagyváradi Regina Maria Színházban, a szakmai zsűri döntése nyomán, a hagyományokhoz híven pedig ezúttal is kikérik a nézők véleményét. A legjobb előadás díjáért versenyeznek A nyugalom (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, rendező: Radu Afrim), A mi osztályunk (kolozsvári Román Színház, r.: Bocsárdi László) és a The Sunset Limited (bukaresti Unteatru színház, r.: Andrei Grosu és Andreea Grosu) című produkciók. A Bartis Attila regénye nyomán készült A nyugalomalkotói másik két kategóriában is esélyesek: Radu Afrimot a legjobb rendező kategóriában, B. Fülöp Erzsébetet pedig a legjobb női főszereplőnek járó elismerésre terjesztették fel. Szabadság (Kolozsvár) 2016. május 4.RMDSZ: élhető Erdélyt és biztos jövőt a fiataloknak!A fiatalok elvándorlása komoly veszélyt jelent a teljes erdélyi magyar közösségre nézve. Esélyt kell biztosítanunk az újnemzedéknek, adókedvezményekkel, telek- és lakásvásárlási támogatással, vállalkozókedvük serkentésével kell vonzóvátennünk az itthon maradást! – áll az RMDSZ önkormányzati keretprogram Esélyt a fiataloknak! című, az ifjúságelvándorlásának meggátolását célzó fejezetében. Ma a fiatalok elvándorlása jelenti Románia egyik legnagyobb gondját, nem túlzás azt mondani, a magyar közösség jövője forog kockán, ha nem sikerül ezt a folyamatot megállítani. "A közösséghez legközelebb álló szinten, a helyi önkormányzatok szintjén is megoldást kell találnunk az elvándorlás, a fiatalokat nagymértékben érintő munkanélküliség, illetve az alacsony jövedelmek jelentette gondokra" – érvelt Antal Lóránt, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke. Hozzátette: az önkormányzatok úgy tudják segíteni a közösség ifjait, hogy intézkedéseikkel azt bizonyítják, érdemes itthon maradni, itt teremteni jövőt. "Esélyt kell adni a fiataloknak, előnyben kell részesíteni őket – különböző kedvezményeket kell biztosítani nekik telekvásárláskor, illetve segíteni azt, hogy lakáshoz jussanak azok, akik egyetem után hazatelepednek. Lehetőségeket kell teremteni a fiatal munkavállalóknak a gazdasági szereplőkkel való találkozásra – akár állásbörzén, akár új kommunikációs platformok létrehozásával" – hangsúlyozta Antal Lóránt, kiemelve: a fiatal vállalkozók a helyi gazdaság fontos szereplői, adókedvezmények által és inkubátorházak létrehozásával ösztönözhető helyben maradásuk, cégük fejlődése. A MIÉRT elnöke úgy véli, az RMDSZ-en belül nincs vita abban, hogy fiatalításra van szükség: az egy évvel ezelőtt meghirdetett újratervezés eredménye, hogy a jelöltek egyharmada új arc, illetve több fiatal és nő erősíti a szövetség képviseletét. "Az a tapasztalatunk, hogy Erdély-szerte sok olyan felkészült, okos és talpraesett fiatal él, aki szívesen tenne a közösségéért. A mi szerepünk és dolgunk, hogy helyzetbe hozzuk őket, lehetőségeket nyújtsunk számukra, és biztosítsuk a közéleti szerephez szükséges többlettudást" – nyomatékosított Antal Lóránt. Az RMDSZ olyan fiatal jelölteket támogat, akik ha kell, szép szóval, ha kell, hangosan, de mindig bátran kiállnak a fiatalokért – olyan fiatal mozgalmárokra van szükség, akik nem valakik lenni, hanem valamit tenni akarnak. "Közösségünk megújulása és megerősödése a fiatalokon múlik. Fiataljaink boldogulása a társadalom valamennyi szintjén életbevágó! Nekik teremtünk jövőt itthon, értük dolgozunk!" – összegzett a MIÉRT elnöke. A keretprogram a fiatalok mellett az örökségvédelem, az oktatás, a családok, a költségcsökkentés, a vidékfejlesztés, a romaügy és az önkormányzatiság témájában összegzi az RMDSZ önkormányzati prioritásait. Népújság (Marosvásárhely) 2016. május 4.Szentgericei történetTorony és temető Megdöbbentő hírrel hívtak fel az elmúlt hét végén. A telefonáló szerint a kutyák embercsontokkal a szájukban sétálnakSzentgericén. Ezt követően a Facebook közösségi oldalon láttam is a képeket, és olvastam a szöveget a "sírgyalázásról",miszerint "emberi csontokkal teli földet visznek az árvamogyorói temetőből töltésnek a… tiszteletes úr udvarára és egyespresbiterek kertjébe, ahonnan a kutyák hordozzák a csontokat szét a falu közt !!!!" Érdeklődésemre kiderült, hogy az RCS-RDS mobiljel- erősítő antennájának az unitárius temető közelében való felállításakor, a munkálatok során valószínűleg több száz éves temetkezési helyet bolygattak meg, s onnan kerültek elő az emberi csontok. Turbák Zoltán polgármester kellemetlennek tartja a történteket. A bozótosban kétszáz éves sírok voltak elsüllyedve. Ezt egy, a föld alól előkerült sírkő is tanúsítja, amit a templom udvarára vittek. Amikor az ott dolgozók észrevették a csontokat, le kellett volna állni a munkával – teszi hozzá. Mivel a legyalult földet el kell szállítani, kérésre ő is felajánlotta, hogy a községközpontban végzett vízügyi munkálatok helyszínére hordhatják. Egyelőre azonban magánterületekre szállítottak a földből, és ott kerültek elő a csontok, köztük három koponya is. Az emberi maradványokat a rendőrök gyűjtötték össze, akik az értesítés nyomán hamar kiszálltak a helyszínre. Bőr Béla, a helyi Aranykalász társas gazdaság adminisztrátora, aki a Facebook közösségi oldalon megosztotta a képeket és az idézett szöveget, kérdésünkre megerősíti, hogy az unitárius temető szélén levő területet az egyházközség bérbe adta az RDS cégnek, hogy relét állítsanak. Tavasszal fogtak hozzá a munkálatokhoz. Nem vették észre, hogy a területet kijelölő cövekek mellett másfél méterre sírkövek voltak, s bár szilvafák és kökénybokor nőtte be a területet, lehetett volna következtetni arra, hogy régi temető van azon a helyen – hangsúlyozza. – Mivel úgy láttam, hogy az exkavátor közel dolgozik az édesapám sírjához, kimentem a helyszínre, ahol azt vettem észre, hogy csontok vannak kilökve a föld szélére. Megkérdeztem a gépésztől, hogy hova viszik a fölösleges földet, s azt válaszolta, hogy a tiszteletes úr udvarára. Mivel a társas székhelyével szembe is hoztak három kocsival, az éjjeliőr szólt, hogy talált egy lábszárcsontot, amit a kutya ásott ki a földből. Értesítettem az unitárius gondnokot, majd felhívtam a polgármestert, hogy nézze meg, mi történik, helyette az alpolgármester jött ki. Értesítettem a rendőrséget is, de mivel esett az eső, és nagy volt a sár, traktorral vittem ki az egyik rendőrt a toronyhoz. Szombaton újra kijöttek, velük volt egy fiatalember is a kriminalisztikától, összeszedték a helyszínen talált csontmaradványokat, és magukkal vitték. – Hogyan kerültek a csontok az unitárius lelkész tanyai házának ajtaja elé? – érdeklődtem a Facebook-oldalon látott képek alapján. A társas vezetője elmondta, hogy a volt harangozó találta a lelkész gazdaságának udvarára hordott föld tetején, és ő állította fel a lakatlan ház ajtaja elé, majd hívta őt is, hogy nézze meg. Varró-Bodoczi Barna fiatal unitárius lelkész bosszúállást sejt a történtek mögött, aminek több oka is van, de ezt nem kívánta részletezni. Bemutatta viszont a szentgericei unitárius egyházközség vezetőségi tagjai által aláírt jegyzőkönyvet. Ebben az áll, hogy az egyházközség a 2015. október 11-i keblitanácsi, valamint az idén február 7-én tartott nagygyűlési határozata alapján a temető északkeleti részén, ahol egykor szántóterület és gyümölcsös, jelenleg bozót és kaszáló van, 2,5 ár területet bérbe adott az RDS távközlési cégnek, hogy jeltovábbító antennát állítsanak fel. A területet a jelenlevők emlékezete szerint nem használták temetőnek. Az idén áprilisban kezdődtek meg a munkálatok. Ezt megelőzően ismét átnézték a területet, ahol sírkövet, síremléket nem találtak. A munka során több keblitanácsos is kilátogatott a helyszínre, de nem láttak semmilyen rendellenességet. Április 29-én egy egyházközségi tag értesítette a vezetőségét, hogy a munkálatok helyszínéről elszállított földben csontokat találtak, és már hívták a rendőrséget. Az elnökség kiszállt a Sorompó utcában megjelölt helyre, ahol nem találtak csontokat. Délután hat óra körül megérkezett a rendőrségi kivizsgáló csoport, akik megkezdték a helyszínelést. Ennek során kiderült, hogy az Iszlai utcai ház udvarára elszállított földben csontok voltak, amelyeket ismeretlen tettesek az ingatlan ajtaja elé sorba rendeztek. Az egyház vezetősége a rendőrség rendelkezésére bocsátotta a kért iratokat, és várja a kivizsgálás eredményét. Azt reméli, hogy az ügy lezárta után a csontok visszakerülnek az egyházközséghez, hogy a végtisztességet megadva újratemessék az árvamogyorói temetőbe – olvasható a keblitanács nyolc tagja által aláírt jegyzőkönyvben. A lelkész kísér el a helyszínre, ami a két részre osztott unitárius temető fölött van. Jóval magasabban egy köztemetőt is kialakítottak a domb tetején, a kettő között a domboldalt fák, bokrok nőtték be. Útközben elmondja, hogy a templom környékén több homokkőből állított sírkövet ástak ki a földből, amelyeket az épület körül helyeztek el. Köztük van az adótorony felállításakor a földben talált sírkő is, amelyen az 1837-es dátum szerepel. A lelkész szerint a legidősebb presbiter is megerősítette, hogy a bérbe adott helyen gyermekkorában sem látott sírokat. Amikor a múlt csütörtökön a helyszínen járt, a munkavezető érdeklődött, hogy hova hordhatnák el a közelbe a fölösleges földet, és akkor ajánlotta fel, hogy többek között a ház udvarára is vihetnek töltésnek, ahol juhokat tart. Pénteken délután az anyák napi ünnepségre próbáltak, amikor értesült a kutyákról és a csontokról, de a toronyhoz kiérkezve nem láttak semmit. Időközben megérkezett a rendőrség, és velük együtt látta meg az háza ajtajához felállított csontokat. – A közelben születtem, ott bólyásztam a zöldben, az a hely már gyermekkoromban bokros volt, ott szedtük a barabolyt. A tetőn van eltemetve a két nagyapám, régen a szőlőjük végébe is temetkeztek az emberek – mondja a 87 éves Iszlai Bálint. 25 éves kora óta presbiter, két alkalommal gondnok is volt. Ő maga is járt a helyszínen, de nem látott csontokat. Unitárius embernek vallja magát, aki kiállt a falu központjában levő emlékmű védelmében, amikor el akarták tüntetni. – Mindnyájan magyar emberek vagyunk, mégsem tudunk összefogni – mondja a történtek kapcsán, majd hozzáteszi, hogy a mostanihoz hasonló időket soha nem élt át. Sántha József gondnok, jegyző és kántor is egy személyben. – Senki sem gondolta, hogy a bérbe adott helyen sírok vannak. Amikor a munkavezető észrevette, meg kellett volna álljanak, kellett volna értesítsenek. Többször jártam a helyszínen, de semmit nem láttam. Ahogy a kitermelt földet kezdték elhordani, akkor kerültek elő a csontok. Nem így kellett volna eljárni, hogy az egyházközség ellen kampányt indítsank a Facebook-oldalon. Akik ezt kezdeményezték, tudhatták, hogy a régi harangozó azon a helyen megdolgozta a földet, krumplit termelt, ami nem zavart senkit, ahogy az sem, hogy van, aki régi sírkövekből járdát rakott az udvarára. Sajnos, ezek a homokkövek nem voltak tartósak, mivel az alsó felük, amit a földbe helyeztek, kisebb volt, mint a felső, hamar eldőltek vagy elsüllyedtek. Reméljük, hogy visszakapjuk a csontokat, hogy eltemessük, és egy kopjafával jelöljük meg a helyet – teszi hozzá. A történethez, amit a helybeliek mondtak el, alig van mit hozzátenni. Szándékos sírgyalázásról e sorok írója szerint nincsen szó. A félig lemeztelenített kazettás mennyezetű műemlék unitárius templom láttán, az erősítő után kapott bérleti díjat lesz, amire felhasználnia a helybeli unitárius közösségnek, hogy a kényszerűségből abbahagyott felújítást folytassák. A történet tanulsága az lehet, hogy az erdélyi temetők körüli dombokon körültekintően kell a földet megmozgatni, hiszen sohasem lehet tudni, hogy mikor járunk őseink jeltelenné vált sírja fölött, mert arra nem számíthatunk, hogy idegen munkások erre fi-gyelmeztessenek. A szentgericei történetet meggyőződésem szerint több jóindulattal helyben is meg lehetett volna oldani, anélkül, hogy az ősök csontjai megjárnák a rendőrséget is, miután amúgy is felszínre kerültek. Az évek során a számomra kedves falvak között tartottam számon Szentgericét, amelynek lakossága úgy tisztelte a gyógyítóit, hogy házat is épített számukra – dédelgetem magamban a legendás történetet, amelyet Gericéről elszármazott újságíró kollégám emlegetett, amikor a szülőfalujáról esett szó. Talán hallok még ilyen híreket is erről a szép fekvésű nyárádmenti településről. Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely) 2016. május 4.Vesztett és nyert ügyek közöttKi lehet tenni a kétnyelvű utcanévtáblákat! Nemrég tudósítottunk arról, hogy a fővárosi legfelsőbb bíróságon elutasították a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség(MMDSZ), a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), az Erdélyi Magyar NemzetiTanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) fellebbezését. A fellebbezés a Felsőoktatás Minőségét BiztosítóHatóság (ARACIS) azon előírásának a jogszerűségét kérdőjelezte meg, hogy a gyakorlati órák és a kórházi gyakorlat nyelve a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) csak a román lehet. A rossz hír mellett jónak számít, hogy a megyei törvényszéken végleges ítélet született a kétnyelvű utcanévtáblák ügyében. – Kezdjük a rosszabbikkal! Hogyan indokolta az elutasítást a legfelsőbb bíróság? – kérdeztük Kincses Elődtől, aki a két ügyet képviselte az igazságügyi fórumok előtt. – A vesztes ügy okának megértése érdekében vissza kell nyúlnunk a Ceausescu-rendszerbe, amikor a magyar oktatás visszaszorítása elkezdődött. Ennek következményeként 1989 decemberében, a "nacionálkommunista" diktatúra bukásakor a MOGYE Általános Orvosi Karának hatodévén még fele-fele volt a román és magyar diákok aránya, az elsőéves magyar hallgatók száma viszont még a húsz százalékot sem érte el. A felszámolás alatt álló Gyógyszerészeti Karon pedig már csak a negyed- és ötödév működött. Ez volt az oka annak, hogy 1990-ben mind a magyar diákság, mind az oktatói kar határozottan elkezdte a küzdelmet a teljes körű magyar oktatás visszaállításáért. Miközben a kezdeti sikertelenség láttán ülősztrájkot folytattak, a román nacionalista erőknek annyira fontos volt, hogy megakadályozzák ennek a jogos követelésnek az érvényesítését, hogy 1990. március 19- én a Görgény völgyéből Marosvásárhelyre beszállított, félrevezetett román embereket először a MOGYE-ra vitték, hogy megleckéztessék a diákságot. Szerencsére előző nap sikerült meggyőzni a hallgatókat, hogy függesszék fel a sztrájkot, így nem volt kit megleckéztetni, ezért az RMDSZ akkori székházának ostromára vezényelték a Görgény-völgyieket, nehogy dolgukvégezetlenül kelljen hazamenniük. – Sokaknak úgy tűnt, hogy a 2011. évi közoktatási törvény megnyugtatóan rendezi a helyzetet. – Sajnos, nem így történt. Amikor kitudódott, hogy a törvénytervezetben multikulturálisként megjelölt három egyetemen, a kolozsvári Babes–Bolyain, a MOGYE-n és Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen teljes körű anyanyelvi oktatást kell bevezetni, az ARACIS 2010 októberében hozott egy határozatot, amelyben megfogalmazta az a szabályt (sztenderdet), hogy a klinikai gyakorlatokon kizárólag a román nyelvet lehet használni. Ezt a "sztenderdet", noha a vonatkozó jogszabály érvényességi feltételként előírja, 2010 októbere óta nem hagyta jóvá a tanügyminisztérium, és nem foglalták kormányrendeletbe sem, tehát jogilag nem létezik. Ezenkívül nem a törvényeknek megfelelően tették közzé, nincsen aláírva, számozva és keltezve, ráadásul nem az ARACIS honlapján olvasható, hanem a 12 tagozat egyikét jelentő orvostudományok tagozat honlapján jelenik meg. A többi tagozat honlapján egyetlen rendelkezést sem tettek közzé. Így ez már a második érvénytelenségi indokot jelenti. A harmadik – ahogy a Népújságban is megjelent –, hogy a 2011. évi 1-es tanügyi törvény ötödik szakasza kimondja, hogy a rendelkezéseivel ellentétes valamennyi jogszabályt hatályon kívül helyezi. Mivel a tanügyi törvény 135. szakasza a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosításáról rendelkezik, az ismertetett speciális ARACIS-előírás három okból is érvénytelen, semmis. Mindez nem zavarta a Marosvásárhelyi Táblabíróságot, amikor két évvel ezelőtt ezekkel az indokokkal kértük az egyetemi charta jogsértő szakaszainak megsemmisítését. Ebben a perben felperesként a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség és az RMOGYKE szerepelt, támogatásunk érdekében beavatkozott az RMDSZ, az EMNP, EMNT és az MPP. A tárgyaláson 2/1 arányban utasították el a fellebbezésünket, úgy, hogy a tanács magyar nemzetiségű bírája a törvénytelen elsőfokú döntés hatályossága mellett szavazott, Mona Baciu bírónő pedig rendkívül megalapozott különvéleményt fogalmazott meg. Látván, hogy itt, Marosvásárhelyen képtelenség a MOGYE ellen pert nyerni, hiszen minden perben, még a román kormánnyal szemben is, sikerrel jár az egyetem, Bukarestben indítottunk eljárást az MMDSZ és az RMOGYKE nevében. Ebbe a perbe az EMNT és az EMNP avatkozott be, az RMDSZ és az MPP már nem. A kérésünk az volt, hogy az idézett ARACIS- előírást semmisítsék meg, hisz teljesen egyértelmű, hogy jogszabálysértő, és tulajdonképpen érvénytelen is. Még első fokon az a nagy meglepetés ért, hogy a perbe beavatkozott a MOGYE, vagyis a jogszabályt alkalmazó a jogszabály védelmében lépett fel. Hasonló esetről nem tudok, hiszen a jogszabályt alkalmazónak nincsen olyan jogosítványa, hogy azt mondja: nekem nagyon tetszik ez a jogszabály, nehogy azt a törvényhozó hatályon kívül helyezze! Ez mégsem zavarta a Bukaresti Táblabíróságot, helyt adott a MOGYE beavatkozási kérelmének, és elutasította a keresetünket azzal, hogy a magyar oktatást ellehetetlenítő rendelkezés törvényes. A fellebbezésünket csak több mint másfél év után tárgyalta le a bukaresti legfelsőbb bíróság, és noha az előzetes eljárásban elvileg megalapozottnak tekintette fellebbezésünket, legnagyobb meglepetésemre és felháborodásomra ezt az abszolút megalapozott fellebbezést elutasította. Az indoklást nem ismerjük, kézhezvétele után természetesen az Európai Emberjogi Bírósághoz fordulunk. Remélem, hogy nem rosszul használom a többes számot, ugyanis az RMOGYKE és az MMDSZ élén változás történt, és az új elnökök közötti viszony nem nevezhető felhőtlennek. Itt azonban olyan érdekről van szó, amelyben a személyes ellenszenvet feltétlenül félre kell tenni. Hogy milyen gyenge lábakon áll az elsőfokú ítélet megindokolása, arra példaként felhozom: annak érdekében, hogy csökkentse annak látszatát, hogy a magyar oktatást diszkriminálják a marosvásárhelyi orvosin, egy szemenszedett hazugságot írtak be az ítélet indoklásába, miszerint az oktatás során az elmélet 70 százalékot, a gyakorlat pedig csak 30-at tesz ki. Noha a tanügyminisztérium által jóváhagyott és a kormányrendeletbe foglalt előírások kimondják, hogy 30 százalék az elmélet, ami magyarul folyhat, és 70 százalék a többi aktivitás, aminek a nyelve kizárólag a román lehet. Hozzá kell tennem, hogy a román kétharmad által jóváhagyott egyetemi charta nemcsak a sztenderdben rögzített klinikai gyakorlatokra alkalmazza a román nyelv kizárólagos használatát, hanem kibővíti minden, az elméleti oktatáson kívüli tevékenységre. Például az anatómiagyakorlaton sem lehet használni a magyar nyelvet, holott köztudomású, hogy a boncasztalon már nem szokás megszólalni. – Az egyelőre sikertelen próbálkozás után szóljunk arról a perről is, amit Kincses Előd megnyert nemrégiben. – Szeretném a marosvásárhelyiek tudomására hozni, hogy nyugodtan ki lehet tenni a kétnyelvű utcanévtáblákat. A két civil aktivista, Barabás Miklós és Benedek Lehel Csaba ügyében a szabálysértési jegyzőkönyvet, amellyel a fejenkénti 5.000 lejes pénzbüntetést kirótták, jogerősen hatályon kívül helyezték. A Maros Megyei Törvényszék a napokban jogerősen elutasította a Valentin Bretfelean vezette helyi rendőrség által benyújtott fellebbezést. Az elsőfokú ítélet indoklásában benne van, hogy teljesen szabálytalanul rótta ki a büntetést a helyi rendőrség. A kétnyelvű utcanévtáblák kifüggesztését semmilyen jogszabály nem tiltja, ezért a helyi rendőrség igazgatója sem kreálhat szabálysértést ott, ahol az nem létezik, mondja ki az indokolás. Ennél sokkal "bájosabb" az az indoklás, amelyet a Maros Megyei Törvényszék abban az ítéletében fogalmazott meg, amellyel elutasította annak a 12 személynek a kártérítési követelését, akik kérték, hogy Valentin Bretfeleant és a helyi rendőrséget egyetemlegesen kötelezzék egyenként 50.000 lej erkölcsi kártérítésre (fájdalomdíj kifizetésére) a félelemkeltő, fenyegető felszólítások miatt. A CEMO kimutatása szerint az 50.000 lejes büntetéssel való fenyegetés következtében több mint 50 személy vette le a kétnyelvű utca-névtáblákat. Az ítélet indoklásában az áll, hogy az a mód, ahogy Valentin Bretfelean értelmezte a reklámtörvényt, és az a tény, hogy reklámtáblának tekintette az utcanévtáblákat, az inkompetencia és a hivatali visszaélés határán mozog. Végül azzal az indokkal utasították el Bretfeleanék fájdalomdíjra kötelezését, hogy az a 12 személy, aki panaszt tett, tulajdonképpen nem szenvedett pszichés traumát, hiszen képes volt teljes mellszélességgel kiállni jogai védelmében. Az okfejtés azt jelenti, hogy csak olyan embernek jár erkölcsi kártérítés, fájdalomdíj, aki a rendőrségtől annyira megijed, hogy "összecsinálja" magát, ahelyett, hogy jogait érvényesítené. Remélem, hogy a kétnyelvű utcanévtáblákkal kapcsolatos ítéletnek meglesz a hozadéka, nem mint a székely zászlóval kapcsolatosnak. Ez utóbbi esetben sajnos hiába nyertem meg a pert, egyetlen politikai erő sem tűzi ki a székely zászlót. – Végül arról szeretnék érdeklődni, hogy mi a helyzet a székely szabadság napján a csendőrség által kirótt büntetésekkel? – A Székely Nemzeti Tanács által alapított és a székely szabadság napját szervező Siculitas Egyesület megbízásából bűnvádi feljelentést tettünk a Korrupcióellenes Ügyészségen (DNA) a Maros Megyei Csendőrség parancsnoka, Iulius Cenan ezredes ellen és azok ellen a csendőrök ellen, akik hamisított szabálysértési jegyzőkönyveket állítottak ki. Nyolc olyan személyről tudunk, akiket megbüntettek mint szervezőket vagy résztvevőket, és az adott időpontban nem is voltak Marosvásárhelyen! A másik vádpont a hivatali hatalommal való visszaélés, mivel egy bejelentett és a gyülekezési törvény által megszabott 48 órás jogvesztő határidőn belül be nem tiltott, tehát szabályos tüntetés résztvevőit zaklatják. Ráadásul szervezőként nem a megmozdulást bejelentő és szervező Siculitas Egyesületet büntették meg, hanem azokat a személyeket, akik a csendőrség kérésére és a törvénynek megfelelően felügyelték a rendet. Ahelyett, hogy megköszönték volna hozzájárulásukat ahhoz, hogy a felvonulás gond nélkül lezajlott, fejenként 1.000 lejre büntették meg őket! Két évvel ezelőtt a csendőrség még ismerte a törvényt, mert akkor csak a Siculitasra róttak ki szervezési szabálysértési bírságot. A nyilvánossággal megpróbálják elhitetni, hogy Valentin Bretfelean által vezetett véleményező bizottság hozott egy – megkésve közölt – tiltó határozatot. A gyülekezési törvény viszont egyértelműen rögzíti, hogy a bejelentett tüntetést kizárólag a polgármester közigazgatási határozata tilthatja be, a törvény által szigorúan meghatározott esetekben, amelyek a Maros Megyei Törvényszék ítélete szerint természetesen nem álltak fenn. Még annyit, hogy 80 személy képviseletében megtámadtam a szabálysértési jegyzőkönyveket is, reményeim szerint a megalapozatlan büntetéseket el fogja törölni a Marosvásárhelyi Bíróság. – Mi is reméljük. Bodolai Gyöngyi Népújság (Marosvásárhely) 2016. május 4.Erről jut eszembeAtlantisz harangoz a mélyben? Erdély talán? "Elmerült székely faluk hangja szól"? Az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély hétvégén avatott bözödújfalusi emlékkiállításán óhatatlanul megcsendülnek az emberben Reményik Sándor látomásos verssorai. De a jelképes költemény ismerete nélkül is garantált a megrendülés. Nem csak azokat érinti meg az emeleten nyílt tárlat, akik közvetlenül vagy közvetve lettek az elárasztott falu tragédiájának részesei. Az emlékszoba több eszközzel is áttör a közömbösség falán. A különleges látvány és hanghatás hamar leköti a látogató figyelmét, s a rendhagyó összbenyomást maga is