Zetelakán máig sem tisztázódtak az 1989. dec. 22-én megölt Danaila Gabi milicista halálának körülményei, ennek ellenére a bíróság tíz vádlottat ítélt el gyilkosságért, Ilyés István 20, Boldizsár Ferenc 19, Karsai László 19, további hét vádlott 5-5 évet kapott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./
1991. november 12.
Borbély László képviselő, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke nyilatkozott: ablakát beverték, telefonon többször megfenyegették. Ileana Filipescu /Maros megyei alprefektusnő/ a Maros megyei Nemzeti Megmentési Front nevében feljelentést tett a Legfőbb Ügyészségen, koholt vádakkal illette Tőkés Lászlót, Szőcs Gézát, Kolumbán Gábort, Katona Ádámot és Doina Corneát. Ez ellen az RMDSZ Maros megyei szervezete nyilatkozatban tiltakozott, kifejtve, hogy kénytelen az igazságügyi szervekhez folyamodni Filipescu rágalmazásának megcáfolására. /Két villáminterjú... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19.; Nyilatkozat = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./
1991. november 12.
Szatmárnémetiben összetörték a Római Katolikus Püspökség kétnyelvű feliratát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./
1991. november 13.
A parlament leszavazta, hogy az ország alkotmányában rögzítsék a kisebbségek jogát anyanyelvük használatára a helyi közigazgatásban. Király Károly szenátor benyújtott indítványát elvetették. Hiába érveltek a magyar szenátorok és képviselők az együttes ülésen, dühödt hangzavar akadályozta megszólalásukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./
1991. november 13.
Párizsban megnyílt az Európa Tanács rendezésében a kisebbségi kérdést megvitató tanácskozás, ahol áttekintik azt, hogy milyen módon segítheti elő az Európa Tanács a nemzeti kisebbségek jogainak teljes körű érvényesülését. Szó van arról, hogy létrehozzanak egy békéltető, közvetítő bizottságot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./ A zárt ajtók mögött tartott ülésen a román küldöttség vezetője éles hangon támadta a romániai magyar kisebbséget. A román küldöttség meghívottként volt jelen, mivel még nem tagja az Európa Tanácsnak. /MTI/
1991. november 13.
Iliescu elnök terjedelmes interjút adott a L`Arena című lapnak. Azt állította, hogy a romániai nemzeti feszültségeket Budapestről szítják, és Magyarország bizonyos fokig felelős a jugoszláviai válságért is. Iliescu úgy vélte, hogy Magyarország drámáját az okozza, hogy kis nép lakja, nagy ambíciókkal. Az elnök leszögezte: Erdélyben a magyarok mindig kisebbségben voltak, Romániában - szerinte 1,5 millió magyar él. /L`Arena (Padova), nov. 13., MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16-17./
1991. november 13.
Az Amerikába távozott Victor Alieni helyére lépő Talpeanu szenátor /Kolozsvár polgármestere/ szűzbeszédében azon háborgott, hogy hivatalában magyar értelmiségiek magyarul beszéltek egymással. Hivatalos helyen a hivatalos nyelv járja, állapította meg parlamenti beszédében. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
1991. november 13.
A román parlament a magyarellenes gyűlölet szítására fordítja energiájának nagy részét, olvasható az RMDSZ Kolozs megyei elnökségének értékelésében. Az eltelt két év alatt - főleg a Vatra fellépése nyomán - , "tanúi lehetünk a legvadabb fajüldöző indulatok elszabadulásának." "A sovén, újnáci erők ugyanazt a szerepet szánják nekünk, mint Hitler a zsidóknak." "A magyarellenes rágalmazás az RMDSZ ellen is irányul. A végső cél, hogy szervezetünket elítéljék és megszüntessék. Ez derül ki Ceontea, Vulpescu és mások szavaiból, akik bennünket - a már elcsépelt módon - - terroristáknak, horthystáknak, irredentáknak neveznek, bíróság elé állításunkat és az RMDSZ betiltását követelik...". /Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./
1991. november 14.
Moldova szempontjából nem lenne bölcs dolog, ha egyesülne Romániával, jelentette ki a Komszomolszkaja Pravdának /Moszkva/ adott nyilatkozatában Mircea Snegur moldovai államfő. Elmondta még, hogy a köztársaság lakosságának többsége ugyancsak az azonnali egyesülés ellen van. /MTI/
1991. november 14.
