Ismételten meggyalázzák, gyújtogatják Szatmárnémeti katolikus székesegyházát, a Láncos templomot: 1991. november 15-én leverték a püspökség névtábláját, majd dec. 15-én betörtek két ablakot, 1992. márc. 13-án meggyújtották a templom ajtaját, márc. 24-én újból megkísérelték felgyújtani a templom és a püspökség ajtaját. A Szatmári Római Katolikus püspökség tiltakozott a történtek miatt és kérte azok kivizsgálását. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1., Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Budapest), ápr. 18-19./
1992. március 31.
Az elképesztő valótlanságokat közlő szélsőséges, nacionalista sajtóban közölt egyik cikket hozta magyar fordításban a lap. Petre Valeriu a Romanul 10. számában azt állította a magyarországi vezetők interetnikai konfliktust akarnak kiprovokálni Erdélyben. A cikkíró Entz Géza államtitkárt vezérőrnagynak nevezte, aki tanácsosait, Bálint-Pataki Józsefet és Keszthelyi Gyulát /ahogy a lap írta: Pataki Bálnt Iosif és Keszthelyi Erik Gyula (volt Linzinger) küldi. Ezek a tanácsosok követelik erőszakos akciók kirobbantását? Ilyen hangvételű az egész cikk. /Pokoli manipuláció. = Média (Nagyvárad), márc. 31./
1992. március 31.
Márc. 31-én Chisinauban találkozott a román, moldovai, ukrán és orosz külügyi szakértő, hogy tárgyaljanak a moldovai események békés megoldásáról. /MTI/
1992. március folyamán
Zilahon az 1989-es események után hetilapot indítottak Szilágysági Szó, majd 1991-től Szilágyság címen. A Szilágyságban sorra alakultak a magyar műkedvelő csoportok, így például Szilágypanitban néptánc- és színjátszó csoport. 1990. márc. 15-én Zilahon a Kálvineumban /Művelődési Ház, melyet a zilahi református egyházközség épített 1943-ban/ ünnepelt a város magyarsága. Másnap ugyanitt alakult meg a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A helyi vatrások tüntettek a megalakult két magyar nyelvű líceumi osztály ellen. 1990. márc. 25-én Kraszna 50 tagú művészegyüttese lépett föl. 1990 áprilisában - 1945 óta először - Silvania néven magyar irodalmi és művészeti folyóirat indult. Ez a kiadvány azután megszűnt. Krasznahorváton Kacsó Erzsébet óvónő vezetésével megalakult a falu tánc- és színjátszó csoportja. Előadásukat néhány román fiatal megzavarta. 1990 júliusában Szilágysomlyón rendbehoztak egy épületet, ez lett az RMDSZ helyi székháza. Ugyanebben a hónapban Zilahon, a református templomban egyházzenei hangversenyt rendeztek. Szilágybagoson, Nagyfaluban és Zilahon lépett fel a Birtalan József vezette marosvásárhelyi Vártemplom leánykórusa. - Az 1991 október végi II. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál nemzetközivé nőtte ki magát, Debrecenből jött egy énekkar, Kassáról pedig a Homolya Éva vezette Csengettyű leánykar lépett föl. - 1991 áprilisában Csíkszeredában rendezték meg a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalmi versenyt, melyen a szilágysági versenyzők dicséretben részesültek. - Zilahon a diákok diáklapot szerkesztettek Guguc címen. /Filep Béla: Művelődési élet a Szilágyságban. = Művelődés (Kolozsvár), márc./
1992. március folyamán
Vetési László /Kolozsvár/ lelkész a lelke a szórvány-szolgálatnak. Kiadványában, a Felebarát /Kolozsvár/ hasábjain közzétette a szórványok felmérésére a Szórványbejelentés űrlapjait. Ezt átvette a Közlöny is. A cél a 200 léleknél kisebb gyülekezetek felmérése. A Felebarátnak gyakran kellett tapasztalnia a közönyt, hónapokig kellett várni egy-egy gyülekezeti beszámolóra, egy-egy adatra, hogy a Felebarát következő száma megjelenjen. Fontos lenne számbavenni a szétszórtakat, hangsúlyozta Vetési, és arra kéri a lelkészeket, hogy mutassák be szórványgyülekezetüket. Meg kell keresni azokat, akik rekonstruálni tudják a múltat és a közelmúltat. /Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatója), Nagyvárad, márc., II. évf. 3. sz./
