|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 131894 találat | lapozás: 1-30 ... 105331-105360 | 105361-105390 | 105391-105420 ... 131881-131894 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: 2014. május 14.EP-képviselőjelöltek támogatását kérik (Magyar feliratokat az állomásra)Nehezményezi az Erdélyi Magyar Ifjak sepsiszentgyörgyi szervezete, hogy figyelemfelkeltő akciójuk ellenére sem történt előrelépés a megyeszékhelyi vasútállomáson a kétnyelvűséget illetően. Tegnapi közleményében a szervezet tájékoztatott: az általuk elhelyezett magyar fordítások többségét eltávolították, „a váróteremben és a pályaudvaron csak román nyelvű feliratokkal találkozunk, de hasonló a helyzet a hangosbemondó vagy a jegyárusítók esetében is” – mutatnak rá. A város összképének javulását eredményező, részben uniós, részben kormányzati forrásokból megvalósult korszerűsítés kapcsán az EMI úgy fogalmazott: „joggal várjuk el, hogy a nagy többségében magyarok lakta településen fektessenek hangsúlyt a magyar nyelv arányos használatára is”. Mint írják, az európai parlamenti választások közeledtével többszörös kampányeszközként figyeltek fel az uniós támogatások számszerűsítésére, amelyeknek köszönhetően különböző infrastrukturális beruházások valósultak meg – példa erre az állomás is. Az EMI álláspontja szerint: „ha a nyelvi kérdés ezekben az esetekben figyelmen kívül marad, akkor részben sikerként, de részben kudarcként élhetjük meg a beruházásokat”. Az EMI felkérte az erdélyi magyar EP-képviselőjelölteket, hogy „kampányuk mellett prioritásként kezeljék a sepsiszentgyörgyi vasútállomás kétnyelvűségének megoldását is”. Mint fogalmaztak: „olyan képviselőket látunk szívesen Brüsszelben, akik nem csak a kérvények és kérések kényelmes eszköztárát használják fel hasonló ügyek megoldására. Ha nem történik előrelépés a kétnyelvűség terén, ki kell mondanunk: nem tudunk megfelelő embereket delegálni az uniós képviseletre.” (dvk) Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. május 14.Háromszéki kalauz (A Dél-Hargita szívében, 2.)A Kormos völgye a Dél-Hargita Erdővidékhez tartozó övezetének legfestőibb vidéke. A Gesztenyeszikla csúcs (népi nevén Gesztena pusztája) és a Kakukkhegyet (a Dél-Hargita legmagasabb csúcsa) összekötő vízválasztóról lefutó patakok völgyében szép túrautak kínálkoznak. Kiváló ásványvizek törnek fel e völgyekben: a Kisági (A), a Tányérosi vagy Bojtor borvíz (B) egy borvizes láp szélén, továbbá a kovácspataki források (1) és a Barót vize felső folyásán lévő szénsavas oligominerális vizek. Sorrendben így következnek: Cigánylábi borvíz (2), Ángyélikai (3), Meggyes pusztai (4) és a Pető borvíz (5). A Kormos mentén haladó erdőkitermelő út a Lucs rezerváció (1079 m) mellett, Somlyó-kútjánál halad át a vízválasztón, és beereszkedik Csíkszentkirályra. Innen ágazik ki a Szentimrei Büdösfürdő felé vezető makadámút is. A lucsi vízválasztón erdészház is áll (Hargita megye). Ez az egész terület erdő- és természetvédelmi szempontból az egykori olaszteleki erdészeti hivatalhoz tartozott. A vízválasztót követő kék sáv gerincjelzés a Lucsnál elhagyja a hegygerincet, s a fürdő felé tartó utat követi. A település déli végénél újra a vízválasztóra ér, majd a Szentimrei legelőn át (itt kapcsolódik be a homoródalmási Orbán Balázs-barlangtól errefelé tartó piros kereszt jelzés) jutunk be az Ángyélika fenyveseibe, és a Barót vize forrását megkerülve az 1558 m magas Kakukkhegy csúcsára. Innen az ösvény Aladár pusztáján át a Mitács felé tart. A Kakukkhegy és környéke rezerváció. Itt él többek között a siketfajd. Nagyhavas-pusztáján tör felszínre a Bőforrás (édesvíz), közelében a Paphomlokán vascsillámokat lehet találni. Ezeket az ásványtani irodalomban kakukkhegyi gyémántok néven tartják nyilván. A területnek erről a szakaszáról a piros háromszöget követve Magyarhermányba érünk (4–5 óra). Kisgyörgy Zoltán. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. május 14.Bizalmatlansági indítványt terjesztett be az ellenzékBizalmatlansági indítványt terjesztettek be az ellenzéki pártok kedden Victor Ponta szociáldemokrata miniszterelnök kormánya ellen, amelyben az RMDSZ is részt vesz. A több mint két éve tisztségben lévő, harmadik kabinetjét vezető Victor Ponta először szembesül bizalmatlansági indítvánnyal, mivel a Nemzeti Liberális Párt (PNL) év eleji kormányból való kilépése előtt az ellenzéknek nem volt meg a bizalmi indítványok beterjesztéséhez szükséges 25 százalékos parlamenti súlya. A Ponta-kabinet kényelmes többséggel rendelkezik a törvényhozásban, így nem kell tartania attól, hogy megbuktatják. Az ellenzék rendszerint nem a kormányváltás reményében, hanem a nagy médiaérdeklődés közepette megrendezendő parlamenti vita kiprovokálása érdekében terjeszt be bizalmatlansági indítványt. A PNL által kezdeményezett indítványt a parlament két házának 573 tagjából 225 képviselő és szenátor írta alá, köztük a Demokrata Liberális Párt (PDL), az újonnan alakult Népi Mozgalom Párt (PMP), a Polgári Erő (FC) és a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) törvényhozói. Az "Állítsátok meg a korrupt, demagóg és hazug Ponta-3 kormányt" címmel megszövegezett kezdeményezés főleg amiatt bírálja a kormányt, hogy nem léptette életbe a választási kampányában ígért gazdaságserkentő intézkedéseket: nem csökkentette öt százalékkal a munkáltató által befizetendő tb-járulékot és nem tette adómentessé a cégek visszaforgatott nyereségét. A PNL úgy időzítette régóta beharangozott bizalmatlanági indítványát, hogy megvitatására az európai parlamenti és időközi parlamenti választási kampány célegyenesében, jövő héten kerüljön sor. A honatyák azonban vakációt szavaztak meg maguknak, hogy választókerületeikben vehessenek részt a kampányban, így a média arra számít, hogy a házbizottság a május 25-i választások utánra halasztja a bizalmatlansági indítvány vitáját és szavazását. Népújság (Marosvásárhely) 2014. május 14.Tanácskozás az erdélyi magyar sajtó jövőjérőlA múlt héten Tatrangon tartotta tavaszi közgyűlését a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete, illetve tanácskozott a Külhoni Magyar Újságíró Egyesületek Konvenciója és köszöntötték a szervező 165 éves Brassói Lapokat. Ugyanakkor a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének küldöttsége bemutatta a tavaly a Bánságban szervezett riporttábor nyomán született írásokat tartalmazó Szigetlét című kötetet. A tanácskozáson az erdélyi magyar sajtó jövőjéről folyt a vita. A közszolgálati rádiózásról Szász Attila, a marosvásárhelyi rádió főszerkesztő- helyettese, a nyomtatott sajtóról Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője tartott előadást. A nyomtatott sajtó nem fog eltűnni, hanem az online felületeken megjelenő tartalmak fognak változni, ahogyan a fényképek változtak át művészetté Ambrus Attila szerint, amikor megjelentek az első fényképezőgépek, egyre inkább elfogadottá és elterjedtté vált az a vélekedés, hogy a festészet halott. – Nem ez történt, ma már elmondhatjuk, hogy a fotózás vált művészetté, és a képzőművészet továbbra is az emberi szellemnek a fényűzése maradt, és sokan vannak, akik pont ilyen szellemi fényűzésben akarnak élni. Úgy gondolom, hogy ez egy olyan analógia, amely a sajtóra is vonatkoztatható. Azt remélem, és úgy gondolom, hogy a nyomtatott sajtó nem fog eltűnni, hanem az online felületeken megjelenő tartalmak fognak úgy változni, ahogyan a fényképek változtak át valóságos művészetté – mondta. Véleménye szerint egyre többen fogják felismerni, hogy a kommunikációnak vannak szakmai és technikai alapelvei, amelyeket éppen azért kell betartani, hogy valóban hatásosak, elfogadottak legyenek, és bizonyos társadalomformáló jellegük is megmaradjon, hiszen e nélkül a sajtónak nem lenne semmilyen szerepe, és nem lenne fontos a sajtó. Kijelentette: a sajtó emóciókat közöl, miközben lehetőséget teremt arra is, hogy bizonyos jelenségeket, folyamatokat újragondoljunk, és tulajdonképpen tudatalatti szerepe van az egyén esetében is és a társadalom esetében is. A közösségi portálok is hasonlóan emóciókat közvetítenek, de jelen pillanatban Kelet-Európában – eltérően a világ többi részétől – ez inkább a gyűlölet propagálásában, terjesztésében nyilvánul meg, és sajnálatos módon nem a kulturált vitának és az eredményes véleményütköztetésnek a felülete, hanem a szélsőségek megerősödésének a színtere. Úgy gondolja azonban, hogy ez le fog tisztulni, a nyomtatott sajtó pedig megmarad, de ahhoz, hogy megmaradjon, természetesen erősödnie kell. A nyomtatott sajtó bizonyos szempontból hasonlatos a művészfilmekhez A továbbiakban Ambrus Attila arról beszélt, hogy jelenleg a kelet-európai országokban politikai cenzúráról aligha beszélhetünk, de a gazdasági cenzúra annál erősebben érvényesül. Ezért hangzott itt el, hogy azt a nyomtatott sajtót, amely bizonyos szempontból hasonlatos a művészfilmekhez, valamiféle gazdasági támogatásban kellene részesíteni. Ez a támogatás nem példa nélküli, hiszen az Egyesült Államoktól Pápua Új-Guineáig mindenhol gyakorolják. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy azok a vállalkozások, amelyek megjelentetik a nyomtatott lapokat, kevesebb adót fizetnek, vagy egyáltalán nem fizetnek adót, és így a megmaradt összeget arra fordíthatják, hogy egyre színvonalasabb lapot tudjanak megjelentetni, és ezek a lapok állandóan alkalmazkodni tudnak az újabb és újabb olvasói elvárásokhoz. Hangsúlyozta, hogy a jogi biztonságra is szükség van a terjesztők fegyelmezetlensége miatt, amelyek nagyon sokszor több tízezer lejt lopnak el tulajdonképpen a lapkiadó vállalatoktól, és semmilyen jogi úton ezt nem lehet megtéríteni. Fiatal olvasók nevelésére van szükség Ugyanakkor szükség van arra, hogy fiatal olvasókat neveljünk, ezért fontos az, hogy XII. osztálytól elindítsunk egy olyan programot, hogy minden tizenkettedikes diák az általa kedvelt napi- vagy hetilapot ingyenesen megkapja. Ezt sem mi találtuk ki, Franciaország gyakorolja, hiszen rájöttek, hogy az értő médiafogyasztó élhető társadalmat épít magának, egy olyan társadalomban, ahol elzárt az információ, elbutítjuk és szavazógépekké alakítjuk őket. Mint mondta, szükség van arra, hogy a közkönyvtárakba eljussanak az irodalmi-művészeti folyóiratok, az iskolák könyvtáraiban is ott legyenek, hogy az olvasás ismét visszanyerje azt a szerepét, amellyel rendelkezett a ’90-es fordulat tájékán. – Ez sem lenne különleges jelenség, hiszen arról beszéltünk itt, hogy az amerikai 20-25 éves fiatalok lassan visszatérnek az olvasáshoz, megváltoznak a médiafogyasztási szokásaik. Úgy gondolom, nem kellene elveszíteni azt, ami jelen pillanatban megvan, azaz a nyomtatott sajtót, ha tudjuk, hogy néhány év múlva megváltoznak a médiafogyasztási preferenciák, és egyre többen térnek vissza a nyomtatott újsághoz. Nekünk az a feladatunk, hogy ezt a nyomtatott sajtót, amely reményeink szerint európai színvonalú és magyar szellemiségű, megőrizzük, fejlesszük, azért, hogy amikor erre újra társadalmi igény jelentkezik, tudjunk erre az igényre válaszolni – hangsúlyozta Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője. Borkóstoló a Pilvaxban A kétnapos tanácskozás programjába egy borkóstolót is beiktattak a szervezők a brassói Pilvax vendéglőben. A Pilvax a belváros szívében található, brassói magyar üzletember tulajdonában. Tulajdonképpen nemcsak vendéglátó hely, hanem kulturális események színhelye is, számos kulturális rendezvényt támogat a tulajdonos, Gábor Imre. Mivel a Barcaság nem bortermő vidék, magyar borokat kóstoltunk, elsősorban Villányi és szekszárdi borokat, de a borkóstoló végén megízlelhettük a tokaji aszút is. Protokoll-látogatások és a rozsnyói vár Szombaton hivatalában fogadta a magyar újságírókat George Scripcaru, Brassó polgármestere, Ambrus Römmer Sándor, Brassó megye prefektusa, illetve Adrian Vestea, Rozsnyó polgármestere. Ellátogattunk a rozsnyói várba, amelyet jelenleg gyors ütemben tataroznak, így rövidesen a Barcaság egyik kiemelkedő látványossága lehet. A várat egyes vitatott vélemények szerint a 13. század elején a II. Endre király által betelepített, de 12 év múlva kiűzött német lovagrend építette. Történészek úgy vélik, sokkal valószínűbb, hogy a 14. század végén vagy a 15. század elején emelték, amikor a török gyakran veszélyeztette e vidéket. Feljegyzések szerint 1562-ben János Zsigmond is megfordult a várban. 1612-ben Báthori Gábor fejedelem haddal támadt a városra, mire a lakosság a várba menekült. Báthori kétnapi ostrom után a várat elfoglalta, mivel kút hiányában a védők vize elfogyott, és így kénytelenek voltak megadni magukat. A vár az 1658. évi tatár betöréskor sikeresen állt ellen az ostromnak, majd két év múlva, 1660-ban II. Rákóczi György kancellárja, Mikes Mihály is eredménytelenül ostromolta. 1688-ban a szászok nagy örömmel fogadták Bádeni Lajos őrgróf csapatait, akik viszont kifosztották a várost. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején a kurucok, majd Rabutin serege vonult be, és ez utóbbiak 1718-ban fel is gyújtották Rozsnyót. A tűz átterjedt a várra, épületei a lángok martalékává lettek. Alig állították helyre, 1802-ben hatalmas földrengés rázta meg az erődítményt: leomlott az öregtorony, a kápolna, a raktárak nagy része, a falak pedig megrepedtek. Miután a vár hadi jelentősége megszűnt, állagával senki sem törődött, Rozsnyó vára pusztulásnak indul. Mózes Edith. Népújság (Marosvásárhely) 2014. május 14.Civil Évkönyv bemutatóA temesvári Szórvány Alapítvány 2000–2009 között, tíz éven át kiadta a Romániai Magyar Évkönyvet. Ezt az általános évkönyvet követi a Romániai Magyar Civil Évkönyv,amelynek első, 2013-as kiadását idén májusban jelentette meg a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége, a temesvári Gordian Könyvkiadó gondozásában. A XIX. Bánsági Magyar Napok keretében, szerdán, 2014. május 14-én, 14 órakor kerül sor az Évkönyv bemutatójára, a Magyar Ház Bolyai Termében, a budapesti Európai Utas Alapítvány bemutatkozó előadását követően. A kötetet dr. Bodó Barna szerkesztő mutatja be. Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad) 2014. május 14.Dózsa Györgyről, tények és „belelátások”, művészeti ábrázolások tükrébenDózsa György temesvári kivégzésének 500. évfordulójáról Romsics Ignác budapesti történész, az MTA rendes tagja Haramia és/vagy népvezér? című előadásával emlékezett meg a május 11-én, vasárnap a Temesvári Magyar Nőszövetség. A XIX. Bánsági Magyar Napok keretében, a Belvárosi Református Egyházközség zsúfolásig megtelt Újvárossy Ernő termében sorra került vetített képes előadáson közreműködtek a Csiky Gergely Állami Magyar Színház művészei: Borbély Bartis Emília, Mátray László és Molnos András Csaba. Romsics Ignác történész akadémikus már az előadás bevezetőjében bevallotta: ha csak a bizonyított tényekre szorítkozna, 10-15 percbe beleférne a Dózsa Györgyről szóló előadása. „A történésznek a modern korral kapcsolatban az okoz nehézséget, hogy nagyon sok mindent tud és szelektálnia kell. Dózsa Györggyel és kortársaival, a XV–XVI. századi magyar vezetőkkel, hősökkel kapcsolatos ismereteink sokkal hiányosabbak” – mondta Romsics Ignác, aki előadása első részébe az írásos dokumentumokkal bizonyítható tényeket foglalta bele, az előadás második része pedig arról szólt, hogy ezt a hiányos ismeretanyagot a történelmi emlékezet hogyan dolgozza föl, a különböző társadalmi csoportok, különböző eszmei irányzatok a különböző korszakokban mit láttak bele Dózsa Györgybe. Székely Dózsa György neve egy 1507-ből származó levélben bukkan fel először, amelyet az egyik erdélyi alvajda írt a szebeni szász városvezetőnek. A levélből megtudjuk, hogy 1507 tavaszán a medgyesi vásárból hazatérő szász polgárokat útonállók, haramiák támadták meg, elvették a vagyonkájukat, és egyet közülük meg is öltek. A haramiák közül egyet említ név szerint az okirat: ez Székely Dózsa György. Ennek az első írásos említésnek is született később pozitív olvasata: Dózsa György egy helyi zsarnok tettét torolta meg, aki ostorával hajtotta el az embereket az útjából – fűzte hozzá Romsics Ignác. Legközelebb 1514-ben, Temesvár falai alatt bukkan fel Székely Dózsa György, aki párbajban legyőzött egy török vezető embert (agát). Ezért a tettéért királyi jutalmat ígértek neki, talán nemesi rangra is emelték, és valamivel később Bakócz Tamás esztergomi érsek megbízta a török ellen toborzott keresztes hadak vezetésével. Dózsa György későbbi tetteiről, a temesvári csatáról és kivégzéséről már több, egymástól eltérő változat látott napvilágot. Dózsa György megítélése a XVI. századi krónikások írásaiban erősen negatív, csak a XIX. század elején kezd megváltozni, és Wesselényi Miklósnál, Eötvös Lórándnál kezd pozitívra fordulni, majd az 1848-as forradalmároknál, Petőfinél, Aranynál, Jókainál, később Márki Sándornál, Ady Endrénél válik népvezérré. A XX. században irodalmi művek, művészeti alkotások egész sora állít emléket a népvezér Dózsa Györgynek, de születnek visszafogottabb, eltérő módon is értelmezhető alkotások, mint Székely János Dózsa poémája, aki az akkor fennálló rendszert bírálja Dózsa György alakján keresztül. „Közel 50 évre teljesen megfeledkezett a történetírás és az irodalom is Dózsa Györgyről, de újabban a magyar szélsőjobbnak és a szélső baloldalnak is eszébe jutott a népvezér, akik újból zászlajukra tűzték Dózsa György alakját” – mondta befejezésül Romsics Ignác. Az izgalmas előadást a Csiky Gergely Állami Magyar Színház művészei által felolvasott és elszavalt irodalmi alkotások színesítették. Az eseményt szervező Temesvári Magyar Nőszövetség nevében Szász Enikő elnök megajándékozta Romsics Ignácot Szekernyés János helytörténész A magyarság emlékjelei a Bánságban című könyvével. Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad) 2014. május 14.Mától megszűnik Marosán Tamás büntetőjogi felelősségeMájus 29-én eldőlhet Markó Attila és Silviu Clim sorsa is Marosán Tamás esetében ma, azaz május 14-én lejár a törvény által előírt speciális elévülési határidő, tehát vele szemben ezek után semmiféle körülmények között ebben az ügyben nem indulhat, és nem is folytatódhat eljárás, magyarán ez azt jelenti, hogy a református egyház volt jogtanácsosának büntetőjogi felelőssége megszűnik – tájékoztatta a Szabadságot a Mikó-per másik vádlottja, Markó Attila. A ploieşti-i táblabíróság május 29-re halasztotta a Mikó-ügy fellebbviteli tárgyalását, miután nem sikerült szabályosan beidéznie Marosán Tamást. Az RMDSZ képviselője elmondta: ezen a bíróság várhatóan megállapítja az elévülés tényét, és ha nem kerül sor újabb halasztásra, akár ítélet is születhet az ügyben. A Református Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatása miatt a buzăui bíróság Markó Attilát és Marosán Tamást három-három év letöltendő, Silviu Climet, az igazságügyi minisztérium volt jogi tanácsadóját pedig három év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. PAPP ANNAMÁRIA. Szabadság (Kolozsvár) 2014. május 14.Kisvárdai fesztivál: versenyben a KÁMSZ Csipke című előadása isÖsszesen kilenc erdélyi magyar produkció szerepel a mezőnyben A Kolozsvári Állami Magyar Színház (KÁMSZ) Csipke című előadását is beválasztották a Magyar Színházak XXVI. Kisvárdai Fesztiváljának versenyébe – derül ki a seregszemle hivatalos honlapján közzétett programból. A Máté Angi Mamó című regénye nyomán, Mezei Kinga rendezésében készült produkció mellett három marosvásárhelyi előadást hívtak meg a versenybe, drámaíróként mindhármat Székely Csaba jegyzi. Ezek a következők: Hogyne, drágám! (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, rendező: Sebestyén Aba), Alkésztisz (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata, r.: Sorin Militaru), Szeretik a banánt, elvtársak? (Yorick Stúdió, r.: Sorin Militaru). A többi erdélyi versenyelőadás: Nyikolaj Koljada – Murlin Murlo (Gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház, r.: Barabás Árpád), Gogol – Revizor (Csíkszeredai Csíki Játékszín, r:. Parászka Miklós), Forgách András – A fiú (Nagyváradi Szigligeti Színház, r.: Forgách András), Kincses Réka – A Pentheszileia-program (Marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, r.: Kincses Réka), Shakespeare – Hamlet (Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, r.: Bocsárdi László). Versenyen kívül láthatja a közönség Kormos István Kormos képpel mutogat című bábelőadását a Nagyváradi Szigligeti Színház Lilliput Társulatának előadásában, Rumi László rendezésében. A június 20-a és 28-a között zajló fesztivál keretében a kolozsvári színészzenekar, a Loose Neckties Society is koncertezik. A részletes program megtalálható a szinhaz.w3h.hu oldalon. Szabadság (Kolozsvár) 2014. május 14.Takarítsunk együtt Páncélcseh templománál!Lassan megközelíti a százat azoknak az önkénteseknek a száma, akik jelentkeztek a Kolozsvári Református Egyházmegye (KRE) hétvégi szórványprogramjára: a ma már csak négy lelket számláló páncélcsehi egyházközség mintegy 800 éves, romos templomának udvarát-kertjét takarítják ki. E kezdeményezés szép közös „nyitánya” annak az átszervezési-megújulási lendületnek, amely az egyházmegyét, annak különféle szervezeteit jellemzi az utóbbi bő egy évben. A szombati munkálkodással kapcsolódik be a kolozsvári egyházmegye a Szeretethíd nevű Kárpát-medencei Református Önkéntes Napokba, amely alatt minden egyéni vagy csoportos jelentkező a saját tartózkodási helyén végez építő jellegű önkéntes munkát. Jó dolog, ha valahol erősnek is látjuk egymást – mondta a kezdeményezés kapcsán Lengyel István magyarfenesi lelkipásztor, missziói előadó. A sírkövek többsége is eltűnt, bár ki tudhatja, mit rejt a derékig érő gaz. Szabadság (Kolozsvár) 2014. május 14.Magyarabb lesz a városünnep MarosvásárhelyenBár a magyar nemzetiségű marosvásárhelyi lakosok rendszeresen felróják a városvezetésnek, hogy egyre inkább háttérbe szorulnak a magyar rendezvények a városnapokon, Peti András alpolgármester szerint a kínálatra idén már nem lehet panasz. Az elöljáró elmondta, sikerült színvonalas kínálatot összeállítani, és külön kiemelte a csütörtöktől látogatható főtéri virág- és kézműves vásárt, valamint a két Omega-koncertet. Újdonság a magyar plakát Peti András elmondta, a kedden elkezdődött, vasárnapig tartó rendezvénysorozat egyik újdonsága, hogy a kiemelt magyar nyelvű rendezvényekre idén magyar nyelvű plakátokkal is hívogatják a nagyérdeműt. Megtudtuk, a városháza felhívására idén a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Marosvásárhelyi Örmény Kulturális Egyesület szervezi a magyar jellegű rendezvényeket. Az alpolgármester elmondta, a városnapokra idén 260 ezer lejt költött a helyi önkormányzat, de számos helyi magánvállalkozó is támogatta a rendezvényeket. A városháza idén kedvezményesen biztosított helyet a hagyományos termékeket készítő mestereknek, a kisvállalkozóknak, a könyvforgalmazóknak. A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület székházában kedden textil- és üvegképekből, magyar népi motívumokkal díszített bútorokból álló kiállítás nyílt, amelyet naponta 14–17 óra között lehet megtekinteni, délután pedig a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban tartották meg az immár hagyományosnak számító, népszerű magyar nótaestet. Csütörtökön 19 órától ugyanott az Oda vagyok magáért című operett- és sanzonesten vehetnek részt az érdeklődők. Szintén csütörtökön, 19 órától a Művészeti Gimnázium dísztermében operaest lesz. Május 16-án, pénteken 17 órától a Mihai Eminescu Ifjúsági Házban az oltszakadáti néptáncegyüttes lép fel, majd 19 órától a marosvásárhelyi fiatalokból álló Vecker együttes koncertezik. Tízezreket várnak az Omegára A Marosvásárhelyi Napok keretében kétszer is fellép az Omega együttes: a legendás zenekar szombaton 19.30-tól a Vártemplomban mutatja be Oratórium című művét, vasárnap pedig a Ligetben koncertezik. A szervezők közölték: a templomban a helyek száma korlátozott, és a gyülekezet presbitereinek határozata alapján meghívókat kell igényelni. Csupán 700 személyt engednek be az épületbe, a többi érdeklődő a templom és a várfal közötti részen, óriási kivetítőn nézheti, hallgathatja az előadást. Ötvös Emese lelkész elmondta: az Omega mindig jótékonysági céllal adja elő az Oratóriumot, így a nyomtatott belépőket adomány fejében vehetik át az érdeklődők. „Azt szeretnénk, ha a begyűlt összegből sikerülne rendbe tenni a templom déli oldalán levő freskót. Erre már elkészített tervünk is van" – tette hozzá. Vasárnap este a marosvásárhelyi Ligetben tartott második Omega-koncertre ingyenes a belépés. „Már más megyékből is érdeklődtek az Omega- koncert iránt. Szerintem a Ligetben legalább 20 ezer ember fog összegyűlni, s a sportcsarnoknál, ahol ki lesz vetítve a koncert, ugyanannyi" – mondta Peti András. Kolozsvári városnapok: a pécsiek biztosítják a magyar jelleget Mivel a magyar civil szervezetek az augusztusi Kolozsvári Magyar Napokra tartogatják programjaikat, a május 23–30. között zajló kolozsvári városnapok magyar jellegű rendezvényeit pécsi meghívottak fogják biztosítani – tudtuk meg Kinizsi Zoltántól, a városháza szakreferensétől. Elmondta, a városvezetés meghívta Pécs polgármesterét, Páva Zsoltot és a baranyai megyeszékhely több kulturális és civil szervezetét, továbbá a pécsi mazsorettcsoport is Kolozsvár vendége lesz. A városünnep keretében magyar gasztronómiai napot is szerveznek, amelyen a Pécs környékére jellemző ételeket egy hatfős pécsi küldöttség fogja elkészíteni. A pécsi mazsorettcsoportot a városnapokat megnyitó május 23-ai ünnepi felvonuláson és 24-én 17 órától a Deák Ferenc (Eroirol) utcában is meg lehet tekinteni. A pécsi civil szervezetek képviselői az Európai Kulturális Főváros projekt kapcsán folytatnak megbeszéléseket a Kolozsvár Európa Kulturális Fővárosa 2021 Egyesület képviselőivel. „Különösen fontos ez a látogatás két okból is: egyrészt Kolozsvár és Pécs testvérvárosi kapcsolatát új alapokra szeretnénk helyezni, hogy hatékonyabb legyen az együttműködés különböző szakterületeken. A második ok tulajdonképpen az elsőhöz kapcsolódik, ugyanis Pécs önkormányzata hatékony segítséget tud nyújtani az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésében, tekintve azt, hogy Pécs már 2010-ben megkapta ezt a címet" – magyarázta a szakreferens. Kiss Előd-Gergely, Simon Virág. Krónika (Kolozsvár) 2014. május 14.Erdei útdíjakHa valaki meg is úszta, hogy ne torkolljon családi örök haragba a rendszerváltás utáni tulajdon-visszaszolgáltatás, a bosszúságoknak csak egy részétől menekült meg. Parlagon maradt földek, pénzhiány miatt roskadozó udvarházak, szétlopott ingatlanok borzolták az idegeket, és apasztották az emberek türelmét, elszántságát. Az erdőtulajdonosok sem jártak sokkal jobban: saját hiányos ismereteik következtében, a gyors meggazdagodási vágy nyomán sokkal jobb sorsra érdemes erdők mentek pocsékba, de még a törvény is le-lesújtott az erdő-magántulajdon vulgáris értelmezésének bűnébe esettekre. A kezdeti vadnyugat után az úgynevezett konszolidálási szakasz „áldásait” nyögik az erdőgazdák és közbirtokosságok egyaránt. A szervezkedés ugyan némi rendet teremtett, de a korábbi egyeduralkodó állami erdőgazdálkodási vállalattól, a Romsilvától való elválás korántsem fájdalommentes. Több helyen évekbe telt, míg a jogerősen visszakapott erdőkből kivonult az állam, nyomában hirtelen