A Romániai Magyar Dolgozók Egyesülete kiadott nyilatkozatában sérelmezte, hogy az RMDSZ brassói kongresszusán nem kaptak szót, előzőleg pedig törvénytervezetüket az RMDSZ-képviselők nem vették figyelembe. /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
1993. február 3.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ Platform nyilatkozatában leszögezte: elfogadja az RMDSZ III. kongresszusának határozatait, ugyanakkor két kérdésben kinyilvánítja különvéleményét. A platform nem ért egyet azzal, hogy a romániai magyarságot mint nemzeti kisebbséget definiálja az RMDSZ programja, ehelyett a nemzetközi gyakorlatban általánossá vált, és a Kolozsvári Nyilatkozatban is szereplő nemzeti közösség megnevezés használatát szorgalmazzák. Az RMDSZ most elfogadott programjából hiányzik a területi autonómia követelése. A helyette elfogadott regionális önigazgatás fogalmilag nem azonos a területi autonómiával. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ Platform nyilatkozata. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./
1993. február 3.
Febr. 6-án kezdődik a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusa. Az első kongresszus óta két év telt el, de nem sokat végeztek, állapította meg Varga László, a párt elnöke. Varga kifejtette: "Az RMDSZ brassói kongresszusa megmutatta: három év után tépetten, csapzottan érkeztünk el a kiindulóponthoz." Az RMDSZ-nek továbbra is az a feladata, hogy az erdélyi magyarság minden rétegét magéba fogadja. Eljött az ideje annak, hogy aktív politikába kezdjen egy határozott világnézeti alapon álló csoport. - Szövetségben kívánnak együttműködni az RMDSZ-szel. /Mózes Edith: Kongresszus előtt. "A keresztény értékrend képviseletét vállaljuk" - beszélgetés Varga Lászlóval, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnökével. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./
1993. február 3.
Vida Gyula RMDSZ-képviselő, a parlament költségvetési, pénzügyi és bankrendszerrel foglalkozó szakbizottságának titkára arra hívta fel a brassói kongresszuson a figyelmet, hogy gazdasági programot is ki kell dolgozni. A románok Dacia Felix Vatra-érdekeltségű bankrendszere magyarlakta területeken felvásárolja az ingatlanokat, továbbá magyar kulturális célú épületeket. Szükség lenne tehát egy bankra. Egy bank megnyitására kétmilliárd lejre van szükség, az elszegényedett erdélyi magyarság ennyit nem tud összegyűjteni. Külföldi érdekeltséget kell felkutatni, amely a magyarlakta területen építené ki a hálózatát. /Magyar Nemzet, febr. 3./
1993. február 3.
Kolozsváron a városi tanács ülésén egy fenyegető levelet ismertettek: amennyiben a konvenciós tanácsosok továbbra is cinkosai maradnak az RMDSZ-nek, akkor behozzák a mócokat Kolozsvárra rendet teremteni. Ugyanígy fenyegetett Gavra is, 1992. decemberében. /Molnos Lajos: Visszarendeződve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
1993. február 3.
Nistor Gáspár, a NIS Kiadó igazgatója nyilatkozott: cégük, a NIS Electornics Kft könyvkiadást is kezdeményez, elindítják az Erdélyi Kiskönyvtár sorozatot. A sorozat szerkesztője Tar Károly és Sztranyiczki Mihály, Y. Szabó Gyula a rendszergazda. Első kötetük: Romániai magyar nyelvvédő szótár. /Könyvsorozat indul. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 3./
1993. február 3.
Dávid Gyula irodalomtörténész, a romániai magyar kiadói-irodalmi közélet főembere nyilatkozott tevékenységéről. 1992-ben ment nyugdíjba, de a válságos helyzetben levő Kriterion Kiadónál tovább gondoz könyveket, így a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon harmadik kötetét. Dávid Gyula emellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványsorozatait is gondozza /Erdélyi Múzeum, továbbá 1991-ben sikerült újraindítani az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatot, megindították a Romániai Magyar Bibliográfiák és az Erdélyi Magyar Füzetek sorozatot. Megjelent az Orvostudományi Szakosztály Értesítője a tavalyi székelyudvarhelyi magyar orvosi tudományos ülésszak anyagával/. Az EMKE ugyancsak szívügye Dávid Gyulának, amióta 1991. májusában több mint száz magyar kulturális egyesület újraalakította. /Oláh István: Beszámoló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
1993. február 3.
