udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
7627
találat
lapozás: 1-30 ... 931-960 | 961-990 | 991-1020 ... 7621-7627
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2007. február 16.
Lippán az olvasókör február 14-én tartott ülésén Regéczy Szabina Perle mutatta be legújabb kötetét /Üzenet egy más világból/ és verseiből olvasott fel. /Sikeres bemutatkozás. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 16./2007. február 16.
Jó pár éve nem voltak annyian marosvásárhelyi könyvbemutatón, mint február 14-én a Kultúrpalotában. A budapesti Közdok Kiadó két új, marosvásárhelyi kötődésű kötetének bemutatóján számos érdeklődő állva hallgatta végig a rendezvényen elhangzottakat. A bemutatott könyvek két marosvásárhelyi képzőművészről szólnak – Hunyadi László szobrászművész életpályáját Nagy Miklós Kund szerkesztette kötetbe Hunyadi László művészete címen, míg a másik kötet Novák József „címerművész” munkáit tartalmazza. Nagy Zoltán, a Közdok Kiadó igazgatója kifejtette, évek óta azon fáradoznak, hogy mindent megtegyenek a határon túli magyarságért, ezért hozták létre a kiadót és a budapesti Székely Házat is. – Semmi rokoni szál nem fűz Erdélyhez, de annál mélyebbek a lelki gyökerek – mondta az igazgató. Pál-Antal Sándor történész, főlevéltáros méltatta a Novák József munkáit tartalmazó kiadványt. A kötet címe – Üzenet Erdélyből – Novák József különböző kiállításainak címe volt. A kötet a művész heraldikai munkásságának gyűjteménye. A rendszerváltás után nekifoghatott az anyaggyűjtésnek. Erdély, majd Marosvásárhely címerével kezdte. Következtek a vármegyék és a nemesi családok címerei. Az eleddig utolsó, tavalyi vásárhelyi kiállításán már címerrajz-sorozatát mutatta be. /Nagy Botond: A művész most Erdélyből üzen... = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./2007. február 16.
Cseke Gábor legújabb verseskötetében /Lírai tőzsde, Fontos versek. Irodalmi Jelen Könyvek, Arad, 2006./ többnyire kortárs magyar költő pályatársaival mérkőzik, s írja meg magára szabott változatait. /Kristó Tibor: Cseke Gábor lírai tőzsdéje. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./2007. február 17.
Kevés az esélye annak, hogy az EP-választásokon új választási törvény szerint szavazzunk – jelentette ki Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor. Traian Basescu elnök ugyanis referendumot kezdeményezett a jelenlegi választási rendszer módosítására: a listás szavazás helyett az egyéni választókerületek bevezetését szorgalmazza. Az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeinek listája körül változatlanul ingatag a helyzet, hiszen változatlanul tisztázatlan, hogy Tőkés László RMDSZ-listán indul-e vagy sem. Ha a református püspök RMDSZ-listán indul, elegendő szavazat gyűlhet össze ahhoz, hogy egy harmadik magyar jelöltet is Brüsszelbe juttasson az RMDSZ – mutatott rá Eckstein-Kovács Péter. /Kiss Bence: Eckstein-Kovács Péter: Tőkés növelné az RMDSZ-lista esélyét. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./2007. február 17.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa által korábban hozott, az európai parlamenti választási lista rangsorolásáról szóló határozat jóváhagyása a fő napirendi pontja a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) és Szövetségi Egyeztetető Tanács (SZET) február 17-én, Marosvásárhelyen zajló együttes ülésének. Az SZKT-nak reagálnia kell a hozzá címzett felhívásokra. Az Erdélyi Református Egyházkerület Elnöksége és az Esperesek Kollégiuma felhívásukban arra kérik a testületet, hogy találják meg a közös EP-lista állítás lehetőségét, és a választásokon függetlenként induló Tőkés László püspököt tegyék a biztosan befutó második helyre. Hasonló felkéréssel fordult Markó Bélához és az RMDSZ csúcsvezetéséhez címzett levelében több magyarországi közéleti személyiség is. A felhívást aláírók – többek között Mádl Ferenc és Szűrös Mátyás volt államfő, Vízi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Martonyi János volt külügyminiszter és Csoóri Sándor író – úgy vélik: az EP-választás jó alkalom lenne arra, hogy a romániai magyarok szavazóerejét, súlyát az RMDSZ megerősítse Tőkés László személyével. Úgyszintén felhívást intézett az RMDSZ országos vezetéséhez az RMDSZ Nemzetépítő Platformja. Vekov Károly platformvezető a közleményben leszögezte: tekintettel arra, hogy az erdélyi magyarság egy része RMDSZ-en kívüli szervezeteket támogat; emiatt nem tartja az egész közösség szempontjából reprezentatívnak az RMDSZ-es EP-listát. Felkérik az RMDSZ vezetőségét és az SZKT-t, hogy úgy módosítsák az EP-jelöltlistát, hogy a második helyen az RMDSZ-en kívüli politikai szervezetek által közösen jelölt személy szerepeljen. Súlyos hibának és zsarolásnak nevezte Markó Béla szövetségi elnök a református egyház vezetőinek állásfoglalását. Markó közölte, az RMDSZ álláspontja nem változik: a Szövetség továbbra is fiatal, tettrekész, felkészült politikusokat kíván az Európai Parlamentbe juttatni, Nagy Zsolt például 36, Winkler Gyula 43, Korodi Attila pedig 30 éves – tette hozzá az elnök. /Markó: Nem változik az RMDSZ véleménye az EP-lista ügyében. Marosvásárhelyen ülésezik ma az SZKT és a SZET. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./2007. február 17.