Románia aggodalommal tekint a december 1-re kiírt ukrajnai népszavazás elé, mert ez a referendum véglegesen megpecsételheti a két világháború között Romániához, vagy ahogy a lapok írják, Nagy-Romániához tartozó területek sorsát. 13 párt, szervezet és szövetség nyilatkozatában arra kérte az ország vezetőit, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket az ENSZ-nél és Ukrajnánál a Helsinki Záróokmány alapján, amely rögzíti a határok békés úton történő megváltoztatásának lehetőségét. A nyilatkozat szerint a referendum sérti a nemzetközi egyezményeket. Az állásfoglalást többek között a Polgári Szövetség Pártja is aláírta. /MTI/
1991. november 14.
Iliescu elnök sajtóértekezletén ismét hangsúlyozta, hogy Románia homogén nemzeti állam, ahol kisebbségek is élnek. Romániában a magyarok száma kb. 1,8 millió, "amit a népszámlálás majd bizonyít", közülük mindössze 1-1,2 millió él Erdélyben, szerinte Bukarestben legalább 300 ezer magyar él. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1991. november 15.
Tőkés László püspök Münchenben tartott sajtóértekezletén arra figyelmeztetett, hogy Romániában is ugyanolyan polgárháború törhet ki, mint Jugoszláviában. Tőkés László tárgyalt Gebhard Glück bajor szociális és munkaügyi miniszterrel is, aki a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak megadását fontosnak tartja. /MTI/
1991. november 15.
Az elmúlt napokban az RMDSZ elnöksége és a Védelmi Minisztérium képviselői találkoztak. A megbeszélésen Nicolae Spiroiu miniszter is részt vett, az RMDSZ részéről pedig Domokos Géza, Borbély László és Tokay György. Az RMDSZ képviselői kifogásolták a magyarlakta vidékeken történt hadgyakorlatokat és a Pro patria című tévéadások magyarellenességét. A miniszter változtatásokat ígért: nem leszek az eddigiekhez hasonló hadgyakorlatok, a Pro patria szemléletét pedig megváltoztatják. /Az ígéret szép szó... = Brassói Lapok (Brassó), nov. 15./
1991. november 15.
Eckstein-Kovács Péter képviselő válaszolt Nagy Károlynak, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete kezdeményező bizottsága szóvivőjének. Valóban nem terjesztette be az RMDSZ-frakció a kolozsvári munkanélküliek egy csoportjának törvénytervezetét, mert már létezett egy, a kormány által benyújtott tervezet és annak vitája során a képviselő is tett több javaslatot a munkanélküliek életkörülményeinek javítására. Az RMDSZ programja tartalmazza a szociális védőháló megteremtését. - Tény, hogy a Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete egy évvel megalakulása után még mindig a "kezdeményező bizottság" fázisában van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Nagy Károly nyílt levele: 1005. sz. jegyzet.
1991. november 16.
Nov. 16-án Kolozsváron megalakult a Romániai Magyar Sajtót és Könyvet Kiadó és Terjesztő Vállalkozások Egyeztető Tanácsa, a tevékenység összehangolására. Javasolták a gazdaságos terjesztés szervezésére gazdasági vállalkozás létrehozását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
1991. november 16.
A román kormányfő meghívására nov. 16-án rövid látogatásra Bukarestbe érkezett Dragutin Zelenovic szerb kormányfő, útjára elkísérte kormányának több tagja. A megbeszélésen a gazdasági együttműködésről volt szó. Romániát aggasztják a gazdasági szankciók, amelyek nem oldják meg a problémákat, jelentette ki Stolojan miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1991. november 17.
A Washington Post nov. 17-i száma szerint a Securitate utóda, az SRI külföldön is folytatja a gyilkos terrort. Lengyelország, Magyarország és Cseh-Szlovákia felhagyott az USÁ-ban történő hírszerzéssel, de ez nem mondható el Romániáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1991. november 18.
Iliescu elnök Párizsba utazott, hogy részt vegyen a francia nyelvet használó országok csúcskonferenciáján. Kíséretében van Adrian Nastase külügyminiszter és Stelian Oancea külügyi államtitkár. A román küldöttség egyúttal aláírja a francia-román barátsági és együttműködési szerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1991. november 19.
