A televízióban felolvasták a börtönbüntetését töltő Radu Tinu Securitate-tiszt levelét, aki súlyos vádakkal illette Tőkés Lászlót és a püspök államellenes tevékenységének kivizsgálását követelte. Tömeggyilkosságért elítélt ember levelét közölte a televízió és erre a levélre a parlamentben is hivatkoztak. Ezt az eljárást Románia lejáratásának minősítette és ez ellen tiltakozott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
1991. november 22.
Edward F. Feighan, az USA képviselőháza külügyi bizottságának, egyben a Helsinki Bizottság tagja levelet intézett Iliescu elnökhöz, kifejtve, hogy aggódik a magyarokkal és a többi kisebbségi csoportokkal kapcsolatos bánásmód miatt. A Vatra Romaneasca idegengyűlölete, a Romania Mare lap szélsőséges hangja, a kisebbségekkel szembeni megkülönböztetés, az alkotmánytervezet elutasítja azt, hogy az ország soknemzetiségű, a tévé nemzetiségi adásának csökkentése, az oktatási törvény korlátozza az anyanyelvi osztályok számát és tiltja az anyanyelvű oktatást a műszaki iskolákban, a Bolyai Tudományegyetem újramegnyitásának tilalma, a kolozsvári konzulátus megnyitásának halogatása - mindez aggodalomra ad okot. /A levél szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./
1991. november 24.
Traian Chebeleu külügyi szóvivő nov. 24-én sajtóértekezleten ismertette a Budapesten folyó román-magyar konzuláris tárgyalások témáját: a magyar fél kérte, hogy létesüljenek konzulátusok Kolozsváron, Nagyszebenben, Brassóban és Marosvásárhelyen, Románia viszont elutasította ezt a javaslatot. A román fél kifogásolta a Romániából érkezőkkel szembeni bánásmódot. Hermann János külügyi szóvivő nov. 25-én visszautasította a román vádakat, hozzátéve, hogy a román hatóságok magyarországi turisták őrizetbevételét is elrendelték, de erről nem vagy csak későn adnak értesítést. /MTI/
1991. november 25.
Az RMDSZ Országos Elnöksége nov. 24-én Kolozsváron tartott üléséről közleményt adott ki. Az Elnökség tudomásul vette, hogy a Székelyföldi Politikai Csoport feloszlatta önmagát. Az RMDSZ elítéli az alaptalan támadásokat, amelyek különösen Tőkés László tiszteletbeli elnököt érték, és amelyek a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete által benyújtott bűnvádi eljárás kérésében csúcsosodtak ki. Az Elnökség tagjai nov. 25-én részt vettek a holokausztban elpusztult zsidók emlékének szentelt gyászszertartáson a zsinagógában, majd az ökumenikus istentiszteleten a Szent Mihály templomban. /Közlemény = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1991. november 26.
Az RMDSZ szenátusi és képviselőházi parlamenti csoportja nyilvánosságra hozta álláspontját a Hargita-Kovászna megyei jelentésről. A Jelentés egyoldalú meghallgatások alapján készült, nem vizsgálták meg a bírósági szervek bizonyítékait, illetve végzéseit. Mindezek miatt paritásos vagy semleges bizottságot kellett volna létrehozni, semleges külföldi megfigyelők bevonásával. A Jelentés számos valótlanságot tartalmaz, az egész magyar kisebbséget románellenesnek, az RMDSZ-t bűnösnek nyilvánítja. A parlamenti felszólalások során súlyos sértésekkel illették a magyar nemzetet és fasisztoid elméleteket is hangoztattak. A felsoroltak miatt az RMDSZ javasolja, hogy a parlament ne fogadja el a Jelentést, hozzanak létre nemzetközi bizottságot, vizsgálják felül az 1990. márciusi marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket, végül kérik a Nemzetiségi Minisztérium felállítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1991. november 26.