Tőkés László kilép a kolozsvári RMDSZ-szervezetből, és átigazolását kéri a temesvári szervezetbe, amely szerinte „az idők folyamán mindig nyitottságával tűnt ki a szövetség gyakori pártos elhajlásaival és torzulásaival szemben”. Tőkés László közleményében leszögezte: mind az RMDSZ kolozsvári szervezetének tagja, mind független európarlamenti képviselőjelölt így kívánja kifejezni tiltakozását az RMDSZ Kolozs megyei szervezete „pártos, önkényes és méltánytalan magatartása ellen”. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: nagyon sajnálja, hogy Tőkés László átigazol a temesvári szervezetbe. /P. A. M. : Temesvárra igazolt át Kolozsvárról a püspök. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./2007. február 17.
A sepsiszentgyörgyi státusirodában nem gyűjtenek aláírást az RMDSZ támogatására, erről döntött a területi szervezet vezetősége – jelentette be Márton Árpád ügyvezető elnök. Kifejtette, ezt az elmúlt napokban kirobbant botrány és a félreértések elkerülése végett rendelték el. /Farkas Réka: Nem kötelező aláírni (Szigorított az RMDSZ). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./2007. február 17.
Tavaly március 15-én Budapesten a magyar kormányfőt a Nemzeti Múzeum előtti házak tetején lapító lesipuskások védték a „terroristák támadásától”. Az országgyűlési választási kampányban az illetékesek más fogáshoz folyamodtak: az állították, hogy szlovák terroristák esetleg robbantásos merényletekkel zavarják meg nem csupán a két kormánypárt, hanem az ellenzéki pártok választási gyűléseit is. Azután ez az egész a feledés homályába merült. A magyarországi parlamenti választásokat a kormányoldal megnyerte. A választók egy részének szeme a balatonőszödi „bátor beszéd” nyilvánosságra kerülése után nyiladozni kezdett. A kormányoldal lezárhatta a Kossuth teret. Az október 23-i durva rendőrterror – amikor az azonosító név és szám nélküli rendőrök békés sétálókat bántalmaztak – a „demokratikusan megválasztott kormány teljességgel jogos önvédelme” volt. Hálából a budapesti rendőrfőkapitányt kitüntették. Az ellenzék a hibás, nem pedig a kormány, amelynek öt év nyakló nélküli pénzszórását adópréssel, tandíjjal, áremeléssel, vizitdíjjal, vasútvonalak felszámolásával, iskolák, kórházak, postahivatalok bezárásával stb. pótolni akaró, munkahely-megszüntető, életszínvonal-csökkentő intézkedései idézik elő a tömeges tiltakozást. A magyar kormány számára életbevágó fontosságúak tehát „a terroristák”. Február 13-án hajnaliban ismeretlenek több sortüzet adtak le az országos rendőr-főkapitányság épületére. Csupán figyelmeztetni akartak, hogy „nekünk is van ám fegyverünk” – így illetékesék. Gyurcsány minden vizsgálat nélkül levonta a következtetést: „a szélsőséges jobboldali erők radikalizálódása vezetett ide”. Az igazságügyi és rendészeti miniszter pedig azonmód a büntetőtörvények szigorítását kérte. /Asztalos Lajos: „Jogállamot” védő acélkorlát és a „terroristák”. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./2007. február 17.
