Az RMDSZ a márc. 15-i megemlékezésen rész vett százezrek nevében köszönetet mondott a megértésért, a támogatásért az illetékes szervezeteknek és a hatóságoknak. Kivételek voltak, de csak elszigetelt esetek. /Köszönet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
1991. március 21.
Az MDF ügyvezető elnöke bejelentette, hogy megkapták Sütő Andrástól azt az utcanévtáblát, amely alatt az írónak tavaly, Marosvásárhelyen majdnem kiverték a szemét. A Piata Petőfi" feliratot az esemény egyéves évfordulóján, márc. 19-én ünnepélyesen fogják a Bem téri székházban felavatni. /Egységben a nyugodt erő. = Népszabadság, márc. 18./ Ezen a híren gúnyolódott a Magyar Narancs hetilap: egy majdnem megtörtént eseményt találtak említésre méltónak. A lap szerint "ismét találtunk alkalmat arra, amivel megsérthetjük a románokat." Ízléstelen, mert a sérelmek "legfőképpen mégis magyar sérelmeknek tekinthetők." /(morcz elek): Egy napihír nyomában. = Magyar Narancs, márc. 21., 6. sz./ Hozzátehető: Sütő Andrást összeverték, egyik szeme világát elvesztette. Az utcanévtábla pedig összetört darab: a románok összetörték, nem tűrnek Petőfi feliratot.
1991. március 22.
Petre Roman nem fogadta el miniszterei lemondását, arra hivatkozva, hogy a reformok sikere érdekében szükség van a kormány egységére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./
1991. március 22.
A Nemzeti Megmentési Front kizárta tagjai sorából a külön csoportot alkotó tíz képviselőt. /MTI/
1991. március 22.
Márc. 22-én kormányellenes és a monarchiát éltető tüntetés zajlott Bukaresten. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./
1991. március 22.
Moszkvában márc. 22-én Adrian Nastase külügyminiszter parafálta az új szovjet-román államközi szerződést. Az okmány kimondja az európai határok sérthetetlenségét és szorgalmazza a kétoldalú gazdasági együttműködés fejlesztését. Nastase Kijevbe és Kisinyovba is elutazik, hogy tájékoztasson a megkötött egyezményről. Az egyezményt a közeljövőben Moszkvába utazó Iliescu elnök fogja aláírni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./
1991. március 22.
Márc. 22-én Kolozsváron elfogadták az Erdélyi Szépmíves Céh /ESZC/ alapszabályát, amely a két világháború közötti, azonos nevű szervezet jogutódjának tekinti magát. Az újjáalakult könyvkiadó tiszteletbeli elnöke Kiss Jenő, elnöke Szőcs Géza. Az ESZC célja a mai romániai magyar irodalom támogatása, új szerzők és munkák felfedezése, szimpóziumok szervezése. Első könyvük Kós Károly Az országépítő című, Szent István királyról szóló regénye, a második Kiss Jenő Ithaka messze van című regénye. /A szabályzat szövege, a kiadó ismertetése: Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./
1991. március 22.
Az Oktatási Minisztérium, a Vallásügyi Államtitkárság és a felekezetek képviselői tanácskozásukon elemezték a vallási nevelés bevezetését. Az 1990/1991-es tanévtől kezdve az erkölcsi-vallási nevelés az elemiben és a gimnáziumban heti egy órában tartható minden vallásfelekezet esetében. A vallásfelekezetek benyújtják az erkölcsi-vallási nevelés tantervét és kidolgozzák a tanterveket. A minisztérium az 1991/1992-es tanévtől biztosítják a pedagógiai profilú teológiai fakultások létesítését a felekezetek egyetemi fokú intézményeiben. /Közlemény. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./
1991. március 22.
A Szamosmente /Dés/ márciusi száma az 1848-as szabadságharcra emlékezett /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./
1991. március 23.
Románia katolikus püspökei az elmúlt napokban egyenként is találkoztak a pápával, az ad limina látogatás során, a Vatikánban, márc. 23-án valamennyiüket együtt fogadta II. János Pál pápa és beszédet intézett hozzájuk. Megemlékezett a püspökökről, a sok papról, szerzetesről és világi hívőről, akik az üldözés idején is megőrizték hitüket. A pápa rátérve a jelenlegi romániai helyzetre, kifejezte aggodalmát a nehézségek miatt, de lehet remélni, mondotta, hogy Romániára is felvirrad az igazságosság, a szabadság és a béke napja, majd az egység fontosságát hangsúlyozta. Az állandó szeretetközösség ad életet az egyháznak "a sok nyelv és a szertartások változatossága közepette." Az őszinte párbeszéddel lehet megoldani a közös problémákat, az ortodox egyházzal kapcsolatos nehézségeket. /Magyar Kurír (Budapest), márc. 25., 70. sz./
1991. március 23.
