Romániában román politikusok, a kimondottan egyesüléspárti szervezetek egyre gyakrabban nyilatkoznak arról, hogy a Pruton túli testvéreikkel való egyesülés szükségszerű, sőt történelmi igazságtétel. Amikor a Moldváviai Köztársaság a Független Államok Közösségének tagja lett, Mircea Snegur köztársasági elnököt a román nemzet árulójának nevezték. Éltették viszont a moldáviai unionista erők vezéralakját, Mircea Druckot. A tansznisztriai fegyveres összetűzés hírére minden román párt felháborodott, Adrian Nastase külügyminiszter Moszkvába utazott, a konfliktus békés rendezése ügyében. A román pártok közötti nézetkülönbségek főként az egyesülés időpontjában különböznek. Iliescu elnök, akárcsak a kormánypárt, még nem tartja elérkezettnek az időt. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A "két Románia" egyesülése idő kérdése. = Magyar Nemzet, márc. 25./
1992. március 26.
Párizsban a kisebbségi jogok kérdéséről rendezett kollokviumon Jakabffy Attilának az erdélyi magyar kisebbség helyzetéről adatokat ismertető előadása után a jelenlevő román személyiségek szervezett felszólalásözönt rendeztek, propagandának minősítve az előadást és azt igyekeztek bizonyítani, hogy a kisebbség helyzete problémátlan. Számos francia résztvevő tiltakozott a felszólalás-áradat ellen. /MTI/
1992. március 26.
Tőkés László püspök Debrecenben találkozott a vállalkozók képviselőivel, bejelentve, hogy a közeljövőben 50-50 százalékos részesedéssel magyar-román vegyesvállalatot hoznak létre, amelynek egyik alapítója a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. /Új Magyarország, márc. 27./
1992. március 26.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt márc. 26-án elnökségi ülést tartott Csíkszeredán. A párt nem ellenzi a platformosodást, de azt indítványozza, hogy a platformok inkább a létező magyar pártokhoz csatlakozzanak. Elítélik a "25-ök" felhívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1992. március 26.
A bukaresti parlament márc. 26-án ünnepi ülésen emlékezett meg Besszarábia Romániával való egyesülése 74. évfordulójáról. Ünnepi nyilatkozatban szolidaritást nyilvánítottak a besszarábiai "testvérekkel", felszólítva Ukrajnát, tiltsa meg fegyveresek beengedését az országba. /MTI/
1992. március 26.
Stolojan miniszterelnök kiállt elődje, Petre Roman mellett, cáfolva azt, hogy Petre Roman elsikkasztott komoly összegeket. /MTI/
1992. március 26.
Kőrösi Csoma Sándor emléknapokat rendeznek márc. 26.- ápr. 6-a között Csomakőrösön és Kovásznán: előadásokat tartanak, majd ápr. 2-án emléktábla avatás Kovásznán, ápr. 3-án emlékülés és a Kőrösi Csoma Múzeum alapkőletétele Kovásznán, ugyanott koszorúzás ápr. 4-én. Emlékülés Kolozsvárott ápr. 5-én, ünnepségen: ápr. 6. /Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület kiadványa/
1992. március 26.
Gyulafehérvárt érseki rangra emelték, de minket nem csatoltak hozzá, állapította meg Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Ezért Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel közösen kérték, hogy ne a bukaresti érsekséghez tartozzanak, hanem Gyulafehérvárhoz. A Szentszék még nem válaszolt, de a hívek és a papok véleménye szerint addig nem lesz itt békesség, amíg ezeket az egyházmegyéket nem csatolják Gyulafehérvárhoz. - Tempfli József elmondta, hogy Tőkés László püspökkel közösen szervezik meg Nagyvárad ünnepségeit, a Varadinum-ünnepségeket, máj. 10-17-e között. Ebből az alkalomból megjelenik a városról és Szent Lászlóról több könyv. - Fülöp Dénes marosvásárhelyi református püspök elmondta, hogy a betegek, a szegények gondozására diakóniai szolgálatot szerveztek. - Megalakították az EKLA Kft-t, az Erdélyi Keresztény Lelkigondozó Alapot. Ezen belül egyik tevékenységük a városba érkezett amerikai és angol misszionárius nyelvtanárok segítségével intenzív nyelvtanfolyam elindítása. A súlyos tanárhiány pótlására indították el a kántortanító-képzést. Törvényes engedélyt még nem kaptak, ennek ellenére elindították a főiskolai jellegű oktatási rendszerbe tartozó teológiai és egyházzenei intézményt. Ebben harminckét tanár egy éven át ingyenesen oktatott kilencven tanulót, a jövendő tanítókat. Ez a főiskola ökumenikus jellegű, hiszen római katolikusok és unitáriusok is készülnek ebben a főiskolában a tanítói pályára. Állami támogatást nem kapnak. /Egyházi élet Nagyváradon és Marosvásárhelyen. = Új Magyarország, márc. 26./
1992. március 27.
