udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 316 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-316
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2012. február 1.

A pedagógusszövetség révén biztosítják a csángómagyarokat oktatók fizetését
Miután a magyar kormány leállította az Oktatási Programnak a Moldvai Csángómagyar Szövetségen (MCSMSZ) keresztül történő finanszírozását, és miután az MCSMSZ teljes vezetősége felmondott, máris körvonalazódik a moldvai magyaroktatás folytonosságának biztosítása. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból (KIM) származó információk szerint a Magyar Kormány a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségét kérte fel, hogy egy négyhónapos átmeneti időszakra kössön munkaszerződést a csángómagyarok oktatásában iskolán kívül tevékenykedő személyekkel. A kormány ehhez a fedezetet a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-n keresztül fogja biztosítani. Információink szerint a KIM és az RMPSZ között csütörtökön kerül sor a szerződéskötésre, amely után a legrövidebb időn belül megkötik a szerződéseket a tanárokkal.
Erdély.ma

2012. február 1.

A moldvai magyartanárok egy csoportjának állásfoglalása
Az elmúlt 12 esztendőben Moldvában egy olyan értékmentő magyar oktatási program jött létre és működött, amely több ezer gyerek, szülő és csángó magyar ember életében töltött be jelentős szerepet: minőségi oktatást, pozitív alternatívát kínált az állami iskolákban működő, sok helyt még a régi rendszert idéző oktatással szemben, erősítette magyarságtudatukat, továbbtanulási lehetőséget, sok esetben szociális problémáik javítását biztosította.
Az oktatási programot Hegyeli Attila találta ki és hozta létre, majd az MCSMSZ égisze és irányítása alatt működött egészen mostanáig. Az évek során több moldvai, erdélyi, székelyföldi, magyarországi tanár megfordult az oktatási programban, akik erejükhöz és legjobb tudásukhoz mérten közreműködtek ebben a sikeres kezdeményezésben.
Éppen ezért megalázónak és szégyenteljesnek, közvetve saját személyünk elleni támadásnak érezzük mi csángóföldön tanító tanárok is az MCSMSZ elleni lejárató kampányt. Az elmúlt években a vezetőség részéről erejükhöz és tehetségükhöz mérten minden szakmai és emberi támogatást megkaptunk. Természetesen, mint minden család életében, az oktatási program közösségében is voltak nézeteltérések, de ezeket normális és jóakaratú emberi hozzáállással orvosolni lehetett.
mostani áldatlan állapotban kötelességünknek érezzük, hogy kiálljunk az oktatási programot évek óta működtető MCSMSZ vezetősége mellett. A moldvai oktatást Magyarországról távirányítani lehetetlen. Egy új szervezetnek úgy érezzük nincs meg a kellő tapasztalata, rálátása a Moldvában zajló oktatás megszervezésére, irányítására, nem beszélve arról, hogy egy ilyen mértékű oktatási struktúrát tanítási év közben átszervezni felelőtlenség.
Hozzá nem értő, csak az anyagi hasznot kereső személyekre bízni az oktatás sorsát egyenlő a lassú, de biztos halállal, a Moldvában elindult és mostanáig eredményesen működő oktatási program megszűnésével, felszámolásával.
Az építő jellegű megoldást nem egy új szervezeti forma (amely anyagilag is rengetegbe kerülne), hanem a meglévő oktatási program megreformálása, átláthatóbbá tétele, hatékonyabb menedzselési stratégia kidolgozása jelentené.
Ha ez a közös cél, meggyőződésünk, hogy a minisztérium és az AMMOA, az MCSMSZ vezetőségében, akárcsak a moldvai oktatási programban dolgozó teljes tanári karban partnerre találna, hisz mindannyiunk közös célja és érdeke a csángóföldön eredményesen működő oktatás további fenntartása. Ehhez adjon józan és indulatok nélküli döntőképességet a Jó Isten!
A moldvai oktatási program tanárainak egy csoportja: Ferencz András – kosteleki magyartanár Imre Éva – kosteleki magyartanár Vígh-Tarsonyi László – ferdinándújfalusi magyartanár Máthé Krisztina – GyES-en levő frumószai magyartanár Neagu Adrián – frumószai magyartanár Kicsi Eszter – lábniki magyartanár Juhász Péter – lábniki magyartanár Boros Rezső – pokolpataki magyartanár Niczuly Enikő – bogdánfalvi magyartanár Bartal Gábor – bogdánfalvi magyartanár
Erdély.ma

2012. február 1.

Magyar tagozatvezető-választás a BBTE-n
A február 1-i határidőre a magyar oktatók különböző csoportjai dr. Nagy László, fizikus, dr. Soós Anna, matematikus és dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató jelölését iktatták a Farkas utcában.
A magyar oktatók február végén közülük választják meg azokat, akiket a magyar tagozat számára fenntartott két rektorhelyettesi tisztségbe ajánlanak majd az egyetem új rektorának. Az új tanügyi törvény szerint a magyar tagozat három személyt javasol, a rektor ebből választ ki kettőt. Tehát a mostani három jelölt közül kettő lesz rektorhelyettes. Viszont a magyar oktatók szavazatai döntik el, hogy a két rektorhelyettes közül ki legyen a magyar tagozat vezetője, a mostani egyetemi magyar választásoknak ez az igazi tétje. Ezt tisztséget az utóbbi öt évben dr. Magyari Tivadar töltötte be, az ő mandátuma az új rektor beiktatásáig tart.
Egyébként a rektori tisztségre a következő személyek jelölésék iktatták a mai határideig: Ion Aurel Pop (történész), Daniel David (pszichológus), Cristina Ciumaș (közgazdász), Decebal Ciurchea (fizikus), Vincze Enikő (antropológus, a román tagozaton dolgozik).
Erdély.ma

2012. február 1.

Magyarul a tanácsban
Továbbra is kifogásolja a kovásznai tanácsülések magyarról román nyelvre való tolmácsolását a városháza jegyzőnője. A tegnapi ülésen időpocsékolásnak nevezte a fordítást.
Annyiban volt igaza, hogy Turóczi Árpád megbízott tolmács nem szinkronban fordította az elhangzottakat, egy-egy mondatot, hosszabb magyar passzust ültetett át román nyelvre, addig az épp felszólaló képviselőnek várnia kellett. A román tanácstagok korábbi ígéretükhöz híven nem használták a fülhallgatókat. A szinkrontolmácsoláshoz továbbra is hiányzik egy nélkülözhetetlen kellék, a fordítófülke. A fordítás tegnap csak magyarról románra történt meg. Ezzel kapcsolatban Ioan Bocan tette a legérdekesebb felvetést: a románul elhangzó szöveget fordítsák magyarra. Amit a jegyzőnő elutasított, mivel a román a hivatalos nyelv. A gyűlés magyar résztvevői eleinte óvakodtak anyanyelvük használatától, elsőként Thiesz János alpolgármester élt jogával, ám csak akkor, amikor már szinte egy óra eltelt az ülésből.
Bokor Gábor
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. február 1.

Kutakodnak a csángó iskolatáskában
Sajnálja a magyar kormány az évi hetvenmilliót a moldvai csángó gyermekektől, vagy egyszerűen csak utána akar nézni, merre gurulnak a forintok a moldvai magyar oktatási programban?
A kérdésre a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetstratégiai államtitkársága adta meg a választ hétfő késő esti közleményében, miszerint véget kell vetni “az átláthatatlan, hanyag és pazarló gazdálkodásnak”, de a magyar kormány továbbra is kész együttműködni a moldvai magyar oktatási programban részt vevő tanárokkal és szervezetekkel, s kész tárgyalni a Moldvai Csángómagyarok Szövetségével is.
A közleményt azt követően adta ki az államtitkárság, hogy az MCSMSZ teljes vezetősége lemondott tisztségéről, mert elfogadhatatlannak tartják azokat a feltételeket, amelyekhez a magyar kormány köti az oktatási program további támogatását. Miután évekig járták a rendőrséget, a tanfelügyelőséget, a Bákó megyei prefektúrát a minden oldalról ért támadások, feljelentések miatt, keserű szájízzel nyelték le, hogy az RMDSZ-nek csupán kampányidőben jut eszébe a csángók sorsa, akkor is csak hangzatos nyilatkozatok szintjén, miután munkájuk révén elérték, hogy a kezdetben kétkedő szülők is belátták, gyermekeik nemcsak apáik, nagyapáik nyelvét, hagyományait tanulják meg a heti három magyar órán és a délutáni foglalkozásokon, hanem olyan szellemi környezetben tölthetik el az erre szánt időt, ami viselkedésüket, magatartásukat is meghatározza – nem értenek és nem is érthetnek egyet azzal, hogy elvegyék tőlük a döntés lehetőségét. Márpedig, ha a csángószervezetet teljes vagyonával együtt bekebelezik egy olyan alapítványba, amelybe a tőke 90 százalékát ő viszi, de beleszólása alig lenne a dolgok menetébe, az nem más, mint az eddig elért eredmények kisajátítása. Érthető, hogy az oktatási program fő támogatói, a magyar kormány és a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (amely a Keresztszülő Programban begyűlt pénzeket és a más típusú magyarországi magánadományokat is kezeli) naprakészen tudni akarja, hogyan gazdálkodnak azzal a pénzzel, amit jól meghatározott céllal folyósítanak a csángószervezetnek, de a gyermektől sem veszik el a játékát csak azért, mert nem úgy játszik vele, ahogy a használati útmutató írja. Lehet segíteni, hogy még hatékonyabban működjék egy rendszer, lehet feltételeket szabni a támogatáshoz, de bizonytalanná tenni, sőt, veszélyeztetni annak további fennmaradását, fejlődését, több mint meggondolatlanság. Egy oktatási programhoz, a moldvai csángók sajátos helyzetéhez nem indítógombra van szükség, hanem a csángó közösség mindennapi nehézségeit ismerő, velük együtt élő tanítókra és szervezőkre. Kérdéses tehát, hogy az AMMOA–Teleki László Alapítvány–MCSMSZ hármasból létesítendő alapítvány holnapra kitűzött alapító ülését megtartják-e a csángók képviselői nélkül. Ha igen, milyen következményekkel jár az a moldvai magyar oktatási program számára, ha nem, miért volt szükség arra, hogy azzal riogassanak, kigurulhatnak a forintok a csángó iskolatáskából?
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. február 1.

Tőkés elszámoltatna
A titkosszolgálati átvilágítás és a gazdasági elszámoltatás témája került ismételten napirendre Tőkés László EP-képviselő, EMNT-elnök tegnapi sajtótájékoztatóján.
Tőkés László szerint sajnálatos az, hogy huszonkét évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után még mindig lassan halad az egyházi átvilágítás, illetve a posztkommunista időszakban elkövetett anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata. Tőkés szerint feltűnő, hogy a román politikai élet magyar – RMDSZ-es – képviselői mintha teljes mentességet élveznének a korrupció tekintetében. Az EMNT tárgyalásokat kezdeményez annak reményében, hogy a magyar nemzeti közösség részére évente kiutalt támogatásokat méltányosan osszák el. Meg kell törni az RMDSZ pénzügyi monopóliumát, és kettős elszámoltatást kell szorgalmazni – hangsúlyozta.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. február 1.

