Hivatalosan is sikerült bejegyeztetni Gyergyóremetén a Szent László Népfőiskolát. Több mint egy hónapja működik a német nyelvtanfolyamuk. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 7./
1993. február 7.
Tisztújító közgyűlést tartott Klézsén a sepsiszentgyörgyi székhelyű Moldvai Csángómagyarok Szövetsége. A volt elnök - Bartos János - örökébe Erőss J. Péter lépett. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 7./
1993. február 7.
Négyfaluban a római katolikus közösséghez félezernyi moldvai csángó is tartozik, akik az elmúlt évtizedekben telepedtek le a Barcaságban. Bár tudatában vannak magyar származásuknak, csak tíz százalékuk beszéli anyanyelvét. Számukra külön szentmisét tartanak. Ugyanakkor Zátyi Lajos magyar szakos tanár segítségével nyelvtanfolyamot szerveznek számukra az anyanyelv jobb elsajátítására. /Hírek rovat. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 7./
1993. február 8.
A román parlament Strasbourgból hazatérő tíztagú küldöttsége febr. 8-án sajtótájékoztatón számolt be az Európa Tanács üléséről. Florea Dudita szenátor, a küldöttség vezetője durva hibának ítélte meg Doina Cornea asszony ügyészség elé idézését, ugyanígy a televízió azon döntését, hogy a kisebbségi adásokból száműzik a politikát. Adrian Paunescu azzal vádolta Frunda György RMDSZ-szenátort, hogy Strasbourgban nem Románia érdekeit védte, hanem "másvalakiét", továbbá megengedhetetlennek nevezte, hogy Frunda György feltételeket szabott az ET-tagsághoz. Frunda György válaszában leszögezte, hogy a feltételeket nem ő szabja meg, hanem Európa. Az ülésszakon elfogadott kisebbségi jegyzőkönyv Románia általi elismerése a román törvények részévé avatják az egyéni és kollektív kisebbségi jogok elismerését. /Cseke Gábor: Bukarest ragaszkodik az Európa tanácsi tagság megszerzéséhez. = Magyar Nemzet, febr. 9./
1993. február 8.
Febr. 8-én és 9-én Moszkvában tárgyaltak a román-orosz alapszerződésről, a román küldöttséget Ion Gorita külügyi államtitkár vezette. A tárgyaláson szóba került Moldova, továbbá a korábban Romániához tartozó Kígyó-szigetek kérdése is. /Román alapszerződés. = Magyar Hírlap, febr. 9./
1993. február 8.
A román kormány helyi közigazgatási osztálya Vasile Popovici, a Polgári Akció Pártja ellenzéki párt képviselőjének interpellációjára adott válaszában elismerte, hogy Gheorghe Funar polgármester a törvényes eljárást megkerülve helyeztette el a magyarság érzéseit sértő új feliratot a kolozsvári Mátyás-szoborra. - Ennek ellenére Funar figyelmen kívül hagyja a hatóságok átiratait. /Kolozsvári törvénysértés. = Pesti Hírlap, febr. 9./
1993. február 9.
Marosvásárhelyen tartotta II. kongresszusát a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt. A párt elnökévé Varga László tiszteletest választották, aki nyilatkozott Mag Péternek, a Népszabadság bukaresti tudósítójának. A kongresszus az RMKDP újjászületésének tanácskozása volt, mert eddig csak vegetáltak, mindössze ezer tagot tudtak toborozni. Varga László úgy látja, jobb lett volna, ha nem pártként, hanem mozgalomként szerveződnek meg. A jövőben ezért a mozgalmi jelleget fogják erősíteni. Varga kifejtette, hogy nem a "nagypolitikában" akarnak dolgozni, hanem a kereszténydemokrata meggyőződésű erdélyi magyarok közéleti aktivizálásával próbálnak hozzájárulni az erdélyi magyarság talpraállításához. /Mag Péter: Mozgalomként tovább jutottunk volna. = Népszabadság, febr. 9./
1993. február 9.
Iliescu elnök az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetségének tiltakozó levelére válaszolva meglepetését fejezte, hogy "most került a közvélemény figyelmének középpontjába a főügyészséghez még 1991 novemberében intézett feljelentés Cornea asszony állítólag rendbontásra bujtogató televíziós szereplésével kapcsolatban." Iliescu szerint a felelősségre vonás halasztása érthetetlen. /Iliescu elnök levele Doina Cornea asszony ügyében. = Népszava, febr. 9./
1993. február 9.
A törvénytelem kilakoltatás miatt a Korunk szerkesztősége beperelte a polgármesteri hivatalt. A bíróság márc. 5-re tűzte ki a tárgyalást, addig a szerkesztőség a régi helyén marad. /(makkay): Törvényszéken a Korunk. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./
1993. február 10.
