Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 204 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-204
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1998. június 1.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága úgy döntött, megszünteti a Romániával szemben mindeddig alkalmazott monitorizálást. A lapok szerint erre már a parlamenti közgyűlés áprilisi ülésszakán sor kerülhetett volna, akkor viszont az Amnesty International romániai emberi jogsértésekre vonatkozó, erősen kritikus jelentése miatt halasztottak. A jogi bizottság múlt heti párizsi ülésén Adrian Nastase, az SZDRP, valamint Frunda György, az RMDSZ szenátora egyaránt a monitorizálás ellen foglaltak állást, bár Frunda utalt arra is, hogy a romániai magyar kisebbség számára fontos jogokat biztosító oktatási, valamint helyi közigazgatási kormányrendeletek máig nem váltak törvénnyé. A jogi bizottság nyilatkozatot fogadott el, amely megerősíti, hogy megszűnik a Románia külön figyelemmel követése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 1./

1998. június 1.

A kolozsvári székhelyű magyar egyetem létrehozását szorgalmazó RMDSZ-kezdeményezést szinte egyöntetűen elutasították a kormánykoalíció politikusai. Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke sajtóértekezletén meglepetésének adott hangot a javaslat miatt. A pártelnök szerint a legutóbbi koalíciós tárgyalásokon az RMDSZ lemondott erről a gondolatról. Diaconescu kompromisszumos megoldást javasolt: Brassóban legyen magyar-német egyetem. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke cáfolta a parasztpárti politikus ama értelmezését, hogy az RMDSZ lemondott a kolozsvári magyar egyetem gondolatáról. Markó emlékeztetett arra, hogy maga Emil Constantinescu államfő is egyetértett az önálló magyar egyetem létrehozásával. A Demokrata Párt ellenzi az önálló magyar egyetemet, a multikulturális egyetemet javasolja. Pruteanu szintén a multikulturális egyetem mellett szállt síkra. /Koalíciós "NEM" az RMDSZ-javaslatra? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

1998. június 2.

Jún. 2-án a Szövetség bukaresti székházában tartotta meg az RMDSZ-vezetés szokásos heti tanácskozását az RMDSZ minisztereivel, államtitkáraival és más kormányzati tisztségviselőivel. A tanácskozáson jelen volt a szövetségi elnök, a két parlamenti frakció vezetői és vezetőségének tagjai, szenátorok és képviselők. Markó Béla a tanácskozás bevezetőjében helyzetelemző tájékoztatót tartott az elmúlt hét fontosabb politikai történéseiről, a koalíciós egyeztetésekről, kitért a koalícióban tapasztalható újabb feszültségekre, a nagy állami monopóliumok átszervezésével kapcsolatos fejleményekre, és beszámolt a Kolozs megyei RMDSZ Képviselői Tanácsa bővített üléséről, amelyen civiltársadalmi szervezetek képviselői, egyházi elöljárók és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség képviselői is részt vettek. Ezzel összefüggésben Markó Béla ismertette a koalíciós pártok vezetőinek reagálását az RMDSZ parlamenti csoportja által beterjesztendő, az önálló magyar egyetem létrehozására vonatkozó törvénytervezettel kapcsolatban. A beszámolót követő vita során megfogalmazódott az az igény, hogy sokkal hatékonyabban, érvekkel alátámasztva meg kell magyarázni koalíciós partnereinknek, a román közvéleménynek, a sajtónak, miért igényli a romániai magyarság az önálló magyar egyetemet. A vitában ugyancsak központi helyet kapott az RMDSZ koalíciós szerepének taglalása, különös tekintettel a két sürgősségi kormányrendelet helyzetére, a koalíciós kormányprogram kisebbségi vonatkozású tételeinek valóra váltásában tapasztalható halasztgatásra, bizonytalanságra. Ugyanakkor többen szóvá tették az ország gazdasági helyzetének romlását, aminek okát a reformintézkedések körüli határozatlanságban, a privatizáció lassú ütemében, a bürokratikus ügyintézésben állapították meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3. - 1277. sz./

1998. június 2.