fokozhatja, ha az elpusztított történelmi település egykori katolikus templomának harangját is megszólaltatja. A harangot abejárattal szemben falhoz rögzített hat magas faoszlopra szerelték. A gerendákba, a béke és egyetértés szimbólumaként, a faluban és környékén harmóniában élt hat felekezet hagyományos köszönését vésték. Mindaz, ami az állandó kiállításon található, Bözödújfaluhoz köthető, onnan kimenekített tárgyi, szellemi, képi emlék. Térkép, fotók, dokumentumok, régi bútordarabok, szerszámok, népművészeti cikkek tanúsítják, milyen életrevaló közösség munkálkodott több évszázadon át ezen a szép helyen, amelyet 450 évvel ezelőtt említettek először az okiratok. De a termet középen egy hatalmas makett uralja. A hajdanvolt székely szombatosok fontos központjaként számon tartott falu és természeti környezetének hű mása ez a hófehér gipsz dombormű. Egy a négyszázhoz léptékű, 3,5 m hosszú, 1,6 m széles a relief. A közel három évtizede elsüllyesztett település minden épülete, építménye megtalálható rajta ugyanott, ahol valamikor állt. A falu, a környék kicsinyített mása fölött másfél méternyire fenyegetőn ott függ a víz, a gyűjtőtó sötét felülete, amelynek síkját megannyi bemélyedésként a lenti házak negatívja töri meg. Az önmagában is lenyűgöző látványt ötletes fény- és hangjáték egészíti ki. Az emlékszoba kivitelezésével megbízott projektmenedzser, Orbán László, a csíkszeredai Erdélyi Utakon Egyesület elnöke elmondta, kilenc hónapi munka eredménye az, amit az érdeklődők itt láthatnak. Ha akarjuk, ebben is találhatunk szimbólumot. A látványtervező György Zoltán műépítész is csíki, a szobrász, Berze Imre székelyudvarhelyi, a bútorzat pedig a sepsiszentgyörgyi Szőcs József elképzelését tükrözi. A dicséret viszont még hatványozottabban illeti azokat a helyieket, akik a mind szebbé és vonzóbbá váló műemlék épületet kultúrával, tudással, a helyi tradíciókba ágyazódó újító szellemmel igyekeznek megtölteni. A pincétől a padlásig restaurált Rhédey- kastély egyre inkább betöltheti hivatását. Jó, hogy Bözödújfalu ügyét is felkarolták, a köztudatot ilyen vonatkozásban is ébren kell tartani. Immár nem csak a kopjafafalu szolgál mementóul a Küsmöd-patakából felduzzasztott tó felett. A közeli kisváros is felmutatja, mennyire szívügye közösségi értékeink, az elődök tisztelete. Mindezt végiggondolva, sajnos nekem más is eszembe jutott: vajon a világ végezetéig így lesz, hogy a mi számottevő megemlékezéseink mindig valamilyen veszteséghez kapcsolódnak?! (N.M.K.) Népújság (Marosvásárhely) 2016. május 4.Marosludasi tornyokSzeressétek a templomot, a templomot s az iskolát! Reményik Sándor-idézettel az újság "ősi olvasója", Kiss Ibolya általdedikált háromnyelvű kötetet kapott ajándékba a Népújság szerkesztősége. Címe: Ludus – Turnuri, towers, tornyok.Szerzői: Ioan A. Borgovan és Kiss Ibolya. A cím és a borítólap sejteti, hogy a kötetben a különböző marosludasi felekezetek templomai szerepelnek: a Szent Péter és Pál apostolok nevére felszentelt ortodox templom, a református templom, a Szent Miklós ortodox templom, a római katolikus templom, a marosgezsei Aranyszájú Szent János-templom, a Mindenszentek ortodox templom, az andrássytelepi református templom, az andrássytelepi Boldog Gizella római katolikus templom, a Szent Péter apostol görög katolikus templom, az eczkentelepi református templom. Mindenik templom történetébe betekintést nyerhet az olvasó, megtudhatja, kik voltak az alapítók, a lelkészek, s kik szolgálnak ma. A szerzők arra is kitértek, hogyan alakult a gyülekezetek lélekszáma az évek során. Illusztrációként valamennyi templom leírása mellett Kiss Ibolyának a templomról készített festménye szerepel. A szöveget román nyelvből magyarra és angolra Csíki Noémi fordította. A Mega könyvkiadó gondozásában megjelent kötetet Iulia Pop szerkesztette. Az újság "ősi olvasója", Kiss Ibolya, a Mezőség festője mindig szeretettel fogadta a Népújságot, jelenleg nyugdíjas tanárnő, a Képzőművészek Maros Megyei Egyesületének alapító tagja, több mint száz – egyéni és csoportos – kiállítása volt, képei számos országba eljutottak. A tanárnőt számos közösségépítő rendezvény szervezőjeként ismertük meg, akinek további életerőt és alkotókedvet kívánunk! Mezey Sarolta Népújság (Marosvásárhely) 2016. május 4.Ifjúsági önszerveződésekAz 1989-es változások lehetővé tették a romániai magyarság két világháború közötti intézményrendszerének az újjáépítését és – a korigényeknek megfelelően – magának a rendszernek a kibővítését. A Korunk szerkesztősége mindvégig nyomon követte ezeket a fejleményeket, és feladatának tekintette az oktatási, művelődési, egyházi stb. intézmények működésének a bemutatását is. Az természetes, hogy az önszerveződés igénye az ifjúsági életet is áthatotta. Előbb a két világháború közötti hagyományok elevenedtek újra (IKE, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet stb.), és már 1990 elején létrejött a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, majd a MISZSZ (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége), amelyik integráló szerepet tölt be országos szervezetek működésében. A szerkesztők érdeklődését ez alkalommal az váltotta ki, hogy a múlt évben Kolozsvár töltötte be az Európa ifjúsági fővárosa szerepét, a címet 49 európai várossal versenyezve nyerte el, a pályázat megfogalmazói magyar fiatalok voltak. A lapszám szerzői elsősorban tapasztalt ifjúságszervezők és ifjúságkutatók, akik jól ismerik az erdélyi magyarság jövőépítő stratégiáit és a közös európai értékrendszer szerkezetét. Írásaik alapján az a következetés vonható le, hogy 2000- től az ifjúsági intézményszerveződés új hulláma lépett színre. Szociológiai felmérések, Kárpát-medencei összehasonlító vizsgálatok mutatják be az ifjúsági önszerveződések, a kisebbségi civil társadalom viszonyát, ugyanakkor azok a kezdeményezések is teret kapnak, amelyek – miként azt Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere megfogalmazta – a nyertes generáció fellegvárává teszik értékteremtő városunkat. A jókedvvel végzett munka öröme sugárzik az írásokból, és a szerkesztők azt szeretnék, ha az olvasók is ráhangolódhatnának erre. Népújság (Marosvásárhely) 2016. május 4.Közeleg a kolozsvári könyvhétMájus 12–15. között a könyveké, kultúráé lesz a főszerep a 6. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten, az RMDSZ ügyvezető elnöksége, a Romániai Magyar Könyves Céh, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése szervezésében. Idén is színes, változatos programmal szólítanak meg min-den generációt: a könyvvásár, workshopok, színházi előadások mellett kiállítás, gyermekprogramok, slam poetry és további gazdag felhozatal várja az érdeklődőket. Nem maradnak el az író- olvasó találkozók sem. A meghívott szerzők között szerepel Varró Dániel, Péterfy Gergely, Farkas Wellmann Endre, Magyari Tivadar. "A Fogoly utca a találkozások helyszíne lesz" – mutatott rá Csomos Éva-Zsuzsánna főszervező, az ügyvezető elnökség munkatársa, majd hozzátette: "igyekeztünk a könyves események, író-olvasó találkozók mellett olyan programokat is szervezni, amelyek mindenkihez szólnak. Kicsik és nagyok, családok és barátok meghitt, kellemes környezetben kapcsolódhatnak ki, szórakozva fogyaszthatnak kultúrát, magyar könyveket, valamint a magyar identitásukat is ápolhatják. Nem engedhetjük, hogy ez veszélybe kerüljön, hogy értékeink elhalványulása biztonságérzetünket is megrendítse". H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke a neves szerzőkhöz kapcsolódó évfordulókra hívta fel a figyelmet, amelyek köré megemlékező eseményeket szerveztek. "Tavaly Makkai Sándorra, tavalyelőtt Bánffy Miklósra emlékeztünk, idén Tamási Áron a főszereplő, halálának 50 éves jubileuma alkalmából. Úgy gondoljuk, elég nagy írónk ő ahhoz, hogy felfigyeljünk rá a könyvhéten. Nem a szépíró Tamásira, a közéleti szereplőre figyelünk elsősorban" – jelentette ki H. Szabó Gyula, majd rámutatott: "Szilágyi Domokos Öregek könyvével kapcsolatban műfordításokkal, szakmai fordításokkal és a szerző halálának 40. évfordulójával is foglalkozunk, a könyvhét előtt pedig a Kolozsvári Állami Magyar Színház műsorra is tűzte a költeményt. Megemlékezünk Méhes György születésének 100. évfordulójáról is. Idén lesz nulladik napja is a rendezvénynek, 11-én este Kulin Ferenc lesz Mile Lajos főkonzul vendége". A programot, újdonságokat Ferencz Blanka programkoordinátor, az ügyvezető elnökség munkatársa ismertette: "fő célunk az irodalom népszerűsítése, de szeretnénk, ha mindenki megtalálná a számára megfelelő programot, legyen az slam poetry, színházi előadás, gyermekfoglalkozás vagy könyvbemutató. Úgy válogattuk össze a felhozatalt, hogy különlegességeket, értékes időtöltést nyújtsunk a közönségnek". A könyvhetet május 12-én, csütörtök délután nyitják, majd Péterfy Gergellyel találkozhat a közönség, este Politikus elődeim – Bánffy Miklós és Domokos Géza címmel Markó Bélával beszélget Tibori Szabó Zoltán és H. Szabó Gyula. A kikapcsolódni vágyók Jazzybirds-koncerten és slam poetry előadáson szórakozhatnak. Május 13-án, pénteken Varró Dániel tart közönségtalálkozót, Tamási Áron munkásságára emlékkonferencián tekintenek vissza, a Váróterem projekt pedig előadja Parafabulák és Bánk bán előadásait. Emellett Jancsik Pál, Király László és Fekete Vince is bemutatják köteteiket, este pedig a Vecker, valamint ByeAlex és a Slepp koncertezik. Szombaton, május 14-én a Zurboló Táncegyüttes, a Garabonciás és a Bagossy Brothers Company lépnek fel, az irodalomkedvelők pedig Farkas Wellman Endrével, Magyari Tivadarral, Kabai Lóránttal, Csider István Zoltánnal, Lukáts Istvánnal találkozhatnak, de fordítói kollokviumon is részt vehetnek, valamint Szi-lágyi Domokos emléke előtt tiszteleghetnek. Vasárnap, 15-én a könyvvásár mellett fiatal írók tartanak kerekasztal-beszélgetést. A fentiek mellett irodalmi élőkönyvtár, a Homokkönyv című kiállítás, három tematikus séta, az Életfa Családsegítő Egyesület gyermekfoglalkozásai, interaktív jam session (örömzenélés), valamint a slam poetry előadói által szervezett workshop várja az érdeklődőket. Idén az egész Fogoly utcát elfoglalja a könyvhét, a kiadók standjai és a színpad között kávéházi sátrat, gyereksátrat is állítanak a szervezők, de a Minerva Ház Cs. Gyimesi Éva-termében, a Kolozsvár Társaság székházában, az Erdélyi Múzeum Egyesületnél, a Báthory István Elméleti Líceumban, a Bulgakov irodalmi kávéházban, valamint a K+ közösségi térben is lesznek előadások. A program és a meghívottak névsora folyamatosan bővül. További információk a www.unnepikonyvhet.ro oldalon találhatók. Népújság (Marosvásárhely) 2016. május 4.XXI. Bánsági Magyar NapokA XXI. Bánsági Magyar Napok minden műsorára ingyenes a belépés, beleértve az Aradi Kamaraszínház JÁVOR című és a budapesti Maladype Színház OUTLÉT című előadását is. Kivételt képez a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház BÉKE ITHAKÁBAN című produkciója (melyre a színház jegyárusítási gyakorlata érvényes), valamint a RÚZSA MAGDI-KONCERT. Az ÉRDI TAMÁS május 3-i koncertjének meghívóit az esemény előtt félórával vehetik át a feliratkozottak a Banatul Filharmónia főbejáratánál. A HAGYOMÁNYKERESŐBEN néptáncműsor temesvári gálájára az előző évek gyakorlatával ellentétben nincs előzetes helyfoglalás, a helyeket az érkezés sorrendjében lehet elfoglalni. Május 4., szerda 16 óra – TEMESVÁR – Polgármesteri Hivatal kiállítóterme (Victoriei tér 5. sz.) – A VÁROS MÁSIK ARCA – Kovács Keve János szegedi (Magyarország) üvegtervező, grafikus, Szög-Art és MAOE-tag egyéni kiállítása. Nyugati Jelen (Arad) 2016. május 4.Bemutatkoztak az RMDSZ Arad megyei jelöltjeiMa a Jelen Ház nagytermében 19 órától mutatkoztak be a közönségnek és a sajtónak az RMDSZ Arad megyei polgármester- és tanácsosjelöltjei. A június 5-én sorra kerülő önkormányzati választásokra való felkészülés jegyében szerevezett nagyszabású rendezvényről bővebben a holnapik lapszámunkban számolunk be. Balta János Nyugati Jelen (Arad) 2016. május 4.VII. Hunyad Megyei Magyar Napok VajdahunyadonKőműves Kelementől Dsidáig Sokszínű, tartalmas