Budapesten 89 éves korában elhunyt Vita Sándor. 1904-ben született Nagyszebenben. A Hitel /1936/ egyik elindítója. Bekapcsolódott az EMGE munkájába, 1940-1944 között a budapesti parlament tagja, mint meghívott erdélyi képviselő. Kolozsvárról az oroszok elhurcolták, majd Budapesten az Andrássy út 60-ban a politikai rendőrség foglya lett, egy évig tartották bent. Ezután Budapesten élt, visszavonulva a közéletből. /Vita Sándor halálára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest). febr. 3./
1993. február 4.
Borbély László parlamenti képviselő bukaresti szállodai szobájába ismeretlen tettes behatolt, semmit nem vitt el, csak iratait nézte át. /(kiss): Átkutatták egy RMDSZ-képviselő szállodai szobáját. = Magyar Nemzet, febr. 4./
1993. február 4.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott az Erdélyi Naplónak. A kongresszuson "konszenzusteremtő szándékot lehetett tapasztalni minden áramlat platformképviselőitől"- állapította meg. Kétségtelenül létezik radikális és mérsékelt irányzat, de egyik címkét sem akarja felvállalni. Hisz abban, hogy a célok világosabb megfogalmazásával sikerül a mérsékelt és radikális szembenállást kiküszöbölni. Az autonómia tekintetében konszenzus van. - Továbbra is szükség van Tőkés László hangsúlyos jelenlétére az RMDSZ-ben, ő "a forradalom, egy nemzeti kisebbség szimbóluma." A döntések meghozatalában együtt dolgozik Tőkés László püspökkel.- Az elfogadott meghatározás: romániai magyar nemzeti kisebbség a jogászok körében vitatott, valószínűleg változik majd a meghatározás a mindennapi gyakorlatban. - Továbbra is az állami oktatás dominál, ezen a területen nem tudtak előrelépni, a magánszférában pedig nem használták ki a lehetőségeket. - Nem szabad engedni, hogy általános kiábrándultság verjen gyökeret, ez az elvándorlást segíti. - El kell készíteni a magunk fehér könyveit, kezdeményezőnek kell lenni. Arra a kérdésre, hogy hiányzik a Képviselők Tanácsából Szőcs Géza és Borbély Imre, Markó Béla azt válaszolta, hogy a tapasztalt emberekre továbbra is szükség van. Tófalvi Zoltán megjegyezte, hogy Ioan Gavra kijelentette: az RMDSZ Románia Aids-betegsége. Várható a jövőben is a hasonló RMDSZ-ellenes kirohanás? A szélsőséges román nacionalizmus további éles támadásaira számítani lehet, felelte Markó Béla. /Tófalvi Zoltán: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ új elnökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./
1993. február 4.
A román parlamentben febr. 4-én Melescanu külügyminiszter hangsúlyozta, hogy "ébren kell tartani a nemzeti újraegyesítés eszményét" Moldovával. A parlament egyhangúan elfogadta a külügyi bizottság Moldovai Köztársasággal kapcsolatos nyilatkozatát. /B. T.: Románia számol Moldova visszatérésével. = Magyar Hírlap, febr. 5./
1993. február 4.
A hatalom törölni szeretné a kollektív emlékezetből az 1990. márciusi véres eseményeket. Ezen próbálkozások közé tartozik az, hogy többször leírták: Sütő Andrásnak üvegszeme volt /tehát nem igaz az, hogy kiverték a fél szemét/. A román televízió Maros megyei tudósítója egy Marosvásárhelyen rendezett kisebbségjogi szemináriumon rukkolt elő ezzel a hazugsággal. A Sütő András és akkori szenvedő társai ellen 1990-ben elkövetett gyilkossági kísérlet végrehajtói és szervezői nyugodtan sétálnak az utcán. A napokban jelenik meg román nyelven a marosvásárhelyi eseményekben szerepet játszó hírhedt Ioan Judea ezredes második könyve. Ez is hemzseg a képtelen állításoktól, akárcsak az első könyve, amely szerint a marosvásárhelyi magyarok a fő bűnösök. /Tófalvi Zoltán: Sütő András szem fénye. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./
1993. február 4.