Garda Dezső képviselő már februárban indítványt nyújtott be a tanügyi bizottságban, amelyben javasolta a sürgősségi kormányrendelethez való visszatérést. Jún. 2-án a parlamenti tanügyi bizottságban Asztalos Ferenccel több órás vitában próbáltak amellett érvelni, hogy a történelem és földrajz helyett az általános műveltségi kérdések szerepeljenek a képességvizsgán. Azonban a szavazásnál egyedül maradtak, a Demokrata Párt képviselői is ellenük szavaztak, a parasztpárti tartózkodott. Koalíciós társaink "rendszeresen ellenünk szavaznak" - állapította meg Garda Dezső. /Gál Éva Emese: Ellenünk szavaztak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1998. június 2.

Mire lehet számítani az egyetem ügyében, tette fel a kérdést a Romániai Magyar Szó munkatársa Kötő József tanügyi államtitkárnak. Az államtitkár elmondta, hogy a kormányprogramban szerepel a 36-os kormányrendelet parlamenti elfogadása máj. 31-ig. Ez a határidő lejárt, de Kötő arra hivatkozott, hogy ezt megbeszélte Radu Vasile miniszterelnökkel, még beiktatása, ugyanis igény van arra, hogy ősztől beinduljon a kéttagozatos rendszer. Nem csak Kolozsváron, hanem önálló magyar tagozatokat hoznak létre hat egyetemen: Kolozsváron a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, a kolozsvári Zeneakadémián, a képzőművészetin, Marosvásárhelyen pedig az orvosin és gyógyszerészetin, a Petru Maior Műszaki Egyetemen, valamint a színiakadémián. A multikulturalitás nem megoldás, "nekünk törvény által szavatolt jogok kellenek." hangsúlyozta. Amint megszületik a törvény, "benyújtjuk az önálló magyar egyetem megalapítására vonatkozó tervezetünket." /Zsehránszky István: Nem mentünk el a falig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

1998. június 2.

A csereháti perben a bíróság döntése szerint a székelyudvarhelyi önkormányzatnak 482.114.092 lej bélyegilletéket kell fizetnie. Eckstein-Kovács Péter szenátor /Székelyudvarhely önkormányzatának ügyvédje/ kifejtette, hogy meg kell kérdőjelezni ennek az összegnek a jogosságát, ezért azt ajánlotta, hogy az összegnek csak két százalékát. 9642.000 lejt fizessék be. A tanácsülésen elfogadták a városatyák ezt a javaslatot. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 2./

1998. június 2.

Máj. 28-án Székelyudvarhelyen ülésezett az Udvarhelyszéki RMDSZ választmánya. Márciusban Benedek Árpád Csaba mérnököt hat hónapos próbaidőre kinevezték az udvarhelyszéki szervezet ügyvezető elnökévé. Feladata a községi, falusi szervezetekkel való kapcsolattartás. Benedek most beszámolt a vidéklátogatás során szerzett tapasztalatairól. A községek fő gondja az infrastruktúra hiánya, az utak nagy része járhatatlan. A községek többségében akadozva vagy egyáltalán nem működik a helyi RMDSZ. Sok helyen nincs, aki elvállalná a szervezést, emellett a 119 település közül mindössze 11 fizetett tagsági díjat a széki szervezet pénztárába. /Jakab Árpád: Ülésezett a Széki RMDSZ választmánya. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 2./

1998. június 2.

A Sergiu Cunescu vezette Román Szociáldemokrata Párt kinyilvánította azt a szándékát, hogy továbblépjen a megkötött parlamenti együttműködési megállapodásnál és egyesüljön a Teodor Melescanu vezette, Ion Iliescu pártjából kivált formációval, a Szövetség Romániával nevű párttal. A Román Szociáldemokrata Párt egyben a kormánypárti Demokrata Párt szövetségese is. /Szakadárok gyűjtőpártja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./

1998. június 2.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ platformja üdvözölte a magyarországi parlamenti választások győzteseit a romániai magyar közösség érdekében vívott hatékony segítségükért. /Üdvözlet a győzőknek Erdélyből. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

1998. június 2.

