udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 6031-6060 | 6061-6090 | 6091-6120 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. október 22.
Toró T. Tibor RMDSZ-es parlamenti képviselő az elmúlt héten iktatta az Oktatásügyi Minisztériumban azt a dokumentumcsomagot, amely tartalmazza a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) természettudományi, illetve humán tudományi karain tanító magyar oktatók 83 százaléka által aláírt támogatói íveket, amely a BBTE két önálló magyar tannyelvű karának beindítására vonatkozó kérésüket tartalmazza. A képviselő az oktatók nevében egy petíciót is eljuttatott Cristian Adomnitei oktatási miniszterhez, amelyben jelzi, hogy az oktatók kérése nem új keletű kérés, hanem ez már 1990 óta zajló folyamat. „Fontosnak tartottam kiemelni, hogy a két magyar nyelvű kar beindítása érdekében most a szakma nyilatkozik meg, és nem a politikum” – fejtette ki Toró T. Tibor. „A dokumentumokat a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) már eljuttatta az Európai Parlament, az Európa Tanács, valamint az RMDSZ több tisztségviselőjének, és most az oktatási miniszter közbenjárását várják kérésük teljesítése érdekében” – áll a közleményben. Ugyanakkor a képviselő megígérte, hogy szorgalmazni fogja az RMDSZ vezetőségének, parlamenti frakcióinak és kormányzati tisztségviselőinek aktív szerepvállalását a kérdés rendezésében. A képviselő által 16-án keltezett petíció kronológiai beszámolót is tartalmaz, amely tájékoztatja a minisztert a magyar közösségnek az államilag támogatott magyar nyelvű felsőoktatás visszaállítása érdekében folytatott küzdelméről. /Demeter Kinga-Erika: Tanügyminisztériumban az aláírások. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./2007. október 22.
Budapesten az Operaházban október 22-én, a forradalom kitörésére emlékező díszelőadáson Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mond beszédet. A Fidesz és a KDMP az Astoriához várja híveit. A beszédek elhangzása után az ünneplők a Terror Házához vonulnak. Október 22-én és 23-án a rendőrség szinte a fél Budapestet lezárja. Az állami megemlékezések mellett a Fidesz nagygyűlése miatt lesznek még komoly korlátozások. A forradalom kitörése évfordulójának napján teljesen körbezárják az Opera környékét, gyalogosan sem lehet arra közlekedni. A Fidesz békés, nyugodt megemlékezést akar. Beszédet mond Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője, ‘56-os halálraítélt, Tarlós István, a Polgári Szociális Bázis vezetője, a népszavazási kampány politikai felelőse, és Tőkés László királyhágómelléki református püspök. Az ünnepi megemlékezéseket megelőzően Gyurcsány azt mondta: „Másképp ítéli meg a forradalmat egy túlélő hős, és másképp az, akinek lelőtték az édesapját. Másképp ítéli meg Kádár-népe Nagy Imre örökségét, és másképp viszonyul ehhez a modern baloldal”. Szerinte egy biztos: progresszív szocialista nem közösködik Kádárral. /Megemlékezések ‘56-ra – óvintézkedésekkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./2007. október 22.
A baróti RMDSZ, a falvak szervezeteinek vezetőségét, választmányát, a megyei és helyi képviselőket tömörítő Baróti Egyeztető Tanács (BET) politikai nyilatkozata szerint az RMDSZ színeiben a helyi tanácsban mandátumot nyert öt képviselőt többé nem tekintik a frakció tagjainak. Azért marasztalták el, mert a közös munkára felszólító meghívásnak sorozatosan nem tettek eleget. Az érintettek egyöntetűen azt nyilatkozták a Háromszéknek, hogy a BET döntése semmit sem változtat gondolkodásmódjukon.,,Az RMDSZ helyi vezetése szerint csak az képviseli igazán a város érdekeit, aki fenntartások nélkül és fejet hajtva fogadja el néhány ember véleményét” – nyilatkozta egyikük, Józsa Vilmos. Molnár Jószef szerint kizárásának oka, hogy a tanácsüléseken sorra nem az RMDSZ álláspontját támogatta. Barót polgármestere, Nagy István elítélte az RMDSZ bosszúálló módszereit. Az RMDSZ frakcióvezetője, Antal Mihály természetesnek tartja, hogy ha valaki nem veti alá magát a szövetség belső törvényeinek, akkor attól előbb-utóbb meg fognak válni. /Hecser László: Képviselőitől vált meg a baróti RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./2007. október 22.