támadt tisztások, évek óta gondozatlan, már-már használhatatlan állapotba került erdei utak vártak a gazdákra. Ám még így is sok helyen kénytelenek voltak visszakönyörögni magukat a Romsilva védőszárnyai alá. Jogszabály kötelezi ugyanis a tulajdonosokat szakmai konzultáns alkalmazására, s a magánerdészetek nemcsak meglehetős lassúsággal jöttek létre, de árképzésük sem veszi figyelembe a néhány száz lejes téesznyugdíjból élők pénzügyi lehetőségeit. Miközben ugyanaz a törvényalkotás a Romsilva tulajdonában hagyta az erdei utakat, az erdőbirtokok egyetlen megközelítési lehetőségét. A cég pedig úthasználati díjat kér annak fejében, hogy a gazda eljusson a családi jussból maradt bükkösig. Mint a hűbérrendszer idején, amikor a földesúr birtokán nem lehetett csak úgy, szabadon átkocsikázni. Ezt az anomáliát igyekszik felszámolni egyre több önkormányzat azzal, hogy szorgalmazza az erdei utak közösségi tulajdonba való átadását. Bár egyesek szerint ezt sem kellene elsietni, mivel éppen az utak gondozatlansága akadályozza meg a masszív falopásokat. Romsilva-útdíj mellett. Csinta Samu. Krónika (Kolozsvár) 2014. május 14.Hiánypótló előadást rendezett az UMEPályázati lehetőségek EU-s forrásokból 2014-2020 címmel rendezett szakmai előadást az Udvarhelyszéki Mezőgazdászok Egyesülete (UME) kedden délután. Az érdeklődők egyebek mellett megtudhatták, milyen lehetőségeik vannak az elkövetkezendő hét évben azoknak, akik EU-s pályázat segítségével szeretnének pénzt lehívni tevékenységük fejlesztésére. A rendezvény meglehetősen nagy érdeklődésre tette szert, a székelyudvarhelyi gazdák mellett más udvarhelyszéki települések (Székelykeresztúr, Szentegyháza, Felsőboldogfalva, Gyergyószentmiklós stb.) állattartói, növénytermesztői és kistermelői is részt vettek a képzésen. Az előadást az Evol Consult cég pályázatírással és tanácsadással foglalkozó szakemberei tartották, akik már számos sikeres mezőgazdasági és más jellegű pályázat megírását és elszámolását bonyolították le. Székelyhon.ro 2014. május 14.A tisztánlátás érdekébenA zsidó lakosság számának alakulása a 19. század második felében és a 20. század első évtizedeiben Gyergyószentmiklóson: 1857–1869: 15 fő. 1880: 8 fő. 1890: 39 fő. 1900: 177 fő. 1910: 321 fő. 1920: 270 fő. 1930: 619 fő. A Gyergyói-medencét jelentő gyergyószentmiklósi járásban 1920-ban 592, a gyergyótölgyesi járásban pedig 471 izraelitát írtak össze. Őket az erdő faanyaga vonzotta a Gyergyói-medence településeire. Az első világháború előtt mint fakereskedelemmel és fakitermeléssel foglalkozó szakemberek kerültek Gyergyószentmiklósra. Számuk az agrárreformnak köszönhetően is emelkedett. Ők ugyanis tudták, hogy olcsó áron fához fognak jutni a kisajátítás által veszélyeztetett nagy erdőtulajdonosok részéről. A gyergyószentmiklósi székelyek és a magyarörmények testvérgyülekezetként fogadták a zsidó közösség tagjait. Helyet adtak nekik az Ipartestületben, a Kereskedői Körben, támogatták a zsinagóga felépítését. Ha Gyergyó lakossága nem lett volna nyitott a zsidó közösséggel szemben, nem növekedett volna itt olyan gyorsan a 20. század első felében a zsidó lakosság számaránya. A korabeli Gyergyószentmiklós népességének a megoszlására vonatkozóan két évet emelnék ki: 1921 decemberében a román hatóságok 9290 személyt írtak össze Gyergyószentmiklóson. Ebből magyar 8784, zsidó 209, román 159, szerb 51, német 45, szász 23, orosz 12, bulgár 2, török 1 volt, 5 személy pedig nem nevezte meg nemzetiségét. Az 1930-as évi népszámlálás adatait a Székely Szó szerkesztője a következőképen mutatta be: „Az összlakosság száma 10341. Ebből férfi 4969, míg nő 5372, tehát 403-mal több nő él városunkban, mint férfi. A lakosság 1561 házban lakik, tehát minden lakóházra 7 személy esik. Vallás, hit és felekezet szerint következő az eloszlás: görög keleti 174, görög katolikus 501, római katolikus 8390, örmény katolikus 179, református 494, izraelita 624, lutheránus 15, evangélikus 23, unitárius 9, adventista 28, vallás nélküli 4.” A horthysta Magyarországon nem üldözték a zsidókat, nem szerveztek ellenük pogromokat, mint ahogy az Antonescu tábornagy Romániájában történt. 1940-től 1944 márciusáig 180.000 zsidó menekült Magyarországra. Magyarország német uralom alá kerülése után kezdődött meg a zsidók összegyűjtése, majd gettóba való szállítása. Nem lehetett ez másképp Gyergyószentmiklóson sem. De Örményi Antal rendőrkapitány inkább lemondott tisztségéről, mintsem megszervezze a gyűjtőtábor létrehozását. Gyergyószentmiklós magyar lakossága mindent elkövetett a zsidó városlakók megmentéséért. Nem rajtuk múlt, hogy ez 1944. május 3-án nem sikerült. A németek a nekik alárendelt hatóságokat rákényszeríttették a parancs teljesítésére. 1990 után a Holokauszt-megemlékezések során a nem magyar vezérszónokok néha burkoltan, esetenként pedig nyíltan a gyergyószentmiklósi magyarokat tették felelőssé a hetven évvel ezelőtt történtekért. 1992-ben a korabeli prefektus, Voşloban tett ilyen jellegű megbélyegző kijelentést, most pedig a külügyminisztérium megbízottja a magyarokat marasztalta el. Szerencsére Szmuk Éva néni román nyelven elmondott emlékezésében kiemelte, hogy a Vaskertesben sokkal jobb viszonyok voltak, mint bárhol máshol a gyűjtőtáborokban. Ennek ellenére a szervezők a megemlékezések során bélyeget hagytak rajtunk, az iskola homlokzatán. Hadd érezze a Vaskertes iskola tanulója ősei kollektív bűnösségét az 1944. május 3-án történtekért. Garda Dezső. Székelyhon.ro 2014. május 14.Budapesten köszöntötték a 85 éves Kányádi SándortAz idén 85 esztendős Kányádi Sándor Kossuth-díjas költőt köszöntötték barátai, pályatársai és tisztelői születésnapja alkalmából kedden a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Az ünnepségen Kányádi Sándor verseit Havas Judit előadóművész és Őze Áron színművész mondta el, a megzenésített költeményeket a Kaláka együttes adta elő. Kányádi Sándor az ünnepségen elmondta: az az igazi költő, akinek halála után évszázadokkal is mondják a verseit, ilyen például Petőfi Sándor. Hozzátette, hogy az ő Magyarországa addig terjed, ameddig a magyar nyelv, és ezt az általa nagyon szeretett országot addig szolgálja, ameddig csak tudja. "Minden művészetek közül a magyar költészetet tartom a legszebbnek, a legfontosabbnak" - hangsúlyozta Melocco Miklós szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja köszöntő beszédében. Hozzátette, hogy hiába tud fejből egy verset, elmondani képtelen, mert meghatódik a szavak, a gondolatok szépségétől. Úgy fogalmazott, hogy ők Kányádi Sándorral barátok és sok időt töltenek együtt, verseit olvasva mégis gyakran megdöbben, hogy ismeri annak ma élő szerzőjét. Kányádi Sándort hite és vallomása szerint az a cél vezeti egész életében, hogy a Kárpát-medencében és mindenhol, ahol magyarok éltek és élnek, a magyar költészetet közelebb vigye kicsikhez és nagyokhoz egyaránt - mondta E. Csorba Csilla irodalomtörténész, a PIM főigazgatója. "Napi szinten érezzük a mával foglalkozó, nagyon is modern gondolkodását, törődő szeretetét, a veszélyeztetett emberi értékekért szóló szelíd bátorságát, egyetemes igénnyel mérhető költészete mellett is fontos, gyakorlatias jelhagyó tevékenységét" - tette hozzá. Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke arról szólt, hogy Kányádi Sándor "két lábon járó eleven példája annak, amikor a szó és a tett, a költészet és az élet egy és oszthatatlan". A programot az MMA, a PIM, a Magyar Írószövetség és a Digitális Irodalmi Akadémia szervezte. maszol.ro 2014. május 14.Románia az oroszokéval azonos jogokat követel az Ukrajnában élő román közösség számára isA kijevi hatóságoknak tárgyalniuk kell a kelet- és dél-ukrajnai orosz kisebbség képviselőivel, de Románia nem támogatja, hogy az orosz kisebbség képviselőit az esetleg megrendezendő nemzetközi kerekasztal-tárgyalásokra is meghívják - jelentette ki Traian Băsescu államfő kedden, miután Románia álláspontjáról egyeztetett Victor Ponta miniszterelnökkel. "Ha Kijevnek sikerül megállapodnia az orosz kisebbség képviselőivel a nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik megőrzését szolgáló jogokról, Románia azonos jogokat fog követelni az Ukrajnában élő román közösség számára is" - mondta Băsescu, arra utalva, hogy elfogadhatatlannak tartaná, ha az oroszok kivételezett státusra tartanának igényt Ukrajna kisebbségei között. Úgy értékelte: Oroszország célja Ukrajna föderalizálása és az ukrán elnökválasztás megakadályozása. Mint mondta, Kijevnek mindent meg kell tennie - ha lehet, vérontás nélkül -, hogy az egész országban, beleértve Donyeck és Luhanszk megyét is, korrekt módon és teljes biztonságban bonyolítsák le a május 25-i választásokat. "Ha az elnökválasztáson két megye nem vesz részt, akkor az új elnök legitimitását nem fogja Ukrajna minden állampolgára elismerni, és az egyenértékű lesz ezen megyék elvesztésével" - mondta Băsescu. Moldova vonatkozásában Băsescu kifejtette: Románia azt szorgalmazza, hogy már az Európai Tanács május 27-i rendkívüli ülésén írják alá az Európai Unió és Moldova társulási egyezményét és a szabadkereskedelmi megállapodást, "ha