Intő kétezer csángóért
Balsejtelmes a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége elnökségének lemondása. A magyar kormány nemzetpolitikai államtitkárságával kialakult vita akár odáig is elvezethet, hogy az évtizedeken át áhított, tizenkét éve megannyi akadály leküzdésével immár működő moldvai magyar nyelvű oktatás súlyos károkat szenved. Hogy apokaliptikus végkimenetelről ne is beszéljünk, mert ugyebár nem jó emlegetni az ördögöt…
A kialakult helyzet amolyan „hagyományosan” magyarosnak mondható: már megint marjuk egymást, ráadásul a moldvai magyar nyelvű oktatás fölöttébb hasznos intézményét sodorva veszélybe… Higgadtabb szemrevétel viszont a „vitában” szemben álló felek mindenikét higgadtságra intené, nehogy a két bába között elvesszen a gyermek.
A csángószövetség elnökségének mint pénzforrásokra pályázó bármely intézmény felelős testületének nem lehet kifogása az ellen az elv ellen, hogy a mindenkori pályáztató, magyarabbul: a pénzt adó elszámoltatási joggal bír. Sőt kötelezettséggel, amennyiben közpénzeket kezel a pályázatok okán-során. Nos, amennyiben az MCSMSZ-nél végzett ellenőrzés nem súlyos könyvelési, pénzügyviteli, egyszerűbben: a kiforratlan szervezeti kultúrához kapcsolható mulasztásokat talált, azokat menet közben is lehet úgy pászítani, hogy a szekér továbbhaladjon.
Merthogy a moldvai magyar nyelvű oktatással dolgozók számára bizonyára fontosabb maga a tartalom, mint az egyébként valóban megkérdőjelezhetetlen, de akkor is bürokratikus aktarendezgetés, vagyis a háttér. Ám ha vajmi valóságmagva is lehet annak, amit a magyar nemzetpolitikai államtitkárság sejtet, hogy tudniillik a csángó szövetségnél tapasztalt ügyvitel „súlyos visszaélésekre is alkalmat adhat”, akkor ezen alaposan el kell gondolkodnia mindenkinek.
A moldvai magyar nyelvű oktatást egy új intézmény létrehozásával gyakorlatilag teljes ellenőrzése alá vonni szándékozó nemzetpolitikai államtitkárságnak viszont az ellen nem lehet kifogása, hogy az erdélyiek csak jobban tudják, mi a teendő az ellenszél fújta keleti végeken. A ma magyarul tanuló több mint kétezer csángó magyar gyermek nevében is mondhatnám: ha az MCSMSZ élén nincs vezetőség, majd lesz; ember emberrel pótolható, de az anyanyelvű oktatás semmivel.
Benkő Levente
Krónika (Kolozsvár)

2012. február 1.

Bihar megyében alig csökkent a magyarság aránya
Nem csökkent drasztikusan Bihar megye magyar lakosságának aránya – mondta el nem hivatalos értesülésekre hivatkozva Szabó Ödön, a megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke. Tudomása szerint a 2011-es népszámlálás adatai azt mutatják, hogy Bihar megyében jelenleg 25,1 százalék körüli a magyarság aránya, míg a legutóbbi cenzuson ez az arány 25,6 százalék volt.
Az ügyvezető szerint a csökkenés kis mértéke annak köszönhető, hogy míg Nagyváradon jelentősen kevesebb magyar él jelenleg, mint tíz évvel ezelőtt, a kisebb településeken sok helyütt nőtt a számuk. Váradon például 27-ről 24 százalékra esett vissza az arány, míg Nagyszalontán a korábbi 57-ről 58 százalékra növekedett, a megyére számított arány így kiegyenlítődött. Szabó szerint ez az értesülés azt mutatja, hogy a partiumi megyében lelassult a magyar népességapadás. Bihar megyében egyébként a román lakosság száma is jócskán csökkent a legutóbbi cenzus óta: csaknem 50 ezer fővel kevesebben lakják jelenleg a megyét, mint 2002-ben. A legnagyobb mértékű csökkenés a megyeszékhelyen érzékelhető: míg a legutóbbi népszámláláskor mintegy 206 ezren éltek Váradon, mára ez a szám alig éri el a 185 ezret.
Nagy Orsolya
Krónika (Kolozsvár)

2012. február 1.

Tőkés: a Bihar megyei „RMDSZ-négyesfogat” eladná a nagyváradi Ady-központot
Eladásra kínálta a nagyváradi Ady-központot a Bihar megyei RMDSZ vezetése – állította kedden nem hivatalos forrásokra hivatkozva Tőkés László. Az EP-képviselő nagyváradi sajtótájékoztatóján azt mondta: „a Bihar megyei RMDSZ négyesfogata” – Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália, Szabó Ödön – egy Forró Tamás nevű „kétes hírű üzletember” közvetítésével vált volna meg az Ady-központtól 75 millió forintért. Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke hazugságnak nevezte Tőkés László értesüléseit.
A korábban Tőkés László vezette Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) által kidolgozott Ady-projektre 2002-ben 320 millió forintos támogatást ítélt meg a magyar kormány. Az összeget az időközben hatalomra jutott balliberális kormány megvonta, és a Kiss Sándor, az RMDSZ akkori választmányi elnöke által létrehozott Mecénás Alapítványnak ítélte oda. „A két összeg közötti szembeötlő különbözet okkal ébreszt gyanút a pályázati pénz felhasználása iránt” – hívta fel a figyelmet Tőkés László. Hangsúlyozta: az eset rávilágít arra, hogy a bihari RMDSZ miként „csatornázza el” a magyar közpénzek egy részét.
A sajtótájékoztatón elhangzott az is: feltűnő, hogy a román politikai élet magyar képviselői mintha teljes mentességet élveznének a korrupció tekintetében. Az erre irányuló kezdeményezés ellenére a magyarországi pénzekkel visszaélők elszámoltatása sem halad előre.
Az EMNT országos vezető testületeinek, az elmúlt hétvégén lezajlott gyűléseivel kapcsolatosan Tőkés László elmondta: döntés született arról, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek annak reményében, hogy a magyar nemzeti közösség részére évente kiutalt támogatásokat méltányosan osszák el. „Az RMDSZ a tavaly 3,5 millió eurónak megfelelő összeget kapott adólejeinkből, idén pedig még ennél is többet, amelynek kétharmadát valószínűsíthetően saját célokra költik el” – hangzott el. Tőkés hangsúlyozta: „meg kell törni az RMDSZ pénzügyi monopóliumát, és kettős elszámoltatást kell szorgalmazni”.
Az EP-képviselő Tőkés László sajnálatosnak tartja, hogy lassan halad az anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata. Mint mondta: nehezíti a pénzügyi számonkérést, hogy újabb és újabb korrupciós esetek merülnek fel, ezek kivizsgálásában a magyar kormány hatóságainak is szerepet kell vállalniuk.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke hazugságnak nevezte Tőkés László értesüléseit. „Nem az első és nem az utolsó Tőkés László-tévedés ebben az életben az, amit elmondott. Nem is az első hazugság. Életemben nem hallottam arról az emberről, akinek a nevét említette a sajtótájékoztatón” – jelentette ki. Szerinte Tőkés nyilatkozatai mindössze azt jelzik, hogy a választási kampányra készül. Hozzátette azonban: Tőkés tisztességtelenül jár el. „Mielőtt az ember háborúba indul vagy kampányba kezd, azzal kezdi, hogy imádkozik. Azt ajánlanám, hogy először is olvassa el a Tízparancsolatot, ahol tételesen le van írva, hogy Ne hazudj” – fogalmazott az ügyvezető elnök.
Szabó azt is hangsúlyozta: Tőkés nemrég ugyanannak az RMDSZ-nek küldött együttműködési megállapodásra való felhívást és azzal kíván közös listát állítani a közelgő választásokon amelyet most bírál.
Nagy Orsolya, Lázár Lehel
Krónika (Kolozsvár)

2012. február 1.

Fokozottabb átvilágítást, elszámoltatást sürget Tőkés
A titkosszolgálati átvilágítás és a gazdasági elszámoltatás témája került ismételten napirendre Tőkés László európai parlamenti (EP) képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökének tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen meghívottként részt vett Antal János, az EP-képviselő egyházügyi tanácsosa is – közölte a politikus sajtóirodája.
Tőkés László szerint sajnálatos, hogy huszonkét évvel a Ceauşescu-diktatúra bukása után még mindig lassan halad az egyházi átvilágítás, és a posztkommunista időszakban elkövetett anyagi visszaélések elszámoltatásának folyamata. Hozzátette: ebben a 2010-ben megválasztott magyar nemzeti kormány hatóságainak is szerepet kell vállalniuk.
Az elszámoltatás szükségességét példázza az a korrupciós eset, amit Tőkés László ismertetett a sajtótájékoztatón, és amelyben szerinte az RMDSZ Bihar megyei szervezetéből Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália és Szabó Ödön érintettek. Az EP-képviselő nem hivatalos, de bizonyosnak nevezett értesülései szerint az RMDSZ bihari szervezete 250 ezer euróért kínálta eladásra a Nagyváradon felépített, Körös-parti Ady-központot. A Széchenyi-pályázaton „elorozott” összeg viszont 320 millió forint. A különbözet okkal ébreszt gyanút a pályázati pénz felhasználása iránt – hívta fel a figyelmet Tőkés László. A sajtótájékoztatón elhangzott: feltűnő, hogy a román politikai élet magyar – RMDSZ-es – képviselői mintha teljes mentességet élveznének a korrupció tekintetében, és a magyarországi pénzekkel visszaélők elszámoltatása sem halad előre.
Tőkés László beszámolt arról is, hogy az EMNT országos vezető testületeiben döntés született arról, hogy tárgyalásokat kezdeményeznek annak reményében, hogy a magyar nemzeti közösség részére évente kiutalt támogatásokat méltányosan osszák el.
Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület előadó-tanácsosa, EP-képviselői tanácsadó, az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság vezető tagja arról számolt be, hogy a kutatóbizottság tagjai az elmúlt héten újabb dokumentumokat vettek át a bukaresti székhelyű Szekuritáté Irattárait Tanulmányozó Országos Tanácstól (CNSAS). Kifejtette: az egyházkerület katalizátorként működött a romániai magyar klérus titkosszolgálati átvilágítását illetően. Az evangélikus és az unitárius egyházzal együtt szakmai egyeztető fórumot alakítottak ki, katolikus vagy ortodox oldalon azonban az egyházi vezetés elzárkózott az átvilágítástól.
1998 óta több mint 150 iratcsomót kértek ki, ebből 70-et kapott kézhez az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság és 50 esetben született döntés. Hat esetben bizonyosodott be, hogy valamely lelkipásztor együttműködött a román titkosszolgálattal – közölte újságírói kérdésre válaszolva Antal János.
Tőkés László másodfokon pert nyert a Ghimpele de Bihor elnevezésű lappal, illetve Florin Budea újságíróval szemben, a nagyváradi hetilap egyik, 2010 januárjában megjelent, Tőkés, a Szekuritáté alkalmazottja című rágalmazó cikke ügyében. A lap főszerkesztője, Florin Budea 2010 januárjában, a Szekuritáté egy tisztjének visszaemlékezése alapján írta azt az 1989-es temesvári népfelkelés elindítójáról, hogy a titkosszolgálat nevezte ki egyházi szolgálatra Temesvárra. Bár Kincses Előd ügyvéd már elsőfokon tisztázta, hogy a CNSAS bizonylata alapján Tőkés László üldözöttje volt a titkosszolgálatnak, így a per tárgyát képező újságcikk állításai teljességgel alaptalanok, és az értesülés forrásaként megnevezett szekus tiszt tanúvallomásában tagadta, hogy ő erről nyilatkozott volna, a nagyváradi bíróság pedig 2011 márciusában elutasította a keresetet. Tőkés László fellebbezett, másodfokon pert nyert és 1000 lej kártérítésre jogosult. Ezt az összeget a politikus az erdélyi magyar sajtóból hiányzó tényfeltáró újságírás bátorítására ajánlja fel – a Krónika erdélyi napilappal közösen egy ilyen jellegű pályázatot hirdetnek, amelynek az első díját ez képezi.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. február 1.