A budapesti Rózsa Művelődési Ház a Magyar Kollégium közvetítésével vállalja, hogy az anyaország határain túl élő magyarság kulturális-közéleti információinak webfelületen való megjelenítését. Ennek feltétele az, hogy az egyes régiók adatai elektronikus postán eljussanak a következő címre: [email protected], míg a beküldött adatok egyelőre a https://www.datanet.hu/rozsa/magyar címen olvashatók. /Információ közvetítését vállalja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

1998. június 3.

Markó Béla RMDSZ-elnök hangsúlyozta, hogy a koalíciós partnerek nemcsak szóban értettek egyet az önálló magyar egyetem létrahozásában, hanem ez a kitétel írásban is megfogalmazódott: "az 1996-os kormányprogram ugyanis világosan rendelkezik az anyanyelvi oktatás korlátainak felszámolásáról, az új kormányprogram pedig tételesen is kimondja egyrészt a multikulturális egyetemek támogatását, másrészt pedig az önálló anyanyelvű egyetemi intézmények létrehozását" .Ezzel reagál Markó Béla a kormánypárti politikusok elmúlt napokbeli, a kolozsvári magyar egyetem létrehozásáról készülő törvénytervezettel kapcsolatos kijelentéseire. Markó figyelmeztetett, hogy azok, "akik megkérdőjelezik az önálló magyar egyetem létét, nem az RMDSZ-szel fordulnak szembe, hanem a közös kormányprogram erre vonatkozó kitételeit vitatják". Arra a kérdésre, hogy újabb koalíciós válság van-e kibontakozóban, megjegyezte: "a koalíció valóban nem működik túlságosan jól", de nem az RMDSZ követelései miatt, hanem azért, mert "továbbra sem valósult meg az igazi egyeztetés a koalíción belül." /Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

1998. június 3.

Andrei Marga az Adevarul jún. 2-i számában megjelent nyilatkozatában kifejtette: "a valóságtól elrugaszkodott, nem kívánatos és nem megfelelő kritériumok alapján létrehozandó egyetem gondolata". Szerinte az egyetem ügyében magyarok és románok részéről egyaránt, nacionalista megnyilvánulások jelentkeztek. Marga szerint csak újabb etnikai feszültséghez vezetnek az egyetem megvalósulása. /Marga etnikai feszültségtől tart. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

1998. június 3.

Máj. 29-én ballagtak a Bartók Béla Líceum /Temesvár/ végzős diákjai, akiket Halász Ferenc igazgató búcsúztatott. Tőkés László püspök is jelen volt, aki arra hívta fel a ballagók figyelmét, hogy ne búcsúzzanak el egymástól. "maradjunk együtt!" - javasolta, ne távolodjanak el a szülőföldtől, itt az ideje, hogy a "szétszóródás uralkodó iránya megváltozzék". "Ha megőrizzük szülőföldünket, anyanyelvünk SZÓKINCSÉT, iskoláinknak kincsestárát, akkor miénk marad minden, ami fontos..." - hangsúlyozta a püspök. A ballagókat köszöntötte Toró T. Tibor megyei RMDSZ-elnök is. /Pataki Zoltán: Maradjunk együtt! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

1998. június 3.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem Történettudományi Karának keretén belül okt. 1-jétől építészeknek, építőmérnököknek, művészettörténészeknek és régészeknek posztgraduális képzést nyújtó műemlékvédelmi szakmérnök-képzés indul. Az előadók hazai és magyarországi szakemberek. /Dr. Szabó Bálint tanfolyamvezető, Kolozsvár: Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

1998. június 3.

A romániai lapterjesztéssel továbbra is súlyos gondok vannak. A Román Postából kilépett Rodiped elérte, hogy a helyi lapok ne léphessék át megyéjük határát, kivétel a Szabadság. Sok vidéki településre alig hetente jár a posta, onnan nem fognak lapokra előfizetni. Ez az emberi jogok megsértése, amelyen az 1996 utáni hazalom sem változtatott Érdekes módon Kolozsvár legnagyobb példányszámú napilapja a Szabadság. /Ördögh I. Béla: Erdélyi sajtószabadságról és egyébről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

1998. június 3.