ez technikailag lehetséges". Az elnök szerint ez lehetőséget biztosítana arra, hogy még a nyári vakáció előtt több ország is ratifikálja a dokumentumokat, amelyek aláírását eredetileg az Európai Tanács június 27-i rendes ülésére ütemezték be. Az elnök úgy értékelte: Moldovát akkor fenyegeti a legnagyobb veszély, ha Odessza is destabilizálódik, mert az Moldova oroszbarát szakadár területét, az Odesszával szomszédos Dnyeszter-mentét is "magával rántaná". Moldovának alaposan meg kell fontolnia, mit ér az alkotmányban rögzített semlegessége olyan körülmények között, amikor azt nem tartják tiszteletben és területén "megszálló csapatok" állomásoznak - vélekedett Băsescu, a magát függetlennek tartó Dnyeszer-mentén két évtizede jelen lévő orosz "békefenntartó" csapatokra utalva. Az államfő szerint Moldovának törölnie kellene alkotmányából a semlegességre vonatkozó megkötést, hogy az ország kérhesse felvételét a NATO-ba. (mti) Transindex.ro 2014. május 14.Tőkés László: az egységesülés felé tart a nemzet"Eggyéválófélben" van a nemzet, miután sikerült megfordítani azt a folyamatot, amelyben "szétfejlődött, elhidegült" egymástól a sokfelé szakított magyarság - mondta szerdán, Győrben, európai parlamenti választási kampányrendezvényen a Fidesz-KDNP listájának harmadik helyén induló Tőkés László. A politikus kijelentette: "a testvéri kapcsolat a legfontosabb aranyfedezete a közös érdekérvényesítésnek", a nemzeti együttműködés rendszerében megvalósult legátfogóbb nemzeti egység pedig nem állhat meg a határon, hanem arra van szükség, hogy "terjedjen ki az egész nemzetre". Negyedszázada kettős rendszerváltoztatás történt, hiszen a berlini fal és a vasfüggöny leomlásával a kommunizmus ideológiája bukott meg, amely "nemzetünket tönkretette, megalázta, kisemmizte", ugyanakkor a nemzetpolitika révén a trianoni határokat is lebontották - mondta. Tőkés László kifejtette, hogy a határok feletti nemzetegyesítést először az első Orbán-kabinet idején emelték az állami politika részévé, majd a 2002-es kormányváltást követő lenullázás után 2010-ben indulhatott tovább a folyamat. Szavai szerint 2010-ben a magyar polgárok a nemzetegyesítésre és az Európai Unióra szavaztak, "a magyar unióra az Európai Unióban". Kiemelte, hogy a Fidesz-KDNP nemzeti listát állított az EP-választásokra, hiszen az ő személyében a harmadik helyen erdélyi, a kilencediken és a tizediken pedig kárpátaljai és délvidéki politikust indítanak. A képviselőjelöltekről szólva Tőkés László megjegyezte: nem elég a szakmaiság, elengedhetetlen az indulók erkölcsi, hitbéli hozzáállása. A politikus arról is beszélt, hogy - hosszú ideig tartó meghunyászkodásra szoktató politika után - "ez a kormány Orbán Viktor példája szerint kiáll a pástra és vállalja a konfliktust". MTI 2014. május 15.Megtört a jég Háromszéken isUzon község önkormányzata – Háromszéken elsőként – elfogadta azt a határozatot, amelyben kifejezésre juttatják igényüket, hogy a többi 152 székelyföldi önkormányzattal közösen egyetlen, önálló közigazgatási régióba akarnak tartozni, amely a Székelyföld nevet viselje, és amelynek különleges jogállását egy sarkalatos törvény szabályozza és ahol a magyar nyelv is hivatalos nyelv. Kiemelt jelentőségű, hogy a határozat ezúttal is egyhangú szavazással született meg, pártállástól függetlenül az összes helyi képviselő megszavazta azt. Bízunk benne, hogy a Székely Nemzeti Tanács felkérésének egyre több önkormányzat tesz eleget, a törvény adta autoritásukkal felmutatva azt a lakossági igényt, amelynek népszavazás által megerősítését a hatóságok antidemokratikus módon megakadályozták. A sajtóban is megjelent vélekedésekkel ellentétben ez a lépés igen nagy jelentőséggel bír, jól mutatja ezt az is, hogy a határozatot elsőként elfogadó Gyergyószentmiklós önkormányzata már választ is kapott az Európa Tanács főtitkárának hivatalától. Ebben a hivatal jelzi, hogy megkapta a határozatot, illetve tájékoztatásul továbbította azt az Európa Tanács illetékes testületeinek, s biztosította a dokumentumot megküldő polgármestert, hogy munkájuk során figyelembe fogják venni azt. Minél több határozat érkezik meg az elkövetkező időszakban Strasbourgba, Brüsszelbe, Genfbe annál inkább várható, hogy azoknak konkrét eredménye lesz. A Székely Nemzeti Tanács Sajtószolgálata. Erdély.ma 2014. május 15.Behívókat kézbesítenek – Háborúra készülünk?Románia megyei katonai parancsnokságai ma kezdték levélben behívni azokat a 20 és 35 év közötti férfiakat, akik a közelmúltban nem voltak orvosi vizsgálaton és katonai szolgálatukat teljesítették – írja a magyarhirlap.hu. A levelek helyi információk szerint egészségügyi állapotfelmérés céljából érkeznek. Közben a kormányfő kedden a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) összehívását kezdeményezte az ukrajnai válság fejleményeire hivatkozva, a hivatalos információk azonban arról szólnak, hogy Románia nincs veszélyben. Romániában a katonai szolgálat már nem kötelező, a sorozás azonban igen. Az érvényes jogszabályok szerint a fiataloknak 18. életkoruk betöltését követő fél éven belül jelentkezniük szükséges a lakhelyükhöz legközelebb eső katonai központban. A központban az adatok felvétele mellett egészségi vizsgálaton is részt kell venniük, ahol megállapítják milyen fegyvernemben alkalmazhatók amennyiben mégis hadrendbe állítanák őket. Victor Ponta kormányfő kedden a Legfelsőbb Védelmi Tanács összehívását kezdeményezte. „A törvénytelen népszavazások láttán, az ukrán alkotmány és a nemzetközi jog megsértésének folytatódása közepette, továbbá orosz hivatalos személyek Románia elleni provokációival szembesülve Romániának hivatalos és egységes álláspontot kell képviselnie, amely csak egy alapos elemzés és döntés eredményeként alakítható ki" – indokolta a miniszterelnök. Ezzel ellentétben Traian Basescu államfő úgy értékelte, hogy egy ilyen lépés rossz üzenet lenne, olyan körülmények között, amikor Románia nincs veszélyben, és más NATO-tagállamok sem tettek ilyen lépést. Ezért nem is hívta össze a Tanácsot. Azonban a CSAT nemcsak az államfő kezdeményezésére, hanem tagjainak legalább egy harmadának kérésére is összehívható: erre hivatkozva jelentette be Ponta, hogy a nemzetbiztonsági testületben résztvevő miniszterek kezdeményezték a védelmi tanács összehívását – számol be a magyarhirlap.hu. Erdély.ma 2014. május 15.Letölthető Word dokumentum (DOCX)Muzsnay Csaba cikksorozata: Egy Székelyföld autonómiájáért tünteto helyzetelemzése Erdély.ma, 2014. máj. 15. Egy Székelyföld autonómiájáért tünteto helyzetelemzése 1. Helyzetünk okairól Erdély.ma, 2014. máj. 16. Egy Székelyföld autonómiájáért tünteto helyzetelemzése 2. Az RMDSZ-rol Székelyhon.ro, 2014. máj. 19. Egy Székelyföld autonómiájáért tünteto helyzetelemzése 3. Az RMDSZ 1996 után Erdély.ma, 2014. máj. 22. Egy Székelyföld autonómiájáért tünteto helyzetelemzése 4. Magyarországi helyzetkép 1996-tól napjainkig Erdély.ma, 2014. máj. 24. Egy Székelyföld autonómiájáért tünteto helyzetelemzése 5. EP-választások, Magyar pártok, Autonómia-küzdelem Erdélyben Erdély.ma, 2014. máj. 24. Egy Székelyföld autonómiájáért tünteto helyzetelemzése 6. Az RMDSZ napjainkban 2014. május 15.Minek nekünk csendőrség?Megszokhattuk már, Romániában vannak egyenlők és egyenlőbbek. A kisemberekkel ugyanúgy, egyenlően bánnak, másokkal „egyenlőbben”, azaz kivételezően. A legegyenlőbb – legkivételezettebb – éppen az állam, amelynek normális körülmények között példát kellene mutatnia pártatlanságból, biztosítania kellene az esélyegyenlőséget. A napokban érkezett a hír: lejárt a csendőrség együttműködési szerződése Barót város önkormányzatával. Meg szerették volna hosszabbítani, hogy továbbra is ingyen székelhessenek az önkormányzat épületében. A képviselő-testület zöme ezzel nem értett egyet, ráadásul kiderült: a csendőrök munkájával is elégedetlenek. Amazok meg – többek között – azzal védekeznek, önállóan nem tehetnek semmit, csakis a rendőrséggel közösen. Akkor pedig felmerül a kérdés: minek nekünk csendőrség? Romániában a polgárinak kikiáltott rendőrség mellett fenntartjuk – mindannyian közösen, adólejeinkből – a csendőrséget is, amely meghatározás szerint katonai szervezet. Ráadásul a rendőrség feladatkörének töredékét végzi. Mindeközben európai elvárás a rendfenntartók polgáriasítása. Így ismét felvetődik a kérdés: mi szükség rájuk? Ha a bűnözési helyzet megköveteli, akkor a már létező rendőrség állományát kellene bővíteni, nem pedig még egy külön struktúrát fenntartani. Olcsóbb és hatékonyabb is lenne. A román állam legnagyobb háromszéki beruházása a sepsiszentgyörgyi csendőrlaktanya. A második az épülőfélben levő rendőrségi székház. Előbbi akkora, hogy elfér benne a rendőrség, és még csendőr-továbbképző iskolát is működtetnek ott. De akkor meg miért ragaszkodnak az újabb belügyes épületkolosszushoz? Az állam mindenféle adókkal és illetékekkel terheli polgárait. Amennyiben a kisember egy napot is késik a befizetéssel, kiróják a büntetőkamatot – amikor viszont az államnak kellene fizetnie, kamatmentesen késhet. Vissza Barótra: a városnak miért kellene ingyen a csendőrség rendelkezésére bocsátania ingatlanját? Ha másnak adná bérbe, pénzt kapna érte. A csendőrség miért kivétel? Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. május 15.A dél-tiroli minta (Kampányban az RMDSZ)Az áhított székelyföldi és a működő dél-tiroli autonómiáról esett szó kedd este Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében az RMDSZ, az MPP és a Sepsiszéki Székely Tanács közös szervezésében lezajlott találkozón, viszonylag népes hallgatóság előtt. A rendezvényt Hozzuk el Dél-Tirolt Erdélybe! címmel hirdették meg, mely az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltlistájának harmadik helyén levő Vincze Lóránt jelszava. A bejáratnál osztogattak néhány színes nyomtatványt: a Háromszékre látogató EP-jelölt pontokba tömörített programja mellett egy vékony receptkönyv az uniós országok és a székelyek egy-egy jellegzetes ételével, de egy igazán érdekes olvasnivaló is volt, a dél-tiroli autonómia történetéről 1914-től 1992-ig. A dél-tiroli autonómiaforma az, amire mi leginkább vágyunk – jelentette ki az est házigazdájaként Markó Attila parlamenti képviselő, mielőtt átadta a szót Vincze Lórántnak, aki a szövetség által benyújtott (és az EB által visszadobott) európai polgári kezdeményezés részleteit kidolgozta. Az RMDSZ külügyi titkára, a FUEN egyik alelnöke Kisebbségvédelem és önrendelkezés az EU-ban – a többfordulós játszma állása címmel tartott vetített képes előadást. Ismertette az Európai Unió létrejöttének körülményeit, és elmagyarázta, hogy a gazdaság az a közös nevező, amiben minden alapító állam érdekelt volt, és sokáig e kérdés körül forgott minden, egyéb értékekről politikai szinten nem tárgyaltak. Románia hétévi uniós tagsága után sem sikerült kisebbségbaráttá tenni az EU-t, de sokáig nem seperhető félre az őshonos kisebbségek ügye – fejtette ki Vincze, aki szerint a székely autonómiakövetelések még nem érték el az EU ingerküszöbét, de az Európai Néppártnak már az alapprogramjában és a választási programjában is szerepel a kisebbségvédelem. A mi autonómiaküzdelmünk Bukarestben fog eldőlni, de nem mindegy, hogy ehhez milyen hátszél érkezik Brüsszelből, és ennek a megteremtéséhez kérik a támogatást. A dél-tiroli autonómia küzdelmes, több évtizedes történetét René Tumler, a dél-tiroli Néppárt ifjúsági szervezetének elnöke ismertette: az osztrák többségű vidéket 1919-ben csatolták Olaszországhoz, az erőszakos olaszosításra előbb „földalatti iskolák” létrehozásával, a második világháború után autonómiamozgalommal válaszoltak. Előtte, a fasiszta uralom alatt tömeges áttelepedésre is kényszerültek sokan, az olasz–osztrák tárgyalások pedig 1957-ben az ENSZ közvetítésével kezdődtek meg. Az első autonómiastatútum után még folytatódó olaszosításra merényletek sorozatával válaszoltak (ezek nem emberek ellen irányultak, mindössze egy olasz áldozatuk volt), így jött létre a második autonómiastatútum, ami megteremtette a nyelvi egyenlőséget és a közintézményekbeli arányosságot: ettől, a hetvenes évektől kezdve számítják az autonómiát. Ami egyre bővül: ma már a dél-tiroli adók 90 százaléka kerül vissza a mintegy félmilliós lélekszámú, 70 százalékban német ajkúak által lakott tartományba (ahol az olaszok és a kisszámú ladinok is jól érzik magukat), és az ott elfogadott törvényeket már nem vizsgálja felül az olasz parlament. A dél-tiroli önkormányzatnak jelenleg első- és másodrangú törvényhozási jogai vannak (nem csupán az oktatásról és kultúráról, hanem kutatásról, turizmusról, mezőgazdaságról, úthálózatról, környezetvédelemről, energiapolitikai kérdésekről is szabadon dönthet, csak a közegészségügy, rendőrség, ipar esetében korlátozottan), de már vannak teljes függetlenséget követelő hangok is. Ez Tumler szerint nem megvalósítható, a teljes autonómia azonban (amelyben csak a külügy és a pénznem közös) közeledni látszik. A Sepsiszéki Székely Tanács elnöke, Gazda Zoltán kérdésére válaszolva Tumler elmondta: az autonómia eléréséig a dél-tiroli Néppárt egyedül képviselte az ott élő osztrákok érdekeit, csak utána jelent meg néhány kisebb párt, de a Néppárt a legutóbbi választásokig abszolút többséggel rendelkezett a tartományi törvényhozásban, ezért nem kellett egyeztetnie más alakulatokkal. Most már van koalíciós partnere, de még mindig a legnagyobb politikai erő a térségben. Az autonómia elsősorban nemzeti szempontból volt fontos, de gazdaságilag is előnyös. A helyi adottságokat felmérve gyümölcstermesztésre, állattenyésztésre és turizmusra összpontosítottak, és próbálták a kis helyi vállalkozásokat támogatni; a jogalkotásban mindig figyelembe vették a szakmai tömörülések, szervezetek véleményét, és ez eredményes módszernek bizonyult, ma minden negyedik európai áruházban dél-tiroli almát árulnak. A minta meghonosítására a romániai magyarságnak azt tudja ajánlani, hogy tárgyaljon az állammal: meg kell találni a közös pontokat, és „adni kell valamit, hogy kérni lehessen”. Demeter J. Ildikó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. május 15.HírsalátaORTODOX EGYHÁZFŐ ÜZLETE. Daniel pátriárka nem hazudtolja meg találékony üzletember voltát. Legújabban piacra dobtak egy JesusChips nevű terméket, melyen a Megváltó képe látható, de csak három napig, hisz a hívő ember olyan táplálékot, melyen Krisztus képe látható, nem fogyaszt el. De miután eltűnik a krumpliszelet-ropogósról, szívesen elfogyasztja, így a piac él, a vásárlók száma nem csökken, ami nagy örömmel tölti el az ortodox egyház fejét, mert a bevétel folyamatos. (Adevărul) NINCS PÉNZ VÍZI MENTŐKRE. A kormány bejelentette, hogy a tengerparti vízimentő-szolgálat költségeit ezentúl a helyi városi tanácsok fizetik. A vízi mentők fizetése, a figyelőtornyok és az elsősegély pontok karbantartása közel 4 millió lejbe kerülne, ám erre sem a megyei tanácsnak, sem a helyi önkormányzatoknak nincs elkülönített keretük. A Konstanca megyei polgármesteri hivatalok szerint, ha a kormány nem utal ki pénzt, vízimentő-szolgálat nélkül maradhat a román tengerpart a nyáron. (Nagyvarad.ro) JÓL VAN AZ ÚGY. A Román Vasúti Társaság elutasította a Brassói Polgármesteri Hivatal kérését, hogy korszerűsítés céljából átvehesse a nagyállomás épületét. Azt állítják, 2007-ben uniós alapokból felújították már, és helyiségeit vasutasok, külső vállalkozók használják, bérlik. Ennek dacára Brassó vezetői nem mondanak le arról, hogy a nagyállomásból korszerű, európai normák szerint működő városkaput létesítsenek. (Marosvásárhelyi rádió) AZ ELNÖKI PALOTÁBA VÁGYIK A BOHÓC. Az Antena 3 igazgatója bejelentette, hogy kérni fogják az elnöki hivataltól Mircea Badea akkreditálását az Cotroceni Palotába. A bohóckodásáról és erős Băsescu-ellenességéről ismert sajtós azt nyilatkozta: első alkalommal azt megkérdezné az államelnöktől: „Ismerve az Ön nagy külpolitikai tapasztalatát, véleménye szerint hány üveg vodkát fogyasztott el Rogozin nyilatkozata előtt?” (Jurnalul naţional) FOGY A ROMÁN. Románia lakossága 2050-ben várhatóan nem éri el a 16 milliót sem. A Ceauşescu-féle „népesedési politikát” követően, 1989 után a lakosság létszáma jelentősen megcsappant. 25 évvel ezelőtt évente csaknem 315 ezer gyermek született, húsz évvel később számuk közel a felére esett vissza – derül ki a Gândul összeállításából. Szociológusok felmérései szerint a romániai családok egyre nehezebben szánják el magukat a gyermekvállalásra. Az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint például 2014 januárjában 1360-nal kevesebb gyermek született, mint a megelőző esztendő hasonló időszakában. A hivatalos kimutatások szerint Románia lakossága havonta 5000 személlyel csökken, miközben a nyugdíjasok száma eléri az 5,4 millió főt. Romániában ugyan óránként 21 gyermek születik, ami soknak tűnhet, ám az ország ezzel világszinten a kullogók között helyezkedik el. NÁLUNK NE KUTASSANAK! Harminc alkalmazottját már elbocsátotta, és a folyamatos tiltakozások miatt a többit sem tudja foglalkoztatni a Bihar megyei Tótiban talajkutatásokkal megbízott magyarországi Acoustic Geophysical Services (AGS) vállalat – írja a Krónika. A cég tavaly érkezett a Partiumba, hogy feltérképezze a kőolaj-, illetve földgázlelőhelyeket. A talajmérést úgynevezett vibrációs technikával, szerkezetmegbontás nélkül végzik, amelyre végül a környezetvédelmi engedélyt is megkapták, és néhány helyi önkormányzat is rábólintott a kutatásra. Háromszék (Sepsiszentgyörgy) 2014. május 15.A MÚRE sajtóközleményeA Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) Igazgatótanácsa érthetetlennek és elítélendőnek tartja Norica Nicolai EP-képviselő, képviselőjelölt támadását a Székelyföld kulturális folyóirat ellen. Aggodalmat keltő, ha politikusok bírálják a sajtót, mert ez kísérlet a sajtószabadság korlátozására. Meggyőződésünk, hogy a kulturális sajtó elleni támadás kizárólag kampánycélokat szolgál. Az egyik legolvasottabb romániai kulturális folyóirat, a Székelyföld,valóban egy történelmi régió nevét viseli. De nem pártlap és (a politikus feltételezéseivel ellentétben) nem szorgalmazza a román állam széthullását. Sőt: a Székelyföld, azáltal, hogy közli a kortárs román írók magyarra fordított