udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 7411-7440 | 7441-7470 | 7471-7500 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. december 19.
Az új ukrán–magyar kishatárforgalmi egyezmény alapján kiadott első kishatárforgalmi engedélyeket személyesen nyújtotta át december 18-án Göncz Kinga külügyminiszter az ungvári főkonzulátuson. „A magyar kormány arra törekszik, hogy a schengeni rendszerhez való csatlakozás minél kevésbé jelentsen akadályt a Kárpátaljával, Ukrajnával való kapcsolattartásban, a könnyítések egyike a kishatárforgalmi engedély is” – nyilatkozta a külügyminiszter. A Külügyminisztérium tájékoztatása szerint a határ ukrán oldalán mintegy 400-500 ezer embert érint a kishatárforgalmi egyezmény, köztük a közel 170 ezer fős kárpátaljai magyarság mintegy 90 százalékát. A kijelölt határövezetben élők a vízumhoz képest könnyített feltételekkel igényelhetik a határövezetben való tartózkodásra feljogosító engedélyt. Az engedély díja húsz euró. /Ungvárra nyitott Magyarország. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2007. december 19.
Kolozs megyei RMDSZ-es tisztségviselők értékelték az évet Kisbácsban, a szövetség kampánykaravánjának körútján. Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke sikeresnek tartja a 2007-es évet, mert a megyei tanácsosok jóvoltából sikerült több téren is támogatást biztosítani a közösség számára. A Szilágy megyével közös, összesen 90 millió euró értékű vízhálózat-korszerűsítési projektet az Európai Bizottság strukturális alapjaiból finanszírozzák. A Bánffy palota renoválása 10 millió euróba kerül, számítanak az unió pénzügyi segítségére. A Kolozs megyei sósfürdők korszerűsítése szintén európai pénzalapokat felhasználva valósulna meg. Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő: nem mond le az önálló állami magyar nyelvű egyetem létesítéséről. Máté András parlamenti képviselő: számára a legnagyobb eredmény a kétéves „küzdelem” után sikerre vitt tordai önálló magyar iskola ügye. Jövőre azt szeretné, ha megoldódna a bánffyhunyadi önálló magyar iskola helyzete is. Hegedűs Lajos alprefektus: az elmúlt évben legnagyobb szakmai teljesítményének tartja, hogy a Kolozs Megyei Egészségügyi Biztosító élén sikerült az intézmény működését ésszerűsíteni. Ádámosy Margit tordai RMDSZ-elnök: már a minisztérium is aláírta a tordai önálló magyar iskola engedélyezését. Sikerült megoldani a református egyház épületének visszaszolgáltatását. Deák Ferenc kisbácsi RMDSZ-elnök: egyik eredményük a Kisbácsi Hagyományőrző Tánccsoport részvétele a szórványkaravánban, amelynek során Erdély mintegy 35 településén léptek fel a táncosok. László Attila, Kolozs megyei RMDSZ-elnök: az oktatás területén a legnagyobb sikernek a tordai iskola ügyét könyveli el. Elérték azt, hogy a központi, a megyei és a helyi kormányzásban való jelenlétüknek köszönhetően megyei szinten több mint 15-szörösére nőtt a települések költségvetése. A harmadik legnagyobb megvalósításuk a Paprika Rádió, amely közel hat hónap alatt Kolozsvár második leghallgatottabb kereskedelmi rádiójává vált. A Közlap által sikerült rendszeres tájékoztatási csatornát kialakítanunk Kolozs megye magyarságával. Ez a kiadvány olyan tájékoztató szerepet vállalt fel, ami a napilapokból kimarad. Eljuttatják minden magyarlakta településre. /RMDSZ-es tisztségviselőink évértékelése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2007. december 19.
Éppen tizennyolc esztendeje annak, hogy Temesváron kezdetét vette a fegyvertelen ellenállás, írta Tőkés László. Az istentelen és emberellenes kommunista diktatúra elleni bátor fellépés a temesvári református közösség számára elsősorban nem politikai, hanem erkölcsi ügynek számított. Románia csak azáltal válhat igazán európai országgá, hogyha hű marad „Temesvár szelleméhez”, hogyha végérvényesen leszámol a kommunista, nacionalista múlt visszahúzó örökségével, hogyha a demokratikus rendszerváltozást hitbeli, erkölcsi megújulása által teszi teljessé. /Tőkés László: Tizennyolc eves a temesvári fegyvertelen ellenállás. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 19./2007. december 19.