A Korunk újból használja helyiségeit, ismertette a fejleményeket Kántor Lajos főszerkesztő. A szerkesztőség pert indított, a tárgyalásig felfüggesztik az ellenük hozott intézkedéseket. /B. G.: Kántor Lajos az ellenük hozott intézkedésekről. = Magyar Hírlap, febr. 4./
1993. február 4.
A Ion Creanga Kiadó, a gyermekkönyvek kiadója 1991-ben 12 magyar nyelvű címet jelentetett meg 8-16 ezres példányszámban, 1992-ben viszont egyetlen egyet sem. A kiadó az elmúlt évben részvénytársasággá alakult, Junior Club Gyermekkönyvkiadó az új neve, az egyetlen magyar szerkesztő, V. Gáli Ilona 1993. jan. 22-én kapta meg a felmondását. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium anyagi támogatásával két könyv jelenik meg idén: Az egyszeri ember /bukovinai székely mesék, Zsók Béla gyűjtése/ és Az elsüllyedt kincs /erdélyi népmesék, mondák, Duka János gyűjtése/. /Lukács Róbert: A magyar nyelvű állami gyermekkönyvkiadás "hattyúdala"? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1993. február 4.
Entz Géza államtitkár nemrégen Erdélyben járt, hogyan ítéli meg az ottani magyarság helyzetét, hangzott az újságíró kérdése. Sajnos még mindig folyik az áttelepülési hullám, ami azt mutatja, hogy a problémákat még mindig nem oldották meg, vázolta a helyzetet az államtitkár. Az -RMDSZ világos programot határozott meg a kongresszusán. Ennek célja az önkormányzati rendszer kiépítése. - A magyar kisebbség helyzete Közép-Európában e térség lőporos hordója - idézett az újságíró sajtóelemzést. "Teljesen nyilvánvaló, hogy a konfliktust nem a kisebbségek okozzák, hanem jogaik el nem ismerése. Hamis beállítás az, amikor e közösségek közös érdekképviseletét konfliktusforrásként kívánják feltüntetni." - hangsúlyozta Enz Géza. /Décsi Katalin: Magyarnak lenni ? a szomszédban. Beszélgetés Entz Géza államtitkárral. = Népszava, febr. 4./
1993. február 5.
A Romania Mare bejelentette, hogy Pitestiben alakulófélben van a Nicolae Ceausescu Emlékét Ápoló Bizottság. Előtte pedig a volt Securitate tagjainak ligája alakult meg Becsület, Méltóság, Igazság és Demokrácia néven. - Mindezeket segíti az ország nehéz helyzete: 1992-ben az ipari termelés 21,8, a mezőgazdasági 9,2 százalékkal, a kiskereskedelmi áruforgalom 17,5 százalékkal csökkent. /Gyarmath János /Romániai Magyar Szó főszerkesztője/: Nosztalgia és restauráció Romániában. = Magyar Nemzet, febr. 5./
1993. február 5.
Elmaradt Iliescu elnök febr. 5-re tervezett kolozsvári látogatása, amit azzal indokoltak, hogy a köd miatt a repülőgép nem tudott felszállni. /Cseke Gábor, Bukarest: Elmaradt Iliescu kolozsvári útja. = Magyar Nemzet, febr. 6./
1993. február 5.
Az RMDSZ elnökeként egyensúlyteremtő, moderáló szerepet vállalok magamra, nyilatkozta Markó Béla. A szövetségen belüli polarizálódásnak voltak reális okai. Reméli, hogy elcsitulnak a viták. - Az autonómia igényét szakemberek bevonásával kell dokumentumokba foglalni. - A stratégiát illetően közeledés tapasztalható az RMDSZ-en belüli politikai áramlatok között. "A nemzetállami mentalitás nem csupán a román közvéleményre, hanem az ellenzék nagy részére is jellemző" ? mondta. /Beke Mihály András: Beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ új elnökével. = Heti Magyarország, febr. 5./
1993. február 5.
