udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 6571-6600 | 6601-6630 | 6631-6660 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. november 13.
Remek hangulat jellemezte a hét végén megrendezett Bikfalvi Őszi Közművelődési Napokat. Kerezsi János, a Bikmakk Kulturális Egyesület vezetője elmondta: a rendezvény azt bizonyítja, hogy a kis falvakban is igény van kultúrára. Gyermekrajz-kiállítást, Kodály Zoltán-poszterkiállítást és Rab Zoltán mikós diák fotókiállítását lehetett megtekinteni. A vasárnapi istentisztelet után zongora-fuvola duót adott elő Bokor Zsuzsa és Császár Katalin. /Farcádi Botond: Közművelődési napok Bikfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./2007. november 13.
Magyarország schengeni csatlakozásával a magyar-magyar kapcsolatban kihívás keletkezik – mondta Kiss Péter kancelláriaminiszter, miután november 12-én fogadta a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnökét. „Ez a kihívás azt jelenti: hogyan lehet azokkal a határon túli magyar kisebbségekkel fenntartani a kapcsolatot, akik számára a schengeni határ kötelezettségeket teremt” – mondta Kiss Péter. A kancelláriaminiszter emlékeztetett: már korábban bejelentették, hogy a Szülőföld Alap módosításával újabb támogatási formát léptetnek életbe: a kapcsolattartás támogatására. Ez elsősorban Kárpátalja és Vajdaság esetében jelent lehetőséget arra, hogy a korlátozó intézkedésekkel szemben támogatni tudják a kapcsolattartást. Pásztor István, a VMSZ elnöke a megbeszélést követően úgy fogalmazott: „a két ország közötti kapcsolat messze nem olyan szinten van, nem bontakozott ki olyan mértékben, mint ahogy az lehetséges volna”. Józsa László, a vajdasági magyarok országos kisebbségi önkormányzataként működő MNT elnöke közölte: a találkozón jelezték Kiss Péternek, hogy az államközi kisebbségi vegyes bizottsági ülések megtartásának további szorgalmazására van szükség. /Újabb kihívás a magyar–magyar kapcsolatokban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./2007. november 13.
Mind több szakon képeznek pedagógusokat Kárpátalján a néhány éve új (vagy inkább felújítandó) épülettel is bővült beregszászi Magyar Főiskolán. Az intézmény főigazgatója szerint elsősorban a szegénysorból kiemelkedni akaró fiatalok kapnak náluk lehetőséget, jelezte Orosz Ildikó főigazgató. Kárpátalján a magyar lakosság aránya 12 százalék, de a felsőoktatásban arányuk csak négy-hat százalék között mozog. 1970-ig nem lehetett magyarul felvételizni főiskolán, egyetemen. Az 1994-ben megnyílt beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola olyan népszerű lett, hogy 2002-ben, pályázat útján megszerezte második épületét. Az elhanyagolt, szinte romost épületet az Apáczai Közalapítvány és az Illyés Alapítványtól kapott pénzből belül – úgy ahogy – rendbe hozták. Magyarországi civil szervezetek, magánadakozók és polgármesteri hivatalok is sokat segítettek. Kárpátalján jól kialakult tehetséggondozási rendszer működik. Különösen az egyházak bentlakásos líceumaiban folyik magas színvonalú pedagógiai munka, onnan jön a legtöbb hallgató. Kezdetben tanítókat, tanárokat képeztek angol és történelem-földrajz szakon. Ma már van matematika, informatika, ukrán, magyar, angol, történelem, földrajz és biológia szakirány, továbbá kertészmérnök-képzés, az új tanévben pénzügyi, számviteli szak is. /Novák Gábor: Magyartanárképzés Beregszászban. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 13./2007. november 13.
Az elmúlt évtizedek hivatalos román politikájának magyarellenessége sokakban erős nyomokat hagyott. Sokan mondják, hogy minden baj forrása az etnocentrikus román történetírás, amely gyűlölködő nemzettudatot terjeszt. Horváth Andor szerint a román történetírás változik, a folyamat elkezdődött, „és van okunk rá, hogy bizalommal szemléljük. ” A fiatal kolozsvári történész, Sorin Mitu már könyve címével jelzi (Transilvania mea. Istorii, mentalitati, identitati/ Az én Erdélyem. Történelmek, mentalitások, azonosságok. Polirom, 2006), hogy a történelmek többeséről értekezik. 19. századi szerzők – Ürmösy Sándor, Kőváry László, Jókai Mór – szövegeit elemezve nemcsak megismerteti olvasóját a magyar irodalom románságképével, hanem tévhiteket is oszlat. /Horváth Andor: Erdély, történelmek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./2007. november 13.