Megalakult az EMNP kolozsvári szervezete
Hétfőn megalakult Kolozsváron az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) helyi szervezete – tájékoztatott a politikai alakulat közleményében. A kincses város szervezete elnökként Gergely Balázs régész-történésznek, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezőjének szavazott bizalmat. Alelnöknek Sánta Levente közgazdászt, kulturális menedzsert, a Kolozsvári Magyar Napok fesztiváligazgatóját, az elnökség jegyzőjének pedig Sándor Eszter kommunikációs szakembert választották. Az alakuló ülésen részt vett Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) ügyvezető elnöke és Csigi Levente, az EMNT Kolozs megyei szervezetének elnöke. Az ülést Soós Sándor, a Néppárt közép-erdélyi szervezési igazgatója vezette.
Gergely Balázs a helyi terveket ismertetve elmondta: egy tartalmas és részletes Kolozsvár-programmal készülnek a helyhatósági választásokra.
„A Kolozsvár program egy versenyképes terv, amely minden kolozsvárihoz szól, de ezen belül hangsúlyosan megoldást kíván adni a magyar közösség gondjaira” – jelentette ki Gergely Balázs. A változatos témaköröket felölelő terv Erdély fővárosát az Európa kulturális fővárosa cím elnyerésében is segítené. A szervezet célja, hogy ne csak a hirtelen adódó problémákra reagáljon, hanem helyzetteremtő politizálással minden kolozsváriban tudatosítsa céljait az elkövetkező hat-nyolc évre – tette hozzá az elnök.
A helyi szervezet a Kolozsvári Magyar Kulturális Központ létrehozásáért is síkra száll, ennek érdekében a következő hónapokban tárgyalásokat kezdeményez az érintett felekkel. Elhangzott: a Néppárt célja a helyi magyarságot számon tartó kolozsvári magyar kataszter összeállítása is. „Akkor tudunk párbeszédet folytatni a közösség tagjaival, ha kapcsolatba tudunk kerülni velük. Akkor tudjuk újra közösséggé kovácsolni a kolozsvári magyarságot, ha sorra megkeresünk minden egyes családot. Ez hiánypótló, hosszú távú feladat, amit kötelezően módon teljesítenünk kell” – ismertette Gergely Balázs.
Az alakuló közgyűlés Gergely Balázs javaslatára a szervezet ügyvezető titkárává Tussay Szilárd kommunikációs szakembert választotta.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. február 1.

Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi elnöksége közleménye – Tulipános ifjúság
„Idézzük fel a Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom 2011. december 29-i sajtóközleményét: „A Societas – Baloldali Ifjúsági Mozgalom szerdán tartotta rendes tisztújító kongresszusát, ahol a személyi kérdéseken túl a fiatalok jövőjét érintő kérdésekről folytattak tanácskozást az MSZP ifjúsági szervezetének küldöttei. Szanyi Tibor felszólalásában méltatta a szervezet aktivista hálózatát, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a baloldali ifjúságnak alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz, melyek Orbán Viktor diktatórikus rendszerének megdöntésére irányulnak. A kongresszuson részt vett Bodor László, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, aki az erdélyi magyarság és a határon túli baloldali fiatalok támogatásáról biztosította a szervezetet”. Ha valaki nem tudná, a MIÉRT az RMDSZ ifjúsági szervezete. A MIÉRT nyári akadémiáján járt Nagyváradon az MSZP-s Nyakó és Újhelyi, ahol a már mindenki által ismert kampánytechnikai gyűlöletbeszédet tartották, a FIDESZ elleni rágalmaikon keresztül mutatták be a tulipános fiataloknak, hogyan kell démonizálni a politikai ellenfelet…”
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2012. február 1.

Beke György emlékest a Kiss Stúdióban
A Vendégségben egy égbeli kávéház asztalánál című sorozat keretén belül Beke Györgyre emlékeztek január 31-én a Nagyváradi Kiss Stúdió Színházban.
A híres erdélyi személyiségre, íróra, újságíróra, szociográfusra, Beke Györgyre emlékeztek halálának ötödik évfordulóján barátai, ismerősei: Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színművészek, valamint Szilágyi Aladár újságíró és Hermán M. János lelkész. A családias hangulatú beszélgetést, felolvasást átszőtték azok a személyes emlékek, amelyeket az est házigazdáit és vendégeit Beke Györgyhöz fűzték. Kis Törék Ildikó röviden ismertette az író életrajzát, amelyből a jelenlevők megtudhatták, hogy Beke György a székelyföldi Uzonban született, számos bel- és külföldi újság, folyóirat szerkesztője volt, ötvenöt kötete jelent meg, de voltak kötetei, amelyeket a kommunizmus idején bezúztak. 1989-ben, a forradalom napjaiban áttelepült Budapestre, ahol élete végéig dolgozott. Szilágyi Aladár szinte ugyanazokat az útvonalakat járta be erdélyi barangolásai során, mint annak idején Beke György. Szilágyi hozzátette: csoda volt, hogy Beke György mennyire aktív tudott maradni élete végéig, bár nagyon megviselte a bezúzott, betiltott könyvei körüli huzavona, az öncenzúrázás és a 1987-es kényszernyugdíjazása. „Riportjaiban megcsillogtatta prózaíró tehetségét és könyveiben is fellelhetők a riport elemei. Tehetségét mindenhol kamatoztatta.”-tette hozzá az újságíró.
Emlékezések
Hermán János 1971 őszén találkozott Beke Györggyel, akinek segítségével hozzájutott a zárolt könyvekhez is, amelyeket a közkönyvtárban nem kapott meg. „A magyar diákság egy hiteles embert ismert meg személyében. Végig azon dolgozott, hogy a nemzetet ne pusztítsák el, főként a lelki mételytől féltette a népet.”-tette hozzá a lelkész. A jó kapcsolat végig megmaradt köztük. Az emlékezéseket felolvasásokkal tarkították. Varga Vilmos többek között a Szilágysági hepehupa, valamint Beke György emlékezete: halálának első évfordulójára című kötetből olvasott fel, amelyben pályatársak, barátok, tanítványok sokasága idézi fel az írót, köztük Varga Vilmos is. Kis Törék Ildikó pedig a Védekező anyanyelv című írásából idézett, amelyben az író, újságíró az idegen szavak használata ellen lázadt fel: „Cserben hagytuk. Nem először, de talán most a legcudarabbul…. Úgy képzeli a tudatlanságunk, hogy műveltebbek leszünk, ha divatos idegen szavakkal fejezzük ki azt, amit szép magyar nyelven is megtehetnénk… Nagyáruházaktól apró utcai bódékig a cégtáblákon, a reklámokon angol feliratok, mintha azok vonzanák igazán az angolul mit sem tudó magyar vásárlókat.” A megemlékezés végén a közönség soraiból az uzoni származású Székely Mária osztotta meg emlékeit. Elmondta, hogy Beke György mindenkivel önzetlen volt, Uzonba mindig szívesen tért vissza.
Nagy Noémi
erdon.ro

2012. február 1.

Hegyeli: Félreállítottak minket
Az a szövetség, amelyik húsz éve képviseli a moldvai magyarság ügyét, amelyik tizenkét évvel ezelőtt a semmiből felépítette a magyar oktatást, amelyik az utóbbi évtizedben hét magyar közösségi házat épített, 2200 moldvai csángó gyereket tanít magyarul, nem tudom, hogyan hagyhatott cserben bárkit is” – reagált az Új Magyar Szó megkeresésére Hegyeli Attila, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének ügyvivője a nemzetpolitikai államtitkárság azon kijelentésére, hogy az MCSMSZ cserbenhagyta a moldvai magyar közösségeket, az oktatási programban részt vevő tanárokat és gyermekeket.
A Répás Zsuzsanna vezette államtitkárság csípős megjegyzésére azt követően került sor, hogy, amint arról lapunkban már beszámoltunk, hétfőn testületileg lemondott a MCSMSZ elnöksége, miután a magyar kormány részéről nem kapták meg az évi támogatást. A civil szervezet mintegy 140 millió forintos éves költségvetéssel működött, amelynek felét a magyar állam biztosította a Bethlen Gábor Alapítványon keresztül. „Nem szeretnénk saját nemzetünkkel elvtelen vitába bocsátkozni, eleget harcoltunk megmaradásunkért a román állammal. Inkább félreállunk és átadjuk a stafétát a két budapesti alapítványnak, ha ők jobban tudják csinálni azt, amit mi húsz éven át tettünk” – nyilatkozta lapunknak Hegyeli. Amint arról beszámoltunk, a csángó szövetség vezetőinek döntéséhez az is hozzájárult, hogy a Diószegi László vezette budapesti Teleki László Alapítvány, illetve a Petrás Róbert által alapított ugyancsak budapesti Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány Romániában egy újabb alapítványt szeretne létrehozni, a moldvai magyar oktatás ügyére szánt állami támogatást pedig az MCSMSZ helyett a továbbiakban ez az új szervezet kapja.
A kormány tavaly nyáron az MCSMSZ átfogó gazdasági átvilágításáról döntött, amelynek során kiderült: nehezen áttekinthető, alulszabályozott, illetve több tekintetben hiányos a szövetség könyvelése, a kiforratlan szervezeti struktúra pedig súlyos visszaélésekre is alkalmat adhat.
„A felszámolásunk mögött egészen bizonyosan politikai okok állnak. Gál András Levente, a hatékony kormányzás kormánybiztosa a legutóbbi találkozásunkkor kijelentette: nem vagyunk egyenlő partnerek, aki a pénzt adja, az diktál” – magyarázta lapunknak Hegyeli. Hangsúlyozta: azért mondtak le, mert „nem volt más választásuk”. Az MCSMSZ-vezetők lemondására az RMDSZ közleményben reagált, kijelentve, a szövetség értetlenül áll a magyar kormány azon döntése előtt, amelynek nyomán a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének teljes vezetősége egyhangúan lemondott. „A döntés, amely szerint most megvonják ettől a csángó szövetségtől a moldvai magyar nyelvű oktatás koordinálását és vezetését, súlyos csapás a romániai magyar közösség számára” – fogalmaz a közlemény. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, az oktatási-nevelési támogatások lebonyolításával foglalkozó Iskola Alapítványtól megvont támogatás többek között azt eredményezte, hogy a jogosultak nagy része a mai napig sem részesült a 2010-es évre járó támogatási összegben. „A Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől megvont bizalom pedig egy szintén jól felépített és működtetett oktatási rendszert veszélyeztet” – hangsúlyozza az RMDSZ, közös fellépésre, összefogásra kérve ez ügyben a romániai magyar társadalmat. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár tegnap az MTI-nek kijelentette: „folytatódik a moldvai csángó magyarok oktatási programja, a tanárok rendben megkapják a fizetésüket és a gyermekek is ugyanúgy részt vehetnek a magyar órákon, mint eddig”.
F. I.
Új Magyar Szó (Bukarest)

2012. február 2.