1992. március folyamán
A református egyházzal az együttműködés a legszorosabb és legtestvéribb, nyilatkozott Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspök. Váradhegyalján a katolikusok és reformátusok közös templomot építettek, melyet közösen, felváltva használnak. A püspök kitért a moldvai csángók helyzetére is. Robu bukaresti érsek tagadja a magyar szentmise szükségességét. Sok kérés befutott hozzájuk, de Robu ezt tagadja. Bogdán István csángó pap, Tempfli püspök szentelte fel. Bogdán István azt kérte, hogy első miséjét magyarul mondhassa el. Felháborodtak a román papok, végül Bogdán beleegyezett abba, hogy csak az evangéliumot mondja magyarul és egy rövid prédikációt. Amikor elkezdte magyarul olvasni az evangéliumot, két román pap a szentélyben ledobta miseruháját és tüntetően kivonult. Ez hallatlan dolog. Tempfli püspök egyházmegyéjében 15 ezer szlovák katolikus van, akiknek szlovák szentmisét tartanak, a románoknak pedig román nyelvűt. /A Tempfli Józseffel készült interjút a svájci Életünk, az európai magyar katolikusok lapjának 1992. évi februári száma közölte, átvette: Közlöny (A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatója), Nagyvárad, márc., II. évf. 3. sz./
1992. március folyamán
Megjelent a Brassói Füzetek Hipstern 1992. 1. száma. A folyóirat az V. évfolyamot tüntette fel, ezzel jelezve, hogy Hipstern címmel 1985-től illegális folyóiratot adtak ki. A Brassói Füzetek főszerkesztője: Bencze Mihály, főszerkesztő helyettesek: Markó Attila, Páll Szilárd, Szász Csaba.
1992. március folyamán
Egy-egy kisebb egyházi közösség összefogását jelzi, hogy saját értesítőben adnak hírt magukról, így például Gyertyafény címmel katolikus plébániai kiadvány indult. /Gyertyafény, a Szent Család plébánia értesítője (Szatmárnémeti), márc. - 1. sz./, Kisvirág címmel pedig a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye ifjúsági lapja jelent meg.
1992. március folyamán
A Csángó Újság márciustól Moldvai Magyarság címen jelenik meg. /Moldvai Magyarság (Sepsiszentgyörgy), márc./
1992. április 1.
Moldáviában folyik a tűzharc. A román védelmi miniszter kijelentette, hogy a román hadsereg nem vesz részt a moldovai harcokban, ugyanakkor elmondta, hogy a közeljövőben 24 órás mozgósítások lesznek Romániában, a katonai egységek pedig kaszárnyáik közelében tartózkodnak. /Román rádió, MTI/
1992. április 1.
Jelcin orosz elnök azonnali hatállyal Oroszország fennhatósága alá vonta a volt szovjet fegyveres erők Moldovában állomásozó 14. számú hadseregét. /Pesti Hírlap, ápr. 2./
1992. április 1.
Márc. 24-én Gyergyóvasláb község Heveder településén a rendőrök házkutatást tartottak Virág József, Fülöp Márton, Dénes József, Bérnád Antal és Tinca Aurel lakásán. A felsoroltaktól a rendőrök a házkutatásba való írásos beleegyezést csikartak ki. A rendőrség ezzel az akcióval megszegte az alkotmány előírását: "a házkutatásokat kizárólag a magisztrátus rendelheti el, és azokat csak a törvény által előírt formában lehet elvégezni." Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezetének elnöksége tiltakozik az alkotmány megsértése, valamint az alapvető emberi jogok lábbal tiprása ellen. A tiltakozást Nagy István elnök írta alá. /Törvénytelen házkutatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 1./
1992. április 1.
