Febr. 13-án Kolozsváron találkoztak a Kolozs megyében RMDSZ-listán befutott tanácsosok és polgármesterek /180-an vannak/, százötvenen jelentek meg. Jogászok tartottak előadásokat, ismertették a tennivalókat. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
1993. február 13.
Febr. 13-án Marosvásárhelyen tanácskozott az 1991-ben csíkszeredai székhellyel megalakult Romániai Magyar Pedagógus Szövetség /RMPSZ/. A 13 ezer magyar nemzetiségű oktató egyharmada szakképzetlen. Lászlófy Pál elnök elmondta, hogy megpróbálták felvenni a kapcsolatot a tanügyminisztériummal, levelükre azonban nem kaptak választ. A Magyarországon tanulók ösztöndíjáról tanácskoztak. Az új tanügyminiszter ígérete szerint Kolozsváron az egyetem minden fakultásán indul magyar csoport, meghatározott keretszámmal. A magyarországi továbbképzési tanfolyamokra és a Bolyai Nyári Akadémiára osztották el a helyeket, tájegységenként. A Bolyai Nyári Akadémia keretében 1200 pedagógus továbbképzését tűzték ki célul, ebben segít a magyarországi Művelődési és Közoktatási Minisztérium, továbbá a Magyarok Világszövetsége, magyarországi egyetemek és az egyházak is. A Bolyai Nyári Akadémia keretében Erdély több városában 17 tanfolyamot szerveznek júliusban. /(Bodolai): Marosvásárhelyen ülésezett az RMPSZ Népújság (Marosvásárhely), febr. 17., Bíró István: A fő cél: 1200 pedagógus továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20-21./
1993. február 15.
Az elmúlt héten Budapesten tanácskoztak a szomszédos országok kutatói, tudósai. Az újságíró beszélgetett a megjelentekkel. Jakó Zsigmond történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület EME/ elnöke leszögezte: "Társadalmi egyesületben tudományt szervezni eléggé elavult módszer, de szükség van rá. Korszerű intézményrendszerünk csak akkor lesz, ha visszakapjuk eltulajdonított nemzeti örökségünket." Van már egy kis házuk, ott szeretnék berendezni a Hungarológiai Intézetet. Jakó Zsigmond javaslatot tett az ösztöndíjpolitikával, a tudományos utánpótlás nevelésével kapcsolatban. Ne az élelmes kapjon ösztöndíjat, hanem a legtehetségesebb. Azt javasolta, hogy a különböző intézmények pénzeiből létesítsenek egyetlen közös alapot, az jól áttekinthető legyen. /frech/: Jakó Zsigmond, Románia. Ne kivételezzenek velünk! = Magyar Nemzet, febr. 15./
1993. február 15.
Szilágyi István kolozsvári író, a Helikon /Kolozsvár/ irodalmi hetilap főszerkesztője az irodalmi életről kifejtette: "Az elvándorlás, a cenzúra és az alkohol gyengített minket a kemény diktatúra idején." Az elvándorlás miatti vérveszteséget nem tudják kiheverni. A szabadság nem hozta meg a várt élénkülést. Nincs igazán jelentős irodalom, ám mind a négy irodalmi lap, a Látó, a Korunk, a Helikon és az A Hét is komoly erőfeszítéseket tesz, hogy ennek az ellenkezőjét bizonyítsa. A Helikon szerkesztőségében több író dolgozik: Király László főszerkesztő-helyettes költő, azután Sigmond István író, Lászlóffy Aladár költő, Mózes Attila író. K. Jakab Antal rangos kritikus. /Osztovits Ágnes: Rendhagyó folyóiratszemle. Szilágyi István a kolozsvári Helikonról. = Magyar Nemzet, febr. 15./
1993. február 16.
Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága meghívására okt. 16-án négynapos látogatásra Budapestre érkezett a román parlament emberjogi bizottságának küldöttsége Tanase Tavala vezetésével. A román delegáció először Entz Gézával, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökével tárgyalt. Bálint-Pataki József, a hivatal főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a találkozó a két ország emberi jogi tevékenységével kapcsolatos kölcsönös tájékoztatást szolgálta. Tanase jelezte: a bizottság alig négy hónapja működik, azért érdeklődött a magyar gyakorlat iránt. /(p.l.): Román emberi jogi bizottság Budapesten. = Magyar Nemzet, febr. 17./
1993. február 16.
Az RMDSZ Maros megyei választmánya nyilatkozatban tiltakozott dr. Zeno Oprisnak, a Vatra Romaneasca elnökének a Cuvintul Liber /Marosvásárhely/ febr. 5-i számában megjelent írása miatt, melyben a romániai magyarságot románellenesnek nyilvánította és a székelyföldi gyilkosságok okozóját az RMDSZ-ben jelölte meg. /Nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./
1993. február 16.