Október 21-én, vasárnap ökumenikus istentiszteleten emlékeztek meg az 1956-os magyarországi forradalomról a kolozsvári evangélikus lutheránus templomban. Az igehirdető Sógor Csaba református lelkész elmondta: nem az a fontos, hogy többségben legyünk, hanem az Isten áldása. A forradalomra emlékezett beszédében Visky András dramaturg. Elmondta: bár 1956-nak megvannak a maga politikai-gazdasági előzményei, ettől függetlenül, a forradalom csoda, felvillanás, amely egy pillanatra fénybe borította Európát, a világot. Végignézve az akkori fényképeken, feltűnő az a minden arcon látható ragyogás, a letisztult lelkesedés, amely a forradalom sajátossága volt. Ennek vagyunk mi az örökösei, és ezért a mai megosztottságban, acsarkodásban is tragikusan hibás feltenni a kérdést: kié 1956? – sokkal helyénvalóbb azt kérdezni: mi vajon 1956-éi vagyunk-e, képesek vagyunk-e annak lelkiségét, örökségét átadni gyermekeinknek? /Ercsey-Ravasz Ferenc: A mi örökségünk 1956. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./ Adorjáni Dezső evangélikus püspök elmondta: Budapesten, a forradalom idején teológiai nyilatkozat született, amely kimondta, a felekezetek „teljes szívvel azonosítják magukat a forradalmárok követeléseivel. A forradalom nem csupán a társadalomé volt, de lelki megújulást is hozott”. A kincses városban az ‘56-os emlékhét keretében fáklyás megemlékezést tartanak Mátyás szülőháza előtt. /Erdélyben istentiszteletek és fáklyás menetek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./2007. október 22.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharcra emlékezett október 21-én, vasárnap Gyergyószentmiklóson a Volt Politikai Foglyok Szövetsége. A nagymisén Portik Hegyi Kelemen főesperes plébános az 1956-os áldozatok lelki üdvéért is imádkozott. A szentmise után a megemlékezők a sűrű havazás ellenére is szép számban vonultak a temetőbe, hogy a kommunizmus áldozatai emlékműnél folytassák a koszorúzással véget érő megemlékezést. Az Ambrus Éva karnagy vezette Ipartestületi Férfikórus mellett fellépett a középiskolás Blénessi Enikő és Ráduly Andrea, illetve a csíkszeredai politikai foglyok képviselői közül Kelemen Csongor. Mindhárman verset mondtak. A forradalom eseményeit a gyergyószentmiklósi volt politikai foglyok nevében Kovács Géza ny. matematikatanár foglalta össze. Dr. Garda Dezső történész, parlamenti képviselő a forradalom romániai kihatásai közül kiemelte a magyar nyelvű felsőoktatást korlátozó intézkedéseket, illetve a viszonylagos önrendelkezést biztosító Magyar Autonóm Tartomány felszámolását. Rokaly József ny. történelemtanár a XX. századi világpolitikai helyzet elemzésével emelte ki mindazok szerepét, akik cserbenhagyták a magyar népet. Erre az alkalomra Mansfeld Péter fényképe az emlékműre került. A talapzathoz a Volt Politkai Foglyok Gyergyói, illetve Csíki Szervezete, dr. Garda Dezső képviselő, az RMDSZ, az MPSZ, az SZNT, a Polgármesteri Hivatal, a Volt Munkaszolgálatosok Szervezete, a Lórántffy Zsuzsanna Nőegylet, a Földváry Károly Huszár-hagyományőrző Egyesület és Pál Árpád helyezett el emlékkoszorút. /Bajna György: Ötvenhatos megemlékezés Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./2007. október 22.