Megjelent a Kuriózum, alcíme: Kíváncsiak lapja első száma. /Kuriózum (Csíkszereda). ápr. 1./
1992. április 2.
A marosvásárhelyi törvényszéken ápr. 2-án lezárult az erdőcsinádiak pere. A védőügyvédek a vádlottak felmentését, az ügyész a korábbi négy évi börtönbüntetés megerősítését kérte. A védőügyvéd megismételte az érveket, köztük azt, hogy a vádlottaknak nem biztosították a védekezés jogát. Az elsőfokú döntést törvénytelenné teszi az is, hogy a bíróság nem vette figyelembe a vádlók és vádlottak kibékülését. A három vádlott az események lezajlása után érkezett a helyszínre. Az ítélethirdetés ápr. 15-én lesz. /(bodolai): Befejeződött az erdőcsinádiak pere. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./ Előzmény: jan. 8-i, febr. 20-i, márc. 19-i jegyzet.
1992. április 2.
Az ukrán parlament elnöke, Ivan Sztyepanovics Pljuszcs Bukarestben, a román parlamentben mondott beszédében a határok sérthetetlenségét hangsúlyozva megerősítette Kijev álláspontját, hogy a román területi igények nem képezhetik semmiféle alku tárgyát. Ukrajna nem fogad el semmiféle területi követelést. /Kijev elutasítja Bukarest területi igényeit. = Magyar Nemzet, ápr. 3./
1992. április 2.
Iliescu elnök Hargita megyében négy személyt tüntetett ki az 1989-es román forradalom vértanú-hőse címmel, négy szekust, akik akkor a népharag áldozatai lettek /Coman Dumitru, a székelyudvarhelyi Securitate parancsnoka, Ferenc Imre székelyudvarhelyi milicista, valamint Danila Gavril és Cheuchisan Liviu zetelaki, illetve oroszhegyi milicista őrsparancsnok/. Ezen verőemberek meglicseléséért súlyos börtönéveket adott a bíróság. Most ezekből a pribékekből csinál Iliescu hősöket. Hargita megye prefektusa, Pataki Imre visszaküldte a kitüntetéseket, nem volt hajlandó azokat átadni a hozzátartozóknak. Ugyanezekben a napokban Hargita megyéből hat ártatlan embert agyonlőttek. Ők nem voltak hősök? /Ferenczes István: Hősök lettek Ceausescu emberei? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 2./
1992. április 2.
Pavol Demes, a Szlovák Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak minisztere Bukarestbe látogatott, ahol megbeszélést tartott Nastase külügyminiszterrel. A szlovák-román kapcsolatokról volt szó, továbbá a következő hónapokban Pozsonyban a nemzeti kisebbségek kérdéséről tartandó szemináriumról. /Román rádió, MTI/
1992. április 3.
Ápr. 3-án volt a Cseresznyés per újabb tárgyalása. A védelem kérte a Cofaruról Marosvásárhelyen kiadott törvényszéki orvostani lelet és az egy évvel később Bukaresten kiállított lelet összevetését, mert a kettő között ellentmondás van, az ügyész ezt ellenezte. A következő tárgyalás ápr. 24-én lesz. /Ellentmondásos orvosszakértői bizonyítványok. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 4./ Előzmény: febr. 21-i, márc. 17-i jegyzet.
1992. április 3.
Ápr. 3-án András Imre RMDSZ-képviselőtől a román határon elvették a román parlament üléseiről készített gyorsírásos feljegyzéseket. /Átkutatták az RMDSZ képviselőjét. = Vasárnapi Hírek (Budapest), ápr. 5./
1992. április 3.