délutánnal indult a Hunyad Megyei Magyar Napok immár hetedik rendezvénysorozata Vajdahunyadon. A szeles, borongósnak ígérkező idő nem igazán kedvezett a huszárvárba tervezett szabadtéri előadásoknak, majálisnak, a szervezők lélekjelenlétének köszönhetően azonban nagyszerűen sikerült alkalmazkodni az időjárás szeszélyeihez. Kofity Zoltán helyi RMDSZ-elnök és Takács Aranka RMDSZ-tanácsos rövid köszöntője után a Hunyadi vár kápolnájába invitálták a közönséget, a dévai Segesvári Miklós Pál Egylet Szivárvány Nyugdíjas kórusának előadására. A hirtelen adódó helyszín tökéletesnek bizonyult: a hatszázéves falak között régóta nem szólt magyar ének. A bukovinai székely dalok pedig tisztán csendültek fel, Lengyel Izabella karvezető irányításával. A kórus nevében Gáspár Juliánna köszöntötte a hallgatóságot, ismertetve a kórustagok által viselt 1930-as években kialakult csángós öltözetet. A Kóka Rózália, Sebestyén Ádám, Zsók Béla gyűjtéséből származó bukovinai dalok mellett a kórus tagjai egy múlt században lejegyzett történetet, illetve Kőműves Kelemenné balladáját is előadták. A dévai Renaissance együttes történelmi táncjátékát már a huszárvárban felállított színpadon tekinthette meg az egyre gyarapodó közönség. És közben új programmal is gyarapodott vajdahunyadi rendezvénysor. A másnapi előadásra érkező Marosán Csaba kolozsvári színművész jóvoltából egy ad-hoc Dsida-estre is sor került a Hunyadi János építtette várkápolnában. A kommunizmus éveiben szamizdatban, gépírással terjesztett Dsida-versek, levéltöredékek, röpke feljegyzések vasárnap szabadon szárnyaltak a kápolna falai között, felidézve a szigorú, de nagyra becsült magyartanárnak, Juhász Péternek, az apaként tisztelt Móra Ferencznek, Benedek Eleknek, illetve a nagy kortársaknak – Kosztolányi, Reményik, Áprily, Molter Károly, Tamási Áron, Berde Mária, Kemény János, Kós Károly, Tompa László – az emlékét. Dsida Imbery Melindához címzett szerelmes versei is helyet kaptak Marosán Csaba összeállításában, mellyel az elmúlt időszakban már keresztül-kasul járta a Kárpát-medencét. Mint mondta, megfordul mindenhol, ahol „sok, sok éhes ember van együtt, és kéri a verset, mint a kenyeret…!”. Marosán Csaba következő, immár betervezett vajdahunyadi előadására hétfőn délután került sor a hely Magyar Kulturális Központban. Nyugati Jelen (Arad) 2016. május 4.VII. Hunyad Megyei Magyar Napok Déván és CsernekaresztúronMajális és májusfaállítás Jókedvű majálissal indult a Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysora Déván. A helyi Magyar Ház udvarán már kora délután rotyogott az ízesnek ígérkező gulyás, sült a mititéj, s talán az egyre mosolygósabban sütő nap, talán a jó illatok vagy a társaság igénye rövid időn belül benépesítette a teret. A dévai RMDSZ-választmány és a jelöltek ezúttal is kitettek magukért. A férfiak a tűz körül sürgölődtek, a hölgyek süteménnyel kedveskedtek a résztvevőknek. A jó hangulat alakulásába a csernakeresztúri néptáncosok is besegítettek. A fiataloknak nem volt szükségük bemelegítésre, hiszen a lupényi nyitórendezvényen is ők gazdagították a műsort, otthon a faluban pedig a hagyományos májusfaállításon kellett helyt állni. Nem is volt abban hiba. Fáradhatatlanul, jókedvvel ropták a táncot mindhárom helyszínen. A késő délutáni órákban a vajdahunyadi fellépésről érkező Szivárvány nyugdíjasklub dalnokai is betértek a dévai majálisra, s rágyújtva a kedvenc nótáikra, egykettőre dalra bírták az egyre népesebb társaságot. – A nap folyamán közel százharmincan fordultak meg a Magyar Ház udvarán, és mindenkinek jutott a nagy adag gulyásból, mititéjből, s az egyre dagadó jókedvből – értékelte a majálist Pogocsán Ferdinánd helyi RMDSZ-elnök. A mulatozásból a legifjabbak is kivették a részüket. Miután a meleg napsütésben jól kirohangálták magukat, az RMDSZ Dévai Nőszervezetének irányításával kézműves foglalkozásba kapcsolódtak: mosolygós kezeket készítve a majálison részt vevő férfiaknak, a hölgyeket pedig, anyák napja alkalmából képeslapokkal ajándékozták meg. Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2016. május 4.Templomszentelés Újkissodán„A legnagyobb ajándék, hogy ilyen sokan együtt vagyunk!” Rendkívüli eseményre került sor 2016. április 30-án, szombaton Temesvár Újkissoda kerületében: ft. Csűry István püspök részvételével megtartották az újkissodai református templom felszentelési ünnepségét. A 24 esztendővel ezelőtt megálmodott, közel 20 esztendeig épült gyönyörű, mintegy 200 férőhelyes templom végre elkészült, és zsúfolásig megtelt az örömteli nagy napon! A templomszentelési istentiszteleten, az újkissodai gyülekezet mellett részt vettek a temesvári egyházmegye lelkipásztorai, vendég presbiterek és gyülekezeti tagok, közjogi méltóságok és a templomépítést támogató Niederlausitzi Egyházmegye (Németország) népes küldöttsége, nt. Thomas Köhler esperes vezetésével. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, az egyházmegyéből és a határokon túlról érkezett vendégeket, valamint a házigazda gyülekezet tagjait nt. Fazakas Csaba református esperes köszöntötte. „Óriási ünnep ez a mai, hiszen a temesvári egyházmegyében, itt a bánsági szórványban, a rendszerváltást követően ez a második templom, amit Isten kegyelméből felszentelünk” – mondta Nt. Fazakas Csaba esperes. A templomszentelési istentiszteleten ft. Csűry István püspök hirdetett igét. „Boldogok vagyunk, mert megint egy új templomot szentelhetünk fel az egyházkerület területén, itt, Temesváron és megint egy olyan gyülekezet körében vagyunk, amely méltán mondhatja el: Isten megáldott bennünket, lelki hajlékunk, otthonunk van, amelybe ha megérkezünk, akkor halljuk az ő szavát, érezzük a gyülekezet közösségét” – mondta a püspök. „Jelét adta Isten, hogy haza lehet érkezni, haza érkeztünk ide, otthon vagyunk ebben a gyönyörű templomban”. Az igehirdetés után Bálint Sándor templomépítő lelkipásztor, az újkissodai gyülekezet lelkészének beszámolója következett, aki vetített képes összeállítás segítségével idézte fel a templomépítés küzdelmes két évtizedét. „Mindig arra gondoltam, hogy egyszer elkészül ez a templom és meg fogjuk tölteni ezt a templomot, de amikor azt kérdezték tőlem, hogy mikor lesz ez a nap, nem tudtam válaszolni. Most eljött az a nap, amelyet az Úr rendelt, és megtelt a templom. A legnagyobb ajándék a számomra, hogy ilyen sokan együtt vagyunk!” – mondta Bálint Sándor. „Ahhoz, hogy ez a templom felépülhessen, rengeteg dologra volt szükség, de Isten áldása után talán az a legfontosabb, hogy jó emberekkel találkozzunk. A templomépítés során megtapasztaltam, hogy rengeteg jó ember van Temesváron – és nem csak Temesváron –, és ezekkel a jó emberekkel nekem sikerült találkoznom. Ha nincs templomépítés, ennyi jó, áldozatkész emberrel életemben nem találkozhattam volna! Közel két évtized alatt 5765 nyugtát írtunk a templomépítésre adakozóknak, ennyiszer nyíltak ki a szívek, a zsebek templom javára” – mondta a templomépítést sikeresen megvalósító Bálint Sándor lelkipásztor, aki külön megköszönte a Bau Projekt cég építészeinek, az építésvezetőnek, az oltárkészítőnek és a remekbe szabott munka többi kivitelezőjének áldozatkészségét és kiváló teljesítményét. Pataki Károly egyházmegyei főgondnok köszöntője során felidézte a templomépítés legfontosabb pillanatait, hangsúlyozva, hogy most már a gyülekezet feladata ezt a gyönyörű templomot élettel, szeretettel megtölteni. A templomépítést a kezdetektől támogatta Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, aki azt kívánta, hogy az újkissodai református közösség itt, ebben a templomban ünnepelje 2029-ben a gyülekezet fennállásának 100 évfordulóját, de az lenne az igazi, ha a most felszentelt templom 100 évfordulóján is együtt ünnepelnének az újkisssodai református magyarok. A templomszentelő imádságot nt. Thomas Köhler, a Niederlausitzi Egyházmegye esperese mondta el, majd a németországi evangélikus testvérgyülekezet képviselői úrvacsorai kegytárgyakkal ajándékozták meg a temesvári gyülekezetet. Az ünnepség résztvevőit a meghívott felekezetek lelkészei és a Temesvári Egyházmegye lelkészei köszöntötték. A templomszentelési istentisztelet fényét a Gáspár Mária vezényelte Szabolcska Mihály kórus, a Szabó Gabriella vezette Új Ezredév kórus, a Niederlausitzi Egyházmegye fúvószenekara, Vesztergám Miklós tárogatóművész, valamint a temesvári Bokréta citeracsoportjának szolgálata emelte. Ft. Csűry István püspök áldását követően a templom bejáratánál sor került a templomszentelésnek emléket állító márványtábla leleplezésére, amely Szepesi Nits István szavait idézi: „Ez falak hittel épültek / Békesség és hit van / most is tetőnk alatt / Békességünk, hitünk / reméljük megmarad…”. Az Új Ezredév kórus elénekelte Bálint Sándor Vezérlő fény című saját szerzeményét, végül a templomszentelési ünnepség a Himnusz eléneklésével és szeretetvendégséggel zárult. „Álmaim beteljesülése ez a nap – nyilatkozta az ünnepség végén Bálint Sándor újkissodai lelkipásztor – minden lelkész szeretne olyan nyomot hagyni egy gyülekezet életében, ami maradandó. Én ezzel a mai nappal az életemnek egy olyan pontjához érkeztem, amelyik engem is arra bátorít, hogy nem volt hiába az eddigi szolgálatom, a gyülekezetet pedig arra, hogy akármilyen kevesen vannak, de hogyha összefognak, akkor eredményt fognak elérni! Isten megsegített bennünket!” Pataki Zoltán Nyugati Jelen (Arad) 2016. május 4.Barcsay Ákos-díjak átadásávalMegkezdődtek a Hunyad Megyei Magyar Napok Dévai sportos „bemelegítő” után vasárnap hivatalosan is rajtolt a Hunyad Megyei Magyar Napok rendezvénysorozata. Idén a nyitórendezvényre a Zsil-völgyében került sor, pontosabban Lupényban, melyre nemcsak a megye többi településéről érkeztek magyarok, hanem magyarországi és franciaországi küldöttségek is részt vettek. Rúgták, de nem egymást A hetedik alkalommal szervezett magyar napokról természetesen a sport sem hiányozhatott, akárcsak az előző években idén is sor került a kispályás focikupára. Kemény küzdelem után a csernakeresztúriak csapata diadalmaskodott a dévai Keresztesek, illetve a szintén dévai magyar ifjak csapata előtt. Az évről évre visszatérő kolozsvári vendégek, a lupényi Barbárock, illetve a dévai Szent Ferenc Alapítvány csapata számára az idei torna aligha szerepel különleges élményként, hiszen nem jutottak a dobogóra. Részvételüket azonban egy pillanatig sem bánták meg, a hangulat most is nagyszerű volt. Sűrített összerdélyi hagyományok A kezdet fénypontja kétségtelenül a vasárnapi lupényi rendezvény volt, melyen Kocsis Attila fő szervező, a dévai Téglás Gábor elméleti líceum igazgatója hivatalosan is megnyitotta a Hunyad Megyei Magyar Napokat. Köszöntő beszédében elismerte, hogy 2010-ben, amikor a rendezvényt elindították, még a szervezők sem remélték volna, hogy ennyire sikeres lehet a többnapos rendezvénysorozat a szórványban. Benedekfi Dávid, a lupényi RMDSZ elnöke házigazdaként üdvözölte a vendégeket, hangsúlyozván, hogy a Zsil-völgyi magyarság az iparosítás révén került a bányavidékre a Székelyföldről, Szilágyságból és Erdély szinte minden magyarok által lakott csücskéből, ezért szinte egész Erdély hagyományait magában hordozza. A bányászat viszont rendkívüli szolidaritással kovácsolta össze és gazdagította mindezeket. Winkler Gyula EP-képviselő, a megyei RMDSZ elnöke emlékeztetett, hogy idén a magyar napok az identitás, anyanyelv, kultúra címszavak köré szerveződnek, és a Zsil-völgyében az itt élő emberek identitásának részét képezi a bányászat hagyománya, ezért is fontos, hogy két olyan bányavidékről érkezett küldöttség, amelyektől gazdasági és közösségépítés terén is lehet tanulni. A magyarországi Dorog és a franciaországi Belfort küldöttségei szintén jelentős bányavidékekről érkeztek, s az ottani közösségek életére ugyancsak a szolidaritás jellemző. Winkler Gyula már évek óta kiemelkedő szerepet vállal a Belfort és Hunyad megye közötti kapcsolat kiépítésében, a Belforti Energia-Völgye klaszter követendő modell lehet a Zsil völgye számára, ahol még mindig zajlik az ipar szerkezeti átalakulása. A Magyar Országos Bányászati és Kohászati