Az Erdélyi Magyar Ifjak nagyváradi szervezete december 6-án tüntetést szervezett Nagyszalontán a tiszteletbeli szlovák konzulátus épülete előtt. A tüntetésen Nagy József Barna nagyváradi EMI-elnök köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, december 5-én szerettek volna tüntetni, de azon a napon nem volt fogadóóra a konzulátuson. 2004. december 5-én a csak nevében magyar kormány kampányának következtében sikertelen lett a magyar állampolgárság visszaadásáról szóló népszavazás. Számunkra azóta ez a nap nem a széthúzás, ellenkezőleg, az összetartozás napja, hangsúlyozta. Csomortányi István, nagyváradi EMI-alelnök ismertette a Benes-dekrétumok történetét, a „reszlovakizálást”, valamint a jelenlegi magyarellenes jelenségeket. Barta Béla elnökségi tag a törvényekből olvasott fel néhányat, majd Nagy József Barna olvasta fel azt a felhívást, amelyet eljuttatnak a szlovák kormánynak, európai képviselőknek, sajtónak stb. Nagy hangsúlyozta, hogy a Benes-dekrétumok ez évi megerősítésében súlyos felelőssége van a magyarországi kormánynak is, melynek a lehető legerélyesebben fel kellene lépnie a határon túlra szakadt magyarok védelmében. A megmozdulás végén szerették volna átadni felhívásukat a konzulnak, de a hivatalos fogadóóra ellenére sem nyitották ki az ajtót, nem vették át a felhívásukat. A barátságtalan gesztus után a polgármesteri hivatalba mentek át, hogy nekik is átadják felhívásukat, illetve felkérjék őket arra, hogy továbbítsák azt a konzulnak. Az RMDSZ-es alpolgármester fogadta a küldöttséget, de ellenséges volt velük. Többek között azt rótta fel az EMI-seknek, miért nem írták meg román és szlovák nyelven is felhívásukat. Erre elmagyarázták a tisztségviselőnek, hogy Európában a magyar is egyenrangú nyelv az említettekkel, és ő, mint a város magyar alpolgármestere minősíthetetlenül kezeli az egész ügyet. A tiltakozáson a helybeliek mellett a Magyar Polgári Egyesület nagyváradi küldöttsége is részt vett. /(emi): Tiltakozás a Benes-dekrétumok ellen Nagyszalontán. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), dec. 19./2007. december 19.
Verespatak múltja, jelene, jövője című vándorkiállítás nyílt december 17-én az Európai Parlamentben (EP). A Becsey Zsolt Fidesz-es és Kónya-Hamar Sándor volt RMDSZ-es EP-képviselő közös projektjeként létrejött kiállítás felvételein bemutatják a bányászati tervek által érintett természeti tájat, annak ma még szinte érintetlen szépségét. Az Európai Bizottság szorgalmazza a cián-technológia bányászati alkalmazásának betiltását az Unió területén, az EP-ben pedig jelenleg is folyamatban van egy azonos tárgyú írásbeli nyilatkozat aláírásgyűjtő akciója. /Vándorkiállítás az EP-ben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2007. december 19.
Magyarországi, illetve kárpátaljai nagyvárosokban végzik az ünnepi bevásárlást a határ menti megyékben élő román állampolgárok, akiket elsősorban a karácsonyi akciós árak és a jobb minőségű termékek vonzanak külföldre. A mostanihoz hasonló, Magyarországra irányuló vásárlódömping jobbára csak a nyolcvanas években volt tapasztalható, amikor a romániai áruínség miatt Erdélyből az anyaországba volt kénytelen átjárni a lakosság. Később, a Magyarország 2004-es EU-csatlakozását követő időszakban onnan jártak át Erdélybe vásárolni. /Babos Krisztina: Kapósabb a magyar áru. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2007. december 19.