Mindig vannak, akiknek a haza és az igazság a mindenük ― emelte ki az ‘56-os magyar forradalmat méltató prédikációjában Pap Sándor lelkész azok érdemeit, akik 51 évvel ezelőtt szembeszálltak az elnyomó hatalommal. Sepsiszentgyörgyön a belvárosi református templomban tartott istentisztelet október 21-én az évforduló jegyében zajlott. Világi, politikai szónoklatok, beszédek sem hangzottak el: dr. Kiss Tamás, a magyarországi Politikai Foglyok Országos Szövetségének alelnöke teljes csendben osztotta ki tíz székely bajtársának az ‘56-os érdemkeresztet és oklevelet jelképes elismerésként. Erdély egész magyarsága kapja a kitüntetést ― mondotta a vendég. /Demeter J. Ildikó: Csendes tiszteletadás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./2007. október 22.
Még 51 év elteltével is nehéz szenvedélymentesen beszélni vagy írni az 1956-os forradalom történéseiről. A rendszerváltást követően a politikum megpróbálta „birtokba venni” 1956-ot. Az 1956-os forradalom és szabadságharc fordulópontot jelentett a magyar nemzet életében. A közvélekedéssel ellentétben, történészek véleménye szerint a történetírás keretén belül a mi lett volna, ha? című kérdést is kell vizsgálni, mert a történelem minden pillanatában vannak reális alternatívák. /Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ alelnöke: Történelem és politika. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./2007. október 22.
Közös nyilatkozatban ítélték el a Magyar Gárda tevékenységét, és a Benes-dekrétumok szlovákiai megerősítését a határon túli magyar pártok ifjúsági szervezetei és a Fidesz ifjúsági tagozata október 20-án Komáromban, a Magyar Állandó Ifjúsági Értekezleten. A nyilatkozatokat aláírta a romániai Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért), a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ifjúsági fóruma, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja Via Nova ifjúsági csoportja, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) ifjúsági szervezete, a Burgenlandi Magyar Népfőiskola, valamint a Fidesz ifjúsági tagozata és a Magyar Ifjúsági Közösség. A Gárda-ellenes nyilatkozat aláírói elutasítanak minden olyan szerveződést, amely a határon túli magyarság védelmének nevében, de a határon túli magyar közösségek érdekei ellenében, valójában egyszerű politikai haszonszerzés céljából szélsőséges és idegengyűlölő álláspontot képvisel. A Magyar Gárda október 21-én újabb hatszáz új tagot avatott Budapesten, a Hősök terén. /Elítélték a Magyar Gárda tevékenységét. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./2007. október 22.
Kolozsvár a legdinamikusabban fejlődő vidéki nagyváros, derült ki a Capital pénzügyi lap felméréséből. Az elemzés az eltelt év gazdasági mutatóit vette figyelembe. Kolozsvár első helyét az ingatlanbefektetések, valamint az ipari létesítmények és a turisztikai irányú befektetések mértékének köszönheti. Bukarest és Kolozsvár után harmadik helyen Nagyszeben áll. Arad következik, helyét leginkább a hatalmas ingatlan-befektetéseknek köszönheti. Aradot Konstanca és Brassó követi. /D. A. : Kolozsvár: a vidék gazdasági tigrise. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./2007. október 22.
Öt Szatmár megyei község szegény diákjainak is jut a leggazdagabb magyar üzletember milliárdjaiból. Rövid magánlátogatást tett Börvelyben Demján Sándor magyarországi milliárdos, aki 1943-ban ebben a Szatmár megyei községben látta meg a napvilágot. Akkor az üzletember bejelentette, hogy a Demján Sándor Alapítvány egymillió eurós támogatást nyújt a térség több magyarországi és romániai településének. A pénzt az érintett településeken élő szegény gyermekek tanulásának finanszírozására és tehetséges fiatalok támogatására fordítják, 26 magyarországi és 5 romániai település diákjait támogatják. Az ötévi támogatásban részesülő romániai települések a következők: Börvely, Csanálos, Csomaköz, Kálmánd és Mezőfény. Az érintett középiskolások évente 80 ezer, az általános iskolások 50 ezer forintot kapnak. Az önkormányzatoknak pályázatot kell készíteniük, amelyet a kuratórium bírál el. Demján Sándor vagyonát jelenleg 260 milliárdra becsülik, ezzel megelőzte Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját, akinek vagyonát jelenleg „csak” 140 milliárdra tartják. Így immár Demján Magyarország legvagyonosabb embere. /Boros Ernő: „Üzleti angyal” a határnál. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./2007. október 22.