Egyesület dorogi szervezete – melynek képviselői Benedekfi Dávid meghívására érkeztek Lupényba – az ipari szerkezeti átalakítás mellett a bányaipari emlékek ápolásával is foglalkozik. Barcsay-díj, avagy szórványünnep nemzetközi környezetben Az ünnepségen kiosztották a Dézsi Attila egykori prefektus javaslatára 2014-ben elindított Barcsay Ákos-díjakat, amelyet évente három, a közösségépítő munkában egyházi, pedagógiai és civil téren kiemelkedő teljesítményt elérő személy kap meg. Az idei díjazottak Deák Piroska dévai nyugalmazott tanárnő, Zsargó János református esperes, valamint a Menyhárt házaspár, Rita és Ernő, akik a Böjte atya hálózatához tartozó, Szászvárosi Szent Erzsébet Gyermekotthont vezetik rendkívüli odaadással. Az ünnepségen csak Deák tanárnő vett részt személyesen, aki meghatódva mondott köszönetet számos egykori tanítványának, a Hunyad megyei magyarságnak és különösképpen férjének, Leventének és két leánygyermeküknek, akik évekig mellette álltak a magyarság művelésének és felemelésének áldozatos és nehéz, de annál szebb munkájában. Amikor a hatvanas évek elején Hunyad megyében került, a tősgyökeres kolozsvári fiatal tanárnő nem is gondolta volna, hogy fél évszád múlva annyira kötődik új szűkebb pátriájához. A kötődés kölcsönös, a Hunyad megyei magyarság a Barcsay Ákos-díjjal fejezte ki elismerését több évtizedes tevékenységéért. Az ünnepség felemelő mivoltát mi sem bizonyítja jobban, mint a külföldi vendégek meghatottsága: a magyarországiak a Hunyad megyei szórvány kitartása és élni akarása előtt hajtottak fejet, míg a franciák a – későbbi beszélgetések alapján – az összetartás erejét sejtették, az ünnepség ezen részén nem volt magyar–francia fordítás. Közösségi nap Azaz mégis volt tolmácsolás, a díjak átadása és a csernakeresztúri hagyományőrző egyesület néptánc előadása után Benedekfi Dávid humoros szöveggel, télapószerűen ajándékozta meg a vendégeket, méghozzá saját 26 éves bányásztevékenysége egykori munkaeszközeivel. Mivel a 7. magyar napokat tematikusan állították össze, vasárnap pedig a közösség napja volt. Lupényban a nyitórendezvényt követően szabadtéri programot szerveztek a városi parkban, ahol a helyi szakácsmesterek és Maros megyei vendégek finomabbnál finomabb gulyással kényeztették el az egybegyűlteket, majd a Marshall- és DJ Pongrácz-koncertekre került sor, a nap pedig lézerjátékkal végződött. Chirmiciu András Nyugati Jelen (Arad) 2016. május 4.Búcsú Farkas Éva TanárnőtőlÁprilis 29-én jött a megdöbbentő hír Lupényból: Farkas Éva tanárnő meghalt. Csendesen távozott, ahogyan Istentől kapott 72 életévét is leélte. Farkas Éva háborúban született, a Zsil-völgyi káoszból Budapestre menekült család gyermekeként. De szülei még a határlezárás előtt hazatértek. Nyárád-menti gyökerek mellett Lupényban találtak munkát, otthont. Az itt töltött gyermekévek után Nagyenyed lett Farkas Éva új otthona. A családból magával vitt becsület, gerincesség tovább szilárdult benne a kollégium falai között. És itt bontakozott ki a tudásvágy, az irodalom iránti vonzalom. Egészen fiatalon került a pedagógusi pályára, Nyárádköszvényesen oktatva a kisdiákokat. Majd a marosvásárhelyi pedagógiai főiskolán végzett magyar–román szakot. Tanárként a Zsil völgyébe tér „haza”. Talán maga sem gondolta, hogy ötven esztendeig tanítja majd a létszámban egyre gyérülő lupényi, petrozsényi magyar gyermekeket. Tanította őket nem csupán nyelvtanra, irodalomra, de igyekezett átadni mindazt, amit értéknek tartott: a helytállást, az egymás iránti tiszteletet, a magyar kultúra kincseit (nyelvet, művészetet, néptáncot, hagyományokat). A kommunizmus szorításában is megtalálta az értékápolás lehetőségeit és a Zsil völgyébe száműzött magyar értelmiségi családokkal karöltve igyekezett szépséget, értéket vinni a helyi közösség mindennapjaiba. A kilencvenes évek után aktív szerepet vállalt a Magyar Műveltségszolgálat és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Lupényi szervezeteinek megalakításában. Képzőművészeti tárlatokat, könyvbemutatókat, táborokat szervezett, a Nyugati Jelen hasábjain is tudósított a lupényi magyar közösség életéről. Nyugdíjba vonulását követően is vállalta a tanítást. Ott, ahol szükség volt rá. Petrozsényban a Jézus Szíve Kollégiumban, Lupényban az összevont tagozattá degradálódott magyar oktatásban. Öt évtized alatt számos nemzedék lelkébe oltotta a magyar nyelv és az igazi értékek iránti tiszteletet. Hajdani diákjai és a kollégák által egyaránt nagyra értékelt pedagógusi, közösségszervező, -megtartó munkájáért 2003-ban Ezüstgyopár-díjjal tüntette ki a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség. Ekkor már szoros ismeretség kötött a Tanárnőhöz, tisztelettel és elismeréssel átszőtt barátság. Fiatal újságíróként kerestem fel először, és szinte gyermekeként kísértem utolsó útjára. Tanítványaihoz hasonlóan engem is szívébe fogadott és minden helyzetben irányt tudott mutatni – az igazi értékek felé. Életének utolsó szakaszában elhatalmasodott lelkében a régóta ott bujkáló szellemi magány. A hajdani társak lassan elfogytak mellőle, az értékek, melyekre egész életét föltette, kiveszni látszanak. A Tanárnő földi útja is megszakadt. De akiknek lelkébe oltotta a magyar kultúrát és az igazság, szépség iránti vágyat, tiszteletet – tovább éltetik azt. És tudom, hogy sokan vagyunk (hajdani diákok, kollégák, rokonok, ismerősök), akik szeretettel őrizzük szívünkben emlékét. Nyugodjon békében, drága Tanárnő! Gáspár-Barra Réka Nyugati Jelen (Arad) 2016. május 4.Az erdélyi irodalmi lapokat is megviseli a forráskivonásIrodalmi szervezetek tiltakoznak a területet érintő „radikális forráskivonás” ellen, amely álláspontjuk szerint különösen érzékenyen érinti az irodalmi folyóiratokat és szerzőiket. Karácsonyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának (E-MIL) elnöke lapunk megkeresésére elmondta, a jelentős forráscsökkentések az erdélyi magyar irodalmi, művészeti folyóiratok működését is megnehezítik. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája, a Fiatal Írók Szövetsége, a József Attila Kör, a Magyar Írószövetség, a Szépírók Társasága és a Szlovákiai Magyar Írók Társasága által aláírt közleményben kiemelték: a kiszámítható működés érdekében elengedhetetlennek tartják, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) biztosítson megfelelő összeget a folyóiratok megjelenésére, és pótolja „a szakmai kollégiumok által véghezvitt átcsoportosítással kieső forrásokat”. Felidézték: az NKA bizottsága idén mindössze 350 millió forintot szánt folyóiratok támogatására, ez az összeg megítélésük szerint még a kiemelt lapok megjelentetésére sem elegendő. Azt írták: az idei indítókeret jelentősen kevesebb, mint a folyóirat-kiadás kollégiumának tavaly rendelkezésére álló 655 millió vagy a tavalyelőtti 633 millió forint. Hozzátették: az NKA szakmai kollégiumai az elmúlt hetekben saját keretükből kicsivel több, mint 158 millió forinttal egészítették ki a megítélt 350 milliót, hogy elkerüljék a folyóiratok „azonnali ellehetetlenülését”. Felhívták a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a szakmai kollégiumok által végrehajtott kényszerű átcsoportosítás „egyéb fontos területektől, a többi között az irodalmi ösztöndíjaktól von el forrásokat”. Kárpát-medencei probléma Karácsonyi Zsolt a Krónikának elmondta, egyrészt a most megítélt támogatások eleve késtek (a megszokott gyakorlat szerint a folyóirat-támogatási pályázatok eredményeinek már 2015 decemberében meg kellett volna születniük), a lapok így az utóbbi hónapokban már nehezen tudták rendezni a költségeiket, másrészt a megítélt összeg csökkenése Karácsonyi szerint az egész magyar folyóirat-kultúrát veszélyezteti nemcsak Erdélyben, de Kárpát-medence-szerte. „A mostani helyzet egyes irodalmi lapok helyzetét jelentősen, másokét súlyosan megnehezíti, de mindenképpen érinti az erdélyi lapokat is, sőt más jellegű kulturális tevékenységek sorvadásához is vezethet” – fogalmazott Karácsonyi Zsolt. Rámutatott, hogy sok folyóirat saját irodalmi esteket, rendezvénysorozatokat is működtet, így a forráskiesés ezeket is veszélyeztetheti, hiszen egy másik városból vagy éppen országból meghívott író úti- és szállásköltségét, illetve legalább jelképes honoráriumát is biztosítani kell. „Szándékoltan fogalmazok így: remélem, hogy csak tévedés történt, és az írószervezetek hamarosan tisztázni tudják ezt a félreértést az illetékesekkel” – fogalmazott az E-MIL elnöke, hozzátéve, hogy rég volt ennyire egységes álláspontja és fellépése az írószervezeteknek, már csak emiatt is reménykedik a probléma mielőbbi megoldásában. Az írószervezetek a közleményben hangsúlyozták: a forráskivonás alapjaiban érinti a kortárs irodalom közvetítését, jelenét és jövőjét, ugyanis olvasók nélkül nem létezhet kortárs irodalom. A színvonalas határon túli és vidéki folyóiratok ellehetetlenülése ráadásul nem pusztán egy sajtótermék, szellemi műhely megszűnéséhez vezethet, hanem „a helyben gondozott, Kárpát-medencei fókuszú kultúraközvetítés és értékteremtés felszámolásához is”. Álláspontjuk szerint az NKA ez idáig a magyar nemzeti kultúra, így a magyar irodalom legfőbb támogatója volt, az alap „szellemiségével ellentétes intézkedés” azonban veszélybe sodorja a hazai és határon túli magyar folyóiratok megjelenését, a művészeti portálok működését. „Irodalmi életünk, ezen belül folyóirat-kultúránk fenntartása alapvető nemzetstratégiai érdek, nem leépítésére, hanem nagyarányú fejlesztésére volna szükség” – olvasható a közleményben. Több lap bejelentette a megszűnést A folyóirat-támogatási pályázatok jelentős késlekedése egyébként annak tulajdonítható, hogy az NKA szerkezeti felépítését jelentősen módosították. Az NKA szakmai kollégiumait – több művészeti szervezet, köztük a Szépírók Társasága, a Magyar Írószövetség, a Fiatal Képzőművészek Stúdiója vagy a Magyar Színházi Társaság tiltakozása ellenére – úgy alakították át, hogy a döntőbizottságok harmadát az Emberi Erőforrások Minisztériuma, harmadát a Magyar Művészeti Akadémia delegálja, a fennmaradt helyekre pedig a többi szakmai szervezet közösen javasoljon szakembereket. A szakmabeliek attól tartanak, hogy ezáltal veszélybe kerül az NKA függetlensége, hiszen a minisztérium és az MMA által delegált tagok egységes szavazatai politikai döntésekhez vezethetnek a kulturális területen. A jelen helyzetben több magyarországi folyóiratnak nem vagy alig jutott támogatás, így több szerkesztőség bejelentette a megszűnést. Támogatás hiányában megszűnik például a kortárs költészet jelentős fórumának számító 2000 című lap, a csaknem fél évszázada működő Színház folyóirat pedig fél évre elegendő támogatást kapott, így ők is bejelentették, hogy abbahagyják a munkát. A lap főszerkesztője, Tompa Andrea a HVG-nek nyilatkozva elmondta, az eddigi támogatás is csak szűkösen volt elég, a mostani helyzet pedig már tarthatatlan. „Harcolunk a lapért, de ha azt kérik, menjünk le kutyába, nemet mondunk” – fogalmazott. Varga László Krónika (Kolozsvár) 2016. május 4.Eseménynaptárt készített a Kolozsvári Magyar DiákszövetségA kolozsvári magyar ifjúsági rendezvényeket összesítő, illetve népszerűsítő honlapot hoztak létre helyi fiatalok a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által létrehozott Magyar Ifjúsági Központ kezdeményezésére. A May Days, azaz májusi napok elnevezésű eseménynaptár valamennyi civil és oktatási szervezet rendezvényét tartalmazza, amire ebben a hónapban kerül sor – közölték a kezdeményezők a K+ közösségi térben tartott keddi sajtótájékoztatón. Krippán Kinga, a projekt egyik vezetője rámutatott: a May Days kommunikációs keret, amelynek célja láthatóvá tenni az ifjúsági szervezeteket és rendezvényeiket. A www.maydays.ro oldalra feltöltötték a már bejelentett rendezvényeket, de az oldalon bármelyik ifjúsági szervezet programjának teret adnak. A projektet az önkormányzat is támogatja anyagilag és az engedélyek beszerzése vonatkozásában is. Kedden arra is felhívták a figyelmet, hogy ebben a hónapban tartják az Erdélyi Tudományos Diákköri Konferenciát, illetve ma kezdődik a KMDSZ Diáknapok rendezvénysorozat, a Tokos zenekar és a tagok által létrehozott alapítvány pedig csütörtökön 6–12 éves gyermekek számára tart bemutatót a Diákművelődési Házban. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2016. május 4.A közéleti Tamási – Változatos programok a kolozsvári könyvhétenTöbbek között Varró Dániellel, Péterfy Gergellyel, Farkas Wellmann Endrével és Magyari Tivadarral találkozhatnak a könyvek szerelmesei május 12–15. között a 6. Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, a Romániai Magyar Könyves Céh, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által szervezett eseményen a könyvvásár mellett workshopok, színházi előadások, kiállítás, gyermekprogramok, slam poetry is várja az érdeklődőket, esténként pedig koncertekre várják a közönséget a Fogoly (Potaissa) utcában. Fellép ByeAlex, a Bagossy Brothers Company, a Jazzybirds és a Garabonciás együttes. H. Szabó Gyula, a Romániai Magyar Könyves Céh alelnöke a neves szerzőkhöz kapcsolódó évfordulókra hívta fel a figyelmet, amelyek köré megemlékező eseményeket szerveztek. „Tavaly Makkai Sándorra, tavalyelőtt Bánffy Miklósra emlékeztünk, idén Tamási Áron a főszereplő halálának 50 éves jubileuma alkalmából. Úgy gondoljuk, elég nagy írónk ő ahhoz, hogy felfigyeljünk rá a könyvhéten. Nem a szépíró Tamásira, a közéleti szereplőre figyelünk elsősorban" – jelentette ki H. Szabó Gyula. Mint mondta, Szilágyi Domokos Öregek könyvével kapcsolatban műfordításokkal, szakmai fordításokkal és a szerző halálának 40. évfordulójával is foglalkoznak, a könyvhét előtt pedig a Kolozsvári Állami Magyar Színház a költemény alapján készült előadást mutat be. Emellett megemlékeznek Méhes György születésének 100. évfordulójáról is. Idén lesz nulladik napja is a rendezvénynek, 11-én este Kulin Ferenc magyarországi kritikus, irodalomtörténész lesz Mile Lajos főkonzul vendége. A könyvhetet, illetve a hozzá kapcsolódó vásárt május 12-én, csütörtök délután nyitják meg hivatalosan, majd a Kitömött barbár című regényével népszerűvé vált Péterfy Gergellyel találkozhat a közönség. Politikus elődeim – Bánffy Miklós és Domokos Géza címmel Markó Bélával is szerveznek beszélgetést, de bemutatja új könyvét többek között Jancsik Pál, Király László és Fekete Vince is. Tamási Áron munkásságára emlékkonferencián tekintenek vissza. A Fogoly utca mellett a Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva termében, a Kolozsvár Társaság Székházában, az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél, a Báthory István Elméleti Gimnáziumban, a Bulgakov irodalmi kávéházban, valamint a K+ közösségi térben is lesznek események. Kiss Előd-Gergely Krónika (Kolozsvár) 2016. május 4.Párbeszéd kialakítása a célHagyományteremtő szándékkal, első alkalommal került megszervezésre Nagyváradon 2016. április 28. és 29. között az I. Erdélyi Történelemtudományi Doktorandusz Konferencia. Az ülésszak témája: Új kihívások és válaszok az erdélyi történelemkutatásban volt. A rendezvényt a Romániai Magyar Doktoranduszok és Fiatal Kutatók Szövetségének Bihar Megyei Szervezete a Nagyváradi Egyetem, Történelem tanszékével közösen szervezte. A magyar és román nyelvű konferencia megnyitójára április 28-án 14 órától került sor a Nagyváradi Egyetem, Egyetemi Könyvtárának konferenciatermében. A meghívottakat Tőtős Áron, történész, a rendezvény ötletgazdája és főszervezője köszöntötte. Megnyitó beszédében elmondta “híd kívánunk lenni, amely összekapcsolja az Erdély történetével foglalkozó román, magyar, illetve más nyelven beszélő kutatókat. E mellett tettük le a voksunkat, akkor amikor két nyelven szerveztük meg a konferenciát. Célunk a szakmai alapon nyugvó párbeszéd és a közös munka kialakítása.” Hozzátette, hogy nem „sok olyan rendezvény létezik, amely kimondottan az Erdély történetét kutató személyeket, azon belül pedig a doktoranduszokat célozza meg, függetlenül attól, hogy ki milyen nyelvét beszél”. A Nagyváradi Egyetem Történelemtudományi Tanszékének részéről az egybegyűlteket dr. Gabriel Moisa egyetemi tanár köszöntötte. A román történetírásra és Románia 1945 utáni időszakára specializálódott történész rámutatott „nem kis dolog, hogy azon koordináták mentén tallálkozzunk, amelyek összekötnek bennünket”, utalva azokra a történészekre, „akik lelkiismeretesen, szakmai kritériumok mentén vizsgálják a történelmet”. Beszédében kiemelte, hogy „nem járhatunk külön utakon, ha tisztességesen vizsgáljuk a történelmet”. Az általa tartott plenáris előadás témája Erdély története a román historiográfiában volt, különös tekintettel az 1945 utáni időszakra. Állítása szerint az 1945 utáni időszak Erdélyre vonatkozó történetírásának irányát többé-kevésbé a hatóságok határozták meg. A nemzeti eszmék terjesztésére, politikai célokra használták fel. A korszakban Erdély története a kommunista ideológia nyomása alatt íródott. A résztvevő doktorandusz és néhány még felvételi előtt álló végzős magiszteri hallgató egy-két kivételtől eltekintve erdélyi születésű vagy kötődésű, akik tanulmányaikat, kutatásaikat a Babeș-Bolyai és Eötvös Lóránd Tudományegyetemeken, a Nagyváradi Egyetemen, a Román Tudományos Akadémia, George Barițiu Történettudományi Intézetében, nem utolsó sorban pedig az Eszterházy Károly Főiskolán végzik. A sokszínű előadások tematikájukat tekintve felölték úgy az állam és egyház, mint az urbanizáció, térszerkezet, építészettörténet, népesedési folyamatok, társadalom, elit vagy épen a hadtörténet témakörét. Kétnyelvű előadások és élénk vita A rendezvény folytatásaként sor került az 1. és a 2. szekció előadásaira. A tagozatokat a rendezvény meghívottja dr. Pál Judit egyetemi tanár, történész a Babeș- Bolyai Tudományegyetem oktatója vezette. Az előadásokat a hallgatóság részéről élénk érdeklődés fogadta. Az előadások úgy magyar, mint román nyelven zajlottak. Minden szekció után lehetőség volt a kérdések feltevésére, a szakmai kérdések megvitatására. A résztvevők ki is használták ezt az időt. Olyannyira, hogy a legutolsó előadás elmaradása miatt nyert közzel fél órával is okosan sáfárkodtak a résztvevők: egyaránt jutott idő minden felmerült kérdés megválaszolására, illetve a problémák megvitatása sem maradt el. A rendezvény szakmai részének zárásaként egy rövid belvárosi séta, majd vacsora következett. Erdély a magyar historiográfiában A konferencia, másnap a Continental Hotel konferencia termében folytatódott. A napot dr. Bárdi Nándor, az MTA TK Kisebbségkutató Intézetének osztályvezető plenáris előadása nyitotta meg. Előadásának középpontjában Erdély, Románia és a romániai magyar kisebbség történetével foglalkozó 1989 utáni magyar nyelvű szakirodalom nagy témái és kutatásai programjai álltak. Expozéjában elsőként Erdély helyzetét körvonalazta a magyar historiográfiában. Szerinte 1918 előtt Erdély a magyar történetírás szerves részét képezte. 1918 után pedig úgy a magyar, mind a román historiográfiát erősíti. Az 1989 utáni időszak kapcsán kiemelte a forráskiadások jelentőségét, amely elsősorban az Erdélyi Múzeum Egyesület nevéhez köthető, de itt is elsősorban a középkor és a koraújkor dominál. Kitért az általa „demitizálóknak” nevezett történészek munkásságára is. Megindultak vagy folytatódtak a különböző problémák feltárása, úgy mint intézménytörténet, helyi közösség működése, emlékezet, örökségesítés, történeti demográfia stb. Az előadás folytatásában röviden összegezte, hogyan tematizálódik Erdély, a románok, az erdélyi magyarság; 1920 után hogyan alakult a román-magyar viszony, a romániai magyar kisebbség története. Bárdi Nándor kifejtette azon álláspontját is, miszerint a román- és magyartörténetírás közötti párbeszéd kialakításáért sokat tehetne a társadalomtörténet, a magyar szakkönyvek román nyelvű megjelentetése. A plenáris előadás után a szekcióelőadások kerültek sorra. Lesz folytatás A konferencia résztvevőinek aktív érdeklődése mellett nem maradhatott el a beígért várlátogatás sem. A várat Mihálka Nándor nagyváradi régész-történész mutatta be. Az érdeklődő közönség megtekinthette a nemrég felújított és funkciójában is megujúlt történelmi örökséget. A kétnapos tudományos ülésszakot Tőtős Áron főszervező és Székely Tünde a Romániai Magyar Doktoranduszok Országos Szövetségének elnöke zárta. Előbbi miután röviden összegezte a rendezvény tapasztalatait, ígéretet tett, hogy amennyiben szakmailag színvonalas munkák születnek az előadásokból, úgy tanulmánykötet formájában is közzéteszik azokat. A konferenciát jövőre is megkívánják szervezni. Utóbbi röviden ismertette a RODOSZ felépítését, célját illetve kitért a legfontosabb rendezvényekre is, amelyek jelen konferenciával is gazdagodtak. A rendezvény nem valósulhatott volna meg Magyarország Kormányának Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium támogatása nélkül. RODOSZ Bihar sajtóközlemény erdon.ro 2016. május 4.Az adakozás tesz gazdaggáKedd délután a Kanonok sori székhelyen szokásos havi gyűlésüket tartották a nemeseket tömörítő Nobilitas Egyesület tagjai. Rajna József kanonok, a Caritas igazgatója tartott előadást. A megjelenteket Szabó István, a Nobilitas Egyesület ügyvezető elnöke köszöntötte, majd mivel nemrég volt az Anyák napja, Széll Katalin krónikás egy ezzel kapcsolatos verset olvasott fel. Rajna József kanonok a szegénységről tartott előadást, többször is idézve Ferenc pápát. Arra hívta fel a figyelmet: amikor Isten megalkotta a világot, s benne az embert, minden körülményt megteremtett ahhoz, hogy boldogok legyünk, azonban az áteredő bűn következtében ez a kegyelmi állapot megváltozott. Jézus is beszélt arról, hogy szegények mindig lesznek, egy olyan réteg, mely segítségre szorul. Egyébként pedig az ember eredendően szegény, a gyermeknek is szüksége van a szülei segítségére, és életünk további szakaszában is adódnak olyan problémák, melyeket nem vagyunk képesek egyedül megoldani. Mindig lesz tehát valaki vagy valami akivel/amivel szemben tehetetlennek bizonyulunk, de ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy mi is hasznosnak lehetünk mások számára, és ezen igazság felismerése cselekvésre kell késztessen bennünket. A szentatya is arra buzdít: vegyük magunkra a szegények fájdalmát, hiszen keresztényekként nem zárkózhatunk önmagunkba, és aki megteszi az első lépést az embertársai felé, az tulajdonképpen gazdagodik. A Caritasról Jakab apostol idézve a tisztelendő azt is kiemelte, hogy ha a hitből nem fakad jó cselekedet, akkor önmagába holt dolog. Ennek első példája Ábrahám, aki akkor lett a hit embere, amikor ez tettekben nyilvánult meg. Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a szegénység rossz érzést vált, és a nyugati társadalom a gazdagság hatalmának hiányával azonosítja, s ezért negatívumként kezeli. Sajnos a pénz nélküli ember csak annyit számít, amennyire felhasználtó. Éppen ezért is az egyház egyik hivatása a szegények felkarolása, annak tudatosítása, hogy csak az tesz valakit igazán gazdaggá, ha adni is tud. Expozéja utolsó részében Rajna József atya az általa irányított Caritas történetéről, tevékenységéről beszélt. Kitért azokra a problémákra is, melyekkel napjainkkal küszködnek, ilyen például, hogy az állam inkább nehezíti a dolgukat, mintsem könnyítené: a költségvetésből alig öt százalékot irányoznak elő szociális támogatásokra, és különféle engedélyek beszerzésére kötelezi azokat, akik segíteni szeretnének a rászorulókon. Ciucur Losonczi Antonius erdon.ro 2016. május 4.Korunk kulcsfogalmaAkik időnk felét a diktatúrában éltük le, igazán megérdemeltük volna, hogy némi ízelítőt kapjunk a jogállamiságból, netán a jóléti állam némely előnyéből is. E helyett „szabadság” címén a kiszolgáltatottság felfokozódása jutott ki nekünk, a jóléti szolgáltatásokat pedig vendégmunkásként keressük valamelyik nyugati állam munkaerőpiacán. Illetve már ott is hiába maholnap, mivel a migránsáradat teremtette szükséghelyzet elmosta azok jó részét. Így történt, hogy nem egy mai nemzedék számára nem a bejáratott polgári demokrácia vagy a létbiztonság, fogyasztói kielégítettség lett a kor kulcsfogalma, hanem az a rendkívüli spektákulum, melyet a korrupció mindent behálózó szövevénye produkál, s melynek ma felfejtése folyik nem egy tekintetben. Feneketlen mélységeinek feltárulása számos tanulságot kínál, és némileg magyarázattal szolgál arra, miért távozott a megvesztegetések e paradicsomából a munkaképes lakosság harmada legalább olyan tájakra, ahol a közpénzekre támadó harácsolók kisebb eséllyel fosztogatják a közvagyont, és ahol méltányosabb bánásmódban részesül a kispénzű közember is a hivatalokban. Ahol nem muszáj milliomosnak vagy befolyásos főmuftinak lenni ahhoz, hogy hivatalos ügyeit el tudja az ember simán és időben intézni. Lexikonok által forgalmazott meghatározása szerint a korrupció vagy megvesztegetés „olyan törvénybe vagy közerkölcsbe ütköző cselekedet”, mely révén valaki pénzért, egyéb juttatásért „jogosulatlan előnyhöz juttat másokat”. Szándékomban áll a továbbiakban, következő jegyzeteimben taglalni a korrupció fajtáit, de mindenekelőtt a különbségtételt tartom fontosnak a kis- és a nagykorrupció között. A vendéglátó-ipari egységekben pincéreknek osztott borravaló nem korrumpáló tényező, a világ bármely sarkán megtalálható, és szokásjogilag is rögzült. Egy tekintetben azonban érintkezik a korrupció problémakörével. Amikor a tulaj azzal szab meg alacsony bért pincérének, hogy az majd a mellékessel úgyis kiegészíti, akkor már baj van, és annak a fanarióta hagyománynak a nyomára bukkanunk, mely a hazai közerkölcsöket évszázadokig rombolta és rombolja ma is. B. Kovács András Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. május 4.Dózsa-monodráma a VigadóbanKi áll ma ki közös érdekeinkért? Kézdivásárhelyre érkezik Sebestyén Aba, ezúttal Dózsa György szerepébe bújva. A Török Viola által rendezett, Székely János szerző tollából származó Dózsa című előadást május 6-án, pénteken 19 órától a Vigadó Művelődési Ház nagytermi stúdiójában tekinthetik meg. Ennek kapcsán kérdeztük a színész-rendezőt. – Nem először áll közönség elé monodrámával, amely nem a populáris, könnyen emészthető műfajok közé tartozik, mi indokolja a választást? – Nagyon érdekel ez a műfaj szakmailag, művészileg, hiszen egy színésznek hatalmas kihívás, hogy egy–másfél órán keresztül érdemben fenntartsa a figyelmet, érvényes dolgokat tudjon közölni. Másrészt izgat a téma is: a Dózsa is a marosvásárhelyi Yorick Stúdió Történelmi személyiségek a Yorick színpadán projektjének keretében valósult meg. Az első a Tér című produkció volt, amely Bolyai János gyötrelmeiről és szerelmeiről szólt. Úgy érzem, az előadások által folyamatosan tanulok én is, színészileg gyarapodom. – Miért tartja fontosnak nagy személyiségek bőrébe bújni? Nagyságukat vagy éppen emberi mivoltukat tartja hangsúlyozandónak? – Éppen ez a kettősség izgat: hogy lehet megfogni egy zseni, egy kivételes személyiség lényegét, emberi oldalról. Bolyaiban is ez csigázott fel: mi a zseniség, milyen ember volt ő maga? Ugyanakkor Dózsáról nagyon sok minden fennmaradt, igaz és hamis is, ellentmondásos írások születtek róla. Vitathatatlanul karizmatikus személyiség volt, de az érdekelt: mikkel küszködött, hogyan lett ő vezér? Miként bukott vagy buktatták meg, milyen csapdákkal és felelősséggel jár, ha az ember vezető személyiséggé válik? Továbbá: mit tud ma üzenni nekünk Dózsa története, mit jelent tulajdonképpen vezéregyéniségnek lenni? Aktuális kérdés ez a mai napig, hiszen bizonyos dolgokat valakinek, valakiknek föl kell vállalni, élre kell állni, ki kell mondani, ha valami nem tetszik, vagy éppen tetszik. Az érdemi kritikát meg kell fogalmazni, ez örök téma. – Hogyan zajlik a színész felkészülése, amikor történelmi személyiséget, illetve, amikor hétköznapi figurát alakít? – Nyilván a dokumentálódás, szakkönyvek olvasása a felkészülés alapja, de az eszközök ugyanazok: az emberi oldal által tudok a nézőhöz is közel kerülni, nem a karakter heroikus mivoltát igyekszem megmutatni, az megfoghatatlan. Lényeg, hogy én, Sebestyén Aba, milyen emberi gondolatokat tudok közölni valakiről, aki valószínűleg hasonló gondokkal küszködött, mint egy mostani ember. Nem egy hősi póz mögé bújva közelítem meg, hanem az igazi emberi gondolatok, kétségek felől. Dózsa olyasmiért állt ki, ami mai napig az emberiség vesszőparipája, az egyszerű dolgokért, például a szabadságért. – Milyen közönségnek ajánlja, kik tudják befogadni az előadást? – Zseniális a szöveg. Székely János rendkívül érzékletesen fogalmazza meg Dózsa gondolatait. Akit érdekel az irodalom, a történelmünk, a múltunk, amely nélkül nincs jelenünk, nincs jövőnk, az jöjjön el az előadásra. Természetesen a diákoknak is ajánlom, hiszen a tanagyaghoz is kapcsolható, de nem csak nekik. Bárkinek, akit érdekel: hogyan is állunk mi ma a vezéregyéniségekkel, van-e ma közöttünk olyan, aki képes kiállni közös érdekeinkért, jogainkért, és vajon mit kockázat az, aki ezt érdemben meg is teszi? Sebestyén Aba 1973. december 8-án született Brassóban, színész, rendező, egyetemi tanár. 1996-ban a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen szerzett színész diplomát, 2005 és 2008 között pedig rendező szakon magiszteri fokozatot. 2010-ben doktorált a bukaresti I. L. Caragiale Színház és Filmművészeti Egyetemen. 1996-tól a szatmárnémeti, nagyváradi, debreceni és marosvásárhelyi színházakban játszott. 2002 és 2013 között óraadó tanárként, majd 2013-tól az intézmény docenseként, színészmesterséget és rendezést tanít a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. 2002-től a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja, 2004-ben megalapította a Yorick Stúdió kortárs színházi műhelyt, amelynek azóta is a vezetője, rendezője. Farkas Imola Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. május 4.Újra Születés HeteA dúlák az anyákra figyelnek Az Erdélyi Dúlák Egyesülete 2013 óta szervezi a Születés Hete nevű rendezvényét Sepsiszentgyörgyön, az eseménysorozattal a családdá válást szeretnék az ünnepnek megfelelő ranggal felruházni. Sepsiszentgyörgyön, a vasárnapi megnyitón, egy csokor orgonával köszöntötték a jelenlévő nőket. A megnyitó szabadtéren, a Pedagógusok Háza melletti játszótéren, a Születésfánál zajlott, a jelenlevők ott fogadták Bíró Attila árkosi unitárius lelkész áldását, majd meghallgatták Tóth Abigél, a művészeti líceum diákjának énekét. A dúlák eddigi rendszeres találkahelyének (a Rézkakas vendéglőben volt) megszűnte miatt az idei rendezvénysorozat kissé rövidre sikeredett, ideiglenes jelleggel a Művészeti és Népiskolában fogadták be őket, ma tehát műhelymunkára, beszélgetésre várják 12 órától az érdeklődőket, a téma A női lét első beavató élménye: a menstruáció, 17 órától pedig ugyanott Gergely Erzsébet Magyarországról Udvarhelyre telepedett bábaasszony tart előadást Párkapcsolatom a múltam tükrében címmel. Minden érdeklődőt várnak, régi és új tagokat egyaránt, erősödjenek közösen az elkövetkező hétköznapokra, úgy, ahogy azt az eddigiekben is tették, a kétheti találkozókon. Bodor Tünde Székely Hírmondó (Kézdivásárhely) 2016. május 4.Polgármester-választás Kolozsváron: átnéznek a magyar szavazókon a román jelöltekKolozsvár magyarsága szempontjából sok újdonságot nem ígérnek a helyhatsági választások, a jelöltek esélyeit tekintve a következő négy évben is a 2012-től újra a városvezetői székben ülő, a liberálisok jelöltjeként induló Emil Boc marad a polgármester. Nem zárható ki azonban a meglepetés sem, a nagyobb pártok ugyanis egyetlen közös jelöltet támogatnak: Octavian Buzoianu üzletembert, az egykori Ursus sörgyár vezetőjét. A magyar szavazatokra Horváth Anna (RMDSZ) és Fancsali Ernő (EMNT) hajt. A kolozsvári választási irodánál 13-an iktatták polgármesteri jelölésüket, hármukat azonban kizárták a versenyből – közöttük a hamisított egyetemi diplomája miatt politikai téren csúfosan leszerepelt, a Nemzeti Liberális Pártból (PNL) is kiebrudalt Mihai Seplecan korábbi megyei tanácselnök. A szavazatokért így tíz jelölt kampányol: a magyar lakosság szempontjából fontosabb kérdéseket messze elkerülő politikusok és üzletemberek mellett két magyar jelölt is versenyez a magyar ajkú szavazók bizalmáért. Emil Boc: a „szalonmultikulti” úttörője A kolozsvári magyarságnak az alig pár napja indult választási kampányban még semmit nem ígérő Emil Boc nem fogadta Traian Băsescunak azt a tanácsát, hogy adja át a stafétát a volt államfő pártja jelöltjének. „A barátság megmarad, a jó tanács nem szükséges” – üzente Boc egykori felettesének. A városvezető azt állítja: a következő négy évben Kolozsváron jön majd létre a legtöbb munkahely, ezzel a város Bukarest legfőbb vetélytársává válhat. Nem fejtette még ki, hogy ezt miként valósítja meg, de tény az, hogy Kolozsvár már több téren beelőzte a fővárost. Gazdasági lapok elemzése szerint a kincses város az életszínvonal tekintetében már kezd Bukarest mellé felzárkózni. Boc javára szól az is, hogy már fontos nemzetközi sporteseményeket is Kolozsváron szerveznek meg, ezek mellett pedig az országszerte híres Untold zenei-fesztiválnak is a kincses város biztosít helyet. Nem beszélve arról, hogy Kolozsvár tavaly Európa ifjúsági fővárosa volt, és egy lépésre van attól, hogy kulturális fővárosa is legyen. Emil Bocot – akinek pártja 70 százalékos győzelmet jósol – 2004-ben választották először Kolozsvár polgármesterévé, miután a második fordulóban a Szociáldemokrata Ioan Rus ellenében a Gheorghe Funar volt városvezető szavazótáborát is maga mellé tudta állítani. 2008-ban újraválasztották, ám ugyanezen év decemberében már miniszterelnök lett. A polgármesteri széket 2012-ben foglalta el ismét. Kérdéses, hogy az egyre inkább elmérgesedő többnyelvűség-vitákat követően mennyi szavazatra számíthat Emil Boc a magyar lakosságtól. A helyi román politikusok ugyanis most is attól tartanak, hogy jelentős mennyiségű szavazatot veszíthetnek, ha a magyar szavazók felé nyitnak. Így a városvezetés egyrészt ma is határozottan elutasítja a 2002-ben megszavazott többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését, másrészt elzárkózik minden olyan kezdeményezéstől, ami a valós multikulturalitást felé mutatna. A többnyelvűségért küzdő Musai-Muszaj akciócsoport a „szalonmultikulti” jelzővel illette a polgármestert, miután a március 15-i nyilvánosan elhangzott ígérete után sem hajlandó a többnyelvűségről tárgyalni. Az ellenzék reménye: Octavian Buzoianu A jelöltségét mindössze március végén bejelentő Octavian Buzoianu pár nap alatt maga mögé tudta sorakoztatni a PNL-vel szemben álló román pártok egy részét, megszerezve így a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), illetve kisebb pártok (PNŢCD és PND) támogatását. Buzoianu ismert kolozsvári üzletember. Neve az egykori Ursus sörgyárhoz kötődik, ez azonban a kampányban csak hátrányára válik, mivel ellenfelei azt róják fel neki, hogy Bukarestbe költöztette a jó nevű vállalatot. Független jelöltként való színre lépése átrajzolta a helyi erőviszonyokat: a PSD ekkor megvonta támogatását addigi jelöltjétől, sajtóértesülések szerint egyebek között azért, mert Aurelia Cristea képviselő a szavazók egy része számára népszerűtlen dohányzásellenes törvény kezdeményezőjeként vált ismerté, a szervezet pedig attól tartott, hogy így jelentős voksmennyiségtől eshet el. Ugyanígy tett a PNŢCD is, aki saját jelöltje visszavonása után jelentette be Buzoianu támogatását. Buzoianu kampánya a „Kolozsvár, egymillió ember városa” szlogennel indult, a független jelölt az IT-szektor, illetve a vállalkozásokat támogató szolgáltatások fejlesztésével és az egyetemekkel való együttműködéssel képzeli el a város következő négy évét. Horváth Anna leküzdené a bizalmatlanságot Az önkormányzatnak ugyanúgy kell szolgálnia a kolozsvári magyarokat, mint a román embereket – véli az 1973-ban született Horváth Anna. Az RMDSZ-en belül nem volt vita arról, hogy 2000-től a kincses városban élő csíkszeredai születésű kolozsvári alpolgármester legyen-e a szövetség polgármesterjelöltje. Horváth Anna szerint az elmúlt négy évben sok minden megoldódott a városban, az eredmény nem rossz, de akár jobb is lehetne. „Egyre több fiatal, egyre több befektetés van. Az elmúlt évek munkájának köszönhetően nemcsak azt mondhatjuk