December 18-án, a kisebbségek napján zárta a közép-, kelet- és dél-európai interetnikai kapcsolatok regionális központja (PER) a Sokféleség – esély a jövőért című rendezvénysorozatát Bukarestben, amelyet a kormánnyal közösen szerveztek a fiatalok kisebbségekkel kapcsolatos ismereteinek bővítése céljából. Ennek keretében képzőművészeti versenyt szerveztek líceumi diákok számára, sor került egy rádiós kampányra, Románia interkulturális térképének megrajzolására és egy újságírói versenyre is. Ez utóbbi fődíját a bukaresti Új Magyar Szó és a Cotidianul napilapok kapták. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a 2007. évi Kisebbségekért Díjat december 18-án adta át. A 16 kitüntetett között volt Béres András, a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektora, kisebbségpolitikus, Czeglédiné Gurzó Mária, a gyulai Nicolae Balcescu Gimnázium igazgatója, továbbá a marosvásárhelyi Lazarenum Alapítvány és Szegedi László kőhalmi református lelkész is. /K. Gy., P. K. : Díjazott kisebbségek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2007. december 19.
A romániai nemzeti kisebbségek napját, valamint fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte december 18-án az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala. A Markó Attila államtitkár által vezetett intézmény a kettős ünnepség alkalmával kitüntette mindazokat, akik az elmúlt évtizedben jelentős mértékben hozzájárultak a nemzeti kisebbségek jogainak elnyeréséhez, érvényesítéséhez. Markó Béla volt miniszterelnök-helyettes mellett emlékplakettet vett át Victor Ciorbea volt miniszterelnök, akinek kormányzása idején alakult meg a kisebbségi minisztérium. A kitüntetettek között szerepel valamennyi volt miniszterelnök 1996-tól napjainkig, valamint Tokay György és Eckstein-Kovács Péter volt miniszter is. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kitüntetését Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője vette át. /Kitüntették egymást. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./2007. december 19.
A Temesvár Társaság székhelyén megtartott sajtókonferencián Fesan Puiu Nicolae miniszteri rangú államtitkár nyilvánosságra hozta az első (ál)forradalmároknak a névjegyzékét, akikről A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság (CNSAS) megállapította, hogy együttműködtek a politikai rendőrséggel. Kilenc álforradalmárt lepleztek le, közülük ötöt 1989–90-ben hősi halottnak nyilvánítottak! /Pataki Zoltán: Öten közülük hősi halottak! Öten közülük hősi halottak! = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./2007. december 19.
Eltelt egy év, és ezalatt semmi sem történt – vetette a Szövetség a Székelyföldért Egyesület bejegyzésével megbízott Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester szemére Borboly Csaba, a Hargita megyei tanács alelnöke. Albert Álmos visszautasította a vádakat. /Illyés Judit: Széthúzás a Székelyföldért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2007. december 19.
Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter büszke a tárca idén nyújtott legnagyobb teljesítményére, a 3,7 milliárd eurós uniós támogatást jelentő Regionális Operatív Program elindítására. A városok fenntartható fejlődését támogató pályázás kritériumrendszere egészen friss, és a következő hét évben több mint 1,3 milliárd euró fordítható ilyen beruházásokra. /Mihály László: Borbély büszke 2007-re. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2007. december 19.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének liberális frakciója feltétel nélkül támogatja Frunda Györgyöt, hogy elnyerje a jogi bizottság elnöki tisztségét, erősítette meg Eörsi Mátyás, az ET parlamenti közgyűlés liberális frakcióvezetője. Eörsi hangsúlyozta: nemcsak ő támogatja a szenátor jelölését, hanem az egész szabadelvű csoport, ugyanis Frunda „az emberjogi kérdésekben, minden esetben kimagasló teljesítményt nyújtott”. /Simon Judit: Eörsi: a liberálisok is Frundát támogatják. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2007. december 19.
A magyarországi Liga szakszervezet beszüntette a sztrájkot, miután az Országgyűlés december 17-én elfogadta az egészségbiztosítási törvényt. Gaskó István Liga-elnök elmondta: azért döntöttek a sztrájk beszüntetése mellett, mert az Országgyűlés döntése megértette velük, hogy annál a kormánynál, amely ezt a szégyenteljes döntést vállalta, a szakszervezeteknek esélyük sincs céljuk elérésére. Felkérik a köztársasági elnököt, hogy éljen alkotmány biztosította jogával az egészségbiztosítási törvénnyel kapcsolatban. A szakszervezetek egyúttal az Alkotmánybírósághoz fordulnak, valamint ügydöntő népszavazást is kezdeményeznek, hogy megakadályozzák a magántőke bevonását az egészségbiztosítás rendszerébe. /Ismét járnak a vonatok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2007. december 19.