A Debrecenben lezajlott Kárpátok Eurorégió együttműködési összejövetelnek szinte nem is volt visszhangja a román sajtóban. Egyedül az Adevarul írt gunyoros hangvételű cikket a határ menti regionális együttműködési törekvésekről. Simona Miculescu külügyi szóvivő kérdésre válaszolva elmondta, a román határ menti megyék is hivatalosak voltak, de nem jelenetek meg. A meghívókat a megyei pefekusi hivatalokba küldték, nem a külügybe. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Román lapvélemény a Kárpátok régióról. = Magyar Nemzet, febr. 16./
1993. február 16.
Megalakult a Brassói Magyar Vállalkozók és Kereskedők Egyesülete, a BRAMIK. Az új társaság az információcsere mellett könyvelői és menedzsertanfolyamokat hirdetett meg. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./
1993. február 17.
A román képviselőház és szenátus febr. 17-i együttes ülésén számolt be a delegáció az Európa Tanács ülésén való részvételről. Adrian Motiu szenátor Frunda Györgyöt támadta, amiért dokumentumot ismertetett, ezzel nem Románia érdekeit képviselte. Frunda György visszautasította a vádaskodást. Ezután Adrian Paunescu szenátor kért szót. Beszélt a Budapest érdekeit követő hazaárulókról, a szeparatista iskolákról, arról, milyen szeretettel fogadták delegációjukat Strasbourgban és akkor egyesek, akik "csak most tanultak meg tagoltan beszélni..." Erre az ellenzék tiltakozásul kivonult a teremből, közben a szélsőséges pártok és az Iliescu elnököt támogató Nemzeti Megmentési Demokratikus Front képviselői megtapsolták Paunescut. /Demeter Ildikó: Parlamenti rapszódia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Népújság (Marosvásárhely), febr. 19., Magyar Hírlap, febr. 18./
1993. február 17.
Iliescu elnök febr. 17-én hivatalos látogatást tett Brüsszelben, a NATO központjában és találkozott a szervezet vezetőivel. Ez volt az első eset, hogy román államfőt fogadtak a NATO központjában. /L. P.: Iliescu elnök először a NATO-nál. = Népszabadság, febr. 18./ Iliescu elnök Brüsszelben megbeszélést folytatott Jacqes Delors-ral, az Európai Közösség elnökével is. Megbeszélésükről azonban semmilyen írásos visszhang nem született, az EK székházában erről senki nem akar nyilatkozni. /Pesti Hírlap, febr. 20./
1993. február 17.
Az RMDSZ Bihar megyei szervezete állásfoglalásában sürgette az új tanügyi törvény elkészítését, tiltakozott a tanügy központosítása ellen, hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan a magyar nyelvű oktatás korlátozása. /Állásfoglalás. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 17./
1993. február 17.
A román kormány konkrét lépésekkel kívánja segíteni a Moldova Köztársasággal való integrációt. A gazdasági integráció érdekében közös bankot akar létrehozni Chisinauban, ehhez Románia 2,6 millió dolláros alaptőkét ajánlott fel. Segítik Moldávia középiskolásainak és egyetemistáinak Romániában történő iskoláztatását ösztöndíjakkal. A romániai sajtót rendszeresen el akarják juttatni Moldovába. /Botos László: Bukarest és Chisinau közeledése. = Új Magyarország, febr. 17./
1993. február 18.
Rákóczi Lajos képviselő, a tanügyi bizottság tagja nyilatkozott az oktatásban történő átszervezésről. Liviu Maior miniszter sem ért egyet a törvénytervezet túlzott centralizálásával. A Demokratikus Konvenció /DK/ tanügyi tervezete is centralizált. A nemzetiségi oktatással kapcsolatban is szeretnének változtatni a DK tervezetén. /Rais István: Újabb tanügyi törvénytervezet. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 18./
1993. február 18.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke nyilatkozott a Magyar Fórumnak, kifejtve, hogy elsősorban a román demokratikus ellenzékkel van együttműködési lehetőségük, azonban a román ellenzéket is áthatja "egy nagyon erős nemzetállami mentalitás." - A visszarendeződés felé mutató jelek érzékelhetők. A gazdasági kerettörvények lehetővé teszik, hogy földtulajdon kerüljön a földművesek kezébe, azonban a kormányzat semmiféle támogatást nem tud adni ezeknek a magángazdaságoknak. - "Az én értelmezésemben mérsékeltnek tekinthető az a politika, amelyik ha tárgyalásos vagy más, békés eszközökkel lehet eredményeket elérni, az esetben nem kíván éles konfliktusba kerülni a vezetéssel." - Elsősorban a kárpát-medencei kisebbségekkel kell kiépíteni a kapcsolatokat. A helyzetet közösen kell elemezni, a megoldások is hasonlók lesznek. /Krajczár Imre: Beszélgetés Markó Bélával, a szövetség elnökével. = Magyar Fórum, febr. 18./
1993. február 18.
