Temesváron Demokrácia és a kollektív jogok címen rendeztek tanácskozást. A nemzeti kisebbségek képviselői megjelentek, a román pártok azonban távol maradtak. Elhangzott, hogy az 58 ezres németség nyelve Belgiumban éppúgy hivatalos, mint a flamand és a francia, hogy Katalóniában a kultúra felvirágzását hozta az autonómia. A jelenleg negyvenezres többnyire a bánságban élő szerbségről Milenko Lukin parlamenti képviselő elmondta, hogy üldöztetés volt az osztályrészük, amikor Titót láncos kutyának nevezték. Intézményrendszerüket felszámolták, sokukat elhurcolták. Egyetértenek a magyarokkal abban, hogy szükség van nemzetiségi minisztérium létrehozására. Karol-Matei Ivancsov bolgár parlamenti képviselő hasonlóan nyilatkozott. A bolgár nyelvű iskolákat a hatvanas évektől felszámolták, ma mindössze féltucat olyan iskola működik, ahol a bolgár nyelvet tantárgyként tanítják. Kéthetente megjelenő újságjuk anyagi gondokkal küszködik. A Bánságban mintegy tizenötezer román él. Anton Nicolae, a görög kisebbség képviselője szerint mintegy tizenhatezren vannak. Anton Linzmayer, a Suceava környékén élő mintegy tizenkét ezer lengyel képviselője megállapította, hogy a valamikor virágzó kisebbségi kultúra a kommunista diktatúra évtizedeiben úgyszólván megsemmisült. Iskoláikat 1953 után megszüntették, az erőszakos asszimiláció felgyorsult. Például Linzmayer falujából sok lengyel családot erőszakkal máshová költöztettek. Ivan Nepohoda, a Romániai Ukránok Szövetségének elnöke szerint mintegy 300 ezer ukrán él Romániában, szövetségüknek 120 ezer tagja van. Egyetlen ukrán nyelvű iskola működik, Máramarosszigeten. Az ukrán falvakba román pópákat telepítettek, az ukrán papokat pedig románlakta vidékekre telepítették át. A legnagyobb könyvtáraikat széthordták. /L. A. Gy.: Temesvári tanácskozás demokráciáról és a kollektív jogokról. = Magyar Hírlap, ápr. 7./
1992. április 7.
Tokay György parlamenti képviselőt a Kulturális Alapítvány Erdélyért hívta meg egyhónapos amerikai körútra. Tokay megkezdte eszmecseréit Washingtonban. Tokay tárgyalásain arról fog beszélni, nyilatkozta, hogy a problémákat a nemzetközi egyezmények szellemében, az Erdélyben hagyományos autonómiaszemlélettel kell megoldani. Tokay hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem csupán etnikai párt. Mélyen érdekelt Románia demokratizálásában. Tokay szerint az RMDSZ-nek egységesnek kell lennie. /Serény Péter: Az RMDSZ nemcsak etnikai párt.= Népszabadság, ápr. 7./
1992. április 8.
Megkezdődött Nagyváradon a romániai református egyház zsinata. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 10./
1992. április 8.
Ludovic Spiess román kulturális miniszter ápr. 8-10-e között kétnapos látogatást tett Magyarországon, a kolozsvári Román Nemzeti Színház budapesti vendégjátéka alkalmából. Tárgyalt Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszterrel. Spiess a sajtóértekezleten kérdésre válaszolva elmondta: sajnos, igaz, hogy Kolozsvárott a kulturális intézményekről is lekerültek a magyar feliratok, ezt az esetet ő felesleges provokációnak tartja. Spiess elmondta, hogy a bukaresti Magyar Kulturális Intézetet a budapesti társintézménnyel egyidőben, szeptemberben nyitják meg. /D. V. S.: Magyar Kultúra Háza nyílik Bukarestben. = Új Magyarország, ápr. 10./
1992. április 9.