Rangos helyre, a Farkas utca 4. szám alá költözött a Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetem keretében 1991 óta működő Színháztudomány és Televízió Kar. A december 18-án tartott székhelyavatón a színis diákok karneváli hangulatot teremtettek. Az új épület bejárása is rendhagyóan zajlott, minden teremben, s a folyosókon is mindenütt mini-előadások, jelenetek zajlottak. Végül Bács Miklós osztálya lépett fel: a IV. éves színinövendékek előadását tekinthették meg a résztvevők. A következő egyetemi félévben a televíziós médiaképzés számára kialakított műhelyeket is átadják. /Új székhelyen a Színháztudományi Kar. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./2007. december 19.
A közoktatási törvény módosításai értelmében a magyar diákok, de az anyanyelvükön tanuló más kisebbségiek is, a román nyelv és irodalom kivételével, anyanyelvükön tanulhatnak és vizsgázhatnak minden tantárgyból. A törvény viszont nem tartalmaz javaslatot a románnyelv-oktatás megreformálására. Fontos, hogy az egy hónapos közvitára bocsátott törvénytervezethez minél többen hozzászóljanak, mutatott rá Matekovits Mihály, a tanügyi és kutatási tárca nemzeti kisebbségek oktatásáért felelős vezérigazgatója. Újítás, hogy a nemzeti kisebbségek történelmét is tükrözi a nemzeti kisebbségeknek előkészített tananyag. /Pásztor Krisztina: Többet, korábbról magyarul. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./2007. december 19.
Elfogadhatatlannak tartja jelenlegi formájában a bemutatott tanügyi törvénytervezetet Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke. Bejelentette, január 25-éig benyújtják tiltakozásukat az Oktatási Minisztériumhoz, mivel az új jogszabálytervezetbe nem került be, hogy a kisebbségben élő magyarok számára a román nyelvet idegen nyelvként, sajátos tantervvel és tankönyvekkel tanítsák az iskolában. A törvénytervezet ellen már októberben is szót emelt a szervezet, mivel véleményük szerint az diszkriminatív a nem román anyanyelvű tanulókkal szemben. /RMPSZ: rossz a törvénytervezet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2007. december 19.
Évértékelőt tartott december 18-án Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Burus Siklódi Botond főtitkár, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatója. A fiatal pedagógusokra való hangsúlyosabb odafigyelés, arányuk növelése a szövetség vezetésében – ez is célja az RMPSZ-nek. A Bolyai Nyári Akadémia szakmai programjának megújítása mellett voksol az RMPSZ vezetősége. Az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza is kínál olyan informatikai továbbképzést, amely kreditpontokat biztosít. A tehetséggondozás egyik pillére a szövetség által évente odaítélt Mákvirág-díj, a szovátai Teleki kert pedig erdei iskolák szervezésére ad lehetőséget. Szintén a szövetség biztosít évente 100–200 diáknak nyaralást Zánkán és a Velencei-tónál. A következő év elején európai uniós pályázatok írására hirdettek tanfolyamot kétszer 25 órás képzés keretében, a tankönyvszerzőknek pedig kolozsvári és budapesti képzést kínál a szövetség. Burus Siklódi Botond az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza igazgatójaként ismertette azt a beruházást, amelynek során egy 60 és egy 160 személyes konferenciateremmel, hat vendégszobával és két apartmannal bővül a pedagógusok háza, az épület régi részét pedig felújítják. Az épület átadását szeptemberre várják. /Takács Éva: A fiatal pályatársakra figyelnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./2007. december 19.