Pusztinán olyan gyerekeket írattak be az olasz anyanyelv órákra, akik nem Olaszországban születtek, és egy szót se tudnak olaszul, olvasható a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) honlapján. A helyi római katolikus plébános és az iskola igazgatónőjének rábeszélése folytán még 2007 tavaszán összegyűjtöttek néhány kérvényt (az MCSMSZ-nek a mai napig sem sikerült kideríteni, hogy pontosan hányat és mely gyerekek nevére szólnak azok). Aztán hosszú hónapokig csend volt. A szövetség vezetősége akkor úgy gondolta, a hatóságok belátták a helyzet abszurditását: Pusztinán nincsenek, nem lehetnek olasz anyanyelvű gyerekek. Azonban november 9-én mégis megtartották az első olasz anyanyelvi órát a pusztinai iskolában. Az olasz nyelvtanár természetesen azonos a román nyelv és irodalom tanárral. Akik olaszul tanulnak az iskolában, azoknak a törvény is tiltja a magyar nyelvórákat, hiszen nem lehet két anyanyelve egy gyereknek (a román államnyelv mellett). A szövetség tiltakozott a magyar anyanyelv ilyen módszerrel való kiszorítása ellen. Az „olasz anyanyelvű” gyerekek egyelőre eljárnak magyarórára, igaz csak iskolán kívüli formában, hiszen az iskolai órákat tiltja az igazgatónő számukra. /Az olasz nyelv oktatásával szorítanák ki a magyar gyerekek anyanyelvoktatását Csángóföldön. = Medica. ro, nov. 13./2007. november 13.
A moldvai csángómagyarok története, néprajza és élete központi témája a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében november 13-án kezdődő XV. Erdővidéki Közművelődési Napoknak. A nyitónapon Halász Péter budapesti néprajzkutató Erdőfülében Szeret vize martján… A moldvai csángómagyarok múltja, jelene és jövője címmel tart vetítettképes-előadást, amelyet a napok során több helyszínen is megismétel. A csángómagyarok megismerését szolgálja a Képek a moldvai csángók kultúrájából című kiállítás is, az Erdővidék Múzeumában, továbbá Zakariás Erzsébet kolozsvári néprajzkutató Miesnapok képei. Moldvai csángó hétköznapok című könyvének Baróton esedékes bemutatója, valamint Ségercz Ferenc és barátai péntek esti táncháza a baróti Művelődési Házban. Az idei napok rendezvényei Erdővidék tizennégy helységére terjednek ki. /Benkő Levente: Középpontban a csángók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./2007. november 13.
Fennállásának egyik legfontosabb mozzanatát ünnepelte a kolozsvári Waldorf Líceum: letették annak az új iskolakomplexumnak az alapkövét, amely a tervek szerint már a következő tanévtől fogadja a diákokat. Az épületben a 24 tanterem mellett helyet kapnak a kézműves műhelyek, különféle szaktermek, könyvtár és médiatéka, multimédiás terem, zene és dráma terem, multifunkcionális sport- és díszterem, konyha és étkezde, valamint külön épületet kap majd az óvoda is. Az udvaron zöldövezetet és kerteket alakítanak ki, de itt kap helyet a szabadtéri rendezvények helyszínéül szolgáló amfiteátrum és sportpálya is. Az építkezést egy német alapítvány finanszírozza. /S. B. Á. : Letették az új iskola alapkövét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2007. november 13.
Központi fűtés, mellékhelyiségek, az iskolai tetőszerkezet korszerűsítése – zajlik Börvely község tanügyi intézményei gondjainak összeállítása a Demján Sándor Alapítvány által felajánlott oktatási támogatás elnyerése érdekében. Nyáron Börvelyben járt Demján Sándor, Magyarország leggazdagabb embere, a falu szülötte, kijelentette: alapítványa azon gyerekek továbbtanulását támogatja, akik szociális gondokkal küszködnek, és egyben jól tanulnak. /Fodor I. : Börvely: tanügyi kérdéseken a hangsúly. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 13./2007. november 13.
Temesváron az egyéves BANATerra emlékezett egy éves fennállására. A hatnyelvű (román, magyar, német, szerb, bolgár, angol) internetes enciklopédia /banaterra-eu/ munkatársai s egyben a BANATerra tagjai önkéntes munkával nagyobbítják a honlapot. A magyar webmester-szerkesztő, Kladiva Ottmár elbeszélgetett a magyar oldal jelenlévő munkatársaival. /Makay Botond: Egy esztendős a BANATerra. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./2007. november 13.