Király Károly nyilatkozatában az RMDSZ válságáról beszélt, éles szavakkal ítélte el Domokos Géza RMDSZ elnök és Verestóy Attila szenátor megalkuvó vonalát. Szőcs Géza szenátort becsüli, de úgy látja, hogy végső soron ő is ezt a meghátráló magatartást képviselte. - Az RMDSZ elnöksége nem hajlandó magát alárendelni a szervezet demokratikus testületének. - Király Károly tüntetésképpen nem vesz részt a szenátus munkájában.- Nem szabad lemondani semmiről, így az autonómiáról sem, sőt egy független Erdély lehetőségének elméleti vizsgálatát sem kell kizárni. Az állandó taktikázás és alkudozás eredményeképpen elsorvad a magyarság, vallja Király Károly. /Kozma Szilárd: Beszélgetés Király Károllyal. = Magyar Hírlap, ápr. 3.; ugyanez a beszélgetés az Erdélyi Naplóban rövidítve jelent meg: Király Károllyal Kozma Szilárd beszélget. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 9./
1992. április 3.
Funar a Báthory és Apáczai Líceumról azt állította, hogy azok nem magyar, hanem román iskolák, ahol magyar tannyelvű osztályok is vannak. Szerinte a magyar nyelvű feliratok eltávolítása nem jelenti a kisebbségi jogok megsértését. /Újvári Ildikó: Gheorghe Funar: Törvényeink tiltják a kétnyelvű feliratokat. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./
1992. április 3.
Ápr. 4-én tartja második közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete. Dr. Kreczinger István, a szervezet elnöke elmondta, hogy 1991. dec. 7-én tartották meg alakuló közgyűlésüket. Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezetének megalakítását az tette szükségessé, hogy a már létező erdélyi szervezetek, egyesületek tevékenységét összehangolják. Magyarországon 1988 második felétől működtek különböző Erdéllyel foglalkozó közösségek, de munkájuk szétaprózódott. Mára fájdalmas tapasztalat, hogy soha nem látott méreteket öltött a kivándorlás. A szervezet igyekszik minden megoldást felkutatni az erdélyi magyarság helyzetének rendezésére. A szervezet kiinduló pontja a magyar kulturális és területi autonómiájának követelése. Az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete hármas feladatrendszert dolgozott ki: a kivándorlási szándék csökkentése, a már átköltözöttek érdekképviselete, valamint a hazatérés, a repatriálás feltételeinek megteremtése. 1988 óta mintegy 100-120 ezren települtek át. /Botlik József: Kötelességünk segíteni az erdélyi magyarságot! = Magyar Nemzet, ápr. 3./
1992. április 4.
Cs. Gyimesi Éva kiállt a platformok mellett, nem értett egyet az RMDSZ-képviselők egy részének /a huszonöt aláírónak/ egységre való felhívásával. Azok, "akik - mint legutóbb Sütő András - pusztulást emlegetnek, mintha elszakadtak volna a realitástól". "A helyzet dramatizálása talán személyes motivációkkal magyarázható". "Feltehetőleg saját becsapottságukért vagy bűntudatukért akarják magukat kompenzálni." Úgy látja, hogy "az anyaországiak Erdély-képe eléggé egyoldalú, nincsenek tisztában a jelenlegi valósággal és az ebből eredő, a jövőt determináló tényezőkkel. Inkább a múltra figyelnek, holott a politika a jövőben gondolkodás művészete." "Barátaim vannak az SZDSZ Kisebbségi Titkárságán és a Fidesz Külügyi Osztályán is." "... azokkal az ellenzéki pártokkal értek egyet, akik a kisebbségi törvénytervezet ügyében a Kisebbségi Kerekasztalt támogatják." /Beszélgetés Cs. Gyímesi Évával. = Beszélő, ápr. 4./
1992. április 4.