Szabófalva moldvai csángó faluból kért védelmet, segítséget Perka Mihály /Perca Mihai/ tanár. Szabófalván magyar szakkört akart létrehozni a tanulók egy csoportja, hogy anyanyelvüket tanulhassák. A megyei tanfelügyelőség képviselői a Securitate stílusában a gyermekeket egyenként hallgatták ki. A szülőket behívták az iskolába azzal, hogy olyan alkotmányellenes dolgokban vesznek részt, amely szerencsétlenséget hoz rájuk, az iskolára és az egész falura. Perka Mihály románul írt levelét közreadta Márton Árpád RMDSZ-képviselő. /Szabófalván a magyar nyelvkör alkotményellenes. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 10-23./
1993. február 10.
A csíkszeredai Julianus Alapítvány célja a szórványban élő magyarság segítése, a beolvadási folyamat fékezése - mondta el Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Több százezer ember jutott a beolvadás peremére. A székhely Csíkszeredában van, ahol különben moldvai csángó osztályt alakítottak. A szórványvidék peremén kollégiumokat kellene létesíteni, például Désen. A Julianus Alapítvány segített abban, hogy megemlékezzenek a cserhalmi ütközetről, melyhez a sok templomban megfestett Szent László legenda nem egy epizódja fűződik. Sikerült az emlékezés, a kolozsvári EMKE előadót küldött. Vetési László szórványszolgálatát /Református Szórványszolgálat/, Temesváron Bodó Barnának a szórványok tanulmányozását vállaló munkáját és az alapítvány munkáját jó lenne koordinálni. /B. Kovács István: A Julianus Alapítványról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
1993. február 10.
Kolozsváron febr. 9-én levették a Mátyás-szoborról a négy zászlót, de a tábla a helyén maradt. Ugyancsak helyén hagyták a közelmúltban felállított hatalmas oszlopokat, rajtuk a román zászlóval. /N. Á.: Tisztuló légkör? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./
1993. február 11.
Kolozsváron a városi tanács egyik tagja, dr. Camelia Radulescu aláírásával hitelesített felhívásában azzal fenyegette meg a "horthysta tanácsosokat", hogy "a Deltába száműzzük magukat", ha továbbra is sértegetni merik Funar urat. /Indig Ottó: Deportálással fenyegetnek! = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11. 5. p./
1993. február 11.
Szilágyi N. Sándor cikkében valóságos védőbeszédet tartott Domokos Géza mellett. Feltette a kérdést, ki fog bocsánatot kérni Domokos Gézától, ő mindenesetre megtette: ezt a cikket egy évvel ezelőtt kellett volna megírnia. /Szilágyi N. Sándor: Amivel tartozunk Domokos Gézának. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11. /
1993. február 11.
Ellenzéki képviselők és szenátorok közel nyolcvantagú csoportja tiltakozott beadványában a lehallgatások ellen és magyarázatot kértek a Román Hírszerző Szolgálattól, az SRI-től. Az interpellációra Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője válaszolt, tagadta a tényeket, véletlenül ottfelejtett mikrofonokról beszélt. Azonban a képviselők irodáit 1990-ben alakították ki, ezért nincs válasz arra, hogy kik felejtették ott mikrofonokat. /Mikrofon-botrány. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 11./
1993. február 11.
Három órán át hallgatta ki febr. 11-én Adrian Horia Miclescu bukaresti államügyész Kolozsváron, az ügyészségen Doina Corneát, mert államellenes összeesküvés címén jelentette fel őt három magánszemély, azt állítva, hogy 1991. szept. 27-i tévéinterjújában, a második bukaresti bányászjárás idején, arra szólította fel a bányászokat, hogy térjenek haza, és törvényes eszközökkel - például általános sztrájkkal - küzdjenek céljaikért. A feljelentés nyomán - Doina Cornea meghallgatása nélkül - folyt mostanáig a vizsgálat. Doina Cornea saját videokazettáját bocsátotta az ügyészség rendelkezésére, mivel a román televízió nem őrizte meg a szept. 27-i interjú felvételét. /Pesti Hírlap, Népszabadság, febr. 12./
1993. február 11.
Nicolae Spiroiu nemzetvédelmi miniszter febr. 11-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy Bukarest nem aggódik a magyar fegyvervásárlás miatt, a két ország között jó kapcsolatok vannak. /Népszabadság, febr. 12./
1993. február 11.