A Liberation nov. 26-i számában Veronique Soule figyelmeztetett, hogy a román hatóságok a tűzzel játszanak, amikor nem határolják el magukat a szélsőséges nacionalista Vatra Romaneascától. A cikk bemutatja a szélsőséges sajtótermékeket /Europa, Romania Mare/, megállapítva, hogy sikerük az idegengyűlölő román szélsőjobb előretörését mutatja. Jellemzőjük az antiszemitizmus, magyarellenesség, értelmiségellenesség és az ellenzék iránti gyűlölet. A szélsőséges politikai erőkhöz tartozik a Romania Mare Párt és a Román Nemzeti Egységpárt. /Liberation (Párizs), nov. 26, ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1991. november 26.
Nov. 26-án beidézték, majd letartóztatták Héjja Dezsőt /Kézdivásárhely/, nov. 29-én Filip Orban Daniela /Iasi/ tanárnőt, dec. 4-én pedig Paizs Ottót /Kézdivásárhely/ az 1989. dec. 22-i rendőrgyilkosság ügyében. Ezek a letartóztatások összefüggésben vannak a Hargita-Kovászna jelentéssel és megfélemlítés a céljuk, nyilatkozta Kozsokár Gábor szenátor. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7-8.; Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 7.; Letartóztatások Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./ Előzmény: Agache Aurel milicistát Kézdivásárhelyen 1989 dec. 22-én megölték a feldühödött emberek. Agache ékszereket és pénzt vett el emberektől zsarolással, megfélemlítéssel. Mindezt Ardeleanu Gavril ezredes, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka mondta el nyilatkozatában, a múlt évben /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), 1990. jan. 5. és febr. 3./.
1991. november 26.
Manfred Wörner NATO-főtitkár meghívására nov. 25-26-án Nicolae Spiroiu védelmi miniszter vezetésével román katonai küldöttség utazott Brüsszelbe, a NATO főhadiszállására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./
1991. november 26.
Adrian Nastase külügyminiszter látogatást tett a Dél-Afrikai Köztársaságban, elsősorban a gazdasági kapcsolatoktól tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./
1991. november 27.
Szász János reagált a Szilágyi N. Sándor által feltett kérdésre /Miért koptam ki az RMDSZ-ből?/, kiállván az RMDSZ mellett, hangoztatva a szervezet fontosságát: az RMDSZ-re "szeretjük-nem szeretjük, szükségünk van.". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./ Szilágyi N. Sándor cikke: 1185. sz. jegyzet.
1991. november 27.
Nov. 27-én Bukarestbe érkezett Konsztantin Micotakisz görög miniszterelnök, eleget téve Stolojan kormányfő meghívásának. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1991. november 28.
A román parlament nyilatkozatot fogadott el a dec. 1-jei ukrajnai népszavazással kapcsolatban, amely szerint Ukrajnához román területek is tartoznak /Észak-Bukovina, Herta és Besszarábia déli megyéi/. Románia a népszavazást erre a területre nézve semmisnek tekinti és tárgyalni kíván ezekről a területekről. Románia felhívja azokat az államokat, amelyek elismerik Ukrajnát, hogy jelentsék ki, az elismerés nem terjed ki az említett román területekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30.- dec. 1./
1991. november 28.
A nagyváradi Crisana lap is beállat a sorba: elsőoldalas cikkeiben átkozza, gyalázza Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./
1991. november 28.
November derekán az Erdélyi Hadsereg alakulatai hadgyakorlatot tartottak Hargita megyében. Etéden is megjelentek. Szávai Géza polgármester szerint százötven-kétszáz katona állomásozott a tanintézményekben, valamennyi középület előtt éjjel-nappal őrséget álltak. Távozáskor egy hivatalos papírt aláírattak a polgármesterrel, hogy semmilyen kárt nem okoztak. Mindez késő este volt, másnap vették észre, hogy az összes közintézményről eltűnt a magyar nyelvű felirat, a román érintetlen maradt. /Jöttek, láttak, győztek? = Hargita, nov. 28./
1991. november 28.