A 7. Filmtett fesztivál második napja a Filmtett-Duna műhely alkotótábor és az Sapientia Egyetem fotó, film, média szakos hallgatóinak filmjeivel csalogatta a moziba a nézőket. A következő napon Szász János: Ópium – Egy elmebeteg nő naplója című játékfilmjét teltház várta. Csáth Géza regénye nyomán született az alkotás. A Dolina című film – Kamondi Zoltán rendezésében – szintén adaptáció: Bodor Ádám regénye nyomán készült. /Mihály Zsombor: Filmtettfeszt – teltházas lett az Ópium. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./2007. október 22.
Kiállítással rukkolt elő az idei Filmtettfeszt. A hetedik alkalommal megrendezett születésnapi fesztiválon Kolozsvári fotók és plakátok a némafilm korszakából címmel tárta az érdeklődők elé a Filmtettesek Filmstúdió a színház udvarán a kolozsvári filmgyártáshoz kapcsolódó rendkívül értékes dokumentumokat. A kiállítás értelmi szerzője Zágoni Bálint munkáját Balogh Gyöngyi úgy értékelte: rendkívül szép kezdet, továbbra is segíteni kell a kutatásban, hiszen a kolozsvári filmgyártás nagy korszakának feltárása a fiatal kutatókra hárul. Zágoni Bálint elmondta, több mint hetven film készült Janovics Jenőék idejében, többnyire népszínműveket, melodrámákat filmesítettek meg. A magyar nemzeti szellemet próbálta megörökíteni, ellentétben a budapesti filmgyártással, amelynek termékei inkább a nemzetközi piacot célozták meg. Az első kolozsvári nagyjátékfilm, a Sárga csikó /1913/ olyan sikernek örvendett, hogy 137 kópiát készítettek belőle, még Japánban is vetítették. Az 1913-as film a francia Pathé cég közreműködésével készült, később Janovics megalapította a Corvin filmstúdiót, majd ezután a Transsylvania Filmgyárat. /Köllő Katalin: Filmstúdió a színház udvarán. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./2007. október 22.
Október 18-án a Magyar Művelődési Házban (MMH), amely azonos az RMDSZ-székházzal, megkezdődött az első Resicabányai Magyar Napok rendezvénysorozata, amelyen a város számos személyisége vett részt. A magyar napokat a Platanus Művelődési Egyesület, az Új Hullám Ifjúsági Szervezet készítette elő az RMDSZ közreműködésével. Nagy Péter Platanus-elnök köszöntötte a jelenlévőket. Bálint Erzsébet tanítónő értekezett Resicabánya magyar közművelődési múltjáról. Megnyílt Kurta Kázmér festőművész kiállítása, majd az állófogadással kötetlen beszélgetés következett. Arra a kérdésre keresni kell a választ, hogy miért volt jóval több román a megnyitón, mint magyar: az RMDSZ-től irtózik a helyi magyarság, vagy már magától a magyar művelődéstől? /Makay Botond: Telt házzal indult a Resicabányai Magyar Napok rendezvénysorozata. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./2007. október 22.
Október 20-án Aradon a Caritas Házban tartották a Máltai Segélyszolgálat országos szervezete ifjúsági csoportvezetőinek tanácskozását, amelynek a megnyitóján László Lajos, az országos ifjúsági szervezet szóvivője üdvözölte két nyelven a megjelent közel 30 ifjúsági csoportvezetőt, valamint az aradi felnőtt szervezet jelen lévő vezetőit. Románia nyolc máltai kirendeltségének a csoportvezetői, köztük Mészáros Mónika aradi ifjúsági szóvivő, továbbá a budapesti szervezet megbízottai voltak jelen. Minden csoportvezető beszámolt a tevékenységéről, majd kiscsoportos megbeszéléseken egyeztették a jövő évi, illetve a távlati terveket. /(balta): Országos ifjúsági értekezlet Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./2007. október 22.