A román kormány szóvivője közölte, hogy Marosvásárhelyen a polgármester-választás máj. 3-án lesz és nem ápr. 12-én. /Népszabadság, ápr. 10./
1992. április 9.
Németországban román nyelvű röplapot terjesztenek, ebben a Román Gárda harcra szólít Nagy-Románia megteremtéséért. Veszélyben a románság, olvasható a röplapon. A Román Gárda népszavazást követel a mai Románia határain kívül élő románok csatlakozásának, Nagy-Románia megteremtésének ügyében. A románok példaképeivé emeli a röplap a moldovai testvéreket. A Román Gárda erkölcsi és anyagi támogatást ígért a harchoz. /Sz. G.: Harcra szólít a Román Gárda. = Új Magyarország, ápr. 9./
1992. április 9.
Heveder színmagyar kicsi település, a román lakosságú Vasláb községhez tartozik. Márc. 24-én több hevederi családnál törvénytelenül, minden papír nélkül házkutatást tartottak. Az újságíró végigjárta az érintett családokat. Az egyik családnál ellopott mezőgazdasági tárgyakat, a másiknál lőszert, a harmadiknál vaddisznóbőrt kerestek a rendőrök. Sehol sem találtak semmit. A házkutatások törvénytelenek voltak, állapította meg Hajdú Gábor szenátor. /Komán János: Hevederi házkutatások Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./
1992. április 9.
Gabriela Adamesteanu, a 22 főszerkesztője elmondta, hogy lapja, a Társadalmi Párbeszéd Csoport szócsöve, kezdetben kétszázezres példányszámmal indult, jelenleg 15500 példányban jelenik meg. A hetilap 1990 januárjában alakult meg, Stelian Tanase volt az első főszerkesztő /jelenleg a Polgári Szövetség Pártjának vezetőségében tevékenykedik/, utána Victor Barsan, 1991. szeptembere óta pedig Adamesteanu áll a lap élén. /Bemutatjuk a 22-t. = Média (Nagyvárad), ápr. 9./
1992. április 9.
Sepsiszentgyörgyön ápr. 9-16-a között megrendezik a III. Nemzetiségi Színházi Kollokviumot. Többek között az újvidéki, kassai és komáromi magyar színházi együttesek is fellépnek. /Csinta Samu: Nemzetiségi Színházi Kollokvium Sepsiszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./
1992. április 9.
Ami Románia és Moldova egyesülését illeti, Snegur moldovai elnök közölte, ez nem a politikusoktól függ, hanem a két nép akaratától. /Snegur szerint. = Magyar Nemzet, ápr. 9./
1992. április 9.
Örülök, hogy egyetértés alakult ki azzal a magyar véleménnyel kapcsolatban, hogy az új Európában a kisebbségi kérdés és a kisebbségi jog megszűnik kizárólag emberi jog, humanitárius probléma lenni, és mindinkább biztonsági kérdéssé válik - nyilatkozta dr. Joó Rudolf, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára a NATO Eurocsoportjának lisszaboni szemináriumán. A kétnapos találkozó egyik fő témája volt a kapcsoltok alakulása a közép-kelet-európai országok, másfelől a nyugati szervezetek mint a NATO, WEU, az Eurocsoport /mely a NATO európai tagországainak szervezete Franciaország és Izland kivételével/ - között. /Muharay Katalin: A kisebbségi jog biztonsági kérdéssé válik. = Magyar Hírlap, máj. 9./
1992. április 10.
András Imre képviselőt két képviselő is támadta a parlamentben, azután, hogy a Rompres azt jelentette, hogy a határon parlamenti jegyzőkönyvek gyorsírásos jegyzőkönyvét kobozták el tőle. Végül András Imre elmondta a parlamentben, hogy valójában a bárki által előfizethető Hivatalos Közlöny 127. számát vették el tőle. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
1992. április 10.
