A levélcenzúra elleni tiltakozásul márc. 15-én sztrájkba léptek Temesváron az Északi Pályaudvar postásai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 26./
1991. március 15.
Tőkés Lászlót felkereste Nagyváradon Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója és az állami védelemről biztosította őt és családját. Tőkés László kételyeinek adott hangot, mivel a kormány hallgatólagos támogatásával folytatódik ellene a fenyegető propaganda- és lejárató kampány. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
1991. március 15.
Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache zsarolással, megfélemlítéssel ékszereket és pénzt vett el emberektől. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában, a múlt évben /Háromszék, 1990. jan. 5. és febr. 3./. Simon Irén elmondta, mit csinált családjukkal Agache: törvénytelen házkutatás, napokon át kihallgatásra berendelés, az asszonyt megfenyegette, megöli, ha nem mondja meg, hol az ékszer. /Incze Ibolya: Milyen ember is volt? Adalékok az Agache-ügyben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./ A cikk megjelenése után huszonhárom személy jelentkezett: Agache tőlük is ékszert, pénzt, élelmiszert vett el zsarolással, megfélemlítéssel. Közülük csak hárman mertek névvel nyilatkozni, a többi még mindig fél a megtorlástól. /Iochom István: (Hiányos) kézdivásárhelyi adalékok az Agache-ügyhöz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
1991. március 15.
A Romániai Újságírók Országos Konvenciója Petre Roman miniszterelnökhöz írt nyílt levelében aggodalommal állapította meg, hogy folytatódnak a sajtószabadság elleni merényletek. A kormány most törvénytervezeteket szorgalmaz a sajtószabadság megszegése bizonyos eseteinek büntetéséről. Amennyiben elfogadják, az szembeszökően sérteni fogja a véleménynyilvánítás szabadságát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
1991. március 15.
A Romániai Magyar Szó febr. 20-i számában Gagyi-Balla István írásában /A belső pályán túl- gondolatok az RMDSZ külkapcsolatairól/ szorgalmazta, hogy az RMDSZ csatlakozzon a Magyarok Világszövetségéhez. Az RMDSZ külkapcsolataiban megfigyelhető egyfajta megosztottság, írta Ábrám Zoltán. Az RMDSZ választóinak nagyobb hányada a kereszténydemokráciához közel álló konzervatív eszmerendszerhez kötődik, állapította meg Szőcs Géza, míg a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ tagságának többsége liberális kötődésű. Szőcs Géza nyilatkozta, hogy az RMDSZ mint párt az EDU-ban /Európai Demokratikus Unió/ megfigyelői státust kér, a MISZSZ pedig az Európai Liberális Unióban. A MISZSZ idén jan. 30-án együttműködési megállapodást írt alá a Magyarok Világszövetségével. /Ábrám Zoltán: A MISZSZ már elindult? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./
1991. március 16.
Nagyváradon ünnepélyesen újra felavatták Petőfi negyvenes években eltávolított mellszobrát. A megyei román vezetők is megjelentek a szoboravatáson. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 16./
1991. március 16.
Az RMDSZ vezetői márc. 16-i nyilatkozatukban tiltakoztak amiatt, hogy Petre Roman miniszterelnök szívélyes üdvözletét küldte a nagyváradi Phoenix hetilapnak. Ez azt jelenti, hogy a kormányfő rokonszenvezik ezzel a szélsőséges, magyarellenes, antiszemita kiadvánnyal. /Tiltakozó nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1991. március 16.
Hargita megyében nincs megyei RMDSZ-szervezet, hanem Csíknak, Udvarhelynek és Gyergyónak önálló szervezete van. A Csíki RMDSZ-szervezet új elnököt választott Székedi Ferenc újságíró személyében. A csíki vezetőségben személyi ellentétek voltak. Székedi bízik abban, hogy újraindul a Csíki Lapok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./
1991. március 16.
A kisinyovi /Chisinau/ vezetők konföderációt akarnak Romániával, ezért tagadják meg az új szövetségi szerződés aláírását és ezért nem akarja engedélyezni a parlament márc. 17-re tervezett népszavazását arról, hogy szükségesnek tartják-e a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének fenntartását. /Az egész Szovjetunió területén tartják ezt a népszavazást./ A moldovai vezetés által el nem ismert Dnyeszteren túli terület és Gagauz Köztársaság viszont részt akar venni a szavazáson, meg akarnak maradni a Szovjetunión belül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16-17./
1991. március 16.