A román parlament nov. 18-án szavazott az alkotmánytervezet 126-os szakaszáról, a bírósági szervek előtti nyelvhasználatról. A szokásos gyűlölködő hang érvényesült a vitán. Petre Turlea a lett alkotmányra hivatkozott, amely szerint nem lehet az ország állampolgára az, aki a hivatalos nyelvet nem beszéli folyékonyan. Ion Gavra szerint a kisebbségek forduljanak tolmácshoz. Az RMDSZ-képviselők a hangzavarban, durva közbekiabálások közepette próbáltak érvelni, az emberi jogok alkotmányos biztosítását kérték. Hiába volt minden, leszavazták az anyanyelv használatának engedélyezését. Újból elszabadultak az indulatok arra a román javaslatra, hogy a szeparatizmus mellől iktassák ki a területi megszorítást. Domokos Géza kijelentette: ha ezt megszavazzák, a magyar képviselők tiltakozásul kivonulnak az ülésteremből. Iliescu elnök Párizsból küldött üzenetében mérsékletre intette a román parlamentet, óvott az indulatosságtól. Ennek is hatása lehetett abban, hogy végül elnapolták a vitát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1991. november 19.
Nagybányán nov. 19-én megverték Csoma Györgyöt, a Bányavidéki Új Szó (Nagybánya) főszerkesztőjét. Mocskos hazátlannak nevezték, leteperték és rugdosták. Az előző napon ittas fiatalok járták a város magyarlakta utcáit és provokatív jelszavakat kiáltoztak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./
1991. november 19.
Szilágyi N. Sándor terjedelmes írásában mondta el kifogásait az RMDSZ-szel szemben. Jelentkezett a hatalomorientáltság stb. Szerinte "a mi nagy problémáink megoldására" egy párt eleve alkalmatlan. /Szilágyi N. Sándor: Miért koptam ki az RMDSZ-ből? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
1991. november 20.
Ülést tartott a kormány, ahol megvitatták a kormány-nyilatkozatot a nemzeti kisebbségekről. A kiadott nyilatkozat szerint a kormány bízik abban, hogy a demokrácia és piacgazdaság irányába történő átmenet megteremti a feltételeket a kisebbségeket érintő problémák igazságos megoldásához. A kormány őrködni fog a kisebbségek jogai fölött, elősegíti önazonosságuk megőrzését, biztosítja az anyanyelvi oktatáshoz való jogot, az anyanyelv szabad használatát, hogy szabadon választott képviselőjük által részt vegyenek a politikai életben. A kisebbségek védelmet élveznek mindennemű erőszakos beolvasztási akcióval szemben. A kormány egyúttal figyelemmel követi, hogy a jogok gyakorlása ne vezessen a lakosság többi részétől való elkülönüléshez. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 21.; Románia kormányának nyilatkozata a nemzeti kisebbségről. = Szabadság, nov. 23./
1991. november 20.
Iliescu elnök a parlamenthez intézett felhívásában hangsúlyozta, hogy a nemzeti kisebbségeknek az anyanyelv használatához való jogát az alkotmányban szerepeltetni nem jelent engedményt, inkább az együttélés tartós alapját képezi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
1991. november 20.
Iliescu elnök és Mitterrand elnök nov. 20-án Párizsban aláírta román-francia baráti együttműködési szerződést. A szerződésben Franciaország kötelezi magát arra, hogy elősegíti Romániának az Európai Gazdasági Közösséggel való társulási szerződését, Románia pedig leszögezi, hogy új, demokratikus társadalmat teremt meg. A két ország rendszeresen tanácskozni fog a kétoldalú kapcsolatokról, a két külügyminiszter legalább évente egyszer találkozik.- Iliescu elnök Párizsban, a frankofon országok találkozóján megbeszélést folytatott Hamed Karui tunéziai elnökkel, René Felberrel, svájci külügyminiszterrel és francia politikusokkal.- Adrian Nastase külügyminiszter az ENSZ Gazdasági, Együttműködési és Fejlesztési Szervezetének /OECD/ tisztségviselőivel tanácskozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
1991. november 20.