Iolanda Staniloiu, a román kormány szóvivője közölte, hogy máj, 3-án kell megtartani Marosvásárhelyen az új polgármester-választást, nem ápr. 12-én, ahogy a helyi választási iroda meghirdette. /Mag Péter, Bukarest: A román kormány közbelépésére. Rendes választás Marosvásárhelyen. = Népszabadság, ápr. 10./
1992. április 10.
Nagybányán, a MADISZ székházában megbeszélést tartott az EMKE helyi szervezete a helyi Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület legsürgetőbb feladatairól. A gyűlésen jelen voltak a Katolikus Nőegylet, a Református Nőszövetség, a Református Énekkar, az RMDSZ és a MADISZ képviselői is. Intézőbizottságot alakítottak, elnöke Dávid Lajos, alelnök Farkas Zoltán lett. A megjelentek egyetértettek abban, hogy az egyesület választmányában nemcsak Nagybánya, hanem a megye Gutinon inneni területének közművelődési egyesülete is képviseltesse magát. Az egyesület választmánya nem felügyelő szerv akar lenni, hanem biztosítani akarja az információáramlást, segíteni akar a szervezésben. Javaslatok hangzottak el az egykori Enciklopédia Kör előadásainak újraindításáról, író-olvasó találkozók, kiállítások szervezéséről, szavalóversenyek kiírásáról, kórustalálkozókról. Időszerű lesz egy Nagybánya és környéke monográfia megírása is. /Dávid Lajos: A közművelődés jegyében. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 10./
1992. április 11.
A magyarországi gyógykezelésen tartózkodó Bálint Lajos gyulafehérvári érsek szívműtéte után a kórházban adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a népszámlálás propagandacélokat szolgált. Ez az esemény egy 1918 óta tartó programba illeszkedik, amelynek célja a kisebbség felszámolása. A megmaradás nemcsak a gazdasági eredményektől függ, hanem "a kisebbségre ítéltek erkölcsi tartásától. Az egyház ezt igyekszik erősíteni az evangelizálással." A diktatúra bukásával az egyház birtokába jutott bizonyos szabadságnak, de nem kapott eszközöket feladata ellátásához. 1948-ban 1435 felekezeti kisebbségi iskolát államosítottak. Sokszoros kérés ellenére nem kaptak vissza egyetlen egyházi iskolát sem. - Szükség lenne egy reális egyházi felmérésre, egyházi népszámlálásra, hogy kiderüljön, hányan is vannak. - Alexandru Todea görög katolikus érsek nem engedett a Securitate sugalmazásának, hogy saját templomaik helyett a magyarokéra tartsanak igényt. A Szentszék gesztusa /a gyulafehérvári püspökség érsekséggé emelése/ akkor lesz igazi jelentőségű, ha megtörténik az, amit eredetileg kért a négy egyházmegye, hogy együtt alkossanak egy érseki tartományt. Bálint érsek reménykedik benne, hogy ez megtörténik. /Bálint Lajos gyulafehérvári érsekkel beszélget Pintér Dezső. = Magyar Hírlap, ápr. 11./
1992. április 11.
A Nemzeti Liberális Párt kilépett a Demokratikus Konvencióból, mert nem ért egyet az RMDSZ, szerinte nacionalista, politikájával. /MTI/
1992. április 11.
Az RMDSZ Kolozs megyei elnöksége tiltakozott Kolozsvár polgármesteri hivatalának 86/1992-es rendelkezése miatt, amely szerint a közleményeket és egyéb hirdetményeket az ország hivatalos nyelvén kell írni. Ez ellentétes a helyi közigazgatásról szóló 69/1991-es törvény 30. szakaszával. /Tiltakozás. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 11./
1992. április 11.