A Bukaresten tüntetők támogatásukról biztosították Moldova függetlenségi törekvéseit. /MTI/
1991. március 25.
Nyílt levélben tiltakozott 127 romániai magyar értelmiségi a kormány részrehajló, a többségi szélsőséges nacionalista körök agresszív kisebbségellenes tevékenységét támogató politikája, a Vatra Romaneasca uszító pogromtevékenysége, a tömegkommunikációban érvényesülő torzítások és uszítás ellen. Követelték, hogy pártatlan nemzetközi bizottság a helyszínen vizsgálja ki Erdélyben kialakult konfliktusokat és a tényállást tárja a nemzetközi nyilvánosság elé. Ezt a tiltakozást eljuttatják a Helsinki Watch-hoz, az ENSZ Emberi Jogi Bizottságához és az Európa Tanácshoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 5./
1991. március 25.
A kisebbségi jogok az új európai békerend legfontosabb elemei közé tartoznak és védelmükre európai egyezményt kell létrehozni, állapította meg a közös nyilatkozat, amelyet az etnikai kisebbségek, nemzetiségek és régiók Európa megújulásában betöltött szerepével foglalkozó kétnapos /márc. 25-26./ nemzetközi Európa Kerekasztal értekezlete elfogadott. A tanácskozást az Osztrák Néppárt szervezte, Bécsben. Huszonhárom országból csaknem száz politikus, illetve közéleti személyiség vett részt az értekezleten. Szőcs Géza az alkotmánytervezetről megállapította, hogy a tézisek egy etnokratikus állam képét vetítik előre, amely a kisebbségeket akadályozza identitásuk megőrzésében. Tőkés László megítélése szerint a mai román vezetés politikája a kisebbségek tekintetében emlékeztet a Ceausescu-rendszer megoldásaira. Az országban többmilliós kisebbség él, ennek ellenére az alkotmánytervezet nemrég elfogadott tézisei Romániát egységes nemzetállamnak minősítik. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
1991. március 25.
A bukaresti katonai törvényszék márc. 25-én enyhe ítéleteket hozott /1 és 5 év között/ a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának 21 tagja perében. Népirtás vádjával senkit sem ítéltek el, több vádlottat felmentettek. A vádlottak javai ellen foganatosított intézkedéseket megszüntették. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./
1991. március 25.
Megjelent a Tinikoktél című ifjúsági folyóirat első száma, kiadja a nemrég alakult kolozsvári Tinivár Könyv- és Lapkiadó. /Tinikoktél (Kolozsvár ), márc. 25./
1991. március 26.
A Gandul liber /Brassó/ 12. számában olvasói levelet közölnek. A szerző gyűlölettel ír a "magyar férgekről", a hazátlanokról, kifejtve, hogy "néhány éven belül egy szál nemrománt sem találunk román földön." /Lapozgató. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./
1991. március 27.
Tordaszentlászló könyvtárából három hete teherautóval a zúzdába vitték a magyar könyveket és folyóiratokat, így a Korunk és a Művelődés teljes kollekcióját és a teljes Jókai-sorozatot. 1988-ban volt hasonló akció, akkor is csak magyar könyveket vittek el. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./
1991. március 27.
A nyelv az, mely jogot ad egy etnikumnak, hogy egy területet uraljon - mondotta Constantin Andreescu a román képviselőház és szenátus együttes ülésén, amelyen emlékezett meg Románia és Besszarábia egyesülésének 73. évfordulójáról. A képviselők erőteljes hangon tiltakoztak az ellen, hogy ezt a területet kitépték Nagy-Románia testéből. Vasile Diaconu a Kígyó sziget elrablását is sérelmezte. Victor Surdu kijelentette, hogy a Prut és a Dnyeszter közötti terület román föld. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./
1991. március 27.