Az amerikai képviselőház száznál több tagja határozati javaslatban igényelte, hogy a román kormány tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait. A képviselők felhívták George Bush elnököt és James Baker külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarság emberi, kulturális és önrendelkezési jogait a román és más érintett kormányokkal, valamint az EBEÉ-vel. Az amerikai képviselőház emberjogi bizottsága a bizottság társelnökei, Tom Lantos és John Porter által aláírt levelet köröz a képviselők között, amelyet később elküldenek Iliescu elnöknek. A képviselők "legmélyebb aggodalmuknak" adnak kifejezést Tőkés László püspök és családja sorsa miatt. A román parlament jobboldali tagjai azt követelték, hogy a titkosszolgálat vizsgálja ki Tőkés László tevékenységét, s a püspököt utasítsák ki az országból. Az amerikai képviselők elítélik ezt az akciót. /Levélféle a román elnökhöz. = Új Magyarország, ápr. 6./
1992. április 4.
Budapesten, az MDF Akadémia keretében ápr. 4-én a moldvai csángókról rendeztek előadást. Halász Péter, a Lakatos Demeter Társaság titkára, a Honismeret című folyóirat szerkesztője a moldvai csángók történelmét idézte fel. Előadásában emlékezett a nemrég elhunyt Domokos Pál Péterre, a moldvai csángók "apostolára", aki úgy látta, hogy ez a kisebbség a magyarság legszerencsétlenebb sorsú része. Romániában a változások lehetővé tették, hogy létrehozzák a Csángó Szervezetet, 1990 márciusától megjelenik a Csángó Újság, két nyelven. A Magyarországon 1990 szeptemberében megalakult a Lakatos Demeter Egyesület a csángók érdekeit kívánja képviselni. Ennek egyik eredménye, hogy idén már 70 moldvai csángó fiatal tanulhat Magyarországon. Kallós Zoltán néprajzkutató elmondta, hogy a csángó népszokások egy része közös vonásokat mutat a dunántúliakkal, ezzel is bizonyítva, hogy egy nép kultúrájában nincsenek földrajzi határok. / (l.d.): Kallós Zoltán a csángókról. = Magyar Nemzet, ápr. 4., Tóth László Levente: MDF Akadémia. Csángók még vannak. = Pesti Hírlap, ápr. 6./
1992. április 5.
A Központi Választási Iroda ápr. 5-i határozata Marosvásárhely polgármester-választásának időpontját önkényesen máj. 3-a helyett ápr. 12-ére változtatta. Ez ellen nyilatkozatban tiltakozott az RMDSZ Maros megyei Elnöksége. /Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./, ugyanúgy elítélte a döntést Smaranda Enache is. /Smaranda Enache: Nem lep meg a cirkusz. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./
1992. április 6.
Chisinauban megkezdődött a moldovai rendezést célul kitűző négyes külügyminiszteri konzultáció a moldovai, az orosz, az ukrán és a román külügyminiszter részvételével. A külügyminiszterek tárgyaltak a Dnyeszteren túli hatóságok küldöttségével, megjelent Igor Szmirnov is, majd találkoztak Mircea Snegur elnökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./
1992. április 7.
Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere a sajtó, a rádió és a televízió képviselői előtt kijelentette, hogy nem lehet a magyar iskolák megszüntetéséről beszélni, mivel azok nem léteznek, csak román iskolák vannak. Az állította, hogy az alkotmány tiltja a kétnyelvű feliratokat, továbbá az RMDSZ-székházról kifejtette, hogy az RMDSZ-nek nincs joga "ekkora épülethez", amikor például a Romania Mare Pártnak csak egy helyisége van. /MTI/
1992. április 7.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete tiltakozott a kolozsvári polgármesteri hivatal azon rendelkezése ellen, mely szerint a közleményeket és egyéb hirdetéseket az ország hivatalos nyelvén, románul kell írni. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
1992. április 7.
Mégis... címmel aláíratlan cikk jelent meg az Azi hasábjain: "Április 1-jén tartott sajtóértekezletén az RMDSZ-elnök az egyes erdélyi magyar falvak magyar nemzetiségű állampolgárainak lakásain tartott ügyészségi és rendőrségi házkutatásokat hibás és politikailag veszélyes akcióknak értékelte. Mégis illegálisan tartott fegyvereket találtak." /Si totusi...= Azi (Bukarest). ápr. 7./ Valójában jegyzőkönyvben rögzítették, hogy nem találtak semmit!