Romániában 1 millió 238 ezer magyar él
A román országos statisztikai intézet közölte: 1 millió 238 ezer magyar él Romániában, a kisebbség a lakosság 6,5 százalékát teszi ki.
A tavalyi népszámlálás most közzétett első részleges eredményei szerint Romániában a magyarság képezi továbbra is a legnagyobb nemzeti kisebbségi közösséget.
Abszolút értékben a romániai magyarok száma csaknem 194 ezer fővel csökkent a 2001-es népszámláláshoz képest, számarányuk azonban lényegesen nem változott, hiszen akkor 6,6 százalék volt a magyarság aránya.
Románia lakossága a korábbi 21,6 millió főhöz képest most már alig éri el a 19 milliót; tíz év alatt 2,6 millió fővel fogyott a népesség.
A magyarság két megyében alkot többséget: Hargita megyében a lakosság 84,8 százalékát, Kovászna megyében pedig 73,6 százalékát teszik ki a magyarok. Jelentős magyar nemzetiségű lakossággal rendelkezik még Maros (37,8 százalék), Szatmár (34,5 százalék), Bihar (25,2 százalék) és Szilágy (23,2 százalék) megye.
Abszolút értékben Hargita megyében él a legtöbb magyar (258 615 fő), a második legnagyobb magyar lakossággal rendelkező megye Maros (200 989), a harmadik Kovászna (151 787). Ezek után következik Bihar (138 441), Szatmár (113 541), Kolozs (103 457) és Szilágy megye (50 659).
A magyar kisebbség után a második legnépesebb közösséget a romák alkotják, akik a lakosság 3,2 százalékát teszik ki. Számuk 619 ezer, ami növekedést jelent a tíz évvel ezelőtti 535 140 főhöz képest. A tavalyi népszámláláson lényegesen magasabb volt azok száma, akik nem nyilatkoztak etnikai hovatartozásukról. A statisztikai intézet által közölt adatok szerint csaknem 60 ezer ilyen személy van. MTI
Erdély.ma

2012. február 2.

Tragikus népszámlálási eredmény Arad megyében
Nem túlzás azt állítani, hogy az Arad megyei magyarság szempontjából tragikus eredménnyel zárult a 2011-es népszámlálás.
A még mindig nem végleges, de hivatalos eredmény szerint a magyar lakosság 2002-től, vagyis kilenc év alatt több mint 12 000 fővel csökkent: 2002-ben 49 291 személy vallotta magát magyarnak a megyében, most mindössze 37 067, ami a lakosság 9,1 százaléka. De csak azért, mert a románság számaránya is zuhant: 2002-ben 379 451-en voltak, most 343 163-an. Etnikumok Arad megyében:
Etnikum Személyek száma %
Román 343 163 83,9
Magyar 37 067 9,1
Cigány 16 546 4,0
Német 2956 0,8
Ukrán 1295 0,3
Szerb 875 0,2
Bolgár 557 0,1
Szlovák 4444 1,1
más nemzetiségű 1190 0,3
nem nyilatkozott 979 0,2
Irházi János nyugatijelen.com
Erdély.ma

2012. február 2.

Lebuktak a csíkszeredai szoborgyalázók
Meggyalázták Zsögödi Nagy Imre szobrát egy csíkszeredai román iskola fiataljai. Az eset ugyan tavaly történt, de a tetteseket akkor nem találták meg. A diákok most azért buktak le, mert a rongáláskor készült fotóikat feltöltötték az egyik közösségi portálra.
Az iskola igazgatója a Duna TV Híradójának elmondta: megengedhetetlen és tisztességtelen dolognak tartja a szoborgyalázást. Mint mondta: az iskolában arra tanítják a gyerekeket, hogy tartsák tiszteletben az értékeket.
Hargita megye főtanfelügyelője úgy fogalmazott: az elkövetőknek felelniük kell tetteikért. Ez a véleménye Csíkszereda alpolgármesterének is, aki szerint aggasztó, hogy ilyesmi történik a városban. Ez a felnövekvő generáció gyakorlatilag ma már nem az iskolában, nem a szülők körében nevelkedik, hanem a médián keresztül – nyilatkozta Antal Attila.
A román sajtó azonban hallgat a történetről. Két hónapja ugyanakkor hatalmas etnikai botrányként tálalta a 16 éves csíki hokisok verekedését.
hirado.hu/Duna Tv, Híradó
Erdély.ma

2012. február 2.

Ülésezett a MOGYE magyar oktatói közgyűlése
Tegnap este ülésezett a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatói közgyűlése.
Az elmúlt hetekben kezdődtek el a vezetőségi választások az egyetemen. Eddig a főtanszékek vezetőit választották meg és a főtanszékek vezető tanácsait, és megtörténtek a jelölőgyűlések.
Dr. Szabó Béla szerint a közgyűlés elsősorban informáló jellegű volt, tehát ami az utóbbi hetek történése volt. Elemezték a jelenlegi helyzetet és maradtak az álláspontjuk mellett, hogy ők nem vesznek részt a választásokon. Maga a szabályzat is törvénybe ütköző, úgyhogy távol tartják magunkat. Marosvásárhelyi Rádió
Erdély.ma

2012. február 2.

A szuverenitás új értelmezése
A politikai ellenszél, média- és fináncoffenzíva ellenére egyre többen veszik észre, hogy a kis Magyarország egyik leghangosabb és legbátrabb élharcosa a kis államok és közepes méretű európai nemzetek gazdasági szuverenitásának.
Teljes pontossággal felmérhetetlen, hogy a magyar kormányfő strasbourgi beszéde milyen mértékben befolyásolta például a forintnak a fontosabb devizákhoz viszonyított állapotát, az azonban tagadhatatlan, hogy a legutóbbi hetek eurózónás vihara a nagyokat is a gazdaságélénkítés szokatlan módszerei felé terelte. Gazdaságpolitikai váltás figyelhető meg az unióban, miután a hét elején Brüsszelben két új európai uniós szerződést is véglegesítettek, és a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, a fiatal korosztályok foglalkoztatását ösztönző konkrét intézkedésekről is döntöttek. A sokat gúnyolt magyar gazdasági “szabadságharc” fontos elemei ezek, olyan nem ortodox módszerek, amelyekre eddig legfeljebb titokban gondoltak a liberális gazdaságelméletre épülő társadalmak vezetői. A külső kényszer viszont az előremenekülést diktálta, az adósságválság megoldása, a kiegyensúlyozott fejlődés és a versenyképesség megtartása érdekében szükségessé váló megoldások felülírták a korábbi, megfellebbezhetetlennek tartott recepteket. A pénzügyi unió mostantól lehetővé teszi, hogy automatikus büntetéseket szabhassanak ki a felelőtlenül gazdálkodó államokra, és egy sor olyan szigorítást vezettek be, amelyet évekig halogattak. A válság olyan változásokat kényszerített ki, amelyekről nemrég még alig hittük volna, hogy valaha is megvalósulhatnak az unióban. A jelenleg huszonöt tagú újdonsült pénzügyi unió nyílt elismerése annak, hogy a közös valuta bevezetéséhez korábban felállított feltételrendszer megbukott. A legtöbben eddig sem tartották be a követelményeket, de a válság begyűrűzése óta már egyetlen államról sem mondható el, hogy a négy feltételnek – alacsony adósság, infláció, deficit és állampapírkamatok – egyaránt megfelelne. Maastrichtet nem vették komolyan, Brüsszelt nem érdekelte, hogy a görögök például manipulálták-e a költségvetési adatokat, hogy az olaszok és a görögök államadóssága nem is közelített az előírt szinthez, a költségvetési hiányok pedig már rég túlléptek minden elképzelt és elképzelhetetlen plafont. Valami újnak kell kezdődnie Európában, a régi pénzügyi világ a végét járja. És mint minden újat, először az agyakba kell beengedni, hogy elkezdődhessen a tudatosodási folyamat. A költségvetési szigor azonban jelentősen veszélyeztetheti azoknak az országoknak a pénzügyi szuverenitását, amelyeknek vezetői a hazai érdekeket figyelmen kívül hagyva, szolgai módon viszonyulnak a brüsszeli határozatokhoz. Magyarország már jelezte, saját érdekeiből továbbra sem enged. Románia még nem
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2012. február 2.