Molnár János, azóta Szegeden élő könyvtáros, akkor református tiszteletes könyvet készül írni az erdélyi szamizdatról, az 1982-ben megjelent Ellenpontok című folyóiratról. Az Ellenpontok szerkesztője Ara-Kovács Attila volt /azóta Nagyváradról áttelepült Magyarországra/, munkatársa Tóth Károly Antal nagyváradi tanár volt, akinek azután el kellett hagynia az országot. Szőcs Géza is tagja volt a szerkesztőségnek. Letartóztatásuk után Tóth Károly Antalt, feleségét és Szőcs Gézát megverték. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
1991. március 27.
Adrian Nastase külügyminiszter az Adevarul lapnak nyilatkozva kijelentette: egyelőre el kell fogadni az egy román nép, két román ország gondolatát. A kölcsönös kötődés állandó erősítésével gazdasági, kulturális konföderációt kell kiépíteni a Moldovai Köztársasággal. /MTI/
1991. március 27.
Márc. 15-én röplapot kapott, írja Kolumbán Gábor, az Udvarhelyszéki RMDSZ választmányának elnöke, abban az áll, hogy az RMDSZ a székely nemzetet nem ismeri el, csak a szórványmagyarságot képviseli. Meg kell alapítani a Székely Pártot, hirdeti a Székely Ifjak Fóruma SZIF/. Kolumbán visszautasítja ezt a nézetet, de hajlandó vitatkozni a SZIF vezetőivel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
1991. március 27.
Temesváron értelmiségi tanácskozást rendezett /márc. 25-27./ a román írószövetség, Temes megye kulturális felügyelősége és két amerikai kutatóintézet. A szimpóziumon ismert kelet-európai személyiségek vettek részt /Magyarországról többek között Haraszti Miklós/. A résztvevők megvitatták a nacionalizmus és a kisebbségi kérdés problematikáját. /MTI/
1991. március 27.
Az 1991. évi sajtófesztiválon, Budapesten, az Erdélyi Magyarok Egyesülete /Budapest/ szervezésében több erdélyi magyar sajtóterméket bemutattak. Szándékukban áll az erdélyi lapok terjesztése, mondta Kiss Béla, az egyesület elnöke.
1991. március 27.
Adrian Nastase külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatásra Lengyelországba utazott. /MTI/
1991. március 28.
Az 1990. jún. 25-én hivatalosan megalakult és a Hargita megyei törvényszéken bejegyezett Romániai Magyar Cserkészszövetség ellen a Legfelsőbb Ügyészség 1990. nov. 8-án rendkívüli óvást emelt, azzal érvelve, hogy a jogi személyiség megadásához szakminisztériumi engedély szükséges. A tárgyalást 1991. márciusára halasztották, miközben jan. 12-én Csíkszeredában megtartották a cserkészek második kongresszusát. Ekkor felmérték, hogy jelenleg 28 helységben 38 csapat működik 630 taggal és 1000 tagjelölttel. Eddig a Vatra Romaneasca és a Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ lapjai támadták a legelképesztőbb vádakkal a magyar cserkészmozgalmat. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 28./
1991. március 28.
A Romániai Németek Demokratikus Fóruma kisebbségvédelmi törvénytervezetet nyújtott be Iliescunak és a parlamentnek. /MTI/
1991. március 29.
A szenátus ülésén Alexandru Birladeanu, a szenátus elnöke hevesen bírálta a Petre Roman vezette kormány programját, továbbá a Nemzeti Megmentési Front alapszabályzatát, mert túlzottan nagy hatalmat ad a miniszterelnöknek. Koalíciós kormányra van szükség, mondta. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./ A kormánypárt nyilatkozatban utasította vissza Birladeanu vádjait, ugyanakkor konzervativizmusáért, a reformeszmékkel való szembenállásáért elmarasztalta Alexandru Birladeanut, a szenátus elnökét. /MTI/
1991. március 29.
Tizenkét egyházi vezető táviratban kérte a kormánytól, hogy a keresztény állampolgárok szabadon dönthessék el, melyik naptár szerint akarják megünnepelni húsvétot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./
1991. március 29.
A kormány lemondását és a királyság visszaállítását követelte Doina Cornea bukaresti sajtóértekezletén. /MTI/
1991. március 29.
Hosszú szünet után újrakezdte tevékenységét a Rezeda magyar népi ének- és táncegyüttes Temesváron. /Új Szó (Temesvár), márc. 29./
