udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 7381-7410 | 7411-7440 | 7441-7470 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. december 18.
Egyre több magas rangú bíróról és ügyészről deríti ki a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Bizottság, hogy hajdanában együttműködött a kommunista titkosszolgálattal. A múlt héten született s döntés értelmében a tizenkilenc tagú Legfelső Igazságszolgáltatási Tanács kilenc embere besúgó volt, írta a Romania Libera bukaresti lap. /Kutyára bízták a szalonnát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./2007. december 18.
A magyar kormány 1995-ben december 18-át a Kisebbségek Napjának nyilvánította. Ez alkalomból kerül sor immár harmadik éve a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Nemzetiségi Gálájára, amikor is elismeréseket adnak át azoknak, akik a legtöbbet tették a magyarországi kisebbségek kultúrájáért. Ruzsa János román nemzetiségű néptáncoktató elismerésében részesült a gálán. „Negyvenöt éven keresztül néptáncot oktattam, négyezer gyermeket tanítottam – nyilatkozta Ruzsa. „A kultúrák közötti párbeszéd legalább olyan fontos kérdés, mint a politika vagy a gazdaság egyenesben tartása” – mondta Kishegyi Viktória nemzetpolitikai főtanácsadó, Szili Katalin, országgyűlési elnök szavait tolmácsolva, aki személyesen nem tudott megjelenni. Idén, a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi, kulturális hagyományainak megtartása és továbbörökítése érdekében végzett kimagasló szakmai munkájáért Pro Cultura Minoritatum Hungariae közművelődési díjat és elismerő oklevelet vehetett át Ruzsa János a román, a Martenica Táncegyüttes a bolgár, Nagyné Váradi Anna a cigány, dr. Sokcsevits Dénes a horvát, a Villányi Asszonykórus a német nemzeti kisebbség részéről, az Örmény Katolikus „Fogolykiváltó Boldogasszony és Világosító Szent Gergely“ Lelkészség, a Magyarországi Szerb Színház és a szlovák nemzeti kisebbséghez tartozó dr. Tóth István. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díj a kisebbségi kultúráért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2007. december 18.
Jogi úton orvosolná Kovászna megye tanácsa a Székelyföld feliratú pannó visszahelyezésének ügyét, jelentette be Demeter János, Kovászna megye önkormányzatának elnöke. A múlt héten felszólították az Útügyi Igazgatóságot, egy héten belül állítsa ki az engedélyt az augusztusban eltávolíttatott pannó visszaállításáról, másként beperelik a hivatalt. Az intézmény nem egyezett bele a reklámpannó felállításába. Kovászna megye tanácsa ezért jogi eljárást indított. /Illyés Judit: Útügyet perel Demeter János. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2007. december 18.
Amennyiben a jövő vasárnap szerveznék a helyhatósági választásokat, az RMDSZ jelöltje képtelen lenne visszahódítani a marosvásárhelyi polgármesteri széket. A város közel 50 százalékos magyarságának egy része ugyanis a jelenlegi elöljárónak, Dorin Floreának szavazna bizalmat. Mindez a kolozsvári székhelyű Max Weber Társadalomkutató Központ felméréséből derül ki. A fenti adatokat a közvélemény-kutatás megrendelője, az RMDSZ Maros megyei szervezete nem kívánta nyilvánosságra hozni. Kelemen Atilla elnök csak részeredményeket mutatott be a sajtó képviselőinek. A marosvásárhelyi magyar nemzetiségű választópolgárok szemében Frunda György