verseit, prózáját, hozzájárul az interetnikus párbeszédhez. A MÚRE Igazgatótanácsa Kolozsvár – Marosvásárhely, 2014. május 13. Nyugati Jelen (Arad) 2014. május 15.Doris Pack konstruktív ötletekkel szolgáltVédett státust a Megbékélési parknak! Amikor Winkler Gyula EP-képviselő legutóbb Aradon járt, az RMDSZ megyei szervezetének a vezetőségével folytatott megbeszélései során az is felmerült: kapcsolatot teremt a kolléganőjével, Doris Packkal, aki az Európai Kulturális Bizottság elnöke, és 25 éves tapasztalattal rendelkezik a megbékélési parkok tekintetében. Ha Aradon jár, feltétlenül mutassák meg neki a helybeli Megbékélési parkot is, amelyiknek EP-közvetítéssel egy olyan státust kívánnak adni, ami hosszú távon biztosítaná a rendeltetésszerű működését. Tavaly, amikor Surján László is Aradon járt, ugyancsak azt szorgalmazta, hogy a megbékélési parkok szimbólumok, ezért legyenek nyilván tartva, kapjanak egy különlegesen védett státust az Európai Unióban. Mindez azért szükséges, hogy a népek közötti megbékélés szolgálja az európai megértést, együttélést. Az aradit szeretnék felvenni arra a névsorra, amelyiken az EU-ban létező összes megbékélési park szerepel, közöttük kommunikációs hálózatot hoznának létre. Mivel Doris Packot tegnap az Aradi Aurel Vlaicu Egyetemen díszdoktorrá avatták, létrejöhetett az RMDSZ vezetőségével való találkozó is. Bognár Levente RMDSZ-megyei elnök, aradi alpolgármester tolmács társaságában elkísérte a Megbékélési Parkba, aminek a fejlesztési lehetőségeiről beszélt vendégének. Mivel Doris Pack saarlandi, ahol egy hasonló, de francia–német megbékélési park létezik, gazdag tapasztalatokkal rendelkezik e téren, ezért igen konstruktívan állt az aradi Megbékélési park hosszú távú működtetésének a kérdéshez. Amint kifejtette, a népek a történelmi igazságot általában a maguk szájíze szerint szokták megfogalmazni, ezért azt európai értékként csak konszenzus eredményeként lehet elfogadni. E konszenzus megtestesítői a megbékélési parkok és kertek, amelyeknek a rendeltetésszerű működését szavatolni kell az EU területén. A parkbeli látogatókhoz egy üdvözlet erejéig csatlakozott Iosif Matula EP-képviselő is. Miután meglátogatták a Megbékélési parkot, Bognár Levente a vendéget az RMDSZ-székházba hívta, ahol megbeszéléseket folytattak a Nőszervezet vezetőségével, ugyanis Doris Pack, az Európai Néppárt Nőszervezetének is az elnöke. Balta János. Nyugati Jelen (Arad) 2014. május 15.120 éves az újszentesi gyülekezetMindeddig megsegített Minket az Úr!” Sámuel I. 7, 12. Krisztusban szeretett Testvéreink! Közel három héttel ezelőtt ünnepeltük Jézus Krisztus halálból való feltámadását. Az üdvözítő Jézus, a mi Urunk és megváltónk, már keresztre feszítésekor széttárta kezeit, hogy borzalmas kínjai közepette is magához öleljen. Széttárt, kiterjesztett kezekkel, a kereszt fájdalmas magasságában is, minket áldott, értünk imádkozott. Életünk minden pillanatában kinyújtja lelki kezét, hogy az Ő áldó, mennyei kezét bármikor megfoghassuk, amikor szenvedünk, gyászolunk, vigasztalanok, reménytelenek vagyunk, amikor a bűn meggyötör. Megfogva az Ő kezeit, tudjuk csak megfogni egymás kezeit is, hogy örömben vagy nehézségben, testvérekként élhessük életünk, Anyaszentegyházunk közösségében! Mennyei Atyánk gondoskodott arról, hogy 120 esztendővel ezelőtt létrejöhessen, Anyaszentegyházának újszentesi gyülekezete. 1891-ben Szentes városából ide települt le 133 család, 768 református keresztyén. A letelepedés után három évvel 1894-ben megalakult a Vadászerdői Református Egyházközség. Az első istentiszteleteket egy magtárban tartották, majd 1902-ben hozzákezdtek a Bánság egyik legszebb neogótikus templomának építéséhez, melyet 1903-ban szenteltek fel. Az idők sodrásában megrongálódott templomot többször javították, nagyobb felújítási munkálatot 1991-ben a Község százéves évfordulójára végeztünk. A teljes külső és belső felújítását a templom felszentelésének százéves évfordulójára végeztük el 2003-ban, amikor az orgonát, és a parókiát is felújítottuk. Egyházunk, templomunk, hitünk és nemzeti hovatartozásunk megerősített védőbástyájaként kínálja fel a lehetőséget a találkozásokra, egymásra találásra, lelki megerősödésre. 2014. május 18-án délben 12 órakor kezdődő istentiszteleten adunk hálát mennyei Atyánk gondviselő kegyelméért, áldásaiért, melyekben részesítette a gyülekezetet az elmúlt 120 esztendőben és imádkozó lélekkel, hittel és élő reménységgel, EGYÜTT kérjük az Ő megtartó kegyelmét, áldását jelenünkre és jövendőnkre. „Mindeddig megsegített Minket az Úr!” A hálaadó istentiszteleten igét hirdet Főtiszteletű Csűri István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Püspöke. Amikor megszólal templomunk harangjainak hívó szava, jertek el, térjetek be e Szent Védőbástya hajlékába, nyerjetek vigasztalást, élő reménységet! EGYÜTT adjunk hálát mennyei Atyánknak gondviselő szeretetéért! Szeretettel hívjuk és várjuk Testvéreinket május 18-án délben, 12 órakor kezdődő ünnepi istentiszteletre és az ezt követő szeretetvendégségre! Atyafiúi szeretettel, Szűcs András Ottó lelkipásztor. Nyugati Jelen (Arad) 2014. május 15.A romániai magyar református egyház élete Tőkés István szemével„Tőkés István nyugalmazott teológiai tanár életműve példát és tanulságot szolgáltat számunkra” – ezekkel a szavakkal méltatta Rezi Elek, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektora az intézmény egykori professzorának munkásságát. Erre abból az alkalomból került sor, hogy újra napvilágot látott Tőkés István A romániai magyar református egyház élete 1944–1989 című kötete, amelynek bemutatóját kedden délután tartották a teológia dísztermében. Az 1916. augusztus 8-án, a székelyföldi Málnás községben, több nemzedékre visszamenőleg református lelkipásztori és tanító család gyermekeként született, 98. életévében járó Tőkés Istvánt lelkész és tanár kollégái, gyermekei, unokái, valamint több tisztelője köszöntötte a kiadvány megjelenése alkalmával. Első kiadás: Tőkés István A romániai magyar református egyház élete 1944–1989 /Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1990/ Szabadság (Kolozsvár) 2014. május 15.Elkezdődött a Donát-szobor restaurálásaKiss Zoltán, a művelődési minisztérium engedélyével rendelkező restauráló szakember tegnap kezdte el a kolozsvári szobor konzerválását. A helyszínen járva megtudtuk: egyelőre csak speciális anyaggal kezelik a 2 méteres szobrot és a 2,30 méter magas talapzatot, hogy aztán mielőbb elszállíthassák Magyarvistára, a kőfaragó műhelybe. Kiss Zoltán lapunknak elmondta: a szobor konzerválása és restaurálása nem jelent rekonstrukciót is, ezért a szobor továbbra is fél lábbal, kezek nélkül marad. – A barokk szobrot már jócskán kikezdte az idő, ezért nem ajánlom, hogy a restaurálást követően szabad téren tartsák. Azt javasolnám, hogy helyezzék el egy múzeumban, és az önkormányzat készíttessen másolatot erről a szoborról, amelyet aztán ki lehetne állítani. Jó lenne, ha megkerülne a szobor eredeti feje, hiszen közismert, hogy a mostani fej Vetró Artúr kolozsvári szobrászművész alkotása, és nem nevezhető tipikus barokk alkotásnak – nyilatkozta a szakember. Szabadság (Kolozsvár) 2014. május 15.Bukarest, Kijev, Varsó célkeresztjében Orbán ViktorBukarest után Kijevben, sőt a Budapesttel jó viszonyt ápoló Varsóban is kiverte a biztosítékot Orbán Viktor miniszterelnöknek a határon túli magyarok autonómiatörekvését támogató nyilatkozata. Az ukrán külügyminisztériumot aggasztják azok a kijelentések, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnök tett a határon túli magyar kisebbség autonómiájának és kettős állampolgárságának szükségességéről, ezért bekérették a külügyminisztériumba Magyarország kijevi nagykövetét – jelentette ki az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint Jevhen Perebijnisz külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján. Perebijnisz hangoztatta, hogy a magyar miniszterelnök által tett kijelentések ellentétesek az ukrán jogszabályokkal. „Ezek a kijelentések mint olyan megnyilvánulások, amelyek nem segítik az ukrajnai válság eszkalálódásának megállítását és a helyzet stabilizálását, aggodalmat keltenek bennünk” – fogalmazott a szóvivő. Az ukrán külügyi tárca felszólította magyar partnereit, „megfontoltan” álljanak hozzá az olyan érzékeny kérdésekhez, mint a nemzetiségpolitika. A szóvivő szerint ugyanakkor kedvezően fogadta az ukrán fél a magyar külügyminisztérium március 28-ai közleményét, amelyben a magyar tárca elítélte a Jobbik e témában elhangzott „provokatív” nyilatkozatait. A magyar Külügyminisztérium az MTI-nek megerősítette, hogy az ukrán külügyi tárca behívatta a kijevi magyar nagykövetet. „A magyar pozíció világos, és a nagykövet ezt elmondta” – tette hozzá Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője. Orbán Viktor szombaton a parlamentben miniszterelnökké történt újraválasztása alkalmából elhangzott beszédében kitért a külhoni magyarok önrendelkezési törekvéseire is. Kijelentette: a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. A kormányfő hangsúlyozta, mindennek közeli aktualitást ad