A román fővárosba látogató Konsztantin Micotakisz görög miniszterelnök aláírta a román-görög barátsági és együttműködési szerződést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30. - dec. 1./
1991. november 28.
Ileana Filipescu Maros megyei alprefektusnő újabb beadványban fordult a Legfelsőbb Ügyészséghez, javasolva, hogy tiltsák be az RMDSZ-t, olvasható Tófalvi Zoltán beszámolójában. A Maros Megyei RMDSZ nov. 13-i nyilatkozatában tiltakozott ez ellen az újabb akció ellen, jelezve, hogy az alprefektusnő előzőleg már számos esetben szóban és írásban megengedhetetlen módon nyilatkozott a magyar kisebbségről és legitim képviselőiről. Ezt már több beadványában jelezte a Maros megyei RMDSZ, de választ nem kaptak a kormány illetékes szerveitől. Ezért fenntartják a jogot, hogy bűnügyi eljárást kezdeményezzenek Ileana Filipescu ellen. - Szabadi Ferenc marosvásárhelyi betegápolót öt évre ítélték azzal a váddal, hogy 1990. márc. 20-án a mentőautóban megütött román sebesülteket. Hiába tanúsították, hogy Szabadi Ferenc nem is ült a mentőautóban, nem mentős, mégis elítélték, annyira magabiztosan, hogy lakásába beköltöztettek egy románt, aki még bútorait is használja. - Dr. Thomas Nagler, a Romániai Német Demokratikus Fórum elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy 1918 előtt "a magyarok tőlünk egyetlen hold földet s egyetlen aranytallért sem tulajdonítottak el." Egészen más lett a németek helyzete Romániában 1918 után. A "bukaresti stúdió lerövidítette a német tévéadás idejét. S mindez megtörtént annak ellenére, hogy Németország jelentősen hozzájárult a román TV felszereléséhez." -Sok erdélyi magyar kényszerült kivándorolni. Mikor készül el az elüldözött magyarokról szóló jelentés? - Miért tiltotta meg a Bákó megyei SRI a csángó műkedvelők pusztinai találkozóját és miért nem engedték meg legalább a székelyföldi csángó fesztivál megtartását, teszi fel a kérdést Tófalvi Zoltán? _ Arról sem történt eddig említés a sajtóban, "hogy sok katonafiunkat lezárt koporsóban hozzák haza a szülői házhoz." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 28./
1991. november 29.
Nov. 29-én folytatódott a Cseresznyés-per, de nem jelent meg mindegyik tanú, a következő tárgyalás dec. 20-án lesz. /Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./ Előzmény: 60, 299, 865, 879. sz. jegyzet.
1991. november 29.
Király Károly Sepsiszentgyörgyön van, nem megy vissza Bukarestbe. Az új alkotmány elfogadása ellen így tiltakozott, nem akart társ lenni a törvény meghozásánál. A történteket megírta az Európa Tanácsnak, hogy megtudják, milyen a román demokrácia. Elkeserítette, hogy az RMDSZ kolozsvári elnökségi ülésén egy szó sem hangzott el arról, hogy valaki távolmaradásával tiltakozott. - Nem vesz részt a közeledő helyhatósági választásokon, jelentette ki Király Károly. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./ Előzmény: 1191. sz. jegyzet.
1991. november 29.
Petre Roman volt miniszterelnök kijelentette, hogy a Securitate anyagait ma is felhasználják. Hiába kérte, Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vezetője nem volt hajlandó átadni a parlamentnek a régi Securitate-dossziékat. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./
1991. november 29.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöksége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy Tőkés László püspököt a parlamentben súlyos vádakkal illették, bíróság elé állítását követelték, hivatkozva a börtönben levő Tinu Radu szekus vezető levelére. A román televízió adásában is szerepeltették ezt a börtönben levő tisztet, ott is elismételhette rágalmazását. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./
1991. november 29.