Horváth Andor 1992. szept. 4-ig a művelődési minisztérium államtitkára volt, akkor leváltották. Ő volt az egyetlen magyar nemzetiségű államtitkár a román minisztériumokban. Amíg ebben a tisztségben volt, létrehozott egy kisebbségi osztályt a minisztériumban. A másik minisztériumban, a "tanügyminisztériumban nincs vezető beosztásban magyar kisebbségi képviseletünk." Erre pedig szükség lenne. Horváth Andor jelenleg Kolozsváron a magyar tanszék adjunktusa, világirodalmat tanít. Szeretne útjára indítani egy román-magyar művelődési folyóiratot. /Simon Judit: "Mindig jobban foglalkoztat az, amivel nem vagyok megelégedve" = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./
1993. február 18.
Az 1990 óta megjelenő Aven Amentza, Romale főszerkesztője, Vasile Ionescu nyilatkozott lapjáról. 1990-ben még tíz lapja volt a cigányságnak Romániában, de ezek sorra megszűntek. Az ő lapjának is csökken a példányszáma, jelenleg huszonötezer. A lap román nyelvű. A romák területi szempontok szerint: román cigányok, dobrudzsai török cigányok és erdélyi magyar cigányok. Nyelvészeti szempontból: üstkészítők, letelepedett cigányok, vargák, kalányosok. /Ferencz Zsuzsanna: Még sokat kell tanulnunk a cigánybüszkeségről. = Média (Nagyvárad), febr. 18./
1993. február 18.
Nisztor Tinka hazament Pusztinára, édesanyját meglátogatni, az újságíró vele tartott. Tinka Budapesten néprajz szakos egyetemista. Elmondta, hogy akik a Kemény Zsigmond Alapítványtól kapnak ösztöndíjat, azok aláírnak egy nyilatkozatot, hogy tanulmányaik elvégzése után hazatérnek. De ez szinte semmire nem kötelez. A legtöbben ott akarnak maradni. Sok csángó fiatalt segítettek abban, hogy Magyarországon tovább tanuljanak, de a legtöbb nem tud megfelelni a követelményeknek, sokan közülük pedig inkább munkát vállalnak, pénzt akarnak keresni. - A csángó falvakból számottevő az elvándorlás, sokan költöznek Székelyföld városaiba. /Ferenc Csaba: Moldvai magyarok otthon és idegenben. Bolyongás Csángóföldön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 16., 17., 18./
1993. február 19.
A pártszerű működési modellből az önkormányzatszerű modellbe való áttérés fontos állomása lesz a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ Gyergyószentmiklóson febr. 19-20-án tartandó ülése, mondta Markó Béla elnök. /Népszava, febr. 19./
1993. február 19.
Az RMDSZ etnikai parlament, tehát illegális szervezet megalakítását tervezi Gyergyószentmiklóson, állítja a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ Rompreshez eljuttatott febr. 19-i nyilatkozata. A PUNR szerint a magyar miniszterelnök hagyta jóvá a Gyergyószentmiklóson megvitatandó dokumentumokat. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./
1993. február 19.