Bukaresten márc. 16-án tüntetést szervezett a Bukarest-Kisinyov Társaság és a Polgári Szövetség. A szónoki emelvényen Nagy-Románia hatalmas térképe volt látható Besszarábiával, Észak-Bukovinával és a Bulgáriához tartozó Dél-Dobrudzsával. A nagygyűlés után a tömeg a szovjet követség elé vonult, ahol azt skandálták, hogy Besszarábia román föld. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20., márc. 22., MTI/
1991. március 17.
Százötven erdélyi magyar képzőművész 250 alkotását ajánlotta fel az RMDSZ kulturális alapjának létrehozására. Az árverést márc. 17-én rendezték meg Kolozsvárott, a Magyar Színházban. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
1991. március 17.
Csíkszeredán megalakult a hetedik magyar színház, Figura néven. Jarry Übü király című darabja volt az első bemutatójuk. A tizenöt színészt versenyvizsgával választották ki az ország egész területéről. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./
1991. március 17.
Az NMF /Nemzeti Megmentési Front/ kétnapos /márc. 17-18./ országos értekezletén elhatározták, hogy a nemzetiségekkel és az etnikumközi kapcsolatokkal foglalkozó állandó bizottságot hoznak létre. A párt vezetője ismét Petre Roman lett, az általa beterjesztett politikai programot nagy többséggel elfogadták. Az Irányító Tanács elnökének Ion Aurel Stoicát választották. A beterjesztett program ellen szavazók bejelentették, hogy megalakítják a Szociáldemokrata Nemzeti Megmentési Frontot. Az NMF nyilatkozatában mély aggodalmát fejezte ki a Moldovai Köztársaságban rendezett népszavazás miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./ A TASZSZ ezt a nyilatkozatot a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozásnak minősítette. /MTI/
1991. március 18.
Valicu Radina bejelentette, hogy az NMF kilenc képviselője kiválik az NMF-ből és létrehozza a Szociáldemokrata Nemzeti Megmentési Frontot. /MTI/
1991. március 19.
A román alkotmányozási nemzetgyűlés márc. 19-i ülésén meghatározatlan időre elhalasztották a szavazást a kisebbségi jogok csorbítására irányuló tézisekről /ezek között van a nemzetiségi alapon létrejövő pártok alkotmányellenesnek nyilvánítása/. /MTI/
1991. március 19.
Márc. 19-én a romániai újságírók képviselői tárgyaltak Adrian Severin reformügyi miniszterrel, ennek eredményeképpen /továbbá a felháborodás, tiltakozás láttán/ a kormány visszavonta a parlamentnek megküldött törvénytervezetét a sajtóvétségek büntetéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./
1991. március 19.
Buracu kénytelen újra állást foglalni Kolozs megye vezetésének lapja, a Mesagerul Transilvania ismétlődő, agresszív támadásai miatt. Ez az újság, felhagyva tájékoztatási kötelezettségével, a gyűlölet, a viszály, az etnikumok közötti bizalmatlanság elmélyítésén munkálkodik. rendszeresen támadja és alaptalan vádakkal illeti Buracut, holott ő 1990 augusztusáig, amíg vezető volt, a társadalmi és etnikai egyensúly fenntartásán munkálkodott. Tevékenységéről bármikor hajlandó elszámolni. /Dr. Octavian Buracu: A Mesagerul Transilvan figyelmébe ajánlom. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./
1991. március 19.
Megjelent a földtörvény /18/991./ a Hivatalos Értesítő febr. 20-i keltezésű, 37. számában, magyarul pedig az RMDSZ kiadta a törvény szövegét. A törvény a jogfosztó intézkedések sorát nem orvosolja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1991. március 19.
Három hónapos szünet után megjelent a Gyergyó (Gyergyószentmiklós) 6. száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./
1991. március 19.
Lemondott az Országos Diákliga elnöki tisztségéről Marian Munteanu, arra hivatkozva, hogy hamarosan befejezi egyetemi tanulmányait. Politikai tevékenységét a Polgári Szövetségben folytatja tovább. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
1991. március 20.
Az Emberséget! Alapítvány /Székelyudvarhely/ a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom áldozatai hozzátartozóinak támogatására szólított fel /Csipor Antalt Ioan Covaci, Gémes Istvánt Dumitru Butilca, Kiss Zoltánt Marin Preda gázolta halálra 1990. márc. 20-án/. A felsorolt gázolókat a bíróság ártatlanoknak minősítette és mindhármukat szabadlábra helyezte. - Ugyancsak kérik az oroszhegyi rendőrgyilkosság ügyében ártatlanul elítélt Nagy István családjának megsegítését. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
1991. március 20.