Hegyeli Attila szerint milliókba került a csángószövetség átvilágítása
Kiáll a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége lemondott vezetősége mellett a tanárok egy csoportja. A moldvai csángó magyar oktatási programban részt vevő, Kosteleken, Ferdinándújfaluban, Frumószán, Lábnyikon, Pokolpatakán és Bogdánfalván tanító pedagógusok tegnap közleményben biztosították támogatásukról a lemondott vezetőséget. Eközben Hegyeli Attila leköszönt ügyvezető azt állítja, a magyar kormány több mint 4 millió forintot költött a szervezet átvilágítására.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) lemondott vezetősége mellett a Csángóföldön tanító tanárok egy csoportja. A moldvai magyar olktatási programban részt vevő, Kosteleken, Ferdinándújfaluban, Frumószán, Lábnyikon, Pokolpatakán és Bogdánfalván tanító pedagógusok tegnap közleményben biztosították támogatásukról az MCSMSZ hétfőn lemondott vezetőségét.
Ebben emlékeztetnek, hogy az elmúlt 12 esztendőben Moldvában egy olyan értékmentő magyar oktatási program jött létre és működött, amely több ezer gyerek, szülő és csángó magyar ember életében töltött be jelentős szerepet. Minőségi oktatást biztosított, erősítette az itt lakók magyarságtudatát, továbbtanulási lehetőséget, sok esetben szociális problémáik javítását kínálta számukra. „Éppen ezért megalázónak és szégyenteljesnek, közvetve saját személyünk elleni támadásnak érezzük mi, Csángóföldön tanító tanárok is az MCSMSZ elleni lejárató kampányt” – olvasható a tíz pedagógus által aláírt közleményben, mely emlékeztet, hogy az oktatási programot Hegyeli Attila, az MCSMSZ leköszönt ügyvezetője találta ki és hozta létre.
Mint írják, a szövetség vezetői az elmúlt években „erejükhöz és tehetségükhöz mérten” minden szakmai és emberi támogatást megadtak a tanároknak, épp ezért kötelességüknek érzik, hogy „a mostani áldatlan állapotban” kiálljanak mellettük.
„Felelőtlenség az átszervezés”
„A moldvai oktatást Magyarországról távirányítani lehetetlen” – jelentik ki a pedagógusok, akik szerint egy új szervezetnek nincs meg a kellő tapasztalata, rálátása a Moldvában zajló oktatás megszervezésére, irányítására. Hozzáteszik továbbá, hogy „egy ilyen mértékű oktatási struktúrát tanítási év közben átszervezni felelőtlenség”. „Hozzá nem értő, csak az anyagi hasznot kereső személyekre bízni az oktatás sorsát egyenlő a lassú, de biztos halállal, a Moldvában elindult és mostanáig eredményesen működő oktatási program megszűnésével, felszámolásával” – írják közleményükben a pedagógusok, akik szerint az építő jellegű megoldást nem az amúgy sok pénzbe kerülő új szervezeti forma, hanem a meglévő oktatási program megreformálása, átláthatóbbá tétele, hatékonyabb menedzselési stratégia kidolgozása jelentené.
„Ha ez a közös cél, meggyőződésünk, hogy a minisztérium és az AMMOA az MCSMSZ vezetőségében, akárcsak a moldvai oktatási programban dolgozó teljes tanári karban partnerre találna, hisz mindannyiunk közös célja és érdeke a Csángóföldön eredményesen működő oktatás további fenntartása” – zárják közleményüket a moldvai tanárok.
Milliókba került az átvilágítás?
Eközben Hegyeli Attila, az MCSMSZ leköszönt ügyvezetője tegnap a Facebook közösségi portálon közzétett üzenetében arról számolt be, hogy a szövetség tevékenységének átvilágítása jelentős pénzösszegbe került, amit a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA) közösen fizetett az ellenőrzést végző Teleki László Alapítványnak (TLA). „Összesen 4,2 millió forintba került, ebből egymilliót fizettek a keresztszülők pénzéből, a többit a kormány állta” – írja üzenőfalán Hegyeli. A vizsgálatot végzők jelentésükben azt írták, hogy három alkalommal, 2011. június 25–30., július 4–10., illetve augusztus 16-án tartottak helyszíni ellenőrzést Moldvában.
„Diószegi László főellenőr, a TLA vezetője öszszesen két napot töltött Csángóföldön, repülővel érkezett Marosvásárhelyre, onnan bérelt autóval folytatta az utat, és a nyár kellős közepén »tartalmi ellenőrzésnek« vetette alá a 25 oktatási helyszínt, ami annyiban állt, hogy Ferencz Éva segítségével végigszáguldozott a falvakon, és készített egy-egy fotót” – írja továbbá Hegyeli Attila. A leköszönt ügyvezető szerint a TLA az MCSMSZ konkurens alapítványa, ugyanazokra a forrásokra pályázott, mint a moldvai szervezet, bár korábban műemlékvédelemmel foglalkozott.
„Most a Teleki László Alapítvány sikeresen kicsavarta az MCSMSZ kezéből a moldvai oktatási programot. Az igyekezetüket értjük, hiszen a műemlékvédelemre sajnos most nincs pénz” – írja Hegyeli, megállapítását Nagy Bercelnek, a nemzetpolitikai államtitkárság titkárságvezetőjének Diószegi Lászlónak címzett, 2011. augusztus 16-án kelt levelével támasztva alá, melyben a kormányalkalmazott arról értesíti az alapítványi elnököt, hogy a pénzügyi források szűkös volta miatt nem tudnak pénzt biztosítani a határon túli magyar vonatkozású épített örökségre, de keresik a megoldást a helyzetre.
Mint beszámoltunk, hétfőn testületileg lemondott az MCSMSZ vezetősége, miután a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága a TLA és az AMMOA közreműködésével egy új, Romániában bejegyzett alapítványra bízná a moldvai oktatási programot. Az államtitkárság az MCSMSZ átvilágítása során tapasztalt rendellenességekkel indokolta lépését, és kijelentette, hogy a szervezet vezetősége lépésével cserbenhagyta a moldvai csángó közösséget.
(Gergely István: mindenki helyettesíthető. Már évek óta érzékelhető volt, hogy bajok vannak a moldvai csángó oktatási program körül – jelentette ki a Krónikának Gergely István, a Csángó Tanács tagja, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) csángóügyekért felelős biztosa, aki már a 90-es évek elején részt vett a Kárpátokon túli magyar oktatás beindításában. „Szóvá is tettünk néhány gondot, problémát, de nem vették figyelembe” – mondta lapunknak a Tisztiként ismert egykori csíksomlyói plébános, hozzátéve, emiatt végül háttérbe vonult. Kifejtette, meggyőződése, hogy az illetékesek, a magyar kormány mindent megtesz, hogy orvosolja a jelenlegi helyzetet, és az új alapítvány képes lesz működtetni az oktatási programot. „A tanárok, a központok megmaradnak, és szerencsére vannak még moldvai csángó értelmiségiek, akik eddig háttérben voltak, ők most előléphetnek. Nincs olyan ember, aki ne lenne helyettesíthető” – jelentette ki Gergely István, aki a moldvai szervezetek felkérésére vesz részt a tavaly ősszel létrejött Csángó Tanács munkájában.)
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

2012. február 2.

BBTE: három jelölt Magyari Tivadar helyére
Három oktató nyújtotta be pályázatát a magyar tagozat számára fenntartott rektorhelyettesi helyre a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen. Magyari Tivadar megüresedett helyére – aki már tavaly jelezte, hogy nem indul újabb mandátumért – dr. Nagy László fizikus, dr. Soós Anna matematikus és dr. Pozsony Ferenc néprajzkutató pályázik.
A felsőoktatási intézmény magyar oktatói február végén közülük választják ki azokat, akiket a magyar tagozat számára fenntartott két rektorhelyettesi tisztségbe ajánlanak – közölte tegnap az egyetem magyar tagozata. Az új tanügyi törvény szerint a magyar tagozat három személyt javasol, a rektor pedig ebből választ ki kettőt. Azt ellenben a magyar oktatók szavazatai döntik el, hogy közülük ki lesz a magyar tagozat vezetője.
A tisztséget az utóbbi öt évben dr. Magyari Tivadar töltötte be, akinek mandátuma az új rektor beiktatásáig tart. A rektori tisztségre a tegnapi határidőig a következő személyek jelölését iktatták: Ion Aurel Pop történész, Daniel David pszichológus, Cristina Ciumaş közgazdász, Decebal Ciurchea fizikus és a szintén román tagozaton oktató Vincze Enikő antropológus.
Magyari Tivadar elmondta: a következő napokban a magyar tagozat találkozót kezdeményez a rektor-jelöltekkel is, hogy megismerjék egymás szempontjait. „Tudjuk, hogy a mérleg nyelve lehetünk ezen a választáson” – nyilatkozta a távozó rektorhelyettes, aki szerint a magyar tagozat tanácsa testületileg nem kötelezi el magát egyik rektorjelölt mellett sem, de minden információt megad a magyar oktatóknak a szavazáshoz.
Pap Melinda
Krónika (Kolozsvár)

2012. február 2.

Kovács-Tőkés csörte az anyanyelvű felsőoktatásról
„Kifelejtette” a kisebbségi jogokat az Európai Parlamentben tett felsőoktatással kapcsolatos jelentéséből Tőkés László EP-képviselő – vádol Kovács Péter RMDSZ-főtitkár. Erre reagálva Tőkés sajtóirodája leszögezi: szó sincs kihagyásról, pusztán taktikai okokból az anyanyelvű oktatásra vonatkozó megfontolásokat módosító indítványként viszik be a végleges változatba.
„Erdélyben a legnagyobb autonómia- és kisebbségvédelmi harcos szerepében tetszelgő” Tőkés László Brüsszelben „elfelejti” képviselni közössége érdekeit, mivel a kisebbségi jogokat „kifelejtette” az európai felsőoktatási intézmények modernizációjáról szóló jelentéséből – nyilatkozta szerdán Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.
„Mikor jutunk el oda, hogy Tőkés László nemcsak teszi magát, hogy dolgozik, hanem konkrét, kézzelfogható eredményeiről számol be?” – tette fel a kérdést a főtitkár, aki szerint a Tőkés által az EP-nek tett jelentésnek tartalmaznia kell az európai nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó előírásokat, az EP kulturális bizottságában elfogadott változata azonban semmilyen utalást nem tartalmaz az anyanyelvű felsőoktatásra vonatkozóan.
„Meglepődéssel szereztünk tudomást arról, hogy Tőkés László EP-képviselő jelentéstevői minőségében egyáltalán nem vitt a dokumentum szövegébe az anyanyelvű felsőoktatással kapcsolatos előírásokat. Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a szöveg nemhogy minimális kisebbségvédelmi előírásokat nem tartalmaz, de egyáltalán nem szerepel benne az őshonos vagy etnikai kisebbségek kifejezés – állapította meg Kovács az RMDSZ Főtitkársága által készített elemzésre hivatkozva
Azt is elmondta, hogy a Főtitkárság szakpolitikusai egy módosító javaslat-csomagot állítottak össze, amelynek benyújtásával és fenntartásával Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőket bízták meg.
RMDSZ-javaslatok: a jelentés utaljon az anyanyelvű oktatásra
Az RMDSZ Főtitkársága által megfogalmazott módosító javaslatok – amelyeket Winkler Gyula és Sógor Csaba szerdán benyújtottak az EP kulturális bizottságához – kérik, hogy az európai felsőoktatás modernizációjáról szóló jelentés utaljon a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek anyanyelvű oktatására, biztosítsa a tagállamokban élő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz, tartalmazza a helyi és regionális nyelvek oktatását és fejlesztését.
Ugyanakkor a romániai magyar oktatás sajátosságait is tekintetbe véve a felsőoktatási intézményeknek a régiókban játszott szerepének erősítésére az RMDSZ javasolja, hogy azokban a régiókban, ahol számottevő őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségek vannak a felsőoktatási intézmények, azok reprezentatív szervezeteivel is alakítson ki kapcsolatot, ugyanakkor pedig bátorítsa és támogassa a felsőoktatási intézmények határokon átívelő együttműködését.
Tőkés: taktikai megfontolásokról van szó
Válasznyilatkozatában Tőkés László sajtóirodája leszögezi: „a jelentéstevők bevett gyakorlatához igazodva, csupán taktikai okai voltak annak, hogy az őshonos nemzeti közösségek anyanyelvű oktatására vonatkozó megfontolásokat – más érzékeny témákhoz hasonlóan – módosító indítványokként visszük be a plénum elé kerülő végleges szövegváltozatba”.
„Az RMDSZ EP-képviselőinek – ha már az Európai Parlament szokásos működési mechanizmusait nem ismerik – egy egyszerű telefonjukba került volna, hogy kiderítsék: a szövegtervezet jelenlegi formája az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága szakértőivel való szoros konzultáció eredményeként született” – áll a nyilatkozatban.
„Reméljük, hogy az általuk – Winkler és Sógor által (szerk. megj.) – állítólag kidolgozott módosító indítványok és a Tőkés László által benyújtott módosító javaslatok csak egymást erősítik” – olvasható a nyilatkozatban.
Tőkés sajtóirodája emlékeztet, hogy az általa a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökeként alapította meg Erdély első önálló magyar nyelvű felsőoktatási intézményét, a Sulyok István Református Főiskolát, aminek a jogutódja, a Partiumi Keresztény Egyetem a Bolyai Tudományegyetem beolvasztása után fél évszázaddal elsőként nyerte el – önálló magyar tannyelvű intézményként – a román állami akkreditációt.
A nyilatkozat arra is emlékeztet, hogy az RMDSZ beáldozta a Petőfi-Schiller Multikulturális Egyetem „politikai délibábjáért” a magyar közösség félmillió aláírással megtámogatott önálló állami Bolyai Tudományegyetem iránti jogos követelését, ugyanakkor sérelmezi, hogy a szövetség kormányzati részvétele mellett az erdélyi magyarok adólejeiből nem jut a magyar tannyelvű magánegyetemi rendszernek, amelyet a magyar kormány tart fenn.
„De ha már kampányévben ennyire lendületbe jöttek a 16 éve kormányon lévő politikusaink, emlékeztetnénk őket arra, hogy példának okáért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen éppen napjainkban lehetetlenítik el a magyar nyelvű orvosképzést – miközben az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettest Markó Bélának hívják” – áll a Tőkés László sajtóirodája által kiadott nyilatkozatban.
Krónika (Kolozsvár)