Dr. Fazakas József egyetemi professzor, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának főigazgatója elmondta, hogy a 2006-2007-es egyetemi év változást hozott. Megkapták a Csíki utca 50. szám alatti egész épületet. Most már rendelkeznek szakszerű oktatási felülettel. Jelenleg közel hetven számítógéppel rendelkeznek, az épület teljes bútorzatát is felújították. A kihelyezett tagozaton jelenleg négy szak van, három közgazdasági és egy közigazgatási nappali és távoktatási tagozattal. Idén már negyedéves hallgatóik is itt folytatják tanulmányaikat, nem kell Kolozsvárra menniük. Az új egyetemi évben négyéves mérnöki képzést is akarnak indítani. A könyvtár új helyiséget kapott, ahol hétezer kötet várja az olvasókat. Nem sikerült még megoldani a hallgatók részére a szállást és az étkezést. Van, aki már doktori fokozattal rendelkezik, a többiek most folytatják doktoranduszi tanulmányaikat. Jelenleg ezer körüli a hallgatóink létszáma, és remélhetőleg a jövő egyetemi évben eléri az 1500-at. A kolozsvári BBTE nem tudja biztosítani a magyar nyelvű műszaki oktatást, nincsenek magyar anyanyelvű szaktanárok, a BBTE rájuk bízta, hogy Sepsiszentgyörgyön oldják meg ezt. A jövőbe mutató fordulópontot jelent az egyetemi campus január 17-én elhelyezett alapköve. /Czompó János: Egyetem Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./2007. február 17.
Február 15-én a megyei Magyar Középiskolások Szervezetének elnöksége egyeztető megbeszélést folytatott az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökségével, amelyen a MAKOSZ is képviseltette magát. Egyrészt a szervezet jogi bejegyzéséről, másrészt a Maros megyei RMDSZ és a diákszervezet együttműködéséről folytattak megbeszélést. /Bejegyzik a Maros megyei Magyar Középiskolások Szervezetét. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./2007. február 17.
Romániában a gyermekotthonok szabályzata szerint azok a 18 évet betöltött növendékek, akik nem folytatják tanulmányaikat, tovább nem maradhatnak az intézetben. Az 1989-es változás után ezek a fiatalok – mivel nem ismertek semmilyen szakmát – a munkanélküliek táborát gyarapították. Nagy részük kilátástalan helyzetbe került, a kiszolgáltatottság, nincstelenség, éhezés és nyomor volt osztályrészük. Székelykeresztúron volt Románia legnagyobb magyar gyermekotthona, az ifjak itt szembesültek a nehézségekkel. E lehetetlen helyzet megoldása érdekében 1992-ben Székelykeresztúron megalakították a Domus Egyesületet, mely felvállalta e fiatalok anyagi és erkölcsi támogatását, jogaik és érdekeik védelmét. Németországból többen látogattak Keresztúrra. Megismerték a fenti egyesület tevékenységét és 1993-ban ők is megalakították a DOMUS Egyesületet, amelynek a fő célja a keresztúri egyesület anyagi támogatása volt. Az évek folyamán a németországiak többször jártak Keresztúrra, mindig támogatást is hoztak. Megalakulásától mostanig a keresztúri DOMUS 350, tizennyolc évet betöltött volt gyermekotthoni, gyermekelhelyező központi, családi házi fiatalt támogatott. Jelenleg 80 fiatal részesül támogatásukban. /László Miklós: Külföldi segítség. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./2007. február 17.
Székelyudvarhelyre is kiterjesztette „Egymásért vagyunk” mottójú Őrangyal-programját a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóság, valamint a Gyulafehérvári Caritas csíkszeredai kirendeltsége. A székelyudvarhelyi Márton Áron Katolikus Ifjúsági Házban szervezett farsangi bál célja a sajátos nevelési igénnyel rendelkező gyerekek, fiatalok, illetve az egészséges fiatalok egymáshoz való közeledésének elősegítése volt. /Szász Emese: Őrangyal Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./2007. február 17.
Fehér megyében Magyarlapádon az óvodában álarcosbált tartottak. Szolga Klára és Székely-Bányai Andrea óvónő pedig a gyerekek-szülők tervezte jelmezekhez illő versikéket írtak. /Takács Ildikó: Negyven gyerek, negyven vers. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./2007. február 17.
Farsangi mulatságra hívta leendő diákjait és az iskola iránt érdeklődőket Kolozsváron a Pázmány Péter Római Katolikus Gimnázium február 15-én, a Báthory-líceum kisépületébe. Schuller Hajnal, az iskola igazgatója elmondta: óriási érdeklődés övezi az első osztályt, annak ellenére, hogy csak tavaly indítottak első ízben elemi szintű képzést. Az iskola első osztálytól tizenkettedikig végig viheti diákjait, így egységes szellemben folyhat a gyerekek képzése. /Sándor Boglárka Ágnes: Farsangi toborzó a katolikus iskolában. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./2007. február 17.