népszerűbb a polgármesteri székre pályázó Borbélynál illetve Csegzinél. A második helyezést Borbély László miniszter foglalja el, míg a harmadikat Csegzi, a város jelenlegi alpolgármestere. Az RMDSZ marosvásárhelyi választmányában Csegzi 23 szavazatot, Borbély 20-at kapott. Borbély egy idő után újra pályázni akart. „Az egy elhamarkodott, szűk körben hozott döntés volt” – indokolta meg kollégája pálfordulását Kelemen Atilla, Maros megyei elnök, hozzátéve, a jövő év januárjában összeülő Szövetségi Képviselők Tanácsa dolgozza majd ki azt a kritériumrendszert, melynek értelmében az RMDSZ a nagyvárosokban polgármester-jelöltet állít. Csegzi Sándor szerint Kelemen csak azokat az eredményeket hozta nyilvánosságra, melyek Borbély fölényét hivatottak kidomborítani. A Krónika kérdésére, hogy az RMDSZ miért nem hozza nyilvánosságra azt az eredményt is, miszerint a város jelenlegi elöljárója az RMDSZ bármelyik potenciális jelöltjét legyőzné, Kelemen Atilla azzal érvelt, hogy megrendelőként ő dönti el, mit tesz közzé. A Krónika kérdésére, hogy kit tartanak erősebb ellenfélnek, Dorin Florea Csegzit nagyon jó, csapatban gondolkodó embernek nevezte, aki sokat tett a városért. Borbély Lászlót szezonmunkásnak nevezte, aki időnként kirukkol egy-egy új nyilatkozattal. /Szucher Ervin: Vereségre ítélve? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2007. december 18.
Továbbra is Magyari Tivadar vezetheti a Babes–Bolyai Tudományegyetem magyar tagozatát, ha a tagozat vezetőtanácsának döntéseit az egyetem szenátusa is megerősíti. A szociológus 2007 februárjában került a Salat Levente politológus lemondásával megüresedett tagozatvezető rektor-helyettesi tisztségbe. A december 17-i szavazáson egyedüli jelöltként méretkezett meg. Magyari az ötven leadott szavazat közül 39-et kapott. Változás történt a magyar tagozatnak járó másik rektor-helyettesi poszton. Erre a tisztségre a testület Márkus András matematikust, az algebra tanszék vezetőjét választotta. A tisztségből leköszönő Nagy László fizikust a vezetőtanács az akadémiai tanács alelnöki teendőinek ellátásával bízta meg. Szamosközi István pszichológus neve, aki korábban viselte e tisztséget, el sem hangzott a gyűlésen. A magyar tagozatnak járó akadémiai tanácsi tagságra kellett két jelölt közül választania a testületnek. Pozsony Ferenc néprajzkutató és Benedek József versenyét az utóbbi nyerte. A döntéseket egyébként egy olyan testület hozta, amelynek létét hivatalosan nem ismerte el az egyetem szenátusa. Magyari Tivadar ennek ellenére bizakodónak mutatkozott a döntések szenátusi elismertetése tekintetében. „Nem volt még példa rá az egyetemen, hogy a magyar tagozat által jelölt vezetőket akár tanszéki, akár kari, akár egyetemi szinten ne fogadták volna el a román kollégák. Ráadásul Andrei Marga rektorjelölt is azt ígérte, akárkit választanak a magyar oktatók, elfogadja a döntésüket” – nyilatkozta Magyari. /Gazda Árpád: Bizalom Magyarinak. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./ A 61 éves Andrei Marga professzor 1993 és 2004 között két alkalommal vállalt mandátumot a BBTE élén, 1997–2000 között pedig oktatásügyi miniszterként tevékenykedett. 2004 óta az Akadémiai Tanács elnöki tisztségét tölti be. /Nánó Csaba, Pásztor Krisztina: Marga, a nagy visszatérő. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2007. december 18.