Nov. 13-án munkamegbeszélésre jöttek össze az Erdélyi Református Egyházkerület szórványlelkészei, abból az alkalomból, hogy száz éve született a mezőségi szórványvilág fáradhatatlan apostola, Földes Károly /Méra, 1891. nov. 14.- 1968/ mezőújlaki lelkész. Lelkészként misszionáriusként szolgálta a szórványt Mezőújlak környékén. Megrázó füzetet adott ki Szórványmisszió címen /alcíme: Jajszó a pusztuló szórványokért/ 1934-ben. Több nyelvre lefordították, jöttek is segélyek, ő pedig építette a templomokat. 1940-ben fegyveresek űzték ki a faluból. Kolozsvárra ment és EMKE-megbízottként járta újra a szórványfalvakat. 1945 után bebörtönözték. - Nov. 14-én a lelkészek felkeresték Mezőújlakot, Földes Károly szolgálati helyét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./
1991. november 30.
Jakubinyi György gyulafehérvári segédpüspök felszólalt Rómában az Európa újraevangelizálásával foglalkozó püspöki szinóduson. Beszélt a nyelvi imperializmusról. "Biztosítanunk kell mindenki számára, a kisebbségeknek is - legalább az Egyházban - saját anyanyelvük használatát. Előfordul, hogy az Egyházra hivatkozva a kisebbségek asszimilálása folyik. Azért is mondom ezt, mivel országomban kétszeresen is a kisebbséghez tartozom: nemzetemet és vallásomat tekintve is." /L`Osservatore Romano (Róma), nov. 30. ; a beszéd teljes szövege: Új Ember (Budapest), 1992. jan. 5./
1991. november 30.
Brassóban, nov. 30-án tartotta alakuló ülését az RMDSZ Székelyföldi Szervezetei Koalíciójának egyeztető tanácsa. A magyarság itt egy tömbben él, ami az önszerveződés minden szintjén más megoldásokat kínál, állapították meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
1991. november 30.
A Székely Ifjak Fóruma közleményt adott ki Székelykeresztúron, nov. 30-án. Ebben hangsúlyozzák, hogy nem oszlottak fel, nem állnak kapcsolatban Szőcs Gézával és nem tagjai az RMDSZ-nek. /A Székely Ifjak Fórumának közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./
1991. november 30.
Az amerikai törvényhozásban Joseph Lieberman szenátor emlékezett arra, hogyan üldözték, bántalmazták Tőkés László püspököt a Ceausescu-rendszerben, majd rámutatott: ahelyett, hogy nemzeti hősként kezelnék, a román kormány szélsőségesei méltatlanul bírálják őt. Lieberman szenátor közölte, hogy levelet írt James Baker külügyminiszterhez, felszólítva őt, ne adják meg Romániának a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt addig, amíg nem tartanak szabad választásokat, nem javul az emberi jogok helyzete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30.- dec. 1./
1991. november folyamán
A Korunk novemberi számát a szórványnak, a szórvány problematikájának szentelte. A szórványkérdést szívügyének tekintő Vetési László tiszteletes írásában leszögezte: végzetesen szórványnemzet vagyunk. "A világon élő magyarság egyharmada az anyaország határain kívül az utódállamokban vagy a diaszpórában a romániai magyarságnak egyharmada nyelvi és etnikai veszélyeztetettségben, egynegyede pedig halmozottan hátrányos helyzetben él. " Vetési megállapította, hogy nem rendelkeznek a romániai szórványmagyarságra vonatkozó adatokkal. Nem jelentek meg erről könyvek, tanulmányok. Egyetlen kivétel az azóta elhunyt Semlyén István, akinek Hétmilliárd lélek című, 1980-ban megjelent könyve tartalmazott először adatokat a hazai magyar szórványnépességről. Az 1989-es