2012. február 2.

Lakatos Péter: hazudik Tőkés László
Gúnyos közleményben reagált szerdán Lakatos Péter egykori RMDSZ-képviselő Tőkés László egy nappal korábban, az ő személyével kapcsolatban tett kijelentéseire.
Lakatos Péter szerint „hazugság” az a személyével kapcsolatos kijelentés, amelyet Tőkés László európai parlamenti képviselő tett keddi sajtótájékoztatóján, miszerint „a Bihar megyei RMDSZ négyesfogata” – Kiss Sándor, Lakatos Péter, Biró Rozália, Szabó Ödön – eladta volna a nagyváradi Ady-központot 75 millió forintért.
„Nem hivatalos értesüléseim szerint, a január 31.-i sajtótájékoztatóján Tőkés László saját szavahihetőségét próbálta eladni a közvéleménynek. Kísérlete meghiúsult, mi több, bár erről nincs pontos információm, a Fogyasztóvédelmi Hivatal eljárást kezdeményez ellene, lejárt szavatosságú, selejtes termék eladási kísérlete címén. Várják mindazok jelentkezését, akiket a képviselő az elmúlt években hasonló módon tévesztett meg” – írja Mit próbál eladni Tőkés László? című rövid közleményében Lakatos Péter.
Szabó Ödön, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke szintén hazugságnak nevezte Tőkés László értesüléseit.
Lakatos Péter egyébként 2011 szeptemberétől az Állami Számvevőszék tanácsosaként dolgozik, így elmondott parlamenti képviselői mandátumáról.
Mint korábban beszámoltunk, a magyar kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy elszámoltatja a nagyváradi Mecénás Alapítványt a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Érmindszentre tervezett Ady-projektjének „eltérítése” miatt.
Az Ady-központ ügyében egyébként Tőkés László korábban tárgyalt a budapesti kormány illetékeseivel arról, hogy az elszámoltatást terjesszék ki Magyarország határain túlra is.
Krónika (Kolozsvár)

2012. február 2.

Demográfiai dráma: a magyarok száma közel 200 ezerrel, az összlakosságé több mint kétmillióval csökkent
Románia lakossága tíz év alatt 12,1 százalékkal csökkent. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön ismertette a tavalyi népszámlálás nem végleges adatait, amelyek szerint az ország állandó lakossága 19 042 936 fő, ez 2 638 038 fővel kevesebb, mint 2002-ben, amikor összesen 21 680 974 személyt írtak össze. Az előzetes eredmények szerint a romániai magyarság létszáma 1 238 000 fő, 193 807-tel kevesebb, mint 2002-ben – ez 13,6 százalékos csökkenést jelent. Szakértők meglepőnek tartják a magyarság lélekszámának az összlakosságéhoz képest nagyobb mértékű apadását.
A lakosság 88,6 százaléka (16,87 millió) románnak vallotta magát, a magyarok száma 1 238 000, ez az összlakosság 6,5 százalékát jelenti. Cigánynak vallotta magát 619 ezer személy (3,2 százalék). Ukránnak 51 700 személy, németnek pedig 36 900 ember vallotta magát.
A 2002-es adatokhoz képest a romániai magyarok számaránya 13,6 százalékkal csökkent, akkor 1 431 807 személy (az összlakosság 6,6 százaléka) vallotta magát magyarnak. A mostani előzetes adatok szerint a magyarság számaránya az összlakosságon belül 6,5 százalék.
A cigány lakosság létszáma nőtt 2002-höz képest, amikor 535.140 személy (2,45 százalék) vallotta magát e nemzeti közösséghez tartozónak.
A romániai németek esetében csökkenés tapasztalható, 2002-ben 59 764 személy vallotta magát németnek.
A megszámlált lakosság 0,3 százaléka (59 200 ember) nem közölte nemzetiségét, vagy nem volt jelen.
A legmagasabb a magyarság aránya Hargita megyében (84,8 százalék), majd következik Kovászna (73,6 százalék), Maros (37,8 százalék), Szatmár (34,5 százalék), Bihar (25,2 százalék) és Szilágy megye (23,2 százalék).
A romániai cigányok aránya Maros megyében a legmagasabb (8,8 százalék), ezt követi Călăraşi (8,1 százalék), Szilágy (6,9 százalék) és Bihar megye (6,1 százalék).
Az előzetes adatok szerint Románia állandó lakossága 7,1 millió háztartásban él. A 2011 októberi népszámlálás során 8,5 millió lakást írtak össze, az épületek száma 5,1 millió, ebből mintegy 15 ezer társasház vagy tömbház.
A stabil lakosság 52,8 százaléka városon él, 47,2 százaléka vidéken.
Megyei bontásban a legtöbben Prahova megyében élnek (735, 9 ezer személy), következik Iaşi (723,6 ezer), Kolozs (659,4 ezer), Temes (649,8 ezer), Konstanca (630,7 ezer), Dolj (618,3 ezer), Suceava (614,5 ezer).
A legkisebb a lakossága Tulcea megyének, ahol 201,5 ezer ember él, majd következik Kovászna (206,3 ezer), Szilágy (217,9 ezer), Mehedinţi (254,6 ezer), Ialomiţa (258,7 ezer), Giurgiu (265,5 ezer), Krassó-Szörény (274,3 ezer) és Beszterce-Naszód (277,9 ezer).
Horváth István szociológus: meghökkentőek az adatok
„Meghökkentőek az adatok, azonban nem meglepőek” – szögezte le a Krónika kérdésére Horváth István kolozsvári szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke, amikor arról faggattuk, lehetett-e számítani a romániai népesség ilyen arányú fogyására. Mint részletezte, előre látható volt, hogy 19 millióra csökken a lakosság száma, s a magyarság részaránya terén is hasonló számadatra számítottak. Kérdésünkre, mivel magyarázható az a tény, hogy a magyarok száma 1,5 százalékkal nagyobb arányban csökkent, mint a lakosság egésze, Horváth elmondta, ez a számadat valóban meglepetést okozott.
„Azt hittük, hogy a migráció nagyobb a románok esetében” – indokolta a meglepetés okát a szociológus. Ugyanakkor szerinte ezeket a számadatokat fenntartással kell kezelni, mivel míg a befogadó államok által regisztrált migrációs adatok szerint az egyévesnél hosszabb tartózkodási engedéllyel ott élő romániaiak száma decemberben elérte a 2,8 milliót, addig a nem végleges népszámlálási adatok szerint 910 ezer román állampolgár él tartósan, míg mintegy 659 ezer ideiglenesen külföldön, a különbség pedig több mint egymillió fő. „Feltehetően tehát jobban áll a magyarság, mint a népszámlálás során regisztrált adat” – vallja a szakember, aki szerint azonban hosszú távon nem lehet megmondani, hányan térnek haza, és hogyan alakul a későbbiekben a lakosság száma, összetétele.
Horváth ugyanakkor arra is kitért, hogy a Trianon utáni első, 1930-as népszámlálás óta először fordult elő, hogy a kisebbségek részaránya nem csökkent az előző cenzushoz képest – 2002-ben 10,5 százalékot tettek ki a kisebbségek, most pedig számarányuk elérte a 11,4 százalékot. Főként a romák száma gyarapodásának tudható be a mutató alakulása, de nőtt a tatárok, illetve az ukránok számaránya is.
Krónika (Kolozsvár)

2012. február 2.

Folytatódik a csángó magyarok oktatási programja
RMDSZ: súlyos csapás a magyar kormány döntése
Súlyos csapás a romániai magyarság számára a magyar kormánynak az a döntése, amely szerint megvonják a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől az ottani magyar nyelvű oktatás koordinálásának és vezetésének feladatát – olvasható az RMDSZ közleményében. Répás Zsuzsanna magyar nemzetpolitikai helyettes államtitkár megnyugtatott: folytatódik a moldvai csángó magyarok oktatási programja, a tanárok rendben megkapják a fizetésüket és a gyermekek is ugyanúgy részt vehetnek a magyar órákon mint eddig.
Az RMDSZ szerint a szövetség értetlenül áll a magyar kormány azon döntése előtt, amelynek nyomán a csángószövetség teljes vezetősége egyhangúlag lemondott. Kijelentik, hogy a csángók magyar nyelvű oktatási programjának elindítását az RMDSZ a kezdetektől támogatta. Ez a program biztosította azt, hogy a moldvai csángók visszakapják anyanyelvüket, és éljenek az anyanyelven való tanulás lehetőségével.
A közleményben leszögezik: az oktatási-nevelési támogatások lebonyolításával foglalkozó Iskola Alapítványtól egy évvel ezelőtt megvont támogatás egyebek között azt eredményezte, hogy a jogosultak nagy része a mai napig sem részesült a 2010-es évre járó támogatási összegben. Az RMDSZ szerint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől (MCSSZ) megvont bizalom egy szintén jól felépített és működtetett oktatási rendszert veszélyeztet.
Az RMDSZ a „szórvány szórványában” élő csángómagyar közösség és az ott tanító pedagógusok iránt tanúsított tiszteletből teljes mértékű támogatásáról biztosítja a Moldvai Csángómagyar Szövetség lemondott vezetőségét, és közös fellépésre, összefogásra kéri a romániai magyar társadalmat – olvasható a közleményben.
Répás Zsuzsanna azonban megnyugtatott: az oktatási program működtetésében az új alapítvány létrejöttéig a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyújt segítséget. Nem lesz fennakadás a programban, a tanárok megkapják fizetésüket, a gyerekek pedig ugyanúgy részt vehetnek a magyar órákon mint eddig – szögezte le a magyar nemzetpolitikai helyettes államtitkár. Reményének adott hangot, hogy az új alapítványi forma egy-két hónapon belül létrejöhet. A programra a kormány az idén 70 millió forintot biztosít.
Leszögezte: nagyon fontos a moldvai magyar oktatási program, ez az oktatási forma még az előző Orbán-kormány idején indult el. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: kiemelten fontosnak tartják a továbbvitelét és olyan értéknek tartják, ami sokat segíthet a moldvai magyar csángó közösségnek. Felidézte, hogy amikor másfél éve átvették a kormányzást, átvilágították a támogatásokat, és az MCSMSZ által működtetett program kapcsán gyanúk merültek fel, ezért vizsgálatot rendeltek el. – Ezt nem lehet így hagyni, a magyar kormány nem csak azért tartozik felelősséggel, hogy működjön a moldvai csángó magyar oktatási program, hanem azért is: a magyar állam által erre fordított összegeket pontosan követhető elszámolás mellett költsék el – hangsúlyozta.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. február 2.