Oroszhegy lakói kérik Iliescut, részesítse kegyelemben a Legfelsőbb Törvényszék által 1990. okt. 13-án 15 évre ítélt négy oroszhegyi lakost, Nagy Istvánt, Ambrus Pált, Vass Kiss Elődöt és Nagy Imrét. Az ország más területein is történtek 1989 decemberében rendőrgyilkosságok, de tetteseiket nem ítélték el. Az Udvarhely széki RMDSZ választmánya kéri valamennyi tagszervezetet, hogy ezt a beadványt aláírásukkal támogassák. /Ion Iliescu úrnak, Románia elnökének és valamennyi emberjogi szervezet vezetőségének. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
1991. március 20.
Lemondott Anton Vatasescu kereskedelmi és ipari államminiszter és Theodor Stolojan pénzügyminiszter, mert radikálisabb árfelszabadítást szorgalmaztak, a kormány azonban az enyhébb változatot fogadta el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./
1991. március 20.
Tüntettek Bukaresten az előző napon bejelentett nagyarányú áremelés ellen, az Alfa szakszervezeti szövetség szervezte a tüntetést, a tömegben kormányellenes jelszavak is elhangzottak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
1991. március 20.
A román ellenzéki pártokat tömörítő Konvenció /Demokrácia Megmentéséért Országos Konvenció/ a nemzethez intézett üzenetében bírálja azt, hogy megsértették az alapvető emberi jogokat, főleg a marosvásárhelyi márc. 19-20-i és a bukaresti jún. 13-15-i események idején, gyakorolják a cenzúrát, manipulálják a rádió és a televízió adásait, megnyirbálják a nemzeti kisebbségek számára biztosított adásidőt, ki akarják erőszakolni az elnöki köztársaságot, ismét elővették a Securitate módszereit az ellenzék lejáratására, a szélsőséges kiadványok erőszakra és sovinizmusra uszítanak, megmaradt az állami tulajdon. A Konvenció sürgeti a privatizálást, a rendőrség és csendőrség demokratizálását, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ parlamenti ellenőrzés alá rendelését, a lehallgatások betiltását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
1991. március 20.
Az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes megmozdulásról két könyvet jelentetett meg a budapesti Püski Kiadó, Kincses Előd Marosvásárhely fekete márciusa című könyvét és a szemtanúk leírását egybegyűjtő Fehér könyvet, melyeket márc. 20-án mutattak be a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ központjában, Budapesten, a Bem téren. Mindkét könyv több nyelven megjelenik, románul is. A márciusi események óta Budapesten tartózkodik Kincses Elemér. A Fehér könyvet az RMDSZ Maros megyei bizottsága szerkesztette. A bemutató után az egybegyűltek ideiglenes emléktáblát avattak, a marosvásárhelyi magyar és román áldozatok emlékére. Az emléktáblát véglegesen Marosvásárhelyre szánják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
1991. március 20.
A német nemzetiségű Christa Richter a Romania Libera hasábjain fejtette ki, hogy a bukaresti tévé, élén Razvan Teodorescuval, a Vatra Romaneasca hatása alatt áll, azért van a gyűlölködő kisebbségellenesség a tévé műsoraiban. A Vatra "náci jellegű, nacionalista csoportosulás, mely harcra kész, miért?! A románság jogaiért Romániában? De hiszen a románságnak, többségi lévén, megvannak a jogai." /Romania Libera, márc. 12., átvette: Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./
1991. március 20.
Hivatalosan is bejegyezték a Székely Mikó Alapítványt, melyet a sepsiszentgyörgyi középiskola véndiákjai kezdeményeztek. Céljuk: tehetséges diákok és az iskola támogatása. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./
1991. március 21.
Negyvenhárom év után, 1948 óta először érkeztek Rómába, a pápához ad limina látogatásra Románia katolikus főpapjai, a tizenhárom püspök és segédpüspök. II. János Pál pápa márc. 21-én koncelebrált szentmisét mutatott be a tizenhárom főpásztorral. A latin misén egy-egy magyar és román ének is elhangzott. A pápa egymást követően fogadta Ioan Ploscaru lugosi püspököt, Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspököt, segédpüspökével, Jakubinyi Györggyel, végül Tempfli József nagyváradi püspököt. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 22., 68. sz./
1991. március 21.
Tőkés László püspök a parlament két házának elnökéhez intézett levelében kérte, hogy a parlament a földtörvény által megszabott márc. 22-e helyett legalább egy hónappal hosszabbítsa meg a földigénylési kérvények beadásának végső időpontját. A szenátus márc. 21-i ülésén 15 nappal meghosszabbította a beadási határidőt. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