Vajdahunyadon a hagyományossá vált városnapok rendkívüli sikernek örvendhettek. Ez elsősorban az önkormányzatnak és a szintén szervező szerepét betöltő Hunyadi János Humanitárius Társaságnak köszönhető. A képzőművészeti galériában Marosfalvi Antal szombathelyi képzőművész életművét bemutató tárlatot tekinthették meg az érdeklődők. A helyi kiadványok között bemutatták Kun Kriza Ilona Pitypang című verseskötetét is. A közel egyhetes rendezvénynek számtalan magyar vonatkozású mozzanata volt, ami a helyi magyar közösség erősödését tükrözi. /Gáspár-Barra Réka: Ma zárulnak a Vajdahunyadi Napok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./2007. október 22.
A Képes Krónika miniatúráinak és iniciáléinak reprodukcióiból nyílt kiállítás október 19-én Gyergyószentmiklóson, a Pro Art Galériában. A másolatokat a gyergyószárhegyi Művészeti és Alkotóközpont hozta el Erdélybe. Az anyagból több erdélyi városban is szerveznek kiállítást. A Nagy Lajos király udvarában készült krónika a korabeli udvari művészet stílusát képviseli. A Chronicon Hungariae Pictum vagy Chronica de Gestis Hungarorum címen ismert műkincs az 1360 előtti Magyarországon készült, mint az akkori viszonyok, nemzetségek, történelmi hagyományok és legendák tárháza. A Képes Krónika a magyar művelődéstörténet jelentős alkotása, a benne található 147 kép a 14. századi magyar festészet legjelentősebb fennmaradt alkotása. Nem bizonyított feltevés, hogy a festést Lajos király többször kitüntetett festője, Hertul fia, Miklós készítette. /Jánossy Alíz: Hatszáz éves iniciálék. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./2007. október 22.
Néhány napja elhunyt a Szabadság egyik évtizedek óta elkötelezett pártolója, Korodi Zoltán. A háborúban szovjet hadifogságba került, az erdőgazdálkodással foglalkozott, munkája megbecsülés szerzett. Nem érhette meg, hogy hivatalosan bemutassák néhány hete napvilágot látott kötetét, A farkasvezér címmel, amely a Szabadság hasábjain éveken keresztül közölt, az erdei élettel kapcsolatos kalandos történeteinek válogatása. Ezekben őstehetségre valló módon, már-már az irodalmiság határát súrolva írta le a tájat, legyen az a Görgényi-havasok vagy a Mócvidék. /Ö. I. B. : Elment egy igazi zöldaranyműves. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./2007. október 22.
Kérdésenként közel 300 000 aláírást gyűjtött a Fidesz és a KDNP a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló népszavazási kezdeményezésekhez 48 óra alatt ― jelentette be Tarlós István, a népszavazási kampány irányítója. Tarlós közölte azt is, hogy október 24-én várhatóan leadják az aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Irodához. /Kérdésenként közel 300 000 aláírás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./2007. október 22.
Káptalan Erna aligazgatónő bevezető szavai után Varga Júlia A kolozsvári jezsuita gimnázium és akadémia hallgatósága 1641–1773 (1784) /Budapest, 2007/ című adattárát dr. Sipos Gábor történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke mutatta be október 19-én a Báthory-líceum dísztermében. A diákok adataiból kiderül, hogy döntő többségük székelyföldi volt, de szép számban akadt közöttük csángómagyar is. Dr. Szögi László, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója a Felsőoktatástörténeti Kiadványok című sorozatot mutatta be, amelynek hatodik láncszemeként jelent most meg Varga Júlia munkája. A fiatal szerző marosvásárhelyi származású budapesti kutatóként elkötelezettje az erdélyi múlt levéltári feltárásának. /Ö. I. B. : Oktatástörténet, 300 éve. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 22./2007. október 22.
Az RTL csoport Belgiumban a katolikus püspökség és több laikus szervezet tiltakozását követően felfüggesztette három csatornáján és a mozikban vetített azon reklámját, amelyen egy pókhasú, hippi Krisztus látható, amint drogozik és prostituáltakkal szórakozik – jelentette be Stéphane Rosenblatt, a csatorna igazgatója, aki fenntartja a jogot a reklámfilm későbbi vetítésére. /Világsajtó (A Magyar Nemzet összeállítása nyomán) = Nyugati Jelen (Arad), okt. 22./