Sógor Csaba frissen megválasztott EP-képviselő december 17-én Brüsszelben átvette leköszönő elődjétől, Kónya-Hamar Sándortól a Bolyai Egyetem ügyének európai parlamenti képviseletét. Az ünnepi alkalommal bemutatták a Legyen 2007 VALÓBAN az esélyegyenlőség éve a Babes-Bolyai Egyetemen! című, most megjelent kötetet. A kiadvány az október 9-én az EP-ben a Bolyai Egyetem ügyében tartott közmeghallgatás előadásait és hozzászólásait tartalmazza. A háromnyelvű (angol, magyar és román) kötet 1000 példányban történő megjelentetését az Európai Néppárt (kereszténydemokraták) és az Európai Demokraták képviselőcsoportjának (EPP- ED) anyagi támogatása tette lehetővé. Köszönetül a Bolyai-ügy támogatásáért Kónya-Hamar a kiadvány egy-egy példányát annak a 172 EP-képviselőnek szánta, aki aláírta a Bolyai Egyetem újraindításának szükségességéről szóló írásbeli nyilatkozatot. A fennmaradó példányok jelentős részét utódjára, Sógor Csabára bízta. A volt és a jelenlegi RMDSZ-es EP-képviselők terve, hogy a Bolyai-ügy nemzetközi népszerűsítése érdekében tiszteletpéldányokat juttatnak el azoknak a kisebbségi és nyelvi jogi kérdésekre specializálódott kutatóintézeteknek, amelyek hasznosíthatják a kiadványt. Ugyanakkor a kötet elektronikus formátumban is elérhetővé válik, többek között Sógor Csaba EP-képviselő készülő honlapján. „Örömmel vállalom a Kónya-Hamar Sándor által elkezdett Bolyai-projektsorozat továbbvitelét, hiszen a magyar felsőoktatás kérdése európai parlamenti programom egyik alappillére. A folytonosságot biztosítandó, tavasszal Kolozsváron konferenciát szervezünk, amelyre meghívom a Bolyai-ügyben korábban is vizsgálódó EBESZ képviselőit és a téma nemzetközileg elismert szaktekintélyeit” – fejtette ki Sógor Csaba. /Staféta-átvétel Brüsszelben. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./2007. december 18.
Új perspektívák nyíltak a magyar–román turizmus előtt azzal, hogy Románia az Európai Unió tagjává vált. A programok összehangolását, a közös projektek koordinálását a magyar–román kormányközi vegyes bizottság turisztikai szakbizottsága teszi lehetővé. Ez a szakbizottság december 12–14-e között immár negyedik alkalommal ülésezett, ez alkalommal a Vízaknán, a térség egyik fejlődő üdülő- és gyógyturizmus központjában. Talpas János, a romániai Országos Kutatási és Turisztikai Fejlesztési Intézet vezérigazgatója azt javasolta, hogy a két országban szerzett szakképesítést a felek kölcsönösen ismerjék el akkreditált képzésként. A magyarországi Faluturizmusi Országos Szövetség három tanfolyamot szervezett az elmúlt két évben Kalotaszentkirályon, Krasznán és Parajdon, ahol körülbelül kétszázan szereztek olyan bizonyítványt, amelyet a magyar fél EU-s elismertséggel ad ki. Bukarest nem ismerte el ezt a bizonyítványt. /Tibori Szabó Zoltán: Közös projektekkel a magyar–román turizmus fejlesztéséért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2007. december 18.
Október hatodika nem ünnep! A halált nem lehet ünnepelni! Mégis ünnepnek lehet nevezni. Az aradi tizenhárom tábornok az utódok üdvéért vállalta a mártíriumot. Ezen a gyásznapon nem látni szomorúságot az arcokon! Mindenkit a kegyelet indított ide a Maros-partra. A tiltások korszakában nem hangzottak el itt beszédek, de a némán ölelkező tekintetek többet mondtak, mint a legszebb szónoklatok írta Csép Sándor. Az “Aradi tizenhárom” szoborcsoportja 80 évvel ezelőtti szétverése után újra áll. Szomszédságában felépült a Jelen Ház, az aradi magyar kultúra egyik redivivusza... És közeleg október 23-a. Pár nap múlva, november 4-én újabb nemzeti gyász emléke szakad reánk. Hosszú a kivégzettek és súlyos börtönre ítéltek névsora. Szoboszlay Aladár, báró Huszár József, báró Bánffy István, Ábrahám Árpád, dr. Fantanaru Alexandru, Orbán Károly, dr. Kónya István Béla, Tamás Imre, Tamás Dezső, Lukács István József, Ferencz Béla (Ervin atya)... El lehet hagyni ezt a földet? Ezt a földet, amelyet hazává és otthonná szentel annyi nemes áldozat? /Csép Sándor: Év végi merengő. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 18./2007. december 18.