„Féligazságok kimondásával nem mondunk igazat, sőt közel állunk a hazudozáshoz. Így járt el hétfőn Kelemen Atilla megyei RMDSZ-elnök is velem szemben, amikor kiragadott és a sajtó elé tárt bizonyos részeket az általa és Borbély László által megrendelt közvélemény-kutatásból. Úgy érzem, akciójával nem személyesen engem, hanem a saját szervezetének a jelöltjét szabotálja” – nyilatkozta a Krónikának Csegzi Sándor. Marosvásárhely jelenlegi RMDSZ-es polgármesterjelöltje azok után lendült ellentámadásba, hogy Kelemen a Max Weber Társadalomkutató Intézet készítette felmérésnek csak azokat az adatait hozta nyilvánosságra, amelyek a jelenlegi alpolgármester hátrányát hangsúlyozzák a városvezetésre szintén pályázó Borbély Lászlóval szemben. Csegzi megjegyezte, hogy a marosvásárhelyi RMDSZ-választmány nyári ülésén – még a szavazást megelőzően – mindkét fél megígérte, hogy vereség esetén támogatja a nyertest. Kelemen Atilla nem reagált Csegzi felvetéseire. /Szucher Ervin: Csegzi Sándor úgy érzi, az RMDSZ szabotálja őt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2007. december 19.
Tisztújító közgyűlés összehívását kezdeményezte a Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsa az RMDSZ több helyi szervezeténél – számolt be Petres Sándor a hét végén, zárt ajtók mögött tartott Területi Küldöttek Tanácsának (TKT) üléséről. „Nem rajtunk múlott a választás sikere” – állapította meg a területi szervezet elnöke az EP-képviselőválasztás kapcsán. Mivel Gyergyói-medencében az EP-választáson az RMDSZ alulmaradt a független jelölttel szemben, Petres Sándor bizalmi szavazást indítványozott önmaga ellen. A TKT túlnyomó többsége bizalmat szavazott az elnöknek, ugyanakkor tisztújítást javasoltak Gyergyóújfaluban és Gyergyócsomafalván, ahol a helyi szervezeteknek még elnökük sincs, Gyergyószentmiklós, Gyergyóditró és Gyergyóalfalu esetében pedig javaslatként hangzott el a tisztújítás lehetősége. „A gyergyói TKT ugyanakkor elutasította az egységes megyei szervezet létrehozását célzó kezdeményezést, mivel ily módon nehézkessé válhat a kapcsolattartás a tagsággal, és a döntéshozatal távolabb kerül a helyi szervezetektől” – összegezte a beszámolót Petres Sándor. /Jánossy Alíz: Tisztújítás a gyergyói RMDSZ-ben. = Krónika (Kolozsvár), dec. 19./2007. december 19.
Magas a nemzeti kötődés nélküliek aránya Magyarországon és Szlovákiában, az erdélyiek esetében viszont még az egy százalékot sem éri el. Van, aki csak legyint, van, aki okádást színlel, amikor valahol elhangzik: templom és iskola. Pedig a két intézmény közti kapcsolat, a hozzájuk fűződő közösségi viszony valójában meghatározza a nyelv- és identitásvesztés mértékét, illetve az önazonosság fokát, szögezte le Ambrus Attila. Manapság számos divatos társadalomtudós azt hangoztatja, hogy nincs lényeges kapcsolat az anyanyelv és az identitás között. Az anyanyelv elvesztése, a nyelvcsere távolról sem akkora gond, mint egyesek hiszik. A divatos szociológusokkal ellentétben az erdélyi magyar egyházak képviselői azt vallják, a vallásnak mint fontos értékek (köztük az anyanyelv) megjelenítőjének, szerepe van az identitás kialakításában, megőrzésében. – Elhallgatnak a harangok, elhallgat az iskolacsengő, ezért az anyanyelvi oktatás biztosítása a református egyház prioritásai közé tartozik, figyelmeztetett Szegedi László, a brassói egyházmegye esperese, azon a kőhalomi tanácskozáson, amelyen az egyház és iskola közös szolgálatának feladatait, lehetőségeit térképezték fel. Egyre kevesebb pedagógus vállalja az értelmiségi sorsot falun. „Az egyházaknak szerepet kell vállalniuk az anyanyelvi oktatás anyagi feltételeinek biztosításában” – szögezte le Szegedi László, aki lakásában, parókiáján harminc középiskolás diáknak nyújt ingyenes szállást és ellátást. Ki kell építeni a Bukarest–Négyfalu–Brassó–Kőhalom–Segesvár–Medgyes–Nagyszeben tengely mentén a szórványiskola- és szórványkollégium-hálózatot. /Ambrus Attila: Egy közhely rehabilitálása. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./