Különleges irodalomórát tartottak Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban Tácsi Erika tanárnő szervezésében, a temesvári kortárs prózaírás és költészet, valamint a műfordítás jeles személyiségeinek részvételével. Bemutatták Eszteró Istvánnak – az iskola volt magyartanárának – Serban Foartával közösen megjelent Concertino című verseskötetét, ami nemcsak azért egyedülálló, mert kétnyelvű, hanem mert a szerzőpáros egymás verseit fordította le. Az Irodalmi Jelen Könyvek /Arad/ sorozatban megjelent Concertino szerkesztője, Pongrácz P. Mária is részt vett a találkozón, egyúttal felolvasott az általa kötetbe rendezett Temesvári kadenciák című könyvből (szerző: Hans Mokka), illetve egyik saját novelláskötetével (Arckép lepkékkel) ajándékozta meg az érdeklődőket. /P. L. Zs. : “Élő” irodalomóra. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./2007. november 13.
„Emblematikus jelentőségűnek érzem, hogy a művész életében oly fontos szerepet játszó Farkas utcai templomban, az Istennek ebben a házában lel immár végérvényesen menedéket a felbecsülhetetlen értékű kósi életmű jelentős része”, emelte ki Németh Júlia műkritikus november 10-én azon a megnyitón, amelyen nyilvánosság elé tárták Kós András kolozsvári szobrászművész alkotásaiból összeállított állandó kiállítást a Farkas utcai templom nemrég felújított sekrestyéjében. A tárlatmegnyitóra a IV. Farkas utcai napok keretében került sor, a résztvevőket Bátori Endre főgondnok köszöntötte. /Köllő Katalin: Hazatalált életmű. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2007. november 13.
„Életre keltik” egy Budapesten nyíló kiállítás keretében Blattner Géza, „a modern európai bábjátszás atyjának” figuráit. A magyar tudomány ünnepe alkalmából november 15-én nyíló tárlat a művész életművét tárja a közönség elé. A látogatók nemcsak a Blattner-hagyaték legérdekesebb darabjait, hanem a művész egyik, a világon egyedülálló, ám megsemmisült billentyűsbábjának rekonstrukcióját is megcsodálhatják. Blattner Géza munkássága során a bábjátszásban rejlő új művészi és technikai lehetőségeket kutatta. 1925-ben Párizsban telepedett le, ahol az ott élő magyar ipar- és képzőművészekkel létrehozta az Arc-en-Ciel (Szivárvány) Bábszínházat. Az Arc-en-Ciel a modern európai bábjátszás legfontosabb kísérleti műhelye lett. /Modern bábok tárlata. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./2007. november 13.
Eddig a Szabadságot, mint sokoldalú és igényes lapot, éveken keresztül el lehetett olvasni bárhol a nagyvilágban, interneten. Az archívumból lehetett megkeresni az emlékezetes, tartalmas cikkeket vagy információkat. Mindezt most hirtelen maga a Szabadság szüntette meg, megváltoztatva az eddigi formát, elektronikus úton csak csipegetés kerül az olvasóhoz. Az archívum sem található. /Malin Ede: Onlájn, de meddig? = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ A kifogásokra a főszerkesztő válaszolt, mondván, a lap továbbra is felkerül az internetre. Az archívumot hozzáférhetővé teszik. /Kiss Olivér: Webszabadság, mértékkel. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./2007. november 13.
A zsűri különdíját nyerte a székelyudvarhelyi Bálint Arthur Kisvárosi mozi című alkotása a Marosvásárhelyen november 11-én véget ért 15. Alternative Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon. Több, román, magyar és horvát nagyjátékfilmet, illetve dokumentumfilmet is bemutattak a fesztiválon. Színvonalas rövidfilm-áradatot lehetett végignézni a versenyprogramban, melyben szerepelt a szintén székelyudvarhelyi Jakab Ervin Költözés című (a csángó Csűri családról készített) alkotása is. /Katona Zoltán: Bálint Arthur különdíjat nyert. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 13./2007. november 14.
Több europarlamenti képviselő is bírálta Franco Frattini EU-biztost amiatt, hogy a kialakult olasz-román politikai válságban személyi érdekeit helyezte előtérbe. Frattini, a Silvio Berlusconi vezette jobb-közép Forza Italia tagja azt rótta fel Romano Prodi olasz miniszterelnöknek, hogy megszüntette az unióhoz frissen csatlakozott országokból beérkező migrációval szembeni megszorításokat, ami elvezetett a jelenlegi helyzethez. Több felszólaló europarlamenti képviselő rámutatott arra, hogy a migráció az európai munkaerőpiac fejlődését kedvezően befolyásolja, az Olaszországban kialakult szituációt pedig a megfelelőbben kell kezelni. Tabajdi Csaba szerint a romákkal kapcsolatos olaszországi események az uniós szintű kisebbségpolitikai szabályozás megteremtésének sürgető szükségét igazolják. /Részrehajlással bírálták Franco Frattinit az EP-ben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./2007. november 14.