A Sepsiszentgyörgyön működő Moldvai Csángó Magyarok Szövetségén belül ellentétek támadtak, ezért alakítottak egy másik csángó szervezetet /Bákó Megyei Csángó Magyar Szervezet/ is, 1992. aug. 26-án tartották első megbeszélésüket. Tiszteletbeli elnökük Kallós Zoltán, elnök Perka Mihály Diószénből, helyettese Oiar József Lészpedről. - Magyarországon mintegy száz moldvai csángó tanul, de sokan nem tudtak megfelelni a követelményeknek, tájékoztatott Petrás Mária, a Bákó Megyei Csángó Magyar Szervezet Budapesten tanuló ügyvezető titkára, az Iparművészeti Főiskola hallgatója. Petrás Mária felszólalt az RMDSZ III. kongresszusán is. /Bíró Béla: Ott is Moldva a hazám. = Brassói Lapok, febr. 5./
1993. február 5.
Tőkés László az Egyesült Államokba utazott. Több városban tart igehirdetést, a televízióban fog beszélni, felkeres magyar és román egyesületeket. /Új Magyarország, febr. 6./
A Le Monde-ban Jacqes Decornoy A román nacionalizmus újratermeli a "magyar veszély" kísértetét címmel beszámolt a román nacionalizmus erősödéséről, de írt a magyarországi szélsőségesekről is, Csurkáról, aki megkérdőjelezi a trianoni szerződést. /A cikket fordításban közli: Heti Magyarország, febr. 5./
1993. február 6.
Boros Zoltán, a román tévé magyar adásának főszerkesztője elmondta, hogy a főosztályvezető írásbeli utasításban utasította arra, hogy a magyar adás ezentúl csak kulturális műsorokat készíthet. Boros Zoltán ezt nem fogadta el, fellebbezett a vezérigazgatóhoz. A vezérigazgató levélben közölte, hogy nem emel kifogást a magyar műsor ellen. Boros Zoltán erről hivatalos írást kért, de ezt még nem kapta meg. A főosztályvezető tiltásáról a magyar adás nem vesz tudomást. /Bodgán Tibor, Bukarest: Patthelyzetben a bukaresti tévé magyar nyelvű adása. = Magyar Hírlap, febr. 6./
1993. február 6.
Paul Everac, a tévé vezérigazgatója kijelentette, hogy nem nyúlnak a magyar adáshoz, tehát nem tiltják meg a politikai műsorokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6-7. /
1993. február 6.
Febr. 6-án Marosvásárhelyen hároméves fennállását ünnepelte a Vatra Romaneasca. Iliescu elnök a szövetségnek küldött üzenete burkolt figyelmezetésnek is tekinthető a nacionalisták számára, amikor az idegengyűlölettől és a türelmetlenségtől való elhatárolódást sürgette. Megintette a magyar kisebbséget is, hangsúlyozva, hogy Románia egységes nemzetállam, a területi autonómia pedig elképzelhetetlen. Ötezres tömeg gyűlt össze a Vatra Romaneasca ünneplésére. Zeno Opris elnök a szövetséget méltatva rámutatott arra, hogy szükség van a Vatrára, hiszen a magyarok Székelyföldön borzalmas mészárlást rendeztek, elkergetik az iskolákból, a munkahelyekről a románokat. Az RMDSZ-t horthysta-kominternes szervezetnek nevezte. /B. T., Bukarest: Hároméves a Vatra Romaneasca. = Magyar Hírlapm febr. 8./ Funar, Vatra Romaneasca alelnöke biztosította a hallgatóságot, hogy Mátyás király kolozsvári szobra nem sokáig lesz a magyarok szimbóluma. Befejezésül a jelenlevők lelkesen skandálták: Ki a magyarokkal az országból! /(mózes): Ünnepelt a Vatra Romaneasca. Funáriáda Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 9., Magyar Nemzet, febr. 9./
1993. február 6.