Máramarosszigeten a Szigeti Turmix /főszerkesztő: Várady László/ című lap már több mint öt éves. Emellett újabb folyóirat látott napvilágot, a Máramarosi Hírnök /főszerkesztője Zahoránszky Ibolya/, eddig két számmal jelentkezett. Ugyancsak a városban jelenik meg a Szent Ferenc Nyomdokain, melynek főszerkesztője Kovács László. Nemrég jelent meg a Máramarosi havasok című antológia összevont 4/5-ös száma. Ebben olvasható többek között Mazalik Alfréd 1848-ról szóló írása, dr. Szöllősi Tibor kárpátaljai orvos Máramaros történetéről közölt eddig ismeretlen adatokat. /Bura Miklós: Kulturális élet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3., Postafiók rovat/

1998. június 3.

A Romániai Magyar Szóban olvasható a Nemzeti Kisebbségvédelmi Főosztály szervezésére és működésére vonatkozó szabályzat szövegének második, és egyben utolsó részét, amely a Hivatalos Közlöny 1998. évi 73. számában jelent meg. A lap továbbá közli az állampolgárságról szóló Európai egyezmény szövegének első részét is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

1998. június 4.

Június 4-én, csütörtökön újabb sajtóértekezletet tartott az RMDSZ-vezetés a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla szövetségi elnök mellett jelen volt Borbély László területrendezési államtitkár, az RMDSZ kormányzati tevékenységének koordinálásával megbízott ügyvezető alelnök és Székely Ervin képviselő. Bevezetőjében Markó Béla az RMDSZ-t, a romániai magyarságot leginkább foglalkoztató tanügyi kérdéssel, pontosabban a kolozsvári székhelyű önálló magyar egyetem létrehozásával kapcsolatban a sajtóban közölt véleményekre és sajtókommentárokra utalva elmondta, hogy a kérdés megoldatlansága miatt az RMDSZ választói körében, a területi szervezetek szintjén igen nagy mérvű az elégedetlenség, s ez kifejezésre jutott nemrég a szervezet kolozsvári MKT-ülésén. Elfogadhatatlan az, hogy bár az RMDSZ immár másfél éve részese a kormányzásnak, a magyar kisebbséget érintő legfontosabb kérdések törvényes rendezése semmit sem mozdult előre. Markó Béla utalt a két sürgősségi kormányrendeletre, amelyek helyzete veszélyezteti az elvben elfogadott kisebbségi jogokat, és megerősítette korábban már nyilvánosságra hozott álláspontját, miszerint ha a szóban forgó rendeleteket a Parlament nem emeli törvényerőre, az RMDSZ nem tudja vállalni a további koalíciós együttműködést. A kisebbségi jogok rendezésére vonatkozó politikai akaratról szóló számtalan nyilatkozat ellenére veszélyben vannak azok a jogok, amelyekről elvben nagyon sok szó esett már, de jogi rendszerbe foglalásuk mindmáig elmaradt. Ez az állapot továbbra már tarthatatlan ? hangoztatta a szövetség elnöke. Kérdésre válaszolva Markó Béla hangsúlyozta, hogy az RMDSZ álláspontjának megerősítését nem lehet zsarolásnak minősíteni, hiszen nem az RMDSZ újabb, eddig nem ismert követeléseiről van szó, hanem a koalíció közösen kidolgozott kormányprogramjában foglaltak valóra váltásáról, azaz helyesebben: valóra nem váltásáról. Itt az ideje a számvetésnek, nézzük meg, mit teljesített a koalíció a programjából - mondotta Markó Béla, és hozzátette, nem az RMDSZ szabott határidőt e kérdések rendezésére, hanem a közös kormányprogram, jelesen az újabb kormányprogram. Petre Roman állítását cáfolva, miszerint a kisebbségek jogait széleskörűen rendezték Romániában, a szövetségi elnök leszögezte: ezek a törvényerőre nem emelt jogok egyetlen tollvonással törölhetők, mint ahogyan a gyakorlatban a politikai pártok - beleértve egyes koalíciós pártok politikusait is - vitatják és ellenzik is őket, a koalíciós partnerek pedig nem védték meg saját törvénykezdeményezésüket. Nyilatkozatokból, ígérgetésekből immár elég van, semmire sem mehetünk velük, csak a megoldás halogatását szolgálják, amit tovább már nem tudunk elfogadni. Határidőt nem jelöl meg az RMDSZ, de ítélje meg a sajtó, elfogadható-e ez a halogatás ? mondotta Markó Béla, és idézte az ország elnökének 1997. december 10-én kiadott közleményét, amely tételesen említi a magyarság jogát egy önálló felsőoktatási intézmény létesítésére. Itt nem is csak a kisebbségi kérdésekhez való viszonyulásról van szó, hanem általában a gazdasági kérdésekhez, a privatizációhoz, a reformintézkedésekhez való viszonyulásról is - fogalmazott a szövetségi elnök. - Vagy tiszteletben tartjuk a közösen elhatározott döntéseket, vagy nem megyünk semmire. A koalíciós együttműködés összehangolása, felügyelete igenis elengedhetetlenné teszi a pártvezetők állandó konzultációját - vélekedett a szövetség elnöke, és bejelentette, hogy a tanügyi kérdésben a jövő hét folyamán csúcsszintű megbeszélésre kerül sor az RMDSZ kezdeményezésére. A koalíciós együttműködés folytatására vagy a koalícióból való kiválásra vonatkozóan nem a szövetségi elnök dönt, hanem az SZKT - szögezte le kérdésre válaszolva Markó Béla. A sajtóértekezleten Borbély László a RMDSZ-miniszterek és -államtitkárok jelentős kormányzati munkáját méltatta, és külön szólt a területrendezési minisztérium által kidolgozott, a lakásépítkezést szabályozó törvényről, amely új lehetőségeket teremt a súlyos lakásgondok megoldására, Székely Ervin pedig az állami köztulajdonról szóló törvény kidolgozásáról nyújtott tájékoztatást. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 4. - 1278. sz./