az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösség helyzete. Kijev szerdán már enyhített álláspontján: Danilo Lubkinszkij ukrán külügyminiszter-helyettes úgy vélte, nem sérti hazája szuverenitását Orbánnak a határon túli magyar kisebbség autonómiájáról tett kijelentése. „A mi álláspontunk is határozott és változatlan. Védjük az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségeket, különös gondoskodással, figyelemmel viszonyulunk az országunkban élő magyar kisebbséghez” – jelentette ki a diplomata, hangsúlyozva, biztos abban, hogy a Magyar kormány határozottan támogatja Ukrajnát. Viktor Baloha kárpátaljai független parlamenti képviselő, az Egységes Központ nevű párt vezetője a RusNews.ua hírportálnak úgy vélekedett, a kárpátaljai magyarok számára biztosított a kulturális autonómia. Ennek alátámasztására megemlítette az ungvári egyetem magyar szakát, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, továbbá azt, hogy Beregszászban regionális nyelv a magyar. Szerinte a kárpátaljai magyar kisebbség kulturális és vallási jogai nagyobb tiszteletben vannak, mint az ukrán nemzetiségűeké voltak Viktor Janukovics volt államfő elnöksége alatt. Ismeretes, a román államfő a Digi 24 hírtelevíziónak azt mondta: bár a magyar kormányfő hosszú ideje feszegeti az önrendelkezés témáját, szerinte senki sem veszi komolyan. „Nem látok ezekben a nyilatkozatokban kockázatot Románia szempontjából. Azonkívül, hogy elmondja a véleményét a televízióban és a rádióban, nem tehet mást” – jelentette ki Traian Băsescu. Aki amúgy kettős mércével mér, kedden este ugyanis elmondta: ha Kijevnek sikerül megállapodnia az orosz kisebbség képviselőivel a nyelvük, kultúrájuk és hagyományaik megőrzését szolgáló jogokról, Románia azonos jogokat fog követelni az Ukrajnában élő román közösség számára is. Băsescu hozzátette: elfogadhatatlannak tartaná, ha az oroszok kivételezett státusra tartanának igényt Ukrajna kisebbségei között. Marius Paşcan demokrata-liberális (PDL) szenátor korábban úgy vélekedett, Magyarország „arrogáns” miniszterelnöke büntetést érdemel az Európai Unióban, mivel kijelentésével etnikai konfliktust szít a térségben. Eközben a magyar álláspont nem tetszik Varsónak sem. Ukrajnával foglalkozó keddi sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel miniszterelnök „nem szerencsésnek” minősítette Orbán kijelentését. Tusk közölte, hamarosan találkozik Orbánnal a Pozsonyban rendezendő globális biztonsági konferencián, ahol ezt a véleményét nyíltan is el fogja mondani, ha el is rontja a hangulatot. „Ma, amikor tanúi vagyunk Ukrajna szétbontásának, az ország szétszakítására irányuló kísérletnek, egy ilyen kijelentés aggodalmat kelthet” – közölte a lengyel kormányfő. Hozzátette: megérti Orbán Viktor Magyarország határain kívül élő honfitársai iránti aggodalmát, de egyidejűleg arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy „ne támogassuk a szakadárok Oroszország által támogatott akcióit, amelyek egyértelmű célja az ukrán állam szétbontása”. Tusk álláspontja azért is furcsa, mivel Budapest és Varsó – a történelmi lengyel–magyar barátság jegyében – hagyományosan jó kapcsolatot ápol egymással. A magyar miniszterelnök múlt heti varsói vizitje volt az első külföldi látogatása újabb választási győzelmét követően, a 2010-ben szintén a lengyel fővárosba vezetett Orbán Viktor első külföldi útja. Erőltetett párhuzamok a román és a horvát médiában A napokban az Adevărul jegyzetírója Orbán Viktor autonómiakijelentésével állította párhuzamba az ukrajnai orosz szakadárok törekvéseit. A Tartsuk szemmel Oroszországot, de figyeljünk Magyarországra című írásban Ion M. Ioniţă úgy vélekedett: Ukrajna szétesése megmutatta, hogyan lehet klasszikus katonai invázió nélkül szétverni egy országot. Megjegyezte: az orosz módszert igény szerint exportálni is lehet a „használati utasítással” együtt. Szerinte az ukrajnai helyzet „felébresztette a reményt” Orbánban, hogy a magyar kisebbség is autonómiát kaphat, ebben a hitében pedig megerősítette a Vlagyimir Putyinnal ápolt „nagyszerű” kapcsolata. Ioniţă hangsúlyozta: a Kárpát-medencei magyarok autonómiája Orbán politikájának vezérfonalává vált, ez pedig közvetlenül érinti Romániát. A horvát Jutarnji list cikkében egyenesen Putyinhoz hasonlította a magyar kormányfőt. A lap szerint sokkoló volt a magyar miniszterelnök bejelentése, mely szerint támogatják a magyarok területei autonómiáját. Azt írták: ez a törekvés fogja meghatározni Orbán harmadik ciklusát, és feszültséget okozhat a szomszédos államokkal való viszonyban. Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár) 2014. május 15.PárbeszédítésAz RMDSZ egyik alapelve, hogy nem a konfrontációban, hanem a párbeszéd erejében hisz. Ezzel együtt még kezdeményezést is alig látni a valós eszmecserére, a nyitott vitapartnerről nem is beszélve. A román–magyar együttélés békeforrása a kerítések két oldalán, a tömbházakban, a munkahelyeken keresendő. Csakhogy az itt tapasztaltak, illetve a többségi politikusok hozzáállása, megnyilvánulásai között óriási a szakadék. A helyzet visszássága nem új keletű, nemcsak nálunk vált természetessé, hogy akár önkormányzati, akár parlamenti képviselőről legyen szó, a tisztségviselő egy örök csatamezőn képzeli magát, ahol amúgy már rég bemocskolt ideákért kell harcolnia. Ebbe a rossz mesébe küld rendszerint képviselőket az erdélyi magyarság is. Választottjaink egyenes háttal, kipirult arccal vallják, hogy szándékaink tiszták és nemesek, az igazság a mi oldalunkon áll, mindenkinek jót akarunk, távol áll tőlünk, hogy mások virágára tapossunk. Így nem csoda, hogy nem hallgatnak meg, hiszen a szakadékon túl minden a konfrontációról szól, de úgy látszik, ezt sohasem fogjuk megérteni. Legyen hát párbeszéd. Kétségtelen, hogy az építő jellegű vita már közelebb áll a nagy vonalakban békés mindennapjainkhoz, de e téren is jelentős előrelépésre van szükség. Mert rendszerint azt halljuk, hogy mennyire fontos, ám alig találunk példát már megtörtént „kibeszélő” találkozókra. Tavaly ősszel áttörésként hatott, hogy az EMNT sepsiszentgyörgyi autonómiakonferenciáján végre román politikusok – a PNL szenátora és önkormányzati képviselője – is elmondták véleményüket. Ez az egyik célja az EMNP mostani autonómiakaravánjának is, amelynek során román értelmiségiekkel közösen szeretnék megvitatni a lehetőségeket. Ez járható út, de addig, amíg a két világ közötti függőhídon flangáló képviselőinknek nem sikerül végre – sokéves kormányzás után – markáns személyiségeket, vezető politikusokat is rábírni legalább a vitára, a konfrontáció helyetti párbeszéd szajkózása üres duma marad. Páva Adorján. Krónika (Kolozsvár) 2014. május 15.A közös pontok megtalálásán múlhat az autonómiaMeg kell találni a közös pontokat a többséggel az autonómia-törekvések érvényesítéséhez – hangzott el konklúzióként az önrendelkezés témájában szervezett kedd esti sepsiszentgyörgyi fórumon. „Az autonómiatörekvések során fontos tényezőnek számít, hogy a román többséggel milyen párbeszédet folytatunk. A közeljövőben meg kell értetnünk velük, hogy a székelyföldi autonómia nem vesz el az ők jogaiból, hanem szintén előnyükre válik, úgy ahogyan arról az olaszok vallanak Dél-Tirolban” – jelentette ki a rendezvény meghívottjaként a hallgatóság soraiból érkező kérdésre Vincze Loránt. Az RMDSZ európai parlamenti képviselőjelöltje a Székely Nemzeti Múzeumban tartott előadást az európai autonómiamodelleket bemutató fórumon, amelynek Markó Attila háromszéki RMDSZ-es parlamenti képviselő volt a házigazdája. Vincze Loránt szerint a párbeszéd során először a román értelmiséget kell meggyőzni az autonómia előnyeiről, segítségükkel pedig tovább lehetne azt népszerűsíteni a románság körében, végül pedig a kedvező közvélekedés hozná el a román politikusok álláspontjának megváltozását. „Addig viszont még sok a tennivaló. Az Európai Unió segíthet a pozitív hátszéllel, a dél-tiroli autonómia a példájával, az erdélyi magyarság pedig azzal, hogy erős képviseletet biztosít Brüsszelben közösségünk számára” – tette hozzá a politikus. René Tumler, a Dél-Tiroli Néppárt ifjúsági szervezetének elnöke a fórum másik meghívottjaként részletesen ismertette, hogyan vívta ki Dél-Tirol az autonómiáját, ez milyen jogokat jelent közösségük számára, illetve milyen új célkitűzéseik vannak. Arra a hallgatóságból érkező kérdésre, mit kell tenni ahhoz, hogy közelebb kerüljünk az autonómiához, René Tumler azt felelte, mindenek előtt tárgyalni kell a másik féllel, meg kell találni a közös pontokat. „Ahhoz, hogy kérhess valamit, előbb adnod kell valamit az államnak. Mi mindig a tárgyalások útját jártuk, és így sikerült elfogadtatnunk, hogy az autonómia a megoldás mindkét fél számára. És az Európai Unió hozta el számunkra azt a keretet, amelyben regionális értelemben megtaláltuk az együttműködés és együttdolgozás lehetőségeit. Az EU-ban a nemzetállamokat gyengébbnek, a régiókat erősnek szeretnénk látni” – mutatott rá a dél-tiroli meghívott. Krónika (Kolozsvár) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2025 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