el, hogy jó Kolozsváron élni, hanem, hogy ma jobb kolozsvári magyarnak lenni. Jobb, de van még rajta, amit javítani” – sorolta az RMDSZ kampányindítóján az alpolgármester, aki a kétnyelvű táblák helyzetének orvoslásán túl kiemelt feladatának tekinti a romén és magyar közösség közötti bizalmatlanság leküzdését. Horváth Anna úgy véli, június 5-én eldől Kolozsváron és egész Erdélyben, hogy a magyar ügyeknek mennyire lesz erős, megkerülhetetlen képviselete: hogy amikor a kétnyelvű tábláról, a magyar nyelv használatáról, a magyar kultúra, oktatás, önkormányzati befektetések támogatásáról kell tárgyalni a román többséggel, mekkora közösségi támogatást látnak az RMDSZ mögött. „Én azért fogok dolgozni, hogy Kolozsvár a kreatív, vállalkozó és életszerető magyar fiatalok városa legyen, ahol jól érzik magukat és biztonságban tudják jövőjüket. Én azt szeretném, hogy a kincses város az új, nyertes generáció fellegvára legyen” – hangsúlyozta Horváth Anna. Fancsali: „nem vagyok tenyésztett politikus” Fancsali Ernőt indítja a kolozsvári magyarok szavazatiért az Erdélyi Magyar Néppárt. Az EMNP helyi elnökének jelölése azt követően került napirendre, hogy az RMDSZ és az EMNT nem tudott kiegyezni a helyhatósági választásokon való együttműködésen, ugyanakkor Gergely Balázs, az EMNP volt országos alelnöke a történelmi magyar egyházak javaslatára az RMDSZ tanácsosi lista második helyére került. Fancsali magát rendszeren kívüli politikusnak tartja, mivel nem vett részt az elmúlt 25 év politikai csatározásaiban, s állítása szerint így kompromisszumok nélkül, hitelesen képviselheti a közösség ügyeit. „Nem vagyok tenyésztett politikus, akit hosszú évek során neveltek ki a pártérdek szolgálatára. Eddig többnyire civil aktivistaként végeztem munkámat, s akkor szerzett tapasztalatomat polgármester-jelöltként, majd tanácsosként is kamatoztatni szeretném” – mondta korábban a jelölt, aki egyben az EMNP kolozsvári szervezetének a vezetője. Sajtóhadjárattal kampányol Liviu Alexa „Kolozsvárért” (Pentru Cluj) párttal indult volna a választásokon, terve azonban csődbe ment az aláírások körüli rendellenességek miatt elutasított pártbejegyzésen. Az újságíróként is ismert Liviu Alexa így a Liberális Mozgalom Pártba beiratkozva nyújtotta be jelölését. Saját tulajdonában levő ismert helyi hírportálján hevesen támadja politikai ellenfeleit. A város magyar ajkú lakosságát is megpróbálta magához csábítani azzal, hogy a helyi magyar közösség igényeire kínál megoldásokat, agresszív és populista stílusa azonban nem segített a népszerűségének növelésében. A helyi sajtó szerint azonban pártjának összehozhat egy helyet a helyi önkormányzatban. Băsescu kegyeltje: Adrian Gurzău A Népi Mozgalom (PMP) jelöltje Traian Băsescu támogatásával indul a megméretkezésen. Habár hosszú évek óta aktívan politizál, a román sajtó ingerküszöbét is csak a szokatlan választási pannókkal tudta elérni, amely fejjel lefele ábrázolja a jelöltet. Szlogenje megközelítőleg így fordítható: „Nem estem a fejem tetejére, csak másképp látom a világot”. Adrian Gurzău a Demokrata Párt színeiben nyert először képviselői mandátumot 2000-ben, 2005 és 2008 között helyi tanácsosként tevékenykedett, majd ismét visszaülhetett a képviselőház padjaiba. Futottak még A jelöltek között van még Mircea Giurgiu. A volt szakszervezeti vezető a Nagy-Románia Pártban (PSD) kezdte politikai karrierét, majd a képviselőházban a demokraták és szociáldemokraták padsorait is kipróbálva most a Mircea Geoană nevével fémjelzett PSRO színeiben indul a polgármesteri tisztségért. A 31 éves ügyvédnő, Irina-Maria Pop, a Monica Macovei volt igazságügyi miniszter megalapította M10-színeiben, Bruno Roschnafsky egykori kosárlabdázó a PPU színeiben pályázza meg a polgármesteri széket. Versenyben van ugyanakkor David Ilie gyerekorvos is, aki függetlenként nyerné el a polgármesteri tisztséget. maszol.ro 2016. május 4.Megtartotta kampányindító küldöttgyűlését a háromszéki RMDSZMegvalósítások, beszámolók a közös munkáról, polgármester- és tanácsosjelöltek bemutatása, tervek és Áprily Lajos: Pisztrángok kara című verse – így indult az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének kampányindító küldöttgyűlése kedden a Kovásznai Művelődési Központban több mint 250 résztvevő jelenlétében. Gyerő József, Kovászna város polgármesterjelöltje az elmúlt évek megvalósításainak ismertetése után terveiről is beszámolt. „Városunk egy erős és dinamikus helyi közösséggé kell váljon, a hazai és a nemzetközi turizmus ismert és elismert helyszíne kell hogy legyen. Olyan turisztikai desztináció, amely a versenyképesség alapvető kritériumainak megfelel. A jövőben a turizmus minden formája a város lakosságának érdekeit kell szolgálja. 16 év helyi tanácsosi tevékenység után be kellett látnom, hogy a polgármesteri tisztséghez rendelt hatáskörök gyakorlása biztosíthat csak igazán esélyt megtalálni és kiaknázni azokat a város és közösségépítési lehetőségeket, melyek közelebb vihetnék városomat az említett jövőkép beteljesedéséhez.” A jelölt kiemelte, csapatával, a Szövetség helyi tanácsosjelöltjeivel olyan fejlesztési programok elindításáért és kivitelezéséért fognak dolgozni, amelyek az infrastrukturális befektetéseket, a városképjavítást, a gazdaságot és agráriumot, a turizmus fellendítését, a gyógyítási-rekreációs szolgáltatások modernizálását, a munkaerő-piaci gondok kezelését, a kultúrát és közösségfejlesztést, a város regionális szerepének növelését célozzák meg. „Azokat az elvárásokat szeretném teljesíteni, amelyeket a lakosság az életminőség, a foglalkoztatottság, a saját jövőkép tekintetében megfogalmazott. Tenni szeretnék azért, hogy a kovásznai fiatalok itthon teremthessenek otthont maguknak. Összefogásra van szükség. Olyan projekteket akarunk véghezvinni, amelyekhez minden támogatóra szükség van. Kell a városlakók támogatása, de kell a Szövetség helyi, széki, megyei, országos szintű képviseletének segítsége.” Kovács Péter: bátor vezetőkre van szükség „Bátorságra van szükség, hiszen láthatjuk, olyan időket élünk, amikor sarokba akarnak minket szorítani. Bátor vezetőkre van szükség, akik megvédik a közösséget, megteremtik a magyarok biztonságát, akik nem hátrálnak meg a hatósági visszaélések láttán, akik akkor is mennek előre, amikor az energiájuk egy részét a gáncsoskodások visszaverésére kell fordítaniuk. Itt a teremben egytől egyig bátor emberek ülnek. Azok a vezetők, akikre a helyi közösségek a sorsukat rábízzák. Azok a vezetők, akiket összeköt egy Szövetség, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség. Az az RMDSZ, amely az egyetlen erős és felelős politikai alakulat, amely eddig is a magyarlakta települések fejlesztéséért dolgozott, építette a közösséget” – hangzott el Kovács Péter ügyvezető elnök beszédében a kampányindítón. Meggyőződése szerint 2016-ban az RMDSZ jelöltjei szolgálatra jelentkeznek: szolgálni akarják az erdélyi magyar embereket, Székelyföldet, azokat a helyi közösségeket, akik megbíznak bennük. „Itt, Háromszéken büszke és szorgalmas emberek élnek, akik tudnak jövőt építeni. Ha valaki végigmegy a településeinken, biztosan látja azokat a változásokat, amelyek az elmúlt évek munkájának az eredményei. Ez azért volt lehetséges, mert a mi csapatunk mögött ott állt a magyar közösség elsöprő többsége” – hangsúlyozta, majd hozzátette, „Új ember, új lendület" áll a zászlaján azoknak a kollégáknak, akik első mandátumukra vállalkoznak, „Kiszámítható fejlődés. Biztos jövő", mondják azok, akik mögött már több éves munka áll. „Meg fogjuk szerezni a célul kitűzött több mint 50 ezer szavazatot Háromszéken, nyerni fogunk abban a 40 közigazgatási egységben, ahol a saját színeinkben, vagy az összefogás égisze alatt indítunk polgármesterjelöltet. Növelni fogjuk a megyei tanácsosaink számát. Sikerülni fog, mert szeretjük Székelyföldet, élhető és szerethető településekért dolgozunk. Hajrá magyarok, hajrá székelyek, hajrá Erdély, hajrá Székelyföld!“ – buzdított Kovács Péter. Tamás Sándor: hiszünk abban, amit csinálunk! „Eljött a számadás ideje is. Az elmúlt évek alatt sok minden történt: vannak eredményeink, amelyekre büszkék vagyunk, vannak megkezdett munkák, amelyeket folytatni akarunk. Vannak olyan terveink is, amelyeket korábban elkaszáltak, de nem adjuk fel: ezeket is véghezvisszük, mert azt akarjuk, hogy Székelyföld olyan hely legyen, ahol érdemes élni” – fogalmazott beszámolójában Tamás Sándor, az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezetének elnöke. A küldöttgyűlésen az elnök hangsúlyozta a politikai összefogás eredményességét is. „Nagy szervezet vagyunk, aminek nem csak pozitív következményei vannak. Sokan sokfélék lettek a szervezetben, sok helyen a belső ellentétek megnőttek, ez az óvatosságunkat kell hogy megerősítse. Úgy tűnik, van, aki elfáradt. Barátság az barátság, de eredményt kell elérni. A választással nem széket, hanem munkát kapunk. Választást nyerni jó dolog, erre készülünk, de a győzelem csak belépő. Belépő, hogy tettekre válthassuk a szavakat, hisz régi törvény: végül mindig a tettek számítanak. Talán azért is ilyen sikeres és hosszú a történetünk, mert az emberek tudják, mi vagyunk azok, akik cselekednek, akik teljesítik, amit vállaltak. Akik megoldják azokat a problémákat, amelyeket az emberek ránk bíznak. Sokan azt is gondolják, ez a siker kulcsa. Meglehet, de legalább ilyen fontos, hogy mi jól ismerjük azokat, akiket képviselünk. Jól ismerjük a saját fajtánkat, erényeit, hibáit, erősségeit és gyengeségeit. És mert hiszünk abban, amit csinálunk. Hiszünk Székelyföldben!” Antal Árpád: tudjuk, hogy félelemre nem lehet jövőt építeni Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere Bethlen Gábor erdélyi fejedelem gondolataival indította beszédét, azt kívánva az egybegyűlteknek, hogy ezek vezéreljék munkájukat: „Nem lehet mindent megtenni, amit, kell, de mindent meg kell tenni, amit lehet.” Antal kiemelte: „sokszor többet szeretnénk megtenni, valószínű választóink is sokszor többet várnak el tőlünk. Azt hiszem, ha minden este úgy fekszünk le, hogy tudjuk, mindent megtettünk, amit lehet, akkor elérjük azt, amit mindannyian szeretnénk, hogy egy sikeres közösséget képviseljünk. A mi harcunkat nem fogja más megvívni helyettünk, csak rajtunk múlik az, hogy milyen lesz Székelyföld, az erdélyi magyarság jövője.” A polgármester szerint a székelyföldi embereknek oda kell figyelniük arra, hogy megmaradjanak magyarnak és kiálljanak közösségükért. „Számunkra a politika hivatás, a közjó érdekében cselekszünk, és nem engedjük el annak a kezét, aki bajban van. Megtanultuk az elmúlt években, hogy együtt kell dolgozni, e nélkül nem tudunk eredményesek lenni. Tudjuk, hogy a félelemre nem lehet jövőt építeni. A világ is megváltozott körülöttünk, nem elég erősnek és okosnak lenni, fogékonynak kell lenni a változásra. Fontos az, hogy hitet adjunk az embereknek. Minél nagyobb dolgokat álmodunk, annál nagyobb erők fognak megmozdulni ellenünk, de nekünk nagy dolgokat kell álmodnunk és ezekért az álmokért dolgoznunk kell. Jövőbeli céljaink, hogy rendezett településeink legyenek, erős munka-morállal, szülőföldjüket szerető, öntudatos és környezetüket tisztelő emberek éljenek itt Székelyföldön.” Az RMDSZ háromszéki kampányindító rendezvényét Áprily Lajos: Pisztrángok kara című verse színesítette Nagy Alfréd előadásában. maszol.ro 2016. május 4.Mi ez, olé? Diáknapok!23. KMDSZ DIÁKNAPOK Felvonult az 58 csapat, megkezdődött a diákőrület. Éés megint itt van a május eleje, ami Kolozsváron csakis a Diáknapokról szólhat. Idén egészen pontosan 58 csapatnyi diákról, amennyi még sosem volt, és egy ideje évről évre növelik a résztvevő csapatok számát, úgyhogy lesz ez még több is, úgy sejtjük. A négy és fél napos diákőrület természetesen a főtéri megnyitóval és a felvonulással kezdődött, ezekről mutatunk most fotókat, aztán a bemutatkozókról frissülő galériával jelentkezünk. És nem csak arról: egészen vasárnapig érdemes követni mindennapos percről percre fotóriportjainkat! Gál László, Sebők Rácz Tímea Transindex.ro (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