Az oktatási törvény tervezetének a kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkelyei a normalitás felé tett lépésként értékelhetők. Amennyiben nem módosulnak az előírások, a magyar diákok végre anyanyelvükön tanulhatják az ország történelmét és földrajzát. A következő lépés az lenne, hogy a románok történelméről immár magyarul leadott történelemleckében a diákok ne ütközzenek lépten-nyomon magyargyalázó kijelentésekbe. /Balogh Levente: Normalitás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 18./ A nyilvánosságra hozott, egy hónapig közvitára bocsátott tanügyi törvénycsomag leglátványosabb módosítása a 13 éves kötelező közoktatás. Ennek része lenne az óvodai nevelés is, háromtól hatéves korig. Ezt követi az ötosztályos elemi, majd az általános iskola, kilencedik osztályig. A miniszter szerint az óvodai nevelés kötelező volta nem azt jelenti, hogy a gyereket háromévesen óvodába kényszerítik, hanem azt, hogy az állam biztosít nekik helyet és körülményeket a tanuláshoz. A gimnáziumi felvételi rendszer újítása az, hogy a líceum maga döntheti el, milyen kritériumok alapján választ diákot. /P. K. : Tizenhárom éves oktatás. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ Pásztor Gabriella, az oktatási államtitkár elmondta: a törvénytervezet legfontosabb módosítása, hogy a tanárokat ezentúl az iskolák választják ki. Örvendetes, hogy a törvénytervezet szerint a magyar diákok román nyelv és irodalom kivételével minden tantárgyból anyanyelvükön tanulhatnak és vizsgázhatnak. A tervezet legnagyobb hiányossága, hogy nem keres megoldást a románnyelv-oktatás megreformálására. A tervezet szerint a történelemoktatásnak ezentúl tükröznie kell a kisebbségek történelmét és hagyományait is, ugyanakkor biztosítja, hogy ezt külön tantárgyként oktassák. Mindenki azon a nyelven vizsgázhat, amelyen tanult. /Gyergyai Csaba: Törvénytervezet: anyanyelvű történelemoktatás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2007. december 18.
Több mint két éves elmérgesedett huzavona után, amely 2006 februárjában Kiss László unitárius pap hirtelen, korai halálát is okozta, december 17-én végre jóváhagyták a tordai önálló magyar tannyelvű iskola létesítését. „Köszönettel tartozunk Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkárnak, Matekovits Mihály, a szaktárca Kisebbségi Főosztálya vezérigazgatójának és Máté András-Levente képviselőnek segítségükért. A tordai Jósika Miklós Elméleti Líceum tehát 2008 szeptemberében megnyithatja kapuit”, közölte Ádámosy Klára RMDSZ-es városi tanácsos. /N. -H. D. : Jövőre indulhat a tordai magyar iskola. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2007. december 18.
Varga Attila a legszegényebb RMDSZ-es honatya, vagyonnyilatkozata alapján egyetlen vagyona nem egészen két hektár mezőgazdasági terület. Kelemen Atillának több hektár mezőgazdasági területe és egy traktora is van, de nem képes kihozni semmit a földből, vagyonnyilatkozata szerint. Olyan honatya is van, aki esetleg hajléktalan maradhat, ha nem fizeti majd a parlament a lakbérét: Kelemen Hunor nem rendelkezik ingatlantulajdonnal. 80 ezer lejes letéttel és 1,8 millió lejes cégrésszel rendelkezik. Több RMDSZ-es képviselőneek nincs gépkocsija, Seres Dénesnek például csak traktora van. Az RMDSZ-es honatyák közül kiemelkedő vagyona Verestóy Attilának és Frunda Györgynek van. /Isán István Csongor: Ki a legszegényebb honatya? = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2007. december 18.