Az Európa Tanács legutóbbi ülésszakán Bratinka József, a szervezet magyar delegációjábak vezetője, az MDF országgyűlési képviselője levelet intézett Leni Fischer asszonyhoz, az ET Kulturális és Oktatási Bizottsága elnökéhez, valamint Jacques Baumelhez, az Európai Műemlékvédelmi Albizottság elnökéhez. Levelében tájékoztatatást adott arról, hogy Funar kolozsvári polgármester lépései a város Mátyás király-szobrával kapcsolatban az európai műemlékvédelem ellen számító tettek. Funar "1992. novemberében elrendelte, hogy egy történelmi műemlék talapzatára román nyelvű, nemzeti és kegyeleti érzéseinket sértő feliratot helyezzenek el." /Levél a Mátyás-szobor ügyében. Súlyos sérelem. = Pesti Hírlap, febr. 11./
1993. február 11.
Ion Iliescu Ceausescu iskolájában címmel közölt Romániával foglalkozó cikket a Le Quotidien de Paris febr. 10-i száma. A Ceuasescut dicsőítő, utranacionalsita Paul Everacot nevezték kia Román Televízió élére. Ugyanúgy megdöbbentő, hogy Adrian Paunescu helyet kapott az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén a román küldöttségben. Doina Cornea polgárjogi harcost beidézték az ügyészségre. A régi rendszer továbbélését mutatja a magyarok elleni "kitartó provokáció" is. /H. J. A.: "Ion Iliescu Ceausescu iskolájában". = Magyar Híralp, febr. 11.
1993. február 11.
Egymás után szűntek meg Bukarestben a magyar lapok /Falvak Népe, Változó Valóság, Cimbora/, ez a sors fenyegette a Fiatal Fórumot is. Csíkszeredán indult újra Ifi Fórum néven, egy magánkiadó, a Novos jóvoltából, 1992. áprilisától. 1992. júniusától Ferenczes István a főszerkesztője. Nem jelentkezik az utánpótlás, hiába hirdettek riporteri pályázatot. Nincsenek külön ifjúsági réteglapok, így mindenkihez kell szólniuk. /Mihálka Zoltán: Intrejú Ferenczes Istvánnal, az Ifi Fórum főszerkesztőjével. = Média (Nagyvárad), febr. 11./
1993. február 11.
A Romániai Magyar Szó febr. 10-i számában Naplójegyzetek címmel megjelent Sütő András folytatásokban sorra kerülő Sütő András munkája, amely az 1990 márciusi marosvásárhelyi pogrom miatt megszakadt. Az akkori véres eseményekben Sütő András súlyosan megsérült, elvesztette egyik szeme világát. A most megjelenő naplórészletek teljes szövege a debreceni Csokonai Kiadónál jelenik meg. /Kiss Zsuzsa: Sütő András folytatja a naplóírást. = Magyar Nemzet, febr. 11./
1993. február 12.
Febr. 12-13-án a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében tanácskoztak a határokon túlról érkezett magyar tudósok a szomszédos országokban levő magyar tudományosság helyzetéről. Jakó Zsigmond, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy újra van magyar tudomány Erdélyben. "Társadalmi egyesületben tudományt szervezni eléggé elavult módszer, de szükség van rá." Az egyesületnek 18 ezer tagja van. Nem kérnek kivételezést, hanem azt, hogy legtehetségesebbek képezhessék magukat. /Magyar Nemzet, febr. 15./
1993. február 12.
1992. decemberében megszüntették a bűnvádi eljárást Ioachim Moga volt Kolozs megyei első titkár és Iulian Topliceanu volt helyi katonai parancsnok ellen, mondván, hogy a katonaság parancsnak engedelmeskedett, amikor a tüntető tömegbe lőtt. Ők tehát nem hibásak az 1989. dec. 21-i sortűz 26 halottjáért és 63 sebesültjéért. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ Kolozsváron Ghenus Mihai bukaresti katonai ügyész febr. 12-én találkozott a kolozsvári sortűz áldozatainak hozzátartozóival és magyarázni kezdte döntését. A hozzátartozók azonban nem tudnak belenyugodni abba, hogy a gyilkosok szabadon sétálhatnak. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
1993. február 12.
Borbély Imre a vele készített interjúban kifejtette, hogy Markó Béla a jelenlegi nehéz időszakban ideális elnöke lesz az RMDSZ-nek. Az utóbbi időben megjelent "több nagyon vitriolos hangnemben írott, populista szólamokat használó, az RMDSZ vezetősége ellen kelt cikk és felhívás, amely Cs. Gyimesi Éva egyetemi tanárnő által kezdeményezett hatalomkisajátítási vádban csúcsosodott ki, meg nem nevezett, de többes számmal ítélt /tehát nemcsak Domokos Géza/ vezetőségi taggal szemben." Ezt a vádaskodó felhívást több szabadelvű köri tag is aláírta. A "Cs. Gyímesi-csoport hangadói mechanikusan átveszik a magyarországi, késélre menően megosztott helyzetet, az MDF-SZDSZ pártosságot, és keresve kutatják, nálunk ki is az a hatalmat kisajátító nemzeti politikus, akit ezzel a váddal meg lehet bélyegezni." Az RMDSZ-nek legitim testületei vannak. A KOT-ba /Küldöttek Országos Tanácsa/ többnyire politikusokat és a politikában jártas jelölteket delegálnak, ezért nevetséges az olyan ellenvetés, hogy a KOT miért hozott döntést, mielőtt tanácskozott volna a szakértőkkel. /Kozma Szilárd: Egy eszmei gátszakadás utáni konszolidáció. = Orient Expressz, febr. 12./
1993. február 12.