A Magyar Kereszténydemokrata Pártban nagy ellentétek feszültek. A párt elnöke, dr. Tőkés István 1991. febr. 5-én lemondott, majd meggyőzték, hogy átmenetileg adja tovább a nevét, majd 1992. dec. 2-án immár véglegesen lemondott elnöki tisztségéről. Az RMKDP programjához változatlanul ragaszkodik, de az RMKDP semmiképpen sem lehet helye az üres és hamis szócsatáknak, írta Kelemen Kálmánhoz intézett levelében. Az ideiglenes elnök Varga László lelkész lett. A párton belül létezik a Kolozsvár-Marosvásárhely ellentét, ez részben magyarázza az elnökváltást. Dr. Tőkés István Kocsis Istvánnak, az RMKDP Kolozs megyei területi elnökéhez írt levelében jelezte: nem vehet részt az RMKDP II. kongresszusán, nem vállalhatja azt a munkaszellemet, amelyet Kelemen Kálmán és Varga László helyesnek tartanak. Ez a szellem se nem keresztényi, se nem magyar. Az ellentét politikai színezetű a párton belül. Dr. Újvári Ferenc, Bálint Júlia és más kolozsváriak radikálisabb, nemzetibb, jobbközép pártot szeretne látni az RMKDP-ben, amely nem feltétlenül az RMDSZ uszályában halad. A marosvásárhelyi "reálpolitikusok" a lassú, belső építkezést, az RMDSZ-hez és a többségi nemzet pártjaihoz való türelmesebb viszonyulást tartanak mérvadónak. Az RMKDP febr. 6-7-i kongresszusán a megjelent, rokon eszmeiségű RMDSZ-platform, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevében Katona Ádám és Bardóczy Csaba számon kérte, hogy az RMKDP "kifelejtette" programjából a területi autonómia és nemzeti közösség fogalmakat. Az EMK szerint az RMKDP megalkuvó, ezért tiltakozásul elhagyták a kongresszust. Nem várták meg az "ellennyilatkozatot", melyet Nagy Benedek szerkesztett és fogadtatott el a kongresszussal. - Végül a RMKDP elfogadta a programot, elnöknek megválasztotta Varga László, Kelemen Kálmán maradt a főtitkár, a megválasztott alelnökök: Bibza András /Kolozsvár/, Ágoston Albert /Marosvásárhely/, Bárányi Ferenc /Temesvár/. /Dénes László: RMKDP-kongresszus. Kibujt a bolha a pohárból. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 19./
1993. február 19.
Az Interenikai Párbeszéd Társaság legfőbb célja az erdélyi kisebbségek egyéni és kollektív jogaiért való kiállás és a szélsőséges nacionalista erők elleni küzdelem, fejtette ki dr. Octavian Buracu /Kolozsvár/, a társaság elnöke, aki gyógykezelés céljából Budapestre utazott. Buracu az 1989-es változás után az ideiglenes parlament képviselője, Kolozs megye első prefektusa volt. Jelenleg az ellenzéki Polgári Mozgalom tagja. Octavian Buracu hosszan sorolta Funar polgármester törvénytelen tetteit. Aggasztónak tartja, hogy a legutóbbi választásokon előretörtek a szélsőséges, nacionalista erők, /sz. Sz.: Buracu: Funar ellentéteket szít. = Magyar Hírlap, febr. 19./
1993. február 20.
Gyergyószentmiklóson febr. 19-20-án megalakult az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa. A 134 tagú testület tagjai: a Brassóban megválasztott 22 szövetségi küldött, az RMDSZ 39 parlamenti szenátora és képviselője, az RMDSZ megyei és területi vezetői, a platformok reprezentánsai, a csatlakozott pártok és társszervezetek képviselői. Csiha Tamást választották meg a szövetségi tanács Állandó Bizottsága elnökévé, Takács Csaba képviselőt pedig az RMDSZ ügyvezető elnökévé. Csiha Tamás megválasztása heves vitával történt, a választás után a Szabadelvű Kör a MISZSZ állásfoglalást szövegezett meg, megkérdőjelezve a szavazás érvényességét, végül azonban a megjelentek mégis elfogadták a szavazás eredményét. A Szabadelvű Kör és a MISZSZ kérte a frakciók megalakítását, javaslatukat az SZKT elfogadta. A tanácskozás alatt megalakult egy új frakció, a Független Frakció, 63 taggal. Újabb vitát váltott ki az alelnök-jelöltek listája. A szavazáskor a MISZSZ küldöttei kivonultak, nem volt meg a döntéshez szükséges többség, a szavazást elnapolták. /Birtók József: Kezdődik minden elölről? Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa első ülésszakáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23., Zonda Attila: Befejezetlen szimfónia. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23, 24./ Markó Béla a Pesti Hírlapnak nyilatkozva elmondta: a 134 tagú Szövetségi Képviselő Tanács belső törvényhozó szervként működik, az operatív vezetést az ügyvezető elnökség látja el: az ügyvezető elnök és az alelnökök. Az ügyvezető elnököt megválasztották Gyergyószentmiklóson /Takács Csaba/, az alelnökök megválasztása időhiány miatt nem történt meg. Elfogadták azt az elvet, hogy frakciók alakulhatnak a tanácson belül. /Szondy Zoltán: Interjú az RMDSZ elnökével. = Pesti Hírlap, febr. 22./ Markó Béla szövetségi elnök közleményben rögzítette a Gyergyószentmiklóson febr. 19-én történteket, a Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ megalakulását, az SZKT Állandó Bizottsága elnökének, Csiha Tamásnak és ügyvezető alelnökének, Takács Csabának megválasztását. Döntöttek a belső tájékoztatást szolgáló RMDSZ Közlöny megjelentetéséről. Elutasították a Román Nemzeti Egységpárt újabb rágalmazó nyilatkozatát. /Tájékoztató közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./
1993. február 20.