A helyhatósági választások végeredménye szerint a Nemzeti Megmentési Front a szavazatok 33,72 %-át, a Demokratikus Konvenció 24,38 %-át, a Demokratikus Agrárpárt 7,98 %-át, az RMDSZ 6,84 %-át, a Nemzeti Egységpárt 4,48 %-át és a Nagy-Románia Párt 1,68 %-át szerezte meg. /MTI/
1992. március 27.
Káli Király István, a Maros megyei RMDSZ alelnöke nyilatkozott: máj. 3-án lesz Marosvásárhelyen a polgármester-választás. A városban még mindig nem alakult meg a tanács a frontos és a Román Nemzeti Egységpárthoz tartozó tanácstagok sorozatos távolmaradása miatt. /Új Magyarország, márc. 27./
1992. március 27.
Pokorny László, Marosvásárhely megválasztott, majd lemondatott polgármestere márc. 27-én át akarta lépni a határt, azonban a román hatóságok ezt megakadályozták. /Pokorny-stop. = Népszabadság, márc. 31./
1992. március 27.
Az Európai Protestáns Nagygyűlés Budapesten megtartott konferenciáján Tőkés László püspök indítványozta, hogy alakítsanak ki határozott álláspontot a kollektív kisebbségi jogok kérdésében. A sajtóértekezleten elmondta, hogy Tatu ortodox püspök a protestáns egyházak betiltására szólított fel, Vulpescu szenátor pedig lágerek felállítását indítványozta. Románia vezetőinek egy szavuk sincs az ilyen megnyilvánulásokkal szemben. /Tőkés a kisebbségi egyházakért. = Magyar Nemzet, márc. 28./ Tőkés László indítványát az Európai Protestáns Nagygyűlés egyhangúan elfogadta és csatolta a Nemzet, nacionalizmus és kisebbség bizottság záródokumentumához. /Közlöny (Nagyvárad), ápr./
1992. március 27.
Nagy Benedek képviselő, a parlament oktatás-, tudomány-, ifjúság- és sportügyi szakbizottságának titkára elmondta, hogy folyik az oktatási törvénytervezet vitája. Összesen négy tervezet született, az egyik az RMDSZ-é. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./
1992. március 27.
A Ceausescu-diktatúra négy szekus rendőrének, akik Hargita megyében 1989. dec. 22-én a népharag áldozatai lettek, Iliescu elnöki rendelettel az 1989-es román forradalom vértanú-hőse címet adományozta. Hargita megye prefektusa, Pataki Imre megtagadta a kitüntetések átadását a hozzátartozóknak és a rendeletet visszaküldte. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
1992. március 27.
Moldovában folytatódnak az összecsapások. Az orosz szeparatisták hidakat, utakat, gyárakat aknáznak alá, jelentette a román rádió. /MTI/
1992. március 27.
Hosszú szünet után megjelent az Erdélyi Figyelő idei első száma. 1991-ben 24 számot terveztek /kéthetenkénti megjelenéssel/, de csak 10 szám látott napvilágot, az utolsó novemberben. Azóta papírhiány akadályozta a megjelenést. Az Erdélyi Figyelő a jövőben folyóirat lesz. /Erdélyi Figyelő (Marosvásárhely), 1. sz./
1992. március 27.
Márc. 27-29-én Temesváron Demokrácia és kollektív jogok címmel rendezett nemzetközi konferenciát többek között az RMDSZ, a Temisz és a Bodó Barna vezette Temesvári Kisebbségi Kutatócsoport. Meghívót küldtek 50 román szenátornak és képviselőnek, de alig jöttek el néhányan. A romániai németek és a Temesvár Társaság szintén távol maradt. A belga Ivo Petters keményen bírálta román kisebbségi politikát. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./
1992. március 27.