December 17-én tartotta alakuló ülését tartotta Sepsiszentgyörgyön a Kovászna Megyei Gazdasági és Területfejlesztési Egyesület (ADETCOV). A következő napokban benyújtják a bíróságra az ADETCOV bejegyzéséhez szükséges dokumentációt. A megyei gazdasági és területfejlesztési egyesülethez való csatlakozásról eddig harminchét önkormányzat döntött. A városok közül csak kettő lesz tagja az ADETCOV-nak: Sepsiszentgyörgy és Kovászna. Kézdivásárhely, Barót és Bodzaforduló még nem csatlakozott az egyesülethez. A közhasznú társaság elsősorban a híd szerepét kívánja betölteni az önkormányzatok és azon fórumok között, amelyeknél európai uniós támogatásokra lehet pályázni. /Farcádi Botond: Megalakult a fejlesztési egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 18./2007. december 18.
Nem lehet egyenlőségjelet tenni minden fedőnevet viselő jelentéstevő közé. A családja miatt megzsarolt ifjú, vagy a börtön kínjait elviselni már képtelen elítélt és az önszántából jelentgető besúgóvá vált törtető között óriási a különbség. Szükség van a kutatásra, akkor is, ha az igazság fájdalmas lehet. A legnagyobb megrázkódtatást a Stefano Bottoni kutatásai nyomán nyilvánosságra került Szilágyi Domokos dosszié jelentette. A költő, a rendkívüli formaművész megmaradt, a nemzeti hős eltűnt. Egy egész közösség megszenvedte a hiányt. Kérdés, hogy csak azokat az informátor-listákat teszik elérhetővé, amelyekben számukra már érdektelen nevek szerepelnek? Az utóbbi hónapok hozadéka, hogy a megfigyelők szervezetüket tovább működtetik. Mára nem az információszerzés a fontos, a besúgó ügynök helyét a befolyásolási ügynök foglalta el. Kísért a gyanú, hogy a hajdani jelentéstevők bármikor hadrendbe állíthatók. /Németh Júlia: Miért? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2007. december 18.
December elsejétől Balázs Attila színművész vette át öt évre a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház vezetését. Az új direktor „Új kezdet a magyar színházban” címmel, az intézményt fenntartó polgármesteri hivatallal közösen szervezett sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy első saját terve egy vidám zenés játék, a Bolondos ünnep, amelynek rendezője maga a társulat. Ebben az előadásban minden színész azt teszi, amit szeret: énekel és játszik. Szeretné elérni, hogy a színházban közvetlenebbek legyenek az emberek egymással. /Pataki Zoltán: Új színikezdet Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2007. december 18.
Öt évvel ezelőtt, december 17-én indult Marosvásárhelyen a Belvárosi szerdák beszélgetéssorozat, a mostani jubileumi alkalommal a vásárhelyi rádió „közösségépítő” műsorainak szerkesztői beszéltek munkájukról. Tóth Béla rádióriporter és Sebestyén Péter plébános osztották meg a jelenlévőkkel rádiós tapasztalataikat. Az est házigazdája, a rendezvények szervezője, Markó Enikő volt. Tóth Béla az évtizedek során számos úgynevezett rázós témát fogott „mikrofonvégre”, számos magas közjogi méltósággal készített interjút. /Király K. László: Lélekszó az éterben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./2007. december 18.
Kulcsár Gabriella hozzáértő irányításának köszönhetően születésnapján emlékeztek Kodály Zoltánra a kolozsvári S. Toduta Zeneiskola diákjai, tanárai és a líceum dísztermét megtöltő közönség, mondta el Tóth-Guttman Emese, a Romániai Dalosszövetség elnöke. Az emlékest az ősszel alakult Kolozsvári Magyar Pedagógusok énekkarának fellépésével zárult. /N. -H. D. : Újra zenélt Kolozsvár. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2007. december 18.