Funar polgármester Kolozsváron a városi tanács ülésén keresztül vitte akaratát, hogy betiltja a magyar himnuszt. Az RMDSZ-tanácsosok tiltakoztak, hozzájuk csatlakozott több parasztpárti és polgári szövetségi tanácsos, a szavazásnál - tiltakozásul - tízen kivonultak a teremből. A bentmaradtak megszavazták az idegen himnuszok és zászlók betiltását. Funar felkérte a sajtót, közölje azok nevét, akik nem szavaztak a határozat mellett. Az AFP a Rompresre hivatkozva közölte, hogy a döntés Funar javaslatára született, aki nehezményezte, hogy "egy másik állam zászlaját tűzik ki és a magyar himnuszt éneklik vasárnaponként egyes templomokban." /Nits Árpád: RMDSZ-tanácsosok szélmalomharca. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20., Népszabadság, febr. 22./ Balogh Edgár megdöbbenten tiltakozott Kolozsváron hírhedt polgármestere újabb határozata, a himnusz betiltása miatt. /Balogh Edgár: Himnusz és erkölcstelenség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
1993. február 20.
A román képviselőház - ellenszavazat nélkül - nyilatkozatot fogadott el, amely javasolja a kormánynak: alkalmazza az európai jogok európai jegyzőkönyvében és a csatolt jegyzőkönyvekben foglalt előírásokat. /Emberi jogok Romániában. = Pesti Hírlap, febr. 20./
1993. február 20.
Tőkés László 1991-ben a nagyváradi ügyészséghez fordult, panaszt téve a Phoenix /Nagyvárad/ hetilap több cikke ellen, melyekben őt fasisztának, romángyűlöletre nevelőnek minősítették, ezek kimerítik a rágalmazás ismérveit. Az ügyészség 1993. jan. 11-i végzése szerint a Phoenixben szereplő "kedvezőtlen jellemzéseket" Tőkés László különböző, ellentmondásos állításai váltották ki, melyeket nem cáfolt meg, ezért az ügyészség az eljárást a lap ellen visszautasítja. /Tőkés László beadványát és az elutasítás szövegét közölte: Közlöny (Nagyvárad), febr. 20./
1993. február 20.
Octavian C. Buracu professzor, a kolozsvári Interetnikus Párbeszéd Társaság alapítója és elnöke elmondta, hogy az 1990 tavaszán megalakult társaságuk célja az Erdélyben élő magyarok, németek, zsidók egyéni és kollektív jogaiért, anyanyelvi oktatásáért való kiállás. /Magyar Nemzet, febr. 20./
1993. február 20.
Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke figyelmeztet: a szellemi frontok megmerevedtek, a visszarendeződés hívei összehangolt ellentámadásba kezdtek. A romániai magyarság egy részén úrrá lett az elfásultság, fontos tehát, hogy az RMDSZ milyen távlati stratégiát tűz ki, milyen utat jelöl meg. A tagság nemcsak az anyanyelvi oktatás igénylésének kinyilatkoztatását várja el, hanem az ehhez szükséges iskolaépületek megszerzését, a tantestületek megszervezését. Intrikák helyett a tudatos közösségépítést kell elkezdeni. /Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke: A hétköznapok vizsgái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20-21./
1993. február 20.
Szombatfalván elemi iskolás gyermekeket félemlítettek meg a tanügyi hatóság emberei, mert alkotmányellenesnek minősítették, hogy az iskolások magyar nyelvművelő kört hoztak létre. /Bokor András: Számkivetve. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 20-21./
1993. február 20.
A Nemzeti Liberális Pártból még 1990-ben kivált két csoport, a Nemzeti Liberális Párt Fiatal Szárnya és a Nemzeti Liberális Párt Demokratikus Konvenció febr. 20-i kongresszusán egyesült Liberális Párt néven. Elnök: Vintola Bratianu, végrehajtó elnök: Horia Rusu, a pártszenátus elnöke: Constantin Balaceanu-Stolnici. Az új párt nem fogadja el a Nemzeti Liberális Párt vezetőjét, Radu Campeanut. A Liberális Párt a Demokratikus Konvención belül, de önálló parlamenti frakcióban politizál. /Magyar Hírlap, febr. 23./
1993. február 20.
Megjelent az RMDSZ Közlöny első száma, az RMDSZ Szövetségi Hivatal adja ki, Marosvásárhelyen lát napvilágot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20- 21./