Kifelejtett kisebbségi jogok a felsőoktatásról szóló jelentésből?
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára tegnap kiadott közleményében azzal vádolja Tőkés László EP-képviselőt, hogy az európai felsőoktatás modernizációjáról készült jelentésének vitaanyagába „egyáltalán nem vitt az anyanyelvű felsőoktatással kapcsolatos előírásokat.” Tőkés László EP-képviselő sajtóirodája válaszában leszögezi: örömmel tapasztalja, hogy azok, aki a félmillió aláírással megtámogatott önálló állami Bolyai Tudományegyetem iránti jogos követelést feláldozták a Petőfi–Schiller Multikulturális Egyetem politikai délibábjáért, ma már szívügyüknek tekintik „az őshonos etnikai és nyelvi közösségek és kisebbségekhez tartozó személyek hozzáférését az anyanyelvű oktatáshoz”.
Erdélyben a legnagyobb autonómia- és kisebbségvédelmi harcos szerepében tetszelgő Tőkés László az Európai Parlamentben (EP) tett felsőoktatással kapcsolatos jelentéséből „kifelejtette” a kisebbségi jogokat – nyilatkozta Kolozsváron Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. Az RMDSZ tájékoztatása szerint az EP-nek a felsőoktatás modernizációjáról szóló jelentésének tartalmaznia kell az európai nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó előírásokat. Az RMDSZ Főtitkársága által készített elemzésből azonban az derül ki, hogy a jelentésnek az EP kulturális bizottságában elfogadott változata semmilyen utalást nem tartalmaz az anyanyelvű felsőoktatásra vonatkozóan. Következésképpen a Főtitkárság szakpolitikusai az Európai Unióról szóló szerződés második és harmadik cikkelyére hivatkozva pótolták „a súlyos mulasztást”, és módosító javaslatcsomagot állítottak össze, amelynek benyújtásával és fenntartásával Winkler Gyula és Sógor Csaba EP-képviselőket bízták meg.
Tőkés László sajtóirodája válaszában kifejti, hogy az RMDSZ EP-képviselőinek egy egyszerű telefonjukba került volna, hogy kiderítsék: a szövegtervezet jelenlegi formája az EP Kulturális és Oktatási Bizottsága szakértőivel való szoros konzultáció eredményeként született. A jelentéstevők bevett gyakorlatához igazodva, csupán taktikai okai voltak annak, hogy az őshonos nemzeti közösségek anyanyelvű oktatására vonatkozó megfontolásokat módosító indítványokként viszi be a plénum elé kerülő végleges szövegváltozatba.
„De ha már kampányévben ennyire lendületbe jöttek a 16 éve kormányon lévő politikusaink, emlékeztetnénk őket arra, hogy példának okáért a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen éppen napjainkban lehetetlenítik el a magyar nyelvű orvosképzést, miközben az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettest Markó Bélának hívják” – szögezik le, hozzáfűzve: Románia kormányának magyar tagjai azáltal, hogy Tőkés Lászlót nemtelenül és rosszindulatúan támadják, még nem oldanak meg semmit.
Szabadság (Kolozsvár)

2012. február 2.

Veszélyben a csángóoktatás
Súlyos csapás a romániai magyarság számára a magyar kormánynak az a döntése, amely szerint megvonják a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől az ottani magyar nyelvű oktatás koordinálásának és vezetésének feladatát – olvasható a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) keddi közleményében.
Az RMDSZ-dokumentum szerint a szövetség értetlenül áll a magyar kormány azon döntése előtt, amelynek nyomán a csángószövetség teljes vezetősége egyhangúlag lemondott. Kijelentik, hogy a csángók magyar nyelvű oktatási programjának elindítását az RMDSZ a kezdetektől támogatta. Ez a program biztosította azt, hogy a moldvai csángók visszakapják anyanyelvüket, és éljenek az anyanyelven való tanulás lehetőségével.
Az RMDSZ szerint az oktatási-nevelési támogatások lebonyolításával foglalkozó Iskola Alapítványtól egy évvel ezelőtt megvont támogatás egyebek között azt eredményezte, hogy a jogosultak nagy része a mai napig sem részesült a 2010-es évre járó támogatási összegben. Az RMDSZ szerint a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől (MCSSZ) megvont bizalom egy szintén jól felépített és működtetett oktatási rendszert veszélyeztet.
Az RMDSZ a “szórvány szórványában” élő csángó- magyar közösség és az ott tanító pedagógusok iránt tanúsított tiszteletből teljes mértékű támogatásáról biztosítja a Moldvai Csángómagyar Szövetség lemondott vezetőségét, és közös fellépésre, összefogásra kéri a romániai magyar társadalmat – olvasható a közleményben.
Az MCSSZ vezetősége hétfőn tette közzé, hogy a magyarországi költségvetésből nyújtott támogatás rendszerének tervezett átszervezése miatt testületileg lemond. A szövetség tizenkét vezető beosztású tisztségviselője által jegyzett dokumentum szerint 2012. január 1-jével lejárt a csángó szövetség szerződése a Bethlen Gábor Alappal, és újabb szerződés hiányában a szövetség idei működése teljesen ellehetetlenült.
Répás Zsuzsanna, a magyar kormány nemzetpolitikai helyettes államtitkára kedden az MTI-nek kijelentette: folytatódik a moldvai csángó magyarok oktatási programja, a tanárok megkapják a fizetésüket és a gyermekek is ugyanúgy részt vehetnek a magyarórákon mint eddig. Kiemelte: átmenetileg – az oktatási programot a jövőben működtető alapítvány létrejöttéig – a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége nyújt segítséget.
Reményének adott hangot, hogy az új alapítványi forma egy-két hónapon belül létrejöhet. A programra a kormány az idén 70 millió forintot biztosít. Répás Zsuzsanna leszögezte: nagyon fontos a moldvai magyar oktatási program, ez az oktatási forma még az előző Orbán- kormány idején indult el.
Népújság (Marosvásárhely)

2012. február 2.

Nyilatkozat
Mi, a marosvásárhelyi magyar történelmi egyházak papjai és lelkipásztorai örömmel vesszük tudomásul, hogy tavaly megfogalmazott felhívásunk meghallgatásra talált: két Maros megyei magyar politikai szervezet megegyezett a polgármesterjelölt személyében.
Hisszük, hogy a dr. Vass Levente körüli politikai egyetértés jó visszhangra talál a megyeszékhely lakosságának körében, és általa a szélesebb körű társadalmi összefogás egész Marosvásárhelynek élhetőbb jövőt biztosít.
Hiszünk abban, hogy Marosvásárhelynek bölcs, előretekintő városgazdára van szüksége, aki konkrét fejlesztési tervekkel, kulturális örökségünk megőrzésével – szoros együttműködésben civil szervezeteinkkel és egyházainkkal – elősegíti lakóinak jólétét és itthon maradását. Az ilyen városvezetésnek köszönhetően nem költöznek el a város lakosai, a családok szívesen vállalnak gyermeket, fiataljaink helyben találnak megélhetési lehetőséget, és időseink megbecsülésben részesülnek.
Ahhoz, hogy a megyeszékhelyen egy hiteles polgármesterjelölt állításával jó irányú változás vegye kezdetét, nélkülözhetetlen híveink összefogása.
Meggyőződésünk, hogy az EMNT és az RMDSZ polgármesterjelöltre vonatkozó döntése jó döntés volt, kellő időben, és a város magyarságának érdekét szolgálja.
Elvárjuk, hogy ez az összefogás a városi tanácsosi jelölőlistára is kiterjedjen.
Dr. Vass Levente, fiatal kora ellenére, mind szakmai, mind civil tevékenysége során már bebizonyította, hogy keresztény erkölccsel, közösségi szellemben, felkészült szakmaisággal, alázattal, egészséges, határozott értékrenddel, egyenes személyiségként, hosszú távú fejlesztésekben gondolkodva képes városunk javáért dolgozni, és lakosait, magyarságunkat szolgálni.
Arra kérjük történelmi egyházaink híveit, polgári felelősségtudattal támogassák dr. Vass Levente jelölését.
Jelöltünk életére Isten áldását kérjük!
Marosvásárhely, 2012. február 1-jén, a marosvásárhelyi történelmi egyházak lelkészei:
1. Balázs Ferenc római katolikus plébános, Szent Kozma és Damján-plébánia
2. Barra László római katolikus plébános, Árpád-házi Szent Erzsébet-plébánia
3. Papp Béni Zsombor, Berekméri Melinda református lelkipásztorok, Cserealjai Református Egyházközség, Marosvásárhely
4. Dénes Előd, Dénes Katinka református lelkipásztorok, Marosvásárhely VII. Szabadság utcai Református Egyházközség
5. Lakatos Péter, Fekete Márton református lelkipásztorok, Marosvásárhely II. Gecse utcai Református Egyházközség
6. György Tibor római katolikus plébános, Szent Miklós-plébánia, Marosvásárhely
7. Ötvös József, Henter György református lelkipásztorok, Marosvásárhely I. Vártemplom
8. Kántor Attila-Béla, Szabó László református lelkipásztorok, Marosvásárhely V. Felsővárosi Református Egyházközség
9. Kecskés Csaba unitárius lelkész, Kövesdombi Unitárius Egyházközség, Marosvásárhely
10. Lőrincz István református lelkipásztor, Marosvásárhely III. Alsóvárosi Református Egyházközség
11. Lőrincz János református lelkipásztor, Marosvásárhely X. Kövesdombi Református Egyházközség
12. Nagy József-Levente református lelkipásztor, Marosvásárhely IX. Tulipán utcai Református Egyházközség
13. Nagy László unitárius lelkész, Marosvásárhely Bolyai téri Unitárius Egyházközség
14. Oláh Dénes római katolikus plébános, Keresztelő Szent János-plébánia, Marosvásárhely
15. Orbán Dezső református lelkipásztor, Marosvásárhely VI. Meggyesfalvi Református Egyházközség
16. Papp László római katolikus lelkipásztor, Marosvásárhely
17. Papp Noémi evangélikus lelkipásztor, Marosvásárhely
18. Sebestyén Péter római katolikus plébános, Szent Imre-plébánia, Marosvásárhely
19. Szász Zoltán református lelkipásztor, Marosvásárhely IV. Szabadi úti Református Egyházközség
20. Szénégető István római katolikus plébános, Remete Szent Antal-plébánia, Marosvásárhely
21. Szőcs László SJ jezsuita házfőnök, Marosvásárhely
Népújság (Marosvásárhely)

2012. február 2.