A román ellenzék lapjának vezércikke: Snegur eladja az országot! A lap hazaárulással vádolja a Moldovai Köztársaság elnökét, amiért autonómiát ígért az egyébként soha Romániához nem tartozó Dnyeszteren túli területnek. /Romania Libera, febr. 12., MTI/
1993. február 12.
A Magyarországról érkező lapok igen nagy késéssel érnek Kolozsvárra. Jellemző, hogy az olyan újságok késnek akár két hónapot is, amelyekben ilyen címek vannak: Történésvita Erdélyről - Párizsban. Ez nem a cenzúra jele- /k. i.: Budapest - Kolozsvár, postán 2 hónap. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
1993. február 12.
Erőss J. Péter, a Csángó Magyarok Szövetségének elnöke visszatekintett a szövetség megalakulására. A bejegyzéssel voltak nehézségeik, mert Domokos Géza nem lelkesedett az ötletért. Minek külön csángó szövetség? Mit szól majd a Vatra Romaneasca? - kérdezte. Végül mégis sikerült a bejegyeztetés. Erőss J. Péter, amint mondta, belefáradt az ellene folyó támadásokba, 1991-ben lemondott a szövetség elnöki tisztségéből /most újból ő az elnök/. Erőss J. Péter elismerte Atzél Endre páratlan segítségét, aki Magyarországon lakását egyfajta ingyenes szállodává alakította, kijárta azt, amire a csángóknak szüksége volt. Később azonban a kapcsolat megromlott, Erőss J. Péter vádaskodó hangon nyilatkozott Atzél Endréről /nem számolt el az adományokról/, kifogásolta, hogy Atzél segítségével egy másik csángó szervezetet is alakult. - Domokos Géza, az RMDSZ elnöke elismerte mindkét szervezetet. Atzél Endre később összekülönbözött Horváth Antal atyával. Horváth Antal ebben az ügyben beadványt juttatott el a Határon Túli Magyarok Hivatalába. - Erőss szerint elég egy csángó szervezet. /Bíró Béla: "A csángócskákat mindenki szereti?" = Brassói Lapok, febr. 12./
1993. február 12.
Gelu Pateanu román író, műfordító 1990 óta Magyarországon, mert Romániában nemzetietlen, sőt a román népárulójának tekintették, és el kellett menekülnie. Pateanut 1952-ben kényszermunkatáborba vitték, a Duna-csatorna építésére. Innen kevesen kerültek haza, körülbelül százezer ember halt meg a különböző táborokban. Pateanu kezdett magyar műveket románra fordítani, ezt nem nézték jó szemmel. Pateanu Bukarestből egy színmagyar faluba költözött, gyermekei is itt születtek, később egy másik faluba költözött, Etédre. A hatóságok itt sem hagyták békén, különösen akkor, amikor látták, hogy Pateanu nyíltan magyarbarát. /Dobos Tamás: A Duna-deltától az ELTE román tanszékéig. = Magyar Nemzet, febr. 12./
1993. február 12.
Febr. 11-12-én kétnapos kerekasztal-megbeszélést tartottak a román-magyar kapcsolatokról. A tanácskozást három nem kormányzati szervezet kezdeményezte: az etnikai viszonyok tanulmányozásának amerikai programja, a Project of Ethnic Relations /PER/, a bukaresti Jövőt Romániának Alapítvány /JRA/ és a budapesti Teleki László Alapítvány. Kedvezően nyilatkozott a tanácskozásról Vasile Secares, a JRA elnöke. Fülöp Mihály, a Magyar Külügyi Intézet igazgatóhelyettese rámutatott: a XX. században első alkalommal történik meg, hogy Magyarország és Románia vitás kérdéseit közvetlen tárgyalásokon oldhatja meg. /Tárgyszerűen az etnikai feszültségekről. = Népszabadság, febr. 15./
1993. február 13.
Ion Iliescu elnök fogadta a román parlament négy székelyföldi tagját, Magyari Lajos és Kozsokár Gábor szenátorokat, Hajdú Gábor, Nagy Benedek képviselőket. A küldöttség azt kérte az elnöktől, hogy magyarok legyenek a prefektusok a két székely megyében. Iliescu megértőnek mutatkozott. /Bogdán Tibor: Iliescu támogatja az RMDSZ álláspontját. = Magyar Hírlap, febr. 13./