Február 18-án tölti be életének kilencvenedik évét dr. Fekete László /Sepsiszentgyörgy/ nyugalmazott bíró, a megyei polgárjogi küzdelmek, a román-magyar megbékélés elkötelezett és következetes harcosa. 1990-ben nagy erővel kapcsolódott be a megye életébe. /(simó): Kilencvenéves dr. Fekete László. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./2007. február 17.
Kincses Előd életében szerepelni nem kifizetődő, mert maga a főhős állandóan megbukik. Már amikor a győzelmet hatalom, tisztség és elismerés jelentené. Kitúrta magából az erdélyi és a magyar politika. Pedig legszűkebb hazája, Marosvásárhely és legtágabb hazája, a nagyvilág magyarsága is állt már Kincses irányítása alatt. Innen is, onnan is menekülnie kellett, rágalmak és intrikák miatt. Kincses Előd a neves (síkfutó) Balkán-bajnok, majd neves ügyvéd (Tőkés László védője), majd neves politikus, majd neves menekült igazából bűnbakként lett híres, rá akarták fogni, hogy Marosvásárhelyen 1990 márciusában magyarellenes pogromra uszította a környékbeli románokat. A forrófejű Kincses mindezeket dermesztő nyugalommal fogadta. Réka lányuk filmes lett és megcsinálta az apja filmjét. A Balkán-bajnok dokumozi, egy életrajzi és egy konfliktusriport elkészítésének riportja. Réka viszont nyer, filmjeihez pénzt, filmjével nagydíjakat, magyart, románt, németet s apjával és anyjával olyan szülőt, akiktől érdemes megszületni. /Füzes Oszkár: Apa, csíkon. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./2007. február 17.
Elhunyt Tamás Pál, akit a szünet nélküli tevékenység jellemzett, mindig voltak friss munkái. Magyarországon élt az utóbbi évtizedekben megváltoztathatatlan erdélyiként, kiállításai, fémdomborításai, rajzai sikeresek voltak. Nemrég Tamás Pál édesapja falujának, az udvarhelyszéki Oroszhegynek adományozta 100 fémmunkáját, létrehozva az első falusi székely népművészeti ötvösmúzeumot. A felajánlás az autodidakta művész dicséretes gesztusa volt. Tavaly megjelent album őrzi munkáinak egy részét. Tamás Pál Bukarestben született székely mesteremberek gyermeke, majd Marosvásárhelyen volt munkás. /N. M. K. : Tamás Pál nincs többé. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./2007. február 17.
Tamás József gyulafehérvári segédpüspököt 1997. március 1-jén szentelték püspökké Csíksomlyón, akit a mostani évfordulón szeretettel köszöntött írásában Jakubinyi György érsek. Tamás József Madéfalván született, Csíkszentsimonban nőtt fel. Megnyerte az akkor üldözött román görög katolikus hívek rokonszenvét is, akiket kiszolgált, nem félve az állami üldöztetéstől. 1979. januárjától Márton Áron püspök a szemináriumi lelkiigazgató állásba hívta. Volt növendékei – négy egyházmegye papjai – hálásan emlékeznek lelkiatyjukra. Püspökké szentelését Csíksomlyón kérte, a Csíksomlyói Szűzanya lábánál. Áldásos tevékenységét csíkszeredai székhellyel – mint a Gyulafehérvári Főegyházmegye segédpüspöke és általános helynöke – fejti ki. /Jakubinyi György érsek: Tamás József püspök köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./2007. február 17.
Matei László festményeiből és grafikáiból a Korunk Galériában nyitottak kiállítást február 16-án. Frissen végzett képzőművészként 1999-ben állított ki ugyanitt. Mostani tárlatán a grafikától, nonfiguratív művektől kezdve a festményig minden megtalálható. Festményein régi képeslapok elemeit használta fel. /Kiss Bence: Képeslap a békebeli időkből. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./2007. február 17.
Megnyílt a csíkszeredai Stúdió 9 alkotócsoport tárlata Sepsiszentgyörgyön. A kiállításnak nincs hívó témája, amely megköthetné műveik kiválasztásában az alkotókat. Szabadon társuló művészek bemutatkozásáról van szó. Xantus Géza és a tőle mindenben különböző Turcza László festményei, Botár László képei, Szabó Árpád festményei, Keresztes Györgyi absztrakt látomásai, Balla Tibor festményeinek nonfiguratív színorgiái, Bara Barnabás kisméretű faszobrai, Gergely Zoltán kisszobrai és Nagy Ödön szobrai láthatók. /Bogdán László: A kihívás (Tárlat) . = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 17./