„Most érezzük saját bőrünkön a bővítés előnyeit. (...) Generációk féltett vágya válik valóra. (...) Ugyanakkor mindent meg kell tennünk, hogy ez az övezet minél előbb kiterjedjen a nemrég csatlakozott Romániára és Bulgáriára is. Ez utóbbi esetében – például Erdély esetében – olyan jelentőséggel bír majd a román–magyar határon, amihez foghatót csak a német–francia határfeloldódás kapcsán érezhettek az ott élők. ” – fejtette ki Gál Kinga (EPP-Fidesz) képviselő asszony az Európai Parlamentben, a schengeni övezet kiterjesztéséről folytatott vitán. A 2005. októberi együttes magyar-román kormányülés szimbolikus volt, tavaly már sokkal konkrétabb napirend következett, hogy idénre az egész rutinszerűvé váljék, írta a lap munkatársa. Lehet, hogy a jövőre esedékes törvényhozási választásokon a közös kormányülésekért „felelős” RMDSZ kiszorul a hatalomból, talán a parlamentből is. A két ország összebékülése aligha lehet tartós, ha a belső ellentétek nem rendeződnek. /Szőcs Levente: Rutin? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./2007. november 14.
November 14-én tartja harmadik együttes ülését a román és a magyar kormány. A bukaresti, első közös kormányülést történelminek nevezte a sajtó. Azóta megszokottá vált, hogy évente egyszer magyar és román megállapodásokat ír alá. 2005-ben tíz pontban foglalták össze azokat a prioritásokat, melyeket az elkövetkező évben vállal a két kormány. A második, Budapesten tartott közös kormányülésen tíz, most tizenöt megállapodást ír alá a Tariceanu és Gyurcsány vezette két kabinet. Az előző két ülésen Markó Béla szövetségi elnök még miniszterelnök-helyettesként vett részt a munkában, azóta lemondott. Békéscsaba és Nagyvárad között elektromos távvezetéket, Szeged és Arad között pedig gázvezetéket épít közösen a két ország – állapodtak meg tavaly a kormányok. Ezt a hosszú távú tervek közé sorolták. Az együttes üléseken nem beszélnek az autonómiáról. A kisebbségi törvény téma maradt, de nem valószínű, hogy most erről bővebben tárgyalnának. /Simon Judit: „Bejáratott” közös kormányülés. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./2007. november 14.
November 14-én zajlik Nagyszebenben a harmadik román–magyar együttes kormányülés, szigorú biztonsági intézkedések közepette. Perrel fenyegetőzött, majd a békés megoldás mellett szállt síkra Laurentiu Streza, Erdély ortodox metropolitája az általa vezetett, nagyszebeni székhelyű Gozsdu Alapítvány érdekeinek érvényesítését illetően. Az egyházi vezető azzal vádolta a Tariceanu-kabinetet, hogy nem lép fel elég hatékonyan a Gozsdu Manó, nagyváradi születésű ügyvéd hagyatékát ápoló civil szervezet érdekében. A metropolita azt sérelmezi, hogy a mai együttes kormányülés napirendi pontjai közé a közös román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló egyezmény is bekerült. A Román Ortodox Egyház szerint a jelenleg Nagyszebenben működő alapítvány az egyetlen, amely jogosult a Gozsdu-hagyaték megőrzésére. /Nagy B. István: Egy város, két kabinet. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./2007. november 14.
Konkrét projektek révén kívánják kézzelfoghatóvá tenni az új típusú együttműködési forma eredményeit a ma Nagyszebenben tartandó román–magyar közös kormányülés résztvevői – jelentette ki a budapesti kormány szóvivője. Kérdéses azonban, hogyan lesz képes ezt a Gyurcsány-kabinet keresztülvinni. A magyar diplomácia alig vagy egyáltalán nem hajlandóak konfrontálódni, a jórészt viszonzatlanul maradó gesztuspolitika még mindig elsőbbséget élvez. A kulturális autonómia vagy a Bolyai Egyetem ügye így mellékes témaként sem merül föl. /Balogh Levente: Konkrétumok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./2007. november 14.
Tagadta a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) az Il Secolo XIX olasz napilapban november 12-én megjelent értesüléseket, melyek szerint Romániában al-Kaida-kiképzőtáborok működnének. Az Il Secolo XIX állításaira reagálva a SRI közleményében leszögezte: semmiféle információval nem rendelkezik a kiképzőtáborok létéről. /Terrorista kiképzés Romániában? = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./