Funar polgármester kijelentette: ha az RMDSZ továbbra is úgy viselkedik, mint eddig, akkor szobor nélkül marad /a Mátyás-szoborra gondolt/. Szerinte a történelmi igazságot vissza kell állítani, ezt a magyaroknak be kell látniuk. /Németh Júlia: A törvényesség jegyében? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
1993. február 6.
Vannak csángó-szakértők, írta figyelmeztetően Keszeg Vilmos néprajzkutató, akik hírnevet és/vagy pénzt szereznek azzal, hogy a csángókról, a csángók nevében beszélnek. /Keszeg Vilmos: Cserépbe a csángókat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1993. február 6.
Tőkés László püspök az amerikai egyházak meghívására az Egyesült Államokba utazott. /Transinfo: Tőkés László Amerikában. = Új Magyarország, febr. 6./
1993. február 7.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt febr. 6-7-én tartja kongresszusát Marosvásárhelyen. A magyar Kereszténydemokrata Néppártot dr. Gáspár György parlamenti frakcióvezető-helyettes és dr. Giczy György képviseli. /A KDNP a kisebbségekért. = Pesti Hírlap, febr. 6./ A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt II. kongresszusán megjelentek magyarországi pártok képviselői is, így Csapody Miklós /MDF/, Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos a Határon Túli Magyarok Hivatalát, Timkó Iván a Magyarok Világszövetségét képviselte. A kongresszuson új programot és új alapszabályt fogadtak el, átvették az RMDSZ meghatározását: romániai magyar nemzeti kisebbség, elengedhetetlennek tartják a személyi és kulturális autonómiát, kimondták, hogy létre kell hozni a romániai magyarság munkavállalóinak és adófizetőinek érdekvédelmi szervezeteit. A párt a romániai magyarságot államalkotó tényezőnek tekinti. A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszerveződésre vonatkozóan. Katona Ádám és Bardóczi Csaba tiltakozásul elhagyták a termet, mert nem vették fel a párt programjába a területi autonómiát. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés felolvasott nyilatkozata szerint ezt sajnálatosnak tartották. Ugyancsak sajnálatosak tartották, hogy nem olvasták fel a kongresszus előtt Tőkés István professzornak a párt elsó elnökének a párt válságára vonatkozó két levelét. - Megválasztották az új vezetőséget, elnök: Varga László marosvásárhelyi tiszteletes, a három alelnök: Bárányi Ferenc /Temesvár/, Bibza István /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, a főtitkár Kelemen Kálmán /Marosvásárhely/ maradt. /Pesti Hírlap, Magyar Hírlap, Népszava, febr. 8./ Dr. Tőkés István volt elnök levélben közölte távolmaradásának okát. A nélküle összehívott kongresszuson nem vesz részt, mivel nem vállalhatja az utóbbi időben a pártban kialakult szellemet, mely "se nem keresztényi, se nem magyar". Az újonnan megválasztott elnök, Varga László elmondta, hogy nehéz feladatot vállaltak. "Dezinformált, kiábrándult emberekkel, tömegekkel állunk szemben. Ezeknek az embereknek segítségre van szükségük." /Népújság (Marosvásárhely), febr. 9./
1993. február 7.
Febr. 6-7-én Marosvásárhelyen tartotta II. kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. A párt elnökévé Varga László tiszteletest választották. A kongresszuson határozatokat fogadtak el. A határozatok értelmében az RMKDP egyetért Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének az RMDSZ brassói harmadik kongresszusán elfogadott indítványával. Az RMKDP javasolja, hogy a strassbourgi fórumon vitassák meg az erdélyi magyarság önmeghatározását, az önrendelkezésre és autonómiára vonatkozó jogait. A párt javasolja a nemzetközi kerekasztal megrendezését az önrendelkezés, önkormányzatok, autonómiák témakörében. A párt követeli, hogy a román televízió vonja vissza a magyar nyelvű adásban az aktuálpolitikai kérdések közlésének letiltását. /Kongresszusi határozatok. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