változások óta az 1990 karácsonyán Gyergyószárhegyen tartott szórványértelmiségi találkozó volt az első, amely szomorú körképet adott a jelenlegi helyzetről. Semlyén István z 1977-es népszámlálási adatok alapján írta, hogy hét erdélyi megyében /Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Bihar, Szatmár és Szilágy/ és a romániai magyarság háromnegyede, mintegy 1,2 millió lélek. A fennmaradó 420 ezer az ország többi részén /Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Fehér, Hunyad, Máramaros, Szeben, Termes és a Kárpátokon kívüli területen/ szóródik szét. A szórványban élő 420 ezer lélekből 220 ezer magyar kisebb-nagyobb városokban él /Beszterce, Bukarest, Brassó, Déva, Nagybánya, Nagyenyed, Nagyszeben, Medgyes s a bányavárosok/, mintegy 200 ezer pedig falvakban. Vetési László részletezte a szórványvidékeket. A Mezőségnek a Maros, Sajó és Szamos által határolt nagy kiterjedésű területe évszázadok óta a nagy felszámolódások színtere. A legveszélyesebb helyzetben, a homogenizálás legelőrehaladottabb állapotában a moldvai csángók vannak. Domokos Pál Péter óta többször feltérték helyzetüket, népi kultúrájukat, de etnikai folyamataik szociológiai, társadalomlélektani nyomonkövetése nem történt meg. A városok elszórványosodásának problematikája külön kérdés. Vetési László következtetése: összmagyar szórványprogramot kell kidolgozni. Addig pedig a legnagyobb súly továbbra is az egyházakra nehezedik, a lelkipásztorokra. /Vetési László: Szórványgondjainkról./ Kozma Zsolt visszapillantott a szórványosodás kialakulására és arra, hogy a református egyház mit tett a szórványban élőkért. 1944 után az intézményes egyházi szórványmisszió megszűnt. Azonban mindig voltak kiváló lelkek, akik vállalták a szórvány gondozását, ilyen például a nagysármási id. Hermán János, a kérői id. Bányai Ferenc, s azok, akiknek nevét feljegyezte Vetési László szórványlapjában, a Felebarátban. Kozma Zsolt írásában megoldást is javasolt. Először is fel kell mérni tájegységenként a szórványhelyzetet. Munkatársakat kell keresni, szórványfelelősöket. Érdemes kis könyvtárakat összeállítani. Szórványinternátusokat kell létrehozni. /Kozma Zsolt: Szórványosodás időben és térben/ Tófalvi Zoltán adatgazdag összegzést nyújtott a kivándorlásról, a kivándorlókról. Tófalvi az első világháború előtti kivándorlásig nyúlt vissza. A különböző időszakok adatait részletezve kiemelte azt, hogy az első világháború végétől napjainkig közel 650 000 magyar távozott Romániából. Nem természetes, hanem az idők során változó intenzitású, nem természetes, kényszerű kivándorlásról, áttelepülésről van szó. Az 1990. márciusi marosvásárhelyi események újabb lökést adtak a kivándorlásnak. /Tófalvi Zoltán: Emigránsok, kivándorlók, letelepedők/ /Korunk (Kolozsvár), nov./
1991. november folyamán
Novemberben újabb kiadvány indult, az Alapozó /Szatmárnémeti/ című ismeretterjesztő diákmagazin.
1991. november folyamán
Újabb egyházi kiadvány látott napvilágot, a Közlöny, a Királyhágómelléki Református Egyházközség tájékoztatója (Nagyvárad), nov. - 1. sz.
1991. november folyamán
Csíkszeredában Csapd le Csacsi! címmel, Tromf 8-10 éveseknek alcímmel indult gyermeklap novemberben. Tromf címmel az előző év elején indult vicclap a városban.
1991. november folyamán
Az Új Sport napilap Új Sport Magazin /Csíkszereda/ címmel heti mellékletet ad ki.