Teodor Melescanu külügyi államtitkár nov. 20-i sajtóértekezletén kedvező tényként értékelte, hogy a magyar fél is előterjesztette a két ország közötti alapszerződés tervezetét. A román változatot Melescanu személyesen nyújtotta át Bukarestben, máj. 11-én Somogyi Ferenc külügyi államtitkárnak, a magyar tervezetet pedig nov. 15-én kapták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
1991. november 20.
A Szabadság közölte Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának a nemzetiségek jogairól nov. 1-jén kiadott nyilatkozatát. Ukrajna biztosítja a nemzetiségi-közigazgatási egységek létét, garantálja a nemzetiségek anyanyelvének használatát. Ahol egy tömbben élnek a nemzetiségek, a nemzeti nyelv az államnyelvvel együtt használható. A nemzetiségek használhatják nemzeti szimbólumaikat. /Kárpáti Igaz Szó (Ungvár), nov. 5., átvette: Szabadság (Kolozsvár), nov. 20./
1991. november 21.
Nov. 21-én a parlament elfogadta az alkotmányt. Név szerinti szavazással határozott a parlament az alkotmánytervezet elfogadásáról, a szavazást a tévé közvetítette. Az RMDSZ-képviselők egységesen ellene szavaztak, rajtuk kívül parasztpárti képviselők egy kivételével, a liberális pártiak közül pedig többen, továbbá az új igazságügyminiszter, Mircea Ionescu-Qintus is ellene voksolt, a túlnyomó rész azonban mellette, így nagy többséggel elfogadták az új alkotmányt /510 képviselő és szenátor közül 414 mellette, 95 ellene/. Szőcs Gézának - közbekiáltásokkal - nem engedték, hogy megindokolja döntését, a többi magyar képviselőnél is hangzottak a megjegyzések. Szőcs Géza a Romániai Magyar Szó munkatársának elmondta, hogy az RMDSZ parlamenti csoportjában jelentkezett bizonyos megosztottság az alkotmány elfogadásával kapcsolatban. Végül a szélsőséges kisebbségellenes hangulatkeltés hatására egységesen elutasító lett az RMDSZ-csoport álláspontja. Szilágyi Zsolt képviselő főleg azt kifogásolta, hogy az alkotmány nem az állampolgárból, az állampolgár védelméből indul ki, hanem az országból és a nemzetből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./ Király Károly tiltakozásul távolmaradt a szavazástól, levélben indokolva meg döntését: ez az alkotmány a kisebbségieknek másodrangú állampolgári státust ad, a Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó parlamenti többség nyomást gyakorolt az ellenzékre és a kisebbségi képviselőkre, elvetették az anyanyelv használatát. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 22./ Domokos Géza az RMDSZ parlamenti csoportja nevében indokolta meg, hogy miért szavaznak a magyar képviselők az alkotmány elfogadása ellen. Az új alkotmány csorbítja a helyi autonómiát, a helyi közigazgatásban és a bíróságon kiiktatták az anyanyelv használatának garantálását, "Románia nemzeti állammá való nyilvánításával kapcsolatos fenntartásaink nem voltak alaptalanok." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./
1991. november 21.
A parlamenti ülések durva hangját jelzi, hogy például a tévében is közvetített egyik utóbbi ülésen Dumitru Pop /Román Nemzeti Egységpárt/ gonosztevőnek nevezte Hosszú Zoltánt, az RMDSZ aradi szenátorát. A házelnök rendreutasította Pop honatyát. Hosszú Zoltán interpellációjában kifejtette, hogy "tanúi vagyunk a régi elvek restaurációjának." Megengedhetetlennek nevezte, hogy egy etnikumközi konfliktust olyan bizottság vizsgáljon ki, amely 92 %-ban az egyik és 8 %-kal a másik etnikumból áll. Dumitru Pop közbekiabált: "Te gonosztevő!" /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 21./
1991. november 21.
A kolozsvári Állami Magyar Színház visszatért egyhetes /nov. 3-10./ budapesti turnéjáról, számolt be vendégszereplésükről Tompa Gábor rendező. A Nemzeti Színház igazgatója, Ablonczy László hívta meg a társulatot. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./
1991. november 21.
Romániában nem lehet szó föderalizmusról, jelentette ki a La Libre Belgique nov. 21-i számában közölt interjújában Iliescu elnök. "Egységes állam vagyunk, Magyarország is az" - magyarázta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23-24./