Rendkívüli koncertet tartott december 17-én a Csíki Kamarazenekar, Kodály Zoltán és Kálmán Imre születésének 125. évfordulója tiszteletére. Az ünnepi alkalomból nagy összetételű – 45 tagú – zenekar a sepsiszentgyörgyi Georgius Kamarazenekar közreműködésével előadta Beethoven 5. szimfóniáját, és részletek csendültek fel Kodály Zoltán és Kálmán Imre operettjeiből. /Koncert Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 18./2007. december 18.
Tizenöt éves a Duna Televízió. Az évforduló alkalmából gálaműsort tartottak Budapesten, a Nemzeti Színházban. Közjogi méltóságok, neves közéleti személyiségek, diplomaták, művészek is megtisztelték jelenlétükkel a rendezvényt. Sólyom László köztársasági elnök szerint a magyar nemzetet több országban élő, több központú, regionális, kulturális nemzetként kell felfognunk. Ezért még fontosabb a Duna Televízió hivatása, közvetítő szerepe, hiszen a nemzettudatnak legalább annyira szüksége van a határon túlról az anyaországba irányuló információra, mint az innen kifelé közvetítettre. A Duna TV ebben az értelemben világadó. Küldetése egyértelmű: az összmagyarság szolgálata, az összetartozás erősítése. Cselényi László, a műholdas közszolgálati csatorna elnöke úgy vélte, hogy a Duna Televízió túl van a gyermekbetegségeken. Az elnök szerint a Duna Tévé példát mutat közszolgálatiságból. Az elmúlt másfél évtizedben nem távolodott el alapvető céljától. „A körülmények változtak csupán. Az induláskor a határon túli magyarság ünnepelte a csatornát, hiszen szinte csak így jutott el hozzájuk az anyaország kultúrája. Ma már, a kábelrendszernek köszönhetően, egy egyszerű erdélyi család is számos magyarországi csatornát nézhet, ezek között az élen lenni nagy dicsőség. Statisztikai adatok igazolják, hogy a legnépszerűbb hazai kereskedelmi tévék is mögöttünk vannak a határon túli rangsorban. Ezenkívül a hazai nézettség is megnőtt, sokan a Duna Televíziót tartják a közép-európai kultúra egyik legfontosabb közvetítőjének. ” /B. D. : A világ magyar tévéje. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./2007. december 18.
Megalakulása óta a Kolozsvári Református Kollégium karácsony előtt minden évben hangversenyt rendez a Farkas utcai református templomban. Idén a műsor első felében Csiha Kálmán püspökre emlékeztek énekkel és szavalatokkal. A második részben a karácsonyváró hangulathoz illő darabokat adtak elő. /Nagy-Hintós Diana: Kollégiumi karácsonyi hangverseny. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 18./2007. december 18.
December 15-én tartották a marosvásárhelyi Serafim Duicu Gimnázium által szervezett anyanyelvi vetélkedő körzeti szakaszát, Babos Ibolya tanítónő volt a játékszervező. A verseny győztesei részt vesznek a január 26-án sorra kerülő városi szakaszon, amelyet március 25-én Maros megyei szintű megmérettetés követ. Az országos szakaszon csak olyan gyerekek versenyezhetnek, akik rendszeresen beküldték a Napsugár Szólj szám című rovatában szereplő nyelvi fejtörők megfejtéseit. A vetélkedő lényegét Babos Ibolya tanárnő így foglalta össze: A minden évben sorra kerülő megmérettetés legfőbb célkitűzése a gyerekek önazonosságtudatának erősítése a globalizáció világában. Ezért is választottak mottóul Illyés Gyula idézetét: ,,Nyújtsuk magasra örökségünk szép darabjait, s aztán ne szégyelljük. ” /Nagy Székely Ildikó: ,,Nyújtsuk magasra, s aztán ne szégyelljük” = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./