Nicolae Spiroiu védelmi miniszter sajtóértekezleten kijelentette, hogy 30 évre zárolják a szeku iratait, ezeket a dokumentumokat a hadsereg őrzi. Az 1989 decemberi események során a Securitate dokumentumai közül mintegy 40 ezer iratcsomónak nyoma veszett, 35 ezer dossziét az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ őriz, 20 ezer pedig valószínűleg külföldre került. Teljesen érintetlen viszont a volt Kommunista Párt százezer dossziés irattára. /Harminc évre zárolják a szeku iratait. = Magyar Hírlap, ápr. 11./
1992. április 11.
Borbély Ernő, a Szabadelvű Kör szóvivője nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az RMDSZ keretében működnek továbbra is, programjukat ősszel öntik végleges formába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11-12./
1992. április 11.
Borbély Ernő RMDSZ parlamenti képviselő részt vett az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete Budakeszin tartott közgyűlésén. Borbély Ernő a vele készült interjúban elismerte, hogy az RMDSZ-t belső feszültségek, harcok uralják. Helyesli a platformok alakulását. Eddig két platform alakult, a kereszténydemokrata nemzeti beállítottságú Erdélyi Magyar Kezdeményezés, tagjai között van például Király Károly, Katona Ádám és Borsos Géza. A másik a márc. 21-én megalakult Szabadelvű Kör, tagjai között van Egyed Péter egyetemi tanár, Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és ő maga is, aki a kör szóvivője. Az RMDSZ keretén belül zászlót bontottak a 25-ök, akik ellene vannak a platformoknak. Ők az RMDSZ vezetésében nagy súllyal rendelkeznek, és "ezután is szeretnének pozícióba maradni." Ugyanakkor az ő politikájuk miatt kapja a legtöbb bírálatot az RMDSZ. Közös felhívásuk alaposabb elolvasása után dr. Demény Lajos és Podránszky László szenátorok máris tiltakozni kezdtek. /Vicsotka Mihály: Interjú Borbély Ernővel. = Pesti Hírlap, ápr. 11./
1992. április 11.
Ősz Erőss Péter a csángó gyermekek anyanyelvű oktatásáról tájékoztatott a gyergyószentmiklósi tanácskozáson, febr. 22-én. A román lapok azt állítják, hogy a moldvai csángókat el akarják magyarosítani. Magyar iskolák hiányában Erdélybe hoznak ki gyermekeket, hogy anyanyelven tanulhassanak. Pusztinán kérték, hogy idegen nyelvként oktathassák a magyart, de ezt sem sikerült elérni, a iasi püspök sem felelt a pusztinaiak magyar nyelvű szentmisét igénylő kérésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11-12./
1992. április 12.
Negyedszer támadták meg erőszakosan Szatmárnémetiben a katolikus székesegyházat. Ápr. 12-én hajnalban a bejárati ajtót gyújtották meg - ismeretlenek. /Lángoló templomajtó. Csíkszeredai telexjelentésünk. = Új Magyarország, ápr. 15./ Előzmény: márc. 24-i jegyzet. A Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség kronológiai sorrendben foglalta össze a templom, illetve a püspökség épülete elleni támadásokat. Márc. 14-én a gyújtogatás után átiratban kérték a rendőrség segítségét. Ápr. 8-án a rendőrfőnök közölte, nem áll módjukban biztosítani az egyházi intézmények őrzését. A püspökség a nyilvánosság védelmét kéri. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18-19./
1992. április 13.
Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke a szövetség nevében levélben kérte a magyar és román külügyminisztertől, hogy a román-magyar tárgyalásokon a jövőben a romániai magyarság legitim képviselőit is hallgassák meg a nemzeti kisebbségek sorsát érintő kérdésekben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./
1992. április 13.
Az RMDSZ Országos Elnöksége ápr. 10-én Kolozsváron tartotta soros ülését. Megállapították, hogy a platformok alakulása megegyezik az alapszabályzattal. A platformok sokszínűsége erősítheti az RMDSZ-t. Az RMDSZ elítélte Kolozsvár polgármesterének magyarellenes intézkedéseit és tiltakozott ezek ellen, olvasható az ápr. 13-án kiadott közleményben. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./
1992. április 13.