1998. június 4.

Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselőinek Tanácsa máj. 30-án tartott rendkívüli ülésén megvitatta a magyar egyetem helyzetét és a következő határozatot hozta: felkérik az RMDSZ parlamenti frakcióját, hogy jún. 15-ig terjesszen elő törvénytervezetet a Bolyai Tudományegyetem újralétesítésére. Amennyiben ez nem történik meg jún. 15-ig, akkor felhatalmazza az RMDSZ kolozsvári parlamenti képviseletét törvénykezdeményezés megtételére. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

1998. június 4.

Jún. 4-én Takács Csaba ügyvezető elnök a Kolozsvári Magyar Diákszövetség /KMDSZ/ meghívásának eleget téve részt vett egy beszélgetésen a diáktanács tagjaival. A találkozón elsősorban a kolozsvári központú állami magyar egyetem létrehozásának lehetőségeiről folyt eszmecsere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5. - 1279. sz./

1998. június 4.

Jún. 4-én Richard Schifternek, az amerikai külügyminisztérium tanácsadójának romániai látogatása alkalmából James Rosapepe, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete munkareggelire hívta meg a parlamenti pártok egy-egy képviselőjét. Az RMDSZ képviseletében Pécsi Ferenc Szatmár megyei képviselő vett részt a találkozón. A munkareggelin az Amerikai Egyesült Államok Délkelet-Európai Együttműködési Kezdeményezésének (SECI) célkitűzéseiről folyt beszélgetés. A SECI fő célja a bizonytalan balkáni régió körül egy biztonságos övezet kialakítása a délkelet-európai országok gazdasági felemelkedése útján. A SECI több téren támogat projekteket, mint például az infrastruktúrák fejlesztése a délkelet-európai országokban; a szervezett bűnözés elleni harc összehangolása a térségben; a kis és közepes vállalatok fejlesztésének támogatása. Pécsi Ferenc kérésére dr. Erhard Busek, a SECI koordinátora, aki szintén jelen volt a munkareggelin, megígérte, hogy elküldi számára a SECI stratégiájának leírását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 5. - 1279. sz./

1998. június 4.