Márc. 27-29-e között tartotta a Nemzeti Megmentési Front harmadik országos konvencióját Bukarestben. Petre Romant megerősítették pártelnöki tisztségében. A tanácskozás után egy csoport kivált a pártból. /MTI/
1992. március 28.
Tőkés László püspök elmondta, hogy még a Polgári Szövetség is engedményeket tesz a nacionalizmusnak. Egy szűk értelmiségi réteg jelenthet egyedül biztos szövetségest az RMDSZ-nek. Véleménye szerint még nem érett meg az idő az RMDSZ-en belüli platformosodásra. /Népszabadság, márc. 28./
1992. március 28.
Buchwald Péter, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke félti az RMDSZ-t a platformok megjelenésétől, mert az az egységes és következetes fellépést teszi kockázatossá. Az elnökség egyes tagjai nincsenek egymással beszélő viszonyban. Függetlenített vezetőkre lenne szükség, hogy az RMDSZ rendelkezzen döntéshozó szervezettel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28-29./
1992. március 28.
Snegur elnök bejelentette a rendkívüli állapot kihirdetését egész Moldova területére. Snegur elnök és 15 tagú "Legfelsőbb Biztonsági Tanács" irányítja az országot, ugyanakkor bizottságokat hoznak létre a városokban és járásközpontokban. A törvénytelen formációkat lefegyverezik. /Román rádió, MTI/
1992. március 28.
Megjelent a Hajnal első száma. /Hajnal (Dési római katolikus vallásos gyermekek lapja), Dés, márc. 28./
1992. március 29.
Podhránszky László képviselő márc. 29-én interpellált a belügyminiszterhez és az országos főügyészhez, tiltakozva a márc. 19-én Tordaszentlászlón történt házkutatások miatt, amikor a templomot is átkutatták, felszedték a padlót is. Még a diktatúra idején sem kerestek szeretetcsomagokat a templomok padlója alatt. Nem a főügyész adta ki az utasítást a házkutatásra, most kezdik vizsgálni, ki írhatta alá az utasítást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
1992. március 29.
Iliescu elnök a tévében kijelentette, hogy a Moldovában szükségállapot elrendelése a rend helyreállítását szolgálja. Minden segítséget megadnak Moldovának a területi integritásért folytatott erőfeszítéséhez, a konfliktus kiterjedésének meggátlásához. A román vezetés, a román nép minden támogatás megadására kész. /Román rádió, MTI/
1992. március 30.
A parlamentben két képviselő közölte, hogy a jövőben a Szocialista Munkapárt képviselőiként fognak működni. Ez ellen több képviselő, köztük Frunda György is hevesen tiltakozott. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./
1992. március 30.
Új párt, a Nemzeti Megmentési Front-December 22 Párt jelentette be alapító szándékát Bukarestben. Vasile Vacaru, a Nemzeti Megmentési Front szenátusi csoportjának elnöke kivált eddigi pártjából, a Frontból és ennek az új, Iliescu elnököt támogató csoportnak az egyik alapítója lett. /Pesti Hírlap, ápr. 1./
1992. március 30.
Márc. 30-a és ápr. 3-a között Zilahon rendezik meg - 160 tanuló részvételével - az országos magyar nyelv és irodalom verseny döntőjét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./
1992. március 31.
Az RMDSZ Gyergyó területi elnöksége tiltakozott a márc. 24-i törvénytelen hevederi házkutatások, az alapvető emberi jogok lábbal tiprása miatt. Hargita megye rendőrkapitánysága ezzel az akcióval megsértette az alkotmányt, az alkotmány szerint ugyanis házkutatást kizárólag a magisztrátus rendelheti el. /Román rádió, magyar adás, Romániai Magyar Szó (Budapest), ápr. 1./ Előzmény: márc. 24-i jegyzet.
1992. március 31.
A Református Egyházak Világszövetsége Theodor Stolojan miniszterelnökhöz írt, márc. 30-án kelt levelében tiltakozott a Tordaszentlászlón és Magyarlétán templomokban és lelkészlakásokban végrehajtott házkutatások miatt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 30./
1992. március 31.
Kolozsváron a Báthory és Apáczai líceumok, valamint a Református Lelkészi Hivatal felszólítást kaptak Funar polgármestertől, hogy 48 órán belül távolítsák el a magyar névtáblákat. /(U. I.): Zavaró feliratok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