Romániát nacionalista mozgalmak fertőzik, írta a The Guardian ápr. 13-i száma. A magyar etnikum pártján belül a fiatalok militánsabb politikát ajánlanak, azonban a mérsékeltek vannak többségben. Románia ragaszkodik ahhoz, hogy a kisebbségek kérdése belügy. /Brit lap a romániai magyarok zaklatásáról. = Új Magyarország, ápr. 14./
1992. április 13.
Mintegy ötmillióan lehetünk, jelentette ki Mihai Nicolae, a Romániai Cigányok Általános Szövetségének alelnöke. "Az utóbbi évtizedekben minket minden lehetséges módon megaláztak." - mondta. /Magyar Hírlap, ápr. 13./
1992. április 14.
Spielmann Mihály marosvásárhelyi főkönyvtáros, a Heltai Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta, az alapítvány elsősorban a kolozsváriak és az Országos Széchényi Könyvtár érdeme. 1989 után ugyanis hatalmas mennyiségű könyv áramlott Erdélybe, de ebből kevés jutott be a közkönyvtárakba. A küldemények tervszerűtlenül érkeztek. A könyvek szétosztására, működőképes könyvtárak kialakítására jött létre a Heltai Alapítvány. Az alapítványt a bejegyzett, Pillich László vezetésével működő kft vezeti. Az alapítvány támogatásával kialakított első könyvtár a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár, a második a kolozsvári. Aradon is van már ilyen könyvtár, a szórványban is szükséges könyvtár alapítása, Dicsőszentmártonra gondoltak. A magyarországi fél a Kölcsey Alapítvány révén működteti az együttműködést. Megszervezik a könyvtárosok alapképzését, illetve továbbképzését. /Nagy Miklós Kund: Mi ígér a Heltai Alapítvány? = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./
1992. április 14.
Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke leszögezte, hogy a platformosodás elkerülhetetlen volt. Az RMDSZ-nek meg kell mutatnia, hogy a román társadalomban meglevő pozitív erőkkel összefogva kíván részt venni az új Románia fölépítésében. Szőcs Gézát komolyan foglalkoztatja a gondolat, hogy lemond tisztségéről és a jövőben csak a kultúrával kíván foglalkozni. A kulturális önszerveződéssel szeretne foglalkozni. Arra a kérdésre, hogy miképpen vélekedik András Imre képviselő ügyéről, akitől a határon elvették a Hivatalos Közlöny számait, Szőcs Géza leszögezte: "Ceausescu rendőrállama kétségtelen, hogy tovább él ebben a mi törékeny demokráciánkban." Elgondolkoztató, hogy használható-e a demokrácia kifejezés, ha ilyen dolgok előfordulnak. És ha előfordul ez egy képviselővel, mire számíthat egy egyszerű állampolgár, akit nem véd a mentelmi jog, a nyilvánosság. /Budaházi Emese: A telefonvonal túlsó végén: Szőcs Géza. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 14./
1992. április 15.
Ápr. 15-én lezárult az erdőcsinádiak /Füzesi András, Füzsi Albert, Papp Árpád/ pere. Annak ellenére, hogy előzőleg a Maros Megyei Törvényszék elfogadta fellebbezésüket, megállapítva, hogy nem követtek el testi sértést, sem rongálást. Az április 15-i tárgyaláson a három vádlottat négy-négy évre ítélték a közrend megsértése címén. / Lezárult az erdőcsinádiak pere. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./ Előzmény: jan. 8-i, febr. 20-i, márc. 19-i jegyzet.
1992. április 15.
A bukaresti RMDSZ-székházban az RMDSZ képviselői és szenátorai sajtóértekezleten ismertették a marosvásárhelyi ex lex helyzetet: még mindig nem alakult meg a városi és a megyei tanács a vatrás szellemű román tanácstagok bojkottja miatt. /Joghézag. = Erdélyi Napló /Nagyvárad/, ápr. 16./