Aki a modern kor Orbán Balázsa volt
Halálának ötödik évfordulója alkalmából Beke Györgyre emlékeztek a nagyváradi Kiss Stúdió Színház szervezésében kedd este a Vendégségben egy égbeli kávéház asztalánál elnevezésű rendezvénysorozat keretében.
A pinceszínházban összegyűlt érdeklődőket az est háziasszonya, Kiss Törék Ildikó köszöntötte. A József Attila-díjas író, újságíró, műfordító öt éve, január 20-án hunyt el Budapesten. Az uzoni születésű Beke modern Orbán Balázsként kószált szerte Erdélyben és a Partiumban, bejárta a Székelyföldet, a Szilágyságot és Bánságot. 1973-ban költözött Kolozsvárra. Kiss Törék Ildikónak és családjának a szomszédságában lakott Beke, ezért gyakran találkoztak. A Szilágysági hepehupa című, riportokból összeállított híres könyve 1975-ben jelent meg. A kommunizmus idején több könyvét is bezúzták, 1984-ben szilenciumra kényszerítették, nem publikálhatott, nem jelenhetett meg a neve. A ’89-es rendszerváltás első napjaiban települt át Budapestre. 2007. január 20-a éjjelén bekövetkezett haláláig megállíthatatlanul dolgozott, rengeteget írt. Érdekelte Erdély sorsa, törődött a környezetével, foglalkoztatták korunk gondjai. A magyar nyelv úgymond cserbenhagyásáról is írt. Esszéinek, riportjainak, szépirodalmi munkáinak ma is roppant aktuális a mondandójuk. Váradi vonatkozású alkotása is van: az Örökmécses – A köztünk élő Szent László király című, melyben meghatóan ír arról, hogyan védte meg a Körös-parti város magyarsága a Szent László-templomot 1955-ben. „Váradon a lelkek csatáját vívták meg, győzedelmesen” – fogalmazott a szerző.
Szilágyi Aladár újságíró, közíró beszélt arról, hogy Beke György volt az egyik legtermékenyebb, legsokoldalúbb kortárs magyar író, akinek 55 kötete jelent meg. Novellákat, esszéket, regényeket írt, emellett nagyon jó műfordító is volt. A Haynal-ház kapuja című regényére Magyarországon is fölfigyeltek. Azonban több művét is letiltották, és Bekét megviselték a cirkuszok, huzavonák. ’87-ben kényszernyugdíjazták. Riportjaiban az információs értékek mellett prózaírói képességét is megcsillogtatta, prózájában pedig riportelemek lelhetők fel. Szociális érzékenysége, igazságkeresése, kitűnő szimata segítette abban, hogy remek riportokat készítsen. A Beke által bejárt helyek zömét Szilágyi Aladár is becsavarogta. Két cikkére is reflektált Beke György, mindkettő a csángósággal foglalkozott. Hermán M. János református lelkipásztor, egyetemi tanár is mesélt a Beke Györgyhöz fűződő emlékeiről, arról, miként barátkoztak össze, hogyan alakult ki közöttük a kölcsönös bizalom. Amikor a lelkész kitelepült Hollandiába, Beke a távoli országban is fölkereste. Hermán M. János kifejtette: „Jóra termett, áldott, mélyhitű ember volt.” Nagyon jókat lehetett vele beszélgetni, és hihetetlen dolgokra volt képes. Könyveket csempészett be, gyógyszereket szerzett a rászorulóknak. Tojástánc volt az egész élete. Végig az foglalkoztatta: hogyan őrizheti meg az ember a méltóságát, és az érdekelte, hogy megmaradjon a nemzet. A szórványmagyarság gondjaira is odafigyelt ez a karizmatikus személyiség. Kerek életművet hagyott hátra.
Az irodalmi esten Beke néhány írását Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos, a Kiss Stúdió Színház művészei olvasták föl. Az összejövetelen jelen volt az író néhány egykori földije is. Az Uzonból elszármazott emberek ma is jó szívvel emlékeznek reá. Beke György mindenkivel közvetlen, kedves volt. Kellemes hangulatú író-olvasó találkozók voltak, valahányszor hazatért.
Tóth Hajnal
Reggeli Újság (Nagyvárad)

2012. február 2.

Kettős évforduló jegyében
Könyv Arad városiasodásának történetéről
Egy kiváló aradi helytörténész, Ujj János könyvet írt Arad városiasodásának történetéből címmel, amelyet egy másik kiváló helytörténész, Puskel Péter mutatott be kedd délután az RMDSZ aradi székházának üléstermében.
A házigazdák ugyan az irodákban fellelhető székeket mind behordták a bemutató színhelyére, de sokan így is csak „állóhelyen” lehettek részesei az eseménynek. Amely – véletlen-e vagy sem? – kettős évforduló jegyében zajlott. A bemutatót megnyitó Bognár Levente, az RMDSZ megyei elnöke, aradi alpolgármester ugyanis azzal kezdte: az ezelőtt éppen 180 évvel, január 31-én Gyulán (Arad egyik magyarországi testvérvárosában) született Salacz Gyula 26 éves polgármestersége alatt Arad hatalmasat fejlődött. Ennek érzékeltetésére két passzust is felolvasott Báttaszéki Lajos: Alföldi képes emlékkönyv, Arad, 1887 c. munkájából, amelyeket érdemes a mai olvasónak is idézni. „…Salacz Gyulának, mióta a polgármesteri állást elfoglalta, egyedüli gondolatja e város közjavának, minden egyes polgára jólétének tőle kitelhető módon való előmozdítása. Minden egyes felmerülő kérdést, minden más melléktekintet kizárásával, csak azon szempontból bírál meg, vajjon az a városnak és közönségének előnyére válik-e, vagy nem. S a mi meggyőződése szerint azzá válik, azt védi; a miről az ellenkezőt hiszi, azt megakadályozni törekszik.” Továbbá: „Mióta polgármester, a város úgy halad külső csínban, a benne uralkodó rendet, köztisztaságot és a közegészségügyet illetőleg, mint más város 50 év alatt sem. A főtér valóságos nagyvárosi korzó; a színház, a tanácsház, az új sétány, az árvaház, a csatornázás, fásítás az ő érdemeit fogják hirdetni az utókornak is és nem legutolsó érdeme azon kiváló iskolák, melyek nagy részt az ő kezdeményezése folytán keletkeztek”.
Lehet-e mást kívánni, mint hasonló polgármestereket egy városnak? Salacz Gyula nevét utca őrzi Aradon, remélhetőleg szobrot is emelnek majd tiszteletére.
Puskel Péter ismertetőjében rendkívül értékes és hasznos könyvnek nevezte Ujj János munkáját, ugyanakkor nagyra értékelte, hogy a mai nehéz, a kultúrának nem kedvező gazdasági helyzetben vannak emberek, intézmények és szervezetek, amelyek értékes könyveket jelentetnek meg. Az Arad városiasodásának történetéből c. munkát Arad önkormányzata adta ki, jelentős mértékben hozzájárulva ahhoz, hogy a város fejlődésének egy rendkívül fontos időszakát a város hagyományai iránt érdeklődő polgárokkal, különösen a fiatalokkal megismertesse: a könyvet ugyanis románra is lefordították, rövidesen azt is bemutatják.
A város történetéhez, múltjához kapcsolatos könyv megjelenése mindig nagy öröm, mondta a recenzens, akinek (nem hivatalos) nyilvántartása szerint az utóbbi 20-22 évben Aradon mintegy húsz szerzőnek kb. 90 munkája jelent meg magyarul, ami véleménye szerint – a helyi írószövetségi fiókba tömörült román szerzők könyveinek számával összevetve – azt jelenti: „nagyon is helyén van ez a könyvkiadás”.
Puskel Péter megállapította: széles spektrumú könyvről van szó, amely a XIX. század végéig, a századfordulóig, az első világháborúig követi a város fejlődését – ez az a korszak, amikor lényegében befejeződik Arad városiasodása urbanisztikai szempontból. Addig, kevés kivétellel, felépülnek Arad modell értékű épületei, kialakul infrastruktúrája, létrejönnek gyárai, iskolái, kulturális intézményei, egészségügyi hálózata stb. Mintegy száz év alatt – mondta később a szerző – Arad falusias településből modern nagyvárossá fejlődött. A méltató megállapította: a tárgyalt témakörből számos más könyvben, cikkben jelentek meg már információk, a szerző azonban ezeket nemcsak összefogta egy vezérfonal mentén, hanem valamennyi témában új elemekkel is kiegészítette.
A több mint 200 oldalas, fotókkal bőven illusztrált kötet három fejezetet szentel a városiasodás történetének. I. A városi infrastruktúra megteremtése (útburkolat, közvilágítás, közszállítás, csatornahálózat, vízvezeték, védőgát, közfürdők, hidak, Holtmaros), II. Az intézményrendszer kialakulása (iskolahálózat, aradi színházak, a város zenei élete, egészségügyi hálózat, szociális intézmények, biztosító intézetek, mozgóképszínház stb., III. Kapcsolat a világgal (postaszolgálat, vasút és vasútállomás, telefon, magasságjegy, hegyaljai vasút). E fejezetekhez járul a IV.: jegyzék a város XIX. századi jelentős személyiségeiről, választott polgármestereiről, főispánjairól, az egyházfelekezetek főpapjairól, a szelektív könyvészet pedig a város múltja iránt érdeklődőket esetleg a további kutakodásokban segíti.
***
Hadd szóljunk a címben említett kettős évforduló másikáról is: az aradi alpolgármester köszöntötte a szerzőt, Ujj Jánost, aki a bemutató előtti napon, január 30-án töltötte be 70. életévét. A bejelentést erősen megtapsolta a közönség, hisz Ujj Jánost évtizedek óta ismeri és tiszteli nemcsak tanárként, újságíróként, hanem Aradhoz kötődő tízegynéhány értékes könyv szerzőjeként is. Szép születésnapi ajándék, hogy a kerek évfordulón újabb kötete jelenhetett meg.
Ujj Jánosnak boldog születésnapot, jó egészséget, munkabírást, az aradiaknak pedig további, tőle származó, a jövőben megírandó vagy kiadandó könyveket kívánunk.
Jámbor Gyula
Nyugati Jelen (Arad)



lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-316




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998