Kötő József oktatásügyi államtitkár a vele készült interjúban beszámolt a kisebbségi államtitkárság eddigi megvalósításairól. Fontos eredmény, hogy a minisztérium által létrehozott szakbizottságokban, amelyekben a kisebbségek mindeddig nem képviseltették magukat, az általa vezetett államtitkárság javaslatára a miniszter jóváhagyta, hogy ezentúl a kisebbségek a reformot szorgalmazó összes minisztériumi szintű szakbizottságban képviseltessék magukat. A 3811-es miniszteri rendelet értelmében a kisebbségi oktatás számára biztosítható három alternatív tankönyv három forrásból szerezhető be: egyrészt a román nyertes alternatív tankönyv fordításából, eredeti tankönyv kidolgozása alapján, valamint a minisztérium által jóváhagyott külföldi tankönyvek behozatalából. Kötő reméli, hogy a közeljövőben sikerül majd tisztázni az állami, valamint az egyházi oktatás közötti viszonyokat, amelytől az egyházi oktatás megerősödését, az állam általi hathatósabb támogatását várja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1998. június 4.

Máj. 27-29-e között Szatmárnémetiben, Zilahon és Nyíregyházán 1918 korszakvég, korszakkezdet címmel magyar-román történésztalálkozót tartottak. A konferencia társelnöke Szász Zoltán történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója volt, aki hangsúlyozta: "Ha előre akarunk lépni, akkor a kialakult nemzeti sztereotípiákkal szakítanunk kell. Kellő empátiával és kölcsönös megértéssel ez elérhető." Pozitív jelzés, hogy egy éven belül másodszor kerül sor ilyen találkozóra, állapította meg. /Sike Lajos: Egy történész - két interjú. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1998. június 4.

A Maros megyei törvényszék jún. 3-án ítéletet hirdetett az udvarhelyi önkormányzat, valamint a Szeplőtelen Szív kongregáció közötti perben. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor, aki az önkormányzatot képviselte a perben, elmondja, hogy a bíróság visszautasította a helyi önkormányzat azon keresetét, amelyben a koncesszionálási, illetve az Aris bukaresti építőipari cég és a Szeplőtelen Szív apácarend által kötött ajándékozási szerződés semmissé nyilvánítását kérte. A bíróság arra hivatkozott, hogy az önkormányzat nem fizetett bélyegilletéket. Eckstein szerint a Maros megyei törvényszék több alkalommal is áthágta a törvényt, ezért kérni fogja a per áthelyezését. Nem lett volna szabad a székelyudvarhelyi tanácsot 480 millió lej bélyegilletékre kötelezniük, fejtette ki. "Az ítélet törvénytelen, ezért fellebbezéssel fogunk élni"- szögezte le Eckstein-Kovács Péter. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

1998. június 4.

Orbán Árpád, a háromszéki önkormányzat elnöke fogadta Bernard le Calloc'h francia tudóst, a nemzetközi tudományos élet kiemelkedõ személyiségét. A neves kutató a kovásznai Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület vendégeként érkezett Háromszékre. Június elsején a tiszteletére rendezett fogadáson köszöntötték a tudóst. /Neves vendég Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1998. június 4.

Zeteváralja, vagy ahogy itt nevezik, Zsigmondtelep május elsején ünnepelte a templomtorony elkészülését, egyben felszentelte Tamás József segédpüspök az új harangot. 1979-ben nevezték ki segédlelkésznek Zeteváraljára Mátyás Gábort, aki látta, hogy tönkrementek a kápolnák, ezért nekiállt az újjáépítésnek. 1982-ben kezdte építeni a zeteváraljai templomot, majd az ivói és sikaszói kápolnát. 1985-től ő lett ennek a három falunak a plébánosa, hivatalosan is megalakult a zeteváraljai egyházkerület, cserébe megszüntették a magyarigeni egyházkerületet. Magyarigen szép neve ellenére a faluban nem maradt magyar lakos. Zeteváralján 1996-ban kezdték építeni a templom tornyát, sok helyről kaptak segítséget, Tabajdi Csaba államtitkár 300 ezer forintos támogatást nyújtott. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 4./

1998. június 4.

Kornis Mihály atyai jó tanácsként elmondta Bayer Zsoltnak: "Zsolt, vedd tudomásul, hogy népi-urbánus vitában állást kell foglalni. Nincs olyan, vedd észre, nem lehet kívül maradni. Magyarország erről szól. És - tette hozzá - ha nem ezen az oldalon foglalsz állást, ahol mi vagyunk, akkor te náci vagy. Más választásod nincs, vagy náci vagy, vagy igazat adsz nekem, illetve nekünk. És azt is vedd tudomásul, hogy él ebben az országban ötezer értelmiségi, akiknek a véleményével szemben nem lehet politikát csinálni." Előzőleg Bayer Zsolt elmondta: válaszcikket írt Kornis Mihálynak a Magyar Narancs vélemény rovatában megjelent írására, amelynek az volt a lényege, hogy a fideszesek antiszemita, náci csőcselék, ezért feltette a kérdést: Mondsza fiam, Deutsch! Te, aki zsidó vagy, mit keresel ezek között? Nos, erre akart reagálni Bayer, cikkét elküldte Vágvölgyi B. Andrásnak, a Magyar Narancs főszerkesztőjének. Egyszercsak felhívta Bayert Kornis Mihály és dühöngve rendreutasította: hogy képzeled, hogy vitacikket írsz az én cikkemről? Ott folytatta, hogy aki vele ebben a témában vitatkozni mer, az ott találja magát a nácik között. Kornis folytatta: egy életre tönkreteszi magát Bayer.. /És valóban: a cikke nem jelent meg./ /Székely Kecskés János: Ismét eljön a pitbullok kora. = Demokrata (Budapest), jún. 4./

1998. június 5.

A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködés /BSEC/ tizenegy tagországának állam- és kormányfői jún. 5-én Jaltában aláírták a szervezet alapszabályát és közös nyilatkozatot fogadtak el a BSEC céljairól, melynek vezető szerve a külügyminiszteri tanács lesz. A szervezetet a soros elnök irányítja, akinek személye félévenként változik. Az elnöknek alárendelt állandó titkárság Isztambulban fog működni. A szervezet pénzügyi intézménye a hamarosan Tesszalonikiben létrehozandó Fekete-tengeri Kereskedelmi és Fejlesztési Bank lesz. Leonyid Kucsma ukrán elnök történelmi jelentőségűnek nevezte a jaltai csúcsot, mert egy új nemzetközi szervezet született meg. - Az 1992-ben létrehozott BSEC már a negyedik államfői találkozóját tartja, azonban mindeddig nem volt alapszabályzata. Emil Constantinescu elnök a jaltai összejövetelen romániai látogatásra hívta meg Szergej Kirijenko orosz miniszterelnököt. /Új nemzetközi szervezet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ A tizenegy tagország: Albánia. Azerbajdzsán, Bulgária, Görögország, Grúzia, Moldávia, Oroszország, Örményország, Románia, Törökország és Ukrajna.

1998. június 5.

Jún. 5-én ülésezett Marosvásárhelyen a Maros megyei RMDSZ Területi Képviselők Tanácsa, melyen meghívottként részt vett Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is. A találkozón résztvevő képviselők támogatásukról biztosították az önálló kolozsvári magyar egyetem létrehozására vonatkozó törekvéseket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./

1998. június 5.

Jún. 5-én tartotta szokásos havi ülését az RMDSZ udvarhelyszéki területi szervezetének elnöksége. Az önálló magyar felsőoktatás újraszervezésével kapcsolatban a testület megállapította, hogy a romániai magyar nemzeti közösségnek - számarányának megfelelően - joga és szüksége van a történelmi hagyományokkal rendelkező kolozsvári székhelyű Bolyai Tudományegyetem visszaállítására, a székelyföldi főiskolai hálózat központjaként működő Marosvásárhelyi Egyetemre, valamint a Partiumi Egyetemre. Az udvarhelyszéki elnökség ez alkalommal is kinyilvánította a három Hargita megyei területi szervezet közötti kapcsolat javításának szükségességét, valamint ezirányú együttműködési készségét, és szorgalmazta a megyei költségvetés vitáját megelőző egyeztető tárgyalások lebonyolítását. A széki RMDSZ közleményében foglaltakkal az ugyancsak június 5-én ülésező székelyudvarhelyi RMDSZ is támogatólag egyetértett. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 8. - 1280. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-204




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998